Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

EkZAKMAGYAROßSZÄG Szombat, 1935. július 9. Aliol kötéllel fogják a katonákat véglett hallgatókat, ha­nem* aiokat a diákokat is behívják a hadsereg­be, akik túllépték az „iskolaköteles kort“ vagy „nem értek el megfelelő tanulmányi eredményt“. Más sza­vakkal ez azt jelenti hogy minden egyetemi hallgató köteles kato­nai egyenruhát ölteni Még a dél-koreai okta­tásügyi minisztérium is elismerte, hogy ez lé nyegében a dél-koreai főiskolák bezárását je­lenti. Mivel pedig a végzett hallgatók be­hívása sikertelenül vő" ződött, kihirdették, hogy a diákok bevonu­lását szeptemberre ha­lasztják el. A liszinmanisfa ható­ságok nem elégedtek meg ennyivel. Kihatá­rozták, hogy amennyi­ben a rábeszélés, az ígérgetés és a parancs nem használ, hajtóva­dászattal szedik ö^sze a fiata’okat. E óéiból „razziaosztngokat“ szerveztek, ame'yeknek az a feladatuk, hogy mindenkit letartó?/ás­sanak, aki nem tesz eleget a katonai be­hívásnak. A „nemzet­védelmi" minisztérium hangzatos nevet adott az emhérvrdászutn ak: „a hadkötelezettséget megtagadó személyek ellenőrzésinek hónán',z“. A dél-kemai hírügy­nökségek jelentései sze­rint a hajtóvadászat hónapja megkezdődött. A városokban és a fal­vakban különleges osztagok cirkálnak. Letartóztatják és erő­szakkal a toborzó-iro- dákba v'szik a fiatalo­kat, A konók Igyekez­nek : parancrnokolk moghetá-ozták a „ka­tonnszökevénvvad ászét normáját“, aki túltelje­síti. magas nénzinfa- 1 ómban és elismerő ok­levélben részeiül. A Kínai Népköztársaság kormányának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának közös nyilatkozata Peking (Uj Kína). A Kínai Népköztársaság kormá­nyának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának 1955. jú­lius 7-én aláírt közös nyilatkozata többek között így hangzik: A Vietnami Demokratikus Köztár­saság Ho Si Minh elnök vezetése alatt álló kormányküldöttségének kí­nai látogatása során június 27-től jú­lius 7-ig tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság Csou En-La^ minisz­terelnök vezetése alatt álló küldöttsé­ge és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége között azoknak az elveknek alapján, ame­lyeket Mao Ce-Tung, a Kínai Nép- köztársaság elnöke és Ho Si Minh a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság elnöke között megtartott tanács­kozáson fektettek le. A két fél egybehangzó véleménye szerint a genfi értekezleten résztvett országokra hárul a felelősség az egyezmények végrehajtásának biz­tosításáért. A két fél teljes mértékben ma­gáévá teszi a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének és In­dia miniszterelnökének 1955. jú­nius 22-i közös nyilatkozatában foglalt felhívást és figyelmeztetést arra. hogy a genfi egyezmények végrehajtásában érde­kelt valamennyi kormánynak tőle telhetőleg mindent el kell köpetnie az egyezmények céljainak teljes el­érése érdekében és itt, ahol a poli­tikai rendezés előkészítésére válasz­tásokat kell tartani, az érdekelt, kor­mányok erőfeszítéseinek az egyezmé­nyekben foglalt rendelkezések pontos végrehajtására kell irányulniok. A két fél mély meggyőződése sze­rint a vietnami nép erőfeszítései, amelyek hazájuknak az északi és déli övezetek között folytatott tanácsko­zások alapján történő egyesítésére irányulnak, minden bizonnyal szá­míthatnak valamennyi békeszerető és a genfi egyezményeket tiszteletben tartó ország és nép teljes támogatá­sára. A történelmi jelentőségű ázsiai­afrikai értekezlet példát mutatott ar­ra, milyen összhangban működhet­nek különböző társadalmi rendszerű országok. A két fél örömmel álla­pítja meg, hogy az ázsiai—afrikai ér­tekezlet hatása napról-napra növe­kedik. Melegen üdvöz'i a két fél azok­nak a fontos lépéseknek soroza­tát, amelyeket a Szovjetunió, In­dia és több más békeszerető or­szág legutóbb a béke ügyének előmozdítása érdekében tett. A két fél örömmel állapítja meg, hogy a békés egymás mellett élés öt alaoelvét egyre több ország ismeri el és fogadja el. A két fél úgy véli, hogy a kölcsönös bizalom megterem­tése a nemzetek között, a nemzetközi feszültség kiküszöbölése és a külön- böz.ő országok baráti együttműködé­sének kifejlesztése attól függ, hogy a világ valamennyi országa általá­nosan és minden téren irányító el­vekként fogadja el ezen elveket egy­máshoz való viszonyában. A két fél teljes együttműködését és támogatását fejezi ki a kínai és a vietnami nép jogos küzdelmei iránt abban a mély meggyőződésben, hogy küzdelmeik biztos győzelmet arat­nak. A két félnek az a véleménye, hogy a Kínai Né- ..öztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság gaz­dasági és műszaki együttműködése üdvös lesz a két nép békés építő­munkára irányuló erőfeszítései szem­pontjából. A Kínai Népköztársaság kormá­nya abból a célból, hogy segítse- < get nyújtson a vietnami népnek, a hosszas háború által ütött se­bek begy úgy ításában és népgaz­daságának helyreállításában és j továbbfejlesztésében, ellenszol­gáltatás nélkül 800 millió kínai jüant adományoz a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor- ' mányának. A Kínai Népköztársaság kormánya ebből az összegből segít Vietnamnak a vasutak, folyami kikötők, ország­utak és hidak újjáépítésében, vala­mint textilgyárak, cserző üzemek, or­vosi műszereyárak, elektromos ké­szülék gyárak, mezőgazdasági eszkö­zöket készítő gyárak, papírgyárak stb. helyreállításában és felépítésé­ben. A két félnek mély meggyőződése, hogy őszinteség és összhang légköré­ben folytatott megbeszéléseik nem­csak a két nép között fennálló egy­ség és barátság megszilárdításának és igazságos harcuknak érdekeit szolgál­ják, hanem minden bizonnyal a vi­lágbéke megóvásának közös ügyét is. (MTI) Gyors ütemben fejlődik a balti halászat A Keleti-tenger partja mentén és a Rigai öbölben egyre újabb halfel­dolgozó gyárak és kombinátok épül­nek. Mangaliban például még idén üzembe helyeznek egy új gyárat, amely müszakonkint 14.000 doboz szardíniát fog szállítani. A Lett SZSZK más tengerparti vidékein még öt nagy half eldolgozó gyár épül. Ezenkívül számos gyárat és kombiná­tot jelentősen kibővítettek és nagy­teljesítményű gépekkel szereltek fel. Eredményes kereskedelmi tárgyalások az NDK és Jugoszlávia között Berlin (ADN). A napokban Belgrádban befejeződ­tek a Német Demokratikus Köztársa­ság külkereskedelmi kamarájának, valamint a jugoszláv szövetségi kül­kereskedelmi kamarának és mérték­adó jugoszláv hivatalok képviselői­nek tárgyalásai. A megbeszélések baráti légkörben zajlottak le. A tárgyaló felek megál­lapították, hogy a kölcsönös árucse­reforgalom lehetőségei jóval túlszár­nyalják a két ország egyezményének jelenlegi színvonalát. Jugoszláv részről örömmel fogad­ták a Német Demokratikus Köztár­saság képviselőinek t kereskedélmi kapcsolatok elmélyítését és kiszéle­sítését célzó javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgaz­dasági gépeket, gépépítőipari, finom- mechanikai, optikai, elektrotechnikai és vegyészeti gyártmányokat szállít­hat Jugoszláviának. A Német Demokratikus Köztársa­ság szempontjából pedig igen értékes a jugoszláv nyersanyagbehozatali cikkek — például hús. tojás, gyü­mölcs, bor és dohány behozatala. (MTI) PIETRO C 4 L E F F 1: 1 *4 B LÁNÓTÓL /A\ P> O K O L II ® MINŐ SZÉTOSZTJA KENYERÉT . _i. (7. folytatás) Ji oytk este Mary Milánóból min_ ^ den előzetes bejelentés nélkül Gctnovába érkezett. Izgatott és sá­padt volt. „Azonnal el kell költöz­nöd! Milánóban letartóztatták K-ct, aki egy csomó nevet elköpött, töb­bek közt Galimbertiét is. Azt is be­vallotta, hogy Galimberti Genová­ban tartózkodik, a te vendéged Elhatároztuk, hogy azonnal cso­magolunk. Alig kezdtünk azonban a csomagoláshoz, a kis Gianfranco szülei, a hivatalnok és felesége jöt­tek át, hogy üdvözöljék Maryt és kicsit elbeszélgessenek vele. Rcszél- getés közben Mary és én rémülten és türelmetlenül nézdeltünk egy­másra. Egyszerre csak kitárult az ajtó és négy ember lépett a szobá­ba. Kalapjukat le sem vették, te­kintetük vészijósló volt. Mindnyá­junknak ajkára fagyait a szó. A négy ember közölt ott állt az a két fogdmeg is, akiket már jól ismer­tem. ök ketten clállták az ajtót; a harmadik, egy kis ideges ember, aki négyük közül a legtekintélye­sebbnek látszott, s messziről lerítt róla, hogy német, körülnézett, hir­telen bekapcsolta a rádiót, mint aki valamin rajta akar kapni, majd hozzámjött és merően rámszrgezte a Szemét. Néhány német szót mor­molt. A negyedik, egy csinos fiatal­ember, közömbös arccal tolmácsol­ta: „Kérem az okmányokat.“ 7/ endégem megdöbbenten vette ' elő személyazonossági iratait, köztük egy lejárt fasiszta pártiga­zolványt is. — „Áruló" — mondta a német olaszul. — Bocsánat, miért? — Maguk, fasiszták, rosszabbak, mint ezek — és rám mutatott. Egy darabig elgondolkozott, majd visszaadta a szerencsétlen vendégek papírjait és távozásra szólította fel őket. Hirtelen hozzámlépett, kitapo­gatta a zsebeimet. Kivette a note­szomat és pénztárcámat, megvizs­gálta, kifordította cs gyanakodón szétfejtetie a varrásokat. A notesz minden lapját átfutotta és minden névről, telefonszámról, kiadásról, feljegyzésről magyarázatot. kért. Világosan és nyugodtan válaszoltam, Mary karosszékének karfáján ültem. lassan simogattam az arcát. Ben­sőm forrongott, de hangom normá­lis cs nyugodt volt. A német törve beszélt olaszul, német szavakkal ke­verte mondatait mondanivalóját a tolmács fordította olaszra. Háromnegyed óráig tarló, vég­telennek tűnő vallatás után végre megadta magát. Kis beszédet vá­gott ki, melyet a csinos fiatalember lefordított: „Szerencséje volt, hogy meggyőzte a Gestapo egyik ügynö­két. A német tiszt megyőződött róla, hogy becsületes emberrel van dolga, aki nem áll kapcsolatban azzal a Luciano nevű banditával. Be jól vigyázzon magára/ Ha ki­derülne, hogy a Gestapo tévedett, duplán fizet mindenét </“ Mikor a négy rendőr távozott, Mary a karjaimba vetette magát. Sokáig álltunk így, egymást át­ölelve. Mary ' sírt. — Most mindjárt el kell menned, Piero, azonnal menj el. — Nem Mary, jobb, ha várunk néhány napig. Most nagyon feltűnő volna. Aztán majd lakást cserélek. Másnap reggel hivatalomba me- *'* net észrevettem, hogy követ­nek. A lakásomtól a hivatalomig vezető úton egy idősebb ember sze­gődött a nyomomba, igyekezett lep­lezni magát, de nem sok eredmény- nyel. Az iroda ablakából láttam, hogy egész nap ott ácsorog a szem­közti gyalogjárón. Estefelé tekintélyes külsejű, ala­csony, sovány úriember jött hoz­zám, mint Borasí ügyvéd mutatko­zott be. Azt mondta, hogy Luciano küldte és bemondta a jelszót. Kö­zötte, hogy Luciano biztonságban van, majd jelentkezik, ha lehet, ad­dig is híreket szeretne kapni. Az ablakomhoz vittem,: „Látja azt az embert? Reggel óta ott áll, bárhová megyek, nyomon követ.“ Szegény Rorasi ügyvéd, úgy el­rohant, hogy még köszönni is el­felejtett. MINŐ SZÉTOSZTJA A KENYERET Kivettem hét hét szabadság,tr és elutaztam anyámhoz, Suzzarába. Ott egy kissé kipihentem magamat. A mikor visszatértem és megiud- ^ fám, hogy senki sem keresett, helyesebbnek tartottam, ha maradok-néki,“ regi lokálomon. Amíg távol voltam,, súlyos csapások érték az Illegális szervezeteket. Letartóztatták Anto- linlt, a kommunista párt egyik leg­kitűnőbb funkcionáriusát, s azon. hírül tíalduzzit és Queirolót is Mar chilin, a szocialista Far dili, vb. tnmínt a liberális Manzitli kényte­lenek voltak a hegyekbe menekülni, i Zino után is szaglásztak; a vak­merő Hertoncllinck erősen a nyomá­ban voltak, bárhova, menekült, a kopók mindig azonnal felfedezték. Gaiimbcrtl, aki most a Oennari fe­dőnevet vette fel, még ritkábban találkozott bajtársainkkal. Az akció, párt csoportja körül egyre szaró, sabbra zárult a hurok, mert az ille­gális munkában nem voltunk olyan Összekovácsoltak és tapasztaltak, mint a kommunista párt, nálunk nem uralkodott olyan fegyelem, mint ott. A kommunista párt a leg­különbözőbb harci műveleteket haj­totta végre. A kommunisták vezet­ték a partmenti hegyekben működő partizáncsoportokat, rájuk neheze­dett a Imre egész súlya, így egyre szorosabban kapcsolódtak össze a kommunista csoportokat összefogó láncszemek. A sikeres márciusi sztrájkok teljesen kihozták sodruk­ból a németeket. Rnstte prefektus mást sem tett, csak engedelmesen nláirkdlta a némc'ek fenyegető fel­hívásait és kegyetlen ítéleteit. Sok sztrájkoló munkásnak nem sikerült megszöknie, ezeket Németországba deportálták. 1944 március 8-án súlyos csapás érle az akciópártot: letartóztatták az utcán Eros Lanfrnncót, amikor egy alkalommal éppen leszállt a villamosról. Valami áruló jelentette fel. Kálváriájának stációt Fossal1. Mauthausen és Mclk voltak. Amint később megtudtuk, Lanfranco a munkától, verésektől és éhségtől ki­merültén került Melk bányáiba a föld alá, ahol magas laz támadta meg. Egy novemberi napon bevit­ték a koncentrációs tábor kórházá­ba s ott benzininjekcióval meg­ölték. Mindezt Lino Rágni nyom­dász mesélte, aki együtt volt Lan- frnncóval és akinek abban a ri'ka szerencsében volt része, hogy élve hazakerülhetett. (Folytatjuk) A VARSÓI VIT HÍREI A SZOVJETUNIÓBÓL sok szakis­kolai tanuló utazik a varsói VIT-re. Szaratovból, Szverdlovszkból és Ba- ' kuból szakiskolás művészcsoportok is érkeznek. A bak'd tánccsoport azerbajdzsán táncokat mutat be, a szaratovi zenekar pedig csengetyűk- kel ékesített harmónikákon orosz népdalokat játszik majd. se BULGÁRIÁBAN kihirdették a VIT zenei pályázat eredményét. A zsűri négy kiváló zeneszerző egy- egy müvét találta alkalmasnak, arra, hogy Varsóban bemutassák. * A LENGYEL VIT előkészítő bizottság felkészült a külföldi ven­dégek érkezésére. A tervek szerint, közvetlenül a VIT előtt, naponta 21 különvonat érkezik majd Varsóba. 'A lengyel VIT küldöttek a vajdasá- 1 gokból különvonatokon érkeznek négy turnusban. A külföldi vendé­geket szállító szerelvényeket feldí­szítik, s rádióval, hangszórókkal lát­ják el. Megérkezés után a vendége­ket azonnal szálláshelyükre irányít­ják. QaouL az idő Az idei szeszélyes időjárás július első felében is meglepetésekkel *zoí*< gált. Szokatlanul sok csapadék hulJ lőtt — szerdán még csak a Tiszántúl északi felében ér az északkeleti hej gyes vidéken —, csütörtökön már az ország egész területén esett. Nem csuJ pán a csapadék mennyisége rendj kívüli, de az eső oka is. Ezúttal ugyanis nem a nyugat felöl érkezA légtömegekben indult meg az esőzést hanem kelet felöl, a Fekete tengeré rőt jövő meleg légtömegek törtek föJ kozalosan nyugat felé, összeütköztclé a hazánkon fekvő hűvös levegővel 3 ez vezetett a nagyfokú felhőképződésj re, a nagy esőkre. Ennek mennyisége pénteken reggel hét óráig az ország legtöbb vidékén 5—10 milliméter köj zött ingadozott, sőt Hajdudorog vidéJ kén, a Kisalföldön meghalad'a a U> millimétert, a Galga folyó völgyébert és a Mátrában pedig a 20 millimétert is. A javulás fokozatosan várható. .4 meleg légtömegek most a magasbet emelkedve folytatják útjukat az AlJ pok és a Cseh-medence felé. Pénteked az esőzés az Alföldön már megszűnt, az ország nyugati részében azonban) egyelőre még tovább tart. (MTI) hadosztályt is felállítja. Az ígéretet azonban nem tudták valóra vál­tani, mivel a koreai ifjúság kereken meg­tagadja a katonai szol­gálatot A hadseregbe öröm­mel fogadják be a sü­tő tmullú ca gyanÚ3 je­leim elemeket. De ezek a „harcosok“ sem ele­gendőek a megígért hadosztályok felállítá­sához, Toboroznak munkanélkülieket és tönkrement parasztokat is. Persze ezek sem szí­vesen hajlandók kato­nának menni. A dél­koreai hatóságok leg­utóbb elhatározták, hogy behívják a diáko­kat. A dél-koreai okta­tásügyi minisztérium értesítést kapott: a dél­koreai főiskolák összes végzett ha’lgatói köte­lesek bevonulni a had­seregbe. Ezenkívül mozgósítani kell a kö­zépiskolák felsőbb osz­tályos tanu’óinak leg­alább 65 százalékát. A liszinmsnisták szá­mításai azonban nem váltak be. A hatóságok keserűségére egyetlen diák sem engedelmes­kedett a parancsnak. A dühöngő toborzó tisztek fenyegetőztek: „min­denkit letartóztatunk, aki megtagadja a ka­tonai szolgálatot“. A fenyegetés sem hasz­nált. A főiskolai hallgatók behívására tett kísérlet tehát szégyenteljes ku­darcot vallott. Ezt a Li-Szin Man-kormány „nemzetvédelmi" mi- nirztere is kénytelen volt elismerni. A liszinmanisfa ható­ságok ekkor rendkívüli lépésre szánták ei ma­gukat. Nemrégen kihir­dették, hogy nemcsak a f : A tengerentúli főnök megparancsolja a liszin- manistáknak, hogy még ebben az évben állítsa­nak fel 10 új tartalékos hadosztályt. Más dolog azonban valamit meg­parancsolni és megint más azt végrehajtani. ' Ehhoz újabb pénzüsz- szogek szükségesek, a délkoreai katonai költ­ségvetést azonban már így is a végsőkig túl­terhelték: közvetlen ka­tonai célokra fordítják a költségvetés több mint 70 százalékát. A parasz­tokról már pem tudnak újabb bőrt lehúzni s máris egy milliónál több paraszt kénysze­rült arra, hogy elhagy­ja földjét. A liszinmanisták a végső eszközhöz folya­modnak. Nem minden­napi árverés folyik egész Dél-Koreában. Nem képek, vagy szö- votek kerülnek dobra, hanem az iskolák pad­jait, földgömbjeit cs más felszereléseit • áru­sítják ki, A dél-koreai hatóságok elhatározták, hogy a katonai költ­ségvetés kiegészítése céljából elárverezik több mint százötven iskola épületét és va­gyonát s ehhez már hozzá is láttak. De az iskolák elárverezésének más célja is van. A li­szinmanisták úgy szá­mítanak, hogy minél kevesebb a diák, annál több a katona. A dcl- koreai Ifjúság minden áron igyekszik elkerül­ni a bevonulást. A kö­zelmúltban nagynehezen sikerült összetákolni két tartalékos hadosz­tályt. A lleslnmanista klikk nagy dérrel-dnr- ral megígérte, hogy jú­nius végéig a többi

Next

/
Thumbnails
Contents