Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-08 / 159. szám

Péntek, ms. július 3. ÉSZAKMÁGYARORSZAg o •J P á r 1 é 1 e t _____* Használjuk ki jobban a munkaidőt A 81 her nemcsak attól függ, hogy megjelöljük a feladatokat és azok végrehajtására kiválogatjuk és mozgósítjuk a káderekét. A siker jó­részt attól is függ: hasznosan hasz­náljuk-e ki a munkaidőt. Az termé­szetes dolog, hogy mindén munKa végzésére időre van szükség. Párt­bizottságaink, pártszervezeteink ezt számba is veszik, és általában helye­sen gazdálkodnak vele. Ezt bizo­nyítja a határozatok, a tervek és ütemtervek kidolgozása, amelyekben nemcsak a munkát, annak módját, és a felelősöket jelölik meg, hanem a/hatáíidőt is. Az ilyen tervek elké­szítése a pártmunka alapját, tudatos, alkotó, kiinduló pontját jelenti. Enélkül a munka szétfolyna, szerve­zetlen lenné, cs csak a kapkodás, a sikertelenség jellemezné. Nos, néz­zünk erre egy példát: A napokban megvizsgáltuk a bod- roghalmi függetlenített párttitkár, Szilágyi Mihály elvtárs munkamód­szerét. Az élvtársat két hónappal ez­előtt választották meg érre a funk­cióra. A munkát helyesen kezdte. Első és legfontosabb feladatának tartotta, — mivel más községből ke­rült ide —, hogy megismerje a köz­ség kommunistáit, a tájat, a falu dolgozóinak legégetőbb problémáit, így is cselekedett. Sorra látogatta a párttagokat, mégismerkedett velük, s a beszélgetések során á következő­két' tapasztalta: A pártszervezetben nem Éólyik rendszeres pártélet, elsősor­ban a régi vezatfiség hanyagsága mi­att. A pártszervezet tagjait nem fog­lalkoztatták, egyiküknek sincs párt­megbízatása. Taggyűlést hosszú ideig nem hívtak össze, A fel­sőbb szervek utasításait, határozata­it a vezetőség nem ismertette, a kommunistákkal. Politikai felvilá­gosító munka ném folyik a dolgozó parasztok körében, a népnevelőket ném válogatták ki. Az állampolgári kötélézéttségek teljesítésében a köz­ség járási viszonylatban az utolsók között kullog. De tapasztalta — s a párttagok ézt kérték is —, hogy a pártszervezet kommunistái akarnak dolgozni, rendszeres pártéletet élni, csak meg kell bízni őket feladattal és törődni velük. Ezeknek a fontos tennivalóknak megtárgyalása véaétt Szilágyi elv­társ összehívta a községi MDP veze­tőséget. Miután a vezetőség alapú- pari elemezte a kérdéseket, a felada­tokat határozatba foglalták. Ennek alapján pedig munkatervet dolgoztak ki. Eddig igazán nem esik kifogás alá Szilágyi elvtárs munkája. Sőt, na­gyon is helyes. Node fiézzük csak to­vább. A vezetéssel és az irányítással már bajok vannak. A feladatok meg­oldáséból Szilágyi elvtérs túl sokat vállalt magára. Felelős például a be­gyűjtésért. a DISZ-ért, a tanácsért, a pártszervezetekért, egyszóval min­denért, ami a faluban történik. Ez így is van rendjén, ki felelne mind­ezért, ha nem elsősorban ö. Dé vala­hogy Szilágyi elvtára helytelenül ér­telmezi a felelősség kérdését. Úgy gondolja, — legalább is a példák ezt mutatják —, hogy amiért ő felelős, azt egyedül neki kell végrehajtani. Az MDP vezetőségnek hét tagja van, de őrajta kívül egyik sem végez konkrét pártmunkát. Tevékenységük csupán az, hogy egyszer-egyszer résztvesznek a vezetőségi ülésen, így a vezetőség egész feladatát Szi­lágyi elvtárs végzi, azaz helyesebben csak végezné, ha tudná. Hiszen egy ember, akárhogy is számoljuk, csak egy ember, s nem képes pótolni a kollektíva erejét. A másik hiba: Szilágyi elv- társ ahelyett, hogy elvi és módszer­beli segítségét adna, — például a községi alapszervezét vezetőségének a taggyűlési beszámoló elkészítésé­hez — sok esetben inkább ő maga készíti azt él. Dé hélytéléh az is, hogy átnyúl 0z alapszervezét veze­tőségének feje felett és ő maga ad utasításokat, pártmegbízatásökat az alaoszervezet kommunistáinak. Ez pedig a szervezetién, kapkodó mun­kának a jele. Mindez oda vezethető vissza, hogy az MDP vezetőség — de maga Szilágyi élvtárs is — nem dolgozott ki a munkatérv alapján egy politikai intézkedési ütemtervet, nem jelölték més, ki, mikör. mivel fög foglalkozni. Ezért szétfolyik a munka és a hőzött határozat végre­hajtásáért csak nagyón kévésén reznek felelősségét. Megkérdeztük Szilágyi elvtársat, ha már nincs ütemterve, hogyan végzi napi munkáját.- Reggel égyénésefi a tanácshá­zára megyek. Ótt összeül az Operatív bizottság és kb. égy félóra alatt meg­beszéljük a tennivalókat. Ezután nZ elnök élvtárssal megvizsgáljuk a be­érkezett rendslétékét, utasításokat. Vannak ezek között nagyon érdekes dolgok. Az egyik utasítás például, amelyét a járási tanács küldött, iéf szól: ...Jélentsé a tanács végréhajió- bizottsása. hogy a községben hány gólya fészkel, és eiekbén a fészkek­ben hány kis gólya van“. Ném fftófi- dom, szép egy utasítás, — tette hoz­zá Szilágyi elvtárs tréfásan. — A háztetőket fogjuk mászni, amikór éz aratás már a nyakunkban van. Szóval, amikor eZzel végeztünk, utána újságot olvasok. Mikor ezt be­fejeztem, kimegyek a mezőre határt látogatni, megnézem, hogyan érik a vetés, aztán a tsz-hez megyek el és mindenhol találok dnlgozókaL akik­kel elbeszélgetek. Hát ezék lenné­nek. .: Mondhatjuk-e, hogy Szilágyi elv­társ kihasználja a munkaidejét? Az kétségtelen, hogy sokát dolgozik. A munkaidejét azonban nem használ- ia ki helyesen. Munkája Szétfolvik. ötletszerű, nincs megalapozva. íme. ez a következménye annak, ha ném készítünk ütemtervet, ha nem jelöl­jük meg. mikor, hol és mivel aka­runk foglalkozni. A munkaidőt jól ki lehet használni úgy is — s ez a helyes —, A Kiskereskedelmi (Szállító Vállalat dolgozói társadalmi munkában segítik a kenyércsata sikerét Ai E szakmagyarországi Kiskereskedelmi Szállító Vállalat dolgozói jó thUnkával kezdtek hozzá cs harmadik negyedéves terv sikeres teljesítéséhez, A párt- és szakszervezet minden segítséget megad, hogy a dolgozóknak kedvező munkakörülményeket biztosítson. Átszervezik a javítóműhelyeket és felújító brigádokat alakítottak, amelyeknek tagjai arra töreaeanek, hogy alkatrészhiány miatt minél kevesebb kocsi, álljon. Babies László, Láttái B. János, Sallai B. László és Cserhalmi Alajos brigádvezeiök a javítási munkákat természetük szerint felosztották egymás között. Erinek jó eredménye máris megmutatkozott, mert terven felül 4—3 gépkocsival tudnak többet foglalkoztatni. A vállalat dolgozói tervük teljesítése mellett társadalmi munkában résztvesznek a kenyércsata sikeres megvívásában is. Egcrszegi János gépkocsivezető Szerencsi Jánossal, Simon Lászlóval és Hallgató Lászlóval brigádot alakított, hogy ott, ahol szükség van, segítsenek, n behőrdásban a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztoknak. A brigád tagjai minden vásárnap munkára készen állnak, hogy hozzájárulhassanak a gá- bona szemveszteség nélküli behordásáhóz. Babies László hat szerelő és egy esztér golyós társával az arató-, cséplő, és egyéb gépek munka közbeni meghibásodásának kijavítására ugyancsak brigádot alakított. A brigád- vezetők n megyéi tanács mezőgazdasági Osztályával Járt jók a kapcsolatot, hagy ahol a legszükségesebb, azonnal segítségét nyújthassanak. A szerencsi járás valamennyi községe eleget tett féléves adófizetési kötelezettségének A szerencsi járás községei még áz év elején elhatározták, hogy adófi­zetési kötelezettségüknek idejében eleget tesznek. A községek között ne- més verseny indult. A félév utolsó napjaiban a tanács pénzügyi osztá­lyára szinte óráról-órára érkeztek az üj eredményt közlő jelentések. Ezek összegezésekor kiderült, Hogy a járás valamennyi községe teljesítette az állam iránti kötelezettségét — az egész járás 105 százalékra tett eleget féléves adófizetési tervének. Ném volt könriyű dólóg ezt á szép feredményt kiharcolni. A félévi zárás élőtt pár héttel a járás 79 kulákja még közel 150.000 forintnyi adóval volt hátrálékbari. A tanácsók erélyes intézkedéseire, — a légtöbb esetben elszámoltatásra — volt szükség, hegy a kulákókkal is betartassák a tör­vény előírásait. A falvak lakói örömmel Vétték a tanács intézkedéséit, hiszen község­fejlesztési tervük égyrészét az adó­prémiumra építették. Az ujcsanálö- siak például új kultúrtiázuk építésé­hez akarják felhasználni a prémiu­mot: há a legfontosabb feladatra a leg­több időt fordítjuk, g érre mozgósí­tunk mindén érőt. Bodroghalomban például a legnagyobb probléma a begyűjtéssel van. A község a járási Versenyben a 20-ik tiélyén áll most is. A faluban 231 hátralékos van. Nem csoda, amikor a kommunisták maguk sem mutatnak példát. Dajka Mihály elvtárs, tanácselnök, példá­ul elmondotta, hogy a párttagoknak 00 százaléka ném téljésíti réndsz_- resen az állam iránti kötelességét. Nyilvánvalóan Szilágyi elvtársnak ezt a feladatöt kellene munkája kö­zéppontjába állítani. Nem vitás, fog- Inlkozik Véle, dé a munkaidejének ieléntös részét inkább azzal tölti, hogy hetenként bemegy a földmű­vesszövetkezetbe háromszor is és megnézi, hogy milyen áruk érkeztek, hogy vásárolnak a dolgozók, stb. Ez a magyarázata annakt hogy Bodrog- halom ilyen súlyosan lemaradt az állam iránti kötelezettségek teljesí­tésében. Végül megkérdeztük szilágyi élv­társat. hogy mibén látja munkája legfőbb hiányosságát. — Vannak napok, amikor megva­gyok élégedvé a munkámmal, dé igén sókszór fiám. Sok időt elfecsé­relek például a panaszósókkel jönnek hozzám lakásügybén, beadási pro­blémákkal, házhelykérdésekkel. Meghallgatom éket, és soknak él 1# intézem az ügyét, természetesen, ha jogos. Az ilyen ügyek rabolnak el tőlem sók időt. Szilágyi elvtárs ézt hibának tárt­ja, s mint fflóftdötta, ezért nem ér rá más, „f&ntOSäBB“ feladatokkal foglalkozni. Ügy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben is tévéd, mért ez egyáltalán nem hiba, sőt, kötelessé­günk minden esetben a jogos Pana­szokat. sérelmekét örvósölni. Ne fe­ledje Szilágyi elvtárs, hogy azok a dolgozók, akik félkérééik problémá­jukkal, ézt elsősorban azért teszik, mért bíznak a pártban, tudják, hogy a párt igazságosan dönt minden kér­désben. Éz ósdin a párt tekintélyét iélénti a dolgozók élőtt. A ét sem fe­ledje* hogy azokra a dolgozókra bát­ran támaszkodhat, akiknek ügyeit elintézte. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ezek a dolgozók viszonoz­nák a Segítséget, sőt továbbra is Hasznos tagjai maradtak a párt út­mutatásainak megvalósításában. A vezet ez és irányítás helyes módszereit el kell sajátítania Szilá­gyi élvtársnak, dé az MDP vézéfő- ségnék is. Viszont ffiég kell tanulni­uk áz idővel iá hélyesen gazdál­kodni. Ehhez Viszont nagy szüksé­gük vah arra, hogy a járási nártb'- Zottság gyakrabban kéresse fel ők»t. és adták át jó tapasztalataikat. Ha sikerül a bodroghalmi elvtársaknnk á vezetés és irányítás módszeréit et­na látítáni. ha meotánulnak az idő­vél helyesen gazdálkodni, akkor a mtmka is könnyebben, vidámabban fog menni és nem lesz annyi baj a köZSégbén, mint jelenleg. TÖRÖK ALFRÉD Megkezdődött Szerencsen is az aratás Végre elérkezett az a nap, ami­kor nálunk. Szerencs határában is megsuhantak a jói kifent kaszák a sárgára érett ősziárpa soraiban: Az aratást igyekszünk idejében szem­veszteség nélkül elvégezni. Szerenes határában az első ara­tók között van Köves József ta­nácstag, a termelési bizottság elnö­ke, aki minden munkában szemé­lyes példamutatással jár az élén. Köves József 400—400 négyszög­öles minta és kontrolparcelláján gyönyörű ősziárpát aratott. A ta­vasszal fejtrágyázott parcella 4 mázsát, a fejtrágyázatlan kontrol­parcella pedig 3 mázsa öSziáfpál termett, ami holdankinti 16. illet­ve 12 mázsás átlagtermésnek felei meg. A termelési bizottság elnöké aratás után azonnal elvégezte a tar- lóbántást. CSENDES JANOS vb. elnök. Jól sikerült Borsódban a gyapjunyírás Megyénk ézá&os téraélőszövétkézé- tébén Osztottak élőlégét áz elmúlt sápokban az idéi gyapjú árából. A gyapjűnyirás — igén kévés kivétellel — az egész mégyében jól sikerült. A termelőszövetkezetek juhászai az él­múlt évinél nemcsak több, de jóval tisztább gyapjút is nyírtak. Az idén beadott gyapjú tisztasága 12 százalék, kai volt jobb az elmúlt évinél. Megyéi viszonylatban a legmaga­sabb nyitási átlagot a sárospataki Vörös Csillag fertúélöázövstkéZéf ju­hászaiéban érték él. Utánuk második helyén a tiszahábólnai Rákóczi tér„ mélőszövétkezét következik, amelynek juhászaiéban 4 kiló 8 dekáé nyírási átlagot értek el. Negyvenkét közös szérű Néhány esztendő óta egyre több egyénileg dolgozó paraszt hordja gabonatermelését a közös szérűre. Kettős haszna van ennek. Elsősor­ban' is biztonságosabb, hiszen a szérűkön jobban biztosítható a tűz­rendészet! felszerelés. Szabad terü­leten, távól a lakóházaktól nincs kitéve egy esztendei nehéz munka gyümölcsé, a jövő évi kenyér any- nyira a tűz veszélyének, mint a keskeny udvarokon. Cséplcsnél nem lepi be á por, törek az egész ud­vart, a házat. Azután haszon a kö­zös szérű a népgazdaságnak is. Nem kell házről-házra járva fölöslege­sen fogyasztani az üzemanyag száz a szerencsi járásban és százlitereit a gépállomások gé­peinek. Nem kell húzni, vonszol­ni a gépeket a kis udvarokon, mi­közben igen sok idő* vész kárba, a gyors csépiés rovására. Ezek felis­merése eredményezte, hogy az idén már jelentősen több egyénileg dol­gozó paraszt csépel közös szérűn, mint tavaly. t A szerencsi járás községeiben eddig negyvenkét közös szérűt jelöltek ki a jelentkezések alapján. Tállya községben négy, Taktasza- dán három, Mádon kilenc, Legyes- bényén három közös szérű gyor­sítja meg a cséplést. Befejezték megyénkben a lucerna és a here betakarítását Megyénkben az aratást megelőző napokban teljes egészében befejezték á lucerna és a here első betakarítá­sát. Az időjárás kedvező volt a ta­karmányokra. Bár a tavaszi fagyok sok kárt Okoztak, de később, a sok csapadék, majd kaszáláskor • a ezáraz idő elősegítette, bogy a megye dói- gozó parasztsága az elmúlt évinél jó­val magasabb tápértékű és több ta­karmányt takarított, be. A borsodi terinelőszövetkeZéték nagy szorgalommal végezték él áz árátás élőtt a réték kaszálását is. A mező­esáti Szabadság termelőszővetkezef például 370 holdról mintegy 3500 má­zsa szénát takarított már be. A silózás is javában folyik a ter­melőszövetkezetekben, hogy az elmúlt á\mél több és jobb tápértékű téli ta­karmányt biztosítsanak az állatállo­mánynak. A termelőszövetkezetek ed. dig közel 4000 köbméter zöidsilót ké­szítettek. Legtöbbet a négyes! Űj Barázda, az edelényi Vörös Zászló és a mégyászói Kossuth termelöszövet- késet 6Ílózott. Gazdag; aratás a taktaharkányi állami gazdaságban A minőségi véiőniágvákát termelő láktaharkányi állami gazdaság hatal­mas tábláin Is megkezdték már az aratást. Kél hétén Belül 1020 hóid őszibúzát, 300 hold őszi- és 300 Hold favasZáfpá, välUhiiHt 17 hold zab le- árátásá vár a gazdaság dolgozóira. A kenyércsatát csakis a rendelkezésére álló hatalmas gépparkkal tudják si­keresén, idéjébéh, széiiivéfztéeég nél­kül megvívni. A gazdaság már meg­lévő gépeihez még d húzó aratása elölt hétfőm üj kéVékfi’fi érólógépet is kap. Amennyiben az időjárás ked­vező lesz, kézi árátásra Páni kefül sor a gazdaságban. A háromszáz holdas — bécelések szerint 13—13.5 mázsás átlagtermést ígérő — ősziárpa-táblán, már arat á gazdaság négy aratógépe. Az áráfás­sal cgyidőbén azonnal megkezdik a iartóhántást is. Az összes kalászosokból gázdetg tété“ niés ígérkezik az egész gazdaságban, de a jajhalmi üzemegység termés- állagai valamennyi közül kiemelkedő Heh. A kalászosok, aratását mégelőéőett 30 holdon elvégezték á füniag avatá­sát is. A fűmag igén szép.héldahkéhti 3 mázsás termést adott. Mézőgazdasági kiállítás Sárospatakon A sárospataki járás termelőszövetkezetéi és egyénilég dolgozó pa­rasztjai vasárnap nagy találkozót réndeZnek Sárospatakon. Illetve nem is találkozó lesz az. hanem hatalmas ki­állítás, ahol nem csupán a tsz-tagök és egyéni gazdák, hanem a termé­keik is „találkoznak“ kis tapasztálatésefére. A készülődés napjaiban érdekes meglátogatni a term élőszövéf kezetekét és a készülődő egyénie­ket. Tálán még az ed­digieknél is gondosab­ban etetik, kefélik az igazán kiállításra kí­vánkozó tehenekét, lo­vakat, sértéseket. A járás váláfnéúnyi termelőszövetkezete és közéi 200 egyénileg dol­gozó paraszt jelentette be. hogy elmegy a ta­lálkozóra, amelyet ün­nepélyes keretek között rendez a járási tanács, a festői várkertben. A kis kiállításon a részt­vevők közül ki-ki be­mutatja milyen állatot nevelt s azt is elmond­ja, hogyan növélté á téjhozaíüöt, hogyan á sertések súlyát. Tófűié- lőszövetkézeték, dó egyénileg dolgöző pa­rasztok is bemutatják, mennyivel szebb a répa, a gabona, ha műtrágyát adnak a földnek, á áö- vénynek. A kiállításon megjelenik igen sók olyan dolgozó párását is, aki csak mint ér­deklődő tekinti még a járás legszebb állatait, leggazdagabban fizető növényféleségeit s tanul az élenjáróktól. Aratás előtt a megyaszói Kossuth tsz-ben Lassú, még kissé bizonytalan író- gépkópogás és beszélgetés hallatszik kifelé a megyaszói Kossuth termelő- szövetkezet irodájának nyitott abla­kán. SZINTE ÉSZRE SEM VESZIK, amikor belépek, úgy elmélyedtek a munkába. Áz egyik íróasztal mellett a tsz mezőgazdásza gépel, a másik­nál az elnök ül és számol. A jobbol­dali hosszú asztalnál 4—5 ember könyököl — számolgatnak, vitatkoz­nak. Vajon mire készülnek ilyen nagy igyekezettel a megyaszói Kossuth tagjai? — Hát mi másra készülnénk — mondja Nagy élvtárs, a tsz. elnöke — az aratásra, még a cséplésre. A TSZ MEZŐGAZDÁSZA ezzel már idé is nyújtja az aratási tervét, írógéppel írott kis papír — rajta a Petőfi és Táncsics brigádok beosztá­sa. Minden brigádhoz három munka­csapat tartózik. Az aratópárok pon­tosan tudják helyükét s tennivalóju­kat. Az újesanálosi gépállomástól két arátógép érkezik majd a tsz-bé, áz egyikhez a Pétöfi, a másikhöz pe­dig a Táncsics brigád tagjai lészriék beosztva. De a Kossuth tágjai nemcsak a holnapra, hanem a hólnaputánra is gondolnak, nemcsak az aratásra, ha­nem a cséplésré is felkészülték már. Erős elvtárs éppen azon gondolkodik, hogyan lehetné szémléltetőbben fel­tüntetni a tagok csóplési beosztását. — MERT A KÜLSŐRE IS ADNI KELL — szól Nagy elvtórs. Né le­aven egyetlen egy tsz tag sem, aki nines tisztában feladatával. Igén. szépén egymás aiá kéll a brigádókat, munkacsapatokat írni — így. ide a kázalméstért, a szalmákazalón a kiegészítőkét, a kévévágókat, a törek- hordókat. A tartalékérőkét sé fe­lejtsük ki, mert soha sem tudhatjuk, | hol kell valaki hélyétt béugrani, hói kell segíténi. A tsz-ben nyugodtan várják áz aratást, a cséplést, mért mindén munkájukat Idejében elvégezték. Áz elmúlt héten hordták be a 81 katasz­teri hold rétről a szénát. 20 hóid lucernát most kaszáltak már másod­szor. A szükséges 500 köbméter siló­ból idáig 150 köbmétert már elké­szítetlek. — SZOMSZÉDUNK, a megyaszói Béke tsz sem áll rosszabbul — mondja Nagy elvtárs. — Ebbén az évben együtt beszéltük meg a leg­fontosabb feladatokat. Többször kise­gítettük egymást mezőgazdasági fél­szerelésekkel. Tavasszal vetőgéppél, most meg ekekapával, azután fogat­tal és szekérrel is kisegítjük egy­mást. Ha a község két nagyüzemi gazdasága összefog, még több ered­ményt tudunk elérni. — Pedig az idéi eredmények sem mégvétendók — folytatja az élnék elvtárs. — Nézze, itt az ajtó felett ezt a néhány ősziárpa kalászt, tegnap hoztuk a földről. Milyen duzzadt, milyén kövér mindén egyés magja: Ügy gondoljuk, hégy lesz vagv 14 mázsás átlagtermésünk. (K. Ö.> AZ ÍSZAXMAGYBR0R&Z8G EUKlfZTE Tiszakarádi levelezőink panaszol­ták, hogy a járási tanács közegész­ségügyi csoportja a község filmszín­házának működését mellékhelyiség hiányában megszüntette. Közbenjá­rásunkra a Rörsödmegyel Moziuze.ntí Vállalat közölté, hogy a megyéi ta< nács népművelési Osztálya már meg is adta az engedélyt a mellékhelyiség megépítésére s annak elkészülté utált a tiszakarádiak filmszínháza á közel­jövőben újra megnyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents