Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

Csütörtök, 1955. július 1. Eszakmagyarorszau 3 Mi újság Abaújszántón ? Az abaujszántói mezőgazdasági téchnikum tangazdasága az aratás és cséplési munkákra való felkészü­lést már az ősz folyamán megkezd­te, amikor megfelelő számú sertést állított hizlalóba az üzemi konyha részére. Már a tél folyamán meg­rendelte és beszerezte az alkatrésze­ket, a zsákokat, hogy a cséplési munkákat üzemzavar ne akadá­lyozza. Üzemképessé tették a két kévekötő aratógépet, két cséplőgé­pet kijavítottak és kazlazóval (ele­vátorral) látták el. A tangazdaság tíz-pár aratót is szerződtetett. Meg­történt az asztagok és a kazlak ki­jelölése a szérűkön. A gépek felelős vezetői a tüzrendészeti szabályok be­tartásáról több előadást tartottak. SZÁLÁT MIHÁLY Nagyobb támogatás! a 103 számú Má'us 1 vájártanulóiskolának A kondói bányák Kossuth-tárójában dolgoznak a sajószentpétsri 103-as számú Május 1 vájártanulóiskola növendékei. Az ifjú vájárok a szakmai oktatás mellett a helyes műszaki irányítással szép eredménye­ket érnek el a széntermelésben. Sajnos igen kevés munkahely van ré­szükre biztosítva, s így a meglévő kis munkahelyeken nagy létszámban vannak telepítve. A legutóbb például az üzemvezetőség úgy határozott, hogy a kon­dói bányákhoz tartozó, de most nem működő Béke-aknát adja át a bá­nyásztanulók részére, azonban a biztonságos, egészségvédelmet célzó kö­vetelményeknek nem tettek eleget, s így a vájártanulóiskola növendé­kei kénytelenek zsútoltan a Kossuth-tárón dolgozni. Az üzemvezetőségnek sokkal nagyobb támanatást kell adni a ta­nulóintézetnek. Erre figyelmezteti őket Kozma Miklós. Doros Antal. Ha­lasz Zsigmond, Nagy Ferenc, Bodgár József, Kónya József. Jaskó Gyula cs a többi fiatal vájártanuló 110—130 százalékos átlagteljesítméntie is. Ne feledték, hogy a fiatalok az önköltség csökkentésében is i^en figye­lemreméltó eredményeket érnek el. A megengedett 2 százalékos vahi- tartalom helyett csupán 1.52 százalékos palatartalmú szenet küldenek felszínre. Abaujszántó. KÖTELES SÁNDOR Sajószentpéter A II. féléves terv sikeréért Példamutató beadók > ' A miskolci December 1 4 Drótmürek dolgozói I lelkesen harcolnak azért, hogy elnyerjék a Minisztertanács vándor- zászlaját, hogy tovább­ra is megtarthassák a büszke élüzem eimet. Első féléves tervüket 6 1 nappal a határidő előtt befejezték. Most újabb vállalásokat tettek az i ére3 terv határidő előtti teljesítése érdekében. A gyár dolgozói vállalták, hogy termelési tervüket tíz nappal hamarabb teljesítik. A lakatosüzem TMK részlege dolgozóinak újabb vállalásában a gépállások óraszámának 5 százalékos csökkentése szerepel. A gyártás-elő­készítés, a program­iroda és a diszpécser­hálózat közös tervet dolgozott ki az anyag- ellátás folyamatos biz­tosítása érdekében. A DISZ-fiatalok harcot indítottak: a ,,ne legyen egyetlen 100 százalékon alul teljesítő fiatal *em üzemünkben“ mozgalom sikeréért. CSÁKI SÁNDOR December 4 Drótművek Korszerű fűszer- és csemegebolt nvílt Encsen Enes község dolgozó parasztjainak régi óhaja és kívánsága telje­sült, amikor a földművesszövetkezet új, korszerű fűszer- és csemegebol­tot nyitott. A szövetkezet ügyvezetője. Rimavölgyi Bertalan, Frankfur.er Simon 'boltkezelő, Koscsó Józsefné, Homonnai Klára és Gardi Anna az új üzlet kiszolgálói, társadalmi munkával vettek részt az üzlet elkészí­tésében, Lelkes munkájuk eredményeként közel 1000 forintot takarítot­tak még. népgazdaságunknak. Az üzlet megnyitásakor a község dolgozó parasztjai köszönetüket fejezték ki az újabb állami támogatásért. Az üzletnyitás napján csupán 2 óra alatt mintegy 5000 forint értékű árut adtak el. Az encsi földmű­vesszövetkezet vezetői és dolgozói így segitik elő a falu lakosságának jobb áruellátását. ^ < TAKÁCS TIBOR tudósító. Miskolc IV. kerületének dolgozó parasztsága félévi adó és begyűjté­si tervét határidő előtt túlteljesítet­te. A legutóbbi értékelés szerint hízottsertésbő! 211.4, marhából 141.4, tojásból 180.7, baromfiból 175 és tejből 118 százalékra teljesítet­ték félévés beadási kötelezettségü­ket. Az eredmények elérésében kü­lönösen kitűnt Görömböly, Szirma, Hejőcsaba és Tapolca dolgozó pa­rasztsága. Különösen özv. Kerékgyártó Mi- hályné. Árvái András, Bandzsok Lajos görömbölyi. Szabó Sámuel, Labancz János, Répás János he.jő- csabai, Köteles Sándor, Tóth La­jos tapolcai dolgozó parasztok tel­jesítették példamutatóan beadási kötelezettségeiket. A szirmaiak el­határozták, hogy az aratási mun­kák elvégzése során a cséplőgép alól tesznek eleget hazafias köte­lességüknek. SZEPESI BÉLA IV. kér. párt. vb, titkár. E PÉNZ, SE POSZTO I::::::::::::::::::::::; A dobszal Búzakalász, a (ak­tabájt Béke, a tiszaluci Vörös Haj­nal és a megyaszói Kossuth terme­lőszövetkezetek gazdasága valóban példamutató, nagyüzemi gazdaság. A földeken gyönyörű, dús búza, ár­pa és rozskalászok ringanak, a juhakolban annyi a juh, hogy szin­te már bele sem fér. Sertés, ba- . romfi, víziszárnyas ... egyszóval minden megvan ezekben a terme­lőszövetkezetekben, ami a jó gazda . szívét megörvendezteti. Csak ép­pen a tehénállománnyal volt baj ezekben a termelőszövetkezetekben — kevés volt a jól tejelő tehén. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a négy termelőszövetke­zet elnöke úgy határoztak, hogy ezen a bajon a legsürgősebben vál­toztatni kell. A megyei tanácson kiutalták a szükséges pénzösszeget és megbeszélték a tehénvásárlás napját. Úgy döntöttek, hogy a négy termelőszövetkezet elnöke június 27-én ül vonatra, s elindul Mis­kolcra, onnan pedig majd tovább a I Dunántúlra, Bála ' községbe — ott veszik meg az állatokat. A megyei tanácstól a négy szövetkezeti elnök mellé állattenyésztési szakembert is rendeltek, aki felelős volt a vá­sárért. Jún •US 27-én reggel a szeren­csi állomáson találkoztak a vásár­ra indulók, de nem négy, hanem öt ember szállt a szerencsi állomáson a vonatra, mert a taktabáji tsz el­nöke nem jöhetett el s ezért maga helyett két tsz-tagot küldött. A miskolci állomáson leszálltak és a Budapest felé induló gyorsvonat előtt fel s alá sétálva várták a meg­beszélt helyen Sós elvtársat, az ál­lattenyésztési szakembert. Először nyugodtan pípázgatva vártak, beszélgettek, vitatkoztak, hogy vajon milyen tehenet is ve­gyenek, melyik a jobb tejelő, a I legjobb fajta erre a vidékre. Ké­sőbb azonban egyre nyugtalanab­bak, idegesebbek lettek, mert az óra mutatóia vészesen közeledett a vonatindulás időpontjához és Sós elvtárs még sehol sem volt. A nyugtalanság nem is volt alapta­lan, mert a vonat elindult és a ter­melőszövetkezetiek lemaradtak ró­la. Úgy döntöttek, hogy bemennek a megyei tanács mezőgazdasági osztályára és utánanéznek: hol ma­radt Sós elvtárs. Igen meglepődtek, amikor oda­bent Csepregi János, az állatte­nyésztési osztály vezetője nem ép­pen a legbarátságosabb szavakkal mondta el a tsz-tagoknak, hogy: hiszen maguknak le kellett volna utazniok egyenesen Bétára és ott találkozni Sós elvtárssal. Az öt tsz- tag nem így tudta a találkozást, de azért megnyugodtak és gyorsan fel­ültek a következő vonatra, hogy még idejében, másnap reggelre Bé­tára érjenek s le ne késsék a vá­sárt. Egész éjjel rázta őket a lassan döcögő személyvonat, meleg is volt, zaj is volt. Alvásra gondolni sem lehetett. De sebaj — gondolták — azok a jól tejelő tehenek megérik, hogy annyit törjük magunkat ér­tük. Kora hajnalban megérkez­tek Bátaszékre, onnan pedig át­gyalogoltak a 10 km-re lévő Bála községbe. A vásáron nagy volt a tolongás, s ezért egymás között felosztva a területet, keresték Sós elvtársat, mert szakértő nélkül nem kezdhették meg a vásárlást. De akárhogy is kerestek, kutattak, Sós elvtársat nem találták sehol. Végre feltelefonáltak Szekszárdra, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára — hátha ott megtalálják vég­re a szakértőt. A telefonon kapott válasz azonban nagyon lehangolta őket: Sós elvtárs ott járt ugyan, de el is ment. Hogy Bétára mikor ér­kezik? Soha, mert nem oda indult. Hogy hová? Hát Sárpilisre. Mi­nek? Azt már igazán nem tudják. Hogy mi lesz az állatvásárral? Hát nem tudják az elvtársak? Állatot nem vásárolhatnak, hiszen erről már egy héttel ezelőtt tájékoztatta Markovics elvtárs, a Tolna megyei mezőgazdasági igazgatóságról a borsodi MEZIG-et. Derült égből a mennykőcsa- pás se érte volna váratlanabbal a szövetkezetieket, mint ez a hír. Hát most mi legyen? A déli tikkasztó hőségben újból útnak indultak gyalogszerrel Bá­taszékre, hogy ott ismét vonatra ülve dolgukvégezetlen hazadöcög­jenek. . Ez a kis ,.kirándulás“ mindössze 3000 forintjába került a négy ter­melőszövetkezetnek, elrabolt a tsz vezetőitől három értékes munka­napot, amelynek különösen most az aratás előtt szinte felmérhetet­len az értéke. Ha a három nap alatt csak 8 munkaórát számítunk egy emberre, akkor könnyen meg­állapítható, hogy 120 munkaóra veszett kárba a megyei mezőgazda­sági igazgatóság) állattenyésztési osztályának hanyagsága, nemtörő­dömsége miatt. A néey termelőszövetkezet tagsága és vezetősége igen ki­váncsi, hogy ki felelős ezért, ki fog­ja az utazással kapcsolatosan fel­merült költségeket, az ablakon ki­dobott 3000 forintot mentéríteni?! 1 KUGLER G. Elkészült Borsod megye legnagyobb halastava Az elmúlt napokban Hejőcsabán a Béke termelőszövetkezetben felavatták megyénk legnagyobb 36 holdas halastavát. A halastó építkezésének méreteire jellemző, hogy közel 25 ezer köbméter földet mozgattak meg. Ehhez a munkához a Horthy- rendszerben többszáz, fillérekért verejtékező kubikos munkájára lett volna szükség. Ma, a halastó építését alig egy hónap alatt végezték el a Szovjetunióból kapott gépekkel. Megyénk legnagyobb halastava közel másfél millió forintba került, s ezt a hatalmas összeget dolgozó népünk állama adta hozzájárulásként a mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséhez és erősítéséhez. A ha­lastó évente legalább 150 ezer forint jövedel­met biztosít majd a he- jőesabai Béke tsz tag­ságának. Nemcsak a tsz tagjai járnak jól, de a halastó nagymértékben hozzájárul Miskolc és a borsodi iparvidék hús­ellátásának megjavítá­sához is. A tsz tagsága nagy örömmel fogadta a ha­lastó elkészülését. Csökkent a balesetek száma, emelkedett a termelés az Ózdi Kohászati Üzemekben í í zemünk dolgozói derekasan helytálltak a felszabadulási versenyben: elnyerték a SZOT és a Minisztertanács serlegét. Ezekben a hónapokban azonban a nagysze-ü termelési eredmények mellett volt még más is, ami örömmel töltött el minden ózdi vasast: jelentősen csök­kent a balesetek száma. Hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójára a gazdasági vezetéssel közösen vállaltuk, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva legalább 17 százalékkal csökkentjük a balesetek következtében kiesett munkaidőt. Vállalásunkat becsület­tel teljesítettük, sőt túlteljesítettük. Április 4-ig csaknem 20 százalékkal csökkent a balesetek következtében kiesett munkaidő. Néhánv üzemünk­ben hosszú hónapok óta egyetlen baleset sem fordult elő. liven a pró­bamegmunkáló műhelyünk, ahol — bár veszélyes munkát végzünk — maid egy éve nem történt baleset. Ez a siker a szakszervezeti és gaz­dasági-műszaki szervek hosszú és szívós munkájának gyümölcse. Eredményeink egyik fő forrása, hogy a gazdasági és műszaki vezetők elsőrendű feladatuknak tekintették a balesetelhárítási, rendszabályok be­tartását és betartatását. Persze — mondhatná valaki — ez kötelessé­gük is. Ez igaz., de sokféleképpen le­het valamivel foglalkozni. Az ózdi műszaki vezetők — a mérnökök, az. üzemvezetők és a művezetők — többsége szívügyének tekinti a dol­gozók testi épségének megóvását. Pedig még nemrég nvüenek, hiába­való időpazarlásnak tekintették a balesetek elhárításával való foglal­kozást. A műszaki vezetők gondoskodá- ^ sóban bekövetkezett fordulat­ban nagy szerepe volt főmérnökünk­nek, Temesszentandrási elvtársnak, aki a Szovjetunióban tett látosatá- =a óta különösen sokat, törődik a munkavédelemmel. Erre neveli munkatársait és minden eszközzel érvényt szerez annak az elvnek, hogy az első az ember. Annak a művezetőnek, aki a biztonsági szem­lén kapott utasítást nem hajtja vég­re, nem fizet’k ki a prémiumot. El­mondhatjuk, hogy üzemeinkben ma már következetesen érvényt szerez­nek a munkavédelmi óvórendszabá­lyoknak. Ezekben a hónapokban ná­lunk a termelés emelkedésével együtt állandóan csökkent a balese­tek száma. Januári tenninVet 105.1 -zázálékra. a márciusit 110 5 száza­lékra teljesítettük. Ugyanakkor je­lentősen csökkent a balesetek száma. C okát segített ebben az az igaz- ^ gatói utasítás is, amely a mi­nőségi ellenőröknek kötelességükké tette, hogy törődjenek a balesetek elhárításával. Ezzel a munkavéde­lemmel foglalkozók száma jelentő­sen megnövekedett. Méghozzá olya­nokkal. akik jól ismerik az üzemet, a veszélyforrásokat és hasznos ja­vaslatokat adnak megszünteté­sükre. A műhelyek szakszervezeti mun­kavédelmi bizottságai és a szakszer­vezeti csoportok társadalmi munka- védelmi felügyelői is kitettek ma­gukért. Lelkesen, fáradságot nem is­merve dolgoztak a balesetek csök­kentéséért. Brigádjaik felülvizsgál­ták az üzemben a baleseti veszély- forrásokat és javaslatokat tettei? azok megszüntetésére. A brigádok egyöntetűen megállapították, hogy a legtöbb balesetet nálunk a rendet­lenség okozza. Éppen ezért munkán­kat az üzemi rend megteremtésével és a berendezések biztonságossá té­telével kezdtük. A brigádvizsgálat azt is megállapította, hogy a nehéz fizikai munkával járó bugsszállíló kocsik húzása sok kéz- és lábsérü­lést okoz. A brigád javaslatára a bu­gaszállítást gépesítették. A legnagyobb rendetlenség és a legtöbb baleset az acélműben volt. Ebben az üzemrészben különös gonddal fogtunk munkához és sike­rült is javítani az üzem helyzetén, mert eltökéltük, hogy véget vétünk az öntőcsarnok „megszokott“ rendet­lenségének. a szakszervezeti csoportok tár­** sadalmi munkavédelmi fel­ügyelőinek tevékenysége az öntő­csarnokban is megélénkült. Azelőtt gyakran balesetet okozott, hogy az öntők nem mindig használták a vé­dőruhát, a lábszárvédőt és a kötényt. Különbőzé kifogásokkal éltek. Bor- bás Viktor elvtárs öntő, az egyix szakszervezeti csoport munkavédelmi felügyelője sokszor és türelmesen magyarázta öntőtáfisainak: használ­játok a védőfelszerelést. Maga pe­dig sohasem dolgozott anélkül. A szó és a példamutatás nem maradt ha­tástalan. Az öntők látták, hogy tár­suk javukat akarja és azt is tapasz­talták, hogy a védőfelszerelés a leg­kisebb sérüléstől is megóvta őt. Ma már minden Öntő védőruhában dol­gozik. A figyelmeztető szó persze nem mindig elég és szigorúbb eszközöket is kell alkalmazni. Sokat tudna er­ről beszélni Bora elvtárs, az acélmű munkavédelmi bizottságának elnö­ke. Sokszor a műszaki vezetők is el­engedték fülük mellett figyelmezte­tését. Bora elvtárs azonban nem is­mert tréfát, amikor az emberek egészsége, épsége forgott veszélyben. Javaslatára a szakszervezet munka- védelmi felügyelője szigorúan meg­bírságolta azt a'művezetőt, aki a fel­tárt baleseti veszélvek megszünteté­sét elmulasztotta. Szavát ma már komolyan veszik. Egyik-másik meg­bírságolt művezető pedig azóta • munkavédelmi bizottság tagja léit. Az. acélmű munkavédelmi bizott­sága büszkén jelenthette április 4-én, az év első negyedében 40 százalék­kal kevesebb volt náluk a baleset, mint 1954 hasonló időszakában. Ab­ban a műszakban pedig, amelyben Bora elvtárs dolgozik, öt hónap óta egyetlen baleset sem volt. VI unkánk persze csak a dolgo- ” zók támogatásával lett ered­ményes. Az üzemek közötti tisztasá­gi verseny a dolgozók legnagyobb nyilvánosé' t mellett folyt. Nemes vetélkedés indult, melyik a legtisz­tább üzem. A versenykedvet még fo­kozta, hegy az igazgató elvtárs 4000 forint célprémiumot tűzött ki a győztesnek. A legtisztább üzem el­met és a prémiumot az acélmű nyerte el. Megjavult a balesetelhárítási agi­táció és propaganda is. A munkavé­delmi aktivisták nagyrésze még a felszabadulási műszak előtt esti tanfolyamokra járt. A múlt évben és az ezév elején rendezett tanfolya­mot több mint 500-an végezték el. Vetítettünk keskeny és diapozitív fil­meket, amelyek a balesetmentes munkamódszereket mutatták be a nézőknek. Balesetelhárítási kiállí­tást is rendeztünk. Ha könnyelmű­ségből veszélynek tette ki magát valamelyik munkás, levelet írtunk hoz-'á tartozój ának. IV era hallgathatom el azonban, hogy a legutóbb értékelt má­jus hónapban a balesetek száma már nem csökkent, hanem emelke­dett az előző hónaphoz képest. És érdemes megjegyezni, hogy ugyan­akkor a termelés pedig csökkent. El­bizakodtunk, a felszabadulási ver­seny után lankadt az a szívós, fá­radhatatlan munka, amely tevékeny­ségünket jellemezte. Még idején fel­figyeltünk a bajra és rajta leszünk, hogy kijavítsuk a hibákat. MOLNÁR LAJOS, az Ózdi Kohászati Üzemek üzemi bizottságának munka- védelmi felügyelője. Miért kell keresni a burgonyabosarat? Néhány év óta hazánk egyes részein is megtámadta burgonya- vetéseinket a veszedelmes amerikai burgonyabogár. A bogár több ezer tojást tojik, az abból kikelő lárvákból ugyanazon évben kifejlődnek a bogarak, azok újra letojnak és mind a lárvák, mind a kifejlődött boga­rak mérhetetlen károkat okoznak a burgonya földfeletti részének lerá­gásával. A lombjától megfosztott burgonya nem képes a gumókat megne­velni, végeredményben védekezés híján a burgonyabogár lehetetlenné teszi második kenyerünknek, a burgonyának termesztését. A rendeletek értelmében a termelők minden héten kötelesek bur­gonyatábláikat megvizsgálni, hogy nincsenek-e fertőzve burgonvabogár- ral. Ezenkívül a tanács, a VB. elnökök kötelesek külön keresőbrigádo­kat szervezni, hogy a község valamennvi burgonya és paradicsom terü­leteit átvizsgálják. Sok helyütt még tanácsi szerveink sem haitiák végre ezeket az igen fontos rendeleteket. Nem gondoskodnak a brigádok jó működéséről, a keresést a termelőkre bízzák s így a burgonyabogár fer­tőzés veszélye nagymértékben megnövekedett. A burgonyabogarat azért kell keresni, hogy megjelenése ese+én csirájában, eredményesen elfojthassuk. Ha a keresés elhanyagolása miatt csak több bét után állapítjuk meg a bogár jelenlétét, akkor már szanoraságánál fogva olyan nagy területre temed ki. hogy a védekezés .aligha lesz eredményes. Ha a fertőzést ideiében észrevesszük, akkor csak egv-két tövein és nébánv bogarat kell irtanunk, de ha későn ész­leljük. +öbh millió bogár, többezer holdat fertőzhet meg. Burgonyahnpár észlelése esetén azt a helyet, ahol a bogarat, vazv lárváját megtalálták, zárlat alá kell venni s az esetet azonnal jelenteni kell a tanácsnak. A burgonyabogar irtását államunk a növényvédő állomások útján ingyenesen végzi. Saját érdeke mindenkinek, hogv a burgonyabogár megjelenését azonnal jelentse. HAJDÚ KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents