Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

ÉSZAKMAGVUtORSZJffi Csökkent a balesetek száma, emelkedett a termelés az Úzdi Kohászati Üzemekben Se pénz, se posztó AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XI. évfolyam 158. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 július 7. csttlörtök Júliusban már a második úl termelaszüt?e!kszs! alakult a ricfgl férésben És Gazdag aprómagaralág Ernődön Ernőd határában a Szabadsághar­cos tsz. 60 holdas, 12—13 mázsás át­lagtermést ígérő őszi árpája érett el­sőnek kasza alá. Az idén az őszi­árpát megelőzően is volt már ara­tás a község határában. A termelő- szövetkezet tagsága ugyanis nagy területen termel gazdagon fizető ap­rómagvakat. Kedden fejezték be pél­dául az öt holdon termelt fűmag cséplését. A fűmag a tervbevett 1.5 mázsás holdankinti átlag helyett 2.7 mázsát termett. Most az ősziárpá­val egyidősben a 10 holdon termelt saarvasikerepet is aratják, ami több tízezer forint jövedelmet biztosít a tsz. tagságának. TeHesítetle árpaiieedását a borsodlvánHai 16?ssf Rllita !ermel3$zihretfce?e! ÉDESANYÁK szava a békéért A helsinki béke-világtalálkozó- után és a genfi kormányfői értekezlet előtt Lausannéban ül ösz- sze ma reggel az anyák világkon­gresszusa. A 76 országból össze­gyűlt anyák, asszonyok, akik az em­beriségnek több mint felét alkotó nők szavát, gondolatát, akaratát tol­mácsolják, azért tették meg a sok­százezer kilométeres utakat vonaton, repülőgépeken vagy hajókon, hogy elmondják: a világ asszonyai nem akarnak háborút, nem akarnak töb­bé füstölgő romokat, apátián, anyát­lan árvákat, éhező gyerekeket, sebe­sült csecsemőket, Nem akarnak még egy háborút, amely az eddigi két 'vi­lágháborúnál is nagyobb és borzal­masabb szenvedéseket hozna az em­beriségre. Azoknak az anyáknak emlékeze­tében, akik ma résztvesznek a lau- sannei kongresszuson, elevenen él­nek még a háború emlékei. Nem fe­lejtették el a bombatámadások bor­zalmait, az óvóhelyekben égett gyer­mekek sírását. 7 A japán asszonyok azért harcol­nak, küzdenek, nehogy más országok, városok családjai is a nagaszaki vagy hirosimai családok sorsára jus­sanak, akiket megölt, nyomorékká, munkaképtelenné tett a gyilkos atombomba-támadás. A francia anyák még ma is gyászolják a fa­siszta hordák által meggyilkolt gyer­mekeket, férjeket, a német asszo­nyok évtizedek múlva sem tudják el­felejteni a hitleri rémuralom gyötrel­meit. Szót kérnek a kongresszuson a hős szovjet asszonyok, akik olyan fiukat és lányokat neveltek, mint Zója, Oleg Kosevoj, Ljuba Sevcova, akik életüket adták a hazáért a fa­sizmus ellen vívott nagy harcban, akik vérüket áldozták azért, hogy ma békeben élhessünk. 7s ott lesznek a világkongresz- szuson a magyar anyák is, akik országunk asszonyait, a tszcs földjén arató, az üzemekben, az iro­dákban, iskolákban, kórházakban vagy Közértekben dolgozó édesanyá­kat képviselik. A mi országunk asz- szonyai szintén ismerik a háború borzalmait, szenvedéseit. Borsod me­gye asszonyai sem felejtették még el a vízzel elárasztott bányákat, a le­rombolt gyárakat, romokká lőtt, va­lamikor boldog családi otthonokat. S éppen ezért, mert mindezek a bor­zalmak még élnek emlékezetükben, tudják a ma napsugaras, boldog, egy­re szépülő életét megbecsülni, ezért tudnak a békéért dolgozni és ha kell harcolni is. Stephan Hermlin német író arra a kérdésre, hogy mi az élet célja, értel­me, — a következőket felelte: Azért születtünk, hogy az emberiség kínjai­nak, könnyeinek, a véróceánnak ta­núi legyünk, hogy együtt érezzünk és harcoljunk azokkal, akik a hábo­rú ellen egy boldogabb jövőért kiáll­nak. A nyugati országok asszonyai ta­núi, vádlói a kapitalizmus, az újjá­éledő fasizmus borzalmainak, tanúi a mindent eltipró, mindent pénzért megvásárolni akaró, emberi érzéseket lábbal tipró tőkés uralomnak. A nyugatnémet asszonyok még ma sem felejtették el s nem is felejthe­tik el 1952 május 11-ét, amikor a „rend nevében” egy — békegyűlésen résztvevő — fiatal embert, Philipp Müllert megölték a rendőrök, nem törődve azzal, hogy eltipornak egy boldog családi életet, elveszik egy gyermek apját, egy feleség férjét és egy idős édesanya egyetlen fiát. Hi­degvérrel lőtték agyon, csak azért, mert békét akart, A mi országunk, s a baráti hatal-j más Szovjetunió, valamint a baráti: népi demokráciák országainak asz-: szonyai, édesanyái pedig tanúi az új,; boldog, szépülő életnek. Tanúi azj _______________ épülő óriáskohóknak, az új városok-; nak, a fejlődő, a virágzó mezőgazda-; Csehszlovákiában csaknem mindenki hallott a ló­ságnak, az új kultúrának — mind-: vai állami gazdaságról. A sajtó már évek óta gyakran annak, amit ezekben az országokban: ír sikereiről. Úgy látszik, hogy a lévai dolgozók nem a nép a békéért, a szebb életért al-; elégelték meg a sikereket és szüntelenül újabbak télé kot. : törnek. Az utóbbi időben a Léva-környéki „Tejgyár“ A Lausanneban összeült anyák; hívta fel magára a figyelmet. világkongresszusán indonéz és* H2, átlagban 600 kilogramm súlyú tehén az alap- bélga, angol és román, kínai és ja-: ía ennek a „gyárnak“. Naponta több mint ezer liter pán, magyar és német, amerikai és; tejet szállítanak innen a lévai Tejértekbe, Az ország ál­egyiptomi, francia és vietnámi anyák - lattenyésztői hamarosan azt is megtudták, hogy a tej- szólalnak fel sokféle nyelven, de egy: gyár tehenenkinti átlagos tejhozama tavaly 4.489.5 li- ügy érdekében — a békéért, gyér-: tér volt. 1955 első negyedében terven felül több mint mekeik, az egész világ gyermekei--8 ezer liter tejet adtak az államnak. nek nyugodt életéért. Felszólalnak a: Érdemes közelebbről megnézni a tejgyár születé­magyar delegáció tagjai is, akik or-; séf. 1945-ben „megérkeztek“ az első tehenek a háború- szágunk, megyénk asszonyainak üd-; ban elpusztított gazdaságba. Többségük „selejtnek“ vözletét tolmácsolják s elmondják.: számított és csak egyetlen jótulajdonságuk volt: nagy- hogy a'mi országunkban, a mi me • szerű étvággyal fogyasztottak el mindent. Abban az gyénkben a legkisebb borsodi falu- l-időben a fejőnők nem literrel, hanem deciliterrel mér- ban is a békéért, gyermekeink gond-: féle teheneik tejhozamát... tálán, szép holnapjáért dolgoznak,: Az már régóta ismeretes, hogy a tej a vérből ke­taazcolnak az édesanyák. • letkezik. Amikor a tudományos dolgozók egyre többet MEGYÉNK Hír a taktaharkányi gépállomásról A taktaharkányi gépállomás két dolgozója Sándor István és Szik- szai Pál aratógépükkel kedden megkezdték a tiszaluci Vörös Hájé­nál tsz-ben az ősziárpa aratását A taktaharkányi traktorosok a ke­nyércsata sikeres megvívása mel­lett fontos feladatuknak tekintik a növény ápolási munkák maradék­talan elvégzését is. Petró István traktoros, Zetor gépével eddig 393 katasztrális holdon végezte el a ka­pálást. s így 160—165 százalékos tervteljesítést ért el. A matyó-asszonyok ajándékot küldtek az anyák világkongresszusára A mezőkövesdi háziipari szövetkezetben — a híres Matyóházban — szorgalmas munka folyik. A hímző- és festőasszonyok miközben csodá­latraméltó ügyességgel művészi mintákat „varázsolnak“ a vásznakra, sokszor szóbahozzák a világpolitikai eseményeket is. Nemrégen az égés, Matyóházat izgalomba, hozta Tóth Annának, a híres festőasszonynak a javaslata. Azt indítványozta: készítsenek csecsemő „előkéket“ és küld­jék el Lausanneba, - anyák világkongresszusára. Az asszonyok hama­rosan magukévá tették a javaslatot és munkához láttak, összesen 1500 darab „élőkét.“ hímeztek és már el is küldték Lausanneba. A. matyó­asszonyok ajándékát Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke adja majd át a világkongresszuson résztvevő anyáknak. Nemrégen egy másik esemény keltette fel a Matyóház dolgozói­nak figyelmét. Készítményeiket eddig csak a nyugati államokba expor­tálták. Most a baráti Német Demokratikus Köztársaság is rendelt 15.000 darab gyermekruhát és blúzt. A nagy szállítmányt a harmadik negyedév végén indítják útnak. Az elmúlt napokban a Matyóház 12 népművésze — Tóth Anna, Pataki Jánosne és Kiss Mátyásné vezetésével — nagy feladat megoldá­sához látott. Egy 32 darabból álló új mintakészlet rajzait, mintáit terve­zik. Az új minták nyomán a. legjobb himzőnők hamarosan elkészítik a mintadarabokat és ezeket ősszel bemutatják a rendelőknek is. A jövő évben már ezek hirdetik, a világ minden részében a magyar népművé­szet elevenségét, fejlődését. r----------------—---------- , Borsodivánkán most a kenyércsa­ta napjaiban az eddiginél is nagyobb versengés folyik a két régi, nagy vetélytárs, a község két milliomos családja, a József Attila és a Petőfi termelőszövetkezet tagsága között. Az őszi árpa aratását a József At­tila tsz fejezte be előbb és a csép- lést is ők kezdték meg elsőnek. A termelőszövetkezet tagjai felvirágo- zott kocsikkal álltak a cséplőgép mögé és a gépből kiömlő első árpát azonnal a begyüjtőhelyre szállítot­ták. Szerdán estére a József Attila tsz már teljes egészében teljesítette 200 mázsás ezévi árpabeadási köte­lezettségét. Amikor összesítették a cséplési eredményt, hatalmas öröm érte a tsz tagságát. Kiderült, hogy bár „csak” 15 mázsás árpatermésre szá­mítottak, ősziárpájuk közel 18 máf zsát fizetett holdankint, A gazdag termésből már e héten munkaegysé­genként fél kiló előleget osztanak a milliomos termelőszövetkezet tag­ságának. Cséplés előtt teljesíti kenyérgabona beadását a borsodivánkai Petőfi tsz A boreodivánkai Pe_ tőfi tsz tagsága keddre learatta 38 holdas őszi- árpa tábláját. Az ara­tás mellett a többi munkát sem hanyagol­ják el. Hét holdas — az elmúlt évinél is jó­val gazdagabb termést ígérő — rizstelepüket hétfőn este árasztották el másodszor. Az asszo­nyok, akikre most még nincsen szükség az ara­tásnál, szorgalmasan végzik a növényápolást. A termelőszövetkezet tagsága nagyon bízik az idei évben. Számítá­saik szerint a munka­egységek értéke az el­múlt évhez viszonyítva, legalább 30 százalékkal lesz magasabb. Nem lesz ritka az olyan csa­lád, amelynek tagjai egy vagon gabonát kap­nak a zárszámadáskor. Pedig a tsz legtöbb csa­ládjának kamrájában még az elmúlt évi ke­nyérgabonáiból is van jócskán, nem úgy, mint egyéni gazda korukban, amikor az újig mindig elfogyott a régi gabona, s már március—április tájiban tisztára söpör­hették a padlást és a kamrát. A Petőfi tsz tagjai­nak olyan sok még az elmúlt évről maradt kenyérgabonájuk, hogy elhatározták: még a cséplés megkezdése előti teljesítik egész ezévi kenyérgabonabeadásu­kat. így elsők lesznek, akik teljesítik kenyér- gabonából az állam iránti kötelességüket és a határidő előtti beadás­ért prémiumot is kap­nak. Külföldi vendégek jártak a Herman Ottó-múzeumban A napokban érdekes vendégei vol­tak a Herman Ottó múzeumnak Josef Poulik, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia brnoi régészeti intézetének igazgatója és Anton To. cik, a Szlovák Tudományos Akadé­mia nyitrai régészeti intézetének igazgatója tanulmányozta napokon keresztül részletesen a múzeum ré­gészeti anyagát. A csehszlovák ven­dégek mélyrehatóan érdeklődtek a Sötétkapu melletti ásatás XI—XV. századbeli anyaga felöl, mert a cseh Levy Hradecen hasonló lakóház ku­tatás folyik a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia megbízásából. A román—magyar kulturális egyezmény kapcsán Firu Ion, a krajovai körzeti múzeum igazgatója egynapos tapasztalatcserét folytatott a múzeumban, ahol különösen s szervezeti és raktározási kérdések iránt érdeklődött. A román vendég áttanulmányozta a felépítendő új miskolci múzeum tervdokumentáció­ját és azt a legkorszerűbbnek tartja egy nagyváros múzeuma részére. Szocialista korszakunk dokumentu­mainak gyűjtését is részletesen megtárgyalta Komáromy József igazgatóval s a tapasztalatcsere ál­talában rendkívül eredményes volt cA LÉVAI „TEJGYÁR ff kezdtek foglalkozni a vérkeringés és a tejhozam kö­zötti összefüggéssel, a lévai állami gazdaság dolgozó is egyre nagyobb figyelmet fordítottak a tehenek vér­keringésének meggyorsítására és néhány év múltán szép eredményeket értek el, A teheneket a kiadós ete­tés után a szabadba engedték. Fejes előtt és után alapos tőgymasszázst végeztek. Persze, csupán tőgy­masszázzsal még nem értek volna el eredményeket Igen nagy gondot fordították az állatok szakszerű ete­tésére. A zootechnikusok rendszeresen ellenőrzik a te­henek tejhozamának emelkedését, csökkenését. Abban az esetben, ha emelkedik egy-egy tehén tejhozama több szemestakarmányt írnak elő számára. Éllentkezc esetben pedig csökkentik. Szabó János, az állami gazdaság egyik kiváló te­henésze a múlt évben átlagban több mint 13 literrel emelte a rábízott tehenek tejhozamát. Sikereiről csak ennyit mond: „Szeretni kell az állatokat, s akkor az eredmény sem marad el“. Es ma már nem ritkaság a lévai állami gazdaság­ban az évi 7 ezer liternél több tejet adó tehén sem. KIS HÍREK a ftafytywiáfybÁt 800 nyomda Ukrajnában Az Ukrán SZSZK-ban ma már 800 nyomda és 18 nyomdaipari nagyüzem van, amelyekben főleg szépirodalmi műveket és tankönyveket nyomtat­nak. Kievben most épül egy új nyomdaipari kombinát, amelyben a többi között 11 újság és 24 folyóirat szerkesztőségét helyezik el. Három új kínai gyár Neikiangban, Szechuan hires „cukor* városában“, új finomító. Délnyugat- Kína legnagyobb finomítója épül. Szechuan Kína egyik vezető cukor­nádtermő területe és évenként több mint egymillió tonna cukrot termel. Ha az új finomító üzemben lesz, vagyis egy éven belül, a termelés lé­nyegesen emelkedni fog. Shangchinben, Heilungkiang tartó, mányban új szeszfőzde létesül, ahol a dombos vidéken bőven termő vad- szőlőből készítenek bort. A szükséges cukrot a tartomány három nagy cu­korrépa-feldolgozó üzeme szállítja majd. A szeszfőzde a jövő évben kezdi meg működését. Ugyancsak Heilungkiang tartomány­ban, Kiamuszéban, új óriási papír­gyár épül. A gyárat a legmodernebb gépekkel szerelik majd fel. 18 millió óra évente A Szovjetunió óraipara viszonylag igen fiatal, mégis rendkívül nagyot fejlődött. Az első óragyárat 1930-ban létesítették Moszkvában. Karórákat 1941-től gyártanak az országban. Je­lenleg 17 óragyár dolgozik teljes ka­pacitással a Szovjetunió területén, amelyek évente körülbelül 18 millió órát készítenek. Német és lengyel ifi-brigad baráti versenye A hallei vagongyár ifjú újítóinak brigádja és a wroclauá „Paf átvág“ vagongyár hüvelykészítő részlegének ifibrigádja egymással versenyezve harcolnak azért, hogy a VIT tiszte­letére minél jobb termelési eredményt érjenek el. A lengyel ifik meghívták német versenytársaikat: látogassanak el a VIT alkalmával a ,,Pafawag“ gyárba, hogy pontosan meghatároz­zák a további versenyfeltételeket. 80.000 szélerőmű a Szovjetunióban A Szovjetunióban a követluező két- bárom év alatt több mint 80.000 szél­erőművet létesítenek. Ezek teljesít­ménye 100 wattól 10 kilowattig ter­jed. A szélerőművek javarészt a me­zőgazdaságnak szolgáltatnak majd áramot. Világszerte nagy az érdeklődés a cseh sör iránt A cseh sör a múltban is világszerte igen nagy keresletnek örvendett. A felszabadulás után a népi demokra­tikus rendszer mindent elkövetett an­nak érdekében, hogy tovább öregbítse a cseh sör hírnevét. A csehszlovák söripari dolgozók új sikereket érnek el a munkájukban: Ceské Budejovi- céban, a Budvarban készülő 12 fokos Crystál-sörnek van a világon a leg­hosszabb jótállási ideje — egy év. Ceské Budejovicéből jelenleg még Sin- gapourba, Dél-Amerikába, Ceylonba, Dél-Afrikába és egyéb távoli orszá­gokba is szállítanak sört. A Budvar jelenleg egy hónap alatt annyi sört exportál, mint régebben egy ét: alatt. Uj víztároló A Tatár ASZSZK olajkitermelő körzetében megkezdték a karabasi víztároló építését. A víztároló be­fogadóképessége: 50 millió köbméter. Az Ik folyón most próbálják ki az új szivattyúállomást. Ez küldi majd. a vizet az olajkutakhoz. Most fejezték be három kompresz- szorállomás szerelését. Innen szállít­ják a gázt az olajmunkások lakótele­peire. Idén Tatárország olajkitermelő körzetében sok új ipari és közüzemi vállalatot építenek. ünnepélyes avató ülésén a község legjobb gazdái vettek részt. Ott volt köztük Ujjobbágy József Dá- móc legjobb terméseredményét el­érő középparasztja, aki feleségével, fiával és menyével együtt kérte felvételét a tsz-be. Az űj tsz, amely­nek Rákóczi nevet adták, 22 taggal 125 hold földön kezdi meg a közös gazdálkodást. A tsz tagjai között 9 kommunista dolgozó paraszt van. Elnökül Horváth István 3 holdas dolgozó parasztot választották­A ricsei járásban júliusban már a második új termelőszövetkezet alakult. A 13 páeini dolgozó pa­raszt után, akik Aranykalász néven alakítottak új termelőszövetkezetet, — kedden este Dámóc községben is új nagyüzemi gazdaság alakult. A dámóciak a páeini tsz előkészítő­bizottság példáját követték, ami­kor elhatározták, hogy nem várják meg az őszt, hanem már most, az aratás megkezdése előtt a felemel­kedés útjára lépnek. A dámóci tsz

Next

/
Thumbnails
Contents