Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

SZMMAGMRORSZÄG

\

A terv törvény a sárospataki gépállomáson is!

Egy új tsz születése

AZ MDP BOR SOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA

XI. évfolyam 176. szám

ARA 50 FILLÉR

Miskolc, 1955 iúliu« 28. csütörtök

N1

A tarlóhántás a mezőgazdasá- ™ ® termelés egyik legfonto- saiSb feltétele. Az a gazda, aki Idejében és szakszerűen elvégzi a .a rlóban tás t, később száraz idő- ' áriás esetén sem panaszkodik majd, hogy nem lehet szántani, vagy vetni és nem lesz baja a 'gyomokkal sent. Jóformán fele erővel végezhető él a következő ‘.alajmunka, a keverő-szántás, a mag aló való szántás, a vetés vagy ’2 őszi mélyszántás. Jobb szerkezetűvé válik a talaj, jobb magsat biztosíthatunk következő yi növényeink számára, amelyet -ok nagyobb terméssel hálálnak meg.

E sok előny ellenére, a megyét jarva azt tapasztaljuk, hogy nem sokat törődnek a borsodi dolgozó parasztok a tarlóhántással, a má- ,-odvetéssel. A feltöretlen tarlót perzseli a nap, s ennek a nemtörődömségnek előbb-utóbb súlyos kárát látják. Már most hallani egyesektől, hogy nem elegendő az állatok számára a takarmány. Vajon a hanyag dolgozó parasztok honnét akarják biztosítani a takarmányt? árra számítanak, hogy majd az álam fog adni? De vajon miből, ha nincs másodvetés!

[ apjainkban az aratás utolsó szakaszában vagyunk. A tarlóhántás szempontjából nagy feladat hárul gépállomásainkra. Megyénk gépállomásai azonban )em érzik át ezt a felelősséget, többségükben elhanyagolják a tarlóhántást, s nem látnak hozzá a másodvetéshez sem, holott a Mi- v’ isztertanács határozata nyoma- 1 ékosan felhívja a figyelmet a “átadatok fontosságára. Az esőázatta földeken most kitűnő mun< kát végezhet a tárcsa és az eke.

Nem egy helyen azt tartják, hogy az esőzéstől kizöldült tarló ió legelőt ad az állatnak. — Ósdi rezet ez, amely elfeledteti, hogyha a feltört tarlóba másodnövényt 'elmek, tízszer annyi értékes ta- kanmányho jut állatállományunk.

A Minisztertanács határozata törvény. Aki ezt a törvényt megszegi, szembehelyezkedik népi államunkkal. Ez pedig felelősségre- vonást követel. Úgy látszik megfeledkeznek erről megyénkben, a falusi pártszervezetek ugyanúgy, mint tanácsaink, DlSZ-szervezetemfc, a Hazafias Népfront-bizottságok és az MNDSZ is. Alig látni valami jelét annak, hogy sürgetnék dolgozó parasztságunkat a tarlóhántásra és a másodvetésre. Szájtátian nézik a tunyaságot, a Minisztertanács ha- “ározatának semmibevevését. Ves- >enek véget ennek a magatartásnak megyeszerte mindenütt és követeljék meg, hogy ahol learattak, azonnal fogjanak hozzá a tarlóhántáshoz.

A szerencsi járásban jártunk a minap. Jól szemügyre '■ettük a határt. Szomorú látvány volt, ami elénk tárult. Mindenfelé csupasz tarlók éktelenkedtek. Égette a földet a perzselő nyári nap, a nedvesség mór nagyrészt eltávozott, a föld kezdett megrepedezni. Ezeknek a felszántatlan tarlóknak nagyrésze egyéni dolgozó parasztok tulajdonában van. Július 21-ig a szerencsi járásban 10.620 holdon aratták le a kalászosokat, de a tarlóhántást csak 1092 holdon, azaz a learatott terület tO százalékán végezték el. S mit szól ehhez a járási pártbizottság, a tanács és a DISZ-bizottság? Mezőzomboron július 21-ig 439 holdról takarították be a gabonát, de a tarlóhántást mindössze csak 50 holdon végezték eb

Az ébnult esztendőben a másod- '"érési tervet megyénk mindössze 10.5 százalékban teljesítette. Ennek következménye voit, hogy takarmány hiányában lesoványodtak az állatok, mert nem volt mit adni. nekik. 1954-ben 20.000 kataszt- rális holdból mindössze 2.500 holdon vetettek másodnövényt a borsodi dolgozó parasztok. A területkiesés 120.000 mázsa zöldtakar- möánytól és siló-alapanyagtól fosztotta meg a megye állatait. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy termelő- szövetkezeteinkben a multévi téli 'siáH óátlag 2—3 liter volt, ami ‘■zökkentette a tsz-tagok pénzbeli részesedését is.

Az idén 26 000 holdon kell másodnövényt vetni, de ebből még alig végeztek el valamit megyénk- bejtj. Pedig ha valaki egy kicsit éw^ki'wá. kónryjaen ki tudja kalktffSlA borsodmegyei párt-végrehajtó- bizottság értékelte a szénbányászat, a kohászat, a gépgyártás és az építőipar II. negyedévi munkáját és ennek alapján a következő üzemek nyerték el a versenyzászlót:

SZÉNBÁNYÁSZÁT: KIRÁLD

A királdi üzem széntermelési tervét 103.5 százalékra, összüzemi teljesítménytervét 104.4 százalékra fővá- gatkihajtási tervét 113 százalékra teljesítette, önköltségét 5 százalékkal csökkentette.

KOHÁSZÁT: ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK

Az Ózdi Kohászati Üzemek továbbra is az első helyen állnak a verni, hogy 20.000 hold tarlóvetés közepes termés esetén is 20.000 darab számosállat 180 napi téli silótakarmányát jelenti.

( ássanak hozzá megyénkben mindenütt a felvilágosító munkához, győzzenek meg minden dolgozó parasztot, hogy végezze el a tarlóhántást és a másodvetés;. A falu kommunistái mutassanak ebben elsősorban példát. Mondják el, hogy az alapvető termelési módszer gondos alkalmazása (s ilyen az aratás utáni tarlóhántás) fontos feltétele a mezőgazdasági termelés fejlődésének. Semmit sem ér az olyan szó, amely a mezőt gazdaság felvirágoztatásáról fecseg, ugyanakkor a tarlóhántásról és a másodvetésről megfeledkezik. Magyarázzák meg ennek nagy fontosságát a falu kommunistái, a gépállomás, tsz, a község agronó- tnusai. íratlan törvény, hogy aratás után azonnal fel kell törni a tarlót. Aki ezt, a munkát elvégzi, annak földje bővebben, jobban terem. Jó az időjárás a másodvetéshez is — egyszóval minden feltétel megvan ahhoz, hogy a száraz esztendőkkel szemben az idén a másodnövények jó termést adjanak. A gépállomások jó vagy rossz munkáját az igazolja, hogy körzetükben hány holdon végezték el már a tarlóhántást és a másodvetést? Kövesse dolgozó parasztságunk ebben a munkában a példamutatókat, köztük a tiszaluci Vörös Hajnal termelőszövetkezetet, amelynek tagjai már 100 holdon elvégezték ezt az igen fontos talaj- művelési munkálatot. Ezt teszik a mezőzombori Uj Élet tsz-ben is.

P árt-, állami és tömegszerve- *- zeteink, a falu kommunistái törődjenek tehát azzal is, hogy környékükön az aratás és cséplés mellett a gépállomások segítségével a tarlóhántási és mósodvetési tervet is teljesítsék, sőt túlteljesítsék.

A megyei pártbizottság vándorzászSóinak győztesei az iparban a ÍL negyedéves eredmények alapján

senyben. A gyár készterméktervét 108-7 százalékra, kiszállítási pro- grammszerűségét az előírt 95 százalék helyett 106.6 százalékra teljesítette. Selejtjét az I. negyedévhez viszonyítva 3.3 százalékkal, önköltségét 5.1 százalékkal csökkentette.

GÉPGYÁRAK: MISKOLCI DRÓT- GYÄR

A gépgyárak közül továbbra is a drótgyár vezet a nemes küzdelemben. Befejezett termelését 107.3 százalékra. termelékenységi tervét 108.7 százalékra teljesítette, ugyanakkor —

........— z? ,, , — , ...----selejtjét az I. negyedévhez viszonyítva 22.5 százalékkal, önköltségét

1.7 százalékkal csökkentette.

ÉPÍTŐIPAR: BORSODMEGYEI AL- LAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A Borsodmegyei Állami Építőipari Vállalat szintén vándorzászlót nyert. Termelési tervét 105.7 százalékra, termelékenységi tervét 108.8 százalékra, munkaerőtervét 97.1 százalékra teljesítette.

Borsodmegyei párt-végrehajtóbizottság ipari és közlekedési osztálya.

Békenagygyűlés Miskolcon

Szerdán este az SZMT kultúrottho- nának nagytermében ünnepi béke- nagygyűlést rendezett a Borsodmegyei Békebizottság és a Miskolc városi békebizottság. Az ünnepi békonagy- gyűlésen resztvettek az üzemi és lakóterületi békebizottságok tagjain kívül a tömegszervezetek, a Lenin Kohászati Müvek, a DIMÄVAG Gépgyár, a diósgyőri ée a pereoesi bányászok küldöttei és a békemozgalom iránt érdeklődő miskolci dolgozók igen nagy számban.

Megjelent a békenagygyűlésen a városi pártbizottság és a városi tanács, valamint a miskolci Hazafias Népfrontbizottság képviselője, továbbá Hess Károly a DTSZ intézőbizottságának tagja és Erdélyi Zoltánmé, az MNDSZ országos elnökhelyettese.

A nagygyűlés ünnepélyes megnyitója után

pirosnyakkendős miskolci áttörök vonultak a terembe az ottlévők lelkes tapsától kísérve. Köszöntötték a gyűlés résztvevőit, virágcsokrokkal kedveskedve a díszelnökségben helyet foglaló kiváló dolgozóknak, a sokgyermekes anyáknak és <i békemozgalom legtevékenyebb harcosainak.

Az üdvözlés után Hess Károly, a DISZ intézőbizottságának tagja emelkedett szólásra. Ismertette a Helsinkiben nemrégen lezajlott béke-világ- tanács üléseinek eseményeit. Elmondotta: a világ békeszerető embereinek képviseletében összeült kongresszus újabb bizonyítéka volt a világot átfogó békemozgalom erejének. Hangoztatta, hogy

a Szovjetunió békés rendezésre törekvő békepolitikája szemmel látható és kézzelfogható eredménye volt a genfi négyhatalmi értekezlet.

Beszéde végén felhívta Miskolc dolgozóit: továbbra is tevékenyen vegyék ki részüket a békeharcból.

A nagy tetszéssel fogadott szavak irtán Erdélyi ZeWAnné. a« MNDSZ

országos elnökhelyettese emelkedett szólásra, s beszámolt a lausannei anyák világkongresszusának eseményeiről. Bebizonyosodott — mondotta többek között —, hogy az anyák akárhol is laknak a nagyvilágban — sehol sem akarnak háborút. Leglelkesebben és legtevékenyebben a szovjet ttok vették ki részüket az anyák világ- találkozójának munkájából, de minden delegáció egy akarattal nyilvánította ki óhaját: hogy az anyák békében dolgozhassanak s a békés élet szépségeire neveljék gyermekeiket.

Az egybegyűltek — kiknek csaknem fele dolgozó nő és anya volt — nagy tetszéssel és hosszantartó tapssal nyilvánították ki együttérzésüket, hogy ők is békés, alkotó életre akarják nevelni gyermekeiket:

A nagysikerű békenagygyűlést szintvonalas kultúrműsor követte.

»HuimiswwuintiwuiiiiHiiwiitimiiH»

Az alig ezer lelket számláló kis borsodi község, Zalkod létezéséről négy évvel ezelőtt szerzett tudomást az ország. Nyár derekán, amikor mindenütt még javában folyt a kenyércsata, szinte hihetetlenül hangzott a hír, hogy a kis falu dolgozó parasztjai az országban az elsők között elcsépeltek és teljesítették egész évi kenyér- és takarmánygabonabeadásukat. A Bod- rogszeg csücskében, a Tisza és a Bodrog össze- ölelkezésénél elterülő Zalkod megelőzte a déli megyék községeit. Pedig délen már sok tízezer holdon állt keresztekben a gabona, már búgtak a cséplőgépek, amikor a zalkodi határban kasza alá érett az első kalászos.

Négy év óta Zalkod neve aratás idején ismét és ismét bejárja az országot. írtak róluk az újságok, dalt küldött nekik a rádió, s a tanácsháza három kis szobájában már 11 versenyzászlót őriznek. Az elmúlt évben az egész országban csak egy község tudta őket megelőzni, de az idén Kossuth János tanácselnök azt üzente, hogy elsők lesznek a kenyeres atában.

Kossuth János elvtárs üzenete csalit ki a Bodrogszegbe megtudni, mi a titka a kis községnek? Verőfényes nyári reggeltől, zivataros alkonyaiig kerestem a zalkodiak titkát, a jó munka nyitját, s a következőket láttam és hallottam.

*

Amíg Zalkodra ér az ember elmondhatja, hogy végigutazta, látta fél Borsodot. A közel 100 kilométeres út mentén gyönyörű a táj, de a jó gazda szeme aligha lenne megelégedve a látottakkal. A szerencsi járásban például már harmadik hete aratnak. Igen szép és biztató jelentéseket küldenek az aratásról, de azért még mindig sok a lábonálló gabona. Mindenütt hosz- szan sorakoznak a keresztek, pereg a szem, de kévékkel megrakott szekeret alig látni. Felhán- tott tarló, zöldelő másodvetés szinte ritkaság- számba megy.

Sárospatak után már elevenebb a táj, itt már gyakrabban látni a kenyércsata nyomait. Kenézlő határában kombájnok és aratógépek búgnak. néhány szép nagy felhántott tarlót, zöldelő másodvetéseket látni s a Dózsa tsz kévéivel megrakott kocsikat.

A Bodrogszeg végén vár csak a meglepetés. Zalkodból, a Tisza és a Bodrog áradása elől védőgátak mögé bujtatott faluból még csak a gyümölcsösök zöld foltja látszik az embernél magasabb kukoricák mögül, amikor megpillantjuk az első nagy szekérkaravánt. Hosszú szekérsorok baktatnak kévével rakottan a falu felé és szinte vágtatva jönnek kifelé az üres szekerek az új terűért. Egy kis homokdombról nézve olyan a falu határa, mint a felbolygatott hangyaboly. Amint később a tanácsházán elmondták, az 1000 holdas határból már harmadik napja ^ több, mint 190 szekér hordja be az életet. Még egy nap, 6 az utolsó kereszt is a gaórim

j ZALKOD JELENTI: j

Szombaton befejezik a kenyércsatát

lesz. De fontos is a sietség, mert a község hét utcájának mindegyikéibe jutott cséplőgép, s a gépek folyamatos munkáját biztosítani nem gyerekjáték.

nr

Ott. ahal a határból kígyózó dülőutak az országútiba torkollnak, már csak lépésben haladhatunk a tanácsháza felé. A hivatali szobák üresek, csak a tanácstitkár körmöt valamit. A többiek?

— Elmentek a kenyércsatába! — mondja nevetve.

Mert Zalkodon már évék óta az a szokás, hogy kenyércsata idején vezetőember nem ül az íróasztal mellett, nem tartózkodik a négy fal között, hanem ott található, ahol a legtöbb a tennivaló.

A tanácselnököt és Bárkámy elvtársat, a járási pártbizottság instruktorát, a fiatal Konkoly elvtársat, a községi párttitkárt, a termelési bizottság tagjait és a helyi népfrontbi- zottság elnökét, egyszóval a kenyércsata vezérkarát a cséplőgépeknél találom. Porosak, karikás a szemük, már vagy három napja éjféltájban egyszerre kapják be az ebédet és a vacsorát, de azért mosolyognak. Most már szinte biztos, hogy valóraváltják adott szavukat: szombaton estére elcsépel, s teljesíti egész évi kenyér- és takarmánygabonabeadását a község.

— Három napja még nagyon úgy volt, hogy elhúzódik a dolog — mondja az elnök —, de milyen kommunisták lennénk, ha ezen se tudnánk segíteni.

Hogy hogyan segítettek? Megszervezték Zalkodon a közös behordást. Tíz szekér is hord egy gazdának, hogy mire a cséplőgép a szérűjére ér, már készen várja az asztag.

Baj volt a cséplöbrigádokkal is, nem volt elég szerződött munkás. Mire azonban a gépnek indulni kellett, munkást is szereztek. De ez még nem minden. Nem jó cséplés az, ahol nem esik szó a begyűjtésről. Márpedig Zalkodon jól akarnak csépelni Ezért minden gazda pontosan tudja, hogy mennyi a beadása s mennyit kell szabadon eladnia az államnak. Sőt nemcsak ezt tudja, hanem azt is, hogy miért fontos azonnal a cséplőgéptől eleget tenni a kötelességnek. így azután egyetlen olyan ház sem akad, ahol az első zsák gabonát ne vinnék egyenesen a terményraktárba.

*

A kenyércsata zalkodi vezérkarának az ellenség aknamunkájára is (kiterjed a figyelme. Most leplezték le Géczi Mihályt, aki eddig eltagadta földiéinek egy részét. Kiderült, hogy bizony nem 21, hanem 28 holdon gazdálkodik. Nem tudta eldugni a földjét, a nyitott szemmel járó zalkodiak rájöttek a turpisságra, s Géczi nem csaphatja be többé a fehlt és az áTlamot.

Nagyrészt a cséplőgépek munkacsapatain múlik, hogy teljesítik-e adott szavukat a zalkodiak. A pataki gépállomás nem törődött a munkacsapatok versenyével, de a zalkodiak vezérkara nem hagyta annyiban a dolgot. Néhány óra alatt elindították a versenyt. Félna- ponkint értékelik az eredményt, s a hét brigád minden tagja szeretné, ha övék lenne az elsőség, a dicsőség. A zalkodi tanácstól egy hordó sört is kap szombat estére a legjobb brigád. Hogy ki lesz az első, a Varga, a Haska, a most élenjáró Szemán-brigád, vagy a többiek, azt még nem tudni, de az már bizonyos, hogy a jó versenyszellem megteremtésével legalább fél napot nyert a zalkodi kenyércsata vezérkara.

A termésátlagokkal mindenki elégedett a községben. Búzából és rozsból is meglesz a 11 mázsán felüli átlag. De nem ritka az olyan gabona sem, mint Tóth Józsefé és Fejedelem Józsefé. Tóthék búzája 14, rozsa pedig 13, Fejedelem bácsi búzája pedig több mint 16, rozsa pedig közel 15 mázsát fizetett hol dán ki n.

Akadnak azonban még olyanok is, akik szomorúan nézik mások örömét, vidámságát. Gál néni, Pintérék felesbérlője és még jónéhány szegényparaszt, akik feles, harmados földön arattak, bizony jogosan érzik, hogy póruljártak a „jótevő'* nagygazdákkal. A gazda egyikükkel sem kötött szerződést és becsapta őket. Ezek a kisemmizettek most már nagyon bánják, hogy nem hallgattak az okos szóra és nem léptek be a Kossuth termelőszövetkezetbe. Fel is csillant a szemük nagyon, amikor most híre ment, hogy új tsz előlkészítő bizottság alakul a faluban és Hircsu József, a legjobb középparaszt, no meg Papp Gábor is helyesli a tsz alakítást; ■*

Of nappal az első kaszavágás után Zalkod jelentette, hogy befejezték az aratást. Hat nappal azután, hogy felbúgott az első cséplőgép, jelenteni akarják, hogy elcsépeltek és teljesítették, sőt túlteljesítették egész évi kenyér- és takarmánygabona beadásukat, valamint a szabadpiaci áron Való beadást. — Addig a 200 hold tarlóhántást és a 100 holdnyi másodvetést is jócskán növelni akarják.

Rövidesen pedig arról szeretnének hírt adni a zalkodiak, hogy a falu zöme, a legjobb gazdák követték a Kossuth tsz, a szomszédos országos- hírű kenézlői Dózsa tsz és a sokszázezernyi boldogan, gondtalanul élő termelőszövetkezeti tag példáját.

*

Zalkodon nem találtam meg a „titkot**. Egyszerű, mindennapi dolgokat láttam, hallottam, 'olyanokat, amelyeket megyénk minden községében meg lehet és meg is kell valósítani. Csalk az a fontos, hogy ne aludjon, ne tétlenkedjen a kenyércsata vezérkara;

fP 8$

ii késlekedjünk a farláhántássa! és a másoéveiéssel