Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

2

ÉSZAKMAGTABORSZAÖ

Szerda^ 1955; Június 22,

A megyei pártbizottság kibővített pártaktiva ülése

* (Folytatás az 1. oldalról)

dolgozó parasztság ahhoz, ha a munkások mondjuk nem termelnének zo- máneog tűzhelyet, bútort, kerékpárt és mag cikkeket, arra hivatkozva, hogy ők más cikkek előállításával jobban keresnek. Ez persze csak fcl- , tevés, mert ilyet nem tesznek derék munkásaink. S mégis, ha esetleg megtörténne, nyílván erősen helytelenítenék dolgozó parasztjaink. Ezért ítéljék el ők is azokat a nézeteket, amelyek szerint nem kifizetődő a szarvasmarha tenyésztőn és szorgalmasan, becsületesen legyenek eleget e kötelezettségüknek is.

A begyűjtési és felvásárló szerveknek tiltsák meg tanácsaink ennek az esztelen, felelőtlen, rövidlátó begyűjtési gyakorlatnak a folytatását. Kazincbarcikáról már azt jelentették, hogy az, éves kivágási terv 06 százalékánál tartanak —- június vc% gén! Vessenek véget azonnal a szarvasmarhaállománnyal való felelőtlen garázdái kodásnak. Mindenütt törekedjenek arra, hogy megfelelő hizlalással növeljék 8 szarvasmarha átlagsúlyát és akkor majd számszerűleg kevesebh állat io, biztosítani fogja a begyűjtési tervek teljesítését, e) Megfelelő mennyiségű és össjse- tételű takarmányt kall biztosítani az állatállomány takarmányozásához, át- teleltetéséhez!

Ehhez arra van »Szükség, hogy egyre nagyobb mértékben termeljünk dúsabb tápértékű, nagyobb hozamot adó takarmányfélesógeket, mint lucernát, silókukoricát, kukoricát » egyebeket. Gondoskodjunk nz előirt módon a legelők gondozásáról és a magas hozamokat biztositó módszereket általánosítsuk. Tly módon lég. később 1956 végére termelőiziivetkeze. teinktmn legalább 2000 literre kell emelni egy fphén átlagos fejhozamát.

Gépállomásaink, termelőszövetkeze, tóink, állami gazdaságaink, egyénile*: dolgozó parasztjaink gyorsítsák meg á széna kaszálását éa betakarítását. Használják ki jobban a rendelkezésre álló fűkaszálógépeket, hogy sok községünkben felszámolhassuk a lemaradást.

d) Javítani kell a megtermékenyítő állomások, elsősorban az ott dolgozó

(

állatorvosok munkáját, enélkül nem fogják kellő mértékben igénybevenni a dolgozó parasztok az állomások segítségét, munkáját. Ez a legjobb agitáció a mestersége« megtermékenyítés mellett.

A multéví szaporulat a megtenné.

kenyített tehenek számához viszonyítva 62 százalékos volt az előírt 75 százalék helyett. Ezenkívül a 18 hónaposnál idősebb üszőknek körülbelül 25—30 százaléka, a vemhes, holott mind az lehetne és arra is lenne szükség. Nagy óbb "gon dot kell fordítani az apaállatok gondozására, istállózására, takarmányozására is, ami a szaporulat növelésének egyik döntó tényezője,

e) Keményen kell fellépni állami

szerveinknek és pártszervezeteinknek politikailag a feketevágók, bőrspekulánsok, általában a spekuláció pllep. Egyes állatorvosaink 1« segítik a

feketevágásokat.

Van olyan községi tanácselnökünk, aki mintegy 10 feketevágáshoz adott engedélyt. Haladéktalanul véget kell vetni a vágási engedélyek körüli súlyos, a spekulációt támogató szabálytalanságoknak, Rendőrségünket és állsmvédelroistáinkat csak dicsérhetjük. hogy az utóbbi időben több kemény csapást mértek a spekulánsokra. Pártszervezeteink gondoskodja. nak a társadalmi ellenőrzés megszervezéséről.

f) Ebben az évben már úgy hell dolgoznunk, hogy srarvasmarha- tenyásztesi tervünket 4—5 százalékkal túlteljesítsük, tehéntenyésztési tervünket pedig legalább 100 százalékra teljesítsük.

2. Kukoricatermelő munkánkért

nines miért dicsekednünk.

í)s»z kukoricatermelő területünk csökkent az elmúlt években. Jellemző,

hogy termelőszövetkezeteink ossz szántóterületének csak' 8,6 százalékán folyik kukoricatermelő*. Az edelényi Vörös 7,kszló termelőszövetkezetben ez az arány esak 5,4 százalék. Ugyanakkor a kalászos abraktakarmáoyok termelésének aránya a termelőszövetkezetek összes szántóterületéhez viszonyítva 18.1 százalék. S mindezt a mezőgazdaság egyre fokozódó gépesítésének ialajánkell megállapítanunk!

Igen alacsony kukoricatermelésünk hozama is.

Miért nem értünk el komolyabb eredményeket kukoricáiéi* ölelésünkben ?

a) A párt- és tanácsszervek nemtörődömsége, hanyagsága miatt. Ezért nem zúzták szét azokat a —

különösen termelőszövetkezeteinkben dívó és kárt okozó — nézeteket, amelyek szerint nem érdemes kukoricát termelni, mert ahhoz «ok munka szükséges. Elsősorban tehát azt bizonyítsa be agitációnk, hogy milyen ostoba és káros ez a szemlélet. A kukorica az egyik legnagyobb hasznot hajtó növényünk, Alapja és ugró- ponlja az állatok bőséges takarmányozásának, dolgozó népünk egyre növekvő hús- és zsírszükséglotei kielégítésének,

b) Kukoricatermelő módszereink jelentős többsége még régimódi, elavult. Kevés még a négyzetesen vetett és gépekkel megmunkált kukoricánk is. Sok helyen nem megfelelő a talaj előkészítése és kevésszer kapálják a kukoricát, Több járásban abbahagyták a régebben alkalmazott jó módszereket is.

Hogyan emeljük kukoricatermésünk hozamát! *

a) Pártszervezeteink és fari ácsaink időhúzást, huza-vonát nem tűrő módon szervezzék meg a kukorieaterme- lés növelését. No feledjék, hogy ezen múlik állatállományunk megfelelő ütemű fejlődése, a városok és a falusi ellátatlánok megfelelő hús- és zsírelláíása, bőrellútésunk afb.

Ennek érdekében már ebben az évben minimálisan 10 mázsás megyei átlagos kukoricatermést kell elérnünk

egy holdon, termelőszövetkezeteinknek pedig 15.5—14 mázsát (májusi morzsoltban).

h) Ezt az erőffeszíiő célt csak akkor érhetjük el, ha a nyári kampányfeladatok közben is kapáljuk a kukoricát és aratás után mindenütt elvégzik a gazplókapálást. (Ez vonatkozik a többi kapásokra is.)

Ezenkíyül általánosítani kell a kukoricatermelés már bevált élenjáró módszereit, a négyzetes vplést (legalább a fele kukoricát igy vessük jövőre) beltenyésztése« hibrid kukorica vetését, a három-négyszeri gépikapá- lást, aratás,után a gazotekapátást, az őszi mélyszántást, friss isléllóirégyá- zást. Kukoricatermelőink csatlakozzanak n 15—20 mázsás mozgalmakhoz, májusi morzsoltban számolva a mázsákat. Jövőre a tzoeialisla szektorokban legalább 40 százalékkal növeljék a kukorica vetésterületét.

Itt kell bírálni a növényápolásban tapasztalható komoly lemaradást, a gépek egészségtelen kihasználása miatt. Többet és többször kapálhattak volna, ha a tanács egyes vezetői nem foglallak volna el helytelen álláspontot a többszöri kapálást illetően. Képzeljék el ennek hatásét a mnnkaver- *enyro. Járási pártbizottságaink ezért igen szigorúan kérjék számon gépállomásainktól és állami gazdaságainktól a gépi növányápoiási terv végrehajtását. Ettől is függ a terméshozamok növekedése és az önköltség csökkentése.

Mi jellemző kenyérgabona termelésünkre ?

' 1953 előtt a búza ötéves termésátlaga 7.5 mázsa, a rozsé 5.9 mázsa volt. 1953-ban a búzáé 8.1 mázsa, a rozsé 7,1 mázsa. 1954-ben a búzáé

7.2 mázsa, a rozsé 6.2 mázsa volt, E számok szerint búzából 1954-ben még az 1953-as évet megelőző ötéves átlagtermést sem értük el, A kedvezőtlen időjárás mellett azért, mert gyakran rossz elővetemények után vetjük a búzát, vagy rosszul előkészített talajba és sok községben rosszul szervezték meg a gyomirtást és az aratási, betakarítási munkákat is,

1954 őszén és 1955 tavaszán a megelőző éveknél jobb körülmények között került a vetőmag a földbe. Arra törekedtek, hogy jó elővetemények utáni földekbe vessenek, s a szántóterület mintegy 20 százalékát istállótrágyázták. Állami gazdaságaink ezévben 1673 kataszteri holdon, termelőszövetkezeteink 2246 kataszteri holdon végezték a vegyszeres gyomirtást — kitűnő sikerrel A vegyszeres gyomirtásért folyó csatát teljes sikerrel vívtuk meg ebben bz évben.

Kenyérgabona vetéseink termésátlaga az idén, előzetes

becslések szerint magasabb lesz

a tavalyinál, elsősorban a szocialista szektorban, dacára az idei elég kedvezőtlen időjárásnak.

Sokan, a még felvilágosulatlanok, a korszerű agrótechnikát nemisme. rők úgy vélik, hogy a jó termés teljesen az időjárástól függ. Akadnak még olyanok Is, akik a „búzaszenteléstől“ vagy egyéb „égi áldástól“ várják, hogy megteljen a magtáruk. Nos, ez a .kérdés ma már nem tisztázatlan. Nem a véletlen, s nem a „csoda” idézte elő, hogy a termelőszövetkezetek földjein szebb a vetés és bővebb is lesz az aratás, mint az egyénileg gazdálkodókén. Ne restel- jék hát pártszervezeteink elmondani a termel őszövetkezetek eredményéinek igazi okát: a párt, az állam segítségét, amelyet gépek, a korszerű agrotechnika, nemesített vetőmagok, föld és növényápolá«i vegyszerek formájában adott.

Miért toposunk szinte egyhelyben a kenyérgabona- termelésünkkel?

1

a) Elsősorban amiatt a káros, ha- zafiatlan nézet miatt, amely szerint: ne -követeljük a kenyérgabona termelés fejlesztését, mert az nem kifizetődő! Az igaz, hogy a sertéstenyésztés kifizetődő! De próbáljuk csak végigenni a zsíros, disznótoros vacsorákat kenyér nélkül! (Derültség.) Elég csak így' egyszerűen feltenni a kérdést és rögtön rádöbben mindenki, hogy évről-évre biztosítani kell dolgozó népünk elégséges ke- nyérgabona, kenyér, liszt és sütemény ellátását.

b) Kenyérgabona termelésünk módszerei is szerfelett maradiak, ós- diak.

c) Számos kíjzségben eltűrték tanácsaink és pártszervezeteink a ku- lákok szabotázsát, akik nem vetetlek elég vetőmagot, vagy egyáltalán

el sem vetették a törvényes előírásoknak megfelelő mennyiséget.

Milyen feladatokat kell megoldanunk kenyérgabona-termelésünk fejlesztése érdekében?

a) Mindenekelőtt meg kell értetnünk a termelőkkel, hogy minden különösebb árrendezés nélkül kötetes mindenki elvetni a tervben előirt kenyérgabona területet. Ebben semmi vitának helye nincs! Ez törvény, parancs! Pártszervezeteink és tanácsaink az alacsony árra hivatkozókat győzzék meg azzal, hogy egész jövedelmük nemcsak a kenyérgabona termelésből fakad, hanem másból is.

b) Sokkal magasabb jövedelemre fognak szert tenni a dolgozó parasztok, ha növelik a kenyérgabona termésátlagát, hozamát. 1956-ban már az 1953. évinél is magasabb termésátlagokat kell elérni.

de egyben segítsék Is az elmaradókat. Érre azért hívjuk fel ismét az elvtársak figyelmét, mert tapasztala1953 december óta Ismét fellendülőben van megyénk történelmi nevezetességű, világhirneves szőlőtermelése. Termelőszövetkezeteink ez- évi tíz kataszteri holdas szőlőtelepítési tervüket 14.5 kataszteri holdra teljesítették, egyénileg dolgozó parasztjaink pedig 150 kataszteri holdas terv helyett 171 kataszteri hold új szőlőt telepítettek. (Ha elég oltvány állt volna rendelkezésükre, körülbelül 500 kataszteri hold új szőlőt telepítettek volna.) Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink már elvégezték a szőlők első kapálását és permetezését, sőt 90 százalékban már a második permetezést és 80 százalékban a második kapálást-is.

Legfontosabb gyümölcsösünk azonban, a szőlőtermelés még ma sem fejlődik a megadott lehetőségek szerint, Miért? Azért, mert sem a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és a megyei pártbizottság felelős vezetői, sem a tanácsok még mindig nem foglalkoznak súlyának és világhírnevének megfelelően ezzel a fontos kérdéssel Ezért gátolja még mindig a megfelelő ütemű fejlődést az oltványok elégtelen meny- nyisége és még több más dolog, Ugyanakkor a megvet pártbizottság még nem állt élére a tokajhegyaljai rekonstrukciós terv végrehajtásának.

Költőink úgy 100 évvel ezelőtt arról énekeltek, hogy abban az időben

taink szerint eddig sok helyűn elhanyagolták e fontos feladatod végrehajtásának megszervezését,

Tokaj szőlővesszetn nektárt csepegtettek. Ez tanulság a mi számunkra is, de nekünk több aranylóbb, izesebb nektárt kell csepegtetnünk To- kajhegyalján és másutt. Ehhez minden lehetőségünk ma már adva van?

A megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak rövidesen számot kell vetni a megkövetelt ütemű fejlesztés gazdasági, szervezeti és politikai feladataival. Elsősorban jóminőségű, elégséges oltványokról kell gondoskodni. Figyelmünket és erőnket Tokajhegyaljára kell koncentrálnunk, mert az 1950-ben felvett,, adatok alapján Tokajhegyalja helyzete a legrosszabb hazánk fontos szőlőtermő vidékei között. ' A tokajhegyaljai rekonstrukciós terv időben, jó minőségben való végrehajtásával kell hozzájárulnunk ahhoz, hogy a tokaji nektár necsak ünnepélyes alkalmakkor csepegjen poharainkba, hogy jelentősen nőjjön csemegebor kivitelünk, ami könnyít külkereskedelmi gondjainkon is, s hogy ezzel párhuzamosan nőjjön, terebélyesedjen Tokajhegyalja világhírneve is.

Nem szabad elfelednünk, hogy

megyénk nemcsak a nehézipar egyik fontos bázisa — bár számunkra ez a legfontosabb! — de a nehéz borok termelésének bázisa is.

A tokaji aszú nemzeti kincsünk, ezért nem lehetünk közönyösek a jövőben a szőlőtermeléssel szemben.

Miért kell most szőlőtermelésünkről, * mint az egyik Igen fontos kérdésről beszélnünk?

Jó eredményeket csak a jó, bevált módszerek általánosításával tudunk elérni. Ezért szükséges, hogy jó elővetemények után vessünk kenyérgabonát. a vetéseket trágyázzuk megfelelő mennyiségű és fajta trágyával, műtrágyával, fokozzuk a vegyszeres gyomirtást és a kenyérgabonatermelés gépesítését.

c) Időben' és a minimális szemveszteséggel végezzék el mindenütt a Minisztertanács és a megyei pártvégrehajtóbizottság határozatai alapján a kenyérgabona aratását, csép- lését és begyűjtését. (Természetesen ez vonatkozik minden aratnivalóra.)

A megyei párt-végrehajtóbizotiság részletes határozatát már a múlt héten ismertettük a járási pártbizottságokkal- Ezért most csak a legfontosabb kérdésekre hívjuk fel az eiv- társak figyelmét,

Tavaly a megyében a szemveszteség meghaladta az 5 százalékot, he lyenkint még a 10 százalékot is. Ez óvatos számítás szerint is kb. 140 ezer mázsa gabona elvesztését jelentette, ami 70 ezer dolgozó (megyénk valamennyi ipari munkásának) egyévi kenyérellátását fedezte volna. Ezt a tetemes mennyiséget a hörcsögök ették meg helyettünk, ahelyett, hogy mindezzel termésátlagainkat növeltük voina. Ezért most az aratás, cséplés küszöbén nem árt az erre való figyelmeztetés és feltétlenül teljesítenünk kell a Minisztertanács követelését, hogy minimális szem- veszteséggel arassunk, csépeljünk és gyüjtsünk be az idén.

A minimálisan előírt szemveszle- ség betartásához elsősorban versenyt kell futnunk az idővel a munka ösz- szetorlódása miatt. Pártbizottságaink

és pártszervezeteink csak úgy tudják jól vezetni ezt a fontos kampányt, ha szigorú határidőkkel ellátott intézkedési tervek alapján irányítják és ellenőrzik ezt a fontos kampány- munkát. A tanácsokkal együtt pontosan meg kell határozniok, hogy hány gépnek és hány embernek, kinek a vezetésével, milyen konkrét feladatokat és mikorra kell elvégezni — jó minőségben.

A megyei párl-vcgrehajtóbizottsás határozata isy-kszik hatékony so<jílr,««el nyújtani ehhez.

Előírja például, hogy az aratás időben történő elvégzéséhez egy kom bájnnak »yote kataszteri holdat, egy aralógépn-’k nyolc kataszteri holdat, s eay nratópárnak 0.6 kataszteri holdat keil tearatni naponta; vagy például azt, hogy a tarlóháptés időben történő elvégzéséhez az ezzel megbízott traktorosoknak egy mű- sznk alatt legalább nyolc kataszteri holdat kel! felhánlani. Erre van szükség minden községben, termelő- szövetkezpiben, állami gazdaságban és faluban. Mindenkinek tudnia kell, hogy személyesen neki mit kell nap- ról-napra elvégeznie. Ha e személyes feladatokat, illetve azok végrehajtását gyakran ellenőrizni fogják, akkor oblien az évben pártszervezeteink biztosan kivívják a teljes sikert.

E feladatok időben, jóminőségben történő elvégzéséhez még 1ól szervezeti, hatékony agitációra és munka- versenyre van szükség, valamint a kommunisták és minden funkcionárius példamutató gazdasági és társadalmi munkájára. E munkájuk során dicsérjék a jól dolgozókat, bírálják,

Mi jellemző begyűjtési helyzetünkre?

Az" elmúlt évben, de különösen a Központi Vezetőség ezév márciusi határozata után jelentősen javult a begyűjtési fegyelem. A megye 1955. évi első öt hónapra eső operatív begyűjtési tervét husmázsában 1025 százalékra, sertésbegyűjtési tervét 99.6 százalékra teljesítette. 1955 első öt hónapjában — 1954 első öt hónapjához viszonyítva — 30 hús vagonnal gyűjtöttünk be többet, hizottsertés- ből pedig 6138 mázsával. Ezzel elértük, hogy megyénk tartósan megve- tette lábát a megyék között folyó begyűjtési verseny 11—12-ik helyén .és elkerült a szégyenteljes 18—19-ik helyről. Jelenleg a U-ik helyen vagyunk.

E tartósan javuló tendencia okait abban keil keresni, hogy pártszervezeteink (különösen a falusi pártbizottságok és* pártvezelősegek megválasztása után) általában felelősségteljesen és egyre határozQttabban irányítják a begyűjtési tervek teljesítéséért folyó gazdasági szervező ég politikai munkát. Munkájuk nyomán kezdeti csapásokat mértünk a begyűjtés-ellenes j »bboldali és kulák agitációra, jelentősen csökkent a hátralékos kommunisták és tanács - tagok száma. Boldva községben 12 volt hátralékos párttagból, ma már csak egy nem teljesíti időben kötelezettségeit, Nyékládházán — helyesen — 39 helyen tartottak kisgyülést, a begyűjtési kérdések megvitatására.

A jelenlegi begyűjtési helyzet még nem‘fenékig tejfel. Sok, nagyon sok javítanivaló van még begyűjtési munkánkon. Amíg az év első öt hó. napjának tervteljesítése húsmázsával számolva meghaladja a 102 százalékot, addig a tejbeadásban csaknem 24 százalékos, a tojás beadásban több mint 7 százalékos és a baromfi- beadásban több mint 14 százalékos lemaradás van, Szarvasmarhabeadásj tervünket pedig egészségtelenül túl teljesítettük.

A járási pártbizottságok, a tanácsok és begyűjtési szerveink munkájának szigorú gyakoribb ellenőrzésének tapasztalatai alapján, a megyei pártbizottság a következőkben látja ezeknek az egészségtelen jelenségeknek az okait:

a) Nem sikerült még teljesen felszámolni a jobboldali elhajlást és gyakorlatot és az ezeket szülő káros ellenséges nézeteket begyűjtési mun kánkban. Néhány jellemző tapasztalat elégséges ennek bizonyítására.

A megye félévi begyűjtési tervét június 1-ig 75.2 százalékra teljesítette, a kulákok viszont esak 58.1 százalékra teljesítették begyűjtési kötelezettségeiket. Mi ez. ha nem az opportunizmus és liberalizmus vastag maradványa? Ugyanez mondható el a sajóvémosi helyzetre is. Sajóvámoson a községi tanács közölte a lakossággal, hogy adja he időben mindenki azt, ami az államnak jár, mert ellenkező esetben elszámoltatják a kötelezettségeiket elhanyagolókat. S mit mutat a gyakorlat? Ebben a községben az utóbbi hónapokban nem számoltattak el senkit, pedig nagy szükség lett'volna erre is. Hasonló eseteket tapasztalunk a miskolci, edelényi. putnoki járás több községében 1s. M) mással magyarázható az is, hogy számos községünkben nem mernek az egész falut átfogó agitáelót folytatni a begyűjtési kötelezettségek teljesítéséért? Vajon nem erre vezethető visz- sza, hogy a spekuláció elleni politikai és adminisztratív harc is csak az utóbbi napokban és hetekben kezdődött meg?

b) A járási pártbizottságok és különösen a falusi pártszervezetek még nem tudják az összes rendelkezésre álló erőt (a kommunistákat, tanácsokat, a DISZ-t, MNDSZ-t, Haza. fias Népfrontot, stb.) e fontos feladat végrehajtására koncentrálni. A ricsei járási pártbizottságon tapasztaltuk, hogy a járási PVB határozata a begyűjtési munkáról még saját osztályainak a felädatait sem határozta meg helyesen, de a többi partner feladatait sem. Ez volt a ricsei járásban az erő szétforgácsol óriásának és az egységes cselekvés hiányának legfontosabb oka. Azóta javaslatainkra a ricsei elvtársak valamit javítottak munkájukon, de még mindig az utolsók között vannak a begyűjtési versenyben,

c) A járási pártbizottságok és a falusi pártszervezetek még nem tudják megfelelően összehangolni a begyűjtés gazdasági feladatait politikai munkájukkal. Miért? Sok pártszervezetünk vezetői még nem ismerik jól a napi — a dekád feladatokat és azok teljesítéséről * szóló adatokat, így a begyűjtés helyzetének helyi ismerete nélkül, legfeljebb csak általános frázisokban tudják meghatározni a begyűjtési tervek teljesítéséért folyó politikai munka tartalmát, eszközeit és módszereit,

d) A Járási PB-ok nem támaszkodnak eléggé a falusi pártszervezetek összes tagjaira. Több járási PB-unk és községi párttítkárunk szinte csak a saját erejéből akarja megoldani begyűjtési feladatait.

e) A begyűjtést Irányító munka gyakran rövidlátó és ezért nem tudnak gondoskodni begyűjtési szerveink időben, például a hízóba állítandó sertésekről.

f) Tanácsaink még nem foglalkoznak kielégítően a begyűjtési verseny szervezésével. Nagyon kampányszerű még begyűjtési versenyünk. Jellemző, hogy a viszonylag jól sikerült felszabadulási verseny után eddig csak 147 községünk, 56 termelőszövetkezetünk és 4515 egyénileg dolgozó paraszt csatlakozott a begyűjtés! verseny újabb szakaszához.

Milyen további intézkedéseket tegyünk begyűjtési munkánk alapvető megjavításáért?

a) Az agitációs munka lényeges megjavítása első feladatunk. Csakis így leszünk képesek felszámolni minden maradványát a jobboldali nézeteknek és porrázuzni a begyűjtés-ellenes, ellenséges agitáelót, Ezzel párhuzamosan ki kell ölnünk a begyűjtési szervek munkájából káros hatásukat: az opportunista és liberális gyakorlatot.

Már többször elmondtuk, de még egyszer megismételjük, hogy ml legyen a tartalma begyűjtési agitá- ciónknak?

A beadás törvényes kötelezettség! Törvényeinket mindenkinek be kell tartani! Teljesítése — mivel ez az egyének és a haza érdeke —- megtilt minden személyes érdek fölébe- helyezését. Aki teljesíti törvényes kötelezettségeit, azt tisztelik, becsülik és kitüntetik, aki nem teljesíti,

(Folytatás a 3. oldalon.)