Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

2 ÉSZAKMAGTABORSZAÖ Szerda^ 1955; Június 22, A megyei pártbizottság kibővített pártaktiva ülése * (Folytatás az 1. oldalról) dolgozó parasztság ahhoz, ha a mun­kások mondjuk nem termelnének zo- máneog tűzhelyet, bútort, kerékpárt és mag cikkeket, arra hivatkozva, hogy ők más cikkek előállításával jobban keresnek. Ez persze csak fcl- , tevés, mert ilyet nem tesznek derék munkásaink. S mégis, ha esetleg megtörténne, nyílván erősen hely­telenítenék dolgozó parasztjaink. Ezért ítéljék el ők is azokat a néze­teket, amelyek szerint nem kifizetődő a szarvasmarha tenyésztőn és szorgal­masan, becsületesen legyenek eleget e kötelezettségüknek is. A begyűjtési és felvásárló szer­veknek tiltsák meg tanácsaink ennek az esztelen, felelőtlen, rövidlátó begyűjtési gyakorlat­nak a folytatását. Kazincbarcikáról már azt jelentet­ték, hogy az, éves kivágási terv 06 százalékánál tartanak —- június vc% gén! Vessenek véget azonnal a szarvasmarhaállománnyal való fele­lőtlen garázdái kodásnak. Mindenütt törekedjenek arra, hogy megfelelő hizlalással növeljék 8 szarvasmarha átlagsúlyát és akkor majd számszerű­leg kevesebh állat io, biztosítani fogja a begyűjtési tervek teljesítését, e) Megfelelő mennyiségű és össjse- tételű takarmányt kall biztosítani az állatállomány takarmányozásához, át- teleltetéséhez! Ehhez arra van »Szükség, hogy egy­re nagyobb mértékben termeljünk dúsabb tápértékű, nagyobb hozamot adó takarmányfélesógeket, mint lu­cernát, silókukoricát, kukoricát » egyebeket. Gondoskodjunk nz előirt módon a legelők gondozásáról és a magas hozamokat biztositó módsze­reket általánosítsuk. Tly módon lég. később 1956 végére termelőiziivetkeze. teinktmn legalább 2000 literre kell emelni egy fphén átlagos fejhozamát. Gépállomásaink, termelőszövetkeze, tóink, állami gazdaságaink, egyénile*: dolgozó parasztjaink gyorsítsák meg á széna kaszálását éa betakarítását. Használják ki jobban a rendelkezésre álló fűkaszálógépeket, hogy sok köz­ségünkben felszámolhassuk a lemara­dást. d) Javítani kell a megtermékenyítő állomások, elsősorban az ott dolgozó ( állatorvosok munkáját, enélkül nem fogják kellő mértékben igénybevenni a dolgozó parasztok az állomások segítségét, munkáját. Ez a legjobb agitáció a mestersége« megterméke­nyítés mellett. A multéví szaporulat a megtenné. kenyített tehenek számához viszo­nyítva 62 százalékos volt az előírt 75 százalék helyett. Ezenkívül a 18 hó­naposnál idősebb üszőknek körülbelül 25—30 százaléka, a vemhes, holott mind az lehetne és arra is lenne szükség. Nagy óbb "gon dot kell fordí­tani az apaállatok gondozására, istál­lózására, takarmányozására is, ami a szaporulat növelésének egyik döntó tényezője, e) Keményen kell fellépni állami szerveinknek és pártszervezeteinknek politikailag a feketevágók, bőrspeku­lánsok, általában a spekuláció pllep. Egyes állatorvosaink 1« segítik a feketevágásokat. Van olyan községi tanácselnökünk, aki mintegy 10 feketevágáshoz adott engedélyt. Haladéktalanul véget kell vetni a vágási engedélyek körüli sú­lyos, a spekulációt támogató szabály­talanságoknak, Rendőrségünket és állsmvédelroistáinkat csak dicsérhet­jük. hogy az utóbbi időben több ke­mény csapást mértek a spekulán­sokra. Pártszervezeteink gondoskodja. nak a társadalmi ellenőrzés meg­szervezéséről. f) Ebben az évben már úgy hell dolgoznunk, hogy srarvasmarha- tenyásztesi tervünket 4—5 százalékkal túlteljesítsük, tehéntenyésztési ter­vünket pedig legalább 100 százalékra teljesítsük. 2. Kukoricatermelő munkánkért nines miért dicsekednünk. í)s»z kukoricatermelő területünk csökkent az elmúlt években. Jellemző, hogy termelőszövetkezeteink ossz szántóterületének csak' 8,6 százalékán folyik kukoricatermelő*. Az edelényi Vörös 7,kszló termelőszövetkezetben ez az arány esak 5,4 százalék. Ugyan­akkor a kalászos abraktakarmáoyok termelésének aránya a termelőszövet­kezetek összes szántóterületéhez viszo­nyítva 18.1 százalék. S mindezt a mezőgazdaság egyre fokozódó gépesí­tésének ialajánkell megállapítanunk! Igen alacsony kukoricatermelésünk hozama is. Miért nem értünk el komolyabb eredményeket kukoricáiéi* ölelésünkben ? a) A párt- és tanácsszervek nem­törődömsége, hanyagsága miatt. Ezért nem zúzták szét azokat a — különösen termelőszövetkezeteinkben dívó és kárt okozó — nézeteket, ame­lyek szerint nem érdemes kukoricát termelni, mert ahhoz «ok munka szükséges. Elsősorban tehát azt bizo­nyítsa be agitációnk, hogy milyen ostoba és káros ez a szemlélet. A ku­korica az egyik legnagyobb hasznot hajtó növényünk, Alapja és ugró- ponlja az állatok bőséges takarmá­nyozásának, dolgozó népünk egyre növekvő hús- és zsírszükséglotei ki­elégítésének, b) Kukoricatermelő módszereink je­lentős többsége még régimódi, elavult. Kevés még a négyzetesen vetett és gépekkel megmunkált kukoricánk is. Sok helyen nem megfelelő a talaj elő­készítése és kevésszer kapálják a ku­koricát, Több járásban abbahagyták a régebben alkalmazott jó módszere­ket is. Hogyan emeljük kukoricatermésünk hozamát! * a) Pártszervezeteink és fari ácsaink időhúzást, huza-vonát nem tűrő mó­don szervezzék meg a kukorieaterme- lés növelését. No feledjék, hogy ezen múlik állatállományunk megfelelő ütemű fejlődése, a városok és a fa­lusi ellátatlánok megfelelő hús- és zsírelláíása, bőrellútésunk afb. Ennek érdekében már ebben az év­ben minimálisan 10 mázsás megyei átlagos kukoricatermést kell elérnünk egy holdon, termelőszövetkezeteink­nek pedig 15.5—14 mázsát (májusi morzsoltban). h) Ezt az erőffeszíiő célt csak akkor érhetjük el, ha a nyári kampányfel­adatok közben is kapáljuk a kukori­cát és aratás után mindenütt elvégzik a gazplókapálást. (Ez vonatkozik a többi kapásokra is.) Ezenkíyül általánosítani kell a ku­koricatermelés már bevált élenjáró módszereit, a négyzetes vplést (leg­alább a fele kukoricát igy vessük jö­vőre) beltenyésztése« hibrid kukorica vetését, a három-négyszeri gépikapá- lást, aratás,után a gazotekapátást, az őszi mélyszántást, friss isléllóirégyá- zást. Kukoricatermelőink csatlakozza­nak n 15—20 mázsás mozgalmakhoz, májusi morzsoltban számolva a má­zsákat. Jövőre a tzoeialisla szektorok­ban legalább 40 százalékkal növeljék a kukorica vetésterületét. Itt kell bírálni a növényápolásban tapasztalható komoly lemaradást, a gépek egészségtelen kihasználása miatt. Többet és többször kapálhattak volna, ha a tanács egyes vezetői nem foglallak volna el helytelen álláspon­tot a többszöri kapálást illetően. Kép­zeljék el ennek hatásét a mnnkaver- *enyro. Járási pártbizottságaink ezért igen szigorúan kérjék számon gép­állomásainktól és állami gazdasága­inktól a gépi növányápoiási terv végrehajtását. Ettől is függ a termés­hozamok növekedése és az önköltség csökkentése. Mi jellemző kenyérgabona termelésünkre ? ' 1953 előtt a búza ötéves termésát­laga 7.5 mázsa, a rozsé 5.9 mázsa volt. 1953-ban a búzáé 8.1 mázsa, a rozsé 7,1 mázsa. 1954-ben a búzáé 7.2 mázsa, a rozsé 6.2 mázsa volt, E számok szerint búzából 1954-ben még az 1953-as évet megelőző öt­éves átlagtermést sem értük el, A kedvezőtlen időjárás mellett azért, mert gyakran rossz elővetemények után vetjük a búzát, vagy rosszul előkészített talajba és sok községben rosszul szervezték meg a gyomirtást és az aratási, betakarítási munká­kat is, 1954 őszén és 1955 tavaszán a meg­előző éveknél jobb körülmények kö­zött került a vetőmag a földbe. Ar­ra törekedtek, hogy jó elővetemé­nyek utáni földekbe vessenek, s a szántóterület mintegy 20 százalékát istállótrágyázták. Állami gazdasá­gaink ezévben 1673 kataszteri hol­don, termelőszövetkezeteink 2246 kataszteri holdon végezték a vegy­szeres gyomirtást — kitűnő sikerrel A vegyszeres gyomirtásért folyó csa­tát teljes sikerrel vívtuk meg ebben bz évben. Kenyérgabona vetéseink ter­mésátlaga az idén, előzetes becslések szerint magasabb lesz a tavalyinál, elsősorban a szocia­lista szektorban, dacára az idei elég kedvezőtlen időjárásnak. Sokan, a még felvilágosulatlanok, a korszerű agrótechnikát nemisme. rők úgy vélik, hogy a jó termés tel­jesen az időjárástól függ. Akadnak még olyanok Is, akik a „búzaszente­léstől“ vagy egyéb „égi áldástól“ vár­ják, hogy megteljen a magtáruk. Nos, ez a .kérdés ma már nem tisz­tázatlan. Nem a véletlen, s nem a „csoda” idézte elő, hogy a termelő­szövetkezetek földjein szebb a vetés és bővebb is lesz az aratás, mint az egyénileg gazdálkodókén. Ne restel- jék hát pártszervezeteink elmonda­ni a termel őszövetkezetek eredmé­nyéinek igazi okát: a párt, az állam segítségét, amelyet gépek, a korsze­rű agrotechnika, nemesített vető­magok, föld és növényápolá«i vegy­szerek formájában adott. Miért toposunk szinte egyhelyben a kenyérgabona- termelésünkkel? 1 a) Elsősorban amiatt a káros, ha- zafiatlan nézet miatt, amely szerint: ne -követeljük a kenyérgabona ter­melés fejlesztését, mert az nem kifi­zetődő! Az igaz, hogy a sertéste­nyésztés kifizetődő! De próbáljuk csak végigenni a zsíros, disznótoros vacsorákat kenyér nélkül! (Derült­ség.) Elég csak így' egyszerűen fel­tenni a kérdést és rögtön rádöbben mindenki, hogy évről-évre biztosíta­ni kell dolgozó népünk elégséges ke- nyérgabona, kenyér, liszt és süte­mény ellátását. b) Kenyérgabona termelésünk módszerei is szerfelett maradiak, ós- diak. c) Számos kíjzségben eltűrték ta­nácsaink és pártszervezeteink a ku- lákok szabotázsát, akik nem vetet­lek elég vetőmagot, vagy egyáltalán el sem vetették a törvényes előírá­soknak megfelelő mennyiséget. Milyen feladatokat kell megolda­nunk kenyérgabona-termelésünk fej­lesztése érdekében? a) Mindenekelőtt meg kell értet­nünk a termelőkkel, hogy minden különösebb árrendezés nélkül köte­tes mindenki elvetni a tervben előirt kenyérgabona területet. Ebben sem­mi vitának helye nincs! Ez törvény, parancs! Pártszervezeteink és taná­csaink az alacsony árra hivatkozó­kat győzzék meg azzal, hogy egész jövedelmük nemcsak a kenyérgabo­na termelésből fakad, hanem más­ból is. b) Sokkal magasabb jövedelemre fognak szert tenni a dolgozó parasz­tok, ha növelik a kenyérgabona ter­mésátlagát, hozamát. 1956-ban már az 1953. évinél is magasabb termés­átlagokat kell elérni. de egyben segítsék Is az elmaradó­kat. Érre azért hívjuk fel ismét az elvtársak figyelmét, mert tapasztala­1953 december óta Ismét fellendü­lőben van megyénk történelmi ne­vezetességű, világhirneves szőlőter­melése. Termelőszövetkezeteink ez- évi tíz kataszteri holdas szőlőtelepí­tési tervüket 14.5 kataszteri holdra teljesítették, egyénileg dolgozó pa­rasztjaink pedig 150 kataszteri hol­das terv helyett 171 kataszteri hold új szőlőt telepítettek. (Ha elég olt­vány állt volna rendelkezésükre, kö­rülbelül 500 kataszteri hold új sző­lőt telepítettek volna.) Termelőszö­vetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink már elvégezték a sző­lők első kapálását és permetezését, sőt 90 százalékban már a második permetezést és 80 százalékban a má­sodik kapálást-is. Legfontosabb gyümölcsösünk azonban, a szőlőtermelés még ma sem fejlődik a megadott lehetőségek szerint, Miért? Azért, mert sem a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és a megyei pártbizottság felelős vezetői, sem a tanácsok még mindig nem foglalkoznak súlyának és világhírnevének megfelelően ez­zel a fontos kérdéssel Ezért gátolja még mindig a megfelelő ütemű fej­lődést az oltványok elégtelen meny- nyisége és még több más dolog, Ugyanakkor a megvet pártbizottság még nem állt élére a tokajhegyaljai rekonstrukciós terv végrehajtásá­nak. Költőink úgy 100 évvel ezelőtt ar­ról énekeltek, hogy abban az időben taink szerint eddig sok helyűn elha­nyagolták e fontos feladatod végre­hajtásának megszervezését, Tokaj szőlővesszetn nektárt csepeg­tettek. Ez tanulság a mi számunkra is, de nekünk több aranylóbb, ize­sebb nektárt kell csepegtetnünk To- kajhegyalján és másutt. Ehhez min­den lehetőségünk ma már adva van? A megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak rövidesen számot kell vetni a megkövetelt ütemű fej­lesztés gazdasági, szervezeti és poli­tikai feladataival. Elsősorban jómi­nőségű, elégséges oltványokról kell gondoskodni. Figyelmünket és erőn­ket Tokajhegyaljára kell koncent­rálnunk, mert az 1950-ben felvett,, adatok alapján Tokajhegyalja hely­zete a legrosszabb hazánk fontos sző­lőtermő vidékei között. ' A tokaj­hegyaljai rekonstrukciós terv időben, jó minőségben való végrehajtásával kell hozzájárulnunk ahhoz, hogy a tokaji nektár necsak ünnepélyes al­kalmakkor csepegjen poharainkba, hogy jelentősen nőjjön csemegebor kivitelünk, ami könnyít külkereske­delmi gondjainkon is, s hogy ezzel párhuzamosan nőjjön, terebélyesed­jen Tokajhegyalja világhírneve is. Nem szabad elfelednünk, hogy megyénk nemcsak a nehézipar egyik fontos bázisa — bár szá­munkra ez a legfontosabb! — de a nehéz borok termelésének bá­zisa is. A tokaji aszú nemzeti kincsünk, ezért nem lehetünk közönyösek a jö­vőben a szőlőtermeléssel szemben. Miért kell most szőlőtermelésünkről, * mint az egyik Igen fontos kérdésről beszélnünk? Jó eredményeket csak a jó, be­vált módszerek általánosításával tu­dunk elérni. Ezért szükséges, hogy jó elővetemények után vessünk ke­nyérgabonát. a vetéseket trágyázzuk megfelelő mennyiségű és fajta trá­gyával, műtrágyával, fokozzuk a vegyszeres gyomirtást és a kenyér­gabonatermelés gépesítését. c) Időben' és a minimális szem­veszteséggel végezzék el mindenütt a Minisztertanács és a megyei párt­végrehajtóbizottság határozatai alap­ján a kenyérgabona aratását, csép- lését és begyűjtését. (Természetesen ez vonatkozik minden aratnivalóra.) A megyei párt-végrehajtóbizotiság részletes határozatát már a múlt hé­ten ismertettük a járási pártbizott­ságokkal- Ezért most csak a legfon­tosabb kérdésekre hívjuk fel az eiv- társak figyelmét, Tavaly a megyében a szemveszte­ség meghaladta az 5 százalékot, he lyenkint még a 10 százalékot is. Ez óvatos számítás szerint is kb. 140 ezer mázsa gabona elvesztését jelen­tette, ami 70 ezer dolgozó (megyénk valamennyi ipari munkásának) egy­évi kenyérellátását fedezte volna. Ezt a tetemes mennyiséget a hörcsö­gök ették meg helyettünk, ahelyett, hogy mindezzel termésátlagainkat növeltük voina. Ezért most az ara­tás, cséplés küszöbén nem árt az er­re való figyelmeztetés és feltétlenül teljesítenünk kell a Minisztertanács követelését, hogy minimális szem- veszteséggel arassunk, csépeljünk és gyüjtsünk be az idén. A minimálisan előírt szemveszle- ség betartásához elsősorban versenyt kell futnunk az idővel a munka ösz- szetorlódása miatt. Pártbizottságaink és pártszervezeteink csak úgy tudják jól vezetni ezt a fontos kampányt, ha szigorú határidőkkel ellátott in­tézkedési tervek alapján irányítják és ellenőrzik ezt a fontos kampány- munkát. A tanácsokkal együtt pon­tosan meg kell határozniok, hogy hány gépnek és hány embernek, ki­nek a vezetésével, milyen konkrét feladatokat és mikorra kell elvégez­ni — jó minőségben. A megyei párl-vcgrehajtóbizott­sás határozata isy-kszik haté­kony so<jílr,««el nyújtani ehhez. Előírja például, hogy az aratás idő­ben történő elvégzéséhez egy kom bájnnak »yote kataszteri holdat, egy aralógépn-’k nyolc kataszteri hol­dat, s eay nratópárnak 0.6 kataszteri holdat keil tearatni naponta; vagy például azt, hogy a tarlóháptés idő­ben történő elvégzéséhez az ezzel megbízott traktorosoknak egy mű- sznk alatt legalább nyolc kataszteri holdat kel! felhánlani. Erre van szükség minden községben, termelő- szövetkezpiben, állami gazdaságban és faluban. Mindenkinek tudnia kell, hogy személyesen neki mit kell nap- ról-napra elvégeznie. Ha e személyes feladatokat, illetve azok végrehajtá­sát gyakran ellenőrizni fogják, ak­kor oblien az évben pártszerveze­teink biztosan kivívják a teljes si­kert. E feladatok időben, jóminőségben történő elvégzéséhez még 1ól szerve­zeti, hatékony agitációra és munka- versenyre van szükség, valamint a kommunisták és minden funkcioná­rius példamutató gazdasági és társa­dalmi munkájára. E munkájuk során dicsérjék a jól dolgozókat, bírálják, Mi jellemző begyűjtési helyzetünkre? Az" elmúlt évben, de különösen a Központi Vezetőség ezév márciusi határozata után jelentősen javult a begyűjtési fegyelem. A megye 1955. évi első öt hónapra eső operatív be­gyűjtési tervét husmázsában 1025 százalékra, sertésbegyűjtési tervét 99.6 százalékra teljesítette. 1955 első öt hónapjában — 1954 első öt hónap­jához viszonyítva — 30 hús vagonnal gyűjtöttünk be többet, hizottsertés- ből pedig 6138 mázsával. Ezzel elér­tük, hogy megyénk tartósan megve- tette lábát a megyék között folyó be­gyűjtési verseny 11—12-ik helyén .és elkerült a szégyenteljes 18—19-ik helyről. Jelenleg a U-ik helyen va­gyunk. E tartósan javuló tendencia okait abban keil keresni, hogy pártszerve­zeteink (különösen a falusi pártbi­zottságok és* pártvezelősegek megvá­lasztása után) általában felelősség­teljesen és egyre határozQttabban irányítják a begyűjtési tervek telje­sítéséért folyó gazdasági szervező ég politikai munkát. Munkájuk nyomán kezdeti csapásokat mértünk a be­gyűjtés-ellenes j »bboldali és kulák agitációra, jelentősen csökkent a hátralékos kommunisták és tanács - tagok száma. Boldva községben 12 volt hátralékos párttagból, ma már csak egy nem teljesíti időben kötele­zettségeit, Nyékládházán — helyesen — 39 helyen tartottak kisgyülést, a begyűjtési kérdések megvitatására. A jelenlegi begyűjtési helyzet még nem‘fenékig tejfel. Sok, nagyon sok javítanivaló van még begyűjtési munkánkon. Amíg az év első öt hó. napjának tervteljesítése húsmázsá­val számolva meghaladja a 102 szá­zalékot, addig a tejbeadásban csak­nem 24 százalékos, a tojás beadásban több mint 7 százalékos és a baromfi- beadásban több mint 14 százalékos lemaradás van, Szarvasmarhabeadásj tervünket pedig egészségtelenül túl teljesítettük. A járási pártbizottságok, a taná­csok és begyűjtési szerveink munká­jának szigorú gyakoribb ellenőrzé­sének tapasztalatai alapján, a me­gyei pártbizottság a következőkben látja ezeknek az egészségtelen jelen­ségeknek az okait: a) Nem sikerült még teljesen fel­számolni a jobboldali elhajlást és gya­korlatot és az ezeket szülő káros el­lenséges nézeteket begyűjtési mun kánkban. Néhány jellemző tapaszta­lat elégséges ennek bizonyítására. A megye félévi begyűjtési tervét június 1-ig 75.2 százalékra teljesí­tette, a kulákok viszont esak 58.1 százalékra teljesítették begyűjtési kötelezettségeiket. Mi ez. ha nem az opportunizmus és liberalizmus vastag maradványa? Ugyanez mond­ható el a sajóvémosi helyzetre is. Sajóvámoson a községi tanács kö­zölte a lakossággal, hogy adja he időben mindenki azt, ami az állam­nak jár, mert ellenkező esetben el­számoltatják a kötelezettségeiket elhanyagolókat. S mit mutat a gya­korlat? Ebben a községben az utób­bi hónapokban nem számoltattak el senkit, pedig nagy szükség lett'volna erre is. Hasonló eseteket tapaszta­lunk a miskolci, edelényi. putnoki járás több községében 1s. M) mással magyarázható az is, hogy számos községünkben nem mernek az egész falut átfogó agitáelót folytatni a be­gyűjtési kötelezettségek teljesítésé­ért? Vajon nem erre vezethető visz- sza, hogy a spekuláció elleni politi­kai és adminisztratív harc is csak az utóbbi napokban és hetekben kezdő­dött meg? b) A járási pártbizottságok és kü­lönösen a falusi pártszervezetek még nem tudják az összes rendelkezésre álló erőt (a kommunistákat, taná­csokat, a DISZ-t, MNDSZ-t, Haza. fias Népfrontot, stb.) e fontos fela­dat végrehajtására koncentrálni. A ricsei járási pártbizottságon tapasz­taltuk, hogy a járási PVB határozata a begyűjtési munkáról még saját osztályainak a felädatait sem hatá­rozta meg helyesen, de a többi part­ner feladatait sem. Ez volt a ricsei járásban az erő szétforgácsol óriásá­nak és az egységes cselekvés hiá­nyának legfontosabb oka. Azóta ja­vaslatainkra a ricsei elvtársak vala­mit javítottak munkájukon, de még mindig az utolsók között vannak a begyűjtési versenyben, c) A járási pártbizottságok és a falu­si pártszervezetek még nem tudják megfelelően összehangolni a begyűj­tés gazdasági feladatait politikai munkájukkal. Miért? Sok pártszer­vezetünk vezetői még nem ismerik jól a napi — a dekád feladatokat és azok teljesítéséről * szóló adatokat, így a begyűjtés helyzetének helyi ismerete nélkül, legfeljebb csak ál­talános frázisokban tudják megha­tározni a begyűjtési tervek teljesíté­séért folyó politikai munka tartal­mát, eszközeit és módszereit, d) A Járási PB-ok nem támaszkod­nak eléggé a falusi pártszervezetek összes tagjaira. Több járási PB-unk és községi párttítkárunk szinte csak a saját erejéből akarja megoldani begyűjtési feladatait. e) A begyűjtést Irányító munka gyakran rövidlátó és ezért nem tud­nak gondoskodni begyűjtési szer­veink időben, például a hízóba állí­tandó sertésekről. f) Tanácsaink még nem foglalkoz­nak kielégítően a begyűjtési verseny szervezésével. Nagyon kampánysze­rű még begyűjtési versenyünk. Jel­lemző, hogy a viszonylag jól sikerült felszabadulási verseny után eddig csak 147 községünk, 56 termelőszö­vetkezetünk és 4515 egyénileg dolgo­zó paraszt csatlakozott a begyűjtés! verseny újabb szakaszához. Milyen további intézkedéseket te­gyünk begyűjtési munkánk alapvető megjavításáért? a) Az agitációs munka lényeges megjavítása első feladatunk. Csakis így leszünk képesek felszámolni minden maradványát a jobboldali nézeteknek és porrázuzni a begyűj­tés-ellenes, ellenséges agitáelót, Ez­zel párhuzamosan ki kell ölnünk a begyűjtési szervek munkájából káros hatásukat: az opportunista és libe­rális gyakorlatot. Már többször elmondtuk, de még egyszer megismételjük, hogy ml le­gyen a tartalma begyűjtési agitá- ciónknak? A beadás törvényes kötelezettség! Törvényeinket mindenkinek be kell tartani! Teljesítése — mivel ez az egyének és a haza érdeke —- meg­tilt minden személyes érdek fölébe- helyezését. Aki teljesíti törvényes kötelezettségeit, azt tisztelik, becsü­lik és kitüntetik, aki nem teljesíti, (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents