Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-15 / 139. szám

ESZÄKMÄGmßORSZffi Népbuliíók, lélekkufárok Hozzászólás az önköltségcsökkentésről“ című cikkhez AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 139. szám ÁRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 június 15. szerda Köszöntjük a DISZ II. kongresszusát jV/1 a összeül a DISZ II. kon­ITt gretsszusa. Ifjúságunk, sőt egész dolgozó népünk figyelme e nagyjelentőségű tanácskozás felé fordul. Minek köszönhető az a lel­kes érdeklődés? Mindenekelőtt annak, hogy pár­tunk és népünk saját ügyének te­kinti az ifjúság ügyét. Hiszen if­júságunk mindenütt ott volt, ahol az ország építéséért harcolni kel­lett. Kivette részét a híres szén- és acélcsatákból, új városaink, Sztá- linváros, Kazincbarcika és Tisza- palkonya építéséből. Maradandó alkotásaik hirdetik hazaszeretetét, a párt iránti hűségét. Megyénkből — Ormosbányáról — indult el az ifjúság országszerte elterjedt „Légy jó gazdája a bányagépek­nek“ mozgalma. A megőcsáti fia­talok adták ki a jelszót: „Uj mó­don akarunk élni — a szövetkezés, a felemelkedés útját választjuk“. Dolgozó népünk és pártunk há­lás mindezekért az ifjúságnak, sok-sok millió forintot fordít az ifjúság szociális, kulturális életé­nek fellendítésére. A miskolci Rá­kosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a diósgyőri ipari tanuló­város. a számtalan korszerű kul- turház és sportpálya, kormá­nyunknak az ifjúság érdekvédel­mét biztosító intézkedései mind­mind ezt bizonyítják. | l téves a Dolgozó Ifjúság Szö- vétségé, amely 1950-ben tartotta alakuló kongresszusát. „A Dolgozó Ifjúság Szövetsége új la­pot nyit meg a magyar fiatal nemzedék történetében“ — mon­dotta akkor Rákosi Mátyás elv- társ. Azóta a DISZ, pártunk ifjú­sági szövetsége vezeti az ifjúságot a szebb, a boldogabb élet útján, új harcra, s új győzelemre. A DISZ kitartó szervező és nevelő mun­kájának hatására alakult ki ifjú­ságunk uj arculata, azé az ifjú­ságé, amely a part hívó szavára hősi tettekre képes. Ifjúságunkat tovább kell vezet­ni ezen az úton, a fiatalok jelen­tős tömegeire kell még kiterjesz­tenünk a párt, a DISZ befolyását. Mozgósítanunk kell az ifjúság döntő többségét a nagyszerű or- szágépitő feladatokra, amelyek dolgozó népünk előtt állnak. A II. kongresszusnak éppen az adja meg különös jelentőségét, hogy a dolgozó ifjúság küldöttei itt tár­gyalják meg mindazokat a tenni­valókat, amelyek ifjúságunk to­vábbi fejlődését elősegítik. \ kongresszus utat mutat ** majd, mit tegyen a DISZ nehéziparunk további fejleszté­séért, mezőgazdaságunk felvirágoz­tatásáért, a gazdaságosabb terme­lésért. Utat mutat abban is, ho­gyan kell az ifjúság körében folytatott nevelőmunkát javítani, hogyan érhetjük el, hogy a DISZ- tag fogalma mindinkább egybees­sék a 6zocializmus építésében helytálló, a magánéletben példá­san viselkedő ifjú fogalmával, s ezzel a DISZ kivívja egész mun­kásosztályunk, népünk szeretetét, tiszteletét, a qzülők bizalmát. A DISZ II. kongresszusa új szervezeti szabályzatot dolgoz ki, amely jóval alaposabb törvénytá­ra lesz a szövetség életének, mint a régebbi, világosabban tükrözi a célt. Megyénk küldöttei nem mennek üres kézzel a kongresszusra. Büsz­kén számolhatnak be a borsodi fiatalok jó munkájáról, a kon­gresszusi előkészületek idején szü­letett sikerekről. A borsodi ifjúság tömegesen kérte felvételét a DISZ-be. Közel 20 cfzer ifjú és leány lett tagja a szövetségnek. A kongresszusi versenyben hatalmas lelkesedéssel vették ki részüket a munkás, paraszt és értelmiségi fia­talok. A Borsodi és Özdi Szénbá­nyászati Tröszt külön vonatokat indított, amelyek a DISZ-brigádok által terven felül termelt szénnel voltak megrakva. A borsodi kohá­szati üzemek és gépgyárak fiatal­ságának nagy többsége felajánlást tett, hogy győzelemre viszi az 1955-ös évi tervet. Az ógdi „Ezer- szemű őrs“ egymillió forint érté­kű ésszerűsítési javaslatot nyújtott be. Büszkén jelenthetik megyénk küldöttei, hogy a borsodi fiatalság kitűnő eredményeket ért el az ön­költségcsökkentésben és az anyag­takarékosságban egyaránt. A kon­gresszusi verseny lendülete magá­munkásait is. A mezőgazdaságban elsősorban a szocialista szektor fiataljai, a termelőszövetkezeti pa­rasztfiatalok, de az egyénileg dol­gozó parasztfiatalok is jelentős munkasikerékkel ünnepük a DISZ II. kongresszusát. A kongresszusi küldöttek örömmel jelenthetik azt is, hogy megnőtt a párt tekintélye, szeretete, tisztelete az ifjúság kö­rében, megszilárdult a párt ve­zetőszerepe DlSZ-szervezeteink- ben. A borsodi fiatalok küldöttei bi­zonyára sok-sok tapasztalattal gazdagodva térnek majd haza a kongresszusról. Bőven kell ezeket DlSZ-vezetöinknek gyümölcsöztet- ni. Használják fel a kongresszus útmutatásét pártszervezeteink, a kommunisták is, mert a határoza­tok, az elhangzó beszámolók, s a felszólalások utat mutatnak az if­júság nevelésére. Ez egyben nagy segítséget jelent ahhoz, hogy ele­get tegyenek a párt azon határo­zatának, amely szerint: „A Köz­ponti Vezetőség kötelezi a párt valamennyi tagját — legyen mi­niszter, szakszervezeti vezető, sportvezető, igazgató, tanácselnök, pedagógus, vagy olyan párttag, akinek nincs tisztsége, vagy funk­ciója —, hogy a maga hatásköré­ben képességeinek megfelelően a rendelkezésre álló eszközöket fel­használva segítse és támogassa az egész magyar ifjúság nevelésének ügyét, a DISZ-nek munkáját. Te­kintse ezt minden párttag egyik legfőbb pártkötelességének“. 11 dvözöljük a bo’sodi rmw­kásifjúság, paraszfcfiatai- ság, értelmiségi és diákifjúság, valamint megyénk kommunistái és dolgozói nevében a magyar if­júság nagy seregszemléjét, a DISZ II. kongresszusát. Adjon a kon­gresszus hatalmas lendületet ifjú­ságunknak, újabb nagy ország- építő tettek véghezvitelére, újabb hatalmas sikerek kivívására. Miskolcon ünnepélyesen búcsúztatták a DISZ-kongresszus küldötteit A zászlódiszbe öltözött Tiszai pá­lyaudvaron kedden délben Miskol­con ünnepélyesen búcsúztatták azo­kat a küldötteket, akik Borsod me­gye fiataljait képviselik majd a DISZ II. kongresszusán. Jóval az indulás előtt együtt vol­tak a küldöttek, izgatottan beszél­gettek, tervezgettek a váróterem­ben. Volt is miről beszélni, hiszen a borsodi fiatalok legjobbjai nem üres tarsollyal mennek a kongresz- szusra. Németh István, a herbolyai bányászfiatalok küldötte például arról beszélt Pál András kazincbar­cikai sztahanovista villanyszereiö- vei, hogy a herbojvai fiatalok a kongresszus tiszteletére terven fe­lül 1300 tonna szenet adtak a ha­zának. Pál András mosolyogva, szerényen megjegyezte: az új szo­cialista város, építkezésén ma reg­gelre brigádja befejezte második negyedévi tervét. Távolabb Nagy Éva, a megyei DISZ-bizottság ágit. prop. osztályának vehetője örömmel újságolta, hogy a fiatalok nagy se­regszemléjére a megyében több. mint 20 ezer taggal erősödött a DISZ. A fiatalok lelkes társalgását az úttörők zenekarának vidám induló­ja szakította félbe. Elérkezett a bú­csúzás pillanata. Az iskoláik legjobb tanulói, az ülzemek és bányák DISZ- fia táljai nemcsak jókívánságokkal látták el a küldötteket — de szép ajándékokat is küldtek a kongresz­szusnak. A DIMÁVAG Gépgyár DISZ-bizottsága például vörös se­lyemből készült gyönyörű dobozba helyezte el azt az albumot, amely a gyár fiataljainak nagyszerű munká­ját örökítette meg. A könnyűgép­gyár küldöttei ízléses öngyújtót ké­szítettek — jelezve, hogy közszük­ségleti cikkek gyártásával is segítik a párthatározatok végrehajtását. A mezőkövesdiek színes népi hímzése­ket, e szerencsi csokoládégyár fia­taljai pedig az üzem „újdonságait“ küldték a kongresszusra. A fiatalok vonatja — amelyet Varga Károly országgyűlési pótképviselő megtaka­rított szénnel vitt Budapestre — a DISZ induló hangjai mellett futott ki a pályaudvarról. f-----------nrn--------------­HARMAN DIMÁVAG-BÓL Farkas István elvtárs, a DIMÁ­VAG rugóüzeme esztergályos ex­portbrigádjának vezetője. Brigádja elsőnek nevezett be az exportbri- gádok versenyébe. Kezében az olló és a hátamögött a szögre akasztott fűrész azt jelképefci hogy Farkas elvtárs ötletes újítással lehetővé tette, hogy a 64—09-es rugókat ne fürészeléssel. hanem esztergakéssel vághassák. Ez nagy anyagmegtaka-. rítást eredményezett. Farkas elvtárs reménykedik, hogy brigádja kiváló helyezést ér el az exportosok ver­senyében. Markovios József ifjú esztergá­lyos a Farkas-brigádban dolgozik. Azt mondják, szeme gyakran villá­mokat szór. de azt is mondják, hogy a kcjamondással ellentétben, amikor haragszik, rendszerint igaza van. Kiapadhatatlan energiáját jó mun­kával gyümölcsözteti. Az utóbbi időben kicsit visszaesett ugyan len­dülete, de a kongresszusi műszakon kiváló eredményeket ért el. I ......... »««■»••*• mm imm a ■ a » ■'» •••«■• »*«■* • HEIKÖINAPI JLEVfelL KEDVES TANÍTÓNEN1! (ifi A KORKÜLÖNBSEG nem jogosít fél arra, hogy így szólítsam önt, engedje meg, hogy úgy nevezzem, miként azt az első osztályosoktól hallottam. Kedves szó ez, s bizonyára Ön is tudja, milyen mély a tartalma. Tanító!... Emberpalántákat nevelni su­dár, egyenes tölgyekké, különböző jellemű és tulaj­donságú fiúkat és leányokat nevelni úgy, ha majdan ok Vesznek a jövő nemzedéke, egységesek legyenek a világszemléletben, hazaszeretetben és kötelességtudat­ban — dicső feladat! És dicsőség övezi azt, aki e nagy­szerű feladatot olyan komoly hivatásérzettel és fárad­hatatlanul végzi, mint ön. Amikor ott, a Malinovszkij utcai általános iskola 1/c. osztályában végigszorongtam a csillogószemű kis nebulókkal és a náluk is jobban izguló szülőkkel együtt a vizsgát — többedmagammal csodálatba ej­tett az az általános ismeret, amellyel egy dolgos esz­tendőn át gyarapodtak a pöttömnyi kis szőke és barna fejecskék. Talán rossz a hasonlat, de nekem úgy tűnt az a tanterem, mint egy kis kovácsműhely, ön benne az erőskezű kcrvács, a kicsik pedig mint megannyi apró, hajlékony, tüzes, formálódó acél; a szerszám meg: a nagy fekete falitábla, a számológép, s a faliképeken ásitozó ákom-bákom betűk, amelyekből szavak, mon­datok, s az egészből az értelem, a tudás kovácsolódik a gyermekfejekben. Az Öv hangja úgy csengett, mint üllőn a hala. pács, s nyomában csillogó szikrácskák pattantak ki a meggypiros kis szájacskákból: egy esztendővel ezelőtt még rejtélyes számok, versikék, olvasmány tartalmak formájában. Bizony, ezek már a tudás szikrái, ezek­ből nő ki a láng! AGYSZERÜ KIS MŰHELY az öné, kedves Kiss Lászlóné elvtárs! Néhány érdekes észrevétel mellett megragadta a figyelmemet két olyan dolog, amely végeredményben ved ragadta a kisebb üzemek ifjú- í feltételezi egymást. Ön a Bobkó Gyű szikot és er Juhász ííjij ünnepnapiéi j Ágneseket a tudás mellett jellemre is neveli. Megfi­gyeltem, Ön egynémely esetben szándékosan nem szó­lította fel egyik-másik gyereket. S az ilyenkor jelent­kezett, felállt, s elmondta a mondókáját. Vajon mi ez, ha nem a kialakulóban lévő öntudat, amely részt kér, részt követel a közösség munkájából! . A másik dolog: a hazaszeretet megnyilvánulása olyan édes gyermeki módon, ahogy azt az egyszerű kis szwecskék érzik, s a fejecskék megérthetik, ön olyan egyszerűen, s mégis oly nagyszerűen adta fel azt a kérdést, hogy mi a haza, s o gyermekek oly kedvesen válaszoltak rá, hogy — talán Ön észre sem vette — itt-ott a papák és mamák a szemükből lopva könnycseppet töröltek ki. Mi a haza? A nagy kohó. az épülő lakóházak, az Édesanyám, a Párt. a Béke, a virágos mezők, ahol a nyár folyamán mezítláb szalad­gálnak az ön tanítványai .;; igen, körülbelül e szavak összeillesztéséből kapjuk meg a haza fogalmának pon­tos meghatározását. Az apróságok, az alig hét-nyolcévesek már ott, az iskola padjaiban megtanulják e szent szó fogalmát, s ha majd az értelme is megfogamzik a szívükben — akkor, az Ön jellemnevelő segítségével minden bi­zonnyal derék fiai és leányai lesznek e honnak, s a szocializmust építő társadalomnak. Oly friss, oly eleven még bennem ez a kedves ünnepnapi emlék, hogy kellőképp és teljes érdemle- qességével nem is tudom értékelni ma még. De nem is ez a fontos. Az én toliam nem elég méltó arra, hogy dicséretet zengjen Önről. Dicséri Önt és önöket, becsületes pedagógusokat, az új emberek kovácsait a párt, a dolgozó magyar nép szeretete, megbecsülése. IVÁNOM E DOLGOS tanév végeztével, hogy ősszel friss erővel kezdje ön és valamennyi pedagógus az újabb tanévet, s neveljenek sok-sokezer sudár tölgyfát új társadalmunk kis palántáiból, rsm,'A hAszüö Macsala Gyula elvtárs. a kovács- műhely DISZ-brigádjénak vezetője. Egyik kezében a százalékot mutató cédulát azért tartja, hogy lássák, milyen magas a teljesítése. A másik kezében a kis kocsi ezjt jelképezi, hogy a vezetése alatt álló vasgyüjtó brigád 178 tonnát gyűjtött. Sokol­dalú ember, jó munkás, derék har­cos. a kovácsműhely sztahánovista DISZ brigádvezetője. A borsodn ádasdi fiatalok jelentik A Borsodnádasdi Lemezgyárban a termelés frontján töretlen erővel fo­lyik a küzdelem. Kedd reggelre is­mét a hengerészek szerezték meg az első helyet az üzemek versenyében^ A DISZ hengerészbngádok eredmé­nyesen harcoltak. Vincze Imre bri­gádja 123.4 százalékos tervteljesítés­sel a legjobb hengerész-brigád cí­met kapta. Párosversenytársa Kur­tán Imre DISZ-brigádja a második lett. A hengerészek ezer. a napon 17 tonnával szárnyalták túl napi elő­irányzatukat, Éves felajánlásukat is teljesítik, mert a kongresszus idejéig vállalt 428 tonnával szemben több mint 540 tonna finomlemezt adtak terven felül. DISZ-HÍREK A királdi bányaüzemnél Petrányi István iDISZ-brigádja június első dekádjában 132 százalékra teljesí­tette tervét, Szalmás József DISZ- brigádja pedig 125 százalékos ered­ménnyel dicsekedhetik. * A Mocsolyás-táróban Fükö László DISZ-brigádja 128.3 százalékos tel­jesítéssel került az első helyre. Nagy Lajos szállító DISZ-brigádja június első dekádjában 112 százalékos ered­ményt harcolt ki. * A íarkaslyuki DISZ-brigádok is derekasan helytállnak a kongresszu­si versenyben. Nagy András DISZ- brigádja június első dekádjában 135, Baglyas Ottó DISZ-brigádja 115, Kukta János DISZ-brigádja pedig 100.5 százalékra tett eleget június első dekádjában esedékes havi terv­előirányzatának * Putnokon Fehér Imre ifjúsági DISZ-brigádja a kongresszusi vei* senyben 133.2 százalékkal készül az ifjúság hatalmas seregszemléjére. Szemere Sándor DISZ-ifjúsági bri­gádja 123 százalékos eredménnyel dolgozott.

Next

/
Thumbnails
Contents