Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
T Szombat, M35. Mnltís TL SSZAKMAOYAWnwsfcAf} 3 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól U* (Folytatás a 2-ili oldalról.) figyelmet kell fordítanunk a sxurvusmarhatenyésztés fejlesztésére A takarmány termelés, elsősorban A kukoricatermelés növelésére támaszkodva, minden lehetőségünk meg van arra, hogy továbbfejlesszük állatállományunkat és növeljük az állat— tenyésztés hozamát minden fontos állattenyésztési ágban. Az 1953 decemberi határozat megjelenése óta a növénytermeléshez hasonlóan, állattenyészetünk több fontos ágában is jelentős eredményt értünk el. Sértéséé baromfiállományunk — dolgozó parasztságunk állattenyésztési kedvének növekedése folytán — a határozatban előírtaknak megfelelően alakult, s nőtt lóállományunk is. Ninos azonban megfelelő előrehaladás — sőt visszaesés tapasztalható — az állattenyésztés legfontosabb ágában, a szarvasmarhatenyésztésben. Különösen rossz a szarvasmarliaállo- mányon belül a tehenek aránya: a tehén és előhasi üsző az összállo- maaynak mindössze 43.7 százaléka. rA tehénállomány csökkenésében szelepet játszik az is, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek: a földművelésügyi minisztérium, elsősorban az állattenyésztésért felolős miniszterhelyettes Magyari András elvtárs, a megyei tanácsok és a mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a megyei pártbizottságok nem foglalkoztak és még ma sem foglalkoznak kielégítően a szarvasmarhatenycsztés fejlesztésével. Egyes megyékben olyan káros begyűjtési és felvásárlási gyakorlat alakult ki, hogy a begyűjtési, illetve a felvásárlási terveket a szarvasmarhaállomány, különösen a tehénállomány rovására igyekeznek teljssiieni. Mindezekért súlyos felelősség terheli a Begyűjtési és Élelmiszeripari -Minisztériumot — szeméiy szerint Mihályi Lászlót, az állatforgalmi igazgatóság vezetőjét —, valamint e két minisztérium vidéki begyűjtő és felvásárló szerveinek vezetőit, akik a könnyebb ellenállás irányában haladva ilymödon akai'ták pótolni a sertés- begyűjtésben mutatkozó elmaradást. A szarva /marhatenyésztés fejlesztése érdekében mindenekelőtt ezen a tűrhetetlen helyzeten kell változtatnunk. Meg kell óvnunk 'a tehénállományt. Ezért a húsbeadási terveket más állat- tenyésztési ágak, elsősorban a sertés- beadás, s nagyobb ökörkivágás, a tinó- és bika_növendékállomány magasabb súlyra való hizlalása, általában a vágósúly növelése révén kell biztosítanunk. Az üszőnevelés elősegítése érdekében a határozati javaslat intézkedéseket tartalmaz olyan üszönevelési szerződéses akció megindítására, amely termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat fokozottan érdekeli té teszi az üszőnevelésben. E célt szolgálja az a javaslat is, hogy az eddig egyéves korban adott 400 forintos üszőnevelési adókedvezményt a jövőben féléves kortól kezdve írjuk az üszőtartók javára és azt 600 forintra emeljük. A húsbeadási tervek maradéktalan teljesítésének biztosítása — a tervezettnél nagyobb állatkivágás nélkül — megköveteli a vágósúly emelését. Minden lehetőség megvan arra, hogy a szarvasmarhánál a vágósúlyt dara- bonkint egy mázsával emeljük: ez a negyedévi hússzükségletünket fedezné, egyidejűleg javítaná a marhahús nrnőségét s ez egymagában is megszüntetné a húsellátási zavarokat A hits mellett a szarvasmarha- tenyésztés legfontosabb terméke a tej. A tehénállományunk zömét képező, jó tejelőképességéröl ismert magyar piros-tarka marha megfelelő tenyésztésével és gondozásával jelentősen meg tudjuk emelni a tejtermelést és ezzel a tej. és tejtermékek fogyasztását is. A mezőgazdaságot irányító állami szervek, valamint a megyei párt- es tanácsi szervek az eddigieknél fokozottabban segítsék a termelőszövetkezeteket abban, hogy saját erőforrásaik, az' állam által nyújtott h'telek és kedvező feltételű akciók felhasználásával nagyhozamú tehenészeteket alakítsanak ki és az egy tehénre jutó évi fejési átlag már az elkövetkezendő évben egyetlen te.rme’őnzövetkez.etben sem legyen kevesebb 2000 liternél. A zöldség-, a gyümölcs-, a szőlő- és bortermelés növeléséről Kedves Elvtársak! Dolgozó népünk táplálkozását változatosabbá és egészségesebbé kell tennünk, ezért biztosítani kell a bőséges zöldség- és gyümölcsellátást. Fokozottabb gondot kell fordítani elsősorban a Sárköz, Sajó—Hernád- völgy, Szigetköz zöldségtermelésének fejlesztésére, mert ezek a vidékek kiválóan alkalmasak zöldség- termelésre. De tovább kell fejleszteni a hagyományokkal rendelkező Békés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szat- már megyei, a makói, szentesi, valamint a Balaton-környóki zöldség- termelést is. A kertészet fejlesztésében — a zöldségtermelés mellett — legnagyobb jelentősége a gyümölcs- termelésnek van. A decemberi pártós kormányhatározat által nyújtott támogatás következtében ez a termelési ág is fellendült. Megnövekedett a telepítési kedv. Távlati fejlesztési terveink szerint mintegy kettőszázezer katasztrális holddal kívánjuk növelni üzemi gyümölcsöseink területét. A program jelentőségét még fokozza az, hogy a telepítéseket nagyrészt mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalma»! részben futóhomok területeken és kopár hegyoldalakon kívánjuk elvégezni. Uj gyümölcsösök telepítésével az egy katasztrális- holdra eső termelési érték ezeken a területeken húsz—harmincszorosára is emelkedik A nagyüzemi gyümölcstermelés fejlesztése mellett többet kell törődnünk a szétszórt háztáji gyümölcsösök pótlásával. Elő kell segíteni, hogy ipar- és bányavidékeink dolgozói is kertjeikben minél több gyümölcsfát ültessenek. 1956-tól kezdve a háztáji gyümölcsfaállomány fejlesz' tésére évente körülbelül kétmillió gyümölcsfacsemetét kívánunk forgalomba hozni. Szőlőtermelésünkben a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nincs elég gyökeres vesszőnk, főleg oltványunk, elsősorban a történelmi borvidékeken, az új telepítésekhez és a régiek felújításához. Ezért mindenekelőtt a gyökeres oltványok termelését kell fokoznunk, felhasználva azokat a nagyösszegű beruházásokat, amelyeket állami gazdaságaink az elmúlt évben erre a célra kaptak. i Meggyőző politikai munkával segítsük a begyűjtési tervek teljesítését Tisztelt Központi Vezetőség! Dolgozó népünk kenyérrel, hússal és egyéb élelmiszerekkel való zavartalan és kielégítő ellátása érdekében, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével egyidejűleg feltétlenül biztosítani kell a beadási kötelezettség maradéktalan és időben történő teljesítését. Az elmúlt évben és részben még ezév I. negyedében is — annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek élenjártak a beadásban — az állam- polgári fegyelem meglazulása és a spekuláció elharapózása következtében a mezőgazdaság egészében mégsem teljesítette a csökkentett beadási terveket. 1954-ben a parasztság mintegy ezer vagon hizottsertés- sel, többezer vagon kenyér- és takarmánygabonával maradt adósa az államnak. Az állampolgári fegyelem lazulás.! *— amely a beadási tervek nem teljesítésében nyilvánult meg — mindenekelőtt azért következett be. mert a jobboldali elhajlás következtében megnőtt a kulák szarva, erősödött az üzérkedés a falun. Brhel- lett sokan még pártunk és államunk vezető szerveiben sem értett’ . meg a begyűjtési törvényeknek a sajátosságát, hogy ez nem .glenes rendszabályzalot rögzít. n gazdasági rendszerünknek legfontosabb, alapvető vor Többéves hegyi' rendszer alapján a termelősz ek és a dolgozó parasztok sége a termelésbén nem csökken, hiszen a beadási kötelezettséget nem a termés minősége után, hanem a megművelt /föld mennyisége után állapítják meg. Minden termelőszövetkezeti /tag és egyénileg gazdálkodó paraszt érdekelt abban, hogy többet termeljen, mert így többet vihet a szabadpiacra, ami számára magasabb' árat, nagyobb jövedelmet biztosít*. Ezért a begyűjtési kötelezettség/ teljesítése nincs ellentétben a mezőgazdasági termelés fellendítéséivel. í Az állam azonban még a csökkentett kötelező begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése esetén sem rendelkezik olyan mennyiségű mezőgazdasági termékkel, amelyre az ellátás szempontjából feltétlenül szükség van. Sokszor vagon kenyérgabonát, takarmánygabonát, húst, állami szabadfelvásárlás útján kell beszereznünk. Ezt az elmúlt evben megnehezítette a spekuláció elburjánzása, a szabadpiaci árak spekultatív felhajtása. Az állami szabadfelvásárlás növelése érdekében pártunk és kormányunk bevezette azt a rendszert, hogy egyes fontos iparcikkeket (építőanyagokat, motorkerékpárt, drótfonatot síb.) elsősorban azoknak a dolgozó parasztoknak juttat, akik beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó terményed egyre- szét az államnak szabadfelvásárlási áron adják el. Emellett a szabadfelvásárlási térIf veket le kell bontanig a községekig és megkívánjuk a községi, járási és megyei tanácsok végrehajtóbizottsá- gaitól, hogy a szabadfelvásárlási terveket is teljesítsék. Az állami szabadfejvásárlás mellett továbbra is fenn k|ll tartanunk a szerződéses termelési rendszert, sőt azt a jövőben tovább kell szélesítenünk. / Az a lehetőség. hogy a beadási kötelezettség teljesítése’ után a termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termékeiket minden korlátozás nélkül, szabadon vihessék piacra* tnem ideiglenes rendszabály, hanem népgazdaságunk alapvető vonása Nem engedhetjük1 meg. hogy a termelő és a fogyasztó közé Kereskedők'. kupecek és Spekulánsok kapcsolódjanak. mert éz az árak fel veréséhez, indokolatlan jövedelemszerzéshez vezet, árt mind a termelőknek mind a fogyasztóknak. Az eddigieknél sokkal határozottabban érvényt kell szerezni1 annak a rendszabálynak, amelv megtiltja a mező- gazdasági termékek továbbadásra való felvásárlását. T'sztázni kell a spekuláció fogalmás. Abban az esetben, ha a termelő szabadpiacon közvetlenül a fogyasztónak ad el, jiem beszéltetünk spekulációról. Ha azonban közvetítő lép közbe, aki terményt harácsol össze azzal a céllal, hogy azt haszonnal továbbadta, akkor világos- hogy spekulációval 'állunk szemben. A spekulánsok ellen törvénveink teljes szigorával kell' fellépni cés káros működésüket le 1 kell leplezni, mind a munkások, mind a dolgozó parasztok előtt. A mezőgazdasági térmékek kötelező begvüitése és az ál'ami szahad- felvásárlási terv teljesítése érdekében párt és állami szerveinkre az elkövetkező hónapokban nagy harci feladat vár. Maradéktalanul teliesíte- ni kell a kenvérgabpna begyűjtés ez- évi tervét, továbbá elő kell készíteni és teltes'teni kell az őszi terménvhe- gyiijtósi terveket. E feladatok sikeres elvégzése érdekében keményebb rendszabályokat kejl foganatosítani azokkal a községekkel, termelőszövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben, amelvck- illetve akik; begyiiítési kötelezettségüket nem teljesítik. 7ovúbbra is támogatjuk as egyénileg dolgozó parasztságot A dolgozó parasztság, beleértve a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa« rasztokat is, a jelenlegi árak mellett teljes mértékben érdekeltek a mezőgazdasági termelés növelésében; megtalálják számításukat. A további fejlődés most elsősorban a gazdasági irányító és szervező munkáktól függ. E cél érdekében meg kell növelni az állami szervek, elsősorban a megyei, járási és községi tanácsok végrehajtóbizettságainak felelősségét a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzésében, továbbá meg kell javítani a mezőgazdasági igazgatást. A mezőgazdasági irányítás legfontosabb láncszemévé az elmúlt évben a gépállomás mezőgazdászi hálózata vált, amely közvetlen kapcsolatban van a termeléssel, széles hatáskörrel rendelkezik a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A gépállomási mezőgazdászok munkáját mindenekelőtt azon kell lemérni, hogy miként fejlődik a rájuk bízott termelőszövetkezetek növénytermelése és állattenyésztése. Olyan fizetési rendszert kell részükre kidolgozni, amely messzemenően érdekeltté teszi őket a termelőszövetkezetek gazdaságának fejlesztésében és a hozamok növelésében. Nem javul megfelelően a földművelésügyi minisztérium, továbbá az állami gazdaságok minisztériumának munkája sem. Itt a legfőbb hiba- hogy a dolgozók nagy része nem a munkák érdemi elvégzéséért, hanem az akták elkészítéséért érez felelősséget. A felelösségrevonás is legtöbbször ehhez Igazodik. Ezen a helyzeten a legrövidebb időn belül változtatni kell. A jövő évben a Szovjetunió új tervezési rendszerének tapasztalatai felhasználásával nálunk is be kell vezetni az egységnyi területre eső hozamok tervezését. A mezőgazdaság irányításában az eddiginél nagyobb szerepét kell biztosítani a szakmai propagandának, a mezőgazdasági tudomány vívmányai és az élenjáró tapasztalatok elterjesztésének. A szakmai propaganda munka azonban nem korlátozódhat csak az új módszerek ismertetésére. mert igazán eredményes csak akkor lesz. ha egyben harcot is jelent a régivel, az elmaradóval és nem utolsó sorban a hanyagsággal szemben. A mezőgazdasági szakmai propaganda akkor válik a termelés fejlesztésének igazán jelentős mozgató erejévé. ha olyan tudományra támaszkodik, amely közvetlen kapcsolatban van a gyakorlattal és legfőbb célja, hogy a mezőgazdasági termelés számára új módszereket és eljárásokat dolgozzon ki. Sajnos, a magyar mezőgazdasági tudomány — bár sok területen kiváló eredményeket ért el *— ma még korántsem ú'jlti be ezt a feladatát, ma még kevés az olyan gyakorlatilag hasznosítható eredmény, amely bevezetése nagy lépéssel vinné előre a mezőgazdasági termelés hozamainak növelését és főleg a kutatók maguk sem harcolnak eléggé az elért és nem kevés eredményű gyakorlati megoldásáért. Emellett, másfelől nagy hiba, hogy a mezőgazdasági szakmai propaganda irányítói nrm törekednek a gyakorlatban bevált tudományos eredmények elterjesztésével és alkalmazásával, amelyekkel a mezőgazdasági termelés hozamait gyorsan tudnánk emelni. Ma meg ezen új és haladó módszerek bevezetése cs elterjesztése a mezőgazdasági szervek jelentős részében, sőt magában a földművelésügyi minisztériumban és az állami gazdaságok minisztériumában is, sokszor közönybe fullad. Már pedig n közöny halajos e''ensége a fejlődésnek. A m, 'ígazdaságban előttünk álló felad* k megoldása nagy erőfeszítése'» t V etel meg egész partunktól. Csak a p ,rt összes erőinek összefogásával és mozgósításával lehet a mezőgazdasági termelés egyidejű fellendítése melleit — végrehajtani azt a történelmi jelentőségű forradalmi változást, amelyet p, mezőgazdaság kollektivizálása jelent. A mezőgazdasági termelés fellendítésének, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedün útja: a szövetkezés E téren főfeladat most, a falu párt- és állami irányításának káderekkel való további hathatós erősítése. Olyan kéderá(csoportosításra vau szükség. amelynek segítségével a pártmunkában tapasztalt szervezőkké és vezetőkké nőtt pártkaderek elsősorban ipari munkások — százával mennek falura, magukkal vive a páitmunkás politikai szilárdságát, a város magasabb kultúráját, az ipar nagyfokú szervezettségét. A Politikai Bizottság azt javasolja a Központi Vezetőségnek, hozzon olyan határozatot, amely szerint a városi hivatali és üzemi pártszervezetek még ebben az évben kötelesek 1200 kommunistát falusi munkára küldeni, akik gépállomási állami gazdasági igazgatók, termelőszövetkezeti elnökök, illetve párititkárok lehetnek. A hivatali, üzemi, városi pártszervezetekben széleskörű felvilá^ gosító munkát kel! folytatni, hogy a kommunisták megértsék, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termetes fellendítése óriási jelentőségű egész országunk, egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából és ilymódon el kell érni, hogy azok a kommunisták, akiket a párt a falusi munkára küld, ezt a megbízatást megtiszteltetésnek vegyék és annak örömmel tegyenek eleg *t. Mindenekelőtt politikailag szilárd elvtá.rsakat kell küldeni, olyanokat, akik a gyakorlati párt-, vagy gazdasági munkában megmutatták, hogy van tehetségük és szervezőképességük. A járási pártbizottságnak s a falusi pártszervezeteknek legjelentősebb feladata most, hogy a kommunistákat harcos kiállásra és példamutatásra neveljék és e tekintetben kü'önösen fontos, hogy még egyénileg dolgozó paraszt pá.rttagjainkat meggyőzzék a szövetkezeti út helyességéről. Pártunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó nagy munkában bizton épit a falun dolgozó kommunistákra, akik az elmúlt évben sok kemény harcot vívtak meg eredményesen és akiknek helytállásától, harcos kiállásától függ a mezőgazdaságban jelenleg előttünk álló feladatok végrehajtása is. Pártunk előtt a mezőgazdaság területén két alapvető feladat áll: szocialista alapra helyezni a mezőgazdaságot, ezzel egyidejűleg fellendíteni a mezőgazdasági termelést. Ezt a két feladatot, egységesen kell és csak egységesen lehet végrehajtani. A mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés egyidejű fellendítését azért tűzhetjük* ki célul, mert népgazdaságunk — amelyben az uralkodó pozíciók a munkásosztály kezében vannak — állandóan fejlődő szocialista iparra és ezen he'iil «'sodorban fejtett nehéziparra támaszkodik. Népgazdaságunk, szocialista iparunk biztosítani tud a mezőgazdaság számára minden anyagi lehetőséget, amely a termelés fellendítéséhez és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges. Hála munkásosztályunknak a szocialista iparosításban elért eredményeiért, meit azok lehetővé leszik azt, hogy nehéziparunk el tudja látni a mezőgazdaságot szántó, és univorzát traktorok ezreivel, kombájnokkal, munkagépekkel, műtrágyával, megfelelő növény véd őszefekkel és minden egyéb fontos termelési eszközzel. A Központi Vezetőség azért tűzheti ki célul a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés fellendítését, mert államhatalmunk szilárdan a dolgozó . parasztsággal szövetséges munkás- osztály kezében van. Népi demokratikus államunk, mint ujtipusu munkáshatalom, a párt politikájának végrehajtásáért hatalmas arányú politikai és gazdasági szervező munkára képes. A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok végrehajthatók, mert a párt, mint egész társadalmunk elismert vezető ereje, élvezve a dolgozók bizalmát, e feladatok végre-* hajtására mozgósítani tudja egész társadalmunkat, munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat, néphez hű értelmiségünket. A párt irányításával — a pártszervezetekre, a kommunistákra támaszkodva — a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés fellendítését igazi össznépi üggyé tudjuk tenni. Nagy munkánkban felmérhetetlen támogatást jelent az a megbonthatatlan és egyre erősbödő testvéri barátság, amely országunkat, népün-í két a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi baráti népi demokráciával összeköti. Minden lépésünket, amelyet a szocializmus építésében teszünk, segíti a szocializmus és a demokrácia országainak legyőzhetetlen tábora: egyidejűleg minden eredmény, amelyet ezen a téren elérünk, hozzájárulás az emberi haladás, a béke nagy ügyéhez; Ez a tudat is növeli népünk és pártunk erejét és egységét a szociális-* ta Magyarország megteremtéséért folyó harcban. Nem kétséges, hogy a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség pártunk és kormányunk irányításával megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság területén előttünk állanak. Megteremti a szocialista mezőgazdaságot és ezzel létrehozza hazánkban a szocialista társadalmat és a szocialista népgazdaságot, amely ..mindkét lábával a szocialista talajon áll“, szocialista iparra és szocialista mezőgazdaságra támaszkodik. (MTI) Magyar államférfiak iidvöíleie Buioanyin elvláptóO.szfiSelésnapja alkalmából N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Hatvanadik születésnapja alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége nevében szívből üdvözöljük Önt, a szov-* jet nép> hű fiát. a nagy Lenin tanítványát, Sztálin egyik legközvetle-* nebb munkatársát, a Szovjetunió dicső kommunista pártiának egyik kis próbált vezetőjét, s a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. 1 Elnök elvtárs, az ön személyében a magyar nép annak a baráti őrs szágnak és testvéri népnek kiváló államférfiát köszönti, amely meghoz-* ta a sokat szenvedett és évszázadokon át rabságban tartott népünknek a szabadságot és függetlenséget, s az elmúlt évtized során annyiszor nyújtott a legkülönbözőbb formában önzetlen segítséget a boldog jövő, a szocializmus felépítéséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy a megbonthatatlan barátság és szó-* ros szövetség, amely a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között évek során létrejött és az ön miniszter-* elnökségének eddigi időszaka alatt továbbfejlődött, a jövőben még egyre inkább mélyül és erősödik. Szívből kívánjuk önnek, kedves Bulganyin elvtárs. hogy sok sok esztendőn át jó egészségben, ereje teljében munkálkodjék tovább a kommunizmus építésén, dicső szovjet hazája felvirágoztatásán, Európa és az egész világ békéjének megvédésén, a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésén, a nagy Szovjetunió testvéri népei és a békét forrón óhajtó minden nén üdvére. DOBI ISTVÁN. HEGEDŰS ANDRÄS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Minisztertanácsának elnöke. , RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára (MTI)
