Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

2

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1955. Június 10.

Y. M Moloíov San Franciscoija utazóit

rí

Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminiszteré június 9-én Moszkvából SanFranciscoba utazott, hogy résztvegyen az Egyesült Nemzeték Szervezetének jubileumi ülésszakán, amelyet az ENSZ fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartanak. (MTI)

Jugoszláv lap

a szovjet-jugoszláv kormánynyilatkozatról

Belgrád (TASZSZ)

Megjelent az Uj Idő legújabb száma

A Crvena Zvezda című lap vezércikket szentel a Szovjetunió és Jugoszlávia kormánynyilatkozatának.

A nyilatkozat — hangsúlyozza a lap -— arról szól, hogy-igen lényegbevágó eredményeket értek el a tárgyalások módszerével. Ez ismételten megerősítette, hogy ez a módszer a legalkalmasabb minden vitás nemzetközi kérdés megoldására.

A nyilatkozat nagyjelentőségű —

Párizs (MTI) Mint már közöltük, néhány nappal ezelőtt a francia nemzetgyűlés elnöksége élhatározta, kedvezően válaszól a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására, hogy francia parlamenti küldöttség látogasson el a Szovjetunióba.- Pierre Schneiter,

A Magyar-Szovjet Társaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi gyűlést tartottak a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszérvezeté székházának dísztermében. Az ünnepi gyűlésen megjelentek Dobi István, a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Magyar Dolgozóki Pártja Központi Vezetőségének és Minisztertanácsának több tagja, tömegszervezeti vezetek, a magyar-szovjet barátság régi harcosat, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága.

Résztvett az ünnepségen J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, megjelentek az ünnepi gyűA Magyar-Szovjet. Társaság bor- Bodmegyei titkársága június 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az MSZT tízéves jubileuma alkalmából ünnepi ülést rendez, Déryné utca 5.

folytatja a lap —, mert a balkáni helyzet rendezéséhez vezet. Kétségtelen, hogy ez ugyanakkor komoly hozzájárulást jelent a béke ügyéhez, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez.

A világ békeszerető közvéleménye — írja befejezésül a lap — ezt a nyilatkozatot újabb lépésnek tekinti a béke megszilárdítása felé, ami a legnagyobb jutalom a Belgrádiban és Brioniban kifejtett erőfeszítésekért. (MTI)

a francia nemzetgyűlés elnöke levelet intézett Antoine Piriay külügyminiszterhez, amelyben felhívja, hozza tudomására a Szovjetunió külügyminiszterének a francia nemzetgyűlés elnökségének határozatát.

(MÍI)

lésen a VOKSZ küldöttség tagjai.

v.G. Jakovlev, a VOKSZ vezetősége elnökének első helyettese és V I. Muradeli Sztálin díjas zeneszerző, a VOKSZ zenei szakosztályának tagja, az OSZSZK és a Kabat'd autonom SZSZK érdemes művésze. Ott volt az ünnepségen V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. Megjelent, az ünnepségen Eugen Rodan, a Román-Szovjet Kulturális Kapcsolatok Társasága főtanácsának titkára és Hohn Rodgers. az ausztriai szovjet baráti társaság képviselője.

A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Gazda Géza Kossuth- díjas, az MSZT alelnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet.

szám alatti székházában. Az ünnepi beszédet Bíró Vera elvtársnő, az MSZT Országos Központjának titkára tartja. Az ülést kultúrműsor követi.

K. I. Voros!pov fogadta Bzsavaltarlal Henriit

Moszkva (TASZSZ)

K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 9-én fogadta Dzsavaharlal Nehmt, az Indiai Köztársaság miminiszterelnökét és külügyminiszterét. (MTI)

Traktorosnap előtt

A mezőkövesdi gépállomás dolgozói jó munkával készülnek a traktorosnapra. Pozsa István traktoros már 70 műszaknormát teljesített. Bereveeki Endre 00.S. Dobos József pedig 67 műszaknorma teljesítményével készül június 12-re.

A gépállomás traktoristáinak 40 százaléka túlteljesítette tavaszi tervét.

A brigádok között az első a Béke- brigád 174 százalékos teljesítménnyel, Jakab Károly ifjú traktoros ?02 százalékot, Szlávit József pedig 195 százalékot ért el.

Iff. Bntosh Sándor trakiorista eredménye A tavaszi talarmtinkákban a legfőbb eredményt a he,főpapi gépállomás fiatat traktoristája ifi. Balogh Sándor érte el. Balogh e’vtárs 148 pí- szaknarmát teljesített. Utána következik Balogh István 180 és Szo- táczki Lajos edelényi traktorvezető 118 58 műszaknorma teljesítményével.

A PARTOKTATÁS HÍREI;

Közöljük, hogy a magyar párt- történet I. évf. Dani János elvtárs konferenciája, a politikai gazdaságtan I. évf. Varga Zoltán elvtárs konferenciája, » filozófia I. évf. Imre József elvtárs konferenciája, filozófia II. évf. Pntnokl •I,ászló elvtárs konferenciája június Il-ért délután 2 órakor lesz megtartva a megyei P. H-ban.

Az SZKP történet I. évfolyamán megyei konferencia jnn/ns 18-án lesz csak megtartva, melyet Kovács Miklós eívtárs vezet.

Kérjük a párt végrehaftó bizottságok ágit. pröp. titkárait, hogy a mégy él konferenciákra jelölt élvtársak részvételét biztosítsák. Egyben közöljük, hogy az .SZKP történet konferencia kivételével a többi konferencia zárókonferenciát tart.

Kútgyíírű, betonvályú, beíonkád és egyéb betonáru féleségek kö- ziiletek és állami vállalatok részére is — Miskolc. József A. u. 49. valamint Mezőkövesd, Mezö- csát, Sárospatak és sátoraljaújhelyi Tüzép-telepen szabadon, kiutalás nélkül beszerezhetők. Lakosság részére mindenféle be- tnnárukészítmény szabadon, korlátozás nélkül kapható a megyei Tüzép VáMalat bármelyik telepén.

A hetilap új száma közli a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. Figyelő, az Uj Idő külpolitikai kommentátora, a nyugateurópai országok népeinek arról a jogos törekvéséről ír, hogy a „hidegháború“ és a fegyverkezési hajsza politikájának elvetésére, a béke és a nemzetközi együttműködés politikájának folytatására bírják rá kormányaikat.

Bocskarjov cikke lerántja a leplet az imperialisták közel- és középkeleti cselszövényeiről. Ambarcumov pedig az olasz belpolitikai helyzetet világítja meg.

A közelmúltban két küldöttség járt a Szovjetunióban: egy indiai parlamenti delegáció és egy japán tudósküldöttség. Vezetőik: Krisnamurti

Kétszázhuszonnyolcezer forint!?.. Tyhü, ez igen nagy pénz — szól oda társához egy húsz év körüli fiatalember a Totózó előtt. — Ennyit nyerték a 11 találatosok a múlt héten.

— Bizony nagy, — teszi hozzá „Súgd bácsi“, a miskolci Totózó népszerű vezetője — és méghozzá miskolci totózó az egyik nyertes. Gyökér János, a néphadsereg főhadnagya a szerencsés ember.

Séra László — aki maga is régi totózó — barátjához, egykori évfolyamtársához siet szerencsét kívánni — én meg azért, hogy krónikása legyek egy ember örömének.

— Tudod Lacikám — kezdi a beszélgetést Gyökér János, a boldog nyertes —, minden héten játszottam kisebb kollektív szelvénnyel, meg egy-két „háromharmincassal“, vagy ..hathatvanassal“. Itt-ott nyertem is már kisebb összegeket, dehát hol voltak ezek a mostanihoz, a 228 ezer forinthoz képest. Ha jól meggondolom, talán ketten együtt sem láttunk még ennyi pénzt egycsomóban.

— XJgy bizony! Megvan ez egy aktatáskával! Na és mit csinálsz a sok pénzzel? — kérdezi Séra főhadnagy.

— Hát ami azt illeti, nem könnyű elkölteni — hangzik a válasz.

— Csak nem akarod a ládafiában

őrizni?

— Azt már nem! Egy kis részét, vagy 30.000 forintot kiveszek belőle. Berendezem a lakásomat, bevásárlónk mindent, ami szükséges, küldök belőle édesapámnak, édesanyámnak Nyirkécsrc. Gondolok anyósomékra is. Kisfiamnak, a két éves Jancsinak olyan rollert, veszek, hogy csodájára fognak járni. De a 10 hónapos Ibiké is megkapja ajándékát,

Rao, az Indiai Államok Tanácsának elnökhelyettese és Szejdzi Kaja, a tokiói egyelem tanára beszámolnak az Uj Idő olvasóinak a szovjetországban szerzett tapasztalataikról: Egy szovjet pedagógus-küldöttség jugoszláviai látogatásáról Grivkov, a küldöttség vezetője élvezetes útleírásban tájékoztat bennünket. V.

O. Jakovlev, a VOKSZ elnökhelyettese „A mai India“ című cikkében indiai utazása élményeit, mondja el.

Phao Srijanond 14 parancsolata a címe Szotnyikov tárcájának, amely az imperialisták thaiföldi fondorko- dásairól és a thaiföldi rendőrfőnökpróféta „igehirdetéséről“ szól.

A lap egyik amerikai olvasójának az Uj Idő szerkesztőségéhez intézett levelével és a szerkesztőség részletes válaszával fejeződik be az új szám. (MTI)

megveszem neki a legnagyobb babát, amit kapni lehet. A többit beteszem a takarékba. Jobb helyen lesz ott, mint nálam.

Azután átsiklik a beszélgetés arra, hogyan töltötte ki a nyertes 11 találatos szelvényt. Huncutul moso- lyogva mondja:

— Tulajdonképpen nem is én töltöttem ki, hanem a feleségem. Úgy volt, hogy amikor végeztem a harmadik hasábbal, odaadtam az asz- szonynak, hogy nézze meg, mondjon véleményt. Rosszalólag megcsóválta a fejét és kijelentette: — Nem jó, mert kevés benne az x, meg a 2-es. Aztán jól teletűzdelte 2-essel, meg x-el az utolsó sort. Igaz, hogy még egy kettessel többet tehetett volna, mert a Szombathely—Dorogra ő is egyest játszott. Ha oda is kettest ír, akkor bizony... — mondja és jelentőségteljesen barátjára néz. — Node ne legyünk szerénytelenek!

— Mit szóltak parancsnokaid, a harcosok a nagy nyereményhez? — ez a következő kérdés.

— örültek. Totóláz szállta meg egységem embereit, Elhatározták, hogy a következő héttől kezdve ők is totózni fognak.

— Te Jancsi! Ka már a következő hétnél tartunk, mondd el tippjeidet. Hátha a következő héten te jössz gratulálni hozzám.

Némi töprengés után a negyedmillió boldog nyertese már mondja is tippjeit: 1, 2, x, x, 1, 2, 2, x, 2, 2, 2, x. Mikor lediktálja, nevetve hozzáteszi: — Lehet, hogy még változtatok rajta.

Séra főhadnaggyal együtt megköszönjük a „biztos“ tippeket, aztán elbúcsúzunk azzal, hogy mégegyszer sok sikert kívánunk.

SZABÖ GYULA

A francia nemzefgvülás elnifke faltérre a kSlügym’iilszfert, hozza a Szotreuinfó Legfelső Tanácsán^ fodomisára, hagy elfogadja meghívását

V nnepi gyűlés a Magyar-Szovjet Társaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából

A Magyar-Szovjet Társaság jubileumi ülése

Miskolcon

Egv akta fáska pénzt nyert

EGY MISKOLCI TOTÓZÓ

Tolönös házas sáqUJ MÓDI SZERINT

El beszél és Irta: Sándor László

Ü.

' Péter maga sem tudta hányadán áll. Nehezére esett esténklnt elválni a lánytól. Érezte, hogy forró a feje, amikor egymás mellett ülnek, pedig csak a tangensekröl és kotangensekről folyt a szó. Néha csak nézi a lányt és az visszamosolyog, de rettentő gyámoltalan, elkapja a szemét és folyik tovább az eszmecsere az egyenletesen gyorsuló mozgásról, vagy a „nyu- gatos" írókról. Amikor este a kiskapuban búcsúzkodnak, a kézfogás is összehozhatná őket, mert Ilonka nem, húzza el ujjait Péter ■markából. De Péter nem használja ki ezt a lehetőséget sem, hanem felpattan a biciklire és karikázik, — Ilonka meg sóhajtozik utána.

Mert van annak is szíve, nem az érdekli, hogy szép-e a fiú, vagy csúnya, hanem azt nézi, hogy igaz a szíve, meg jó a feje. Hogy sok mindent alaposabban tud mint S, habár nincs érettségije, tanult az élet iskolájában. Látja Ilonka azt is, hogy a fiú sem közömbös, időnkint azonban bosszantja a fiú félénksége.

— Talán én udvaroljak neki? Még ilyen ■ gyámoltalant! Csak azért is meg kell tanulnia, hogy nem hiába hord nadrágot.

Aztán néha kétség fogja el; hátha rossz a szeme, a fiú talán csak a tanítónőt látja benne, nem a lányi. Az ördög ismeri ki a férfifajtát.

*

Péter mindinkább vergődik és már el is határozta, hogy egyszer mégis csak tisztázza a lánnyal, hogy s mint állnak, de olyan nehéz ilyesmit szóban kifejezni, egyre húzza-halasztja a dolgot.

Ä falu nyelve azonban irgalmatlan. Beszélnek róluk, s a hír kezdett a fiú meg a lány füléhez is eljutni; sőt eljutott már Kovács elvtárshoz, a járási párttitkárhoz it.

s* A nemjóját.' — mondta Kovács elvtárs, amikor tudomást szerzett a dologról. Megvakarta a

füle tövét — valamit tenni kéne. A n mjóját — (ez volt a szavajárá- sa)! Beszámoltatom időről-időre a fiút, ismerem DISZ-munkáját, Nehézségeit is, még azt is tudom, hogy mit. csinál a legtávolabbi községben a harangozó meg a kisbojtár, csak éppen azt nem veszem észre, hogy a szomszéd szobában a DISZ-titkárnak dolga akadt a szerelemmel. Közben pedig ... hogy a nemjóját!

Bérezi elvtársnő, az ágit. prop. titkár csak bólogatott, mert mit szólt volna mást az ilyen summás önkritikához.

Este a párttitkár leültette a fiút magával szemben. Ránézett szúrós szemével, s miközben megtömköd- te pipáját a balkezével (mert a jobb hüvelykjét, meg a mutatót elvitte az eszterga), megkérdezte:

— Úgy hallom, udvarolsz?

— Nnnnem... — mondta Péter kissé meghökkenten. -— Nnnem., ez nem udvarlás. Tanulás.

— És nem is tetszik a lány?

Hosszú szünet. Töprengés.

— De, tetszik.

— Es miért nem kéred meg? Anyagi bajod nincs, volna is hová vinned?

Ismét töprengés, szünet.

— Nincs ilyesfajta baj, de — nem ejtettünk még szót erről. Nem beszéltünk szerelemről.

Most a titkár nézett hosszan a fiúra. Ez a Péter nem hazudik. Annyira már ismeri az emberét, őszinte gyerek. De hogy az ördögbe lehet igaz, amit mond. hiszen fiatalember, s nem savó csörgedezik az ereiben.

— Szóval nem. esett szó?

—•. Nem.

— Es miért nem?

A fiú tűnődik, hallgat egy darabig, aztán kiböki végre:

— Hátha nem szeret.

A párttitkár egy pillanatig rácsodálkozik a fiúra, aztán vallatja, hol ismerkedtek meg, miről beszélgetnek, miben értenek egyet, s miben nem. Péter felel, közben türelmesen rá-rápillantgat a párttitkárra.

Kovács utána hallgat megint egy sort, elnéz a távolba, gondolkozik, aztán szívből felkacag. Hát- baveri Pétert és csak annyit mond búcsúzóul:

— Nagy szamár vagy te fiam, a ne mjóját!

Kimegy a szobából. A sofőr ott bóbiskol a volán mellett, valakire várt.

— Irány Jávortanya!

*

Nagy Ilonka háza előtt megállítja a kocsit. Belép, s bemutatkozik.

— Elbeszélgetnék magával elvtársnő, ha szívesen lát — mondja a lánynak, aki. azon töri a fejét, hogy vajon mi dolga akadt nála a járás első emberének. De Kovács elvtárs nem. sok időt enged a gondolkodásra, kezdi faggatni, hogyan megy a tanulás az úttörőknél, mi újság a szülőknél? Aztán rátér a tanítónő személyes dolgaira. Megtudja, hogy apja kovács a Mávag- ban, őt magát meg ide helyezték, s j megszerette a tanyát, az itteni m-mkát, megteszi ami erejéből telik.

Beszelnek erről, arról, de Ilonka m,ég mindig nem érti mire való ez az eszmecsere. Aztán Kovács hirtelen egy kérdést tesz fel:

— Mondja, elvtársnő, tetszik magának ez a Szabó Péter?

Megrebben Ilonka szeme és mint

a tűz olyan piros lesz alabástrom orcája. A seprős szempillák alá süti tengerkék szemét, hallgat, aztán nagynehezen kiböki:

— Tetszik.

— Na jó, köszönöm, csak ezt akartam tudni. A fiú ugyanis veszettül szerelmes magába — mondja a párttitkár és ezzel veszi bekecsét, búcsúzóra nyújtja nagy kemény kezét és otthagyja Ilonkát nagy kétségével, szorongó szívével.

Másnap, ahogy bement a pártbizottságra, telefonon felhívta Bódis tanácselnököt.

— Halló, itt Kovács beszél. Idehallgass, elnök elvtárs, egészen kivételes esetről volna szó, egy kis összeesküvésről... — és elbeszélte szegröl-végre az egész históriát, meg az ő haditervét. — Ezt az egészet délig nyélbe kell ütni, a nemjóját! Személyes kérésem.

Bódis csóválta a fejét, mosolygott:

— Ezek a mai fiatalok!..: Hogy az ördöngös eszeddel mit ki nem találsz.

Kovács elvtárs megvárta a DISZ-titkárt. Be is jött az pontosan.

— Készülj — mondta Kovács, — ma együtt megyünk. Lakodalomba.

— Lakodalomba? Nem érek én arra rá. Ma nekem a megyén * . . s különben is, kinek a lakodalmára?

— A jávortanyai tanítónőjére. A

Nagy llonéta.

A fiú arca színt váltott, nyelt egyet, megfogódzott az asztal sarkában.

— Ne tréfáljon már velem, ne tegyen csúffá! Hogy én az ő lakodalmára? .: |

— Ej te golyhö! — pirongatja Kovács. — Persze hogy eljössz.. Olyan legényt nem láttam, aki elmarad — a saját lakodalmáról.

— Saját lakodalmáról?

— Mit gondolsz, ki veszi el azt a lányt, tán a kalocsai érsek? A ti lagzitokra viszlek el én.

A fiú nem kapott levegőt:

— Te veszed el, bizony. Még el- senyvednél különben a vágyakozástól. Megkértem neked és még ma összeházasodtok. Apád, anyád csak örülni fog, ahogy ismerem őket.

Péter bizonytalanul, mind bizonytalanabbul tiltakozott, végül nem is tiltakozott, csak motyogott, nem értve meg mi történt, maga se hitt abban, hogy Ilonka szereti és igent mondott. Kovács a vállát veregette, nyugtatta és Péter szinte észre sem vette, hogy máris ott vannak Jávortanyán.

Kovács bement az iskola igazgatójához, s közben a kocsiba hagyta a fiút. Helyettest kért az igazgatótól Nagy Ilonka órájára. Bement az osztályba, s kihívta a tanítónőt a folyosóra.

— Elvtársnő, én vagyok Péter vőfélye. Tegnapi beszélgetésünk alapján megkérem a. kezét. Már mehetünk is a tanácshoz, szüleit majd utána értesíti. A tanácselnök kivételesen soron kívül kiadja a díspenzáclót, összeesketi magukat. Határozzon, amíg hármat számolok.

Ilonka majd sóbálvánnyá vált, de aztán magához tért, s mire Kovács elszámolta a kettőt, már ki is mondta:, „határoztam". És beült Péterje mellé az autóba. Odarejtette arcát annak a széles mellére* hogy ne lássa senki a pipacsszínt az alabástromszínű arcon.

*

Nincs is más hátra, 'minthogy elmondjam,: a tanácsnál az elnök már ott ’ várta őket nemzetisein szalagoson, s állt utána a vigasság Hencidától—Boncidáig —■ én is ettem-ittam a lakodalmukon,

i