Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

KWa, 1955, Június 1. "ZAKMAGYARORSZAg Az ózdi szénbányászok az adott sző valőraváltásában példát mutatnak Az ózdi Szénbányászati Tröszt hosz- szú ideig nem teljesítette tervét, a második negyedévben azonban meg­tört a jég. Áprilisban 102.3, májusban 100.7 százalékra teljesítetne előirány­zatát. Minek köszönhető a tervteljesités? Ha ezt akarom megmagyarázni, a második negyodéy elejére kell vissza­mennem. A második negyedévet azzal a szilárd elhatározással kezdtük meg, hogy tervünket maradéktalanul telje­sítjük és megteremtjük a harmadik negyedévi terv maradéktalan teljesí­tésének az előfeltételeit. Elhatározá­sunkat tett követte. Áprilisban becsü­lettel megálltuk helyünket. Az első negyedévhez viszonyítva ugrásszerű javulás állott be. Áprilisban a 102.Í} százalékos tervteljesítés mellett fel­tárási tervünket 112, összteljesítményi tervünket 103.7, önköltségi tervünket pedig 95.2 százalékra teljesítettük. Az első negyedévhez viszonyítva áprilisi termelésünk 14.9, összteljesítményünk 25.6 százalékkal javult, önköltségünk pedig 13.9 százalékkal csökkent. Ezek­ből a számokból is láthatjuk, hogy április volt az, amikor trösztünknél bekövetkezett a döntő fordulat. Az áprilisi eredmények annál is értéke­sebbek. mert azokat jóformán vasár­napi termelés nélkül értük el. Az áprilisi jó eredmények titán bizakodva, sőt bizonyos mérté­kig elbizakodva néztünk május elé. Május első felében azonban csalódás ért bennünket. Az üzemek vezetői ál­tal beigéit eredmények — KiráUl ki­vételével — messze az- ígéret alatt maradtak és így az elnö dekád terme­lési tervét trösztünk 93, feltárási ter­vét pedig 82.5 százalékra teljesítette. Május 17_ig 7762.x tonna szénlemara­dásunk volt. A hónap végére azon­ban stkerü’t behoznunk lemaradásun­kat s 100.7 százalékos tervteUesítcst jelenthettünk. Ezt elsősorban hóvégi hajrával, nagytermelési napokkal, 100 fő új munkaerő beállításával értük el. Meg kell állapítani, hogy május­ban munkánk nem volt tervszerű, hiányzott a műszaki előrelátás. Far- kaslyukon például, amikor a déli me­zőben kifogyott a szén, az új mező még nem volt feltárva. Egercsehiben az északi főereszkét úgy összeenged­ték törni, hogy a II_es telepi iker- front napokig jóformán semmit sem termelt. Putnokon és Somsályon má­jus l_én és 2-án megfelelő biztosítás hiányában olyan nyomás jött a fron­tokra, hogy alig termeltek valamit. Ezek a hiányosságok aztán odavezet­tek, hogy mind a bányaüzemben, mind a trösztnél kapkodás lett úrrá. Feltárási tervünk teljesítésében is ta­pasztalható visszaesés. — különösen Putnokon, Királdon és Egercsehiben. Májusban a műszakgazdálkodás sem volt kielégítő üzemeinkben, A kül­színi műszakszámot már sikerűit a követelményeknek megfelelően leszo­rítani, azonban még mindig komoly hibák vannak a földalatti improduk­tív műszakszámokksl. Különösen Far­kaslyuk és Egercsehi május havi tényleges összteljesítménye mutatja, hogy rossz volt a műszakgazdálkodás. Melyek a legfontosabb tennivalók júniusban? Elsősorban az, hogy bá­nyaüzemeinknél már a hónap első d®- kádjúban is teljesítsék a tervet» ne legyen szükség hóvégi hajrára. A május havi keresetelszámolást pedig úgy kell megszervezni, hogy az akná­szokat egyáltalán, a körlet vezetőket pedig a lehető legkevesebb időre von­ják cl a bányában való tartózkodás­tól. Meg kell szüntetni azt a hely­telen módszert, ami eddig szokásos volt, hogy a körletvezetök a hó első négy.öt napján vagy be sem mentek, vagy éppen csak bekukkantottak a bányába — mint például Somsályon. A júniusi tervteljesítés érdekében minden üzemnél be kell vezetni azt, hogy a harmadokban egy-egy felelős vezető irányításával, ellenőrzésével végezzék a munkát. Június első dekád.iának tervteljesí­tése érdekében június 4-én nagyter­melési napot tartottunk bányaüzeme­inknél, 5-én pedig csak fenntartási munkákat végeztünk. 5-én éjjel pe­dig a szénnek 50 százalékát lerobban­tottuk a munkahelyeken, hogy 6-án reggel azonnal szenelni tudjanak a dolgozók. Az előrerobbantást naponta fogjuk alkalmazni. Nagyon fontos, hogy üzemeinknél betartsuk a helyes műszakarányokat, mert csak így biz­tosítható a terme'és egyenletessége. A jövőben bányaüzemeinknél nem fordulhat elő, hogy hónap közben cserélgessék, váltogassák a dolgozó­kat, A pillérfe.jtési és frontíejtési munkahelyek megkezdését pedig a jövőben úgy irányítjuk bányaüze­meinknél, hogy az closzolj,on az egész hónapra, az egyenletes termelés érde­kében. A további jó eredmények biz­tosítása érdekében meg kell javítani bányaüzemeinkben a munkaversenyt is. Nagyon fontos feladatunk, hogy a hónap e'ső napjától rendszeresen tel­jesítsük feltárási és elővájási tervün­ket mert csak így tudjuk biztosítani a hajmadik negyedévi és az azt kö­vető hónapok tervteljesítésének alap- feltételeit. Ha mindezeket sikerül júniusban bányaüzemeinkben megvalósítani, ak­kor tervünket e hónapban is teljesí­teni tudjuk s megteremtjük a további jó eredmények alapfeltételeit. SZILT FERENC az ózdi tröszt főmérnöke A norma- és bérfegyelem néhány kérdése a Lenin Kohászati Művekben Két fal usi népnevelő a növényápolásért A III. kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata fő feladatként tűzte minden párt- és gazdasági vezető elé a termelékeny­ség növelését, az önköltség csökken­tését — az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt. Mindent el kell kö­vetnünk a mezőgazdasági termés­hozamok növeléséért a termelőszö­vetkezetekben és az egyéni gazdasá­gokban. Ebben a sokoldalú munkában nagy feladat hárul pártszervezeteinkre. Meggyőző nevelő munkával kell mozgósítaniuk, lelkesíteniük a ter­melőszövetkezeti dolgozókat és egyé­nileg gazdálkodó parasztokat. Ezt azonban általános beszámoló­kon és értekezleteken nem lehet megvalósítani. Ehhez az szükséges, hogy minden dolgozó ismerje a ha­tározatot, ismerje azokat az eljárá­sokat, módszereket, amelyekkel nö­velni tudja termésátlagát. Ez a munka a párt harcos népnevelőire vár, akik részletesen megbeszélik a dolgozókkal a soronlévő mezőgazda- sági feladatokat, azok elvégzésének módiát és a fejlett agrótechnikai el­járásokat. * Ilyen jó agitációt végez a karcsai Eózsa tsz népnevelője, K. Nagy András elvtárs, aki mint termelési brigádvezető, állandóan foglalkozik a dolgozók nevelésével. Eddig már 172 kh. kenyérgabonát acatoltak ki, ezenkívül a tagság 20 kh. zabot vegyszeres permetezéssel gyomtaln- nított. Ahol szükséges volt, ott másod­szor is acatoltak. A tagság megértet­te, hogy mennyire fontos az aoato- lás, mert a gyom elvonja a kalászo­soktól a tápanyagot, nedvességet, de a napfényt is és gátolja a gyors be­takarítást. Nagy elvtárs ismertette, hogy csak az acatolás elvégzésével lehet a termésátlagot egy—másfél- mázsával növelni, ami 172 kh. ke­nyérgabona esetében 170—210 má­zsás többlettermést jelent. Ez min­den tag számára két és fél mázsa többletjövedelmet biztosít. A Dózsa tsz tagsága azonban nem­csak az acatolásban mutat példát, hanem alkalmazza a többi fejlett agrótechnikai eljárást is. 75 kh. ku­koricájukat négyzetesen vetették és háromszori négyzetes műveléssel 30 mázsa termésátlagot akarnak elérni» Jó népnevelő munkát végez Szép­halom községben Kállai Béláné elv- társnő egyénileg gazdálkodó pa­rasztasszony. Kállai elvtársnő lelkes hirdetője az újnak, a haladásnak» Lelkes munkájának eredménye» hogy az egyéni dolgozók meghallgat­ják javaslatait, s szívesen látóit vendégként fogadják. Lőrinc András dolgozó paraszt például az ő taná­csára vetette el négyzetesen kukori­cáját és ígéretet tett, hogy legalább háromszor kapálja. Az állandó gyomtalanítás következtében porha- nyós marad a föld, töbt lesz a talaj nedvességtartalma. A termésátlag ezáltal minimálisan 2—3 mázsával nj. Kállai Béláné szívesen foglalko­zik a beadás kérdésével is. Nem hátrál meg, ha először nem ér el eredményt, s igyekszik a kételkedő­ké igazáról meggyőzni, s ez leg­többször sikerül is. A tények azt bizonyítják, hogy népnevelőinket a dolgozók szívesen látják, ha azok megtalálják azt a helyes utat, amely minden ember bizalmához vezet. Minden párttag­nak kötelessége népnevelő munkát végezni és köteles végrehajtani á megyei aktivaülés decemberben elfo­gadott jelszavát „Kommunisták á tömegek közé!“ Mező István A Lenin Kohászati Művek dolgozói a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata óta elért aktív munkalendüle­tükkel bizonyították be, hogy pártunk Központi Vezetősége számíthat a diós. győri kohászokra a márciusi határo­zat végrehajtásában. A Központi Ve­zetőség márciusi határozata azt feladatot állítja dolgozóink elé, hogy évi tervünket minden részletében ha­táridő előtt, december 20-ra teljesít­sük. Figyelembevevő adottságainkat: a termelőkapacitások jobb kihaszná­lásával, a mennyiségi tervek egyen­letes teljesítésével, a technológiai, bér- és normafegyelem anegszilárdítú. savai, a szocialista munkaverseny fokozásával, szigorú anyagtakarékos­sággal biztosíthatjuk e feladat elvég­zését. Ezzel nagy lépést teszünk előre a termelékenység növelése, az önkölt­ség csökkentése terén is. A Központi Vezetőség márciusi ha­tározata megjelölte azt az utat, amely a dolgozók életszínvonalának emelé­sét biztosítja. Ezen az úton haladva tudnunk kell azt, hogy 1952-től. de különösen az utóbbi időben a norma- és bérfegyelem meglazulása erősen befolyásolta a további előrehaladá­sunkat, életszínvonalunk emelésének fő tényezőjét, a termelékenység eme­lését. A szocializmust építő országok munkájában fő alapelv, hogy csak a termelékenység állandó emelése biz­tosítja a dolgozók életszínvonalának állandó és következetes emelését.. Eb­ből adódik az, hogy a termelékenység emelkedésének meg kell előznie a bé­rek emelkedését, — másképp az élet- színvonal emeléséről nem Is beszélhe* tünk. Igen fontos kérdés a norma- és bérfegyelem megszilárdítása, mert különben száz- és százezer kifizetett forint mögött nines, termelési érték. Ezért van az, hogy az utóbbi időben rendkívül kedvezőtlenül alaku't a ter­melékenység és a kifizetett bérek viszonya. Például Rz egy főre eső termelési érték az utóbbi időben csök­kent, ugyanakkor a teljesítmény szá­zaléka és a dolgozók átlagkeresete így az egy órára eső kereset is emel­kedett. Világos képet kapunk erről, ha a számok tükrében is megnézzük a termelékenység és a bérek alakulá­sát. Üzemünkben 1952-ben 8041 forint volit a* egy főre em termelési érték. 1953-ban 7960 forint. 1954-ben 7773 fo­rint. Ugyanakkor az egy dolgozóra cső átlagkereset 1952-ben 1169 1953­ban 1192, 1954-ben pedig 1267 forintra A ..Borsodi Zöldség-Gyümölcs- értékesitő Vállalat 3. sz, kocsi­kísérő“ és a „Borsodi Zöldség- Gyümölcsértékesítő Vállalat 4. sz. kocsikísérő" feliratú bélyeg­zőink elvesztek. Felkérjük az ér­dekelteket, hogy az elveszett bélyegzőkkel történő esetleges visszaéléseket akadályozzák meg. Borsodi Zöldség-Gyümölcs- értékesítő Vállalat. emelkedett. Még rosszabb a helyzet 1955 áprilisban, amikor az egy főre eső termelési érték még kevesebb volt, mint az 1954. évi, az egy főre eső átlagkereset pedig 1380 forintra emel. kedett. Ha ezt így folytatnánk továbo, akkor megennénk a jövőnket. Azt pe, dig mindenkinek világosan kell lát­nia, hogy ha csak a bérek emelked­nek, a termelékenység nem, akkor a piacon megnő a vásárlóerő és a meg­növekedett vásárlóerő mögött nem találjuk meg az árucikkek növekedé­sét, a megfelelő mennyiséget. Tehat csak annyit fogyaszthatunk el, ameny nyit megtermelünk. De nézzük csak meg, hogyan, miért lazultak f*i üzemünkben a normák Az 1952-ben történt normarendezés óta üzemünkben számos helyen új gépeket és munkaeszközöket állítot tunk be a termelésbe. Emellett a tech­nológiában is történtek változások, ugyanakkor a norma nem változott. De ugyanez áll az újításokra is. A dolgozók munkamódszer tekintetében fejlődtek, újításokat, ésszerűsítéseket, új módszereket alkalmaztak, ami megkövetelte volna a normák válto­zását is, de azok nem változtak. Hőt sok helyen a fejlődés gátjaivá váltak. Például az mutatkozott meg a durva­hengerműben is, ahol a műszaki vál­tozásokat nem követték a normák változásai. A blokksornál például új, karos-darut helyeztek üzembe, meg­építették az I. számú mélykemencét, átépítették az előmolegítőkemencét, üzembehelyezték a Schlö.mann-qllót, a TMK-mííhelyt, s új öntecskiemelő berendezéssel dolgoznak. A számtalan munkát könnyítő és gyorsító tényező mellett a normák persze elavultak. Egyes helyeken meglazult a munka­bér- és bizonylati fegyelem is, Az acélöntődében a vezetés lazasága el­tűrte, hogy a munkalapokra el nem végzett munkákat írjanak és azt. el is számolják. Vársi Ba'ázs homnko'ó pé’dául 400 százalék fölötti teljesít­ményt igazoltatott .jogtalanul. A tech­nológiai fegyelem megsértése is lazí­totta a normákat. A húzóműhelyben. a csiszolásnál elhagytak műveleteket s ez nemcsak a normalazításhoz veze­tett, hanem a rosszul csiszolt anyag nagy része selejtes is volt. A formázó­gépeknél levegőhiányra hivatkozva több esetben kézidöngölési különbö­zetit számoltak el egész műszakra- holott cfcak egy-két órás ievegőhiány állott fenn. Ez csak néhány kis példája annak, hogyan lazultak fel a normák az 1952-es normarendezés óta A dolgozók többsége, a kommunista munkások nem egyszer felvetették azt, hogy harcolni kell a laza normák ellen. De sajnos, akadnak olyan pél­dák is, mint a Bolha elvtársé, aki azt fejtegette, hogy munkahelyükön 190 százalékot értek el, de ezután vigyázni kell arra, nehogy magas százalékot teljesítsenek, mert akkor leveszik a normát. Az ilyen nézet ká­ros, mert a termelés visszatartásához vezet és összeegyeztethetetlen fejlő­désünkkel. Csak azzal lehet a fejlő­dést, az életszínvonal emelését bizto­sítani, ha minden dolgozó a saját területén ésszerű munkával azt a jel­szót követi: „termelj többet, jobban élsz!“ (M. I.) Jelentés a májusi terv teljesítéséről 155.1 százalékos teljesít. Az élelmiszeripar dolgozói május­ban nagyszerű ‘-rmelési eredménye­ket értek el: havi tervüket 108.9 százalékra teljesítették. Az iparágak közül a konzervipar dolgozói értek el igen szép ered­ményt, havi tervüket 121.3 száza­lékra teljesítették. A gyárak verse­nyében a szegedi konzervgyár lett az első ményével. Vegyipari és Energiaügyi Minisz­térium iparágai közül a kőolajba-' nyászat 103.2 százalékra teljesítette május havi előirányzatát. A nehézvegyipari igazgatóság 10S.2 százalékra teljesítette globálisan má­jusi tervét. (MTI) Ki a felelős a farcali állami gazdaság fiataljaiért ? ,,A Központi Vezetőség kötelezi a párt valamennyi tagját — legyen miniszter, szakszervezeti vezető, sport­vezető, igazgató, tanácsel­nök, pedagógus, vagy olyan párttag, akinek nincs tiszt­sége, vagy funkciója, — hogy a maga hatáskörében képességeinek megfelelően a rendelkezésére álló eszkö­zöket felhasználva segítse és támogassa az egész ma­gyar ifjúság nevelésének ügyét, a DISZ-nek a mun­káját.“ (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének határozata) A Tarcali Állami Gazdaságba lá­togattunk el a közelmúltban a sze­rencsi járási DISZ-bizottság titká­rával. Megemlítjük, hogy a gazda­ság DISZ-fiataljai a tokajhegyaljai rekonstrukció érdekében vállalták, hogy terven felül szőlő oltványvesz- szőket termelnek. Felkerestük az állami gazdaság párttitkárát. A vele folytatott be­szélgetés alapján az a véleményünk alakult ki, hogy a pártszervezet ed­dig még nem adott megfelelő segít­séget a DISZ-nek a II. kongresszus­ra való felkészüléshez. A gazdaságnak körülbelül 200 fiatal dolgozója van. akik szí­vesen dolgoznának a DISZ-ben, csak sem a DISZ-szervezettől, sem a pártszervezettől nem kapnak elegendő segítséget. Ugyanakkor a párttitkár elvtárs ismertette tervét, hogyan fognak a jövőben a DISZ- szervezettel foglalkozni, hogyan te­szik szebbé a fiatalság életét a gaz­daságban. Beszélgettünk a gazdaság igazga­tójával is, s megkérdeztük, hogy mint párttag, miként segíti a DISZ- szervezetet. Tudniillik a párt a kom­munisták kötelességévé teszi, hogy szivükön viseljék az iflúság ügyét, valóban törőd jenek a DISZ-szel. Az igazgató elvtárssal folytatott beszélgetés alapján rájöttünk, hogy nem a fiatalság igazi barátjával ál­lunk szemben. Amikor a fiatalság életéről, munkájáról érdeklődtünk, hogyan foglalkozik az ifjúsággal, mint párttag, így válaszolt. — Én már kérem belefáradtam a fiatalsággal való foglalkozásba. Nem érdemes ezekkel törődni. Nem hall­gatnak az emberre, összetörnek mindent, meg különben sincs időm velük bajlódni. A pártszervezet sem sokat tett idáig. S vajon adott-e többet a fia­talságnak, mint én, foglalkozott-e velük jobban?!?! Furcsa nézetek ezek. Az Igazgató elvtárs tehát saját hibáit azzal men­tegeti, hogy más még rosszabbul dolgozik, mint ő. Hm., hm. Nem egészen kommunista nézet ez, igaz­gató elvtársi De nézzük csak a konkrétumokat. Bérces elvtárs ar­ra hivatkozott, hogy azért nincs hangszere a fiataloknak, mert nem kímélték meg, hanem összetörték és még sok minden mást összezúztak Vajon miért feledkezik el arról igazgató elvtárs, hogy a mi fiatal­jaink megállják a helyüket a ter­melésben és a tanulásban, miért fe­lejtkezik meg arról is. hogy nem­csak a pártszervezetnek kell a fia­talság nevelésével foglalkozni, ha­nem az ifjúság ügye — társadalmi ügy. Elsősorban ne azt lássa a fiatalok­ban. hogy leverik a falat, összetörik a hangszert, betörik az ablakot. Nem ez jellemzi az ifjúságot. Más­különben a fiatalok neveléséért ml vagyunk a felelősek, mi kommunis­ták. Az igazgató elvtársnak azonban erre „nincs ideje". Arra azonban — mint ahogy erről a helyszínen a ta­pasztalatainkból meggyőződtünk — van. hogy különböző Miskolcról ide­került emberekkel, akiknek itt sem­mi helyük, a pincében hosszas esz­mecserét folytasson. Kiderült az is. hogy a DISZ-nek nincs helyisége és szerinte nincs is rá lehetőség, hogy legyen. Este résztvettünk a DlSZ-taggvű- lésen. Az igazgató elvtárs erről is túl "elmaradt, tekintettel, hogy el­keltett kísérnie a főkertészt Sze­rencsre, egy futballmeccs megóvása céljából. A főkertész elvtárs ugyani is ezt önmaga egyedül bizonyába képtelen megoldani. A taggyűlésen a DISZ 21 fiatalt vett fel soraiba. Ez szép eredmény, de még sok a további tennivaló, s ehhez segítség kell. Mit kérnek a fiatalok? Helyi-» »éget, hangszereket, mozit, rádiót» sportfelszerelést. A kérések teljesít-1 hetők. Csak nem úgy kell bánni a társadalmi tulajdonnal, mint ahogy itt a rádiókkal bánnak, amelyek már csak a MÉH céljaira használ­hatók fel. Pedig nem mindenben a fiatalok a hibásak. Hiszen mint kin derült, a hangszereket sem 6k tét-* ték tönkre, hanem kölcsönadták és ott rongálódott meg. Hasonlóképpen könnyen meg lehetne oldani a ve*ft tés kérdését is. Kár, hogy az igazgató elvtárs táJ volmaradt, mert a taggyűlés után másképp vélekedne a fiatalokról. A fiatalság mindig olyan, mint ami-» Íven szellemiben nevelik őket. Ne-» véljük őket szocialista szellem-» ben s értékeljük eredményeiket, ml“ közben bíráljuk őket hibájukért. Vegyünk részt rendezvényeiken, ismertessük milyen volt a múltban, a fiatalság élete Tanítsuk őket sze­retettel. Ilyen segítséget várunk és vár az ifjúság Bérces elvtárs­tól is KISS BENJÁMIN Harmadszor élüzem A terményforgalmi vállalat dolgo­zói a SZOT székházában ünnepélyes keretek között vették át már har­madszor az élüzem kitüntetést. B: Tóth Lajos, a vetőmag osztály ve­zetője a „Begyűjtés kiváló dolgozó­ja“ és Tóth Elek elvtárs „Kiváló dolgozó“ kitüntetést kapta. Számos dolgozó részesül pénzjutalomban, dicséretben. Zoltán József elvtárs, a vállalat igazgatója ígéretet tett a dolgozók nevében, hogv továbbra is mindent megtesznek ‘. 'adatok még jobb elvégzésére, s minden igyeke-i zettel azon lesznek, hogv továbbra Js megtartsák az élüzem ­t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents