Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-30 / 152. szám
Csütörtök.., 1955. Jünius Stb tS* AKMAOYAROHSZÍ (9 Aratás előtt ff H LSOVADASZON ’■ A FELSŐVADÁSZ! TANÁCS végrehajtóbizottsága az elmúlt napokban tartotta meg félévi beszámolóját. A gyűlésen résztvett a község apraja-nagyja, s érdeklődéssel hallgatták az elnök ismertetőjét. A község egyénileg gazdálkodó parasztjai, a III. és I. tipusu tsz tagjai közösen beszélték meg az értekezleten a tennivalókat — hogyan készüljenek az aratásra? A Rákóczi termelőszövetkezetben már eddig is szép eredményeket értek el. Dolák Gábor tanácstitkár szavai szerint még sohasem végezték olyan nagyszerűen a növényápolást a termelőszövetkezetiek, mint ebben az évben. Mindez pedig a jó szervezőmunkának köszönhető. A kapások területét btigádokra, munkacsapatokra, s azon belül pedig egyénekre osztották. A termelőszövetkezet fennállása óta lKost tudták először a termelőszövetkezeti tagok családtagjait is bevonni a növényápolás és kaszálás munkáiba. Varga Józsefné négy fia Jjjözül három üzemi munkás, s esek egy a termelőszövetkezet tagja, a szénakaszálásban mégis résztvett z egész család. A 60 éves Szeles Fe> mc termelőszövetkezeti állatgondíjpó brigádvezetőnek meg a veje segített a kaszálásnál, aki egyénileg .dolgo :ó paraszt. Vagy itt vannak például Szabó Jánosék. Üzemben dolgozó fiuk és az erdőgazdaságnál alkalmazott lányuk segített a nővénjjápolásban. A közösen végzett jó munka eredménye az, hogy a tsz-bei eddig már háromszor kapálták neg a marha- és cukorrépát, a napraforgó' meg akkora, hogy az emberei derekáig ér. HA A TERMELŐSZÖVETKEZETIEK családtagjai az aratásion 'S résztvesznek, akkor a tsz-ben lévő 32 kaszás helyett kétszer annyi vágja majd a rendet, s egy emberre 10—11 hold helyett "csak 5—6 hold learatása vár. Az aratást feleannyi idő alatt tudják elvégezni és ízzel a csökkentik a szem veszteséget. A termelőszövetkezet 7 hold.s kertészetében sem tett kárt a kíső tavaszi fagy. A kertészbrigád |tagjai — amikor a fagy a gyenge ps álltákat veszélyeztette — éjjel > kint dolgoztak, papírlapokkal takarták e és védték meg a hideg ellen a paradicsom-, paprika-, káposzta- és dinnyepalántákat. A munka megszervezésében és végrehajtásában sok segítséget adott a termelőszövetkezetnek a községi tanács. Jelenleg közösen rendezik a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjének ügyét. A tsz és a tanács vezetősége a Központi Vezetőség határozata alapján az aratás előkészületeit is közösen' végzi. A KÖZSÉGBEN MEGSZERVEZTÉK a burgonyabogárkereső brigádokat. Ezek majd július, augusztus és szeptember hónapban két-két alkalommal végigjárják a burgonya- földeket és elpusztítják a burgonya- termésre veszélyes amerikai kolorá- dó bogarakat. Hogy a rovai-irtás minél eredményesebb legyen, minden területre egy és uayanazon időben vonulnak ki a brigádok. Hasonlóan szervezték meg az érést figyelő szolgálatot, amely már az elmúlt évben is jól működött. A termelési bizottság tagjai is szinte naponta járják a határt és figyelik a növények fejlődését. Az alsóvadászi gépállomással már ióelőre megbeszélték az aratási munkálatokat. A községi tanács kezelésében lévő 70 kataszteri gabonatáblának egyrészét valószínűleg kombájnnal aratják. Ezt az eseményt már előre is nagy izgalommal várják Felsővadászon, mert a község ’«tárában eddig kombájn még nem aratott. A CSÉPLÉS FOLYAM ATOSSÁQÁ- RÓL is gondoskodott a tanács, s idejében megbeszélték a dolgozókkal a cséplés menetét. Jó szervezéssel a legminimálisabbra csökkentik a gépek üres járatát. A községben három helyen is létesítenek közös szérűt. (K. G ) Földművesszövetkezeteink az aratás-csépi és sikeréért Megyénk területén földművesszövetkezeteinknek több mint 800 boltja készült fel a nyári forgalomra. A földművesszövetkezeti boltokban és a vas.szaküzletekben 10.000 kasza, 60.000 kaszakő, 7.000 kalapács és sarló, valamint 5.000 darab villa várja a vásárlókat. A bshor- dási munkákra is felkészültünk. Minden szaküzletben kapható szekértengely, ráf és patkóvas, s a szükséglétnek megfelelő méretű és meny- nyiségű ponyva. Ahol nagyobb mennyiségben fogy a mezőgazdasági felszerelés, oda az áruk pótlása érdekében külön gépkocsi irányjáratokat indítunk. Az aratási munkák elvégzéséhez szükséges ruházati cikkekről is időben gondoskodtunk. A dolgozó parasztok által közkedvelt „ceig“-nadrágból 21.000 darabot szállítottunk ki szövetkezeteinkhez. 9.000 pár arató szandál is várja a vásárlókat. A begyűjtési munkálatok gyors és biztos elvégzése érdekében a földművesszövetkezetek részére bi2stösitottunk 340.000 négyzetméter ponyvát, 1.700 mázsa kötelet és 2-400 mázsa zsineget. Az aratás megkezdéséig 250 mázsa aratási szalonnát és 3.000 hektoliter aratópálinkát biztosítunk a dolgozóknak. Földművesszövetkezeti mozgalmunk a helyes és bőséges áruellátással igyekszik biztosítani az aratási és begyűjtési munka időbeni elvégzését. KASSAY FERENC MÉSZÖV A termelési eszközök ös a fogyasztási cikkel termelése közelii arönyrtl Irta: ENGEL GABOR egyetemi tanársegéd. \ A diósgySívas-gyári művészegyüttes új műsoráról BOSSZÚ HÓNAPOKON át Tartó szorgalmas munka, ' sok-sok próba után ért be a termés — a diósgyőr- vasgyári művészegyüttes új műsora. Az együttes szombaton és vasárnap este színvonalas, tartalmas műsorban adott számot évi munkájáról. Az előadásokon — amelyeket a'vasgyári stadionban tartottak meg — 8—8 ezer ember vett részt. Elgondolkoztató ez a tömegmegmozdulás. Mi az, ami vonzotta a'tömeget és vajon ez a sokezer ember — hengerész, olvasztár, 'mérnök és segédmunkás, öreg s fiatal — megkapta-e azt, amit' várt? Kielégítette-e a dolgozók 1 kultúrszomját az együttes előadása? Az egyes műsorszámok után feldübörgő taps viharok között sokszor csak árnyalati különbségek'voltak, de a tetszés megnyilvánulásai elárulták, nagyon is igényes és minden műsorszámot kritikai szemmel néző közönség fi a nézőtéren. A sokezer'ember jeleriéte kifejezte az együttes munkájának szóló elismerést és azt, hogy az együttes Miskolc és egész ' Borsod megye jelentős kultúrlényezője, Előadása a város és a megye kuUúr- életének jelentős eseménye, 'kuliúr- forradalmának egyik újabb állomása. A szabadtéri környezet sajátosan üzemi, sajátosan diósgyőri. Beethoven Leonóra nyitányába, Liszt M in- kahámnuszába, Verdi Rabszolgakórusába beleszól a jelen, a közeli gyárak gépeinek dübörgése, az autóbuszok tülkölése, a villamosok isi- lingelése, a közeli sínpárokon futó vonat füttye, a mozdony és a vomt kerekeinek csattogása. És talán ez egy kicsit figyelmeztető is ... A NAGYLÉTSZAMÜ együttes 5»c- mutatkozása, előadásának mód i, fejlettsége azt igazolja, hogy z együttes művészileg továbbfejlesztette a vasgyár ' kultúráiét ének hagyományait, sokat vett át a szovjet együttesek tapasztalataiból. Műsorából kicsendül a tiszta levegőt1 árasztó szocialista kultúra magasrendűsége. A népi, nemzeti kultúra örökérté.\ű kincsei mellett ott. szerepelne- )a szovjet és'a baráti bolgár nép Midi, zenéje, táncai. A népszerű Jerdű, Beethoven, Liszt alkotásai ml liest gyönyörködhettek a nézők, magyo*■ klasszikusok, Bartók és'Kodály miíveiben s hallgathatták Lajos Árpád gyűjtésében a pusztafalusi népdalokat éppúgy, mint a szovjet'Ffacsa- turján, Mihailov, Igor Mojszejev, vagy Kerekes, Bor öcs tánckreációiban. Van azonban az együttes műsorában egy negatív vonás is. Hiányoznak a munkásosztály forradalmi harcait, a 'szocialista építés frontján elért eredményeket tükröző, a munkásosztály kultúráját kifejező dalok, mai alkotások. Feltűnő még az is, 'hogy az együttes zenekarában, de különösen az énekkarában kevés a DISZ-fiatal. A „Szocialista kultúráért“ érdeméremmel kitüntetett nagyüzemi művészegyüttes új műsorával, színvonalas előadásával — hibái mellett is — példamutató, szinte versenytárs nélkül' vezetőszerepet vívott ki magának a megye öntevékeny kul- túrcsoportjai között. A sikerben nagy része van a tiszta hangú, 'a nagyszámú, megjelenésében is impozáns vegyes-kórusnak. Növeli tekintélyét, s tiszteletet ébreszt, hogy ' több kórustag mellén ott ragyog a reflektorfényben a szocialista munka hőseinek, a kiváló dolgozóknak járó kitüntetés. Műsorának legkiemelkedőbb 1 száma: Kodály: Mátrai képek előadása. Ebben bontakozott ki legjobban a vegyeskar tudása, fejlettsége. A nagy- igényű, 'komoly énekprodukciót követelő nagy népdal-csokor előadása volt a kórus legszebb erőpróbája. Helyes törekvésük a megye sajátos népdalkincseinek megőrzése, feldolgozása. Eredeti ízzel, a maga természetességében tolmácsolták a pusztafalusi népdalokat. A kórus a szimfonikus zenekar ki-éretével színia könnyedén, finom dinamikai árnyalással adta elő Knipper: ' Poljuskáját, a legnagyobb közönségsikert kiváltó vérpezsdítő, forradalmi tüzet gyújtó Doni legények című Mihailov-művet cs Verdi népszerű Rabszolgakórusát. Az utóbbi két'számot a lelkes közönség követelésére meg is kellett ismételnie. A SZIMFONIKUS ZENEKAR mű. sorválasztásában igen 'dicséretre méltóan kerülte a zeneileg, eszmeileg kevés mondanivalója, olcsó népszerűséget ígérő iingli.tangli számokat és ' nagy érdeklődéssel fordult az értékes klasszikus és szocialista-realista zeneművek felé. A szimfonikus zenekar hangszer rein 1 lendületesen, hatásosan szárnyalt Hac'aturján II. Gayáne szvitjének Leányok tánca és a Lesginka. Bartók müveiből is adtak ízelítőt. A ' Magyar képek című müvéből elő* adott három szám közül talán legsikerültebb a Medvetánc. Kitűnően festette alá a zenekar Vujicsies zenéjével a tüzes bolgár néptáncot. De ezt el lehet mondani a többi táncok kíséretéről is. Ami a kiasz- szikus zencszámokat, Beethoven Leó_ nóra nyitányát és részben Liszt Munkahimnuszát illeti — érzésünk szerint ezek előadásában még küszködik a zenekar a nagy feladattal. Sokszínű, érett népitánc feldolgozásokkal mutatkozott be a fejlett rit. musérzékü, kiforrott mozgású tánc- kar. Előadásának legszebb színfoltja, legjobban ' sikerült száma a férfi tánckar tolmácsolásában Kerekes: Kalotaszegi legényese. Hatásos számuk — a kórus és a szimfonikus zenekar közreműködésével előadott, a . lassú, ünnepélyes mozgással tn- duló s egyre indulatosabb, gyorsabb ritmusúvá váló Kállai-kellős. A tánckor — elsősorban Böröcz József— érdeme, hagy néptánc hagyományaink feldolgozása mellett bátran és sikeresen nyúl mai témájú tánckompozíciókhoz. ' Ifjúságunk szép, napsugaras életét mutatja, be Vavrinecz—Böröcz „Az első csókig“ című tánckompozíciója Mnsolyt kelt, szivet melegít, ahogy a két egymást szerető, tiszta érzéseket szemérmesen leplező fiatalt a kollektíva boldogsághoz segíti. Mintha még nem forrt volna eléggé ki a női tánckar előadásában Igor Mojszejev: 1 Krump- licska című tánckompoziriófa. Sokkal sikerültebb, kiforrottabb a forró temperameniumú bolgár nép táncának előadasa. ' A NAGYÜZEMI MŰVÉSZEGYÜTTES színvonalas műsorával méltán érdemelte ki a közönség elismerését. Diósgyőr dolgozói joggal büszkék művészegyüttesükre, amely megyénk határain túl is sok dicsőséget szerzett már Miskolc szocialista kultúrájának, A bemutató után az ’ itt szerzett tapasztalatok szerint tovább kell csiszolniuk a még kevésbé érett számokat, hogy azokat is érettebben vihtssék a megye dolgozói elé. Űtravalóul javasoltuk, hogy a nagyüzemi művészegyüttes nagyobb figyelmet fordítson, 'céltudatosabban törekedjék jellegének megfelelő művészi program kialakítására. Törekedjék az egjnittes 'vezetősége arra, hogy a népi kultúra kipróbált harcosai mellett a DISZ-Hat alsó got is erőteljesebben vonja be ‘az énekkar és a zenekar munkájába. CSORBA BARNA I. rész. A szocialista és szocializmust építő társadalmak legfőbb célja: biztosítani a lakosság folytonosan növekvő szük_ ségleteínck minél sokoldalúbb, minél magasabb szinten történő kielégítését. Ezt a célt állítja a társadalom elé a szocializmus Sztálin elvtárs által megfogalmazott gazdasági alaptörvénye, amely meghatározza a szocialista társadalom lényegét. E cél megvalósítása érdekében a szocialista társadalomnak biztosítani kell, hogy a fogyasztási célokra rendelkezésre álló termékmennyiség állandóan növekedjen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyasztás növekedése a termékek mennyiségének növekedésétől függ. Ahhoz tehát, hogy az életszínvonal szakadatlan emelkedését biztositani lehessen, állandóan növelni kell a termelést. Ezért szükségszerű a szocializmusban a termékek termelésének állandó bővítése. Ez azonban még nem elegendő. A termelés növekedésének, a tér. melés állandó korszerűsítése, ® legfejlettebb technika alapján kell történnie. Mi ennek az oka? A termelés növekedése két módon történhet: a) A termelésben dolgozók létszámának, a termelőeszközök (gépek, szerszámok stb.) növekedésének arányos emelésével. b) A munka termelékenységének növekedésével. n Az első esetben a termelés a 41 • dolgozók létszámával arányosan fog növekedni. Nézzünk egy példát: Az egész termelést vegyük 100-nak. Feltételezzük, hogy ezen belül 50 a termelési eszközök hozzájárulása és 50 a munkaerőé. Abban az esetben, ha 10 százalékkal megnöveljük a tér. melési eszközök mennyiségét és ugyanennyivel a munkáslétazámot, akkor az egy dolgozóra jutó termékmennyiség nem növekedett. Ilyen arányú növelés mellett csak az történik, hogy a megnövekedett termékmennyiség arányosan több dolgozó között oszlik meg. ' Az életszínvonal ebben az esetben is emelkedhet. A termelésbe beállított új jmjnkaerőlétszóm egy része ugyanis onnan nyer fedezetet, hogy az azelőtt nem dolgozó családtagok egy része dolgozni kezd. így — annak ellenére, hogy az egy dolgozóra jutó termékmennyiség változatlan maradt — az életszínvonal mégis nőtt, mert egy családból többen keresnek, mint azelőtt és ezért többet is tudnak fogyasztani. A termelés ilyen bővítése azonban nem kielégítő a szocialista társadalom számára, mert nem biztosítja az életszínvonal megfelelően gyors ütemű növekedését. A szocialista társadalomnak ugyanis azt is biztosítania kell, hogy állandóan növekedjék az egy dolgozóra jutó termékmennyiség. Ez pedig ebben az esetben nem lehetséges, A társadalom szükségletei szakadatlanul növekednek. A termelésnek ezeket az állandósn növekvő szükségleteket kell .kielégíteni. Ez csak akkor lehetséges, ha a termelés állandóan növekszik. A termelés ilyen módon való növelése azonban korlátozott és csak bizonyos határig lehetséges. Ennek a korlátozottságnak az oka az, hogy az új munkaerők beállításának határt szab az ország népessége, amely egy adott időpontban ' korlátozott, A termelés ilymódon történő növelése mellett tehát csak korlátozott lehet az életszínvonal emelése, l-i A termelés növelésének másik módja a termelékenység emelésén keresztül történő termelésbővítés. A termelés növelésének ez a módja annyit jelent, hogy egy-egy termék- egység előállítására mind kevesebb munkát fordítanak. Azonos létszámú munkaerő a termelékenység növekedése mellett több termék előállításéra képes. A termelés növelésének ezt a módját ezért az jellemzi, hogy a termelés gyorsabban növekszik, mint a termelésben foglalkoztatottak létszáma, Ahhoz azonban, hogy a munka termelékenysége növekedjen, több és jobb gépet, szerszámot kell alkalmazni » termelésben, tehát a termelést a leg. fejlettebb technika alapján kell no. velnün a. A technika növekedésével a társadalmi összterméken belül megnövekszik az elhasznált termelőeszközökben megtestesülő munka (holt munka), súlya a termelésben dolgo. zók létszámához (az eleven munkához) képest. Ez annak a következménye, hogy több termelési eszközt használtak fel a termelésben cs így viszonylag több lio t munka került át a termék értékébe. A termelés ilyen módon történő \ növelésének lehetősége korlátlan s ezért korlátlanok az életszínvonal emelésének perspektívái is. A szocializmus gazdasági alaptör. vénye követelményeinek kielégítéséhez továbbá nem elegendő csak a nagyobb termékmennyiség. A fogyasz. tás csak úgy növekedhet kielégítően, ha a nagyobb termékmennyiség olcsóbban áll rendelkezésre. A termékek pedig akkor olcsóbbodnak, ha előállításukra kevesebb munkát fordítottak, vagyis akkor, ha növekedett a munka termelékenysége. A szocialista társadalom számára — amint az elmondottakból kitűnik — a termelés növekedésének ' ez a másik módja — a termelésnek a munkatermelékenység növelésével történő emelése — az egyedül kielégítő. Ahhoz azonban, hogy a termelést ilyen módon tudjuk növelni, több éa jobb termelési eszközre van szükség. Honnan kerül elő ez a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű tér. melőeszköz? Nyilvánvalóan a termelés azon ágazataiból, ahol a termelőesz. közöket termelik. A termelési eszközöket termelő ágaű zatokat szokták a társadalmi termelés első osztályának nevezni. A táré sadalmi termelés másik nagy osztálya (II. osztály) Öleli fel az összes fo„ gyasztási cikkeket termelő ágazató, kát. Ez a megkülönböztetés igen nagy fontossággal bír a gyakorlati tervező munka számára, mert nemcsak azt kell biztosítani, hogy a társadalmi termelés volumene egészében fedezze a szükségleteket, hanem azt is, hogy a szükségletek kielégítése mW lyenségük szerint is biztosítva legyen. Másszóval azt kell biztosítani, hogy annyi és olyan termelési eszközt és) fogyasztási cikket termeljenek, ameny-j nyíre és amilyenre a társadalomnak szüksége van. Annak ismeretében, hogy a táraaj dalmi termelés két egymástól elkülöJ níthető osztályra oszlik, megállapíts hatjuk, bogy a több és jobb terme«; lesi eszközt mindkét osztály számárai az első osztály termeli. Ennek kell mind nagyobb mennyiségű, mind fejj tettebb termelési eszközzel ellátni úgy saját magát, mint a népgazdaság valamennyi többi ágát, tehát a ter-i melés második osztályát. Erre azonban az első osztály csak ! akkor képes, ha termelése gyor- \ sabban növekszik, mint a második osztály termelése. A társadalmi össztermék termeléséj ben és újratermelésében ezért a (erJ melőeszközök és elsősorban a munkai szerszámok újratermeléséé a vezetőJ szerep. Ez, és csak ez teszi lehetővé a több fogyasztási cikk: élelmiszer^ ruhanemű stb. előállítását. Más oldalról vizsgálva a dolgot: ai termelés növelésének mindkét módjai felhalmozást követel meg. A felhalj mozá8 — még ha el is tekintünk d technika fejlődésétől — több terme-» lesi eszköz alkalmazását jelenti. (A3 ••zó szoros értelmében ugyanis csak ea lelent felhalmozást.) A termelőeszköz zök termelésének elsődleges fejleszJ tése nélkül ezért a szükséges felhalj mozás nem biztosítható. Az első osztály termelésének gyorJ sabb növelését megköveteli továbbá! az ország gazdasági önállóságának biztosítása. Ha az ország nem térj mell meg a szükséges termelési eszi közöket, hanem ezek döntő részét más országokból importálja, akkor elkeJ riilhetetlenü! gazdasági függőségbei kerül ezektől az országoktól. Ezek fogták uralmuk, irányításuk alatt tartani — ssiát érdekeiknek megfelelően — az illető ország gazdasági éa következésképpen politikai életét. (A II. rész következik.) B silómban legjobb eredményt elérd öt menve állattenyésztési dolgozóit tatalomban részesítik A földművelésügyi miniszter az 1955. évi silózási terv teljesítése terén legjobb eredményt elérő öt megye tanácsi szerveinek állattenyésztési dolgozóit kitüntetésben és jutalomban részesíti. Az első helyezést elérő megye állattenyésztési dolgozói összesen hatezer, a második ötezer, a harmadiké négyezer, a negyediké háromezer, az ötödiké kétezer forint jutalomban részesülnek. Kitüntetésben és jutái lomban csak azokat a dolgozókat lej hét részesíteni, akik a silózási terv túlteljesítése és a silótakarmányok: minőségének megjavítása terén —< elsősorban a termelőszövetkezetek, ben — igazoltan kiváló eredményt értek el. A megyék helyezési sor-» rendjét a december 1-i dekád jelend tése alapján állapítja meg a földi művelésügyi miniszter (MTI), )
