Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG r Rz atsAberecki tsz-pártsieiwzet harca szövetkezetük megerősítéséért Jugoszláviai találkozások AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 151. szám Ära 50 FILLER Miskolc, 1955 június 29, szerda fib, jobb takarmány — virágró állattenyésztés LEVELEZŐINK ÍRJÁK A MÁV miskolci igazgatóság vontatási osztályának dolgozói teljesítik vállalásukat A MÁV miskolci igazgatóság vontatási osztályának dolgozói példamutatóan teljesítik vállalásaikat. A fűtőháznál dolgozó K. Tóth Gyula mozdonyvezető, C. Tóth János és Merényi István fűtőkkel Hat­van és Miskolc között 3 túlsúlyos vonatot továbbított 1679 tonna túl­súllyal. Fodor István mozdonyvezető, Pajkos János és Tomkó István fűtőkkel két irányvonattal, ugyancsak Hatvan és Miskolc között 1134 tonna túlsúlyt továbbított. Ladányi István, a Kazinc harcikat fűtőház mozdonyvezetője Számadó József fűtővel a szénmegtakarítás terén ért el szép ered­ményt. Az elmúlt héten a tervezetthez viszonyítva 20 százalékos, mint. egy 4 tonnányi szénmegtakarítást értek el. így harcolnak a MÁV mis­kolci igazgatóság vontatási osztályának dolgozói az éves terv határidő előtti teljesítéséért. Fekete László MÁV miskolci igazgatósáéi A sajóbábonyi dolgozó parasztok példát matatnak Állatállományunk, különöse« Bzarvasmarhaállományunk fejlesz­tései azi elkövetkezendő időkben mezőgazdaságunk egyik legfonto­sabb feladata. Több szarvasmarha nélkül nem javíthatunk dolgozó népünk tej-, húsellátásán, nem emelhetjük a kívánt mértékben életszínvonalunkat. A több, jobb, olcsóbb hús, élelmiszer megterem­tése pedig egész dolgozó népünk közvetlen érdeke, hiszen ma job­ban élünk mint tegnap, de holnap még jobban kell élnünk, mint ma és holnapután kétszeresen—három­szorosan jobban a tegnapinál. A Központi Vezetőség 1955 júniusi határozata a mezőgazdaság terme­lésének fellendítésével kapcsolat­ban jelentősen foglalkozik az ál­latállomány fejlesztésének kérdé­sével. Állami gazdaságainkban, ter­melőszövetkezeteinkben, de me­gyénk, hazánk minden községében növelni kell az állatok, különösen a szarvasmarha és sertés számát. Minél több törzskönyvezett anya­állatot és apaállatot nevel a falu, annál erősebbé tesszük a fejlesz­tés alapját. Pártunk és kormányunk jelentős segítséget kíván nyújtani dolgozó parasztságunknak, termelőszövet­kezeteinknek a törzskönyvezett tör­zsek kialakításához, a különböző fajok kineveléséhez. Már ez eszten­dőben is jelentősen több apaálla­tot kapnak a termelőszövetkezetek, községek, mint az elmúlt években. A szarvasmarhaállomány fejleszté­se érdekében a Központi Vezető­ség határozata megszabja, hány ezer darab szarvasmarhát és mi­lyen állapotban lévőt szabad le­vágni. A határozatok végrehajtása mellett azonban ugyanilyen fontos a kellő takarmánymennyiség biz­tosítása, előteremtése, amely vi­szont egyedül a termelőszövetke­zetek, a falu feladata. Megyénk pártbizottságának ki­bővített aiktivaülése megállapította, hogy az elmúlt esztendőben nem növeltük a szarvasmarhák számát. Ennek egyik oka a begyüjtőszervek lélektelen, felelőtlen munkájában rejlett. A begyüjtőszervek ugyanis könnyen beleegyeztek abba, hogy a hátralékosok mindennemű tarto­zásukat szarvasmarhában róják le. Ez könnyebb és gyorsabb ered­ményhez vezetett, mint a párt és a törvények megszabta munka elvég­zése. Az állatállomány csökkenésé­nek másik oka a gyenge minőségű és elégtelen mennyiségű takar­mánykészlet volt. Megyénk sok községében nem törődtek az apa­állatok gondos takarmányozásával. Néhány termelőszövetkezetben pe­dig nem gondoskodtak a szükséges takaimánymennyiségről, nem for­dítottak gondot a legelők és kaszá­lók gondozására, a meglévő ta­karmánymennyiség helyes tárolá­sára. Egy-egy termelőszövetkezet tagsága idegen takarmányt vásárolt nagy ráfizetéssel a község dolgozó parasztságától, hogy az állatállo­mány átteleljen. Ilyen körülmények között természetesen csökkent a téjhozam, romlott az állatok erőn­léte, s nem biztosított kellő jöve­delmet az állattartás. Az edelényi Alkotmány termelőszövetkezet tag­sága ezen az alapon alkotott olyan helytelen véleményt, hogy „nem ér­demes az állatállományt, a szarvas- marhaállományt fejleszteni, mert nem kifizető az állattartás“. Ahe­lyett, hogy megvizsgálták volna, nii az oka a tehenek alacsony tej­hozamának, mi az oka annak, hogv a tehenek rendre a súlyhatár alait maradnak. A hejőbábai Haladó termelőszö­vetkezet tagsága mindig nagy gon­dot fordít a legelők, rétek gondo­zására, a kellő és jóminőségű ta­karmánykészlet biztosítására. Az elmúlt esztendőben közel kétezer mázsa szénát takarítottak be, s emellett többszáz köbméter silót készítettek. Az idén is a maga ide­jében, géppel végezték az első ka­szálást, s száradás után azonnal megkezdték a széna behordását. Ebben az évben különösen nagy gonddal kell betakarítanunk me­gyénkben minden takarmányféle­séget. Ez elengedhetetlen feltétele a meglévő állomány súlygyarapo­dásának, a tejhozam emelésének és az új növendékek felnevelésé­nek. Termelőszövetkezeteink rét és egyéb takarmánytáblái kivá­lóan alkalmasak a gépi kaszálásra, a legjóbb szárítási módszerek al­kalmazására. A géppel végzett ka­szálás gyorsabb, egyenletesebb tar­lót hagy s olcsóbb is, mint a kézi kaszálás. Néhány termelőszövetke­zetünk rét- és takarmányterülete azonban — mint az elmúlt évben is bebizonyosodott — nem képes kellő szálastakarmányt biztosítani a szarvasmarhaállomány áttelelte- téséhez, s különösen nem, ha most még fejlesztik is az állományt. A hiányzó takarmányt viszont minden körülmények között pótolni kell. Az edelényi Vörös Zászló terme­lőszövetkezet tagsága az elmúlt na­pokban tíz holdnyi silókukoricát vetett és az aratás befejezése után több holdnyi takarmányt vet majd másodvetésként a nagyszámú szarvasmarhagazdaság takarmány- biztosítására. Többszáz köbméter silót készítenek, hogy a télen és n jövő év koratavaszán ne legyen hiány takarmányban, tartani tud­ják, sőt a jelenleginél magasabbra emeljék a jól jövedelmező tejhoza­mot. Az edelényiek példája útmu­tatás minden termelőszövetkezet számára. Megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány hiányában nem lehet súly- vagy hozamcsök­kenés nélkül átteleltetni az állat- állományt Termelőszövetkezeteinkben a megfelelő minőségű és mennyisé­gű takarmány biztosítása minden tsz tag egyéni ügye, szívügye kell hogy legyen. De ezen túlmenően — mint a megyei pártbizottság kibő­vített aktivaülésén elhangzott be­számoló ismertette — sokkal töb­bet kell törődnie a termelőszövet­kezetek állatállományának fejlesz­tésével, a takarmány biztosításá­val a járási pártbizottságoknak, a tanácsoknak és a gépállomások ve­zetőségének is. Az átteleltetéshez szükséges takarmánykészlet meg­teremtése aratás után a másodve­tési tervek teljesítésében dől el véglegesen. Ha termelőszövetkeze­teink teljesítik a másodvetési ter­vet, ha megtöltik a silókat jómi- nőségü silótakarmánnyal — nem lesz takarmányhiány télen egyet­len közös gazdaságban sem. S ha a gépállomások mezőgazdászai, veze­tői, a járási pártbizottságok és a helyi tanácsok naponta megnézik a termelőszövetkezetek munkáját, ellátják őket tanácsokkal, nem en­gedik, hogy csak hiányosan telje­sítsék a tervet, a másodvetési ter­vet, akkor egész biztosan megtel­nek a silógödrök is, jobban, bizto­sabban, mint az elmúlt évben. S szükséges, hogy így történjen, hi­szen az állatállomány fejlesztése, az állati termékhozam emelése kö­zös ügy, az ország ügye. Mit kell tudni a cukorrépatermelésről ? Azt hiszem erre talán a legjobb, ha a mi gazdaságunk példájával vá­laszolunk. Gazdaságunkban a répa előveteménye borsó volt. Agrótech- nikája pedig a következő: a borsó leszedése után tarlóhántás, traktor- vontatásu tárcsával. Utána istálló­trágya alászántása 25 centiméter mélyen, amelyet október 20-ig elvé­geztünk. A trágya télen felbomlott, majd tavasszal a szántás irányára körülbelül 35—40 fokos szögbe le- simítóztwk és megfogasoltuk. Április 11-én vetettünk 14 kilogramm vető­magot kataszteri holdankint 3 cen­timéter mélyen és 38 centiméter sor­távolságra. Kisorolás után megsara- boltuk, majd kiegyeltük, utána meg­kapáltuk. A gondos ápolás eredménye meg is mutatkozik, hisz mégcsak a nyár de. rekán vagyunk, s máris 35—40 centi, méter nagyságú répákról beszélhe. tünk, s már most biztosítottnak lát­juk a 200 mázsa körüli átlagtermést. Ez tehát a válasz a feltett kérdésre Szalai Mihály Abaujszántó I 200 százalékos teljesítmények a Miskolci Cipész Ktsz gyermekcipő részlegénél A Miskolci Cipész Ktsz-hez tar­tozó gyermekcipokészitő részleg dol­gozói mind megfelelőbben akarják kielégíteni a lakosság igényeit. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a lakosság jó véleménnyel van a ktsz munkájáról. A dolgozók közül különösen kitűnik Karafa István 200 százalékos selejtmentes átlag­teljesítménye. Selejtmentesen dolgo­zik Cziráki János, Gályász Lajos, Csuhák Bertalan is, de hasonló eredményt tud felmutatni Balogh János és Balogh Jánoené is. A ktsz gyermekcipőrészlegének dolgozói nagy gondot fordítanak a hulladék­anyag fokozottabb felhasználására is, s ebben különösen Jurcsó György elvtárs mutat fel példamutató ered­ményeket. Csillám Fe/renc Megyei Szövetkezeti Bizottság titkára. A sajóbábonyi dolgozó parasztok az állampolgári kötelezettségek teljesítésében példát mutatnak a járás többi községei előtt. A leg­utóbbi értékelés során adóbefize­tési tervüket 110 százalékra tclje­Vállalatunk a büszke élüzem cím tulajdonosa, s ezért különösen fontos feladata, hogy az éves tervet határ­idő előtt ígéretéhez híven, becsület­tel teljesitse. Különösen a termelé­kenység és az önköltségcsökkentés az, amelyben a II. félévben a tech­nika korszerűsítése, beruházás, a dolgozók begyakorlottsága és a szo­cialista munkaverseny kiszélesítésén keresztül kívánunk még szebb ered­ményeket elérni. Most van építés alatt egy szalag­hűtő, amely minden valószínűség szerint július 15-én megkezdi a ter­melést. Lehetővé teszi majd a selejt nagymérvű csökkentését és a terme­lés mintegy 50 százalékkal való nö­vekedését. A III. negyedévben kerül sor a kemence grafikon szerinti nagyjavítási munkálatainak elvégzé­sére. A nagyjavítás a tervek szerint 6 hétig tartana. A gyár dolgozói ér műszaki vezetői azonban vállalták a sítették. De élenjárnak a begyűj­tésben is. Hizottsertésből 113, vá­gómarhából 110, baromfiból 101, tojásból és tejből 100 százalékra teljesítették beadásukat. A növényápolási munkák során a kukorica, napraforgó és a mák kapálását idejében elvégezték. Most különösen az aratás és a cséplésre való felkészülésre fordít­ják a legnagyobb gondot. A dolgo­zó parasztok közül Jászka István és Fazekas Imre jár elől, jó pél­dával. Id. Tóth István és Lengyel Lajos középparasztok szorgalmas munkája is dicséretet érdemel. nagyjavítás 4 hét alatti elvégzését: így 14 ezer négyzetméterrel több ön­töttüveget adhatunk népgazdasá­gunknak. A javítási munkák megakadályoz­ták volna a tetőcserép gyártását is: A gyár műszaki vezetői azonban vál­lalták, hogy lehetővé teszik a kiske- mence üzemeltetését, s ezzel bizto­sítják a tetőcserép folyamatos gyár­tását is, ami 9 ezer darab cseréppel jelent többet a tervezettnél. A Miskolci Üveggyár dolgozói és vezetői terveik mellett azonban ké­rik a DIMÁVAG Gépgyár és a Ce­mentipari Gépjavító Vállalat veze­tőit, hogy a kiadott kopott formákat mielőbb javítsák meg, s ezzel is se­gítsék elő a gyár dolgozóinak az éves terv határidő előtti teljesítésé­ért vívott harcát. Angyal Jenő Miskolci Üveggyár Krakkótól 8 kilomé­ternyire egyre nagyobb mértékben bontakozik ki Nowa Huta, a népi Lengyelország első szo­cialista városa, öt év alatt itt épült fel Len­gyelország legnagyobb kohászati kombinátja, amelyet Leninről ne­veztek el. „Nem egy nap alatt épült Krakkó“ — mond­ja egy régi lengyel szólás-mondás. Igaz is. Krakkó hosszú évtizedekig, sőt évszázadokig épült. No­wa Huta viszont a lüktető, gyorsütemű építke­zés jelképe. Van valami jelképes abban is, hogy az ősrégi, nagymultú Krakkó mellett épült fél Nowa Huta, az új szocialista város. Víllamos- vasúttal néhány perc alatt Krakkóból Nowa Hutába érünk. Nowa Huta szovjet és lengyel tervezői kö­rültekintő munkát végeztek. Komoly probléma volt, hol is létesüljön a nagy kombinát és a szocialista város. Több szempontot figyelembe- véve úgy döntöttek, hogy a legkedvezőbb hely a Krakkó közelében, a Visztula partján levő terület. Vajon miért döntöttek így? Azért, mert Krakkó nincs messze a sziléziai szén- és vasérc­bányáktól, a Visztulán pedig jól lehet lebonyo­lítani a szállításokat. Persze, öt évvel ezelőtt, amikor a bátor tér. vek megszülettek, a Visztulának ez a szakasza még nem volt hajózható, öt esztendő alatt azon­ban sok minden történt ezen a tájon. Az alkotó ember merész gondolata átalakítja a természe­tet. A Visztula Krakkó alatt kénytelen volt megváltoztatni medrét. Ma már hatalmas zsilip gondoskodik arról, hogy a víz tükre a hajózás követelményeinek megfelelő szinten legyen. A Visztula partján létesített korszerű szivattyú­állomás kielégíti a szocialista város vízszükség­letét. Az építkezés területe meghaladja a 475 'hektárt. ftt sürög-forog, rajzik a sok-sokezer NOWA HUTA a lengyel nép legnagyobb alkotása dolgozó. A hatalmas méretekre például az is jellemző, hogy a műszaki dokumentáció több mint 100 ezer különböző rajzból áll. A múlt évben megindult a termelés az első nagyolvasztóban, az első martinkemencében, valamint egész sor más részlegen. Az idén újabb sikerek koronázták a serény dolgozók munkáját. Néhány héttel ezelőtt üzem­behelyezték a második nagyolvasztót és a 370 tonnás második martinkemencét. Villamosener­giát fejleszt a nagy erőmű, füstöl a két kokszo­ló kemence, a korszerű hengerde egyik rész­legében szintén folyik már a termelés. Az eddigi munkálatok során nyolcszázmillió téglát használtak fel. A kombinátban a legmesszebbmenően ér­vényesül a tökéletes gépesítés. Az anyagszáV',- tás szalagszerű berendezésekkel, hatalmas eme­lőgépekkel, darukkal, hatalmas felvonókkal és önürítő vagonokkal történik. A munkaszervezés egyik igen fontos eleme a termelési folyamatok automatizálása. Széleskörű alkalmazást nyernek az Önműködő mérőműszerek, valamint a techno­lógiai folyamatok helyességét ellenőrző berende­zések. A dolgozók egészségéről és munkabiztonsá­gáról való gondoskodás mindenütt megnyilvá­nul. A lehető legjobb munkaviszonyok biztosí­tása érdekében csupa tágas, kényelmes épül­teket terveztek, sok szabad tér fekszik köztük. Mindenütt fákat ültettek, zöld területeket léte­sítettek. A műhelyek, szerelőcsarnokok világo­sak és barátságosak. A szerelőcsarnokokban, n raktárakban és irodaépületekben központi fűtő­berendezés található, minden nagyobb üzem- egységnek külön étkezőterme, korszerű mosdója) öltözője és egészségvé­delmi állomása van. A nagyolvasztóknál dolgo­zó munkásokat távirá­nyító berendezés óvja attól, hogy ne szenved- _____________ _____ jenek sérüléseket a ki­zúduló szikráktól. A közeljövőben újabb martinkemencéket és kokszolókat' helyeznek üzembe, teljesen kibő­vítik a korszerű hengerdét. A 750 méter hosz- szú hengerdében évente 2,800.000 tonna acélt hengerelnek majd. Nemsokára a kombinát évente több mint másfélmillió tonna acélt és hengerelt árut fog termelni, többet, mint a há­ború előtti lengyel kohók együttvéve. Nowa Huta — az ifjúság városa. A kombi­nát építői és a város lakói főképpen a környező falvakból érkeztek Nowa Hutába. A krakkói vajdaságban, ahol a háború előtt igen sok volt az úgynevezett „felesleges kéz“ — ma már is­meretlen fogalom a munkanélküliség. A fiata­lok jól képzett szakmunkásokká válnak, a szo­cialista építkezés mindinkább átalakítja tudatu­kat. A hatalmas békemű egyben az új káderek kohója is. A városnak ma már csaknem 80 ezer la­kosa van. Sokszáz lengyel gyermek születési bizonyítványában Nowa Huta szerepel, mint szü­letési hely. öt év alatt számos szociális és kul­turális intézményt létesítettek itt, sok üzletel, vendéglőt, cukrászdát stb. építettek fel ebben az új városban. A Szovjetunióból eddig 56 ezer tonna gép és műszaki felszerelés, 96 ezer tonna tűzálló- anyag érkezett Nowa Hutába. Nap-nap után futnak be a Szovjetunióból érkező ércszállít­mányok. A megvalósult szocializmus országa bo­csátotta Lengyelország rendelkezésére a műszaki dokumentációt. Szovjet szakemberek a helyszí­nen nyújtanak hathatós segítséget. A lengyel nép méltán büszke Nowa Hutára) a hatéves terv legnagyobb békealkotására Kis gépekkel segiti az encsi földmüvesszövetfcezet a dolgozó parasztok munkáját Az encsi körzeti földművesszövetkezet példamutatóan szer­vezte meg a termelő­szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok se­gítését. A vetési és növényápolási mun­kákhoz idejében bizto­sítottak vetőgépeket és ekekapákat. A földmű­vesszövetkezet gépeivel a termelőszövetkezetek 140, az egyénileg dol­gozó parasztok 360 hol­don végezték el a ve­tést. Az ekekapákkal a termelőszövetkezetek eddig több, mint 220 holdon tudták elvégez­ni a növényápolási munkákat. TAKÁCS TIBOR MÉSZÖV GYŐRI ISTVÁN vb. elnök, Sajóbábony. A Miskolci Üveggyár a terv teljesítéséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents