Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
ESZARMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1955. május ”6- 1 Lelkesen, egyhangúlag elfogadta az országgyűlés a varsói szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot 1 (Folytatás az 1. oldalról) ressziós veszélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi helyzetre. Európa népeinek biztonsága szempontjából is hatalmas jelentőségű az a. tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, a hatszázmillióa kínai nép teljes mértékben szolidáris a szerződést aláíró nyolc országgal és mindenben támogatja szövetségüket. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A varsói értekezlet, a nyolc európai ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkö. tése fontos állomás a népeknek a tartós békéért folytatott harcában. Nagyszerű megnyilvánulása annak a következetes békcpolitikának, amelyet a nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia országai, köztük a Magyar Népköztársaság folytatnak. A Szovjetunió békepolitikájának legújabb nagyjelentőségű sikerei A Szovjetunió kormányának következetes békepolitikája éppen ezekben a hetekben nagyjelentőségű sikereket ért el, amelyek örömmel és reménykedéssel töltik el a világ minden országának népeit. Az ENSZ Londonban tanácskozó leszerelési albizottságának ülésén a Szovjetunió képviselője nagyfontosságú leszerelési javaslatot terjesztett elő, amelyek alkalmasak arra, hogy véget vessenek a világ népei számára súlyos terheket jelentő fegyverkezési versenynek és az atomháború veszélyének. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagyjelentőségűek a Szovjetunió kormányának a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására, az uj háború veszélyének elhárítására vonatkozó javaslatai. Ezek a javaslatok alkalmasak arra, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és egyben megteremtik az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés kialakulásának feltételeit. Előirányozzák, hogy a fegyverzet csökkentését és az atomfegyverek eltiltását két szakaszban, illetve két év alatt — 1956-ban és 1957-ben — kell végrehajtani. Különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben a le- czerelés nemzetközi ellenőrzése hatékony módszerének megszervezésére vonatkozó tervek. Megvalósításuk lehetővé tenné, hogy már a kezdeti szakaszban olyan feltételeket teremtsenek, amelyek módot adnak arra, hogy idejében felfedhetők és elháríthatók legyenek bármely állam agresszív szándékai. A Magyar Népköztársaság következetes híve a fegyverzet általános csökkentésének, valamint az atonies hidrogénfegyver eltiltásának. A magyar nép jól tudja, hogy u fegyverkezési verseny fokozódása növeli a nemzetközi feszültséget és előbb- utóbb új háborús konfliktus kirobbantásához vezet. Ezzel szemben — megtakarítva a fegyverkezés hatalmas költségeit — jelentősen fokozni lehet a békés építőmunkát, a népek jólétét a fegyverkezés csökkentése útján. Ezért népünk lelkesen támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszélyének elhárítása (érdekében előterjesztett javaslatait. Bécsben a Szovjetunió kezdeményezésére aláírták a hosszú évek óta függőben lévő osztrák államszerződést, amely visszaállítja Ausztria függetlenségét és szuverénitósát és elősegíti a feszültség csökkentését Európában. A Szovjetunió — a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politikájával összhangban — fáradhatatlanul harcolt az osztrák kérdés olyan megoldásáért, amely megfelel mind Ausztria, mind az összes európai népek érdekelnek. Az osztrák kérdés megoldása az imperialista hatalmak úgynevezett erőpolítíkájának kudarca és hatalmas győzelme a szovjet kormány békepolitíkájának, amely keresztülhúzta a nyugati hatalmak számításait, hogy Ausztriát egy új háborús felvonulási területté, tervezett „alpesi erőd“-jükké változtassák. Az államszerződés értelmében Ausztria szabad, független és demokratikus országgá válik, nem csatlakozik semmiféle katonai szövetséghez, nem engedélyez területén külföldi katonai támaszpontokat és a semlegesség álláspontjára helyezkedik. A magyar nép örömmel vette tudomásul a moszkvai tárgyalások eredményein alapuló, Ausztriára vonatkozó megegyezést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget, előmozdítja az európai és ezzel a világbéke megszilárdítását. Az osztrák államszerződés létrejötte, amely a Szovjetunió építő bé- üoepoíiitikájilnraJk eredménye, újabb bizonyítéka annak, hogy a függő nemzetközi kérdések rendezésének megvannak a reális lehetőségei, ha a nyugati hatalmak lemondanak az úgynevezett ,/erőpolitika'' elvének alkalmazásáról. Az osztrák kérdés megoldása nagy hatással van a német népre is, Nyu- gat-Németország lakosságának mind szélesebb rétegei tiltakoznak Németország kettészakitásának végzetes politikája ellen és a párizsi szerződé sekben az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének legfőbb akadályát látják, k ■ ' " + if A magyar nép, a Magyar Népköz-1 társaság kormánya őszintén helyesli és mindenben támogatja a Szovjetuniónak azt a törekvését, amely Németország egységének helyreállítására, a német militarizmus feltámadása veszélyéneík elhárítására irányul. Ez megfelel a német nép jogos törekvéseinek és az európai béke valóságos megszilárdítását jelenti, mert egyszersmindenkorra elejét veszi annak, hogy Nyugat-Németor- szág Európa szívében új háború tűzfészkévé váljék. A német kérdés ilyen megoldása hárítaná el végérvényesen az európai népek, köztük a magyar nép, feje felől a német militarizmus pusztításai megismétlődésének veszélyét. Népünk a Német Demokratikus Köztársaságban látja az egységes, bckeszerctö és demokratikus Németországért folytatott harc zászlóvivőjét. A magyar nép minden békeszerető néppel együtt nagy jelentőséget tulajdonit a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői küszöbönálló tanácskozásának, melynek célja a két ország közötti viszony megjavítása és a béke megszilárdítása. A tárgyalások eredményessége nemcsak a közvetlenül érdekelt szovjet és jugoszláv népek, de minden békeszérető nép számára igen nagy jelentőséggel bir. A magyar nép bízik abban, hogy e tanácskozás hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, ez országok közötti közeledés és együttműködés fejlődéséhez. A Szovjetunió békekezdeményezései világszerte hatalmas mértékben növelték a békeszerető tömegek aktivitását és arra kényszeritették az amerikai kormánykörök vezetőit, hogy — korábbi álláspontjuktól eltérően — hozzájáruljanak a legfelső síkon tartandó négyhatalmi tárgyalásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta e tárgyalások lehetőségének hírét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy vezető amerikai kormányférfiak lehetetlen feltételek megszabásával már eleve sikertelenségre akarják kárhoztatni a tanácskozásokat. A magyar nép világosan látja, hogy a négyhatalmi tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a részvevő kormányok mindegyikét a megegyezésre való törekvés hatja át. Reméli, hogy a tanácskozások előbbre viszik a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldását: azon a véleményen van, hogy egy ilyen értekezlet, amennyiben valamennyi fél részéről megvan a jóakarat, jelentős eredményeket érhet el a nemzetközi feszültség csökkentése, az országok közötti kapcsolatok megjavítása terén és közelebb hozhatja olyan más, függőben lévő kérdések rendezését, mint Németország békés, demokratikus alapokon történő egyesítése. Tovább szilárdítjuk a Szovjetunióval és a béketábor országaival fennálló űjtipusú kapcsolatainkat Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya — híven a magyar nép kívánságához és érdekeihez — egész jövő tevékenysége alapelvének tekinti a Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának célja a magyar nép békés épitőmunkájának, hazánk függetlenségének biztosítása. A kormány változatlanul a nemzetközi együttműködés politikáját, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a tartós béke biztosításának politikáját folytatja, A varsói szerződés értelmében tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket politikai, gazdasági, kulturális, védelmi téren és az élet minden területén a szerződést aláíró országokkal, szövetségeseinkkel. (Nagy taps.) A Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és valamennyi népi demokratikus országgal való megbonthatatlan barátságunk és szoros együttműködésünk a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb irányelve volt és marad. (Lelkes taps.) Tudatában Vagyunk annak, hogy a nagy Szovjetunióval és a béketábor országaival fennálló ujti- pusti kapcsolataink további szilárdítása és elmélyítése képezi eddig elért eredményeink továbbfejlesztésének alapját. Kormányunk változatlanul arra törekszik, hogy minden országgal, tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére, a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletbentartásának alapján jó viszonyt építsen ki és tartson fenn. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy népünk nem hagyja alku tárgyává tenni a Szovjetunió segítségével kivívott szabadságát és függetlenségét, az általa szabadon választott társadalmi rendszert, mint azt egyes vezető amerikai államférfiak tenni szeretnék. A magyar nép és kormánya leghatározottabban elutasít minden ilyenirányú kísérletet. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya a népek közötti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése során a nemzetközi érintkezés minden területén arra törekedett és törekszik, hogy előtérbe helyezze és a figyelmet arra irányítsa, ami hazánkat más országokkal és népekkel összeköti. Igyekeztünk és a jövőben i=s igyekezni fogunk kiküszöbölni mindazt, ami még zavarja, vagy gátolja más országokkal való kapcsolataink fejlesztését és elmélyítését. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával elmélyítsük jószomszédi viszonyunkat, azon leszünk, hogy a magyar— jugoszláv viszonyt továbbfejlesz* szűk, mert ez egyaránt érdeke mind a magyar, mind a jugoszláv népnek, mind a béke általános ügyének. Kormányunk továbbra is arra fog törekedni, hogy a magyar nép és a szomszédos Jugoszlávia népei között az őszinte barátság légkörében gyümölcsöző együttműködés valósuljon meg. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan cji'Szágokkal való jóviszonyunk ápolásának, amelyek nem vesznek részt támadó tömbökben és politikájuk nem irányul a békeszerető országok, köztük a Magyar Népköztársaság ellen. Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szomszédos Ausztria semleges országgá váljék és e helyről is üdvözöljük a függetlenségét és szuverenitását visszanyert osztrák népet. (Taps,) A még függőben lévő vitás nemzetközi kérdések egyedül célravezető és helyes útjának a tárgyalásokat tartjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyes országok közvetlen érintkezése, afnelyet a kedvező eredmények elérésének őszinte vágya hat át, a nemzetközi problémák megoldásának reális lehetőségét képezi. Meggyőződésünk szerint a világ békéjének megvédése céljából valamennyi ország népének — ma inkább mint valaha — meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésére alapozzák. Ennek érdekében az onszággyülés magyarországi látogatásra hívta meg néhány ország törvényhozó testületének küldöttségeit. tegyék fel hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fokozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szervezetekben. E szervezetekben kifejtett eddigi tevékenységünk, a Magyar Népköztársaság kormányának politikája, az a tény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek, szilárd alapot teremt azon követelésünk számára, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánsága és felvegyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a világszervezet 10 éves fennállásának méltó megünneplését szolgálná, ha a még fel nem vett olyan országok, amelyek — mint a Magyar Népköztársaság is — mindenben megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek, mielőbb az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjává válnának. Ez nagymértékben elősegítené, hogy az ENSZ egyetemes világszervezetként betölthesse szerepét. Tisztelt Országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének létrejötte, valamint az egyesített katonai parancsokság megteremtése történelmi jelentőséggel bír. Ez a szerződés ujtipusu, minden eddigi, az államok bármely csoportja által kötött szerződésnél maga- sabbrendű: legfőbb célja az európai és világbéke fenntartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. A benne résztvevő országok a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejüket. A szerződés az államok egyenjogúságának, függetlenségének, szuveréni- tásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel. A magyar nép, a Magyar Nép- t köztársaság kormánya nagy meg- * tiszteltetésnek tekinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és • büszke arra, hogy annak megalkotását elősegíthette. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a varsói értekezleten résztvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést — amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek — fogadja el és iktassa törvénybe. (Hosszantartó nagy taps.) A beterjesztett törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára' szólalt fel. Ráko§i Mátyás elvlárs felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! A varsói értekezleten résztvevő országok közölt létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést szerte a világon nagy megkönnyebbüléssel és helyesléssel fogadták mindazok, akik jobb jövőjük biztosítását és zálogát a békében látják. Alig egy évtizede, hogy a népek átélték a második világháborút, mely sokmilliós emberáldozatot és felmérhetetlen anyagi pusztulást okozott. A tömegpusztító fegyverek megjelenése, mely egy új háborút minden eddiginél súlyosabbá tenne, megerősítette a nemzeteknek azt az akaratát, hogy minden erejükkel törekedjenek a béke megvédésére. A széles néptömegnk az amerikai imperialisták éa csatlósaik háborús készülődése láttán, különösen az Európában és Ázsiában kialakult helyzet következtében, jogosan aggódnak a béke sorsa miatt és a háború» uszítókkal szemben egyre világosabban nyilvánítják ki békeakaratukat és szabadságvágyukat. Ezek a vágyak és kívánságok fűtötték az ázsiai és afrikai országok nemrégen tartott bandungi értekezletének határozatait is. Ez az értekezlet, amelyre a világ lakosságának több mint a fele küldte el képviselőit, új fejezetet jelent a bekéért, a ncpek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban. Az egyszerű emberek, a dolgozó tömegek világszerte a hidegháború megszüntetését, a nemzetközi feszültség csökkentését, a normális gazdasági kapcsolatok helyreállítását és a nemzetek közötti békés együttműködés fejlesztését követelik. Ezeknek a jogos követeléseknek, a népekben mélyen gyökerező béketörekvéseknek zászlóvivője a kilencszázmilliós béke- tábor, élén a hatalmas Szovjetunióval. K Szovjetunió következetes, határozott békepolitikájának volt elsősorban köszönhető, hogy sikerült végetvetni a koreai és indokinai vérontásnak s ezzel létrejöttek a kedvezőbb feltételek más, még megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió szilárd békeakarata és bátor kezdeményezése tette lehetővé, hogy a tíz éve vajúdó osztrák kérdés néhány hét alatt közmegelégedésre megoldódott és nyugati szomszédunk, az osztrák nép visszanyerheti függetlenségét és szabadságát. Ezekben a napokban folynak az előkészületek a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetőinek megbeszélésére. Mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy e megbeszélések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy normalizálódjék és barátságosabbá. váljék a viszony Jugoszlávia és a népi demokráciák közölt és az elmúlt évek feszültségét egészséges, kölcsönös megértésen alapuló légkör váltsa fel. A magyar nép örömmel és helyesléssel támogatja mindazokat a lépéseket és kísérleteket, melyek lehetővé teszik az őszinte, jó viszony létrejöttét déli szomszédunkkal. Nyilvánvaló, hogy az ilyen baráti viszony kialaku* lása nemcsak Európa e részén, de szerte a világon éreztetné jó hatását és erősítené a béke frontját. A béke megvédése érdekében S Szovjetunió kormánya ezekben a he-* tekben új, konkrét, részletes javaslattal lépett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé: a fegyverkezés csökkentése, az atomfegyver eltiltása, aa új háború veszélyének elhárítása célj jából. E javaslatok mindenütt mély hatást gyakoroltak: elfogadásuk és megerősítésük a béke biztosításának és megszilárdításának döntő állomása lenne, ezért előterjesztésüket lelkes helyesléssel és megkönnyebbüléssel üdvözlik azok a százmilliók, akik jogos nyugtalansággal figyelik a fegy-i vérkezésl versenyt, az imperialisták új háborús készülődését. Erőteljes és ,félreérthetetlen válasz a párizsi szerződésekre Bár a népek békevá.gya egyre nyilvánvalóbb, az Amerikai Egyesült Államok. Anglia, Franciaország imperialistái tovább folytatják háborús előkészületeiket. Az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei változatlanul új hadítámaszpontok létesítésére törekszenek és keresztül erőszakolták Nyugat-Németország felfegyverzését a revánsra vágyó német Wehrmacht feltámasztását. Az imperialistáknak erre a legújabb agresszív lépésére, a nyugatnémet militaristák hadseregének felállítására volt felelet a varsói értekezlet. A szerződés, melyet az értekezleten résztvett nyolc békeszeretö állam elfogadott, a szocializmust építő országok erőteljes és félreérthetetlen válasza a párizsi szerződések ratifikálására és életbeléptetésére. A varsói értekezlet egyben mindenki számára világos mutatója azoknak a változásoknak, melyek a nemzetközi porondon az erőviszonyokban az utolsó esztendők folyamán végbementek. Történelmi jelentősége abban áll, hogy még jobban összekovácsolta a szabad népeket a békéért folyó harcban és egyben fontos rendszabályokat foganatosított az európai biztonság ügyének védelmében. Nem lehet eléggé felbecsülni azt a pozitív hatást, melyet jelenleg és a jövőben még fokozódó mértékben a varsói tanácskozás határozatai anemj zetközi viszonyokra jelentenek. Ezek! a határozatok még inkább megszilárdítják a béke, a demokrácia és al szocializmus hatalmas táborának pozij oióit s azokat az erőket, melyek al béke ügyének szilárd támaszai. EzértJ az európai és az általános biztonság politikájának megerősí- I tése, mely a varsói tanácskozá- | sok határozataiban testesül meg, ) minden békeszerető nép érdekei- • vei azonos. 1 E határozatok jelentőségét fokoz-« za, hogy abban az időpontban jöt-i tek létre, amikor az Amerikai EgyeJ sült Államok, Anglia és FranciaorJ szág alig tíz évvel a második világ-« háború után újra Európa tűzfész* kévé akarja változtatni Nyugat* Németországot; A varsói szerződés komoly figyelmeztetés a háborús agresszorok számára. Jelentőségét még fokozza a Kínai Népköztársa* ság képviselőjének nyilatkozata) hogy ha Európában a békét megszegik, ha az imperialista támadók háborút indítanának az európai békés államok ellen, akkor a kínai kormány és a hatszázmilliós hősi kínai nép a baráti országok népeivel és kormányaival együtt venné fel a harcot az agresszorok ellen a végső győ* ' zelemig. (Taps.) Egész népünk mélységes megelégedésének és örömének ad kifejezést a szerződés megkötése felett A békés baráti országok hatalmas pozíciójából folytatott politikával erejének egységes megnyilvánulása szemben, tömöríti a béke erőit, A Varsóban, felmérhetetlen jelentősé- , u„.., „—ha- , kzu.w gű a béke megőrzése szempontjából, megmutat:,a a baratl segitee, a békéi mert a hírhedt imperialista) az erőd- (Folytatás a 3, oldalon.] *
