Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
ÉSZAKMGMRORSZiffi Miskolc gépipari üzemei együttesen jelentették be csatlakozásukat a húsz budapesti üzem felhívásához .J AZ MDP B0RSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 122. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 május 26. csütörtök A magyar dolgozók mint békénk és biztonságunk szilárd alapját üdvözlik a varsói szerződést Lelkesen, egyhangúlag elfogadta az országgyűlés a varsói szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szerdán délelőtt akszeült, hogy törvényb'eiktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Kod, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao Decin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kari Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Ka- zimierz Korolczyk, a Lengyel Nép- köztársaság ideiglenes ügyvivője, Petre Gheorghiu, a Román Nép- köztársaság ideiglenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Olivier Deleau, a Franda Köztársaság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János külügyminiszter a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé terjesztette a Varsóban, 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztés után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, a törvény- javaslat előadója emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde Tiszteit Országgyűlés! Képviselő eifvtánsak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német milita- rizmus feltámasztására való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azokkal az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklarációt aláírták, vagy ahhoz csatlakoznak, valamint helyesli és 'feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását. A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állás- foglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott értekezletére. A Magyar Népköztál saság kormányküldöttsége résztvett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában, amelynek során a nyolc ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet •és egységes akarattal elhatározták, hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. E célból az értekezleten résztvett államok, az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított elvek alapján működik. A varsói szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezletről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett tevékenységéről az ország- gyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és kéri a tisztelt országgyűlést annak törvénybeiktatásáxa. Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, azoknak a külpolitikai célkitűzéseknek, amelyeket az országgyűlés legutóbbi ülésszakain jóváhagyott. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés védelmi jellegű és mindenben kifejezésre juttatja a résztvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság — szilárd békeerővel való fenyegetéstől vagy erő I alkalmazásától és a nemzetközi vitás | kérdéseket a béke és a biztonság érdekeivel összhangban békés eszközökkel kívánják megoldani. A szerződésben résztvevő államok egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet általános csökkentésére, az atom- .és hidrogénfegyver. valamint más tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. A megkötött szerződés mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya célkitűzéseinek és elveinek s minden vonatkozásban összhangban áll az államok függetlensége és szuverénitása tiszle- ’etfcen tartásának, valamint a belügyeikbe történő be nem avatkozásnak elveivel. a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés kimond!", hogy a résztvevő államok a köz tanácskozások folytatása céljából és a szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása érdekében kormányuk meghatalmazottai- ból politikai tanácskozó bizottságot létesítenek. • A szerződés védelmi jellegét mutatja az a tény is. hogy az imperialista hatalmak által létrehozott zárt katonai csoportosulásokkal szemben ehhez a szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül más olyan európai államok is csatlakozhatnak, amelyek készek elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését, a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából. A szerződés nemcsak az abban akaratát. A résztvevő nyolc ország e szerződéssel kinyilvánította, hogy továbbra is olyan európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amelyben részt venne valamennyi európai állam, függetlenül társadalmi és államrendszerétől és amely lehetővé tenné az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítósa érdekében A szerződés megkötésével az abban résztvevő országok nem mondanak le az európai kollektív biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg, a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés 20 évre szól, de érvényét ve »ti, ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és megkötik az általános európai kollektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződé« békeszerető jellege jut kifejezésre abban ie. hogy a szövetséges országok kötelezettséget vállaltak: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak a® Országaink e szerződés értelmében tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről és haladéktalanul tanácskozásra ülnek össze, ha a szerződés egy vagy több tagját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az esetben pedig, lia a szerződés bármely résztvevő államát fegyveres támadás érné. valamennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya ötven- egyedik cikkelyének megfelelő minden szükségesnek mutatkozó eszközzel résztvevő országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése is. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti együttműködés— amint ezt saját tapasztalataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényezője a népi demokráciák gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének. Ez a sokolda’ú barátság és együttműködés most a szerződés végrehajtása során még magasabb szinten valósul meg \tinden Intézkedést meg kell tennünk védelmünk megero pfése érdé! ében Tisztelt Országgyűlés! A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentőségé van. Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védelmi szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E határozatok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, ami a jövőben még fokozottabban érvényesülni fog. A varsói tanácskozáson megalkotott barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés Európa valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze lesz. (Lelkes, nagy taps.) A varsói szerződés áttörhetetlen gátat emel az imperialista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, közöttük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és határozottsággal folytassák békés munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden olyan országnak, amely nagyra értékeli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. Tisztelt Országgyűlés! A most megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meggondolásra kell hogy késztesse az Egyesült Államok és más kapitalista országok imperialisita köreit, amelyek új világháború kirobbantásában mesterkednek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, mert olyan Időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, amikor a háborús párizsi egyezmények Nyugat-Németországot, az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezésére és támogatásával — új európai háború tűzfészkévé akarják változtatni. A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, mert gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben annyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és népünknek. Meggondolásra készteti azokat az imperialista erőket, amelyeknek az a céljuk, hogy provokációikkal zavarják és gátolják népünk békés építő- munkáját. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az imperialisták — élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a békeszerető országok. köztük hazánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek kosi magyar nép hátran ét a ié E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép és néphadseregünk áll őrt hazánk határain. E szövetségben résztvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlenségének megvédésére készen állnak megbonthatatlan szövetségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok. Szerződésünk megszünteti annak a lehetőségét, hogy az esetleges agresszor szövetségünk bármelyik tagját, mini magára hagyott, elszigetelt országot támadhassa meg. A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jövőbe. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elősegíti, hogy békés körülmények között valósíthassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. A varsói szerződés minden cikkelye a benne résztvevő országok népeinek mély barátságát, egymás őszinte segítésének szándékát tükrözi. A kapitalista országok közötti értekezletekre jellemző vitákkal, civakodásokkai és alkudozásokkal szemben a mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten elhangzót! minden nyilatkozatban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában Ennek a barátságnak megfelelően — amely a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti viszonyt jellemzi — hazánkat ezideig is kétoldalú barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzte össze a népünket felszabadító nagy Szovjetunióval- a Lengyel Népköztársaság- gal. a Csehszlovák Köztársasággal, a Román Népköztársasággal és a Bolgár Népköztársasággal. Megalakításától kezdve őszinte baráti kapcsolatok kötnek össze bennünket a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben népünk az egységes, demokratikus és hekeszerető Németországért fo'yt-tet' küzdelem elöharcosát látja Hasonló baráti szálak fűznek össze bennünket az Albán Népköztársaság népével is. amelynek országa felvirárül bennünket és atomháborúval fenyegetne«. Minden intézkedést meg kell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó nagy laps.) Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a. készülő agresszió élleni védekezés és visszavágás céljából az európai béke- szerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli a résztvevő országok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegyveres erőink egyesített parancsnokságát, amelyet a kormányok közös megállapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskörébe utalnak. A szerződést aláíró államok meg, egyezése alapján az egyesített fegyveres erők főparancsnokává Konyev elvtársat, a Szovjetunió marsallját, a Nagy Honvédő Háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki. (Lelkes, nagy taps.) Ezek a fegyveres erők az egyesített katonai parancsnokság keretében mindazokkal az eszközökkel, a haditechnika minden vívmányával rendelkeznek, amelyek a résztvevő országok köztük hazánk határainak védelméhez és az esetleges agresszor megsemmisítéséhez szükségesek. E szövetségünk legyőzhetetlen, mert igaz ügyet véd. a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének magasztos eszméjét tűzi zászlajára. magabiztosan tekinthet vébe goztatásáért kifejlett hősi erőfeszítéseit népünk mély rokonszenve kíséri, Ezzei a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljes értékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfontosabb feladatának tekinti, hogy Európa és a világ minden békeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az emberi haladás magasztos célkitűzéseinek diadaláért. Ebben a szövetségben a békéért. 3 függetlenségért és a szabadságért harcoló magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak akaratával. A magyar kormányküldöttség ezért örömmel és lelkesen tette magáévá a szerződés célkitűzéseit és 195» május 14-én a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban — a magyar nép. a Magyar Népköztársaság kormánya nevében — együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést* valamint az egyesített katonai parancsnokság felállításáról szóló határozatot. (Taps.) Ez az szerződés teljes mértékben megfelel a magyar nép, a Magyar Nénköztár- saság legközvetlenebb érdekeinek, mert védelmezi hazánk szabadságát, országunk függetlenségét, erősíti Európa és egyben a világ békéjét is. Ezért fogadta örömmel a varsói szerződést a magyar nép minden rétege, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. (^várakban falvakban hivatalokban megtartott gyűlések ezrein már eddig is száz- és százezrek tettek hitet a varsói szerződés mellett. A Varsóban létrehozott szövetség maga mögött tudia nemesak a szerződésben résztvevő országok népeinek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének rokonszenvét és támogatását, A Kínai Népköztársaság megfigyelőjének a varsói értekezleten elhangzott nyilatkozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a. nagy Kínai Népköztársaság .nem marad tétlen szemlélője az Európában megnövekedett ag(Folytatás a 2-ik oldalon.) r
