Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-24 / 120. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG A munkanormák néhány időszerű kérdéséről V.. AZMDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 120. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 máius 24. kedd ,,Kommunisták, dolgozzatok a tömegek között66 A politikai tömegmunka helyzete és feladatai a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai alapján A megyei pártbizottság kibővített aktíva illése A megyei pártbizottság ■ május 23-án az SZMT székházban kibővített megyei pártaktiva értekezletet tartott. Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Koval Pál elvtárs mondotta el a megyei párt végrehajtóbizottság beszámolóját. Az alábbiakban ismertetjük a beszámolót: Beszámoló a politikai tömegmunkáról Kedves élvtórsak, tisztelt aktiva- értekezlét! A Központi Vezetőség márciusi, áprilisi határozata feltárta azokat a káros jobboldali nézeteket, amelyek gátolták. pártunk júniusi és a III. kongresszus határozatainak követke- ze^és végrehajtását. A Központi Ve- ífetőség márciusi határozatát a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók széles tömegei lelkesedéssel, egyetértéssel fogadták. A párt egységének megszilárdítását, a szocializ- építésének világos perspektíváját látták a határozatban, amely egységes értelmezését adta a párt politikájának. Hiba volna azonban azt hinni, bogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatát most már minden párttag és pártonkívüli dolgozó megértette. Látnunk kell, hogy i a jobboldali nézetek és a belőlük fakadó káros gyakorlat mindennapi fejlődésünknek még most is fő akadályozói. A megyei pártbizottság eppen a fejmálló gazdasági és politikai helyzetet figyelembe véve, tűzte napirendre a politikai tömegmunka helyzetét és feladatait a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai alapján. A párt, az állami és a tömegszervezetek járási és helyi, sőt egyes megyei vezetői sem tárták fel megfelelően, eléggé önkritikusan március óta azt, hogyan hatott saját munkájában konkrétan a jobboldali elhajlás. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait mindenütt megvitatták, de ezek a viták többségükben elvontak voltak. A járási pártbizottságok, a tanácsok különböző osztályai, az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet, a párt és állami szervek vezetői sehol sem vonták le a szükséges következtetést, nem állapították meg, hogy saját maguk hogyan adtak helyet megalkuvó nézeteknek, hogyan támogatták a jobboldali nézetek különböző megnyilvánulásait. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta gazdasági, politikai és kulturális életünk területein a kezdeti eredmények ellenére sem tudtunk gyökeres fordulatot teremteni. Nem történt gyökeres fordulat a termelékenység növekedésében, az önköltség csökkentésében, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása terén, sem az iparban, sem a mező- gazdaságban. A Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtása megköveteli, hogy az egész fronton, az élet minden területién szilárdítsuk meg a fegyelmet. Ennek ellenére egyes párt, állami és gazdasági vezetők március óta nem tettek komoly intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Példa erre, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői éves felajánlásukban az igazolatlan kimaradásokat csak 3 százalékkal akarták csökkenteni. Az áprilisi 1726 igazolatlan kimaradást alapul véve, nézzük meg, mit jelent a 3 százalékos felajánlás? Azt, hogy 1955 május 1-től 1956 január 1-ig nem 13.808, hanem 13.394 fő marad ki igazolatlanul! Lehet-e ezt eredménynek, fordu latnak tekinteni? Nem! Nem lehet! Már pedig nekünk ebben az évben az igazolatlan mulasztások csökkentése? a lógások megszüntetése, általában a munkafegyelem terén alapvető fordulatot kell elérnünk. Ez hozzátartozik a II. ötéves tervünk jó előkészítéséhez. A fenti példa is azt bizonyítja, hogy egyes vezetők nem értették meg a Központi Vezetőség márciusi határozatának lényegét, ezért megállapíthatjuk, hogy to vábbi fejlődésünk egyik legfőbb akadálya, a még ma is meglévő jobboldali nézetek és azok maradványai; A Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. pártkongresszus határozatai világosan kimondták, hogy a szocializmus építésének főeszköze a szocialista iparosítás, benne a termelőeszközök termelése elsődlegességének biztosítása, A Központi Vezetőség márciusi határozata leleplezte és elméletileg szétzúzta azt a jobboldali nézetet, amely lebecsülte és tagadta a szocialista iparosítást. A Szovjetunió példája és a mi fejlődésünk is azt bizonyítja, hogy a szocialista iparosítás, ezen belül a nehézipar fejlesztése a legdöntőbb előfeltétele a szocialista mezőgazdaság megteremtésének, a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlesztésének, függetlenségünk, békénk biztosításának, dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedésének. Csakis együtt, egymással szoros ösz- szefüggésben lehet megoldani a feladatokat, nem pedig külön-külön. Legjobban bizonyítják ezt az első 5 éves terv eredményei. Nemzeti jövedelmünk 1949 óta 50 százalékkal, a nemzeti vagyon, ezen belül az állóalapok értéke 30 százalékkal növekedett. 1954-ben az összlakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások reálbére 20 százalékkal múlta felül a 49- es színvonalat. Ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy a párt szilárdan, következetesen folytatta az ország szocialista iparosítását. 4 kezdeti eredmények nem elégíthetnek ki bennün et Kedves elvtársak! Vizsgáljuk meg, hogy megyénk iparágaiban hogyan tettünk eleget a Központi Vezetőség márciusi határozatában megszabott követelményeknek és azt, hogy politikai tömegmunkánk hogyan segítette elő a feladatok megoldását? Megállapíthatjuk, hogy értünk el kezdeti eredményeket. Megyénk összipara 1955. első negyedéves tervét 104.5 százalékra, ezenbelül a minisztériumi ipar 104.6, a helyi ipar 103.4, a szövetkezeti ipar 104.7 százalékra teljesítette. A Lenin Kohászati Művek 105.1. az ózdi kohászat 107.6, a Borsodnádasdi Lemezgyár 104.3, a DIMÁVAp Gépgyár 106.6, a Borsodvidéki Gépgyár 131.7 százalékra teljesítette befejezett termelési tervét. Megyénk munkássága derekasan kivette részét a felszabadulási versenyből is, harcát sok siker koronázta. 27 üzem nyerte el a büszke élüzem címet. Az Ózdi Kohászati Üzem a lelkes munka eredményeként a felszabadulási verseny legszebb, legnagyobb jutalmának a .Felszabadulási serlegének birtokosává vált. A megye össziparában a munkatermelékenység a tervezettnél 4.1 százalékkal, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 5.5 százalékkal magasabb. A kohó- és gépipari minisztérium 9 vállalata első negyedévi termelékenységi tervét 6.1 százalékkal teljesítette túl. Javult a termékek minősége és programszerii- sége is. A kezdeti eredmények nem téveszthetnek meg bennünket. Ha csupán ezeket a számokat néznénk, ha figyelmen kívül hagynánk a számok mögötti tényleges termelést, akkor helytelen következtetéseket vonnánk le, ami politikai tömegmunkánkat is ferde irányba terelné. Hasonlítsuk össze az 1955 első negyedévi tervteljesítés számait az elmúlt év negyedik negyedévi tervteljesítés számaival, s azonnal fény derül a valóságra, és a feladatokra. A megye össziparának 1955 első negyedévi 104.5 százalékos tervtúlteljesítése az 1954 negyedik negyedév teljes termelésének csak 90:2 százaléka. A minisztériumi ipar 104.6 százalékos teljes termelése 1954 negyedik negyedéve teljes termelésének csupán 89.4 százaléka. A Lenin Kohászati Művek 105.1 százalékos befejezett termelése 1954 negyedik negyedéve termelésének csak 98.3 százalékát teszi ki. A Borsodvidéki Gépgyár 131.8 százalékos termelése 1954 negyedik negyedéves termelésének csak 94.1 százaléka. Mit mutatnák a számok a bányákban. A Borsodi Szénbányászati Tröszt 94.4 százalékra, az ózdi tröszt 91.3 százalékra teljesítette első negyedévi befejezett termelési tervét,' ami az 1954. évi negyedik negyedévhez viszonyítva 95.9. illetve 94 százalékos befejezett termelésnek felel meg. Ha azonban a számokat itt is alaposabban megnézzük és összehasonlítást teszünk a Borsodi Szénbányászati Tröszt 1953 első negyedévi és 1955 első negyedévi termelési mutató számai között, a következő képet kapjuk: 1955. első negyedévében 1954. negyedik negyedévéhez viszonyítva nincs előrehaladás, ami egészségtelen, igen veszélyes, tűrhetetlen jelenség. A fenti jelenségek és problémák — melyek súlyos károkat okoznak népgazdaságunknak — nemcsak a fent említett üzemekben találhatók, hanem általános jelenség megyénk iparában és mezőgazdaságában. kniet fűk magasabbra, szélesítsük ka a politikai tömegmunkát Mi az oka ennek az állapotnak amellett, hogy az első negyedéves tervek lazák voltak? 1. Gyenge politikai tömegmunkánk miatt, azért mert az általános és felszínes volt, a széles dolgozó tömegek aktivitása elmaradt a lehetőségek mögött. Számos vezető pártós gazdasági funkcionárius úgy véli, hogy a jobboldali opportunista nézeteket felszámolták és azok hatása már rrfegszünt. Az előbb ismertetett számok éppen az ellenkezőjét bizonyítják. 2. Politikai tömegmunkánk sok helyen gyakran elszakad a konkrét gazdasági feladatoktól. Pártszervezeteink vezetői, aktivál, népnevelői nem elemzik a legfontosabb termelési, gazdasági mutatókat és a konkrét politikai helyzetet. Ezeket figyelmen kívül hagyva határozzák meg a politikai munka tartalmát és módszereit. Ennek következtében a politikai felvilágosító munka általános, nem az előttünk álló legfontosabb gazdasági és politikai feladatok megoldására mozgósít. 3. Agitációnkban a célok, a követelmények megmutatása mellett elmarad a „miért“ és a „hogyan“ megmutatása. Például politikai munkánkban rámutattunk arra, hogy több, jobb minőségű acélra, szénre és más termékre van szüksége népgazdaságunknak, de nem magyarázzuk meg azt összefüggésében, hogy miért van arra szükség, mit jelent az a népgazdaság és az egyén számára? Elvtársák! A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai alapján a politikai tömegmunka főfeladata, hogy az adott gazdasági és politikai helyzetből fakadó legfontosabb helyi feladatok megoldására mozgósítson, hogy dolgozó népünk megértse és magáévá tegye a párt politikáját és annak végrehajtásáért minden erejével harcoljon. Minél jobban megérti népünk pártunk politikáját, annál nagyobb mértékben bontakozik ki kezdeményező, alkotó ereje a párt politikájának valóraváltásáért, a szocializmus építéséért. Dolgozó népünk egyre szélesebb rétegének tevékeny részvétele a szocializmus építésében csak úgy érhető el, ha pártunk napról napra harcos politikai felvilágosító, nevelő munkát végez a tömegek között. Egész pártmunkánk legfontosabb feladata tehát a párt és a tömegek kapcsolatának megerősítése érdekében a politikai tömegmunka kiszélesítése és magasabb színvonalra emelése. Kedves elvtársa'k! A Központi Vezetőség márciusi határozata és azt megelőzően az 1955. évi népgazdasági terv előírja, hogy a szocialista ipar termelése 1954-hoz viszonyítva 5.7 százalékkal, a szén és a vaskohászat termelése 4 százalékkal. a villamosenergia termelése 10 százalékkal emelkedjék az elmúlt, évihez képest. Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget 3 százalékkal csökkenti: általában 2.3 százalékos anyagmegtakarítást kell elérni. Az országosan megadott irányszámok megyénk iparának különböző ágazataira lebontva képezik minden» napi politikai tömegmunkánk alapját. Összteljesítmény .to/műszakonkint Önköltség ft to Fajlagos robbanóanyag kg/to Fajlagos bányafa m3/to Összes béralap 1000 ft. Ezek a számok bizonyítják, hogy nincs okunk elbizakodottságra, hogy nem indokolt az a hurrá- hangulat, amely egyes párt és gazdasági vezetők körében megmutatkozik, káros az a felfogás, mely szerint minden rendben van. mert első negyedéves tervünket túlteljesítettük. Hová vezetne elvtársak, ha politikai munkánk nem tárná fel dolgozóink előtt ennek az állapotnak a veszélyét, ha az iparban továbbra is így alakulnának i termelés mutatói? Hová vezetne, ha megyei iparunk i.k -annyi értéket termelne továbbra s, mint 1955. év első negyedévében, amely 10 százalékkal volt kevesebb, mint az 1954. év negyedik negyedévében termelt érték, ezzel szemben egy munkás átlagos havi keresete 3.6 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év utolsó negyedében volt! Ha nem változtatnánk ezen az állapoton, nőne az ellentét a lakosság vásárlóereje és iparunk teljesítménye, illetve az árualap között. Példa erre, hogy megyénk minisz1953. I. n. é. 1.034 to 105.21 0.280 kg. 0.027 m3 1955. I. n. é. 0.866 to 152.42 0.312 kg 0.032 m3 52 millió 351.600 70 millió 923.000 tériumi ipara, bár az egy főre, egy napra eső tervét 104.2 százalékra teljesítette, béralap tervét azonban 106.1 százalékra, vagyis 1.5 százalékkal haladta meg a a termelés növekedését. Ez 5 millió forint béralap túllépést, jelent, vagyis 5 millió forint keres magának ellenértéket, árut a piacon, amit azonban megyénk minisztériumi ipara nem termelt meg. Egy másik figyelmeztető példa: A Lenin Kohászati Művek 1954 negyedik negyedéves befejezett termelési értéke 271 millió 932 ezer forint volt. Erre kifizettek munkás béralapként 46 millió 655 ezer forintot. 1955 első negyedévében a befejezett termelési érték 218 millió 83 ezer forint volt, a kifizetett munkás béralap viszont 49 millió 760 ezer forint. Ez a példa azt mutatja, hogy közel 54 millió forinttal csökkent a befejezett termelési érték, ugyanakkor több mint 3 millió forinttal több bért fizettek ki a munkásoknak. Mindkét példa azt mutatja elvtársak, hogy Cég főbb: a tervek teljesítése, a termelékenység emelése Milyen alapvető gazdasági kérdésekre irányuljon tehát politikai munkánk? 1. Politikai tömegmunkánk legközvetlenebb feladata, hogy mozgósítson az 1955-ös népgazdasági terv napról-napra, dekádról-dekádra, hó- napról-hónapra, részleteiben történő teljesítésére és túlteljesítésére. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha politikai tömegmunkánk segítségével minden egyes dolgozóval, elsősorban a kommunistákkal, vezetőiekéi megértetjük, hogy mit jelent a társadalom és az egyén számára az 1955-ös népgazdasági terv részleteiben, való teljesítése. Az 1955-ös terv teljesítése mindenekelőtt lehetővé teszi a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, a bérből és fizetésből élők átlagos jövedelmének 7—8 százalékos növekedését. A nyolc százalékos növekedés a megye ipari dolgozóinak 99 millió 753 ezer forint vásárlóerő növekedést jelent, meiy egy dolgozón íl 1226 forint évi vásárlóerő növekedést jelent, vagyis minden egyes dolgozó például év végén egy modern rádióval örvendeztetheti meg családját; vagy kétezer dolgozó építhetne magának ebből az összegből családi házat. Az 1955-ös népgazdasági terv teljesítése biztosítja az ipar és mező- gazdaság között és az iparon beiül is a helyes arányok létrejöttét. A helyes arányok biztosítása egyik előfeltétele az életszínvonal emelésének. A terv minden részleteiben való teljesítése előkészítője, megalapozója II. ötéves tervünknek is, amelynek feladata hazánkban a szocializmus alapjának lerakása. 2. Politikai munkánk alapvető feladata, hogy megértesse minden vezetővel, dolgozóval, hogy nem vezet más út az életszinvonal emeléséihez, csak a munka termelékeny-« ségének szakadatlan növekedése, az önköltség állandó csökkentése, a szigorú takarékosság, a minőség következetes javítása. Szocializmust építő országunkban a munkatermelékenység szakadatlan emelése és az önköltség állandó csökkentése gazdasági törvény. Ennek a törvénynek a megsértése károsan érezteti hatását népgazdaságunk minden területén, különösen az életszinvonal emelésében. A munkatermelékenység emelése, az önköltség csökkentése alapját képezi hatalmas építéseink beruházásainak, biztosítja honvédelmünk fejlesztését és így közvetlenül a béke megvédését is. A munkatermelékenység emelése nélkül a dolgozók életszínvonalának felemelésére tett ígéretek megalapozatlanok, üresek — a dolgozók félrevezetését jelentik, mintahogyan ezt a jobboldali nézetet vallók tették. A munka termelékenységének növelése tehát új társadalmi rendünk, a szocializmus győzelme szempontjából a legfőbb kérdés. Nézzük meg konkrétan mit jelent a munka termelékenységének növekedése? Ha a Borsodi Szénbányászati Trösztnél havonta csak 1 százalékkal növelnék az összüzemi fejteljesítményt, ez azt jelentené, hogy havonta 2.802 tonna szénnel adnánek többet népgazdaságunknak. Ez a — nnriyisée « 700 család évi tüzelőszükségletének kielégítését biztosítaná, emellett a borsodi tröszt bányászainak jövedelme 150 ezer forinttal emelkedne. Ebből az összegből három családiházat lehetne építeni, egy -v alatt pedig az egy százalékos fejteljesítmény emelést alapulvéve, 36 családi házzal gyarapodhatna a tröszt, (Folytatás a 2-lk oldalon !
