Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
8 GSZARMAGYARORSZAG Vasárnap, 1955. május 1. JAVASLATUNK (A totóiroda előtt nem lehet közlekedni.) A MEGTRÉFÁLT borbély esete LOGIKA — Maga is jóbban tenné, ha ivás helyett dolgozna. i—i Nem lehat... hukk ..., mert A LUSTA LABDARUGÓNAK GONDOZZÁK AZ UTCAKERTEKET Nagyzási mánia. „NAGY FOGÁS* yl/láftUuL mmőhp • niliilTlIltMIIMtiMMSIIItllttllNiMSMItMIISCtItMtItllllilttlllttIttlMISftMIttllllllllttlllllMItllintlMfllMtlltttMtttHlltMMM Régi anekdoták, népmesék, tájadomák, feliratok, mulatságok ha iszom, az ne ... nekem ... ú .., ünnep — és ... hukk ... ü .., ön-1 nepnap ... nem dolgozom. A könyvpusztító Loriaicz sajátságos neme volt az őrülteknek. Minden újon megjelent könyvet megvett, a himlőoltástól kezdve a téglavetésig és ami több: azokat el is olvasta. De amint egy lapot elolvasott, azt menten ki is szakította, s ilyenformán, mikor végigolvasta a könyvet, nem maradt egyéb a kezében, mint annak a táblája. Ezt azután szépen betette a könyvtárába. Az ango] Magyarhonban Egy angol, utazik az alföldön, éjszakára kénytelen megszállni valamely magyar paraszt házában, s ott mindjárt ágyat vetnek neki. Az angol, aki azelőtt csak paplanokat látott lakarózás végett, most, megpillantva az wtóztettó köpcös dunnát, semmit sem képzelt egyebet, minthogy ez ismét egy másvalakinek a párnája és, hogy Magyarországon így szoktak az emberek aludni, egyik a másik tetején, egészen fel a gerendáig. Eredj fiam, — mondd a szolgálattevő leánynak, miután lefeküvék a iőllveremben nagy szomorúan — siettesd azt az urat, vagy asszonyságot, aki rajtam fog aludni, hogy ne soká késsék, mert magam, is álmos vagyok. Három selyp leány Három lánya volt a parasztasz- szonynak, elég szépek, elég módosak voltak mind a hárman, de egy fő hibájuk volt az, hogy mind a három selypített: márpedig selypítő leányokat senki sem vesz feleségül. mert azokról azt hiszik, hogy nem lesznek jő gazdasszonyák. Egyszer messzeföldről jöttek lé- ánynézők a faluba. Az anya megparancsolta a három leánynak, hogy egy se szóljon egy szót is. mert amelyiken észreveszik a selypítést, az pártéban marad. Be is fogta erővel a száját mind a három. A háztűznézőfc ott voltak már, s tetszettek nekik a lányok. Amint egyszer beszabadul a házi kuvasz és az ágy alatt teknő- be tett lisztet elkezdi enni, a leg- nagyobbik leány erre elkiáltja ma gát: ÉRTESÍTJÜK kedves vendégeinket, hogy a dióagyőr-vasgyári nagy- vendéglő kerthelyisége május 1-én megnyílik. A zenét BALOGH GYUSZI szalon- és tánczenekara szolgáltatja.- Változatos műsor, ízletes ételek és italok, nagy választéka várja kedves vendégeinket. Kedvezőtlen időjárás esetén a műsort az emelet összes éttermi helyiségeiben tartjuk. TÁNC! SZÓRAKOZÁS! HANGULAT! ESZAKMAGYA RORSZAG $ Mae-var Doleozőlc Párttá Megvet Bizottságának napilapja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Földvári Rudolf. SZERKESZTOSEG: Miskolc. Széchenyi n. 30 Telefonszámok: 15-015 15—016 15—017. Teijesztik: a megyei Postahivatal Hirlaposz- tálya és a hirlapkézbesitő postahivatalok Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési df|: II lorint. ______ Borsodmegvet Nyomdaipari Vállalat. Miskolc PeVáSe nyomdavezető: Kosatí kaién. — Nini! A kuta eszi a lisztet. — Ez már elárulta magát. A középső meg akarja dorgálni és mondja: — Udan halgassz, te bojcmd. A legkisébbik legjobb akart lenni, mint a tündérmesékben van. s legvégül azt monda: — Én nem szójak egy szót szem. A leánynézők mind a hármam otthagyták szépen. A palóc és a tinta A palóc legény elemózsiát hozott hazulról az úrfinak, ki a városban járt iskolába. Meglátja a legény az almárium tetején a nagy tín- tásüveget, s felé kacsint. — Innám een abbó, ha szabadna. — Innál a gutát! — mond a diák — hisz az tinta. — Had legyeek az tinta, csak een egyet húzhatnék belőle. — No hát, huzz belőle egyet, tudom, hogy nem huzassz másikat. A legény fogja az üveget, s egyet kortyant belőle. — Üm! — mond fanyar képpel. — hát mért nem mondta az urfi! Hisz nem tinta ez, hanem kalamáris. Halottak beszéde Nagy embergyilkos darab adatott elő valamely színpadon és a játék személyzete nem volt elég a meghalásra, ki kellett bérelni még vagy 10 hajdút a városból, akik a művészet iránti tiszteletből meg engedjék magukat ölni. A szerepek jól betaníttattak, rakásra kell hullani a sok lövés után; ez igen egyszerű. Egyszerű bizony, de fatális arra nézve, aki legalul esik: minthogy úgy is lett. Két-három embert csak eltűrt a legelébb elhullott dalia a hátán, de mikor már a negyedik is ráesett, felmordul rá e szóval: — Eredj rólam öcsém, mert agyonnyomsz egybe! — Én menjek? — szólt a meg- dicsőült. — de én ugyan nem mehetek, mert én meghaltam. Nem jó diéta Egy fiatal ügyvéd, ki szemfájásban szenvedett, orvosától kapta azt a tanácsot, hogy hagyjon fel a pipázással, mert különben megvakul. — Már jó uram — feleié a megvakulandó — nagyon sok mindent láttam életemben, de beleszámítva azt is, amit még látni fogok, mindmind nem ér az egy pipadohányt, hat csak inkább maradok ennék Az elfordított lap A legátus ünnepi communió ajkaid inával olvasott a bibliából. A felvett rész a pátriárkák életéről szólt, ahol é szavakat olvasd az utolsó sorokban: — Ismerte vala pedig Ábraként Sárát ... . Itt fordítania kellett. De egyszer- re két levelet talált fordítani és ot» tan már a Noé bárkájáról volt szó, minél fogva ez lön az épületes folytatás: — ... és békémé vala ómnak honéit két szurokkal. Szép büntetés Télen minden gyerek egy hasát» fát tartozott vinni fűtésre az iskolaházba. Sokan elmaradtak 4 porcióval, nem hozták el a fát. Ezekre azt a büntetést szabta *f rektor, hogy tenyereikkel fogják be füleiket, hogy ilyenformán ne hallhassák a tanítást. Nem nekem kell Egy fiatal paraszt bemegy a pa* tikába és kérdi, hogy nincs-e ott valami fogfájás ellen való. A palié káros szó nélkül elővesz egy üveg. r.sét, odanyújtja a kérdezőnek, hogy szagolja meg. Amint ez az orrához érteti az üveget, egyszerre megüti az orrát valami prdöngős iUat. úgy, hogy elszédülve leesik a földre. Mikor aztán feltápászkodik. dián dalmag arccal kérdi tőle a patiká- ros: — No, ügye, hogy nem fáj már tt fogat — Jaj, hiszen nem az én fogant fájt, hanem, az apámé, annak ként tem az orvosságot. Jó recipe Egy perpatvarkodásairól hires asszonyság panaszra ment a város vén orvosához, hogy neki a nyelve fáj, mit használjon végette? — Pihentetni kell, asszonyom feleié a jó öregűr. Sírfelirat A miskolci temetőben olvasható ilyen sirkőfelirat: „Itten pihen Eszter asszony, de, még a férje is otthon.“ Összegyűl,te tett 1911-ben Jókai Mór által a „Magyar nép éles'1 eaü! könyvben,
