Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

2 EszakmagyarorszäG Csütörtök, 1955. májas 1#, A Minisztertanács határozata a kukoricatermelés fejlesztéséről Ä kukorica Magyarországon ré­gen elterjedt növény és az ország vetésterületében a második, a ter­més mennyiségében pedig az első helyet foglalja el. Mégis, jóllehet a kukorica vetésterülete növekedett és ta felszabadulás utáni évek termés­átlaga is magasabb, mint a felszaba­dulás előtti tíz évben, s jóllehet, hogy a kukorica az a növény, amelynek a terméshozamát jobb munkával, különösen gépek alkalmazásával vi­szonylag a legkönnyebben lehet fo­kozni — mindezideig nem értük el azt a termelési szintet, ami a kuko­rica termesztésére kedvező termelé­si adottságaink között elérhető. Külö­nösen nem fejlődött kellően a kuko­rica nagyüzemi termesztése, holott ennek a feltételei szocialista nagy­üzemeinkben és gépgyártásunkban mindinkább rendelkezésünkre áll­nak. Ezért a Minisztertanács határoza­tot hozott, amelyben célul tűzte ki a kukoricatermesztés nagyarányú fo­kozását, különösen azt, hogy a lehe­tő leggyorsabban meg kell valósíta­ni fejlett nagyüzemi fejlesztését és ezen az úton nagy arányban fokoz­ni kell a terméshozamokat. 1. A Minisztertanács kötelezte a földművelésügyi minisztériumot és az állami gazdaságok minisztériu­mát, hogy az ezévi kedvező tapasz­talatok alapján 1956 április 1-ig minden gépállomáson és állami gaz­daságban annyi négyzetes vetőgépet es kultivátort állítson munkába, amennyi az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kukoricaterü­letének legalább ötven százalékán gépi négyzetes művelés elvégzéséhez szükséges. 2. A kukoricatermés növelése ér­dekében kötelezte a Minisztertanács a földművelésügyi minisztériumot, hogy a bevált heterozis kukoricave­tőmag előállítását nagy arányokban növelje: Fajtahibrid kukoricából 1956-ra ötszázezer katasztrális hold­ra, 1957-re nyolcszázezer katasztrá­lis holdra elegendő vetőmagot, ezen­kívül M—5-ös beltenyésztéses hibrid kukoricavetőmagból 1956-ra négyezer katasztrális holdra, 1957-re százezer katasztrális hold bevetésére elegendő vetőmagot kell előállítani. 3. A kukoricatermeléssel kapcso­latos kutatómunkát — a Magyar Tudományos Akadémia közreműkö­désével — jelentősen ki kell széle­síteni és a kutatás eddigi körén túl­menően új termesztési és felhasz­nálási módszereket kell kidolgozni. A kukoricatermés takarmányértéké­nek nagyarányú növelése érdekében elhatározta a Minisztertanács, hogy már ebben az évben húsz kísérleti és tangazdaságban, illetőleg állami gazdaságban nagyüzemi kísérleteket kell beállítani a kukorica tejesérés­ben történő betakarításának és ily- módon évenkint kétszeri termeszté­si lehetőségeinek a kikísérletezésére. Egyik kísérlet: korai kukorica te- jeséréstoen betakarítva, külön silózva a csöveket abraksilónak, a zöld szá­rat szársilónak, utána ismét korai kukorica szintén tejesérésben beta­karítva. Másik kísérlet: Középérésű kuko­rica tejesérésben betakarítva, szin­tén külön silózva a csövet és a szá­rat, utána ugyanez a kukorica szin­tén tejesérésben, illetőleg zölden be­takarítva. E kísérleteket a szokásos termesz­tési és betakarítási módszerekkel — szokásos művelés és érett állapotban történő betakarítás, őszi takarmány- keverék után korai szemes kukori- catenmelés — egyidejűleg összeha­sonlítva kell beállítani. A kísérleteknek minden változat­ban ki 'kell terjedmök az évi termés teljes takarmányértékének pontos megállapítására, takarmányozásra történő felhasználására! aa u/tónö- vényként vetett búza termésben megmutatkozó hatásra és az egyes termesztési módok gazdaságossági számításaira. 4. A kukoricatermés fokozása ér­dekében a Minisztertanács országos Hrukorlcatermelésá Versenyt hirdet. A versenyben részt vehetnek a ter­melőszövetkezetek legalább har­minc katasztrális hold, az állami gazdaságok legalább ötven kata­sztrális hold területtel és az egyéni gazdálkodók legalább két kata­sztrális hold területtel. A versenyben kiemelkedő terméseredményt elérő termelőket a Minisztertanács által meghatározott módon kitüntetésben kell részesíteni. Azi országos kukoricatermesztési versenyben való részvételre a járási mezőgazdasági osztályokon június 15-ig lehet jelentkezni. Az állami gazdaságok területi igazgatóságuk­nál, a kísérleti és tangazdaságok pedig .minisztériumi igazgatóságuknál je­lenthetik be részvételüket Az elért terméseredmények alap­ján a minisztertanácsi határozat szerint elnyerhető kitüntetések mel­lett a legjobb eredményt elérő gaz­daságok, illetve termelők részt vesz­nek az őszi országos mezőgazdasági kiállításon, ahol kiállítási díjazás­ban részes ülnek. A kiállításon kell odaítélni a kukoricatermesztés 1955. évi nagydíját, továbbá külön az ál­lami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek és az egyéni gazdálkodók csoportjában egy I., három II. és öt III. díjat. A versenyeredmények el­bírálása úgy történik, hogy augusz­tus 3Í-ig becsléssel kell megálla­pítani a versenyben résztvevők vár­ható kukoricatermését és a legjobb eredményt elérők termését szeptem­ber 15-én kell az országos mezőgaz­dasági kiállításon bemutatni. A szovjet ipari Mcionáriusok országos értekezletének május 17-i ülése Az ipari funkcionáriusok országos értekezlete május 17-én folytatta munkáját. Az ülésen felszólaló válla­latvezetők, termelési újítók, miniszte­rek, tudományos dolgozók kiemelték a szovjet ipar különböző ágazatainak fejlesztésében elért sikereket, feltár­ták a hiányosságokat és felsorolták azokat az intézkedéseket, amelyek megvalósításával még jobban fellen­díthető a szovjet ipar a tudomány és a technika legújabb eredményeinek széleskörű alkalmazása és az élenjáró tapasztalatok népszerűsítése alapján. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió ásványolujipari minisztere rámutatott beszédében, hogy újabb kőolajlelő­helyek feltárásával é® kitermelésével a mostani ötéves terv idején többszö­rösére növelték az átlagos évi kőolaj- termelést a háború előtti ötéves terv­hez képest. A kőolajipar fejlesztésé­ben mutatkozó fogyatékosságok közül kiemelte a fúrási munkák megszervez zésének hiányosságait. A technika fejlődéséért folyó harc további feladatairól Alekszandr Top- csijev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főtitkára beszélt. Ki­jelentette, hogy a szovjet országban megteremtették a legfontosabb tech­nikai problémák megoldásának min­den feltételét. Példaként utalt arra, hogy a Szovjetunióban az atomerőt a tudósok és az ipari funkcionáriusok szoros együttműködése alapján békés célokra használják fel. Hozzáfűzte azonban, hogy a tudomány fejleszté­sében és a tudományos eredmények alkalmazásánál még akadnak fogya­tékosságok. A május 17-i ülésen 12 szónok szó­lalt fel. Az értekezlet május 18-án folytatta munkáját. (MTI) Szakszervezeti küldöttség utazott Csehszlovákiába Ze-ntai Ernő, a SZOT titkára és Ligeti László a KPDSZ elnöke Prá­gába utazott a csehszlovák szak- szervezetek május 19-e—23-a között tartandó III. kongresszusára. (MTI) Május 22-től nyári időszámítás A Minisztertanács április 15-i ha­té tr-oeafai (értelmében május 22-én vasárnap éjjel két órakor nyári idő­számítás lép életbe. Ennek megfele­lően 22-én két órakor az órákat há- rom órára kell előre -igazítani. A nyári időszámítás 1955. október 2-ig tart, ezen a napon három órakor az órákat vissza kell igazítani két órára. »>»»« Tanuljunk meg egyszerűen, szépen beszélni Irta: P. LAPTYEV HALLGASSUK csak ^ ,(0. gyan beszelnek a propagandisták a magánéletben színesen, érdekesen, minden szavuknak íze, zamata van. Am, ha fellépnek az előadói dobo­góra, a szó szoros értelmében átala­kulnak. Vége az egyszerű beszéd­nek. A propagandista azt hiszi, hogy az előadói asztalnál nem illik úgy beszélni, ahogy rendesen szo­kott, igyekszik valamilyen külön­leges nyelvet használni. Ahelyett például, hogy „bika“, feltétlenül „szarvasmarha tény észapaállatot“ mond. Előadóink nyelvét különösen az előadások előre összeállított szöve­gei, az úgynevezett „sillabuszok“ rontják. Köztudomású, hogy a folyó beszéd sokbem, különbözik a leírt beszédtől. A folyó beszédben sokkal rövidebbek a mondatok, a folyó be­széd közvetlenebb, sokkal nagyobb Itatással van a hallgatók érzelmeire. Az az előadó, aki könyvből vett mondatokban beszél, lemond a folyó beszéd minden előnyéről. Nem be­szélget a hallgatósággal, hanem tu­lajdonképpen könyvszöveget olvas fel. Az már nem is fontos, hogy ezzel kapcsolatban idönkínt eltér a teírt szövegtől, vagy azt kívülről mondja el, A tapasztalat azt mutatja, hogy a száraz, hivatalos nyelven elmon­dott előadásoktól idegenkednek a hallgatók. Egyesek azt gondolják, hogy most, amikor következetesen érvényesül a pártoktatásban való önkéntes részvétel elve, azokat, akik nem járnak előadásokra, item érdek. tik az- elméleti kérdések. Ez helyte­len felfogás. Az érdeklődés hiá­nyának oka magukban a propagan­distákban keresendő. Az előadások ugyanis gyakran olyannyira szára­sak, hogy nem tudnak érdeklődést kelteni, + .. , LL, uk.1 u_.U NEM VITÁS. , , .--------------------hogy a legbonyo­lultabb tételeket is ki tudjuk fej­teni saját szavainkkal, népszerű formában anélkül, hogy a vulgarx- zálás hibájába esnénk. De ennek érdekében meg kell változtatnunk az előadásokra való felkészülés mód­szerét. Csak az a propagandista tudja érthetően, népszerűén, saját szavaival megmagyarázni hallgatói­nak a téma tartalmát, aki maga ts alaposan elmélyed az anyag tanul­mányozásába, A propagandistának az előadásra kerülő anyagot teljesen magáévá kell tennie. Ha ez sikerül, akkor a saját szavaival is ki tudja magát fejezni. Az „elsajátítani“ szó nyilván a „saját" szóból ered és eredetileg annyit jelentett: „sajáttá tenni“. Ha a propagandista a szó­nak ilyen értelmében sajátítja el a marxi—lenini tanítások lényegét, a legbonyolultabb kérdéseket is olyan érthetően tudja kifejteni, mintha t saját útiélményeiről beszélne. Egyes propagandisták az előadásra való felkészülés során inkább az emlékezetüket, semmint gondolkozá­sukat veszik igénybe. Van, aki sokat tud és sok mindenre emlékszik, mégsem tud jó előadást tartani. Én megszoktam, hogy amikor előadásra készülök, képzeletben állandóan vi­tatkozom valakivel és ellenfelemet igyekszem meggyőzni. Rájöttem, hogy előadásaim ezért érthetőek és világosak. Az ilyen felkészülés per­sze sokkal nagyobb szorgalmat igé­nyel, mint a különböző forrásokból kiollózott részletek összeállítása, viszont az ilyen előadásnak sokkal több a haszna. Ismertem olyan pro­pagandistát is, aki az előadásra való felkészülést leegyszerűsítette; egész mondatokat, sőt bekezdéseket másolt át füzetébe. A jobb kezével irt a balkeze mutatóujjával pedig a könyv sorain haladt pégig. Mindkét keze dolgozott, a feje azonban sem­leges maradt. CSEHOV "Szomorú történet“ című novellájában az öreg professzor így beszél: „Ahhoz, hogy jó előadást tartsunk, hogy ne legyünk unalma­sak, s előadásunkból a hallgatók is tanuljanak, a tehetségen kívül gya­korlatra és tapasztalaira is szükség van, tökéletesen ismernünk kell sa­ját erőinket, ismernünk kell azokat akiknek előadást tartunk és tudnunk kell azt, hogy miről beszélünk.“ Ha mindezek a feltételek együtt van­nak, semmi akadálya, hogy az elő­adó a saját szavaival beszéljen. Minden embernek megvan a maga egyénisége, megvan a maga egyéni beszéde. Ha a hallgatóság nem érzi az előadóban az egyéniséget, unat­kozik. Egyes előadók, hogy beszédjüket élénkítsék, mesterséges fogásokhoz folyamodnak. Azt hiszik, hogy nem baj, ha az egész -előadás elvont, csak időnkint példákkal kell élén­kíteni, vagy a hallgatókat valami­lyen tréfával, szójátékkal felrázni. A tréfákat és a szójátékokat a hall­gatók bizonyára megjegyzik maguk­nak, de a legfontosabb — a tartalom — elsikkad. Vannak olyan előadók, kik visszaélnek a tréfákkal. Az alap­vető gondolat rovására az érdekes példák igen hosszú sorát idézik. Az ilyen előadásokat szívesen hallgat­ják, de semmit sem tanulnak belőle. Az olyan példák, amelyek semmit sem bizonyítanak, semmit sem ér­nek s csak rontják a hallgatók ízlé- séf ' SEMMI SZÜKSÉG Qrra> homf mesterséges eszközökkel élénkítsük a beszédet. Ha az előadó valóban arra törekszik, hogy a hallgatóit valamiről meggyőzze, hogy valami­lyen igazságot bebizonyítson, saját szótárában is mindig megtalálja a szükséges szavakat. Az osztrák államszerződés aláírásának sa j tóvisszhangja becs Számos bécsi lap azt írja vezér­cikkében, 'hogy az államszerződés aláírásával új korszak kezdődik Ausztria történetében. „Az osztrák nép — írja az Öster­reichische Neue Tageszeitung — május 15-én egybeforrott slágáinak napját ünnepelte. Mindaz, ami szét­választotta a népet, háttérbe szo­rult. Az elmúlt tíz év során új ha- zafiság, a nemzeti öntudat új érzése jött létre, amely e vasárnap örömteli óráiban kifejezésre talált. Az öröm és megelégedés érzése társul jöven­dő felelősségünk tudatával." Az Österreichische Volksstimme írja: „Az államszerződést minde­nekelőtt a Szovjetuniónak köszön­hetjük, amely ismét bebizonyította, hogy országunk és népünk legjobb barátja." PRÁGA A csehszlovák lapok részletesen kommentálják az osztrák állam- szerződés aláírását. Az osztrák kérdést már a múlt évben meg lehetett volna oldani, ha a nyugati hatalmak jóakaratot ta­núsítottak volna a berlini értekezle­ten — írja a Práce. Az osztrák ál­lamszerződés aláírása megnyitja az ---------------­utat az országok közötti együttműkö­dés megteremtése felé. Az osztrák kér" dés megoldása napirendre tűzi mád vitás nemzetközi kérdések, mindem nekelőtt a német kérdés békés meg« oldását, BUKAREST A Romania Libera a következőket írja: „A világ népei örömmel üdvözliki az osztrák államszerződés aláírását amely új lapot nyit nemcsak Auszt« ria, hanem az európai államok kő« zötti kapcsolatok történetéiben. E szerződés aláírása kétségtelenül elő­segíti a nemzetközi helyzet enyhülé­sét és az országok közötti kapcso­latok megjavulását." VARSÓ > Az osztrák kérdés megoldása ne*rt volt könnyű — írja a Trybuna Ludu„ Hála a Szovjetunió kezdeményezésé­nek és hála a moszkvai tárgyalások­nak, előkészítették a talajt a meg­egyezésre és az osztrák államszerző­dés ténnyé vált. Az osztrák állami szerződés megkötése ■— mutat rá a; lap — megjavítja a nemzetközi lég­kört és emeli a legmagasabb szín­vonalú értekezlet sikerének esélyeit, Az V. Világifjúsági Találkozó gazdag programja Az V. VIT-et 1955 július 31-től augusztus 14-ig tartják Varsóba«. Nemcsak Lengyelországban, de világszerte javában folynak ^már az előkészületek. Előreláthatólag külföldről mintegy 30 ezer fiatal érkezik a VIT-re. A nyugati országokból körülbelül 15 ezer, a gyarmati orsza-r gokból pedig mintegy 4 ezer fiatal látogat el a nagy nemzetközi talalicos zára. Számos újságíró, kulturális személyiség és kiváló sportolo reszve- telével számolnak a VIT előkészítői. Varsóban megkezdte munkáját az V. Világifjúsági Találkozó len­gyelországi előkészítő bizottsága. Előreláthatólag 150 ezer lengyel fiatal vesz részt a VIT-en. .' Részleteiben még nem dolgozták ki teljesen az egesz programoti de az előzetes tervek is azt mutatják, hogy ez a találkozó igen nagy-* szerűnek ígérkezik. A megnyitó-ünnepség keretében 3500 fiatal táncbemutatója lesZ) mintegy ?400 fiú és leány kollektív tornamutatványára is sor kerül. A VIT keretében külön találkozókat is szerveznek. így például az amerikai fiatalok a kínaiakkal, a francia fiatalok pedig a németekkel találkoznak majd. Külön leánynap, diáknap, karneválnap stb. is lesz. Számos kulturális rendezvényre is sor kerül. A legjobb lengyel éti külföldi kultúregyüttesek gyönyörködtetik majd a VIT résztvevőit. Eme- lik a VIT színességét a különböző néprajzi, képzőművészeti stb, kiáU Vitások. A sportmérkőzéseken körülbelül 4000 fiatal indul. Sok fiatal szá­mára nyújt ez lehetőséget arra, hogy minél jobban felkészüljön az 1956- ban Melbourneban megtartandó olimpiára. A lányok 13, a fiúk pedig 23 sportágban mérik össze erejüket. Az előkészítő bizottság nagy gondot fordít a sporttelepek, a sza-^ hadtéri színpadok biztosítására. Mintegy 2 ezer autóbusz és teherautó áll majd a küldöttek rendelkezésére. A külföldi fiatalokat a varsói szállodákban, kollégiumokban, iskolákban helyezik majd el. Három nagy külön-konyhát is berendeznek, amelyekben nemzeti eledeleket ké­szítenek a hinduk, a kínaiak stb. számára. Több ország rádióállomásai és filmvállalatai már most készülnek a VIT-el kapcsolatos munkájukra. Természetesen ez a rövid közlemény nem nyújt teljes képet tt VIT igen sokrétű előkészületeiről, de magábanvéve is ízelítőt ad az V* Világifjúsági Találkozó hatalmas méreteiről. Hogyan növeljük az almaíak terméshozamát? Irta: J. Gunar és M. Kalinkovics. Megfigyelhettük, hogy a gyümölcs­fák általában sokkal több virágot hoznak, mint amennyire szükség van és a virágok megtermékenyítése után képződő gyümölcskezdemények nagy­része lehullik, nem fejlődik ki. A Szovjetunióban végzett kísérletek például azt mutatják, hogy az egyes fajták között tapasztalható csekély eltéréssel egy_egy kifejlődött almafa 100—120 ezer virágot hoz, ugyanakkor a gyümölcsök száma bő termés esetén sem haladja meg a 10—12 ezret. A „K. A Tyimirjazev“ mezőgazdasági akadémia kísérletei szerint az egyes almafajták csak 4—7 százalékát neve­lik ki a gyümölcskezdeményeknek. A felesleges gyümölcskezdemények igen sok értékes tápanyagot vonnak el a fáktól, a megmaradó gyümölcs jórésze pedig apró marad és gyenge minőségű lesz. De sokkal nagyobb baj az, hogy az ilyen „bő gyümölcsű“ esztendőkben a fák nem tudnak elegendő új hajtást ne­velni e így kevés lesz a termőrügy a következő évben. A legyengült fák több kárt szenvednek a fagytól, a nö­vényi betegségektől és a rovarkár­tevőktől. Mindezekből az következik, hogy csak két_három évenkint terem­nek, tehát nem számíthatunk rend­szeres, biztos termésre. Az élenjáró gyümölcskertészek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az alma- és körtefák rendszeres, gondos ápolás, gyakori és hő trágyázás mel­lett majdnem minden évben hoznak termést. De ehhez igen sok szerves és szervetlen trágyára van szükség, kü­lönösen sok nitrogén műtrágyára. De még igy sem lehet kiküszöbölni a fe’esleges gyümölcskezdemények kép­ződését s továbbra is sok tápanyag Vész kárba. A kertészeti szakemberek már rég­óta foglalkoznak a gyümölcsképződés normalizálásával. Egyes vidékeken ollóval, késsel levagdossák a feles­leges virágokat s így valóban elérik, hogy, a megmaradt: virágokból egész­ségesebb, nagyobb gyümölcsök fejlőd­nek, s hogy a következő évben sem „vakációznak“ a fák. De ez a mód­szer rengeteg vesződséges munkál! igényel. 1 A moszkvaterületi „K. A. Tyimir-s jazev“ mezőgazdasági akadémia tan-J gazdaságában folytatott kísérletek so­rán az almafák felesleges virágaid nak eltávolítására legalkalmasabbnak: találták a vegyiszerek permetezésével! történő ritkítást. E módszer az almai virágzásának biológiai sajátosságaiig alapszik. Ugyanis az alma termő- rügyeiből kibontakozó 4—6 virág néni egyszerre, egy napon nyílik ki, ha­nem először a központban lévő leg-f erősebb virág, aztán néhány napi múlva az oldalsók. A 0.06 százalékos dinitroortokrezol („sárga-méreg“)ii vagy a dinitrofenolát oldat az egy-í kétnapos virágokat elpusztítja. ellenJ ben a három-négynapos virágoknak! és a kis gyümölcskezdeményeknek egyáltalán nem árt. Ezért a tömeges virágzás harmad-negyednapján kell megpermetezni a fákat, A megpermetezett fákról hamaro- san lehulltak az oldalsó „tartalék virágok“, a többi fa pedig még 55—< 60 napig nevélte a gyümölcskezdemé­nyeket s csak aztán hullatta le. HekJ táronként! átlagban a permetezed fák 300—700 mázsával több gvüm0^ csőt adtak, s a gyümölcsök ngyanalá kor nagyobbak, szebbek, egészsége­sebbek lettek. A virágok veeyianyaggal történt ritkítása után a fák lombja is jobban fejlődött, több keményítő, cukor ju­tott a gyümölcsnek s a következő évekre erős termőhajtáeokat neveltek. Az itt leirt módszer még túlságosan új ahhoz, hogy tömeges alkalmazását ajánlhassuk. Mindamellett azonban fontos, hogy a tudományos intézmé­nyek, a kísérleti gazdasagok és a kér-’ tószeti szakemberek haladéktalanul fogjanak hozzá a módszer kipróbálá­sához a helyi viszonyoknak meg­felelően.-»

Next

/
Thumbnails
Contents