Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

0

JlSZAKMAGYARORSZÁG

Csütörtök, 1935. május ÍZ.

A szBvjel kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében

Moszkva (TASZSZ)

J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője május 10-én az ENSZ leszerelési Albizottságában előterjesztette a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiitásáról és az új háború veszélyének elhárításáról szóló javaslatát.

A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik;

A 'közgyűlés ajánlja minden államnak, tegye meg a szükséges léréseket annak a közgyűlési határozatnak szigorú végrehajtására, amely elítéli az új háborús propaganda bármely formáját, szüntessen meg minden háborús uszítást, a népei; közti ellenségeskedés szítását a sajtóban, a rádióban, a filmen, nyilvános felszólalásokban.

Úgy véli, hogy

á ncmzeí.iözi feszültség enyhítésének és az államok közötti szükséged bizalom megteremtésének megfelelne, ha a négy hatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Eráneiaország — a teljes kivonásról szóló megáll úUotlás megkötéséig ideiglenesen Németország területén hagyandó szigorúan korlátozott csapat kon- ilftgéseiien kívül országhatárai mögé vonná vissza Németország területéről megszálló csapatait.

E céloknak felélne meg az is, ha Németország mindkét részében a szigorúan korlátozott létszámú helyi rendőrerőket létesítenének és a megfelelő megállapodást közös négyhatalmi ellenőrzés alá helyeznék.

A 'közgyűlés üdvözölni fog minden más olyan lépést is, amelyet a négy hatalom csapatainak Németország területéről való kivonása céljából, továbbá a német problémának az európai biztonság és Németország egységes, békeszerető, demokratikus államként történő nemzeti egyesítése érdekében Váló megoldása megkönnyítése céljából esetleg tesz.

Szükségesnek tartja, hogy , a Biztonsági Tanácsban állandó tagkén: helyétfdglaló államok megállapodjanak az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan.

Felhívja azokat az államokat, amelyek tapasztalattal rendelkeznék az atomanyagok és az atomerő előálií- íásábart, nyújtsanak széleskörű termelési és tudományos-technikai segítséget más országoknak az atom- erő békés felhasználása terén és ne tegyék ezt a segítségnyújtást függővé semmiféle politikai, vagy katonai jellegű követeléstől.

Felhívja az érdekelt államokat, rendezzék a megoldatlan távolkeleu kérdéseket a szuverénitás és a területi épség elveinek megfelelően. Szükségesnek ismeri el, hogy az államok gazdasági kapcsolataikban megszüntessenek minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a köztük lévő széleskörű gazdasági együttműködés fejlődését, mindenekelőtt a kereskedelem terén. Elhatározza, hogy rendes ülésszakának napirendjére tűzi azt a kérdést, hogyan tesznek eleget az államok a jelen nyilatkozat kikötéseinek.

A közgyűlés (Biztonsági Tanács) megbízza az ENSZ leszerelési bizottságát, dolgozza ki és terjessze a Biztonsági Tanács elé „A fegyverzet csökkentése és az atom- és hidrogén- valamint más tömegpusztító fegyverfaj ták eltiltása kérdésében kötendő nemzetközi egyezmény (szerződés)“ tervezetét.

Az ilyen egyezménynek elő kell írnia:

A) A nukleáris fegyver, továbbá valamennyi egyéb tömegpusztító fegyverfajta alkalmazásának és gyártásának teljes tilalmát, valamint a meglévő nukleáris fegyverkészleték békés célokra való felhasználósát;

B) Valamennyi fegyveres erő és minden hagyományos fegyverzet jelentékeny csökkentését;

C) Megfelelő jogokkal, felhatalmazással* és feladatkörrel rendelkező olyan ellenőrző szerv létesítésé», amely valamennyi állam tekintetében biztosítja a megállapodásszerű tilalmak és csökkentések egyaránt effektiv megtartását, illetve végrehajtását.

Ennek megfelelően az egyezménynek (szerződésnek) tartalmaznia kell az alábbi fő kikötéseket, az államok hagyományos fegyverzete csökkentését, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták eltiltását, valamint ezen intézkedések két szakaszban való végrehajtása rendjét illető intézkedésekre vonatkozóan.

ELSŐ SZAKASZ:

1956-ban többek között a következő intézkedések hajtandók végre:

1. Az egyezményben (szerződésben) résztvevő államok kötelezettséget vállalnak, hogy

a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése felé vezető utón

teendő első lépésként nem növelik fegyveres erőidet és hagyományos fegyverzetüket az 1954. december 31-1 fegyverzet és fegyveres erő-szint fölé. Vállalják továbbá azt is, hogy nem növelik a. fegyveres erő és fegyverzet — beleértve az atomfegyvert is — céljaira jutó köttségveíési előirányzataikat az 1954 december Síével befejeződő év c célra fordított kiadásainak szintje fölé.

Az említett intézkedések a megfelelő egyezmény érvénybeléptétöl számított két hónap alatt teendők meg.

Az Egyesült Államok,, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország kormányai az egyezmény (szerződés) érvénybeléptétöl számított egy hónapos határidőn belül teljes hivatalos adatokat terjesztenek a leszerelési bizottság elé fegyveres erőikről, hagyomány...« fegyverzetükről és katonai célú kiadásaikról.

2. Megszabják azt a megállápodás- czerü szintet, amelyre az összes államoknak e szintet meghaladó fegyveres erői csökkentendők, olymódon, hogy

egyetlen állam se rendelkezzék öljem fegyveres erűkkel* amelyek komolyan íenyegcéLi a nemzetközi bekét,

Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország lényegesen csökkenti fegyveres erőit. E célból az említett öt hatalom kötelezettséget vállal, hogy olyan mértékben csökkenti fegyveres erőit, hogy azok ne haladják meg az alábbi határokat: Egyesült Államok l millió—1 millió 500 ezer fő, Szovjetunió: 1 rülllió—egymillió 500 ezer fő, Kína: 1 millió—1 millió 500 ezer fő, Anglia: 650 ezer fő, Franciaország: 65Ö ezer fő.

Az öt hatalom kötelezettséget vállal, hogy megfelelően csökkenti hagyományos fegyverzetét is, Megfelelően csökkentik az államoknak fegyveres erők és hagyományos fegyverzet céljaira jutó előirányzatait.

3. Legkésőbb 1956 első -.felében vi- lágértekezlétet hívnak össze a fSfy* vériét egyetemes csökkentése és az atomfegyver eltiltása kérdésében az ENSZ tagállamai és az ENSZ tagjainak sorába nem tartozó államok részvételével, hogy megszabják más államok fegyverzetének méreteit és eltiltsák az atomfegyvert.

A más államoknak engedélyezendő fegyveres erő létszáma minden ésétbén jelentékenyen alacsonyabb lesz a Biztonsági Tanács öt állandó tagja számára megállapított szintnél.

4. Az atom- és hidrogértfegyverrel rendelkező államok a fegyverzet- csökkentési és atomfegyver eltiltást program végrehajtásának egyik elsőrendű intézkedéseként kötelezettséget vállalnak, hogy megszüntetik a "kísérleteket ezekkel a fegyverfajtákkal.

Az államok ezen kötelezettsége végrehajtásának ellenőrzésére nemzetközi bizottság alakul. E bizottságnak jelentéseket kell terjesztenie a Biztonsági Tanács és a közgyűlés elé.

5. Az államok az öt hatalom fegyverzete és fegyveres erői mególlapí ■ tolt szintre történő csökkentésének első 50 százalékos része végrehajtását szolgáló intézkedések megkezdésével egyidejűleg

az atomfegyver teljes eltiltásáról szóló egyezmény érvénybe- lcptélg ünnepélyes tiötelezet (súgót vállalnak, hogy nem alkalmazza?; a nukleáris fegyvert, amelyet tilalmasnak tekintenek.

E szabály alól kivételt lehet tenni az agresszió elleni védelem céljából, amikor a megfelelő döntést a Biztonsági Tanács hozza meg.

6. Azok az államok, amelyek más államok területén katonai, haditengerészeti és légitámaszpontokkal rendelkeznek, kötelezettséget vállalnak, hogy megszüntetik ezeket a támaszpontokat.

Azt a kérdést, hogy az első szakasz folyamán mely támaszpontokat kell megszüntetni, kiegészítő meg. egyezés során kell megállapítani.

Ezen intézkedések megtételének elő kell segítenie az államok közti szükséges bizalom szilárdítását és meg kell könnyítenie a fegyverzet csökkentése, valamint az atomfegyver eltiltása terén a második szakaszra előírt intézkedések végrehajtásának lehetőségét.

MÁSODIK SZAKASZ:

1957-ben a következő intézkedéseket hajtják végre:

1. Haladéktalanul megszűnik az atom- és hidrogénfegyver gyártása és megfelelően csökkennek az államok katonai célokat szolgáló költségvetési előirányzatai.

2. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország az év folyamán

annak a különbségnek második ölven százalékával csökkenti fegyveres erőit és fegyverzetét,

amely az említett országok 1954. december 31-e fegyveres erő- és fegyverzet szintje, Illetve a megfelelő államnak az egyezményben vállait kötelezettség szerint csökkentett fegyveres erő- és fegyverzet szintje között van. Ezek az államok megfelelően csökkentik a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet céljait szolgáló előirányzatokat.

E szakasz során befejezik a többi állam számára a világértekezleten megszabott mérték szerinti fegyverzet- és fegyveres erők csökkentését is.

3. Ha már a fegyveres erők cs a hagyományos fegyverzet csökkentésének az egyezményben előírt 75 százalékát végrehajtották, érvénybe lep az atom- és hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták teljes eltiltása. E fegyvereknek az államok fegyverzetéből való kivonása és megsemmisítése, valamint a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megéllapodá.sszerű csökkentése utolsó 25 százalékos részének végrehajtása egyszerre kezdődik. Emellett mindkét folyamat 1957-ben, határidőre fejeződik be. Akkor mindgn atomanyagot kizárólkg békés célra használnak fel.

Az államok kötelezettséget vállalnak, hogy

elősegítik az atonicrő bé.rés felhasználása terén folytatandó

széleskörű nemzetközi együttműködés megteremtését.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy segítséget nyújtsanak a gazdaságilag elmaradott országoknak. Az ilyen segítséget nem szabad függővé tenni semmiféle politikai, vagy katonai jellegű követéléstől.

Az államok törekedni fognák arra, hogy a világméretű leszerelés és a nukleáris fegyver kivonása következtében keletkező mégíakárítások egy- részét az atomerő békés célokra történő széleskörű felhaszhálására fordítsák.

4. Befejeződnek a más államok területén lévő összes idegen katonai, haditengerészét! és a légitámaszpontok megszüntetését szolgáló intézkedések. Az összes fent felsorolt intézkedések megtétele után kívánatosnak látszik, hogy

a hatalmak a belső biztonság fenntartása és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya által reájuk rótt kötelezettségek teljesítése céljából feltétlenül szükséges szintig tovább csökkentsék fegyverzetüket cs fegyveres erejüket.

Kínának, miint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagjának a fegy- rverzet csökkentéséről, az atom, hidrogén- és más tömegpusztító fegy- vérfajfcák eltiltásáról szóló egyezményből folyó kötelezettségei kérdését a Kínai Népköztársaság részvételével kell megvizsgálni.

A közgyűlés elismerj a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről, valamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáról szóló egyezményből az államokra háruló kötelezettségek teljesítése hatékony nemzetközi el- llcmőrzóse ,megteremt,ésértók nagy jelentőséget és szükségességét.

A közgyűlés megállapítja, hogy jelenleg nincsenek meg a szükséges feltételek olyan ellenőrzés megteremtéséhez, amely valamennyi állam bizalmával rendelkeznék és teljesen megfelelne a nemzetközt biztonság érdekeinek.

Minthogy jelenleg nincs meg a, szükséges bizalom az államok között, olyan helyzet alakulhat ki, amelyben a nemzetközi ellenőrzésről hozott határozatok valóságban célt) nem érő egyszerű formasággá válnak. Ez annál megengedhetetle- nefcib, mert a jelen körülmények között a békeszerető népek leginkább az atom- és hidrogénfegyver miatt aggódnak. E fegyver;e vonatkozóan különösen nehézkes a nemzetközi ellenőrzés megteremtése.

Ez a veszély magának az atomiiparnak jellegéből adódik. Közismert, hogy az atomerőnek békés célokra való előállítását fel lehet használni a robbanó atomanyag készletek felhalmozására — méghozzá egyre nagyobb mennyiségben.

Nemzetközileg ellenőrizhetetlen lehetőségek nyilnak arra, hogy az ellenőrzést megkerüljék és titkos atom- és hidrogénfegyver gyártást szervezzenek meg abban az esetben is, ha formálisan megállapodás történt a nemzetközi ellenőrzést illetően.

Ameddig nem jön létra az államok között a bizalom légköre, addig a nemzetközi ellenőrzés megteremté- séi-őL 'kötendő miVudennemű egyezmény csak arra alkalmas, hogy elaltassa a népek éberségét.

Az atom- és hidrogénfegyver mellett bármily nagy is romboló ereje, háború keletkezése esetén a hadműveletekbe feltétlenül sokmilliós hadseregeket és óriási mennyiségű hagyományos fegyA DISZ 11. kongresszus küldöttei

a sárospataki járás iskolai DlSZ-szet vezetőinek titkára.

a mérai gépállomás agronómusa. DISZ vezetőségi tag.

a Lenin Kohászati Művek DISZ-titkára.

Megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlete

Varsó (TASZSZ)

Mái,us 11-én középeurópai idő szerint 10 órakor Varsóban a Lengve' Népköztársaság Minisztertanácsának lieijitégébcü megnyílt az európai államoknak az európai béke és biz- lomúg biztosításával foglalkozó érte- krzlete, amelyet az európai országok 1051 november 29—december 2-i moszkvai értekezletén elfogadott határozatából eredő kérdések megvitatására hívlak öesze.

Az értekezlet, munkájában az 1934 december 2-i moszkvai nyilatkozatét h'úiró államok — a Szovjetunió, a Lcngyél Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a ÍÍBtliáü Népköztársaság, a

Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság — kormányküldöttsége vesz részt. Az említett államok küldöttségének tagjai; a kormányfő, a külügyminiszter, a honvédelmi ml-- uiszter és más államférfiak.

Az értekezlet munkájában megfigyelőként résztvész a Kínai Népköztársaság képviselője is.

Az értekezlet megnyitásánál jéléíi voltak a lengyel és a külföldi sajtó tudósítói.

Az értekezlet át első ülésen élüőklő Cyraukiewiezuek, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége vezetőjének szavaival nyílt még.

Ezután Bülganyin, ü sZörjét küldöttség vezetője tett nyilatkozatot. (MTI)

A négy hatalom külügyminisztereinek héess értekezletéről

Moszkva (TASZSZ)

Mint sajtó jelentések tnár közölték, Becsben május 2te óta a Szovjetunió, Franciaország, Egyesült Államok és Nogybritanttia nagyköveté Ausztria U-fjH'teslö.Wk tf észvételével teirtiács- kozást folytat. A nagykövetek tanácskozásának az a feladata, hogy befejezze a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló iíl.E mszts-rfeődés szövegéhpk előkészítését arra, hogy azt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritan- nia és Franciaország, valamint Ausztria külüjjjtni'nisztere megtárgyalja és aláírja.

Tekintve, hogy a nagyköveteiknek a szerződési szöveg összeegyeztetésével kapcsolatos munkája befejezéséhez közeledik, W. Hayter, Nagy- briíartnia moszkvai nagykövete május 9-én megküldte V. M. Molotov- ,nak a Szovjetunió külügyminiszterének Dulles amerikai külügyminiszter, A. Piináy francia külügynfitilSztér és MacMillan angol külügyminiszter űzette tét. Böbén az üzenetben a hárdtn Cm li tett hatalom rrünisztere azt javasolja, hogy azf osztrák államszerződést május i5-én Becsben írják alá azzal, hogy érré az időpontra mindén elkészül és, ■hogy május 14-én a négy hatalom külügyminiszteréi nem hivatalos eszmecserét folytassanak.

V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminiszteré W. Haytér moszkvai angol nagykövet útján május lÖ-én megküldte válaszát Dullés amerikai, Pinay francia és MacMillan angol külügyminiszternek. A válaszban az áll, hogy a találkozónak általuk javasolt időpontja elfogadható és hogy ö, V. M. Molotov május

14-én Bácsbe érkezik és résztvehet a nemhivatalos eszmecserében. V. Mi Molotov azt is közölte, megelégedéssel fogadja a három nyugati hatalom külügyminiszterének ázt a javaslatát, hogy május 15-én Becsben írják alá az osztrák államszerződést;.

Kibocsátották a Szovjetunió 1955. évi népgazdaság fejlesztési kölcsönét

Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa abból a célból, hogy a lakosság hozzájárulhasson anyagi eszközeivel a Szovjetunió' népgazdaságának további fejlesztéséhez, telhatározta, hogy

verzetet vonnának be, mert ennek döntő jelentősége van minden nagy háború kimenetele szempontjából.

Mindezt tekintetbe kell venni akkor, amikor az államoknak a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóló egyezményben vállalt kötelezettségei teljesítésének nemzetközi ■ ellenőrzésé kérdését akarjuk megoldani.

A nemzetközi ellenőrzés megteremtésének, továbbá a nemzetközi ellenőrző szerv jogainak és felhatalmazásának kérdését ilymódon a nemzetközi feszültség enyhítését, az «lltgnok közli bizalom szilárdításét és a fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegyver eltiltását illető más lépések megtételét szolgáló fenteinlitett intéz kedések végrehajtásával szoros kapcsolatban kell vizsgálni.

A fentemlitéttékből kiindulva a közgyűlés nemzetközi ellenőrző szervet létesít a következő jogokkal és felhatalmazással:

1. A fegyverzet: csökkentését és az atomfegyver eltiltását szolgáló Intézkedések végrehajtásának első szakaszára.

A) Annak megakadályozása céljából, hogy valamely állam váratlan támadást intézhessen más állam ellen, a nemzetközi ellenőrző szerv valamennyi megfelelő állam területén (kölcsönösségi alapon ellenőrző kirendeltségeiket létesít a nagy kikökiböcsátja a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló (1955. évi) államkölcsönt, mégpedig harminckét milliárd rubel összegben, húsz évi határidőre. (MTI)

tőkben, vasúti csomópontokon, gépkocsi főútvonalaik on, repülőterekéin. Az ilyen kirendeltségek feladata annak figyelemmel kísérése, hogy ne folyjék szárazföldi, valamint légi és haditengerészeti erők veszélyes ösz- szevonása.

B) A nemzetközi ellenőrző szei-vnek joga lesz megkövetelni az államoktól a szükséges felvilágosításokat a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről.

C) Az ellenőrző szerv akadály te tanul hozzájuthat az állam katonai költségvetési előirányzataira vonatkozó anyagokhoz.

2. A fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegyver eltiltását szolgáló intódkedések végrehajtásának második szakaszára.

A fenti nyilatkozatban foglalt intézkedések végrehajtása, továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését, at atom- és hidrógénfegyver eltiltását szolgáló, az első szakaszra előírt intézkedések megvalósítása

megteremti az államok közötti bizalom szí*.séges légkörét. Ezáltal biztosítva lesznek a szükséges feltételek a nemzetközi ellenőrző szerv feladatainak kiszélesítéséhez.

A nyilatkozat felsorolja, hogy á nemzetközi ellenőrző szerv ilyen körülmények között milyen jogokkal és felhatalmazással fog rendelkezni,

(MTI)