Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-26 / 97. szám
Erijének a testvéri koniüianisfca pártok, a kéke, a cl emokracia és a nemzeti íüggetieuség élharcosai éliií I ELVESZETT MUNKAÓRÁK I-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__________elveszett milliók nyomában (KÖRJÁRATON KAZINCBARCIKÁN) o Ötödik esztendeje épül Kazincbarcika! Az egykor jelentéktelen bá- nyászfalucska helyén, a csörgedező Tardona-patak s a hömpölygő Sajó mellett ez idő alatt ipari óriás, új város nőtt ki a földből. Aki erre jár, éppen olyan büszkeséggel tekint rá, mint Sztálinvá- rosra, Komlóra, Inotára vagy bármelyik más nagy építkezésünkre. Tudja errefelé mindenki, hogy ami Kazincbarcikán épül — a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyikombinát — hamarosan gyümölcsözni fog az egész ország javára. A tegnap még szinte puszta tájon ma ameddig a szem ellát, épület- óriások hosszú sora emelkedik. Aki csak néhány ' hónapja látta, már nem is igen ismerne rá a tájra. Hatalmas erőfeszítés eredménye ez, — nem üres szó tehát, hogy igen nagy az építők felelőssége! Munkájukra úgy figyel az ország, úgy tekint a nép, mint gyermekére az édesanya. És meg kell mondani őszintén: ha jól körülnéz az ember az építkezéseken, sok hibával, fogyatékossággal találkozik. Két fontos problémát ragadunk ki a sok közül. A munkafegyelem és az anyagta- toarékcsság kérdését, amelyek körül a legszembetűnőbb hibák vannak az építkezéseken. Vegyük sorjában külön-külön mind a kettőt..: © Nemrégiben összesített jelentést készítettek a városi párt végrehajtóbizottságon. A jelentés a munkafegyelemmel kapcsolatban a következőket állapította meg: „A kooperáció-építkezés területén naponta 7 ezer munkaóra esik ki a termelésből a rossz munkafegyelem és a szervezetlenség miatt. Ez naponta 880 munkás munkájának megtermelt értékével egyenlő.’7 ezer munkaóra egyetlen napon! Egy hét alatt tehát 42 ezer, egy hónapban pedig 168 ezer óra! És mind azért, mert nagyfokú liberalizmus tapasztalható az építkezéseken! Sajnos még mindig találkozni Kazincbarcikán olyan építésvezetővel és munkacsoportvezetővel, aki eltűri a lazaságot, a fegyelmezetlenséget — sőt maga is fegyelmezetlenül viselkedik. Ezért fordulhatott elő olyan eset, hogy az egyik dömperes benzines hordót rakott fel kocsijára, fuvarozás címén hazament és csak hétfőn .tért vissza. A legégetőbb feladat most: gyökeres fordulatot, rendet teremteni a fegyelemben, mert enélkül el sem képzelhető gazdaságos építkezés, a termelékenység növelése. Ebben, a fegyelem megteremtésében a kommunistáiknak és a DISZ tagoknak kell példát mutatniok. Kazincbarcikán is sürgősen ki kell alakítani azt a légkört, amelyben a lógás, a naplopás, a fegyelmezetlenség a becsületes, szorgalmas dolgozók szemében szégyen és gyalázat! Ez a legsürgősebb teendő! Hasontó a helyzet az anyagtakarékosság körül is. Az építkezések költségei túlságosan magasak! Az új városban például egy lakás átlagos költsége 15—20 ezer forinttal nagyobb az országos átlagnál. A Borsodi Vegyi- kombinát építkezési költsége 15— 20 százalékkal magasabb az előirányzottnál. Hogy mi ennek az oka? Igen könnyű választ adni a kérdésre. Az az igazság, hogy Kazincbarcikán még ma is csak papíron ismerik az anyagtakarékossági mozgalmat — habár az utóbbi időben már némi javulás tapasztalható ebben. Lássunk néhány példát. Kazincbarcikát nemcsak hőerőműjéről, vegyikombinátjáról és szénosztályozójáról ismerik, hanem „temető“-iről is. Félreértések ' elkerülése végett nem szószerinti temetőt kell ezalatt érteni, hanem anyag-temetőt, gép-temetőt, kályha-temetőt*és így tovább. Ahol milliók és milliók vesznek kárba egyes vezetők és beosztottak hanyagsága, gondatlansága miatt. A 31/6-os számú Építőipari Vállalat egyik anyagtelepén például ősz óta fedetlenül hagytak nagymennyiségű kályhát, tűzhelyet, vaságyat és egyéb vasárut. ■MM .............. Hogy mi lett belőlük — köny- nyen elképzelhető. Újonnan érkeztek az építkezésre és most mint ócska holmit kellett visszaszállítani Miskolcra javítás végett. Az utóbbi időben gyakran előfordul a Borsodi Vegyikombinát építkezésénél is, hogy sok értékes anyag kárbavész. A szerelésszigetelő vállalat irodája mögött például már két éve a földön hever két hatalmas elzáró szelep, ami „testvérek között is“ megér legkevesebb 10 ezer forintot. Nem törődtek vele, már benőtte a fű, a dömperek és teherautók mindig beljebb és beljebb nyomják a földbe. Ugyanitt a porcellán és keramit rassi ng-gy ű rűket egyszerűen leszórták a földre, s az anyagnak már több mint 30—40 százaléka tönkrement. Nagyon üdvös volna, ha a 29/3-ss számú Vízcsatornaépítő Vállalat is — Fényes Tibor főépítésvezetővei az élen — végre rendet teremtene saját portáján. A biológiai derítőnél rengeteg faanyag megy tönkre. Lehet, hogy vannak, akik eddig még nem vették észre ezt a tékozlást — éppen ezárt hívjuk fel rá figyelmüket. Ennyit az anyagtakarékosságról... © A nehézségek ellenére tovább épül, szépül megyénk harmadiK nagy ipari bázisa: Kazincbarcika. Különösen nagy a változás az elmúlt hónap óta! A Központi Vezetőség márciusi határozata szinte szárnyakat adott az építőknek. Úgy megnövelte a versenykedvet és a felelősségérzetet, hogy talán maguk az építők sem hitték volna hetekkel ezelőtt. A párt segített ebben és segíteni fog ezután is, hogy az alkotó kedv újabb győzelmeket jelenthessen Kazincbarcikán. Segíteni fog, hogy mihamarább eljöjjön az az idő, amikor a hőerőmű hat gépegységgel dolgozik, a vegyikombinát pedig naponta ontja majd a műtrágya száz- éj ezer tonnáit a mezőgazdaságnak. Rajta hát Kazincbarcika építői — előre újabb sikerekért! DOLEZSÁR FERENC A jégkárokról A jégverések igen gyakoriak hazánkban és minden évben kisebb- nagyobb károkat okoznak a termésben. Sok évre visszamenő statisztikai adatok bizonyítják, hogy nincsen olyan vidéke az országnak, ahol re kellene jégveréstől tartani. A kötelező mezőgazdasági biztosítás fontosságát ezért egyre többen látják be, hiszen csak az elmúlt két évben több mint 3 ezer termelőszövetkezet és 250 ezer egyénileg gazdálkodó részesült jégkártérítésben. Igen fontos, hogy a termelők az őket megillető kártérítést minél gyorsabban megkapják és veszteségeiket pótolhassák. Ez csak úgy lehetséges, ha az Állami Biztosító tudomást szerez azokról, vagyis ha a jégkárosultak káraikat a törvény által meghatározott időben: o jégveréstől számított 5 napon belül, az 1955. évi beadási könyv felmutatása mellett a helyi tanácsnál bejelentik. A bejelentés jegyzékbevételéről a tanács igazolást ad. Késedelmes kárbejelentés a kártérítési igény elvesztésével jár. A tanácsok feladata, hogy a jég- kárbejelentéseket pontosan felvegyék és az Állami Biztosító jégkárbecslője mellé olyan helyi ismeretekkel rendelkező dolgozót adjanak, aki a határban meg tudja állapítani: melyik főlddarab kié. Minden előkészület megtörtént, hogy a bekövetkező jégkárok felbecslése cs megtérítése az idén még szervezettebben és gyorsabban történjék. A jégkárbecslés — minthogy a termelőik tízezreit érinti — fontos feladat. Kellő időben történő helyes elvégzése a begyűjtésre is kihat, mert a jégkárosultak az Állami Biztosító által megállapított kárszázalék alapján beadási kedvezményben részesülnek. A kárbecslés helyességét a tanácsnak igazolnia kell és annak pontos, lelkiismeretes elvégzéséről a károsultak a helyszínen maguk is meggyőződhetnek. Minden jégkáro- bultnaik jogában áll a kármegállapítás ellen 15 napon bellii a helyi tanácsnál felszólamlással élni. éSok termelő szeretne jégkár esetén magasabb összegű kártérítésben részesülni, mint amit a kötelező biztosítás nyújt. Erre is van mód. Az Állami Biztosító járási felügyelőségei útján a kötelező biztosítást o várható teljes terméshozam értékéig önkéntes jégbiztosítással lehet kiegészíteni. Különösen indokolt az az értékesebb növényeknél, mint pl. a szőlőnél és a gyümölcsnél. A kötelező mezőgazdasági biztosítás messzemenően támogatja a dolgozó parasztság munkáját. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a károk megtérítése a befizetett biztosítási díjakból történik. Mindenki fizesse a díjat pontosan és ha tűz, vagy jég kára van, jelentse be időben. A dolgozó parasztság, a tanácsok és az Állami Biztosító összefogása szükséges, hogy a biztosítás kér esetén ezen a nyáron is hathatós segítséget nyújthassál! a termelőknek. Első a mesöcsáli járás a begyűjtési versenyben A megye begyűjtési versenyében április 20_ig a járások teljesítése a következőképpen alakult. 10. sátoraljaújhelyi, 11. abaujszántói, 12. riosei, 1. Mezőcsáti, 2. szerencsi, 3. mezőkövesdi, 4. szikszói, 5. putnoki, 6. miskolci, 7. ózdi, 8. sárospataki, 9. cdolényi, 13. cncsi járás. Városok közül: 1. Miskolc, 2. Ózd, 3. Sátoraljaújhely, 4. Kazincbarcika. — Több mint ezer analfabéta tanult meg írm-olvasni tíz év alatt Somogy megyében. A pedagógusok felkutatták a falujukban élő írástudatlanokat és esténkint tanították őket. A megyében jelenleg is helyen folyik még esti oktatás írástudatlanok számára. 11 az Bírósági hírek Józsa István 47 éves miskolci vegyeskereskedő, büntetett előéletű, volt uradalmi ispán, 10 darab sertést engedély nélkül levágott és azok húsát a megengedetnél magasabb áron értékesítette. A miskolci városi bíróság három évi és hat hónapi börtönre, 5000 forint értékű vagyonának elkobzására, bűntársait pedig 6—10 hónapig terjedő börtönbüntetésre jtélte. Balázs Viktor gépkocsivezető, bűn- sújtotta tetett előéletű miskolci lakos a taxi- vállalattól 2000 forintot elsikkasz- tott, ezenkívül szíjat lopott és egy pisztolyt rejtegetett. A miskolci megyei bíróság két évi és 8 hónapi börtönbüntetésre Ítélte és elrendelte letartóztatását. Farkas István miskolci lakos unokatestvérével, Farkas Jánossal a miskolci rendezőpályaudvaron az egyik vasúti kocsiból 2 zsák morzsolt kukoricát, a következő éjjel pedig ugyancsak öccsével és Ruskó Józseffel 22 láda 25 kilogrammos zsírt lopott el. A kukoricát a piacon értékesítette, 16 láda zsírt pedig özv. Kóczán Lészlóné volt vegyeskereskedőnek adott el kilogrammonkint 22.50 forintért. Kóczánmé a zsírt 30 forintért adta tovább. Két láda zsírt Farkas István apja, Farkas Pál tartott meg magának. A miskolci közlekedési bíróság Farkas Istvánt 6 évi, Farkas Jánost 2 évi. Ruskó Jó zselét egy évi és négy hónapi, özv. Kóczán Lászlómét 2 évi, Faikas Pált pedig 8 hónapi börtönbüntetéssel KöZÜLETÉK! VALLA LAT OKI Parkettázás! munkákat vállal a Miskolci Építő és Lakáskarbantartó Vállalat, Miskolc, Széchenyi utca S. szám. Telelőn: 35—311. KOZULETÉK! VÁLLALATOK! Épületlakatos és vasszerkezeti munkálatokat vállal a Mükolcl Építő és Lakáskarbantartó Vállalat, Miskolc, Széchenyi u. S. (Telelőn; 35—511.) iS termelőszövetkezeti mozgatom időszerű kérdései Irta: CSEGE GÉZA, az MB mezőgazdasági oszt, vezetője. „A mezőgazdasági termelés fellendítése továbbra is egyike legfontosabb fcladciiunknal:, amelyet öntudatos munkásosztályunk, szorgalmas parasztságunk és tehetséges értelmiségünk segítségével minden bizonnyal sikeresen meg is. oldunk“ — mondotta Hegedűs András nlvtárs, a Minisztertanács e’tiökc, április 21_ón, V. 1. Lollin születésének 85. évfordulóján. E szavakból, s a párt és kormány a mezőgazda'ág fejlesztésére hozott legutóbbi határozataiból is kiceendtil, bogy az ipar. ezen belül a nehézipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fc'len- dítcscrc. A több élelmiszer, kenyér termelése, a mezőgazdaság fejlesztésének sikeres végrehajtása elképzelhetetlen a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz- tété nélkül. Az ország zavartalan élelmiszeripari ellátását, a falu szo- cialisla felemelkedését csuk úgy oldhatjuk meg a leggyorsabban, a leghelyesebben, ha ledöntlük az eddigi korlátokat. a parcoUásguzdálkodás korlátáit és falun is felépítjük a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésén keresztül a szocializmust. Az elmúlt másfél esztendő alatt jelentősen visszavetette termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését, hogy sokan rosszul értelmezték, elferdítették a Központi VezolőBÍgnek a mező- gazdaság fejlesztésére hozott határozatát. Á mezőgazdasági fermoléo fellendítését csupán az egyénileg dnlgozé parasztok termelési kedvének növelésével látták biztosítva e megfeledkeztek a termelőszövetkezetek megszilárdításáról, a mozgalom továbbfejlesztéséről. A Központi Vezetőség márciusi határozata kimondja: „A termelőszövetkezeti mozgalomban az idén nemcsak arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeteknek gazdasága, szervezete, fegyelme és jövedelmezősége növekedjék, hanem a termelőszövetkezetek számszerű növeléséi is cl kell érni.“ A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a meglévők erősítése és új csoportok létrehozása természetesen az önkéntesség legszigorúbb betartásával kell, hogy történjen. Ez viszont azt jelenti, hogy a már meglévő termelőszövetkezeteinknek úgy kell gazdálkodniok, hogy éppen eredményeiknél, a többterme- lcsben elért sikereiknél fogva egyre vonzóbbá váljanak a ma egyénileg dolgozó parasztjai előtt. Szükséges tehát. hogy termelőszövetkezeteink terméseredménye ez esztendőben már mindenütt meghaladja az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményét. Ezt viszont mind növénytermesztési, mind állattenyésztési vonalon csak úgy érhetjük cl, ba minden területen alkalmazzák a legfejlettebb agro- és zootechniká.t, a legj.obb termelési módszereket. Hogy ez mennyire eredményes azt néhány termelőszövetkeze- Itink elmúlt esztendőben végzett kiváló munkája bizonyítja. Ennek ellenére a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a fejlett ngro- és zooteehnlka alkalmazása érdekében sem pártszervezeteink, sem állami szerveink nem éreznek még kellő felelősséget. A termelőszövetkezet sikeres, eredményes gazdálkodásának egyik igen fontos feltétele, — mivel nagyüzemi gazdálkodásról van szó —- a munka helyes megszervezése. Ez biztosítja, hogy minden munkálatot a maga idejében, a legjobban végeznek el a ter- molőszövetkezet tagjai; ez biztosítja, hogy a tagságon belül olyan öntudatos fegyelem jön létre, amely gátat vet a közös vagyon elherdálásának. Éppen ezért pártbizottságaink és állami szerveink vezetői az eddiginél fokozottabb mérvű segítséget Kell, hogy adjanak a termelőszövetkezetek munkaszervezéséhez, hogy ott n lehető legjobban állítsák össze a brigádokat, munkacsapatokat, nem egy. hanem a lehetőségekhez képest két-három évre, vagy egy egész vetésforgó idejére. Ezek a brigádok aztán teljes felelősséggel tartoznak a tagság előtt a végzett munkájukért, az Igénybevett termelőeszközökért egyaránt. Az ilyen állandó jelleggel létrehozott munka- szorvezet biztosítja leginkább a jövedelmező termolést, h terméshozam növelését és legigazságosabban a termelési jutalom elosztását is. A helyes munkaszervezés egyik alapvető letétele a munkafegyelem biztosítása, továbbá a családtagok bevonása ,?, termelő munkába. Ezt illetően sok jó példával találkozunk megyénk termelőszövetkezeteiben. A göneruszku: Szabadság termelőszövetkezet nővén; - termelési brigádjának tagja, Géczi ,1 zsef például az elmúlt három esztendő folyamán összesen 1122 munkaegységét teljesített. Varga László, a zádo - falvai Szabadság termelőszövetkezet fogulosa ugyanez idő alatt 1226 munkaegységet ért cl. A megyaszót Kossuth termelőszövetkezetben Szabados Ferenc három év alatt 1906 munkaegységet teljesített. Ez azt bizonyítja, hogy évről évre pontosan teljesitik kötelességeiket, nem hiányoznak a munkából, fegyelmezetten, öntudatosan dolgoznak. Az encsi Zója termelőszövetkezetben viszont a tagok mintegy 30 százaléka nem vett és még ma sem vesz részt rendszeresen a mun- káliun. Ilyen „ha akarom, ha nem" módszerekkel természetesen nem érhet el a termelőszövetkezet olyan eredményeket, amilyenre szükség van. S ha e fegyelmezetlenségek kiindulópontját keressük, akkor azt látják, hogy ez elsősorban a vezető személyiségek rossz példamutatásából ereu. Enesen például a járási (anáos titkárának felesége cs n községi pártszervezet függetlenített titkárának felesége ez esztendőben még egyetlen munkaegységet sem teljosített. Szinte természetes, hogy ba a párt és állami vezető funkcionáriusok, vagy hozzátartozóik ilyesformán mutatnak „példát“ a fegyelmezettségben, nem cselekednek másként a termelőszövetkezeti tagok sem. Termelószö vetkezel cink megszilárdításának, megerősítésének első és legfontosabb alapja a mintaalapszabály maradéktalan betartása. Bizony, e Területen is sok hiba van még termelő- szövetkezeteinkbor,. Podig a szabályzat pontjainak felrúgása, a mértéktelen, meggondolatlan idc_odn kapkodás a tagok közötti nézeteltérésnek, elégedetlenségnek, a közös vagyon elherdálásának a mindez végső soron az egész tagság jövedelmének rovására történik. Itt van szükség elsősorban a pártbizottságok, pártszervezetek politikai nevelő munkájára. A legtöbb termelőszövetkezeti tag azzal sérti meg az alapszabályzatot, hogy a közös rovására a saját egyéni kis narcelláján, háztáji földjén tölti a legtöbb időt. Nem a közösből, hanem a háztájiból várja a nagyobb jövedelmet. S ha ezt engedi a vezetőség, engedi a tagság, szinte magától értetődik. hogy a fsgyelemsértő még merészebb lesz. Gyarapítja a háztáji gazdaságot, 5—6 tehenet, sertést: tart s alig-atig néz a közös gazdaság felé. A tagság ilyen fegyelmezetlen munkája azután nem vezet máshoz, mint a szövetkezet teljes elgyengüléséhez. Az uraji Zója termelőszövetkezettől a Fö'dműveléstigyi Minisztérium éppen ilyen hibák miatt vonta meg a működési engedélyt. Csáki szalmájaként kezelték a közös vagyont, visszaéltek az állam bizalmával. Az ilyen gazdálkodás azután nem csupán a tagság jövedelmében, a gyenge zárszámadásban mutatkozik meg, hanem károsan hat egész dolgozó népünkre. Hiszen Ilyen körülmények között eltér a termelőszövetkezeti tagság az éves tervtől, nem termel, nem tenyészt annyi állatot, mint kellene. Ilyen és ehhez hasonló szabályeltérésoknok tudható be, hogy az elmúlt esztendőben termelőszövetkezeteinknél » szarvaomarhaállomány fejlesztése 10 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. He nem sokkal volt jobb a helyzet a sertésállomány növelésénél sem, ha azt például az egyénileg gazdálkodók eredményeivel összebaaen- lítjuk. Ezek a tények és adatok fi- cryclmpztetériil kell, hogy szolgéljanaV n Tiárt és állami szerveink vezetői felé. hogy a jövőben megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti problémáival. (A II. részt a holnapi lapszámunkban közöljük.) Sáurior Kálmán „4 harag napja" című színmüvének nagy sikere a Déryné Színházban A múlt pénteken mutatta be a mtskölci Déryné Színház Sándor Kálmán Kossuth-díjas író ,.A harag napja“ című színmüvét Gyökör.sy Zsolt rendezésében. A színmű, amelyben a szerző a Magyar Tanácsköztársaság proletárhőseinek állít emléket, 1919 májusában játszódik egy képzeletbeli kisvárosban, abban a kritikus időben, amikor a cseh burzsoázia ellenforradalmi csapatai rátörtek a fiatal magvar tanácsköztársaságra és velük összefogó belső reakció már biztosra vette, hogy játszi könnyedséggel veri le a proletárhatalmat. Izgalmas fordulatok közben azonban a rothadt jellemű magyar „urak“ és alázatos kiszolgálóik kemény leckét kapnak a munkásosztály erejéről s bebizonyosodik, hogy korai volt örömük. A darab emlékeztet arra, hogy az 1919-es forradalmi úttörők áldozata nem volt hiábavaló: — 1945-ben megnyílt az út a proletariátus forradalmának végső győzelméhez és nincs többé hatalom, amely a győzelem zászlaját kicsavarhatná kezünkből. A bemutató előadásnak nagy .ii- kere volt és A harag napja további előadásain fokozódott az érdeklődés a felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmával műsorra tűzött színmű iránt.
