Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
r ■*> Hogyan less Ormosból mintabánya ? 's.. AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTS A , 0.0 Ara 3*' *l»> Misfeoi«- it»ö5 ápri>’' 20 szerda A nehézipar erőteljes fejlesztése teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb országgá váljék, a dolgozó nép jóléte szakadatlanul növekedjék Az orszáiiny ül és keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügy niniszter tartott beszámolót. Oil Károly eivtárs pénzügy miniszter oeszamoloja — Tisztelt Országgyűlés! — Az 1955. évi állami költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében az Országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955. évi állami költségvetés, összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, elsősorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszer- ipar termelésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk a mezőgazdaságra, gondoskodjunk népünk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk országunk védelmi képességének további megszilárdítását, Az 1955. évi állami költségvetéssel egyidejűleg nyújtom be a tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a Minisztertanács által jóváhagyott Zárszámadást. Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott. ötéves tervünk utolsó évének, 1954. állami költségvetésének mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 45 milliárd 286 millió 639.000 forint bevétellel, 43 milliárd 980 millió 136.000 forint kiadással, tehát egy- milliárd 306 millió 503.000 forint többlettel zárult, ami államháztartásunk szilárd egyensúlyát bizonyítja. A költségvetés végrehajtása mintegy nyolc-kilenc százalékkal alatta maradt az előirányzatnak. A költség- vetés végrehajtásának alacsonyabb számai elsősorban a népgazdasági terv évközi módosítása során elhatározott átcsoportosítások és beruházási csökkentések következme- nyei. Rámutatott a miniszter arra is, hogy a költségvetés előirányzatainak évközi csökkentése ellenére is népgazdaságunkban 1954. év folyamán jelentős eredményeket értünk el. A könnyűipar termelese 9.5 százalékkal,. az élelmiszeriparé pedig 12.2 ■százalékkal emelkedett. Az ipar lényegesen bővítette számos fogyasztási cikk választékát, kijavította a minőséget. A közszükségleti cikkek termelése 1953. évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Komoly eredményeket ért el e téren nehéziparunk, amely 35.1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket, mint az előző évben. Ez év során megjavult a mezőgazdaság műtrágyával, növényvédőszer- rel és mezőgazdasági gépekkel való ellátása. Az átlagkeresetek növekedése és egyes árleszállítások következtében i munkások és alkalmazottak reál- :e 1954-ben átlag tizenöt száza- . :kal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények és termelési segítség eredményeképpen ctentős mértékben emelkedett a pari' 'ztság életszínvonala. Az elmúlt évben állami eszközökből i és saját erőből közel harmincezer lakás épült. Az 1954. évi költségvetésből jóléti és kultúrális célokra kereken tízmilliárd forintot fordított államunk. Az 1954. évi költségvetés..végrehajtásának vizsgálata az eredmények mellett számos fogyatékosságra hív- a fel a figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési tervéi 1.4 százalékkal túlteljesítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége rámutat, az ipari termelés „az egyes területeken elért eredmények ellenére is, alapjában véve egyhelyben topog, a munka termelékenysége a legtöbb iparágban csökkent és a termékek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult, a mező- gazdaság árutermelése kedvezőtlenül alakult. Mindez kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is, amely 1953-hoz képest csökkent“. A'z évközben elhatározott beruházási csökkentések és átcsoportosítások nem eléggé tervszerű végrehajtása fokozta a gazdálkodás nehézségeit. A vállalati gazdálkodás területén fellépő lazaság azon káros jobboldali opportunista nézetek következménye, amelyek lebecsülték az önköltség csökkentéséért, a munka termelékenysége emeléséért folytatott harc jelentőségét. A hiányosságokért nemcsak egyes irányító gazdasági szerveinket terheli felelősség, hanem felelősség terheli a pénzügyi ellenőrzést is, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a lépten-nyomon jelentkező lazaságokkal szemben. A hiányosságok legjobban kiütköztek a szénbányászati, kohó- és gépipari, építőipari minisztériumnál és az állami gazdaságoknál. A szén önköltsége 1953-hoz mérten emelkedett. A kohó- és gépiparban az új feladatokra való áttérés azonban nem folyt tervszerűen, fellazította a terv- és munkafegyelmet, növelte az anyagpazarlást. A legnagyobb eredményrombolás a kohászatban mutatkozik. Az építőipar költségei az elmúlt év folyamán közel öt százalékkal emelkedtek. Ennek következtében a terv évközi csökkentésének ellenére is az építőipar megközelítőleg ötszázmillió forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Az állami gazdaságok 1954. évben jelentősen nagyobb mértékben terhelték az állami költségvetést, mint 1953-bafi. Ennek döntő oka az volt, hogy a tervezett hozamokkal szemben jelentős kiesés mutatkozott, ugyanakkor a termékek önköltsége emelkedett. Számos példa bizonyítja, hogy a szénbányászatban, a gépiparban, az állami gazdaságokban is meg lehet valósítani, sőt túl lehet teljesíteni a termelési tervek teljesítése mellett a termelékenységi és az önköltség- csökkentési tervet is. Annak következtében, hogy népgazdaságunk egyes ágainak termelése és fejlődése a tervezettől elmaradt, a költségvetési akkumulációhoz való hozzájárulása csökkent, az életszínvonal eddigi emelkedése jórészt meglévő tartalékaink felélésében és elsősorban a beruházások csökkentésén alapult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata megmutatta az egyedüli helyes utat a nép jólétének következetes emeléséhez, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az. út: a szocialista bővített újratermelés biztosítása; a termelés szakadatlan növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munkatermelékenység állandó növekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése. E célok szolgálatában áll az 1955. évi költségvetés. Az 1955. évi állami köitsegvetes Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés bevételei negyvenhatmilliárd kilenc- százhatvanegymillió háromszázhat- vankétezer forintot, kiadásai pedig négyvenötmilliárd négyszázötvenhétmillió ötszáztizenhétezer forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát egymilliárd ötszázhárommjllió nyolcszázötvenötezer forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink legnagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmi adó- és nyereség- befizetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek 33.6 milliárd forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszi ki. A szövetkezetektől származó adóbevétel egyezerkétszázmillió forint, az összbevételek 2.6 százaléka, a lakosságtól befolyó adóbevételek 3764 milliós előirányzata pedig a költség- vetés összbevételeinek mindössze nyolc százaléka. A költségvetés bevételei között szerepel az 5. békekölcsön kilepc- százötvenmillió forintos előirányzata is. Az államkölcsönből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz képest százmillió forint emelkedés! mutat. A társadalombiztosításra előirányzott bevételek a költségvetésben 4.3 milliárd forinttal szerepelnék. A költségvetés egyéb bevételei., különösen a gépállomásoktól, a tanácsoktól. a költségvetési "Széf vektől és a hosszúlejáratú hitelek visszafizetéséből származó bevételek több mint hárommitliárd forintos előirányzattal, nagyjából az előző évi szintnek megfelelően alakulnak. Költségvetésünkben előirányzott bevételek teljes egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását, amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955. évi költségvetési kiadásom 45 milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdásági kiadásokra 25.2 milliárd forintot, vagyis a. költségvetés' összes kiadásainak kereken 55.5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10.4 milliárd forintot, az összkiadások huszonkettő egész kilenc tized százalékát, honvédelmi célokra öt egész hét tized milliárd forintot, az összkiadások tizenkettő egész öt tized százalékát, rend- és jogbiztonsági célokra kettő egész egytized milliárd forintot, az összkiadások négy egész hat tized százalékát irányozza elő. Költségvetésünknek ezek a legtöbb ágazatai, ágazati irányai is mutatják, hogy a költségvetésben össz- oontosított anyagi eszközöket a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően olyan célok megvalósításár ; fordítjuk, amelyek " elősegítik' népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák ‘népünk, anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, biztosítják békés építőmunkánk védelmét. . . ; Beruházásokra a költségvetésben 9 mjlliárd .forint van előirányozva, a költségvetés kiadásainak .20 százaléka.. A beruházásokra elői.ránvy,oit összeg 35 százalékát nehézipari. 8.7 százalékát fogyasztási ipari, 26.2 százalékát mezőgazdasági beruház t- sokra fordítjuk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4.8 milliárd forint, amelyet az állami vállalatok termelő berendezéseinek, különösen gép- parkuk állagának megjavítására, termelőképességének és kapacitásának _ bővítésére használnak fel. A beruházási és felújítási célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett, meglévő üzemeink egész sorában hajtsunk végre kisebb-na- gyobb bővítéseket, korszerűsítéseket és befejezzünk több olyan létesítményt, amelynek építését 1954-beo átmenetileg leállítottuk. Tovább építjük a Lenin Kortá>zali Müveket es a Borsodi Hőerőművei Ebben az esztendőben a költség- vetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegből közel négy- milliárd forintot fordít államunk az iparnak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. Nehézipari beruházásaink nyomán továbbfejlődik büszkeségünk; a Sztálin Vasmű. Tovább épül új, hatalmas kokszolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk, mint például a Lenin Kohászati Művek, a soroksári vasöntöde, a Gheorghiu Dej hajógyár rekonstrukciós munkálatait. Tovább építjük a Borsodi Erőmüvet, amely ez évben már megkezdi a villamosenergia termelést. Folytatjuk a komlói bánya fejlesztését és a rudabányai ércdúsító építését. Mindezzel elősegítjük nehéziparunk igen komoly erősítését. A termelés emelkedésével, az áruforgalom növekedésével gondoskodni kell közlekedésünk fejlesztéséről is. A növekvő áruforgalom, valamint a személyszállítás zavartalan lebonyolítása céljából 800 millió forintot fordítunk a közlekedés minden ágának. továbbfejlesztésére. Az élelmiszer, a könnyű- és egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, kapacitásuk növelésére, új gépekkel és modem technikával való felszerelésükre költség- vetésünk 781 millió forintot irányoz elő. Könnyűipari beruházásaink nyomán, egy sor rekonstrukciós létesítmény mellett, az év folyamán megépül a miskolci 32 ezer orsós új fonoda. Számos új létesítménnyel, köztük sör- és kenyérgyárakkal, hűtőházakkal és konzervipari létesítményekkel bővül élelmiszeriparunk is. A mezőgazdaság fejlesztésében eddig eléi-t eredményeinkre támaszkodva az 1955. évben tovább kívánjuk fokozni a növénytermelés termésátlagait, az állattenyésztés hozamait, a mezőgazdaság árutermelését — ezen belül is döntően a kenyér- gabona termelését — a takarmánytermelést. valamint fokozottabb mértékben biztosítjuk a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisát. Jeieul »stiii a fogyasztási c Népgazdaságunk 1955. évi fejlesztésének eredményeképpen az ipar termelése 5.7 százalékkal, a mező- gazdasági termelés 7,3 százalékkal növekszik. Ennek következtében az év folyamán jelentősen emelkedik a közszükségleti és fogyasztási cikkek forgalma, ugyanakkor növekszik a szabadforgalomban felvásárlásra kerülő növényi és állati eredetű termények és termékek mennyisége is Mindez együtt jár az ipar és felvásárló vállalatok forgóalapszükségte- tének jelentős növekedésével, amelyet elsősorban a költségvetésnek kell biztosítania. Forgóalapjuttatá - ra. a vállalati nyereségből rjem fe- tí-zhető forgóalapkiegészítésre kö" ‘‘ágvetésünk 1955. évben több mini H)0 millió forintot irányoz elő. A párt és a kormány a termelő erők fejlesztésére több milliárdot irányoz f!ő. Ezzel szilárd alapot teremt a lakosság megnövekedett életszínvonalának megtartásához és további emeléséhez. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költség- vetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2.340 millió forintot biztosít költségvetésünk, amely az 1954- ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértekben növekszik a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket, gazdasági eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Több. mint 6000 új traktort, 4000 trak lőrékét, 1000 cséplőgépet, 500 ké.vekötőaratógépet és számos más talajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak, műtrágyából pedig 30 százalékkal kap többet mezőgazdaságunk. mint 1954-ben. A műtrágya ellátás nevelését a ka- fzmcbarci.kai műtrágyagyár ezévben meginduló termelése teszi lehetővé. A költségvetés jelentős összeget? 1.190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának továbbfejlesztésére. Költségvetésünkben igen jelentős Összegeket irányoztunk elő a termelőszövetkezet fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és középlejáratú hitelellátására 408 millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözőtelepek, halastavak létesítésére szolgál. A minőségi vetőmagakció szélesítésére, tenyészállat törzsállomány növelésére, növényvédelemre és állategészségügyi szolgáltatásokra a költségvetés 1 milliárd forintot irányoz elő. A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak; Ez egymagában 100 millió’ forint megtakarítást jelent részére. A szerződéses termeltetés számos előnye is fokozza a parasztság termelési kedvét. euieiktídiK Ikkek forgalma A fogyasztási cikkeket gyártó iparágak, valamint a mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1955-ben 5.5 százalékkal emelkedjék. A közszükségleti cikkek növekvő termelésén alapuló áruforgalom emelkedése biztosítja, hogy a dolgozók növekvő reáljövedelmük ellenében kellő mennyiségű és választékú árut vásárolhassanak. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése, a dolgozók reál- jövedelmének emelkedése, a kiskereskedelmi áruforgalom bővülése a forint vásárló erejének szilárdsága? támasztja alá. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése alapján szilárd egyensúlyban van ma is a vásárlóerő és az árualap. Az árualap növelése. választékának bővítése azonban megköveteli. hogy szorosabbá valiék az ipar és a kereskedelem kapcsolata megköveteli, hogy egyes tartós fofFolytatás a Z-ik oldalon > * \