Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

«MM, 190». «mite IS SSZAKMAGYARORSZAG 3 MegkezdődőII a* országgyűlés ülésszaka CFob'Ulai a %. oldalrol.j Magyar Népköztársaság — kidolgoz­tak e», eliogadtelt. Nép Ü ük békés éj^ljdw.unXájának biziosilása és az európai béke fenntartása érdekében szükség van a belwsseretä népek még- sorosabb. égy üttmüködé&ére. Esérfc. a Magyar Népköztársaság kar-* 'ná&ya örömmé; kész Ráírni a -r^. rateágt„ együttmü&ödw és k^önos segélynyújtási szerződést a moszkvai értekezlet*« resztvett ö^gokkótóU taps), és «fömkírel kész aláírni katonai, parancsnokság fel- ' yW<,zkozó megállapodást *. A magyar nép szív­r ebietekké résztvesz a határozatok yegren-^tásában. A Magyar Népköz- lurtepág kormánya azon lesz. hogy hivatalos megegyezéseken túl­menően is a lehető legsokolda- tabb gazdasági, politikai és kul­turális együttműködést valósít­son meg, elsősorban Magyaror­szág és a Szovjetunió, orszá- gunk és a Kínai Népköztársa- ■sáf, valamint a többi baráti népi demokratikus ország között. Hazánk megerősítésiét elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszé­dai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, a~uely népünk felemelkedését, a fel­szabadulás első pillanatától kezdve <eiintelenül támogatja, valamint Csehszlovákiának és Romániának, amelynek népeivel a magyar népet •szoros baráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmust építő kilencszáz milliós demokratikus és szocialista tábor or­szágúit összekötő megbonthatatlan barátság a legfőbb erő ma, amelyik gátat szab az Amerikai Egyesült Ál­lamok imperialista körei és nyu- gateurópai imperialista csatlósaik azon törekvéseinek, amelyekkel egy újabb világháborút akarnak kirob­bantani. A széttéphetetlen barátság­nak volt egyik megnyilvánulása felszabadulásunk 10 éves évforduló­ja is, amelyen résztvett a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a Ler.- £>él Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársa­ság, az Albán Népköztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormá­nyainak küldöttsége. Nemzeti felsza­badulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepelt az egész kilencszáz­milliós demokratikus és szocialista tábor. (Taps.) A Magyar Népköztár­saság a többi országokhoz való vi­szonyát is a béke fenntartásának, a -békés építőmunkánk biztosításának^ célja határozza meg. Ennek megfele­lően arra törekszünk, hogy a Szov­jetunió, Csehszlovákia és Románia mellett — amely országokhoz Ma­gyarországot megbonthatatlan baráti és testvéri viszony fűzi — jószom- ozédi viszonyt fejlesszünk ki a má­sik két szomszédi országgal, Jugo­szláviával és Ausztriával is. Erre annál is inkább megvan a lehetősé­günk, mert Magyarországnak egyet­len szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye vagy követelése, amely akadályozhatná a népeink közti jóviszony kialakulását. A Magyar Népköztársaság kormánya tovább kívánja fejleszteni országunk kap­csolatait Jugoszláviával, mind poli­tikai, mind gazdasági, mind kultrális téren. Az a meggyőződésünk, hogy essek'>ek a kapcsolatoknak to- vi*bb| kölcsönös fejlesztése és erősítése egyaránt érdeke mind a Magyar Népköztársaság, mind a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság népeinek cs kormá­nyainak. Ausztriával fennálló, viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugatnémet imperializmus felélesztése megnövelte Ausztria be­kebelezésének, az új Anschlussnak veszélyét. A Magyar” Népköztársa­ság kormánya örömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a na­pokban lezajlott moszkvai tárgya­lások során létrejött. Ennek a meg­állapodásnak a megvalósulása nagy­mértékben előmozdítaná a Magyar- ország és Ausztria közötti jószom­szédi viszony további elmélyítését, amely mindkét népnek — mind a magyarnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormá­nya szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait minden más országgal. Külön jelen­tőséget tulajdonítunk az olyan or­szágokkal való kapcsolataink kiépí­tésének és fejlesztésének, amelyek nem vesznek részt támadójellegű csoportosulásokban és amelyeknek politikája nem ellenséges a béketá­bor országaival, köztük hazánkkal szemben. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nagy súlyt helyez a nemzet­közi, gazdasági kapcsolatainak ki­szélesítésére és ma már a világnak aiig van olyan országa, amellyel ne lenne árucserejorgailmunk. Az a szándékunk, hogy a kölcsönösség alapján ezeket a kapcsolatokat még tovább mé­lyítsük és erősítsük. Kulturális és sportkapcsolataink egyre szélesebbek és eredményeseb­bek. Ezt többek között állami népi együttesünk sikerei mutatták Fran­ciaországban, Belgiumban és Hollan­diában. A Magyar Népköztársaságnak a kapitalista országokkal való gazda­sági, kulturális és politikai kapcso­latai fejlesztésére irányuló erőfeszí­téseit zavarják és akadályozzák a német militarizmus feltámasztására törekvő körök, elsősorban az Ame­rikai Egyesült Államok és Anglia imperialista körei. Meghiúsítják fel­vételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Többszöri -tiltakozá­sunk ellenére megpróbálnak beavat­kozni belügyeinfcbe és rágalomhad­járatot vezetnek a magyar népi de­mokrácia ellen. A Magyar Népköz- társaság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek egymás mel­lett élésének alapelvére épül, de a leghatározottabban elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalis­ta országok agresszív köreinek kü­lönböző beavatkozását népi demokrá­ciánk belügyeibe és a legmélyebben elitéli az imperialista körök hábo­rús politikáját. Sikereink záloga: a nép, a párt és a kormány töretlen egysége Tisztelt Országgyűlés! Hazáink tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtokos iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Ma­gyarország létrehozására. A magyar nép a párt és a munkásosztály veze­tésével élt ezzel a lehetőséggel és élvezve a Szovjetunió és a népi de­mokráciák állandó támogatását, ha­zánkban erős népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa és Központi Vezetőségé­nek határozatai világos utat mu­tatnak népi demokratikus rendsze­rünk további erősítésére. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a munkásosztály hatalmát, népi hatalmunkat tovább fejlessze. E cél érdekében erő­sítjük a párt és a munkás- osztály vezető szerepét és tovább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, fej­lesztve a nehézipart, tovább folytat­juk a szocialista iparosítás politiká­ját, növeljük erőfeszítéseink a mezőgazdasági termelés fellendíté­sére és — nem hanyagolva el az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságot — erőteljesen támogatjuk a dolgozó parasztság felemelkedésé­nek egyedül járható útját jelentő szövetkezeti mozgalmat. /Népgazda­ságunk fejlesztésével szilárd gaz­dasági alapot teremtünk a népjólét emelésére és honvédelmünk továb­bi erősítésére. Biztos vagyok abban, hogy kormányunknak ezeket a cél­kitűzéseit, •— amelyeknek pártunk politikája az alapja — egységesen magáévá teszi az országgyűlés. (Taps.) Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtá­sát támogatja a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az összes többi tömeg- szervezet. Az egész magyar dolgozó nép lelkesedéssel vesz részt ezek­nek a feladatoknak a végrehajtásá­ban, mert ezek országunk felemel­kedését, hazánk felvirágoztatását cé­lozzák. A magyar nép nagy bizako­dással lép felszabadulásunk máso­dik évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a béke és a haladás erői, amelyeknek felszabadulásunkat és a szabad éle­tünk első tíz évének minden ered­ményét köszönhetjük. Ma már ezek az erők összehasonlíthatatlanul na­gyobbak, mint a haladásellenes, re­akciós erők. Úgy gondolom, hogy az egész országgyűlés és az egész dolgozó nép nevében je­lenthetem ki: Mindent elköve­tünk azért, hogy erőnkhöz és le­hetőségeinkhez képest tovább erősítsük a béke cs a haladás táborát. (Taps.) Ezeknek a nagy feladatoknak a végrehajtásában, a hazánk további felemelkedéséért folyó lelkesítő munkában az egész nép. a párt és a kormány töretlen egysége az az erő, amely országunkban biztos zá­loga sikereinknek és ügyünk győzel­mének ! Hegedűs András nagy tapssal fo­gadott beszéde után Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés legközelebbi ülését április 19-én, kedden dél­előtt 10 órakor tartják és an­nak. napirendjéig az 1955. évi költségvetés tárgyalását tűz­ték ki. A költségvetés általános és tárcán- kintl vitáját az országgyűlés együt­tesen folytatja le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Teljesítik a tervet az ózdi bányászok Az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemeiben hozzáláttak az előző ne­gyedévi adósság törlesztéséhez. Jó példával járnak elöl a putnoki bányá­szok, akik a május 1-i munkaversenyben napról napra teljesítik tervü­ket. Bebizonyították: a frontfejtés előnyeinek kihasználásával nagy eredményeket lehet elérni. Dicséret illeti a királdi bánya dolgozóit is. A bányaüzemben az év első három hónapjában nem egyszer csak 30—40 százalékra teljesítették a tervet. Most túlszárnyalják napi előirányzatukat, s előírt havi ter­vükkel már meghaladták a 104 százalékot. Kitesznek magukért a farkas! yulu bányászok is. A DISZ brigá­dok egyre több szenet küldenek felszínre, s példájukra a többiek is egyre többet törlesztenek első negyedévi adósságukból. Az első negyed­évben végzett jó előkészítő munka eredményeként most elegendő mun­kahely áll minden harmadban a csapatok rendelkezésére. Különösen dicséretet érdemel Fürjes Hentes Imre csapata, amely már teljesítette áprilisi tervét. Baglyas Ottó DISZ brigádja már szintén májusi tervén dolgozik. Ezeknek az üzemeknek köszönhető, hogy az Ózdi Szénbányászati Tröszt rendszeresen teljesíti napi s ezzel együtt havi tervét, az országos vex-senyben pedig megelőzte több nagynevű versenytársát is. Most már csak az szükséges, hogy a még lemaradó somsályi és egercsehi bányászok is komolyabban lássanak munkához, hogy ők se akadályozzák elmaradásukkal az ózdi tröszt még jobb tervteljesítését. Elege« lelt a tsivassei tervnek a taktaharkényi és a he jő papi gépállomás A taktaharkányi gépállomás dolgo­zói nagy lendülettel készülnek má­jus 1 méltó megünneplésere. A gép­állomás április 10-ig 106 százalékra teljesítette tavaszi kampány-tervét. Különösen dicséretre méltóan dol­gozik Veller János traktorvezető, akinek tervteljesitése 213 százalék. Nem sokkal maradnak el azonban mögötte Halász Zoltán szerencsi és A felszabadulási verseny lendüle­te április 4-e után tovább fokozódott a hejőcsabai cementgyárban. Május 1. tiszteletére újabb hőstettet hajtot­tak végre az üzem dolgozói. A va­sárnapi műszakon a gyár fennállása óta a legnagyobb eredmény született: Ruszkay Péter ujcsanálosi traktorve­zetők sem. Szép eredményeket érneK el a hejőpapi gépállomás traktoris­tái is. Tervüket április 18-ig 106 százalékra teljesítették. A legjobban közülük: ifj. Balogh Sándor, Molnár Lajos és Lippai Dezső, akik tervük túlteljesítésével, s egyben jó minő­ségű munkával járultak hozzá a gépállomás sikeréhez. 94 vagon cementet termeltek, az eddigi átlagos 70 vagonnal szemben. A jó eredmény elérésében dicséret illeti a cementüzem összes dolgozóit, különösen a Pallai karbantartó­brigádot, amely jó szakmunkájával fokozta a gépek teljesítését. i— ryMiu ni« ........... Ózd martiuászai az országos elsőségért harcolnak Az ózdi IX. es X. számú mar­ti nkemencc olvasztárai az első ne­gyedéves terv sikeres teljesítése után május 1 méltó megünneplésé­re készülnek. A nemes küzdelem április első dekádjában a IX. szá­mú kemence olvasztárainak győ­zelmével végződött. Tervüket 118.4 százalékra teljesítették, selejtjüket a vállalt 2.7 százalékról 1.9 száza­lékra csökkentették, s 36.189 fo­rint megtakarítást értek cl. A X. számú kemence olvasztárai sem sokkal maradtak le mögöttük 114.1 százalékos tervteljcsitésükkel. A nemes küzdelem a második dekád­ban még fokozódóit, s a, IX. szá­mú kemence martinászai: Sárt László, Hűlik Sándor cs Érddel Imre büszkén jelenthették, hogy ismét az első helyre kerültek. Pásztor János a X. számú ke­mence olvasztóra hétfőn délelőtt arra telt Ígéretet, hogy április 20- ra megelőzik a IX. számú kemen­ce martinászait és május 1-re 100 tonna acéllal termelnek többet, mint versenytársuk. A kél kemen­ce versenyét élénk érdeklődéssel figyelik az ózdi keinencesor dolgo­zói, s az elért eredmények őket is jobb munkára serkenti. Végső soron a küzdelem azért lyik, hogy május 1-re az ózdi mar­tinászok kerüljenek az első hely­re az országos versenyben. BAKOS JANOS. Csúcseredmény a hejőcsabai cement és mészműben A LEGFŐBB: TELJESÍTSE SZÉNBÁNYÁSZATUNK MINDENNAP A TERVET Gazdaságosabb, olcsóbb termelést a somsályi bányaüzemben! A gazdaságosabb, olcsóbb termelés az egyedüli és biztos alapja annak, hogy mindinkább emelkedjék dolgozó népünk életszínvonala. Ehhez azonban az is tzükseges, hogy ne csak beszéljünk a takarékosságról, hanem a gyakorlati életben mindent legyünk meg annak érdekében, hogy termel- vényeinket olcsóbban állítsuk elő, éppen az anyaggal, idővel, gépekkel, munkaerővel való takarékos gazdál­kodás útján. Somsályon a brigád éppen ezeket n tényezőket vizsgálta. Az ötödik napon a brigád olyan jelenségekkel találko­zott, amelyek megengedhetetlenek, gát­lói és fékezöi szocialista hazánk épí­tésének. Ez pedig az önköltség csök­kentésének, a takarékosabb gazdálko­dásnak a lebecsülése. Megengedhetet­len például, hogy e bányaüzemben oélszerűtlentil gazdálkodnak a bá­nyafával, a robbanóanyagokkal ® mindemellett nem takarékoskodnak az árammal, az idővel. A bányaüzem raktárában olyan anyagokkal is találkoztunk, amelyeknek semmi közük a szénbá­nyászathoz; máshol szükség lenne rá­juk, itt meg a raktár polcain poro­sodnak. Ezért elsősorban — a kellő ellenőrzés elmulasztása miatt — a tröszt felelős, ahol helytelenül törté­nik az anyagok rendelése, elosztása. Például 167 darab kúpos feszítő — amelynek darabja közel 60 forint — hover a raktár mélyén felhasználat­lanul. I)e mire is használnák...! Vagy annak ellenére, hogy januárban több láda 20/100-as csavart vissza­küldték Somsályról a bánwzállásl rak­tárba, mert nincs rá szükség, most április 13-án újabb 1200 kilogrammot utallak ki. Üjra felvetődik a kérdés: miértt.. .(1) Ugyanígy hever — ma már tönkre­ment állapotban — a polcokon » nik- tród E 34-cs hegesztőpálca, gumisza­lagok s egyéb anyagok. Azon­ban nem találni a raktárban olyan anyagokat, amelyek elősegítenék a ter­melékenység növekedését. Számos alkatrészben és anyagban hiány van s a többszöri rendelések ellenére sem biztosítják ezeket a somsályi bánya­üzem részére. Megengedhetetlenül magas a vil­lanykörték „fogyasztása" is. Átlago­san havonta mintegy 900 darabot használnak fel a bányában, holott évekkel ezelőtt ugyanilyen körülmé­nyek között a felét sem használták fel. A hibák oka egyrészt a gaz­dasági vezetés hiányosságaiban kere­sendő. Ma ugyanazok az emberek dol­goznak Somsályon és vezetik a bánya­üzemet, mint 1053-ban; akkor tonnán­ként 0.4 forinttal csökkentették a szén előállítási költségét- 1955-bon pedig növelték az előállítási költséget! ÖTÖDIK NAP fogalmazni a bajok eredőjét: az ön­költségcsökkentés intézkedési tervét nem tartják be, az ellenőrzést sokszor elhanyagolják. Egy-két jellemző eset bizonyítékul szolgálhat: 1955 első negyedévében a bányafa fajlagos fogyasztása 4 százalékkal nö­vekedett. Ez azért történhstett meg, mert lényegében véve ugyanazok a feladatok szerepelnek az 1955-ös évi önköltségcsökkentési intézkedési terv­ben, mint az 1954, éviben. Például az 1954-ca tervben olvashattuk: „Az üzemvezetőség köteles gondoskodni arról, hogy a folyamatban lévő ős a Szénbányászati Igazgatóság által e1- rcndelt paszportok szerinti fakiadás 1954 május 1-vel az előírásnak meg­felelően meginduljon. A paszportok határidőre, 1954 április 25-re való el­készítéséért felelős: Csákó József technológus. A paszportban megadott intézkedési fakindás végrehajtásáért felelős: Varga Lajos h. üzemvezető. h, feladatot csak részben hajtották végre s a műszakiak most arról beszelnek, hogy majd a Szén- bányászati Igazgatóság által elrendelt fakiadást a paszportok alapján ez év július l_vol korlátozni, illetve ellen­őrizni fogják... (?) 1955 első negyedévében 28 százalék­kal több robbanóanyagot használtak el az előírtnál. Ez egyrészt azzal ma­gyarázható, hogy a főteviszonyok miatt a frontfejtésekben az omlasz­tást robbantással végzik, másrész* pedig az üzemnél érintetlen mező fel­tárása indult meg, éppen a nagymérvű elövájások és feltárási munkahelyek lemaradása miatt. De semmivel sem magyarázható az, hogy a Szénbányá- szati Igazgatóság által kiadott pasz- portokban lefektetett munkahelyeken a fúrólyukak telepítésénél, a fronto­kon a megállapított 24 órai robbanó- anyagfosztást nem ellenőrzik, hogy a robbanóanyagot nem az előírt norma, a terv alápján adják ki. Ugyancsak növekedett — 32 száza­lékkal — az áramfogyasztás is, éppen a gépi-berendezések kihasználatlan­sága, az üresjáratok s a helytele« intézkedések következtében. Például a felvonóvitlák végnélküli kötéllel dolgoznak 300—400 méteres ereszké­ben, ahol indokolatlanul sok az üres­járat. Mindezen jelenségek melleit még sok a megoldatlan probléma, amelyek jelenleg akadályozói a bá­nyaüzem gazdaságosabb, olcsóbb ter­melésének, A brigád befejezte a mun­káját. Észrevételeit egyrészt az Észak- magyarország hasábjain nyilvános­ságra hozta, másrészt az illetékesek­kel mindjárt a helyszínen meg is beszélte. Persze, a tett még hátra van; mindenesetre bízunk abban, hogy a brigád munkája nem marad nyom­talan! . DRAGOS GYULA Megkezdődött az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete Bandung (MTI) Bandung ünnepi hangulatban ké­szült fel a 29 ázsiai és afrikai ország képviselőinek történelmi jelentőségű találkozójára. A konferencia megnyitását több tanácskozás vezette be. Vasárnap délután az öt meghívó hatalom (In­dia, Pakisztán, Ceylon, Burma és In­donézia) képviselői vitatták meg az értekezlet napirendjét alkotó vezér­elveket, melyeket ezután a többi küldöttség elé terjesztettek jóváha­gyásra. Az értekezletet április 18-án, hét­főn reggel nyitotta meg Szukarno. az Indonéz Köztársaság elnöke. Szu­karno megnyitó beszédében elítélte a gyarmatosítást, bírálta a tömbalakí­tási politikát, megbélyegezte nz atomfegyverekkel való fenyegetőzést. Az ázsiai és afrikai népek összefo­gásáról szólva a többi között kije­lentette: „Az imperializmus főütőere men­tén fekvő országok már nem áldoza­tai többé a gyarmatosításnak, bár a gyarmatosítást magát még nem sike Eg-y mondatban így lehetne meg- rült mindenütt gyökerestől felszá­molni. Ellenállhatatlan erők söpör­nek végig a két kontinensen. Meg­változott az egész világ politikai és szellemi arculata, s a fejlődés még nem fejeződött be.“ Szukarno hangoztatta: „Az ázsiai és afrikai népek tábora, egymillárd négyszázmillió ember, a tie ke érde­kében akarja mozgósítani a nemze­tek erkölcsi energiáit. Szukarno beszédének elhangzása után — mint az Associated Pres» közli — a résztvevők egyhangúlag megválasztották az értekezlet elnö­kévé Ali Szasztroamidzsozsot, Indo­nézia miniszterelnökét. A TASSZ kiküldött tudósítója be­számol arról, hogy a világ közvéle­ménye nagy figyelemmel kiséri a bandungi értekezlet munkáját. A konferencia címére igen sok üdvöz­lő távirat és üzenet érkezik a világ minden részéből neves társadalmi személyiségektől és politikusoktól. A táviratok és üzenetek sok sikert kívánnak a népek közötti béke meg­szilárdítása érdekében kifejtendő munkához. (MTI) Előre a május 1 tiszteletére tett vállalások teljesítéséért!

Next

/
Thumbnails
Contents