Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
t-------------------------------------N ! Két váodorzászló és 20 ezer forint Előre a május 1-i felajánlások teljesítéséért! V----------------------------------------' AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA Ai. évio .ya it 91. szaai Ara SO filler Miskolc. !9?>5 április 19. kedd A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Megkezdődött az Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány, 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn dél előtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait. Resztvettek az ülésen a párt és a kormány veze Apró Antal, Ács Lajos. Dobi István, Gerő Ernő düs András. Hidas István. Kovács István, Meki«■ séf, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Miniszter tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak: Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Cseh szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykő vote, P. Koci, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov,, a Szov- ;etunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. Delalande, a Francia Az országgyűlés Hegedűs egyhangúlag a Minisztertanács országgyűlés ülésszaka Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, G. P. Labouchere, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, D. Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és megha- . almazott minisztere, J. Decreux, a Svájci Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, R. Giarnini, az Olasz Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, O. L. M. Hjelt. a Finn Köztársaság ügyvivője, K. Katz, Izrael Állam ügyvivője. K. Ko- olczyk, a Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Ö. Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügy- i vivője, V. Lecocq, a Belga Királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője. J. D. Fledderus, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői. András elvtársat elnökévé választotta A Magyar Dolgozók Pártja Köz- • ponti Vezetősége 1955. április 14-én ‘ ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Négy Imre elvtárs, úgy is, mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpol i Ilkájával, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat. a falu szocialista átépítésének e döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítani, elhomályosítani a párt vezetőszerepét, s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását. Nagy Imre elvtárs ezen anti- marxista, antileninista. pártellenes nézetei összefüggő rendszert képezPáattuik Központi Vezetősége április 14-i ülésén megtárgyalta Nagy Imre elv társ ügyét. Mérlegelve Nagy elvtárs jobboldali opportunista politikájának rendkívül káros következményeit és a március 4_i határozat után továbbra is tanúsított pártellenes magatartását — á Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja öt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja mindt.i funkcióból, amelyet a párt bizalma ráruházott. Nagy Imre elvtárs, mint a Politikai Bizottság tagja és a Minisztertanács elnöke, a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben szembefordult a párt politikájával, a marxizmus— leninizmus tanításaival és népünk érdekeivel. Nagy Imre elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége az épülő szocializmus alappillérei: a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása ellen Irányult. E párt- és népellenes politika az elmúlt húsz hónap során erősen fékezi« a szocializmus építését hazáinkban. Ha e jobboldali megalkuvó politika nem ütközött volna pártunk ellenállásába és nem zúzta volna azt szét Központi Vezetőségünk, akkor komoly veszélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk szabadságára. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást és különösen a nehézipar fejlesztéséi. Túlhajtva a* 1953 júniusi határozatot, mely helyesen a nehézipar fejlesztési ütemének átmeneti lassítását írta elő — Nagy Imre a nehézipar visszafejlesztését próbálta elméletileg igazolni és gyakorlati!ag kierőszakolni. Mint a Minisztertanács elnöke, a múlt év folyamán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat feldolgozó beruházásokat, mint például a színi;nvárosi kokszoló és éreelökészítő; a rudabányai ércdúsító, a lábatlan! eementtnű építését. Le akarta állíttatni — bár ez nem sikerült neki — Sztá- linváros építését. teljes egészében, beleértve a nagykohót is. Ellenezte az ajkai timföldgyár építkezésének befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan. ugyancsak hazai nyersanyagot dolgozott fel. Nagy Imre elvtárs mindezzel vétett az egész nén érdeke ellen,, mert a nehézipar fejlesztése nélkül tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Vétett a parasztság érdekei ellen is. mert nehézipar nélkül—a nagy- és kisgépek, műtrágya, növényvédő szerek tömege •nélkül — nem Tehet sem a mezőgazdasági termelés fellendítésének politikáját. sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajtani. Es súlyosan vétett a békés építőmunka érdekei ellen is. mert mindez veszélyeztette épülő szocialista hazánk védelmi képességét, népünk kivívott szsbad- Bágát uek és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek. Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának megvalósítása érdekében pártszerutlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott. amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista—leninista párt fegyelmével és egységével. A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt. Tekintettel arra, hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség őt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visszahívja és más pártmunkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtnrsakaí a Politikai Bizottság tagjává, Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. Károe. jobboldali mezeteket vallott Nagy elvtárs a mezőgazdaság több alapvető kérdésében is. A munkás- paraszt szövetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét és eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerősítését, á szocializmus felépítését a falun. Az 1953 júniusi határozat, a termelőszövetkezetek megszilárdítását tette pártunk feladatává. Nagy Imre elvtára azonban e helyes határozatot visszájára .fordította és az 1953 júliusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, a Termelőszövetkezetekből való kilépés támogatására. Eltorzítva a párt politikáját, mely a termelőszövetkezetek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — a gyakorlatban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kulákság támogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásakor azt hirdette, hogy ,-falum már eltorlaszoltuk a kapitalizmus fejlődésének az útját“. A Központi Vezetőség szétzúzta ezeket a kulákmentő és szövetkezetellenes törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy a falun konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi és falusi dolgozókat egyaránt sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványainak ellenállása s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánkban. A szocialista iparosítás és mezőgazdaság-fejlesztés akadályozásával, a szocializmus építése ellen irányuló törekvésekkel szorosan összefüggött, hogy Nagy elvtárs következetesen lazítani, elhomályosítani és háttérbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden területén. Ez a törekvés legerősebben a Hazafias Népfront kérdésében jelentkezeti. A Hazafias Népfront meg_ alakulása és eddigi tevékenysége kedvező visszhangot váltott ki dolgozó népünkben, a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus épi+é-ében való aktívabb részvételre. Mindez igazolja pártunk TII. kongresszusán a népfront-politikára vonatkozóan hozott határozat helyességét. Nagy Imre elvtárs azonban, szembefordulva a kongresszus határozatával. a Hazafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá,, hanem politikai szervezetté akarta alakítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta s azt. hogy a párt ne is legyen tagja a népfrontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront elé tűzni, mely azt előbb a helyi tanácsok, a DÍSZ é« a szakszervezetek. majd a párt fölé helyezte volna. Ma már világos, hogyha csak Nagy elvtárstól és közvetlen támogatóitól függött volna s ha a Központi Vezetőség idejekorán fel wem figyel é« közbe nem Tép. n Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy a Somogy megyei választókerületben Miszner Gyula lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképviselőt rovta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra: Tisztelt Országgyűlés: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat. a Magyar Népkó'ztársaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársa í válassza meg. Az országgyűlés Mekis József ,ejv- íársat a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Nép- köztársaság Elnöki tanácsa javaslatát Nagy Imrének, a Minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elvtársat választotta a Miniszter- tanács elnökévé. Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Minisztertanács elnökének helyetteséve. Ezután Darabos Iván. az Elnöki Tanács titkára kért szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ir '.szaka közötti időben. A többi kőegyébként helyes elgondolásából pártós DlSZ-ellenes. szakszervezet- és tanáesellenes, a szocializmus építésével szembeforduló szervezet válhatott volna. Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddigiekből is kitűnik, nem mai keletűek. Opportunista magatartásának mély. messze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, opportunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949 szeptemberében már egyszer visszahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtársat újra a Politikai Bizottságba választotta s 1953 júniusában a Miniszter- tanács elnökének javasolta. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt húsz hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak összefüggő rendszerré alakultak s komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak^ A Központi Vezetőség márciusi határozata elítélte ezeket a hibákat. Megállapította. hogy pártunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhattak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségében, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében támogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban o volt ezek hirdetője. Mindezeket me-Hegelve. a Központi Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy Tmre elvtárssal szemben. Ugyancsak szervezett iotéa- ■Parkjis Wibüfv étvfiárssaff zott elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között 17 ülést tartott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyar- ország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter kért szót: —1 Tisztelt Országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költség- vetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954 évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elv társak!- Engedjék meg, bogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizalomért, amelyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megválasztásommal tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt Országgyűlés bizalma állított. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célj® a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és a kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Résztvenni ezeknek a feladatoknak szemben is, aki bosszú idóu át fő támoga tója volt Nagy Imre elvi ára jobboldali politikájának. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárított el szocialista építésünk áljából. amely közel kot év óta gátolta fejlödésüuket. Nagy Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levonnia pártunknak. Elsősorbau azt, hogy fokoztuk éberségünket. Érvényt kell szereznünk pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: ,,A párttag kötelessége. hogy őrködjél: a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggel szemben.“ Ne felejtsük. hogy az ellenség ideológiai befolyása — mint a jelen esetben is történt — egészen a párt legfelsőbb vezetéséig éreztette hatását. Elvi szilárdsággal. ingadozás nélkül el kell utasítanunk minden pávtszerűtjen megnyilvánulást, komm un istához méltatlan. fegyelmezetlen maga tart ást. Szakadatlan és megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell vívnunk a párt politikájától eltérő minden elhajlással. jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali veszély ellen. Türelmesen meg kell győzni azokat a® el vtársakat. akik jóhiszeműen mogté védtek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és odaadó munkájukkal kijavítják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azonban semmilyen ingadozást és passzivitást a rtárfi nofitfkáiáért vrvofí boréban. » költségvetési javaslatot, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Molnár Erik igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköz- társaság alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavasúaitot. A beterjesztett törvényjavaslaté,. az országgyűlés kinyomatja és tagjai között szétosztja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. Az elnök ezután szünetet rendel* el. Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. szolgálni népünk felemelkedésenek, a szocialista Magyarország megteremtésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét. A Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtása érdekében kormányunknak figyelmét az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítania, mert mindenekelőtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a népjólét felemelésére, a kultúra és tudomány fejlesztésére, és nem utolsósorban, — honvédelmünk megerősítésére. Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szemben támasztott követelményeknek. mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezik, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mein. kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak végre* hajtásában. Nagy elvtára esete azt bizonyítja, bogy a mi harcokban megedzett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxi—lenini politikát folytat, s személyekre való tekintet nélkül érvényt szerez e politikának. Ezért legyőzhetetlen a mi pártunk s a párt vezette munkásosztályunk, népünk. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai — pártunk, munkásosztályunk. dolgozó népünk hatalmas győzelme. E határozatok ideológiailag és szervezetileg súlyos csapást mértek a párton belüli jobboldali elhajlásra. elsősorban azokra a törekvésekre. melyek a párt és a munkásosztály szerepét akarták csökkenteni. Bármily nagyjelentőségűek is e határozatok — tudnunk kell. hogy e téren még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség máreiusi határozatára támaszkodva hatalmas elméleti, ideológiai ás politikai tömegmunkának kell kibont takoznia. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egysége, a vezetés és a tagság összeforrottsága és lelkesedése, a párt helyes, világos és határozott politikája megad minden lehetőséget ahhoz, hogy példamutató, fáradságot nem ismerő kommunista munkával mozgósítsuk a munkásosztályt és egész népünket a szocializmus építésének új feladataira, új győzelmeire. (Megjelent , ‘feaúúf Wbp tsé n-rámáhnti 1 A jobboldali pártellenes politika felszámolásához (Folytatás a 2-ik oldalon.) Hazrafia» NcnéroirM kedésé A beterjesztett költségvetésig és Hegedű* András elvtárs beszed e végrehajtásában annyit jelent, mint
