Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
4 fiSSAKMAGYAROESZÄG Vasárnap, 1955, április T7. * « Őszre Tardon is megpróbálják a közö Pardon, ebben a kis bükkaljai községben 1953-ban még három termelőszövetkezet tagsága szorgoskodott a földeken, dolgozott a község boldogulásáért. De emlékezetes esztendő is ez a faluban! Még ma is emlegetik az emberek, mennyi kárt, gondot okozott a kormányprogram megjelenése után az ellenség, a ku- lákok munkája. Lépten-nyomon izgattak a szövetkezet ellen. \ helybeli Béke tsz feloszlott és a Rózsa Ferenc termelőszövetkezetből is sokan kiléptek. Felbomlott az I. tipusu csoport is, melynek elnöke Gál Ignác, — a leleplezett s a napokban méltó büntetést kapott összeesküvő banda egyik vezetője — volt. Ezekután nem nehéz megérteni, miért bomlott fel két termelőszövetkezet is. csoportot, tegye lehetővé, hogy megtekinthessék gazdaságát. A választás a szentistváni Béke tsz-re esett. Április 3-án el is indultak — köztük volt az 1953 őszén a Rózsa Ferenc tsz-ből és a Béke tsz-ből kilépettek egy része és olyanok is, akik ugyan- ezidőtájt hagyták ott az I. tipusu társulást. A látogatók másik része pedig még sohasem próbálta a közöst. Saját szemével akart meggyőződni a szövetkezeti gazdaság jövedelmezőségéről, tagjai jó életmódjáról — amiről manapság oly sokat beszélnek. Elismerően bólogattak a rendezett, tiszta, takaros falu láttán. A termelőszövetkezetben tüzetesen megvizsgáltak mindent, Gál János, a hajdani nincstelen szegényparaszt is a legnagyobb elismeréssel beszél a látottakról. — Engem is nagyon érdekelt, mennyire haladtak a szentistvániak a közösben. Aki saját szemével még nem győződött meg munkájukról, gazdaságuk jövedelmezőségéről, az talán kételkedne. De én mindent láttam. S egyre jobban megérett bennem a meggyőződés: a jómódú életet csak a szövetkezésben, a nagyüzemi gazdálkodásban lehet megteremteni. Arról, hogy mikor lépek be én is a termelőszövetkezetbe, még nem sokat tudok mondani, az ősz majd mindent eldönt. Mikor a tardiak hazajöttek Szent- istvánról, elbeszélgettek arról, amit láttak. Mindegyikük úgy vélekedett, hogy nagyon sokat tanult, saját szemével győződött meg..... a szövetkezeti gazdálkodás korlátlan lehetőségeiről. A látogatók közül többen úgy vélekedtek: őszre mi is elkezdjük a szövetkezést; miért ne tudnánk mi is ilyen jól jövedelmező gazdaságot létrehozni, hiszen a szentistvániak is olyan emberek, mint mi vagyunk. Igazuk van a tardiaknak! (LOVAS) Ma Tardon erősen megnőtt, az érdeklődők száma, a rokonszenv a szöyetkezet iránti Sok szó esett a községben Borsod- ivánkáról, Szentistvánról, az ottani termelőcsoportok munkájáról. — Hát menjünk el, nézzük meg — mondogatták . a dolgozó parasztok.. A községiből 23 dolgozó paraszt elhatározta,' hogy megkéri valamelyik termelőa gépi felszereléstől kezdve a földeken folyó -munkálatokig. Előkerültek a noteszok, ceruzák, s bizony alig győzték a jegyezgetést, mert akadt éppen elég. így mesélik ma a látogatás után, néhány nappal.’ Orosz Sándort, az egykori Béke tsz elnökét különösen az állatállomány érdekelte. Fel is írta, amit látott: 1090 juha, 304 sertése, 115 szarvasmarhája és még. sok egyéb állata van a fcsz-nek. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak. ír ——————i Hejőpapi ifjú traktorístak az elsők között , A hejőpapi gépállomás DISZ-brígádja, mely résztvesz az országo5 ifjúsági traktoros versenyben, Tóth József brigádvezető irányításával április 11-én 79 százalékra teljesítette tavaszi kampánytervét. Nem sokkal maradt el mögötte a Petöfi-brigád sem, amelynek tervteljesítése 66 százalék. hallottunk mái' ifj. Balogh Sándorról, az ország legjobb traktoristájáról és munkamódszeréről. Balogh elvtárs vállalta, hocv - jus 1-re tervét 330 százalékra fogja teljesíteni, öccse, Balogh István április első dekadjában 161 normálholdat szántott fel, s ezzel megelőzte bátyját is. Rajtuk kívül még ketten. Emődi István és ifj. Kosa Pál ért el nagyszerű eredményt a tervteliesí tésben. A gépállomás dolgozói a közelmúltban megkezdték a napraforgó vetését is. Eddig 40 holdon, négyzetes vetéssel már földbe tették a napraforgó magot. A hejőpapi traktoristák a versenymozgalom kiszéle sítésével és tervük maradéktalan teljesítésével ke ülnek május 1 méltó megünneplésére. Kádár-bognár vállalatot létesítenek A megyei tanács április 12-i végre- hajtgbizottsági ülésén dicséretben részesítették a tanács pénzügyi osztály- vezetőjét és az apparátus dolgozóit, mert első negyedévi adótervüket túlteljesítették. A megyei tanács mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság Német Imre elnök vezetésével már eddig is sok jó javaslattal segítette a tanácsok munkáját. Legutóbbi javaslatára a tanács kimondta: Sárospata,X ovábbra is a mezőcsáti és a szerencsi járás vezet a járások begyűjtési versenyében A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint a járások begyűjtési versenyében a mezőcsáti és a szerencsi járások haladnak az élen. A leggyengébb eredményt a ricsei és az encsi járás érte el. A ri- csei járás beadási kötelezettségét húskilogrammra átszámítva, évi tervükhöz viszonyítva 13.51, az encsi pedig csupán 12.56 százalékra teljesítette. Különösen feltűnő, hogy mindkét járás főleg a tej- és a sertésbeadási kötelezettség teljesítésében mutat gyenge eredményt. A ricsei járás, megyénk legnagyobb sertéstenyésztő járása csupán 15.6 százalékra teljesítette éves tervét, holott már a második negyedév első hónapjának közepén vagyunk, tejbeadási kötelezettségének azonban csupán 6.8 százalékban tett eleget. A megye értékelése szerint a járások versenysorrendje a következő: 1. Mezőcsát, 2. Szerencs, 3. Szikszó, 4. Mezőkövesd, 5. Putnok, 6 Miskolc, 7. Özd, 8. Edelény, 9. Sárospatak, 10. Sátoraljau,ihely,,.ll. .Abauj- szántó, 12. Riese, 13. Encs. A megye városainak sorrendje a következő: 1. Miskolc, 2. Özd, 3. Sátoraljaújhely, 4. Kazincbarcika. Miskolc város sertésbeadási kötelezettségének 46.4, baromfibeadási kötelezettségének pedig már 51.8 százalékra tett eleget. kon vagy Sátoraljaújhelyen kádárbognár vállalatot létesítenek. Megállapították, hogy több községben, mint Pusztafalun és Edelényben sok bognáripari szakmunkás van, akik kérték, hogy szakipari vállalatot szervezzenek. Mivel megyénkben nagymennyiségű hordódongának cd- kalmas fa van és ez feldolgozás nélkül kerül ki a megye területéről, elrendelték, hogy a fenti helységekben az ipari vállalatot mielőbb létrehozzák. A szikszói Hazafias Népfront jelenti A szikszói népfrontbizottság „Szikszói barázdák“ címmel híradót adott ki, amelynek első száma a napokban jelent meg. Képet ad a járás életéről, népszerűsíti az élenjárókat, megmutatja a hibákat. A hátlapján ezt olvashatjuk: „Érdemes-e poharat lopni, avagy hogyan kerül 7 forint 05 filléres pohár 600 forintba?“ A cikk leírja Barnóczki János monaji lakos esetét. Neki került 600 forintba a pohár. t avaszi vetés a Szovjetunióban A Szovjetunióban a legmodernebb gépek segítségével végzik a mezőgazdasági munkálatok legnagyobb részét. Képünkön: A Mariupolszkij szovhozban (Ukrán SzSzK) így vetik a tavaszi búzát. Regéc község tovább folytatja a versenyt Regéc község tanácsának tagjai és a tanács dolgozói az állam iránti kötelezettségek határidő előtti teljesítése érdekében tovább folytatják a versenyt. Május 1 tiszteletére a következő vállalást tették: Május 1-ig bezárólag a község 50’ százalékban eleget tesz II. negyedévi adófizetési tervének. A tanácstagok példamutatóan elsőként tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Valamennyi tanácstag, a tanács minden dolgozója bekapcsolódik a népnevelő munkába. Felvilágosító szóval elérik, hogy a község jelenleg negyven olyan dolgozója, — aki ez esztendőben még egyáltalán nem fizetett adót — teljesítse kötelezettségét. A tanács versenymozgalmat in.* dít a község dolgozó parasztjai között az állami kötelezettségek ha-? táridőelőtti teljesítésére, hogy május 1-ig minél több dolgozó paraszt teljesítse első félévi kötelezettségét. Az egyéni versenyvállalásokat a tanács dolgozói naponta értékelik? A tanács dolgozói e verseny pontok alapján versenyre hívták a járás valamennyi községét és párosa versenyre Mogyoróska község tanácsát. A verseny értékelésére a járási tanács versenyjbizotfcágát kérte fel. Cseréljünk haladéktalanul heferozis kukorlcavetömagot A párt és a kormány nagymennyiségű heterózis kukorica vetőmagot juttat a megye termelőszövetkezeteinek, s egyénileg dolgozó parasztjaid nak csere formájában. Ha a terményraktárakba leérkezett a vetőmag, minden tsz és egyéni dolgozó paraszt mielőbb cserélje ki saját leromlott kukorica vetőmagját heterózis kukorica vetőmagra. Ez a kukorica vetőmag nem heterózi- előállítás, hanem már annak ntánterméset. a vetőmagot ugyanúgy kell elvetni, mint a saját kukoricát. nem kell rajta címerezést végezni és az utánterméssel mindenki szabadon rendelkezik. A heterózis kukorica igen bőven termő és sokkal biztosabb termést ad. 100 kilogramm heterózis kukorica vetőmagért 100 kilogramm szokvány kukoricát kell cserében adni. Kenyér- vagy takarmánygabonáért és napraforgóért is lehet cserélni heterózis kukorica, vetőmagot. A kukorica vetés Ideje már elérkezett, így mielőbb cserélje ki mindenki vetőmagját. A Miskolci Vendéglátóipar! Vállalat értesíti a város dolgozóit, hogy a városi tanács végrehajtóbizottsága az „ARANY CSILLAG" étterem espresso besorolását II. osztályra módosította. A határozat alapján az espressóban II. osztályú árakat számítunk! Az étterem változatlanul 1. osztályú marad. Az étterem 7.60 forintos üzemi étkeztetést fogad el. mely levesből, főzelékféléből és tésztából áll. A háromfogásos üzemi étkezés ízletes, kiváló. Ugyanezt a minőséget biztosítja a 6.90 forintos elhordásos üzemi étkezés. Minden este kiváló hangulat! Cigányzene és Bartalos Tivadar magyar nótaénekes szórakoztatja vendégeinket! helyiipari RUHABEMUTATO! A miskolci kisipari szövetkezetek rendezésében Miskolcon, az M. Sz. T. Déryné utca 5. sz. alatti helyiségében. ÁPRILIS 17-ÉN DÉLUTÁN 4 ÓRÁTÓL női fodrászverseny és divatbemutató. Utána tánc! Büfié! Belépődíj: 3.— Ft. DISZ-ELET UJ MÓDÓN ÉLNI! 1951 nyarán csapta meg igazán. a falut az új idők szele. Igaz, már 1949 óta alakultak országszerte a szövetkezetek, de ebben az esztendőben megmozdult a föld és a parasztok törniegei indultak él a szocialista felemelkedés útján. Ebben az esztendőben adták ki a mezőcsáti járás Dl SZ-ftataijai a nagyszerű jelszót: „Űj módon akarunk élni.''1 Igen, új módon! Elég volt az apák keserves nélkülözéseiből, elég a nadrágszíjparcellák röghözkötöttségéböl,. a magántulajdon tüvlattalan szorításából. Elég! Űj módon akartak élni a csáíti járás fiataljai: belépni a közösbe! S még ezzel sem elégedtek meg. Járták a falvakat, beszéltek öreggel, fiatallal: hagyjanak fel a magános kínlódással, jöjjenek a nagy családba, a közösbe. — Az okos, jó szó sok helyütt talált megfelelő talajra s nem egy ember lette meg helyét a szövetkezetben. ie Négy esztendő telt el azóta. Űj módon élnek-e azok a fiatalemberek, akik az új utat választották? Megtalálták-e helyüket valóban! Megtalálták-e számításukat? Ezt szándékoztunk megvizsgálni a járás egyik termelőszövetkezetében, a geleji Petőfi termelőszövetkezet ben. Sokszor azonban az ember tervez s a valóság végez, — legalább is elképzeléseivel. — A termelőszövetkezet akkori DISZ tagjait és DISZ vezetőit ugyanis már nem találni a termelőszövetkezetben. Máshová szólította őket a párt. Majoros Lajost szakérettségire, egyetemre küldték, majd onnan vissza a járási Díszhez. Szabó Eerencnét a járási párt- bizottsághoz vitték s onnan megint tovább. Sós Irén a tanácsnál dolgozik, Juhász Sándor és Eszlári Erzsi az akkori termelőszövetkezeti DISZ- titkár függetlenített DISZ-vezetö lett azóta. Sok víz lefolyt 1951 óta a Tiszán, s bizony nem egyszer hiányoztak azok a lelkes fiatalok, akik a munkából mindig kivették részüket és ragaszkodtak a szövetkezethez, tűzön- vizen át. A termelőszövetkezet szénája néha nagyon is rosszul állt. Az akkori elnök hibát-hibára halmozott, meglazult a munkafegyelem. Amikor azután tarthdtatlcm lett a helyzet, az elnököt leváltották s hazahívták Barci Sándort, a DISZ- vezetőség egyik régi tagját, akit még 1951-ben elvittek más funkcióba. De mielőtt Barci hozzáfoghatott volna az ügyek rendezésének, ágynak esett. Helyettese még tovább szaporította a bajt téves intézkedéseivel s aszal, hogy nem állt sarkára, amikor ideje lett volna. Alighogy Barci felgyógyult és munkához kezdett 1953 nyarán, beköszöntött a termelőszövetkezet életében a válság. A tagság szinte egyhangúlag követelte a szövetkezet megszűnését: „Vissza a földet, kinek- kinek saját művelésébe“. Vissza « nélkülözéshez, a kisgazdasághoz, a régi rosszhoz. Majoros párttitkár, az öreg Juhász Józsi bácsi. Barci Sándor azonban meg még néhányan — összesen 8 család — hűségesek maradtak a szövetkezethez. Lassan - kint visszaballagott a többi is, any- nyira, hogy a termelőszövetkezet tagsága együttmaradt, végül senki sem hagyta el a közöst. Az 1953—54-es esztendőben a termelőszövetkezet megerősödött. Aki nem volt odavaló, aki kerülte a kaszát, kapát, elment szépszerével, vagy elküldte maga a tagság. 1954-ben aztán végképp rend lett a szövetkezetben, s gyarapodott a vagyon is. Baromfiólat, sertés.fiaz- tatót építettek. Szaporodott az állat- állomány, nőtt a jövedelem. Az ösz- szel a Petőfi termelőszövetleezet harmadik lett a járásban a szövetkezetek közötti versenyben. Es -most értünk él oda, hogy feltegyük az előbbi kérdési: No és a fiatalok? Vannak-e s hogyan élnék? Igen, vannak! Az öreg termelőszövetkezeti tagok elmondják, hogy azokban a válságos időkben nemcsak a régi DISZ-esek szelleme hiányzott, de hiányzott főleg az ifjú munkás kéz is. Mert csak a fiatal izom bírja igazában a nehéz paraszti munkát. S ugyancsak kezdtek jönni, cseperedni az űj jártatok: Kovács Pista, Sós Lajos, meg a többiek, Az idén a 18 új belépd közül 12 fiatal: a kis Bordás, ifjabb Varga József és sokan mások. Sinka Jolán egyenesen a városból jött vissza könyvelőnek. A fiatalok példamutatóan megállják helyüket a munkában s így megtalálják számításukat is. Igen, érdemes a termelőszövetkezetben gazdálkodni, új módon élni! A termelőszövetkezet az 195i-es évben 13 forint 30 fillért fizetett ki egy munkaegységre és i kiló 80 dekagramm búzát, 0.52 kilogramm árpát, 1 kilogramm 10 deka tengerit, l kiló 40 deka szálastakarmányt, 0.07 kilogramm cukrot, 5 kilogramm szalmát adott ki. Kovács Pista apja 22 holdas középparaszt volt és az I. típusú termelőszövetkezeten át jutott el idáig. Elmondta, hogy a család 4 tagja, mintegy 1500 munkaegységet hozott össze. 22 holdjuk volt régen, de volt hozzá hét gyermek is. Meg lehetett ebből élni ugyan, de csak beragadták mindig a, kátyúba, hiába dolgozták inukszakadtáig. A termelőszövetkezetben megtalálta a nyugalmat, az anyagi egyensúlyt. Kovács Pista 354 munkaegységed hozott a család 1500 munkaegységéből. Becsületesen felruházkodott, tellett télikabátra, cipőre, ingre, csizmára is belőle. — Nem adnánk semmiért a termelőszövetkezetben életet —■ mondják most Kovácsék. A fiatal Sós Lajos kocsisként dolgozik. Apja szegényparaszt volt, a kis Sós-gyerek együtt nőtt a szövetkezettel. Még a kocsiderekát sem érte el, amikor már itt dolgozgatott, Aztán, hogy belenőtt a korba, 1954- ben belépett a szövetkezetbe. Meg sem tudná számolni mindazt, amit a jövedelemből vásárolt. Még kerékpárra is tellett a pénzből. Űj módon élnek tehát a termelőszövetkezet fiataljai. Ügy, ahogy a kisparcella sohasem tette volna lehetővé. Kemény a munkájuk, de már segít nekik a gép és nagyobb anyagi gondjaik sincsenek. Egy valami azonban hiányzik a szövetkezet életéből: a nagymultú geleji termelőszövetkezetnek most sincs DISZ-szervezete. Erre pedig szükség van, hogy még kulturáltabbá, színesebbé váljék az új módon berendezett élet. Ilyennek találtuk a geleji fiatalok új életét, amelyet a termelőszövetkezet teremtett meg. Eszlári Erzsébet, Majoros Lajos a termelőszövetkezet régi fiataljai ott dolgoznak most a járási DlSZ-bi- zóttságon. Gondolkozzanak csak el arról az 1951.es mozgalomról, arról, amikor a fiatalok egész sorát vezették az új élet útjára és arról, hogy nem volna-e itt megint az ideje, a többi, még egyénileg dolgozó pa» rasztfiatatt is rádöbbenteni: „ŰJ módon kellene élni!“ Sándor Lassítö