Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-15 / 88. szám

Péalck, 1955. április 15. ;2AKM ' . _ ---------—; j-í^Loi A Központi Vezetőség márciusi határozata feltárta azokat a hibákat, leleplezte a jobboldali nézeteket, amelyek gátolták a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlő­dését, a falu szocialista építését. Legfontosabb feladatul a határozat a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősítését, a tsz-onoz- galom egészséges, számszerű fej­lesztését tűzte a falu kommunistái, pártszervezetei, tanácsai, a falu dolgozói elé. A határozat meg­jelenése óta eltelt néhány hét alatt megyénkben máris mutatkoznak eredmények egy- cgy termelőszövetkezet szám­szerű fejlődésében és új termelő- szövetkezetek alakulásában. Igen sok szövetkezet új családokkal, új tagokkal erősödött. Gagybátorban két termelőszövetkezet alakult és a falu termelőszövetkezeti község lett. Jónéhány községben tsz előké­szítő bizottságok alakultak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében, az új termelőszövet­kezetek alakulásában nagy szere­pet játszanak az előkészítő bizott­ságok. A jól dolgozó bizottságok munkájának eredménye a megala­kulás után a szervezett munkában, az alapszabály betartásában, az észszerű gazdálkodásban mutatko­zik meg. Azaz a jól működő bizott­ság megteremti nemcsak a meg­alakulás, hanem mindjárt a to­vábbfejlődés feltételét is. A mezőcsáti járás erős, fejlődő­képes termelőszövetkezeteinek megszervezésében tevékenyen vet­tek részt a párt vezetésével az elő­készítő bizottságok. Rendszeres megbeszéléseket tartottak, ame­lyekre meghívták az olyan dolgozó parasztokat, akik szívesen beszél­tek az alakításról. Beszélgettek ve­lük a közöä gazdálkodásról, meg­vitatták az alapszabályzatot, vá- zolgatták niilyen éredményeket ér­hetnek el megfelelő feltételek mel­lett. Megmagyarázták, hogy miért a termelőszövetkezeti gazdálkodás a dolgozó parasztság további bol­dogulásánál« egyedüli helyes útja. S amikor alakításra került sor, a bizottság tagjainak példáját követ­ve egymásután léptek a közös útra mindazok, akikkel előzőleg elbe­szélgettek. A munka is jól indult, hiszen kj-ki a tagok közül már tisztán látta, hogyan kell dolgoz­nia, ismerte az alapszabályt. Bebi- zonyosodott, hogy az olyan terme­lőszövetkezetek, amelyeket előké­szítő bizottságok szerveztek, már az első esztendőben is jobban dol­goztak. ták tisztán az előkészítő bizottsá­gok munkájának nagy jelentősé­gét. Nem segítették a bizottságok megalakulását, s az a legtöbbször el is maradt. Most, amikor tovább fejlesztjük a szövetkezeti mozgói­mat, erősítjük a meglévő tsz-eket és újakat hozunk létre, feltétlenül szükség van az előkészítő bizott­ságokra, s feltétlenül ismernie kell; hogy milyen feladatai vannak azoknak. Az előkészítő bizottság egyetlen fiagy feladata, hogy tagjai — akik már maguk is egy kis szövetkeze­tét, azaz a jövő tsz magvát alkot­ják — egyre több dolgozó paraszt­tal ismertessék meg a közös gaz­dálkodás előnyét, fölényét, népgaz­dasági jelentőségét. Mindent el kell követniök, hogy minél több egyé­nileg dolgozó paraszt ismerje meg a termelőszövetkezetek jó eredmé­nyeit, egy-egy termelőszövetkezeti tag életét, jövedelmét, az alapsza­bályzatot és mindezek után telje­sen önkéntesen, saját meggyőződé­sét követve lépjen a közös gazdál­kodás útjára. E feladatnak az előkészítő bizottságok természetesen csak úgy tehetnek eleget, ha rendszere­sen dolgoznak és ha komoly segít­séget kapnak a pártszervezetektől, a járási pártbizottságoktól és a ta­nácsoktól. Ha van olyan helyisé­gük, ahol bármikor megbeszélése­ket tarthatnak, meghívhatnak oda egyénileg dolgozó parasztokat is. A bizottság munkája sokrétű. Sok igen jó módszer kínálkozik a dolgozó parasztok felvilágosítására és e módszerek alkalmazásához se­gítséget kapnak a bizottságok a párttól, a tanácstól. Kormányunk megadja a lehetőséget, hogy az egyénileg dolgozó parasztok meg­látogassanak egy-egy termelőszö­vetkezetet, beszélgessenek a tsz ta­gokkal, megismérjék a közös gaz­dálkodás előnyét. Az előkészítő bi­zottságokra csak az a feladat hárul, hogy megszervezzék az ilyen láto­gatásokra a község dolgozó pa­rasztjait. A bizottság tagjai természetesen csak akkor dolgozhatnak igazán eredményesen, csak akkor érnek el eredményeket, ha felhasználják az agitációs módszereket; ha meg­látogatják a dolgozó paraszt csalá­dokat, beszélnek nekik a termelő- szövetkezetek eredményeiről, A fel- világosító munkán, a példák nép­szerűsítésén túlmenően a bizottsá­goknak beszélniük kell arról is, hogyan használhatják fel a helyi gazdasági adottságokat, milyen irányba kívánják terelni a majd megalakuló termelőszövetkezet gazdálkodását, hogyan, milyen módszerekkel akarnak nagyobb hasznot teremteni, többet, jobbat termelni. Az ilyen tervezgetések, amelyekhez megvan a gazdasági alap és emellett segít a párt és a kormány is — megragadjál« a dol­gozó parasztok figyelmét, gondolko­zásra, • tervezgetésre késztetik őket és egyre többen írják alá a belépé­si nyilatkozatot saját meggyőződé­sük alapján. A bizottság munkája — ha éberen és jól dolgozik — eleve ki­zárja, hogy osztályidegen elemek, kulákok is bekerülhessenek a szö­vetkezetbe. Sok példa bizonyítja, hogy az egyik napról a másikra alakult termelőszövetkezetekbe, ahol nem működött előkészítő bi­zottság, nem őrködött éberen a párt, a tanács, beléptek a kulákok is, s természetesen azonnal meg- kezcfték most már belülről is a bom- lasztást. A párt, a kommunisták irányításával működő előkészítő •bizottságok munkája kizárja az ilyen „elnézéseket“, hiszen a bizott­ság tagjai olyan példamutató, _a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, szükségességéről már teljesen meg­győződött dolgozó parasztok, akik jól ismerik a község minden lako­sát, s tudják ki az ellenség. Az előkészítő bizottságoknak te­hát igen fontos munkát kell végez­niük, s végeznek is már azok, ame­lyeknek minden segítséget megad a pártszervezet és a tanács. Mert a párt, a tanács segítsége nélkülöz­hetetlen a bizottságok számára. Minden olyan pártszervezetnek, járási pártbizottságnak, amelynek körzetében előkészítő bizottságok működnek, fontos feladata a bi- zottságok munkájának segítése, irányítása, a tapasztalatadás. Ha ilyen segítséggel dolgoz­nak megyénk tsz előkészítő bizott­ságai, akkor ősszel elmondhatjuk majd: jó munkát végeztünk a tsz- mozgalom fejlesztésében, a Köz­ponti Vezetőség határozata szerint segítettük falun a szocializmus építését. Már pedig ezt mindany- nyiunk boldogulása, boldogabb hol­napja érdekében meg kell ten­nünk. A PÁRT OKTATÁS HÍREI Jonehany termelőszövetkezet hirtelen, szinte egyik napról a má­sikra alakult. A tagság nem volt tisztában az alapszabályzattal, csuk azután ismerte meg a jogokat és a kötelességeket, amikor már aláírta a belépési nyilatkozatot. Ez volt az oka, hogy itt is, ott is megsértet­ték a szabályzatot, olykor az ön­kéntesség elvét, sőt egy-egy nem- kívánatos osztályidegen, kulák is bekerült a tagság közé. Némelyik községben, járásban maguk a pártszervezetek sem lit­A kongresszus anyagát tanulmá­nyozó konferenciák: Felsőfokú oktatás: (Pol. Gazd. I., II. évfolyam.) a) A megyei konferencia április 23-án délután 2 órakor a megyei P. H-baiu Vezeti: Szajcz István, Szemes István. Téma: „A pártmunka kérdései. Pártunk új Szervezeti Sza­bályzata.“ b) A városi, üzemi, járási konfe­renciákat április 25-----30-ig terjedő héten kell megtartani. 6 darab kétszobás, 17 darab egyszobás lakás is. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK­BEN a racionalizálással egyiüüben azt is sikerült elemi, hogy a létszám utcsoportosításinál in'nőségi változás következzen be. A beruházási főosz­tályról, a MEO-ból, a termelési osz_ túlyról és más helyekről az üzemekbe kerültek olyan magas műszaki kép-:' zeMséggel és adminisztratív tapaszta­lattal rendelkező káderek, akikből művezetők lettek s akik most óppeji magas képzettségükkel jelentősén entelik a termelés műszaki színvona­lát. A tapasztalat azonban azt is rrji il­latja, hogy bár a gyár vezetői végre­hajtották a racionalizálás hatá,rozat/alt, mégis vannak olyan műszaki vezetők, akik az ószszerüsítés állandó jelege elé akadályokat gördítenek. Csi/ipán i martinacélmü gépészeténél hét dol­gozót találtak a napokban bujtatott 'étszámban. Giadics István például évek óta. mint műszaki rajzoló kapta a fizetést — fizikai létszámban! 'Tech­nikusi végzettsége nines, tudnád pó­tolni munkáját:, mert a gyárrészleg­nek van műszaki rajzolócsoportjja, de Bobák Kornél a gépészet üzeríjvezey töje és B. Kiss Balázs művezető nrm hajlandók végrehajtani a. gyár vezetőinek utasítását, ugyanisí Gla- dicsnak fizikai munkára szól az át­helyezése. Tóth József, aki kék hó­napig mint lakatos kapta fizetését, még mindig irodában dolgozik,; de azt már nem tudják megmondania hogy mi a beosztása. Ugyanez a (helyzet Fiigeczki János technikussal its, aki tavaly óta van .Jizikel létezáímban“ Irodában dolgozik. Fain Sándjor sze­mélyzeti vezetőt azonban csaki utóla­gosan értesítik az ilyen intézkledések- ló!. . A RACIONALIZÁLÁS legnagyobb libája az volt a gyárban, hogy, a párttagok és a pártonkívüli dolgozók nagy részévet nem is ismertették a fontos határozatot. A nagyüzemi part- bizottság csak most szervezte meg, hogy a pártszervezetek az áprilist taggyűlésen ismertessék a párttagság­ai a racionalizálásról szóló határo­zatot. l)o voltak más hibák is. Nem mindenütt bántak emberségesen a dolgozókkal. Perjés Gyula az egyik gyárrészleg vezetője például nem is személyesen adta át az egyik műszaki dolgozónak az áthelyezésről szóló le­velet. hanem odaadta egy másik dol­gozónak. Ez, mivel nem találta mun­kahelyén az illetőt, annak üres író­asztalára helyezte az áthelyezésről szóló levelet. Pótolják a pártszervezetek az eddig olmulaszto'ttakat! A kommunisták magyarázzák meg minden dolgozó­nak, hogy állami é9 gazdasági appa­rátusunk létszámának csökkentése hazánkban nem jár és nem is járhat azzal a káros következménnyel, amellyel a tőkés országokban jár. Mondják el a gyár kommunistái, hogy a mi gazdasági életünkben még mindig a munkaerőhiány a probléma, Oszlassák el azokat a káros nézete­ket, amely csak akkor ismeri el. hogy nines munkanélküliség, ha bárki el­helyezkedhet az irodákban, az Íróasz­talok mellett. Pártunknak és álla­munknak az a célja, hogy a nem ter­melő, az adminisztrációs munkát vég­zők száma ne emelkedjék a szükségest kereten felül. A racionalizálás eredményei, hatásai a Lonin Kohászati Müvekbon okvet­lenül pozitiven értékelhetők. E né­hány tapasztalatból azonban látható, hogy igen sok még a tennivaló ahhoz, hogy a gyár észszerűen termeljen, hogy a munkaerő helyes elosztásával minden akadályt elhárítsanak az élet- színvonal emelésének úrijából. KÖRÖMI GYÖRGY önATó tanulásos tanfolyamok konferenciái: a) A Magyar Párttörténet I. évfo­lyamának megyei konferenciája áp­rilis 16-án délután 2 órakor a megyei P. H-ban. Vezeti: Dani János. Téma: ,Az 1848—49-es forradalomtól és szabadságharctól1 az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. (Ennek második része) b) A városi, üzemi, járási konfe­renciákat április 18—23-ig terjedő héten kell megtartani. A Magyar Párttörténet II. évfo­lyamának konferenciája április 16-án délután 2 órakor a megyei P. H-ban Vezeti: Dojcsák János. Téma: „A Kommunisták Magyarországi Párt­jának harca a II. világháború idő­szakában.“ (1939. szeptember 1— 1945. február 13 ) a) Az SZKP Történet I. évfolya­mának megyei konferenciája ápri lis 23-án délután 8 órakor a megyei P. H-ban. Vezeti: Kovács Miklós. Téma: ..A dialektikus és történelmi materielV.mus a marxista-leninista párt világnézete.” b) A városi, üzemi, járási konfe­renciákat április 25—30-ig terjedő héten keli megtartani. a) A Pol. gazd. I. évfolyamának megyei konferenciája április 16-án délután 2 órakor a megvet P. H-ban. Vezeti: Varga Zoltán. Téma: „A tő kef elhalni ozás és a proletariátus el- uyomorodása." b) A városi, üzemi, járási konfe­renciákat április 18—23-ig terjedő héten keil megtartani. a) A filozófia I. évfolyamának megyei konferenciája április 16-án délután 2 órakor a megyei P. H-ban, Vezeti: Imre József. Téma: „A marxista filozófiai materializmus a Világ anyagiságáról és fejlődésének törvényszerűségeiről." b) A városi, üzemi, járási konfe­renciákat április 18—23-ig terjedd héten kell megtartani. A filozófia II. évfolyamának kon­ferenciája április 16-án délután 2 órakor a megyei P. H-ban. Vezeti: Putnoki László. Téma: ,.A marxiz- mus-loniniznius tanítása az állam­ról, a forradalomról és a proletárdik­tatúráról.” Kérjük a PVB ágit. prop. titkárait, hogy a megyei konferenciákra járó elvtársakat értesítsék és részvételü­ket biztosítsák, MB. ágit prop. oszt. G> Jdeuin (htébét Az Uljanov család 1879-ben Szimbirszkben. jobbra a kilencéves Vladimír, középen bátyja, Alexander, akit 1887-ben kivégeztek. Ebben az évben tovább javítják Miskolc és Ózd vízellátását Ebben az évben is tovább fejlesz­tik a vízellátást, s javul a szennyvíz- elvezetés is. Miskolcon a nemrég feltárt Anna- forrástól vezeték épül a Diósgyőz környéki új medencerendszerig. Ez­zel Diósgyőr vízellátása lényegesen megjavul és az úgynevezett Felső- forrás vizét — amelyet eddig Diós­győrbe kellett vezetni — teljes mennyiségében Pereces bányászköz­ség kapja. Miskolcon ebben az év­ben — a diósgyőri medencerendsze­ren kívül — még egy víztároló me­dencét helyeznek üzembe, s ugyan­csak az idén készül el a város új fő­gyűjtőjének alsó szakasza. Özdon is tovább építik a vízhálózatot. A Sajó- balparti, úgynevezett Pogonyi-pusz- tai vízmű, amelynek várható kapa­citása napi háromezer köbméter, már üzembelépett. Jelentős összegeket fordítanak Kazincbarcikán városrendezésre A kazincbarcikai városi tanács a közelmúltban tárgyalta meg a községpolitika! tervet. Nagy összegeket fordítanak kulturális beruházá­sokra. Az ó-városban 40 ezer forint készpénzberuházással, valamint 60 ezer forint értékű társadalmi munká val kulturházat építenek. Az iskolák, ovedáik, a népművelés fejlesztésére s egy játszótér megépítésére mintegy 80 ezer forintot fordítsjnak. Városren dezésre, helyi utak, kutak, hidak rendbehozására, patakmedrek rendez ésére és az óvárosi piactér burkolá­sára 130 ezer forintot Irányoztak elő A város ipari munkásai és dolgozu parasztjai 23 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A községpolitikai terv sikeres megvalósításához a város dolgozói­nak minden segítséget meg kell ad niok a tanácsnak. GREFF JENŐN? Kazincbarcika, Hernádkalt Iiöz§ég; élenjárói Hernádkak község dolgozói ápri­lis 12-ig elvégezték a tavaszi vetést, s felültrágyázták, hengerelték az őszi vetéseket. A tavaszi munkák elvégzésében különösen szép ered­ményeket ért cl Fekete János, Haj­dú Ferenc, Simon Dániel és Juhász Mihály. Most a kukorica és burgo­nya vetésére, ültetésére készülődik a község. A gazdák gondosan elkészí­tik a talajt, hogy minél jobb legyen a termés. BALOGH JANOS Hernádkak. Bocskay-emlékünnepség Szerencsen Bocskay emlékünnepséget rendez­nek április 17-én, vasárnap délelőtt Szerencsen,. a szerencsi országgyűlés 350. évfordulója alkalmából. A meg­emlékezés diszfelvonulással kezdő­dik. A központi ünnepséget a .vár­kertben tartják meg. Résztvesznek rajta a szerencsieken kívül a járás többi falvainak lakói, fiatalok és úttörők is. Az ünnepségen résztvevőknek dél­után nagy kultureseményben lesz részük. Ekkor tartják meg a magyar ifjúság felszabadulási kulturális se­regszemléjének járási bemutatóját. Akik niestagadtáU ; Az ország cukorellátásának bizto­sítósára a Minisztertanács határoza­tot hozott, kötelezővé tette a cukor­répa és cikória vetésterv teljesíté­sét. A határozat alapján a tanács­szervek, kijelölték azokat a termelő­ket, akik kötelesek cukorrépát ter­melni. Erre azért volt szükség, mert elegendő mennyiségű cukorrépa nél­kül nem fedezhetnénk az ország egész esztendei cAikorszükségletét. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink teljesen egyet­értenek a határozattal, mert tudják, hogy a cukor nélkülözhetetlen élel­miszer. Másrészt a cukorrépatermé- !és előnyös a termelő számára, hi­szen kedvező szerződési feltételek biztosítják a gazdák hasznát. De mint gazdasági életünk sok terüle­tén, a cukorrépa vetésterv teljesíté­sénél is megmutatkozott az ellenség ellenállása, ellenagitációja. így me­gyénkben is jónéhány kijelölt egyén t cukorrépa vetését — elsősorban kulák —■ megtagadta a cukorrépa vetését, tehát megsér­tette az állami fegyelmet, veszélyez­tette az ország cukorellátását. A tervteljesítés megtagadása tör­vénysértés és azt állami szerveink ennek figyelembevételével bírálják el. A szerencsi járási ügyészség a na­pokban eljárást indított Dékány Ber­talan és Gecső Sándor megyaszóí kulákok és B. Kovács József takta- szadai lakos ellen, akik megtagad­ták a cukorrépa vetését. Mindhár­mukat előzetes letartóztatásba he­lyezték és bíróság tárgyalja majd ügyüket. Megyénk néhány más járá­sában, községében is mutatkozott el­lenállás a cukorrépatermelésnél. A tanácsok minden esetben megtették a szükséges intézkedéseket. amelyeK megegyeznek minden becsületes dol­gozó paraszt véleményével. Eljárást indítanak a törvénysértők ellen, akik veszélyeztetik közellátásunkat.­Végezzenek jó munkát a tsz elikészíti bizottságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents