Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

Sterda, 1955. április 13. északmagyarorszAg 3 DISZ • * I , Az j „(^ZCJtJLZ&fflLL O/tS ! nyomában Ozdon Ugye emlékeznek kedves olvasóink néhány hete megjelent cikkünkre, amelyben arról számoltunk be, hogy DISZ fiatalokból „Ezerszemü őrs" alakult az ózdi gyárban? Megírtuk, hogy az Ezerszemü őrs milyen gon­datlanságból eredő hibák, az ön­költség emelkedésének milyen forrá­saira jött rá. A napokban érdeklődtünk, hogy mit végzett az őrs a cikk megjele­nése óta. Megismerkedtünk az őrs tagjaival és most bemutatjuk mun­kájuk eredményét olvasóinknak. Hogyan alakult meg az őrs? A gyár egyik fiatal technikusa, az őrs későbbi „vezére“ — akinek ne­vét egyelőre nem árulhatjuk el — egy napon érdekes cikket fedezett fel az egyik újságban. A cikk arról szólt, hogy a Ganz villamossági gyárban „Ezerszemü őrs" alakult. A fiatal technikusnak szeget ütött fe­jébe a dolog és elhatározta, hogy a DISZ bizottság segítségével életre hívja Ozdon is az őrsöt. Természe­tesen tudta, hogy náluk, ebben az óriási kohászati üzemben nem lehet egyszerűen lemásolni a Ganz villa­mossági gyár módszereit. A cél azon­ban azonos lesz: felfedni a rejtett tartalékokat, leleplezni hol bánnak felelőtlenül az állam vagyonával, megmutatni, hogy lehet helyileg csökkenteni az önköltséget. Az őrs titkosan fog működni — legalább is' egyelőre — s elhatározták, hogy a nyomozás eredményeit az üzemi lap­ban nyilvánosságra hozzák. Az őrs vezetője állandó lesz, a három má­sik fiatal műszaki személye az egyes feladatoknak megfelelően változik. Munkában a fiatalok A leleményes fiatalok hamarosan munkához láttak. Először a generá­torba, a durvahengerdébe és az acél­műbe látogattak el. Végigsétáltak az illető üzemrészeken, betekintet­tek a kemencékbe, belestek a rak­tárakba, megnézegették a vaskertet, elbeszélgettek a martinászokkal, hengerészekkel, s amikor vége volt a „sétának", lázas munka kezdő­dött: elkészültek a kalkulációk, -amelyek- -alapján felmérték, hogy hol mit léhet megtakarítani, lerögzí­tették, hogy az észlelt gondatlanság milyen károkat okozott. 12 ilyen jelentés fekszik már a nagyüzemi DISZ-bizottság elölt, amelyek tapasztalatait az üzemi új­ság, az „Ózdi Vasas“ nyilvánosságra is hozta. A három üzemrészben vég­zett szemleutakon, hozzávetőleg 492 ezer forint értékű „rejtett tarta­léknak“ jöttek a nyomára. , Arra, hogy milyen jelentős és ered- : menyes az őrs munkája, talán ele- • gendő néhány példa. A generátor- • ban felfedezték, hogy 51 ezer 323 : forint értékű műszer van teljesen : feleslegesen beépítve. Az „Eszakma- • gyarország" 'cikksorozatának tapasz- : talatait felhasználva, az acélműben : felhívták a figyelmet a V. K. V. ke- : mencék körül a mintegy 23 ezer fo- ■ 7 int értékű magnezittéglára. Most : már arról számolhatunk be, hogy a : felesleges műszereket átadták a rak- * tárnak, használja fel azokat más • üzem. Amikor ellenőrző vizsgálatot : tartottak, megállapították azt is. : hogy most már heverő, eldobált • maanezittéglát nem találni az acél- j műben. j Harcban a javaslatokért Az Ezerszemü őrs javaslatai azon- | ban időnkint csak valóságos harc- : ban jutnak diadalra. A durvahenger- • dében például a tartó külső szánkó- ! jiái egy gyorsindulási kapcsoló volt : beépítve. Ez új technikai megoldás, • ami azonban nem vált be és állandó • üzemzavarok keletkeznek miatta, : elszakadoztak a drótkötelek. Az őrs • látogatása alkalmával, mintegy 70 • ezer forint értékű kárt állapított j meg. A fiatalok javasolták egy több : fokozatú kapcsoló beépítését. De az j üzemvezetőség nem fogadta el a ja- j vaslatot. : — Az új technika ellen vannak, • nem értik meg az új vívmányokat — • vádolták az ifiket. Az ügyet ekkor maga a nagyüzemi; DISZ-bizottság vette szárnyat alá, s { a pártbizottsággal lefolytatott ' vita j tisztázta az őrs igazát. Az átépítés ; most már nagyrészt be is fejeződött • és rövidesen kicserélik a rossz kap- » csolót is. Az őrs a DISZ-bizottság és az üze- ; mi lap segítségével már jelentős le- • kintélyre tett szert. A napokban: például, amikor egy újonnan készí- : tett tengely véletlenül a hulladékba j került, az egyik ottani dolgozó óva- 5 tosan körülnézett és odaszólt mun- : katársaínak: — Vegyük ki szaporán elvtársak, • amíg meg nem jelenik és észre nem : teszi az „Ezerszemü őrs". Benyó Tibor elvtárs, a generátor- * üzem vezetője levélben köszönte meg az Ezerszemü őrs észrevételeit: „Köszönettel fogadjuk üzemünkben tett látogatásotokat, s arra kérünk benneteket, hogy a jövőben is gyak­ran jöjjetek el hozzánk, s ezer éles szemetekkel mutassatok bátran a hibákra!" Tovább a megkezdett úton Sikeres tehát az ózdi Ezerszemü őrs kezdeményezése, örül az ember szíve, ha ilyen nagyszerű, fiatalos ötleteket és pontos ellenőrzést lát, mint amit ők végeznek. De még to­vább kell jutni ennél. Sok feladat áll még a lelkes, ügyes fiatalok előtt. Elmennek majd a nagyolvasztóba, a finomhengerdébe, a karbantartókhoz és a többi gyárrészlegekbe is. Jó vol­na, ha bevonnának ifjúmunkásokat is az őrs munkájába. így a gyár munkásfiataljai sokkal inkább ma­gukénak érzik maid a mozgalmat, s ha a számításoknál nem is, de a ku­tató munkánál nyilván sóit jó meg­figyeléssel tudnak a műszakiaknak segíteni. Egyelőre, amint írtuk, az őrs tit­kosan működik, de a DISZ II. kon­gresszusa előtt az „Ezerszemü őrs“ felfedi tagjai kilétét. Megszűnik tit­kos jellege, s ez helyes is. Ugyancsak nagyon helyes lesz az is, ha az üzem­ben még sok-sok „Ezerszemü őrs“ alakul, mint az üzem dolgozóinak élő lelkiismerete. Es milyen jó lesz, ha az Ezersze­mü őrs nemcsak özdon és még egy­két üzemben fog működni! Egyes bányáknál is készülnek mát a fiata­lok, hogy folytassák a pompás kez­deményezést. Milyen remek lenne, ha megyeszerte ezer „Ezerszemü őrs“ működne. Ha a bányákban, gyárak­ban. építkezéseken és mezőgazdasá­gunk üzemeiben is mind. több he­lyen hangzana fel: — Vigyázz, ne herdálj, ügyelj a szerszámra, anyag­ra, mert figyel az ..Ezerszemü őrs“! SÁNDOR LÁSZLÓ KAZINCBARCIKA A magasfeszültségű távvezetéken léte fut ki a Bor már ezernyi falu áramszükség- sodi Hőerőműből. Építőipari dolgozók kormány kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több építőipari dolgozót az építőipar területén végzett kiváló LEVELEZŐINK ÍRJAK wwuvwVuw m/wi/wuwvw mvwwinnmi uwn/wwvwvw ......... w „ . flz ózdi kohftszoH üzenete n biszWai $p»nyo! kohászhoz Az elmúlt napúkban az ózdi kohászok békeharcosai röpgyűlésckcn beszélték meg a Franco Spanyolors-ágában dolgozó bisikájai acélgyári munkások harcát a békéért. A röpgyűlésckcn őszinte együttérzés nyil­vánult meg a biszkájai kohászok hősies harca Iránt, s a következőket üzenték nekik: „Mi, ózdi békeharcos kohászok, akik már tíz éve megszabadultunk kizsákmányolóinktól, szeretett hazánk függetlenségéért és szabadsá­gáért harcolva testvéri együttérzésünket fejezzük ki nektek. Üzenjük, hogy a népek békéjének megvédésében a szabadság ügyét hazánk erősí­tésével fáradhatatlanul fogjuk szolgálni. Nem akarjuk, hogy gyerme­keink, édesanyáink újabb háború borzalmait szenvedjék végig, nem engedjük, hogy tíz év alatt felépített gyönyörű lakásainkat, üdülőin­ket, iskoláinkat a pusztító háború rombaúönlsc. Kérünk benneteket viszkájai kohászok, hogy a Francó terror ellenére töretlen erővel har­coljatok tovább a béke megszilárdításáért. Üzenjük, hogy ebben a harc­ban mi, ózdi kohászok együtt vagyunk veletek *. Egy példamutató földmüvesszövelkezeti felvásárló A tisza-szederkényi földmüvesszövet- kezeinél Dudás Gyuláim felvásárló első negyedévi baromfibagyüjtési tervét 170 százalékra, tojásbegyii.itősi tervét pedig 128 százalékra teljesítette. Munkájához hathatós támogatást nyújtottak a helyi pártszervezet, a tanács és a begyűjtési hivatal dol­gozói. Dudás Gyűl éné a szabad felvásár­lásnál is jó eredményeket ért el. 340 kiló baromfit és 22.470 darab tojást vásárolt fel szabadpiaci áron, ezzel hozzájárult a közellátás zavartalan­ságának biztosításához. Kövesse pél­dáját a megye valamennyi földműves, szövetkezeti felvásárlója. OROSZ SÁNDOR MÉSZÖV Mit jelen» ez a szó: B É K E Béke: ez a szó azt jelenti, hogy légy kemény harcosa a hazáitok. Béke: ez a szó jelenti az élelet s mindazt, ami szép és Jó. Ébernek kell lenni, mert napról »topra tapasztathatjuk ellenségeink aljas mesterkedéseit. Ezért ne tűr­jünk meg semmi lazaságot, fegyel­mezetlenséget, mely termelésünket, fejlődésünket, békénket veszélyezleli. Mutassunk példát az anyagtakaré- kosságban, igyekezzünk a tervet teljesíteni, selejt nélkül dolgozni. Csökkentsük az önköltséget s ma­gyarázzuk meg a kimaradóknak, hogy magatartásuklcal károkat okoznak. Aki heezájdt szereli s pél­dát akar venni a szovjet dolgozók­tól, igyekszik az ellenség minden kísérletét leleplezni. A béke szent ügyének megvédé­sére szólított fel bennünket a, Köz­ponti Vezetőség határozata is. Le­gyünk tehát éberek, harcoljunk érte keményen s Icgyünlc ebben tántorít, hatatlanok. VARGA MIHÁLY Lenin Kohászati Művek munkája elismeréséül kitüntetésbén részesített. Harminchármán a Szo-< cialista Munkáért Érdemérem, nyol­cán pedig a Munka Érdemérem ki­tüntetést kapták. A kitüntetéseket kedden délután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Szíjártó Lajos épí­tésügyi miniszter adta át a kiváló dolgozóknak. (MTI) Megérkezett a „Tisza” tengerjáró az első idei közelkeleti útjáról Kéthónapos közelkeleti útjáról megérkezett Budapestre a „Tisza1' tengerjáró hajó. Első idei útján megjárta Isztambul, Izmir, Alexand­ria, Beirut kikötőjét és gyapotszállít- mányt hozott Egyiptomból. A hiva­talos szállítmányon kívül „különlo- ges“ rakománya is volt a hajónak: Csellel László, a „Tisza“ másodtiszt­je a Közelkeletről sajátgyüjtésü rit- kafaju tengeri .rákokat, tűhalakat, tintahalakat és húsevő növényeket, hozott, amelyeket állatkertünknek ajándékozott. (MTI) Pz Észskmagyarország elintézte Elírás miatt hosszú ideig mint adó-’ hátralékost tartottak nyilván az aOO- ügyi hivatalban. Panaszommal a® „Északmagvarország“ szerkesztőségé­hez fordultam. Közbenjárásukra a putmoki járási tanács pénzügyi osz­tálya kivizsgálta ügyemet cs levélben közötte velem, hogy a tévedést ki­igazította. A szerkesztőség közben­járásáért. segítségéért, hálás köszöne. temcií fejezem ki. KÖVÉR IMRE Bánréve A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölénye a kisparaszti gazdálkodással szemben Évről évre, napról napra meggyő­zőbben mutatkozik meg a szövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodás fölénye mezőgazdaságunkban, a kisparaszti gazdálkodással szemben. Ez a fölény mindenekelőtt a termelés színvonalá­ban, a munkatermelékenység és a termelési önköltség alakulásában je­lentkezik. A szövetkezeti gazdaságok­ban általában a munka termelékeny­sége lényegesen magasabb, mint a kisparaszti gazdaságokban. Amíg a nagyüzemben 8 és félórai munkával termelnek egy mázsa bú­zát, addig ugyanerre a kisüzemben, a kisparaszti gazdaságban 17 és fél­órává van szükség. Miért lehetséges a szövetkezeti gaz­daságokban a termelékenység nagy­arányú emelése és az önköltség csök­kentése, 8 miért nem lehetséges ez a kisparaszti gazdaságban! Vizsgáljuk meg. melyek a szövet­kezeti termelés fölényének legfőbb tényezői. jr/a- •• A szövetkezetben tö- cAt/szor. mörülő dolgozó pa­rasztok azáltal, hogy együttműködnek és a munkát egymás között meg. orztva, közösen, szervezetten végzik, valósággal moghetványozzák a gaz­daság termelő erejét. De a szövet­kezeti tagok nemcsak munkaerejüket egyesítik, hanem a háztáji gazdasá­gon kívül termelőeszközeiket:, föld­jüket, állataikat, kisgépeiket stb. is beviszik a közös, szövetkezeti gazda­ságba. Hatalmas érővé válik a paroellák összevonása egy-egy nagy táblába, ezenkívül nagyobb szövetkezeteink nem ritkán 10—15 hold földet is nyernek a mezsgyék fclszántásával. De ezen túlmenően a nagy táblák ki­alakítása révén jelentős munkaidő és igaerő megtakarítása válik lehetővé. A földek összevonása, a nagyüzemi szövetkezeti termelés elősegíti az iga­erő jobb, gazdaságosabb kihasználá­sát. A szövetkezeti tagok együttműkö­désének és a termelőeszközök össze­vonásának nagy előnye különösen megmutatkozik a sürgető mezőgazda- sági idénymunkáknál: a szántás-vetés­nél, a tavaszi növényápolásnál, a nyári betakarításnál stb. Ilyenkor viszonylag rövid idő alatt nagy erő­ket kelt összpontosítani egy-egy fel­adatra. Erre a szövetkezeti négytizem nagyobb szervezettségénél, jobb fel­szerelésénél fogva, sokkal inkább ké­pes, mint a kisparaszti gazdaság. Másodszor A szövetkezeti inasouszor. a agy üzemi ,, gaz­dálkodás döntő fölényben van a kis­gazdaságok felett, a gépek alkalma­zásával is. A dolgozó parasztok tár­sulása, a közös munkamegosztáson alapuló termelés jelentős lépés előre, de ez csakis akkor járhat együtt a termelés színvonalának nagy­arányú emelésével, ha fejlett techni­kára. a gépek messzemenő alkalma­zására épül. A mezőgazdasági nagy­gének használata áltatában nagymér­tékben fokozza a munka termelékeny­ségét, de alkalmazásának lehetősége sokkal kedvezőbb a szövetkezetekben, az összevont nagy táblákon, mint a kis parcellákon. A szövetkezet föld­jén a nagy gépeknek nem kell a mezsgyét kerülgetni, minden 100—150 méternél fordulni — korántsem kell annyit .,üresen“ hasztalanul járni- kelni, mint a kisgazdaságokban. A gépek a szövetkezetekben sokkal jobban kihasználhatók, sokszorta gyorsabban végzik el ugyanazt a munkát, mint a klspareellákon. Egy hold középkötött talaj középmé’y szántása kispareellán átlagban 75 perccel több időt vesz igénybe, mint a nagygazdaságban. Hasonló különb­ség mutatkozik más nagy gép alkal­mazásénál is. Tehát a gépek a szö­vetkezetben ugyanannyi idő alatt na­gyobb teljesítményre képesek, mint a kisparaszti gazdaságban. Ebből kö­vetkezik. hogy a gépi munka önkölt­sége jóval magasabb a parcellákon, mint a nagyüzemben. Gépállomásaink kiszámították, hogy egy hold közép­kötött talaj középmeiy szántásának önköltsége a kisüzemben legalább 15—16 forinttal többe kerül a gép­állomásnak, mint a szövetkezet nagy tábláin. wj i __A szövetkezeti Harmadszor. nagyüzcml gaz_ dáikodús fölényének további fontos tényezője a szakképzett munka ki­fejlődése és a tudományosan képzett vezetők alkalmazása. A szövetkezet szervezett ^munkamegosztása, páro­sulva a gépek és az agrotechnika alkalmazásával páratlan lehetőséget adnak az egykor egyénileg gazdál­kodó parasztoknak. A szövetkezetben a csoport tagjai állandójelüegű mun­kamegosztás alapján, növénytermelési, állattenyésztési stb. brigádokban dol­goznak. Ennélfogva módjukban áll munkaterületük szakmai ismereteinek alaposabb elsajátítása, egyszóval: munkájuk képzett, tapasztalt meste­reivé válhatnak. A szaktudás elsajá­títását megkönnyítik a termelőszövet­kezetek tudományosan képzett gazda­sági vezetői; az agrenómusok, állat- tenyésztési szakemberek, akik a dol­gozó parasztokkal összefogva a ter­melés és a tenyésztés tökéletesítésén dolgoznak. E szaktudás elsajátításá­nak ezen lehetőségei kevésbé vannak meg a kisparaszti gazdaságokban. A kisgazdaságban gondolni sem lehet szakemberek alkalmazására, hiszen egy kisparaszt sem képes egyetlen agronómust sem eltartani. Az egyéni paraszt szinte valamennyi termelési feladatot maga végez el. Ezért a termelés, vagy az állattenyésztés egyes szakterületének alapos meg­ismerése a kis parcellán akadályokba ütközik. Negyedszer. p.azrtaség fölény­ben van a kisgazdaságokkal szemben a fejlett agrotechnika, a mezőgazda­sági tudományok vívmányainak alkal­mazásában is. Magától értetődő, hogy a szövetkezet felhasználva a gépesí­tés, a munkamegosztás és a maga­sabb szakképzettség előnyeit, a uö- vónytcrmolés és állattenyésztés ma­gasabb színvonalát, fejlettebb mód­szerét képes meghonosítani. Szövet­kezeteink többségükben mármegvaló­sítják a helyes vetésforgót, az ok­szerű trágyázást és műtrágyázást, a kukorica négyzetes vetését és pótbe­porzását, javítják hízlalási és tenyész­tési módszereiket, gyapotot termesz­tenek, úgynevezett zöld futószalaggal dolgoznak, hogy tavasztól késő őszig állandóan legyen zöld takarmányuk. Mindez részben kivihetetlen, részben pedig nehezebben, költségesebben va­lósítható inog a kisgazdaságokban. Hasonlóképpen sokkal többre képes a szövetkezet az állattenyésztésben is. A szövetkezetek az állatállomány nagyarányú fejlesztéséhez szükséges korszerű gazdasági épületeket, istál­lókat, takarmánygórékat, silókat, nagy sertéshizlaldákat stb. építenek. Biztosítják a növekvő állatállomány számára a takarmánykészleteket és a csoportokban egyre inkább gépesítik a takarmány ® előkészítését. Gondos­kodnak róla, hogy télen is .lóminőségű silótakarmány, tavasztól őszig pedig minél több zöld-takarmány álljon az állatok rendelkezésére. Termelőszövetkezeteink nagy részá* ben ma már a tagságnak magasabb a jövedelme mint az egyéni gazdáié nak. A szövetkezeti gazdálkodás fölényé nek e néhány felsorolt ténye bizonyí­ték arra. hegy a nagyüzem mes#M fölötte áll a kisparaszti gazdaságok­nak 8 mint ahogyan hazánkba* már 200.000 paraszt család az új út.rtf lénett. belátva a. nagyüzem fölényét, előnyét, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei szintén ezt az utat választják. Egyesek későbben, mások korábban. Ügyszólván nincs olyan község, amelyben már ne látnák — ha ma még nem is elég világosan, de holnap már tisztábban —, hogy a falu anyagi és kulturális felvlrágozá- sáliak egyedüli útja a termelőszövet­kezet. Termelőszövetkezétémkrc pedig az a feladat hárul, hogy példát mu­tassanak munkájukkal, meggyőzzék a ma még kételkedő egyénileg dolgozó parasztok tömegeit a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents