Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
SxertU, iflää április & cszakmaotarorszAo 5 Forró, lelkes hangulatú megyei ünnepség a miskolci Déryné Színházban dolgozói újabb nagyszerű eredményekkel és hőstettekkel fogják öregbíteni eddigi hírnevüket és becsüleA falu hatalmas arányú fejlődése Földvári elvtárs ezután azzal a mélyreható politikai változással foglalkozott. amely falvainkban ment végbe. A földosztással egycsapásra megváltozott a dolgozó parasztság élete. Történetében először kezdett dolgozni magának, családjának és saját elhatározásából szabad hazájának, a maga hasznára, a haza javára. Felszabadulásunk előtt a megye termőföldjének csaknem 73 százaléka volt a földbirtokosoké, az egyházaké és a kulákoké. 1954. végén a termőföldnek már csak 2.2 százaléka volt az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság birtokában. Jelenleg 13.200 szövetkezeti család dolgozik 86 ezer kát. holdon, 369 termelőszövetkezetben és tszcs-ben. A múlt év végén a megye szántóterületének majdnem 27 százaléka volt a szocialista szektor tulajdonában. A meglévő szocialista szektorra és rnunkásosztáüy'unlkra támaszkodva kell a második ötéves tervben leraknunk falvainkban is a szocializmus alapjait. A meglévő termelőszövetkezetek munkáját tovább javítva, azok példájára hivatkozva, az önkéntesség elvét szigorúan betartva fogjuk rávezetni a ma még egyénileg dolgozó parasztokat, a dolgozó pr-'sztság igazi felemelkedésének ea rtlen helyes útjára, a termelőszövetkezeti útra. De addig is változatlanul támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy kisáruter- melő gazdaságaik szűk forrásai ellenére is a lehetőségekhez képest egyre' többet termelhessenek. Ezért dolgozó népünk joggal számít arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok továbbra is szorgalmasan fognak küzdeni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Jól tudjuk, a falvak szocialista átalakítása egyre fokozódó osztály- harcban fog végbemenői. E fokozódó osztályharcra készül fel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata. Az utóbbi másfél év alatt jól megismerhettük falvainkban és városainkban a szocializmus építésének és dolgozó népünknek ellenségeit. Ez a tíz év a munkásosztály hatalma, a proletárdiktatúra kivívásának, megtartásának és megszilárdításának évtizede tűket munkásosztályunk, dolgozó népünk, dicső pártunk és Rákosi Mátyás elvtárs előtt. Minden dolgozó alapvető érdeke politikai elszigetelésük és az ellenük folyó harc, ezért törvényeink teljes szigorával kell lesújtani rájuk, ha megsértik törvényeinket, vagy szabotálják állampolgári kötelezettségük teljesítését. A közelmúlt napokban a falvakban, gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban is nemes kezdeményezések, törekvések láttak napvilágot. A kommunisták és a DISZ-isták kezdeményezésére egyre többen vállalják, hogy harcba indulnak a hozamok növeléséért, a tervek időben történő jó minőségű teljesítéséért és túlteljesítéséért. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak, tömegszervezeteinknek teljes erejükkel támogatniuk kell ezt a nemes törekvést, a főfigyelmet a búza és az ősziárpa terméshozamának emelésére és a szocialista szektorok szarvasmarha tenyésztésének fejlesztésére kell for- ditaniok. A fordulat éve óta a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján a szocialista iparosítás volt a szocializmus építésének fő eszköze. Ez biztosította dolgozó népünk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Adatokat sorolt fel Földvári elvtárs népünk anyagi, kulturális, szociális helyzetének 1945 óta elért fejlődéséről, majd így folytatta: — Semilyen szám vagy adat sem tudja mégcsak megközelítőleg sem érzékeltetni a múlt és a jelen közötti különbséget. 1954-ben a munkások és a dolgozó parasztok reálbére, illetve reál- jövedelme szerény számítás szerint is 55—60 százalékkal haladta meg az 1938-as reálbéreket. Jóllehet, az' életszínvonal növekedésével még korántsem lehetünk megelégedve, —- amint azt a III. kongresszus határozata is leszögezi, — mégis a fel- szabadulás óta eltelt évtized a nyomorból, a nélkülözésből, a munka- nélküliségből való kiemelkedés évtizede volt. (Folytatás a 4. oldalról.) emlékezés és kegyelet virágait. E virágok egyre szebbek, színesebbek, mert a szovjet hősök és a baráti szovjet népek iránti egyre növekvő hálánk és hűségünk talajában nőnek és virágoznak. Április 4-én emlékezzünk a felszabadító harcokban életben maradt szovjet hősökre is, akik ma a kommunizmus építésének élenjáró harcosai hazájukban. Emlékezzünk rájuk és forró szívből jövő üdvözletünket küldjük a Miskolc felszabadulásában részt vett Trofimenko vezérezredesnek, Petrusevszki tábornoknak. Fucsik vezérezredes tüzéreinek, Kurkiv vezérezredes páncélosainak, Gorjunov vezérezredes repülőinek, Budarik ezredes utászainak, Muranszki vezérőrnagy gyalogosainak. Április 4-e nemcsak az emlékezés, hanem a számadás napja is Számadás a drága hazánk, szülőföldünk, megyénk és városunk felszabadításáért hősi halált halt szovjet harcosoknak és a velük közös harcokban elesett magyar partizánoknak és honvédeknek arról, hogy mit tettünk 1945 óta szabadságunk birtokában és mit akarunk tenni a jövőben? Visszatekintve 10 év alatt végzett munkánkra, 10 év kemény harcaira, jogos büszkeséggel jelenthetjük ki, nem hullott hiába nemes véretek, drága elvtársaink! Élni tudtunk, jól tudtunk élni a kezünkbe adott szabadsággal, mert dolgozó népünk harcát kipróbált vezetője, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja vezette népünk történelmében példa nélkül álló társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális eredményeket értünk el. Földvári elvtárs megemlítette három és ötéves tervünk nagy eredményeit. Többek közt hangsúlyozta, hogy megyénknek nem volt vegyiipara és ma már felépült Kazincbarcikán hazánk legkorszeyjbb műtrágyagyára. A vegyiművet építő és üzembehelyező mérnökök, munkások állták szavukat, hősies munkájuk nyomán a megígért napon, március 3Í-én megindult az új vegyimű próbaüzemeltetése. Építőiparunk a felszabadulás előtt kézművesipar volt. ötéves tervünk alatt megyénkben felépült a hejőesabai cement és mészmű, s a mályi téglagyár. A kazincbarcikai hőerőmű is dolgozik már, sőt márciusban még egymillió kilowattóra villamosenergiát adott terven felül. Tiszapalkonyán épült másik hatalmas erőművünk. Ezév- ben már dolgozni fog 800 munkással a miskolci fonoda. Bővítettük megyénk könnyű- és élelmiszeripari üzemeit is. Szénbányászatunk tíz év alatt csaknem megnégyszerezte termelését. Kohászatunk 1954-ben csaknem kétszerannyi martinacélt, nyersvasat és hengerelt acélt, több mint négyszerannyi kovácsolt acélt és acélöntvényt, csaknem ötször- ahnyi elektroacélt és vasöntvényt termelt, mint 1938-ban. Az óriáskohó, öt új kemence, a teljesen automatizált középhengersor jelzi kohászatunk hatalmas fejlődését. A DIMÁVAG termelése kétszeresére. a Borsodvidéki Gépgyáré nyolcszorosára emelkedett. Megyénk munkásai, mérnökei, technikusai és üzemeinek munkásigazgatói derekasan kivették részüket a szocialista iparosításból, a nehézipar fejlesztéséből, a szocializmus építéséből. Megyénk megnövekedett súlya és szerepe mindenekelőtt arra kötelez, hogy 1955-ben és az azt követő években fordulatot érjünk el az ipari termelés gazdaságosságában is. Lelkesen üdvözöljük és teljes erővel támogatjuk kommunistáink és DISZ- istáink helyes kezdeményezését, akik az elmúlt napokban Miskolcon, Öscdon bányáinkban és másutt azt vállalták, hogy határidő előtt teljesítik az 1955. évi terv minden előírá1945 óta gyökeresen megváltozott társadalmunk szerkezete, az osztályok egymáshoz való viszonya. A múltban a „piszkos proliknak’' csúfoltak osztálya, a munkásosztály, ma az ország tisztelt és megbecsült vezetője. Tekintélyét tíz éves önfeláldozó, példamutató harccal és fegyelmezett munkával vívta ki magának. Mindenütt ott volt, élenjárt, ahol ön- feláldozásra, áldozatkészségre, helytállásra, bátorságra és keménységre volt szükség. Dicsőség és hála ezért hős munkásosztályunknak. (Taps.) A dolgozó parasztság sem nyögi már a földes urak és kulákok igáját. Többsége elérte a középparasztok életszínvonalát, jómódú gazdálkodó lett. Megszűnt a munkanélküliség és a nyomor, a létbizonytalanság. A dolgozó parasztság egyre növekvő kedvvel végzi munkáját és minden művelési ágban a hozamok növelésére törekszik. Társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásosztály és a dolgozó parasztság örök, megbonthatatlan szövetséget kötöttek. E szövetségben a dolgozó parasztság önként, meggyőződésből fogadja el a munkás- osztály vezetését, mert tíz év alatt szakadatlanul meggyőződött arról, hogy soha nem volt olyan hűséges, igazi szövetségese, érdekeinek szószólója és védelmezője, mint a munkásosztály. Az értelmiség túlnyomó többsége hűségesen szolgálja a népi demokráciát, a dolgozó népet. Szabadon, bátran alkothat, tervezhet a szocializmus építésének parancsnoki őrhelyein. Munkáját megbecsüli dolgozó népünk és ezt kifejezésre juttatja a Kossuth dijakban, az értelmiség fizetésében és társadalmi megbecsüléséiben. Mélységes meggyőződésünk, hogy megyénk értelmiségi dolgozói ielkesen, aktivan fogják kivenni részüket a KV márciusi határozatának végrehajtásából. Értelmiségünk felzárkózott a munkás-paraszt szövetséghez és ezzel létrejött a nemzeti egység kialakulásának és megszilárdulásának legfontosabb feltétele. Hangoztatta Földvári elvtárs, hogy a hazánk felszabadulása óta eltelt tíz év alatt nemcsak kivívtuk és megtartottuk, hanem szilárdan meg is alapoztuk nemzeti függetlenségünket. Nemzeti függetlenségünk tartó- sabb, szilárdabb, mint valaha, mert a munkás-paraszt szövetségre, fejlaft szocialista nagyiparra és egészséges népgazdaságra, dolgozó népünk egységére és arra a mérhetetlen erőre támaszkodik, amit a Szovjetunióval és a szocialista béketáborral való szövetségünk, barátságunk jelent. Hatalmas eredményeink mellett hibáikat is követtünk el. E hibák következtében 1952—53-ban lazult a munkás-paraszt szövetség, a párt és dolgozó népünk kapcsolata. A párt e hibákat nyíltan feltárta és dolgozó népünkre támaszkodva sikeresen számolja fel azokat. Azóta tovább nőtt a párt tekintélye, a KV márciusi határozatának nyilvánosságra- hozatalóra megyénk dolgozói városban és falun a termelőmunka újabb sikereivel válaszolnak. Eddigi sikereink és új győzelmeink feltételei sát, tehát túlteljesítik termelékenységi és önköltségcsökkentési terveiket is. Ez a nemes kezdeményezés abból a felismerésből fakad, hogy a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkenése nélkül nem hogy nem tudnánk emelni dolgozó népünk életszínvonalát, de még a jelenlegi életszínvonalat sem tudnánk tartani. A megyei pártbizottság és a miskolci városi pártbizottság ezért elhatározta, hogy élére áll ennek a nemes törekvésnek és a kommunistákra, a DISZ-istákra. az élenjáró munkásokra, mérnökökre, technikusokra támaszkodva együttesen harcot indítanak az 1955-ös terv minden részletének határidő előtti teljesítésért, ■Nem kétséges, hogy. a borsodi ipar Földvári elvtárs ezután szabad boldog életünk második évtizedének feladatairól szólt. Sikeres harcaink, győzelmeink, eredményeink egyik feltételét a forradalmi harcok füzében acélkeménnyé edződött, törhetetlen egységbe forrott, a dolgozó népet hűségesein szolgáló MKP, a Magyar Dolgozók Pártja bölcs vezetésében kell keresni. Miután a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, a párt volt az az erő, amely mindig meg tudta mutatni, milyen feladatok megoldására kell harcba indulni és mikor milyen szövetségeseket kell megnyernie a munkásosztálynak. A párt volt az az erő, amely élére állt minden harcnak példát mutatott a harcban és megszervezte a munkásosztály, a dolgozó parasztság, dolgozó népünk harcát, lerombolt országunk újjáépítését, az emberibb élet, az űj, szabad, független, szocialista Magyar- ország felépítését; Tíz év tapasztala. tai szerint erős, egységes pártunk vezetése nélkül nincs legyőzhetetlen népi hatalom, nincs népi demokrácia. Hatalmas gazdasági, politikai, kulturális eredményeink másik feltételét dolgozó népünk szorgalmas, alkotó munkájában kell keresnünk. A jólét és a kultúra fejlődése világos eélt és értelmet adott dolgozó népünk munkájának. A dolgozók többsége ma már szocialista öntudaton alapuló fegyelemmel végzi szorgalmasan munkáját és a munka kényszerű robotból a becsület és a dicsőség dolga lett. Ez fejeződik ki a felszabadulási verseny eredményeiben, amelyek méltóak Borsod-Abauj-Zemplén megye munkásainak, mérnökeinek, dolgozó parasztjainak, értelmiségi dolgozóinak hírnevéhez és becsületéhez. Egy év óta először teljesítette ti* borsodi bánya negyedéves tervét és 18 bánya a hónapos tervét. Á Borsodi Szénbányászati Tröszt 100 százalékra, az Ózdi Szénbányászati Tröszt minden bányája 100 százalék felett teljesítette április 1-én napi tervét, tehát tervteljesítéssel indult a második negyedéves terv első napján. Külön dicséret illeti a bánfaival bányászokat, aikik teljesítményüket 7 mázsával növelték és márciusban 370Ó tonnát adtak terven felül. Bánfalván egyedül Mogyorósi János elvtárs frontbrigádja április 1-íg 1300 tonna szenet adott terven felül. Gulyás Sándor elvtárs somsályi front- brigádja 1000 tonnával adott több szenet első negyedéves tervénél. Kitünően dolgoztak az ormos bányai III. akna, az izsófalvi, felsőnyárádi, kondói, ru- dolftelepi és más aknák bányászai is. Bányáink a felszabadulási versenyben legyőzték a legnagyobb nehézségeket és megteremtették az adósság törlesztésének, az 1955-ös terv minden részlete teljesítésének feltételét. Munkájuk eredményei arról tanúskodnak, hogy a borsodi bányászokra mindig számíthat pártunk és dolgozó népünk. A borsodi kohászok kitűnő munkája révén a megye kohászüzemei között dőlt el a felszabadulási, serlegért folyó nemes küzdelem. A Lenin Kohászati Művek 106 százalékra az ózdi Kohászati Üzemek 104.7 százalékra, a Borsodnádasdi Lemezgyár 103.4 százalékra teljesítette első negyedéves teljes termelési tervét. Farkas István és Tengely István ózdi kohászok megdöntötték az eddigi országos csúcseredményeket. Lakatos Ferenc diósgyőri olvasztárbrigádja 409 tonna acélt gyártott terven felül. A DIMÁVAG 102 százalékra teljesítette befejezett termelési tervét és exporttervét is túlteljesítette. Petrus János elvtárs, a DIMÁVAG esztergályosa 160 százalékról 210 százalékra emelte teljesítését es szerszámfelhasználását egynegyedére csökkentette. A Borsodvidéki Gép-« gyár és a December 4. Drótművek párcsversenyében is új munkasike* rek születtek. Megyénk ipara ez év januári tel* jes termelési tervét 102.7 százalékra, a februárit 101.4 százalékra, januári termelékenységi tervét 103 százalék* ra. a februárit 101 százalékra t«lj«e sítette. A mezőgazdaságban is komoly eredmények születtek. A taktabáji Béke tsz eddig az első a tsz-ek or« szágos felszabadulási versenyében, A taktaharkányi gépállomás dolgo- zói tavaszi kampánytervüket eddig 78.2 százalékra teljesítették, Papp János elvtárs. a ricsei gépállomás traktorosa tavaszi tervének már 91 százalékra tett eleget. Megyénk dolgozói — mint a közöli számok és adatok is mutatják —< méltóan készültek fel hazánk fel« szabadulásának 10. évfordulójára. Ebben komoly szerepük van tömeg-, szervezeteink, elsősorban a szakszer-, vezetek és a DISZ javuló, derekas munkájának. A tapasztalatok arra köteleznek bennünket, hogy teljes erővel küzd« jünk dolgozó népünk alkotó munka* kedvének növeléséért. A népjólét emelése mindig a dől« gozók kezébe volt letéve, amióta népi hatalom van hazánkba» és amióta magunknak dolgozunk. Mi* nél előbb el kell érnünk, — hangoztatta Földvári elvtárs, — hogy a fegyelmezett munka és az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése becsületbeli ügye legyen minden dolgozónak. Minél előbb érjük el ezt. annál előbb teremtjük meg aa életszínvonal további emelésének, a a mezőgazdaság további fejlesztésének, honvédelmi erőink növelésének feltételeit. Hazánknak még sohasem voltak olyan erős barátai és szövetségesei, mint ma Fejlődésünk és sikereink egyik döntő feltételét a Szovjetunió vezette szocialista béketáborhoz való tartozásunkban és á tartós békéért vívott együttes harcunkban kell keresnünk. Magyarországnak még sohasem voltak olyan erős világhatalmak a barátai, hűséges szövetségesei, mint a 200 milliós Szovjetunió és a 600 milliós Kínai Népköztársaság. A hatalmas 900 milliós táborhoz való tartozás békénk, jólétünk, függetlenségünk szilárd alapja, erőnk forrása. Ezért szakadatlanul ápolni és erősíteni fogjuk a felszabadult népek testvéri, baráti szövetségét. Annál nagyobb szükség van most erre. mert áz imperialisták lázas munkába kezdtek, hogy a náci fasiszta Wehrmacht feltámasztásával ismét feszültté tegyék a nemzetközi helyzetet és megsüssék busásan kamatozó világháborús pecsenyéjüket, ami ellen nekünk nemcsak tiltakoznunk, hanem együtt is kell cselekednünk a 900 milliós béketáborral. Felszabadulásunk és népi demokratikus fejlődésünk kiindulópontját, alapját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a Szovjetunió létében, a szovjet hadsereg felszabadító szerepében, a szovjetmagyar barátságban és szövetségben kell keresnünk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának bölcs politikája népünk vezérlő csillaga volt és az marad a jövőben is. Szívünk teljes melegével köszönt- jük mai ünnepi ülésünkről a me-* gyénkben és városunkban járt Bár- gyin, Rakcsejev, Poluchjechtov. Me- limenko, Amoszov, Popovics, Kucser, Gyuzanov elvtársakat, akiknek tapasztalatait. tudását felhasználva vívjuk eredményes harcunkat a szocializmus építésében. Jó egészséget, eredményes munkát és sok-sok boldogságot kívánunk a bennünket tanító, nevelő szovjet elvtársaknak. A szovjet-magyar barátság vérrel megpecsételt barátság. A szovjet hatalomért folyó polgárháborúban a. magyar hadifoglyokból lett vörös katonák ezreinek hullott a vére a szocialista forradalom győzelméért, 1944.—45-ben pedig a szovjet katonák tízezrei áldozták vérüket és életüket hazánk felszabadulásáért. Kérjük a mai ünnepségünkön je.« lenlévő szovjet elvtársainkat, tolmá- csolják odahaza a szovjet emberek« nek forró üdvözletünket. A második világháború előtt á Szovjetunió egyedül harcolt az őt .körülvevő kapitalista rablók ellen. A másik világháborúban szinte egyedül küzdött a fasiszta náci hadsereg el« len. Ma mér azonban nincs egyedül a Szovjetunió! Vele együtt a szov« jet népek vezetésével menetelünk mi a felszabadított népek is és együtt küzdünk a Szovjetunióval a tartós békéért, a szocializmus, ü kommunizmus győzelméért! Most, amikor átlépjük felszabadult életünk második évtizedének küszö* bét. felvetődik a kérdés, mit hoz számunkra a második évtized? Az MDP III. kongresszusa megjelölte második ötéves tervünk főcélkitüzé« seit. Ennek alapján lelkesítő új har« cokra serkentő célokat fogunk elérni a második évtizedben: a szocializ- mus teljes győzelmét hazánkban ésí a kommunizmus építésének megkez* dését. Ehhez a történelmi jelentősé« gű munkához kívánunk ünnepi ülésünk elnöksége nevében a jelenlevő elvtársaknak jó egészséget és fe* gyelmezett, szorgalmas munkával ki« vívott új sikereket. Éljen győzelmeink szervezője és vezetője: a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősége! Örök dicsőség a szovjet hősöknek, akik életüket áldozták népünk sza* badságáért, boldog jövőjéért! Forró üdvözlet a kommunizmust’ diadalmasan építő szovjet népnek és dicső élcsapatának: a Szovjetunió Kommunista Pártjának! Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép megbonthatatlan örök barátsága! Potochl »soviet őrnagy elvtárs felszólalása Percekig zúgott a taps Földvári elvtárs befejező szavai után, majd ugyancsak viharos taps köszöntötte a szólásra emelkedő Potocki szovjet őrnagy elvtársat, aki a következőket mondotta: — Igen tisztelt elvtársak! Engedték meg. hogy szívből üdvözöljem Önöket a fasiszta iga alól való felszabadulás 10. évfordulója alkalmából. Tíz év óta a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével boldog új életét építette. Mi szovjet emberek — és ebbe beleértve a szovjet harcosokat is, — őszintén örvendünk a magyar nép minden munkasikerének, minden olyan sikerének, amelyet az új élet építésénél* terén ért el és kívánjuk új élete további felvirágoztatását. A magyar és szovjet népeket az igaz barátság őszinte szálai fűzik össze. És ezt a barátságot erősíti az. hogy a magyar és szovjet nép legjobb fiainak vére öntözte, akik legnagyobb értéküket, életüket áldozták fel a magyar nép függetlenségéért és becsületéért. Ez a barátság napról-napra növekszik és erősödik. Éljen és virágozzék a magyar és szovjet nép örök barátsága! Éljen a magyar nép felszabaduló« sánák 10. évfordulója, amely a fasizmus igájától való felszabadulás ünnepe. Éljen a magyar dolgozó nép! Éljen a magyar-szovjet barátság! — fejezte be e magyar szavakkal beszédét Potocki elvtárs. Útlörök üdvözlete — ünnepi műsor A felszólalást követő viharos taps elültével az úttörők zenekara és küldöttsége jelent meg, pattogó indulójuk után három kis úttörő virágcsokorral kedveskedett a szovjet vendégeknek, miközben újból feltört a tapsvihar. Az ünnepség első része Iván István elvtárs zárószavaival és a magyar-szovjet barátság hosszantartó ünneplésével ért véget. Szünet után a Déryné Színház művészei és szim- fónikus zenekara, a megyei központi kórus, a diósgyőrvasgyári művészegyüttes tánc-, ének- és zenekara adott gazdag, magasszínvonalú műsort.
