Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

2 Eszakmagyarorszäg Szerda, 1955 április 8. Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) nelmi nap tíz esztendővel ezelőtt el is érkezett! (Hosszantartó taps.) A magyar dolgozó nép legjobbjai felszabadulásunk első napjától kezdve bizalommal s áldozatkészen sorakoz­tak fel pártunk mögé, mert meg vol­tak győződve róla, hogy nemcsak a jó utat mutatja, dá' látták, hogy az ólen jár a háború ütötte sebek gyó­gyításában, a romok eltakarításában, az újjáépítés megkezdésében. Pártunk gazdag forradalmi múltja, szoros kap­csolata a dolgozó néppel, az a becsü­letes odaadás, az önfoláluozó harc, az igazi hazafiság, mellyel nemzetünk érdekeit a legnehezebb időkben is szolgálta, kivívta népünk bizalmát, melléállította a dolgozók zömét. A munkások, dolgozó parasztok, értel­miségiek széles tömegei meggyőződtek róla, hogy e párt számára a legfőbb törvény a dolgozó nép szolgálata, a Az elmúlt 10 esztendő történelmi változásainak és forradalmi átalaku­lásának fő hajtóereje a felszabadulás első percétől kczdvo a kommunista párt vezette munkásosztály volt. A mi harcos, áldozatos, fegyelmezett mun­kásosztályunk a felszabadulás utáni években bebizonyította, hogy elevenen élnek benne azok a forradalmi erők, melyek az 1919-cs proletárdiktatúrát létrehozták. Hogy tűrhetetlenül meg­van benne a szívósság, a céltudatos­ság és kitartás, mellyel a Horthy- idők 25 esztendős véres terrorja dacára megőrizte tftterejót, s amikor ütött a felszabadulás történelmi órája, azonnal élére tudott állni az egész dolgozó népnek. Azóta napról napra, évről évre bebizonyította, hogy méltó történelmi nemzetvezetö szerepére, hogy áldozatkész-égé, szorgalma, te­hetsége, lendülete magával tudta ra­gadni, egységes harci szövetségbe tudta kovácsolni a dolgozó paraszt­A párt vezette forradalmi munkás­osztály nem tudta volna elvégezni a 10 esztendő hatalmas feladatait, ha nem teremtette volna meg a városi munkások és a falu dolgozóinak szi­lárd, baráti szövetségét. A magyar munkáso; ztály pártunk vezetésével inog tudta győzni a dolgozó paraszt­ság sok százezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések év­százados jármából csak úgy szabadul­hatnak meg, ha szoros szövetségre lépnek az ipari munkássággal. Ennek a szövetségnek régi. évtizedes hagyo­mányai vannak hazánkban. Már 1919- ben az ipari munkások és a falu dol­gozói, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperialisták és saját elnyomóik, a tőkések és nagy- birtokosok ellen. A falusi szegénység, „a hárommillió koldus“ legjobbjai kéz a kézben Har­coltak a Ilorthy-rendszer nehéz év­tizedeiben a kommunista ipari mun­kásokkal. A felszabadulás után c dol­gozó parasztság — az ipari munkás­ság támogatásával — ellenállhafatlan erővel, úgyszólván hetek alatt birto­kába vette jussát, a földet. A föld­osztás a munkások és dolgozó parasz­tok nagyszerű, közös forradalmi tette1 volt, a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának gyümölcse. Ez a szövetség azóta csak erősödött, mert a dolgozó parasztság számtalanszor tapasztalhatta azt a testvéri segítsé­get és nélkülözhetetlen támogatást, melyet a közös ellenséggel szemben, va'amint anyagi és kulturális fel­dolgozó nép java, a haza üdve és további felemelkedése. (Viharos taps!) A ml pártunk fél volt vértezve a. mariizmus—leninizmus utat mutató elméletével, törhetetlen hűséggel ra­gaszkodott a marxizmus—leninizmus tanításaihoz, határozottan elutasított minden vele ellentétes nézetet. Lelke­sítő példájával harcba tudta vinni nemcsak a munkásosztályt, de a pa­rasztságot, az értelmiség legjobbjait a boldogabb, új, szabad, független Magyarországért! Tíz esztendő óta a Magyar Kommunista Párt — később a munkásegység megvalósítása után a Magyar Dolgozók Pártja — vezeti szilárd, biztos kézzel azt a történelmi, egész hazánkat formáló átalakuló1*, mely az új. szocialista Magyarorszá­got hozza létre. Hála és dicsőség nemzetünk vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának! (Hosszantartó, ütemes taps.) ságot, az értelmiség legjobbjait, a forradalom és a demokrácia eleven erőit. Felszabadulásunk első órájától kezdve ez a harcban edzett, fegyelme­zett, lelkes és lendületes munkásosz­tály volt vozere, hegemónja annak az álnlakulásmak. mely a nagybirto­kosok és tőkések Magyarországát népi demokráciává, a kizsákmányolók el­nyomó államát a munkások és dol­gozó parasztok szocialista államává változtatta. (Nagy taps.) Ez a munkásosztály számban egyre gyarapszik: az ipari munkások száma 1954-ben elérte az 1,270.000 főt, ami 1938-hoz képest 78.4 százalékos emel­kedést jelent. Még Inkább növekszik műveltsége és öntudata. Súlya, vezető- szerepe hazánk életében egyre na­gyobb és a jövőben még csak tovább emelkedik. Hála és diosőség nemze­tünk vczetöerején&k, a magyar mun­kásosztálynak! (Earszantartó taps.) ország, a népi demokrácia, munkájá­hoz olyan hatalmas lehetőségeket nyujit, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építé­sében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszaba­dulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a -népből,- a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmisé­günknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létre­hozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosz­tályunk egysége. Amíg a munkásosz­tály, nemzetünk vezető erejo nem volt egységes, nehéz volt a munkás- paraszt szövetség megszilárdítása és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osz­tályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új. erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb fénye­zője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a fér­fiaknál alárendeltcbb helyzetben tar­totta őket, a mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az ér­vényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával feje­zik ki. Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, logoaa- adóbb dolgozók első soraiban áldozat­készen példamutatóan ott ne lenné­nek a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzoli egy­ség jövendő továbberősítésében mi­lyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiata’jaK nak, a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem Ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a ml nevelésünk s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből s amely a szocialista fcj,lődó3 jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modern történe’münk folyamán elő­ször vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értolmiség. A régi nagytőkés-nagybir­tokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatat­lan szakadék állott fenn s az elnyo­mók és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzot e téren is gyökeresen megváltozott. A elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a földbirtoko­sokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemenak a dolgozók évszázados 'kizsákmányolá­sának vetettünk véget, de kiküszöböl­tük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása s amelyek opak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsák­mányoló osztály, a kulákság gazda­sági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk s jórészt megfrzabadítottuk a dolgozó paraszt­ságot a kíméletlen, kegyetlen kúták- kizsákmányolástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról napra erő­södik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri; egyre in­kább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb for­mákat ölt a rzooialista nemzet. Ä felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányo­lására és elnyomására használtak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat terem­tett, mely a népgazdaság fejlesztésé­nek. a kulturális forradalom kibonta­kozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban, s amely, min? n kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktál túrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a mun­kásosztály, a város és a falu dolgo­zóinak vezetése alatt. Ezt a korszak- alkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, moly a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden ha­talom n dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradvá­nyok elleni harcban és a szociaMzmus építésében egyaránt. A harcban edzett, fegyelmezett és lendületes munkásosztály országunk átalakulásának rezére A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja A Ssovjetúnió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek emelkedése érdekében az ipari mun­kásság nyújtott számára. E szövetség megszilárdításához az utolsó esztendőkben új, hatalmas té­nyező járult. A dolgozó parasztság egy része felismerte, hogy igazi fel- emelkedésének és boldogulásának e*ak egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek £ fel­ismerésnek megfelelően eddig több mint kétszázezer dolgozó paraszt lé­pett a szövetkezeti termelés útjára s ezzel megkezdte a falu szocialista átépí­tését. A szocializmust építő termelő­szövetkezetek a munkás-paraszt szö­vetség újabb, hatalmas megerősödését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság e hosszú, évtizedes harcok­ban kialaknlt és megedződött szövet­sége népi demokráciánk szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erődítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szö­vetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar értel­miség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az ér­telmiség s vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül, mint az­előtt sohasem, A régi értelmiség túl­nyomó többsége nemcsak arról győ­ződött , meg, hogy építő munká ját ős.-mtc megbecsüléssel és hálával kí­séri a magyar dolgozó nép. A hazájá­hoz ! ű értelmiség, ezen belül különö­sen a műszaki értelmiség, azt is meg­etette, hogy a felszabadult Magyar­Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk min­den területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősö­dik a Szovjetuniónak, mint a világ­béke őrének és szilárd védelmezőjé­nek jelentősége, befolyása, tekinté­lye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és rokon- szenvvel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kihe­verte a második világháború ször­nyű sebeit és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének ál­landó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet hon­védelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint vala­ha és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győ­zelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demokrá­ciák egész sora keletkezett. A Szov­jetunió segítségével több mint két évtizedes hősi harc után felszaba­dult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének út­jára. A felszabadult. 600 milliós kí­nai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadság- harcaira. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és tá­mogatva testvéri egységben a béké­ért. az imperialista háborús gyújto- gatók ellen. (Hosszantartó nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kímélet­len verseny, a szakadatlan gyanak­vás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszin­te barátság, egymás önzetlen támo­gatása köti össze. Ebben a tábor­ban — ellentétben a kapitalista vi­lággal. ahol az erősek a gyengébbe­ket mindig leigázzák és kizsákmá­nyolják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik, A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a töb­bi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek kö­zös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, újtípusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzel­Tix év eredményei bizonyt éi a szocialista A szocializmust építő államok ha­talmas táborától támogatva, a ma­gyar népnek sok évszázados törté­nelme során most van először lehe­tősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalis­ták gazdasági és politikai uralmá­tól csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte törté­nelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben sza­badon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz esztendő ebben a tekintetben még csak kez­det, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, ame­lyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturá­lis és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha összehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a há­ború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista ter­melés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi ké­pet. mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk ro­mokban- hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csat­lósaik külföldre hurcolták. Hasonló­képpen szenvedett a mezőgazdaság Is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954- ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszo­rosára emelkedett. Ezen belül a ne­hézipar 383 százalékkal, a könnyű­ipar 130 százalékkal, az élelmiszer- ipar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9,360.000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22.000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843000 tonnára emelkedett j954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk' 1954-ben pedig 1,491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1.399.000 megawattóráról 1954-ben 4.830.000-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez hetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti né­pei továbbhaladnának. 1 fák a szocialista rendszer termelés fölényét szükséges nitrogén-műtrágya terme­lése az utolsó, háború előtti évhez, képest 2.5-szeresére nőtt, a foszfor­műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is. megnyolcszoro- zódott a motorkerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938- ban volt, sört majdnem hatszor any- nyit termelünk, mint 1938-ban. Pa­mutszövetet egy és félszer annyit, len- és kenderszövetet több mini kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia-fei- használás a gyáriparban 1954-bert kétszer annyi volt, mint 1938-ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottab gépesítés terén is. A magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagé­pek, újrendszerű esztergapadok, be­tonkeverő-gépek, nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzáto­rok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagy­hatású gyógyszereket is, mint pél­dául a penicilin, sztreptomicin stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folya­mán. A szocialista iparosítás alap- elvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy há­romszor annyit termelt, mint 1949- ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épüttek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke min­den magyar munkás, minden ma­gyar értelmiségi és dolgozó paraszt­ságunk. A lakosság fogyasztási cik­kekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üze­meket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Textilkombinát, a Zalaeger­szegi Ruhagyár, a Debreceni Tej­üzem, a Kecskeméti Hűtőhéz stb. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése is. megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szek­torhoz tartozik. Gyorsan nő az ön­tözött terület, amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mező- gazdaság gépi bázisai, a gépállomá­sok az elmúlt évek alatt jelentéke­nyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312, és több mint 11.000 traktorral, közel 11.000 cséplőgéppel és egyéb gépekkel rendelkeznek. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete A gazdasági fejlődéssel párhuza­mosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az ér­telmiség ma minden tekintetben job­ban él. níint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének megjavulását mutatja a népszapo­rodás növekedése is. Az utolsó esz­tendőkben a halandóság általában alacsonyabb volt, mint a felszabadu­lás előtt bármikor. 1938-hoz viszo­nyítva például az 1954. évi csecsemő- halandóság több mint a felére csök­kent, ugyanakkor a természetes sza­porodás kétszer akkorára emelke­dett. Megjavult a lakosság orvosok­kal val6 ellátottsága, mely maga­sabb, mint 1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc kivételé­vel — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságá­nak javulását nagymértékben előse­gítette a társadalombiztosítás kiter­jesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százalé­ka, 5,800.000 ember részesül a tár­sadalombiztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteggondozó in­tézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhal­tak száma tavaly az 1938. évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy húszszo­rosa az 1938-asnak. Jelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanu­lók számának növekedése mellett különösen jellemző, hogy a nyolca­dik osztályban most háromszor any- nyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Meghá­romszorozódott a középiskolai tanu­lók száma is és megváltozott az sszetételük. 1937—38-ban a közép­iskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású. 1954—55-ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken ós a főis­kolákon is, ahol megnégyszerező­dött 1938-hoz viszonyítva a hallga­tók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 szá­zalékra emelkedett. A népi demo­krácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző oktatási intézmé­nyeken és tanfolyamokon a részt­vevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1,700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dol­gozók különböző szaktanfolyamokon, így az elmúlt öt év alatt mintegy 1.170.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek szá­ma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg, 17.3 millió pél­dányban. Az elmúlt évben 20.614 mű jelent meg. 41 millió példányban, A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegí­tette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majd­nem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938-ban. A felszaba­dulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma, 1938-ban 410 volt a rbűködő film­színházak és 18.5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház működött és a látogatók száma 97.7 millió volt, több mint ötször annyi, A színházlátogatók száma is több­szöröse a háború előttinek és 1954- ben meghaladta a hatmilliót. A rá­dió előfizetőinek száma 1954-ben 1.270.000 volt, az 1938. évinek majd­nem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdek­lődését és fejlődését mutatja. Külö­nösen gyorsan terjed a rádió a fal­vakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormá­nyunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlődést ért el a felszaba­dulás óta sportmozgalmunk. Bármily jelentékenyek is azok az eredmények melyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi élet- színvonalának emelésében, a szocia­lizmus építésében elért, mindez cSgk kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó né­pünk életének minden területén újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfel­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents