Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

r ESZÄKMAGYARORSZÄG Éljen és erősödjék a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségí Gyorsiista 3 második békekölcsön sorsolásáról AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. XI. évfolyam 99. szám Ara Mt Míér Miskolc, 1955 április 28. c-iiiöiíök Tervszerűbb, pártosabb mim kát kulturotthonaink ban! Megyénk kuiéurotthonai, kultur- házai jelentős szerepet játszanak dolgozóink •feszmei és politikai ne­velésébe^, kulturált szórakozásá­nak biztosításában, a termelési és tervfeladatok teljesítésére való piózgósításban. A kultúrotthon munkája nagy hatással van dolgo­zóink életére, ezért sok függ e munka tartalmától, ideológiai szín­vonalától és attól, hogy a tömegek kulturális szükségleteit hogyan elé­gítjük ki. Falusi kulturotthonaink- nak, járási kulturházainknak, a fa­lu, a járási székhely kulturális éle­tének igazi központjaivá kell vél­niük. A borsodi kulturotthonok a tél folyamán sok szép eredményt ér­tek el. A szórakoztatásról 131 olyan különféle művészeti szakkör gon­doskodott, amely az ifjúsági sereg­szemlén is resztvett. Dolgozóink is­mereteinek gyarapítását 85 isme­retterjesztő és mezőgazdasági szak­kör segítette elő. A szakköri mun­kán kívül előadásokat, előadássoro­zatokat is szerveztek a különféle ismeretek terjesztésére. Különösen nagy segítséget adtak mezőgazda­sági dolgozóinknak a több terme­lés, az állattenyésztés hasznának fokozásával kapcsolatos tervek megvalósításához. Kulturotthonaink munkájának színvonala azonban korántsem fe­lel meg mindenütt a dolgozók ál­landóan növekvő kulturigényeinek és azoknak a nagyszerű feladatok- nu,., amelyek a szocialista nevelés területén rájuk hárulnak. A szak­köri munkáról szóló naplókivona­tok az I. negyedévi munkák hű képei. E munkák legnagyobb hiá­nyossága, hogy a lakosság külön­böző csoportjainak termelési és kulturális igényeit a kulturottho­nok alig vették figyelembe, nem alkalmazták a kulturális _ tömeg- munka különféle formáit és .mód­szereit. Sok ■ kulturotthonban és kulturházban gyenge a politikai ás tudományos ismeretek propagan­dája, nem tartottak természettudo­mányos és mezőgazdasági tárgyú előadásokat, elhanyagolták a ma­gyar-szovjet barátsági hónap ren­dezvényeit. Megfeledkeztek a »kér­dezz — felelek“ esték rendezésé­ről is. Sajnos, a szocialista munka­verseny kifejlesztesének kérdései­vel és az élenjáró termelési ta­pasztalatokkal a járási kulturhá- zakban sem foglalkoztak kellően. Ipari vidéken működő kulturhá- zaink közül csak kevésben tartot­tak az ipari újítók előadásokat, a termelési tervek végrehajtásáért és túlteljesítéséért folyó versengés eredményeiről szóló szemléltető tá­jékoztatást elhanyagolták. A hibák egyik gyökere, hogy ke­vés az ismeretterjesztő szákkor. Községi kulturotthonaink megfe­ledkeztek a termelőszövetkezeti tagság segítéséről is. A megyei tanács népművelési osztályának hathatósabban kell se­gítenie a kulturotthonok munkáját. Ezért részletes tervet dolgozott ki a kulturotthonok, kulturházak mű­ködésének kritikai értékelésére. A tervszerű ellenőrzés során éleseb­ben látja majd a kulturotthonok munkájának gyengébb pontjait, ve­zetésük hiányosságait, segíthet sok oiyan intézkedés megtételében, mely a falusi, járási kultúrottho- nokban folyó munka ideológiai és szervezési színvonalának emelését szolgálja. Meggyőződtünk arról, hogy sok kultúrotthon határozott cél nélkül dolgozik. A munkaterveket gyak­ran a tömegszervezetek, kulturott- hon-aktivák megkérdezése, részvé­tele nélkül állítják össze. Ez káro­san tükröződik vissza a kulturott­honok működésében, főképp azo­kon a munkaterületeken, amelyek komoly szervező és tömegmunkát követelnek meg. így. az előadáso­kon, a szövetkezeti termelésben ki­tűnt dolgozók tapasztalatainak el­terjesztésében, a szakkörök szerve­zésében stb. Pedig hát kulturottho- naink a népművelési osztálytól és különösen a népművelési miniszté­riumtól sok jó módszertani kiad­ványt kaptak a tervkészítéshez. A járási kulturházakban módszertani kézikönyvtárat létesített a népmű­velési osztály, hogy a lelkiismere­tes falusi népművelési dolgozók munkáját ezzel is megkönnyítse. bök helyen a tanácsok végrehaj- tóbizotfcsága konkrét feladatokat bíz a kulturotthonökra. Ezek végrehaj­tásával is javulhat munkájuk. Az „Építsük, szépítsük kultur- otthonainkat“ mozgalom még nem vált igazi tömegmozgalommá. A kultúrotthon vezetőik így magukra maradnak, elkedvetlenedve, szív nélkül végzik munkájukat. Előfor­dult, hogy a díszítésnél 5—6 em-es szögekkel rögzítették a szakadozott dekorációt (3óía>. Megtűrik a régi poros feliratokat í Serényifalva), van ahol nem csináltatják be a ki­vert ablakot, gondolván: úgyis ki­verik. Még a járási népművelési csoportok sem értették meg min­denütt a mozgalom valódi értel­mét. A felújítási és tervhdtelekböl újjáalakított kulturotthonok külső csinosságát a mozgalomban elért eredménynek könyvelték el (Put- nok). Helytelen a tömegek közönyére hivatkozni. Inkább az volt az ok, hogy a tömegek nem érezték ma­gukénak a k'Ulturotthont, így hiá­bavaló lett volna azt várni, hogy „megnövekedett felelősségtudattal vegyenek részt a város, a falu kul­turális intézményeinek irányításá­ban“. A kulturotthcvni vezetőségek nem széleskörű demokratikus vá­lasztás útján kerültek egy-egy kul­túrotthon élére, hanem a vb. elnök szobájába összehívták a kijelölte­ket és kész is volt a vezetőség. így történt ez többek között Ernődön. Kulturotthonainknak további munkájuk folyamán a Központi Vezetőség határozata szellemében kell megjavrtaniok munkájukat. Hűen kell szolgálniok a dolgozók eszmei-politikai nevelését, a dolgo­zók szórakozásának és kulturált pihenésének biztosítását, valamint a termelési feladatok segítését. E célok megvalósítása végett a kulturotthonokiban tartandó előadá­sokon fontos helyet kell biztosítani a termelőszövetkezeti mozgalom jó eredményeinek ismertetésére, a dolgozó parasztság meggyőzésére, boldogulásának egyetlen helyes út­jára. Szeptember 30-ig kerül sor a kulturotthoni választmányok meg­alakítására. Kívánatos, hogy a vá­lasztásban az egész község lakos • sága részt vegyen, s így a megvá­lasztottak érezzék a dolgozók bizal­mát. A megválasztott vezetőségek közöljék a kultúrotthon vezetővel a dolgozók igényeit. Szükséges, hogy a dolgozók szó­rakozásának biztosítására a tava­szi és nyári időszakban is tartsanak rendezvényeket. E rendezvények műsoraiban megváltozott életünk, jövőnk problémáit, világítsák meg, ne befolyásoltassák magukat olyan kispolgári nézetektől, amelyek sze­rint a dolgozók rsak a híg, semmit­mondó kultur-szemetet szóró mű- sorszámokiban tudnak igazán gyö­nyörködni. Rendezzenek a szom­széd községekkel csereműsorokat, táncos, énekes bemutatókat, majá­lisokat. Üdvös dolog a közös vasár­nap esték szervezése, ahol a ter­melőszövetkezeti tagság az egyéni­leg dolgozó parasztokkal és a gén- állomási dolgozókkal találkozhat és együtt szórakozhat. 6, ha a kultúrotthon vezetők fi­gyelik a dolgozók igazi érdeklődé­sét, kulturális igényeit. Nem lehet hitelt adni az olyan jelentésnek, hogy például a kelemért dolgozók határozottan kívánták az ottani színjátszóktól a Sevillai borbély előadását. Azok a kulturotthonok. amelyek vezetői csupán a szórakoz­tatásban látják a kultúrotthon leg­főbb feladatát, inkább arra fordít­sanak figyelmet, hová fejlődött o dogozók kulturális igénye, mint ahogy a párt is mindenkor figye­lembe veszi a tömegek öntudatának fokát, azt, hogy a különféle politi­i feladatokat mennyire képesek megérteni és megoldani a dolgozók milliói. A kulturális nevelő munkát úgy végezzük, hogy szüntelenül harcoljunk a baloldali és jobboldali elhajlások, az ellenséges ideológia behatolása ellen. TÓTH JÓZSEF w>. népm. osestáíy. Üdvözöljük a „felszabadulási serleg66 büszke tulajdonosát, az Ózdi Kohászati Népünk megbecsülése, köszöneté illeti az Özdi Kohászati Üzemek munkásait és vezetőit, akik a fel­szabadulási versenyben megyénkben a legjobb ered­ményt érték el, jó munkájukkal kiérdemelték a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökségének elismerését, a felszabadulási serleget. A munkaverseny vagy győzelme ez. Újabb je­lentős lépés előre a szocializmus építésében, nagy siker az 1955. évi terv határidőelőtti teljesítésében. Üzemek dolgozóit messzemenő támogatás a mezőgazdaság felvirágozta- | fásához. Az ózdi kohászok sok győzelmet arattak az = eltelt 10 esztendő alatt, s ez az újabb siker csak j öregbíti hírnevüket, s bizonyítja töretlen akaratú- i kát: még több. még jobb és olcsóbb acél és vas j gyártásával akarnak hozzájárulni a haza felvirátjoz- I tatásához, a béke megvédéséhez. Éljenek a felszc- i badulási serleg büszke tulajdonosai, éljenek az ózdi \ kohászok! BODI BÉLA Kossuth-díjas hengerész. Két harcos a győztes ózd' gyárból TENGELY ISTVÁN Kossuth-díjas hengerész. TÁVIRAT D'ŐSGYÖRBÖL ÓZDRA “Kedves Elvtársak! Kérünk benneteket, közöljétek üzemeitek összes dolgozóival a Lé­tein Kohászati Müvek dolgozóinak forró üdvözletét abból az alkalom- l»jl, hogy elnyertétek a felszabadu ási serleget. Ez a kitüntetés a jó munka eredménye, mely példaképül áll az egész országban, s amelyre minden ózdi munkás büszke. lehet. Azt kívánjuk az ózdi kohászoknak, hogy az eddigi munkalendülel- ícl további sikereket érjenek el a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtása által a szocializmus építésében, egész dolgozó népür?.« jé’étének felvirágoztatásában. LENIN KOHÁSZATI MÜVEK •.'AGYÜZEMI PÁRT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, IGAZGATÓSÁGA. ÜZEMI BIZOTTSÁGA, DISZ BIZOTTSÁGA.” „Versenyre hívjuk a Df^Z II. kongresszusa tiszteletére a DílVJ ÍVAG Gépgyár teinőtt dolgozóit44 A múlt év utolsó negyedében több ifjúsági exportbrigád alakult a DI- MÄVAG Gépgyárban. A DISZ-b:- zpttság kezdeményezésére az N- gységben'is létrehoztuk az export- brigádot. Jóleső érzés volt számom­ra,' hogy az ifjúmunkások engem bíztak meg a brigád vezetésével. Nem könnyű feladat ez, . amelyet még nehezebbé tett. hogy eddig ma­gam is irányítással dolgoztam. A megalakulás óta eltelt idő alatt a jó kollektív munka és az időseb­bek segítsége meghozta gyümölcsét. A brigád képességeit először a fel­szabadulási verseny tette próbára, vállaltuk, hogy 103 százalékos terv- teljesítésünket 130 százalékra növel­jük, de végül 168 százalékot teljesí­tettünk. Május 1 tiszteletére újabb sikerek eléréséért küzdünk. A brigádban mindenki DISZ tag. Egységesek vagyunk mindenben. Nem feledkezünk meg a gazdaságo­sabb termelésről sem. Az elmúlt negyedévben 1130 forint értékű anyagot takarítottunk meg. Úgy dol­gozunk, hogy kiérdemeljük pártunk, a gyár dolgozóinak bizalmát és elis­merését. A DISZ II. kongresszusának tisz­teletére versenyre hívjuk gyárunk valamennyi export és ifjúsági bri­gádját. Május 1-től a kongresszusig il> júsági műszakot tartunk. Felkérjük gyárunk felnőtt dolgozóit, hogy csat­lakozzanak kezdeményezésünkhöz, s köszöntsék velünk együtt új sike­rekkel a DISZ II. kongresszusát. HO JE VÁC Z OTTÓ DISZ export-brigád D-szerelde, DIMÁVAG Gépgyár. I Acélgyártás az étkezőkocsiban \ A BUDAPEST felé gördülő gyors. j vonat étkezőkocsijában egy ember ; telepedett a terített asztalhoz. Ma. ; gas, csontos, szikár alakján sötét. I kék, halványcsíkos ruha feszüli. : Kezével percenkén t igazgatta rákon. • cátlanul felferdülő inggallérjának ■ két csücskét s a szimmetria kedvéért : középre tessékelte hol jobbra, hol • balra csúszkáló bordó nyakkendőjét. • Az eléje tett vacsorát jóétvágy- gyal bekebelezte, a levest, a párizsi. j szeletet a krumplival, végül, miután • jó félpercig latolgatta magában és : gyanakodva nézett rá, - fitymálva • félretolta a süteményt. A jóllakott ; ember derülátó nyugalmához illőn : kényelmesen hátradőlt a székén, ; csontos ökleit az asztalra fektette s ■ intett a felszolgálónak. t — Kérek egy pohár sört! ; — Nincsen kérem csapolt sörünk, • csak üveges — így a pincér Uta. • sunk bosszúsan megvakarta kopa. I szodó fejebúbját, s beleegyezően ; bólintott. Csak akkor nézett nagy • csodálkozva, amikor a pincér eléje : tette az üveget. ; — Hű, az áldóiát! Hát mit csiná­j tok én ezzel a sok sörrel? : — Elfogy az Pestig — biztatta a i pincér —, majd meglátja az elv­• társ ... : — Ugyan hova férne az ember ; hasába ennyi sok lé! • ÖNTÖTT MAGINAK egy pohár. ; ral, egy szuszra lehajtotta, aztán £ verseskötetet szedett elő aktatáska. : jóból és olvasásba mélyedt Időn­• ként öntött egy félpohárral, aztán í a villany felé tartva az üvegei, vizs. I gdlgatta, mennyi maradt még benne • s miután meggyőződött, hogy bizony ! nem nagyon, akar fogyni, rosszallóan ; csóválgatta- a fejét és sóhajtozva • a hasát tapogatta. Füzesabonynál nagy titokban egy lyukkal odébb, kötötte nadrágszíjját. . . . Nem sokkal később egy sima- arcú, szemüveges, sápadt fiatal­ember telepedett az asztalához, mi­után udvariasan megkérdezte, sza­bad-e a hely? Ö is megvacsorázott. Aztán minden úgy történt, ahogy ilyenkor a legtöbbször történni szó. köti: az egyik lopva szemlélgeti a másikat, találgatja ki, miféle lehet, honnan jön, hová megy, majd mi. kor belefárad a szemlélődésbe s le­veszi emberéről a tekintetét, amit a másik ösztönösen is magérez, — akkor fordítva elölről kezdődik az egész, ö veszi szemügyre a másikat mindaddig, míg csak össze nem mo­solyognak és cigarettával kínálják egymást. Ilyen előzmények után lassacskán kibontakozik a társalgás: ..Haj, de lassan döcög a vonat, mi­lyen unalmas az utazás!“ Nos, kö­rülbelül így ismerkedett össze a mi két utasunk is. A szemüveges fia­talember kezdte: — Tudja, a Mátrában voltam üdü­lési szabadságon, ma letett — sajnos Hát az elvtárs? — ÉN... — felette a másik, mi­közben egy kis morzsát bökögetett fogpiszkáló jóval — Özdról jövök Pestre, értekezletre . . . — Ózdon van? — Ott. Kohász vagyok. — Nocsak! Hát akkor szakmabeli. Mert én meg kohómérnök vagyok. A kohász szeme felcsillan, s már nyújtja is a kezét. Aztán . . aztán hirtelen megragad egy poharat, tölt s a mérnöknek nyújtja Koccintó, nak. . . . Gödöllő környékén jártunt. mar, amikor megszomjazva s hiába várva a kosarast, visszaballagtam az ét- keznkocsthn. Jóformán csak n k-f szaktárs üldögélt mái ben/. Mind­ketten kigombolt ingnyakkal, lazára kötött nyakkendővel, előttük az asz. talon papírhalmaz, rajzok, jegyze­tek ... no, meg három családi — üresen. A kohász vitte a szót. — Mert tudja, mérnök elvtárs, nem adják ingyen a felszabadulási serleget. Csakhogy érti ám az ózdi kohász a dolgát — és kihúzta ma. gát. — Jó. jó, — vitatkozott a mérnök — hát én csak azért mondtam, hogy a kohó hőkapacitása így sokkal na. gyob . .. Nézze csak ezt a rajzot Mindketten a papír fölé hajolnak. Vitatkoznak. nekiiüzesedve, hol egyetértve, hol ellentmondva, a fia­tal mérnök az elmélet, az idősebb olvasztár meg a gyakorlat alapján ifélve a dolgokat. S milyen hasznos dolog! Talán maguk sem gondolnak hirtelenjében arra, milyen jó ta­pasztalatcserét folytatnak . .. MAII LASSABBAN zakatoltak a kerekek, n hatalmas házak varázs, szemeinek fényárjában gurult a vo­nat, amikor felcihelődtek. Fizettek. A pincér hamiskásan az olvasztárra, nézett: — No. elvtárs. ügye elfogyott a családi? Es nem is egy. — Ügy a’ — nevetett a munkás , maga nem tudja. milyen meleg munka a kohászat, hál csak hűteni kell valamivel, ügye szaktárs? — s a mérnökre kacsintott Aztán leszálltak, s szorosan egy- más.mellett elindultak a Debreceni leié — még egy pohár sörre. Mert ki tudja, milyen építő gondolatok születnek egy-egy pohár sör mellett. Különösen, ha két vérbeli kohász töri együtt az agyát. les. U \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents