Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

2 cszarmagyarorszAg Csütörtök, 1955. március 3. Kulturális küldöttség, müvészcsoporl, filmművészküldöltség, énekkar érkezik a Szovjetunióból a magyar-szovjet barátság hónapjára A Magyar Szovjet Társaság or s/ágos vezetősége kedden délelőtt ülést tartott. Az országos vezetőség Kelen Bélának, az MSZT főtitkárá­nak referátuma alapján megtár­gyalta a Magyar-Szovjet Társaság elmúlt évi munkáját és az idei ma­gyar-szovjet barátság hónapja elő­készületeit. Hantos Jánosnak, az MSZT budapesti szervezete titkár­jának előterjesztése alapján az ülés elfogadta a Magyar Szovjet Társa­ság szabályzatét. Kelen Béla referátumában beje­lentette, hogy a népünk életében hagyományos magyar-szovjet barát­ság hónapjára kulturális küldöttség, művészcsoport, filmművész-küldött­ség és énekkar érkezik a Szovjet­unióból hazánkba. A kulturális küldöttség vezetője: F. V. Konsztantyínov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága mellett működő társadalom- tudományi akadémia rektora, a filo­zófiai tudományok doktora, a Szov­jetunió tudományos akadémiája le­velező tagja. A küldöttség tagjai: P. U. Brovka író. a Szovjet írók Szövetsége elnök­ségének tagja, a bjelorosz irók szö­vetsége elnöke, Sztálin díjas, a BSZSZK Legfelső Tanácsának kül­dötte, A. P. Uszova, az OSZSZSZK pedagógiai tudományos akadémiája pedagógia elméleti és történeti tu­dományok kutató intézete óvodai nevelési tagozatának vezetője, az OSZSZSZK pedagógiai akadémiája levelező tagja. L. Ty. Koszmogyem- janszkaja pedagógus, R. Ny. Karta- sov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztérium mezőgazdasági propa­ganda főigazgatóságénak helyettes vezetője és A. I. Kotljarov, a Krup- szkaja népművészeti ház igazgatója. A művészcsoportot A. I. Anyiszi- mov, a Szovjetunió állami akadémiai nagyszínházának igazgatója vezeti. Tagjai: P. Liszician, a Szovjetunió állami akadémiai nagyszínházának szólóénekese, L. Naszlenyikova, a Szovjetunió Állami Akadémia nagy­színházának szólóénekesnője, I. Bez- rodnij hegedűművész, T. Nyikoláje- va, zongoraművésznő, A. Makarov, zongoraművész, kísérő, A. Gyegyu­him zongoraművész, kísérő. A kulturális küldöttség és a mű­vészcsoport tagjai résztveszngk a magyar-szovjet barátság hónapja március 4-i megnyitó ünnepségén az Operaházban. A bonni szövetségi tanács március 18-án tárgyalt» a párizsi szerződéseket Berlin (MTI). A nyugatnémet tartományok kép­viselőiből álló szövetségi tanács Adenauer kérésére március 18-ára tűzte ki a párizsi szerződéseik vitá­ját. Adenauer a francia köztársasá­gi tanács március 22-én kezdődő ra­tifikációs vitája előtt tető alá akar­ja hozni a militarista szerződéseket. itorinx, a moszkvai pairiarehia észak­én délamerikai exarehá ja elutazott IXetvyorkból Newyork (TASZSZ). Március elsején repülőgépen elin­dult Newyorkból Moszkvába Borisz, a moszkvai patriarchia észak- és dél- arr.erikai exarchája, akit Alekszij, Moszkva és Oroszország patriarchá­ja nevezett ki erre a tisztségre. Bo­risz elutazásakor nyilatkozatot adott a sajtónak. Nyilatkozatában megüt­közését fejezi ki amiatt, hogy meg­tagadták amerikai tartózkodási en­gedélyének meghosszabbítását. (MTI) A Német Kommunista Párt íogi megbízottja leleplezte a karisruhei terrorper igazi hátterét A karisruhei úgynevezett alkot­mánybíróság újra megkezdte a Né­met Kommunista Párt elleni terror­per tárgyalását és áttért az Ade- nauer-kormány által benyújtott „bi­zonyító anyag“ vizsgálatára. Kroger egyetemi tanár, a kommu­nista párt jogi képviselője ezzel kapcsolatos felszólalásában rámuta­tott, hogy a bonni kormány azért akarja betiltani a Német Kommu­nista Pártot, mert a párt útjában áll a párizsi szerződések megvalósításá­ban. A bonni kormány —■ hangsú­lyozta Kröger tanár — 1951-ben azért tett. javaslatot a kommunista párt betiltására, mert akkor az im­perialista államok külügyminiszte­reinek Newyorkban tartott értekez­lete Nyugatnémetország újrafelfegy- verzését követelte. Az Adenauer-kor- mány 1951 november 23-án nyújtot­ta be a kommunista párt betiltására vonatkozó indítványát az alkot­mánybírósághoz. Ezt azután tette, hogy a Német Kommunista Párt a bonni parlament 1951 november 15-i ülésén javasolta, hogy a szövetségi gyűlés kötelezze Adenauert az úgy­nevezett keretszerződés ismertetésé­re és tiltsa meg a kormánynak a szerződés aláírását. Éppen ilyen jellemző megállapí­tásra jutunk, ha egybevetjük a kommunista párt elleni per 1954 novemberében megkezdett tárgyalá­sának kisérő tüneteit. A párizsi mi­litarista egyezményeket 1954 októ­ber 23-án írták alá és egy hónappal később megkezdődött a kommunista párt betiltását célzó bírósági eljárás. E nyilvánvaló összefüggések feltárá­sa után senki sem vonhatja kétség­be, hogy az Adenauer-kormány en­nek a tervnek segítségével akarja elhallgattatni » Német Kommunista Pártot, azt a pártot, amely megalku­vás nélkül küzd a német militaris­ták új raf elf egy vérzésé, Németország kettéosztottságának állandósítása, Adenauer egész politikája ellen. E megállapítás helyességének a bonni kormány újabb bizonyítékát szolgáltatta azzal, hogy az utóbbi időben egyre fenyegeti a párizsi szerződések megvalósítása ellen fel­lépő szociáldemokrata pártot és a nyugatnémet szakszervezeti szövet­séget is. Mindez világosan bebizo­nyítja, hogy ennek a pernek semmi köze sincs a törvényhez és az alkot­mányhoz. Politikai per ez, amelynek során a hatalom birtokában lévő bonni kormány el akarja hallgattat­ni Nyugatnémetország legbátrabb és legkövetkezetesebb ellenzéki pártját, a Német Kommunista Pártot. Ez a per éppen ezért ellentétben áll a politikai szabadságjogokat biztosító alkotmányos előírásokkal — mon­dotta a kommunista párt jogi kép­viselője. (MTI) A PÁRTOKTATÁS HÍREI A kongresszus anyagát tanulmányozó konferenciák. Alsófokú oktatás: (Pol. isk. I—II évf.) a) Megyei konferencia a propa­gandista szemináriumvezetők részé­re március 12-én délután 2 órakor a megyei PH-ban. Vezeti: Tóth József, Kovács Jolán elvtárs. Téma: „A pártmunka kérdései, Pártunk új szervezeti szabályzata". b) az üzemi, városi, járási prop. konferenciákat a helyi viszonyoknak megfelelően március 14—19-ig terje­dő héten kell megtartani. Középfokú oktatás; (SZKP törté­net I—II. évf.) a) Megyei konferencia a prop. szem. vezetők részére március 12-én délután 2 órakor a megyei PH-ban. Vezeti: Cziczer István, Váczi László, Knlcszár István, Lukács János elvr társ. Téma: „A pártmunka kérdései. Pártunk új szervezeti szabályzata." b) Az üzemi, városi, járási konfe­renciákat a helyi viszonyoknak meg­felelően március 14—19-ig terjedő héten kell megtartani. Felsőfokú oktatás: (Pol. gazd. I— II. évf.) a) Megyei konferencia a prop. szem. vezetők részére március 12-én délután 2 órakor a megyei PH-ban. Vezeti: Szajcz István, Szemes Ist­ván elvtárs. Téma: „Az államigazgatás cs a tanácsok feladatai“ c. anyag máso­dik része“. b) Az üzemi, városi, járási kon­ferenciákat a helyi viszonyoknak megfelelően március 14—19-ig terje­dő héten kell megtartani. önálló tanulásos tanfolyamok konferenciái: a) A magyar párttörténet I. év­folyamának megyei konferenciája március 12-én délután 2 órakor lesz a megyei PH-ban. Vezeti: Dani Já­nos elvtárs. Téma: „A magyarországi mun­kásmozgalom. Az 1848—49-es forra­dalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig (ennek első része). b) Az üzemi, városi, járási konfe­renciákat a helyi viszonyoknak meg­felelően március 14—19-ig terjedő héten kell megtartani. a) A magyar párttörténet II. év­folyamának konferenciája április 16-án délután 2 órakor lesz a me­gyei PH-ban. Vezeti: Dojcsák János elvtárs. Téma: „A Kommunisták Magyar- országi Pártjának harca az 1929— 39-es időszakban" (ennek második része). a) Az SZKP történet I. évfolyam mának megyei konferenciája már­cius 26-án délután 2 órakor lesz a megyei PH-ban. Vezeti: Kovács Miklós elvtárs. Téma: Lenin: ,,A szociáldemokrá­cia két taktikája a demokratikus forradalomban“ c. müve, a marxista párt taktikai alapjai. b) Az üzemi, városi, járási konfe­renciákat a helyi viszonyoknak meg­felelően, március 28—április 2-ig ter­jedő héten kell megtartani. a) A politikai gazdaságtan I. év­folyamának megyei konferenciája március 12-én délután 2 órakor lesz a megyei PH-ban. Vezeti: Varga Zoltán elvtárs. Téma: „A munkabér“. b) Az üzemi, városi, járási konfe­renciákat a helyi viszonyoknak meg­felelően március 14—19-ig terjedő héten kell megtartani. a) A politikai gazdaságtan II. év­folyamának konferenciája március 26-án délután fél 3 órakor lesz a miskolci városi pártbizottságon (Sztálin út 13. sz. alatt). Vezeti: Tóth József elvtárs. Téma: „Gazdasági válságok”. a) A filozófia I. évfolyamának me­gyei konferenciája március l»-én délután 3 órakor lesz a megyei PH- ban. Vezeti: Imre József elvtárs. Téma: „A marxista dialektika a fejlődésről, mint az ellentétek har­cáról." b) Az üzemi, városi, járási kon­ferenciákat a helyi viszonyoknak megfelelően március 21—26-ig terje­dő héten kell megtartani. A filozófia II. évfolyamának kon­ferenciája április 9-én délután 2 órakor lesz a megyei PH-ban. Veze­ti: Putnoki László elvtárs. Téma: „A marxizmus-leninizmus tanítása az államról, a forradalom­ról és a proletárdiktatúráról“. Kérjük a városi, üzemi, járási párt-végrehajtóbizottságok ágit. prop. titkárait, hogy a megyei konferen­ciákra kijelölt elvtársak részvételét biztosítsák. MB AGIT. PROP. OSZTÁLY Este 8-kor érkezett haza fá­radtan és rosszkedvűen. Csengetésére felesége helyett a be­járónő nyitott ajtót s ez kissé fo­kozta haragját. Köszönt és utána érdeklődött: — A gyerekek és a feleségem.'' — Moziba mentek, Klárika és Ma­rika is. Ma van a premierje annak az osztrák filmnek. Péter ke itthon van, de már alszik. Azért is marad­tam, hátha fel talál ébredni, míg a doktor úr hazajön. — Köszönöm Mari néni, elmehet. — A vacsorát ... a vacsorát hová tetszik? — Legyen szíves a dolgozószo­bámba hozni, jól Köszönöm. Hamar végzett a vacsorával. Ide­gessége nem csillapodott, cigarettát cigaretta után szívott, úgy, hogy rö­videsen megtelt füsttel az apró dol­gozószoba. ablakot kellett nyitnia. Lenézett a keskeny főutcára. Az évek hosszú során át megszokott ké­pet Jálta: hangosan vitatkozó em- bergomolyagokat, járdáról leszorult párokat, fényes és már kihunyt szemű kirakatokat: a szemközti kapualjban akukoricaárust, mellette az öreg, hibás szemű „makukás asz- szonyl“ s azután a villogó fénye­ket, a Kossuth-szálló piros neonját, a volt Rácz-cukrászda .zöld feliratát, amelyből csupán az „a" betű zöldéit alig láthatóan. Máskor hosszú időn keresztül el tudott gyönyörködni ebben a kissé keletre emlékeztető zajongásban, most azonban nem tudta kiverni fejéből can pillanatra sem a dél­utáni SZTK-rcndeléscn történteket. Maga, előtt látja az alacsony, kissé hízásnál.; induló kopasz férfit, akit már úgy ismernélc a rendelőintézet­ben, mint a rossz pénzt, s aki kép­zelt gyomorba javai rettegett isme­rőse a.z orvosoknak. Ma délután úgy látszik ö volt a soron, neki kellett több mint félórán keresztül vitat­koznia ezzel a hipochonderrél, vé­gighallgatni az ezerszer hangoztatott, szólamokat, hogy: ,,A demokráciá­ban a legfőbb érték az ember és maga doktor elvtárs, készakarva tönkre akar tenni engem, pedig hát isten látja a telkemet, nagyon beteg vagyok, ez iyy nem mehet tovább s ha nem ir ki beteglapra, majd én tudom, hol kell zörgetni. Vegye tudomásul, hogy nem a múlt­ban élünk." Hogy mit válaszolt rá. maga sem emlékszik, de türelmét veszítve, valami gorombaságot, mondhat olt. Nem is tehetett másként, a röntgen­leletek, a. teljes vérképiét, a kardio- graph. egyszóval minden orvosi vizs­gálat eredménye negativ. Nagyon is kilátszott a lóláb, lógni akar a ko­pasz s fenyegetések útján rábírni az orvost a kockáslan kiadására. Persze alig akad hét, hogy 3—i AZ ORVOS —— —— ilyen beteg ne kerülne, de ez o mai, ez túltett valamennyin. Kirontotta egész délutánját és az estéjét. A munkához semmi kedve, márpedig meg kell írnia holnap délutánra a beszámolót, ha törik, ha szakad. Ez is olyan pluszmunka, de hát ha már beválasztották békebizottsági tagnak és vállalta, akkor helyt is kell állnia. De mit írjon, mit ve­gyen be ebbe az előadásba, amely­nek címe a közös megbeszélés alap­ján: „Mit tehetünk a békéért.“ * Az ablakot becsukta és visz- szaült az íróasztalhoz. A fiókból tiszta papírt vett elő, a töltőtollába tintát szívott s apró betűkkel írni kezdett. „Az egyszerű emberek mil­liói előtt évezredek óta a legszen­tebb szó a béke. Mi, orvosok tudjuk csak igazán, akik már átéltük a há­borút, hogy mit jelent az az embe­riségre. Hányszor tíz- és tízezer rokkantat, mennyi könnyet, mennyi szenvedést, mennyi halottat. Éppen ezért nagyon kell szeretnünk a bé­két, mindent elkövetnünk, hogy meg­maradjon. De mit tehetünk mi a békéért?“ Tolla megállt a papíron. Az orvos az asztalilámpa ernyőjét nézegetve gondolkozott. — Ugyan mit is tehe­tek én a békéért. írjam le a szoká­sos frázisokat, ami únos-untalan szemébe ötlik az embereknek hiva­talokban és üzemekben. Nem az a cél, hogy ezeket puffogtassam, mert ez többet árt, mini használ a béke­mozgalomnak, sőt némely esetben gyerekessé is feszi. Nem Írhatom azt. mint a kórházban az egyik túl­buzgó békebarát tette, hogy „ha sze­reted a békét, tarts rendet és tiszta, ságot a konyhában“. Nem ... Vala­hogy másképp kellene megmagya­rázni az embereknek, emberibb mó­don. De,.. mit is tehetek én a béke érdekébenf Hogy a. munkámat ren­desen elvégzem az kötelességem. Hogy a gyermekeimet ebben a szel­lemben nevelem, ez magától érte­tődő. Ez nem béketelt. ugyan melyik szülő neveli a háború szeretőiére a gyermekét! Dühösen lökte cl a tollat, g már haragudni kezdett, önmagára, amiért vállalkozott a cikkírásra. Van neki éppen elég dolga. Heggel 7-löl délig a kórház, délután 3-tól este 7-ig az SZTK, azonkívül a privát betegek, a tanulás és ... Kulcs csikordult az előszobában. Azután mindjárt hallotta a két gyermek hangos beszédét, feleségé­nek a hangját. Az asszony a követ­kező percben már benyitott a dol­gozószobába: Régen hazajött, Károly? Jaj ne haragudjék, amiért ilyen váratlanul elmentünk, de fent volt Bányainé és elcsalt a moziba. Nézze meg ezt a filmet, okvetlenül nézze meg! Sokáig dolgozik még? — Nem. Remélhetőleg tíz órára én is ágyba bújhatok. A gyerekek jól vannak1 — Semmi bajuk. Kiviszem ezeket az edényeket. Egy teát ne hozzak? — Nem. Köszönöm Mária. ★ Féltiz előtt néhány perccel hirte­len felberregett az előszoba csen­gője. Az orvos bosszúsan nyitott aj­tót, — hát mégsem tudja megírni az előadási! Az ajtóban magas, nyurga, 25—30 év körüli ember állot t ijedt, várakozó arckifejezéssel. — A doktor úr? — Igen kérem. Mi a baj1 — Édesanyám nagyon rosszul van. A szíve... a szíve... valami nincs rendjén a szívével. — Jó. Várjon kérem, azonnal me­gyek. A Szentpéteri kapu egyik alacsony, hullott vakolatú házába kellett menni. A szoba-konyhás lakásban paprikáskrumpli- és dinnyeszag ter­jengett. A konyhában nagytestű, szürke macska dörgölődött a lábá­hoz, míg kezetmosott, s okos, figyel­mes pofával nézett, rá. A szobából kihallatszott a fiatal férfi nyugtaló szava s a beleg apró nyögése. — No még ez hiányzott a béke-cikk íráshoz — gondolta magában, mi­alatt figyelmesen hallgatta az öreg­asszony rendellen szívverését s az évek múlására emlékeztető finom zörejeket. — Mi a baj, doktor úr? — kér­dezte a fiatalember s aggodalom ár­nyékolta hangjára lassan elpárolgott az orvos bosszúsáéin. Hányszor kér­dezték már ezt tőle, ki-ki a maga módján, de glapjábanvéve mindig bizonyos félelemmel. Mit mondjon ennek az embernek? Hogy ez az idős, öreg, beleg szív lekopogta már a magáét, hogy nincs sok re­mény, hogy az injekció csak ideig- óráig segít, és nincs tovább? — Holnap reggel kórházba kell vinni édesanyját. Ez lesz a legoko­sabb. amit tehetünk. Most adok egy injekciót, remélhetőleg aludni fog tőle. Mindenesetre valakinek egész éjszaka itt kell, lennie s ha rosszab­bul talál lenni .. — Itthon kell maradnom, pedig éjszakára várnak a gyárban. Sürgős, határidős cxporlmunkánk van, a brigád vezetője pedig én vagyok. Nélkülem aligha tudnak elkészülni s a próbajáratáskor okvetlenül ott kell lennem. Az orvosban lobot vetett az indu­lat. Hát ez mégis csak abszurdum: egy édesanya és az exportmunka! Gorombán vágta oda s majdnem ellenségesen nézett az emberre: — Engem nem érdekel kérem, hogy maga hová megy, csak a beteg mellett maradjon valaki. Nincs itt a házban valamilyen jó ismerősük? — Aligha hiszem, hogy valaki vál­lalkoznék rá. Nemrégen költöztünk ide. — Mit gondol kérem, én fogok virrasztani itt? — Ó nem — tiltakozott ijedten a férfi —, nem doktor úr, erre nem is gondoltam. Csak tessék nyugod­tan hazamenni. Köszönöm a szíves­ségét, tehát reggel kórházba kell vinni az édesanyámat. Az orvos habozott, g ahogy újra végigpillaniott a beteg öregasszo­nyon s az izgatottan tébláboló férfin, gyanú villant át az agyán: hátha ez az ember mégis csak elmegy és itt hagyja a magával tehetetlen öreg­asszonyt. Látja, hogy alszik, bízik az injekció erejében s azt gondolja, reggel 7-ig már nem igen lesz ro­hama. Pedig — és ezt nagyon jól tudja az orvos — ez nem biztos. De­ltát csak nem fogja itt tölteni éjsza­káját, amikor odahaza a békecikk várja s most már előreláthatólag csak hajnalban kerülhet ágyba. Az éjszakának azonban már vége. Az orvos hirtelen támadt kíván­csisággal fordult az ember felé: — Mi az az exportmuuka? — Gépek, sürgős rendelés, Egyip­tomba szállítunk, — És maga nélkül nem megy? — Részben én irányítom a mun­kái. az átadásnál ott kell lennem. Minden órai veszteség ezreseket je­lent a gyárnak. — Hm. Értem, Na várjon csak. Tudja, arra gondoltam, hogy... Van idehaza néhány ív tiszta papírja? Megpróbálom itt megírni, amit otthon kellene és maga menjen csak nyugodtan. * Széket húzott a kopott leri- tös asztalhoz s a papír fölé hajolva írni kezdett,.. „Tetteinket mindig az emberek iránti szeretet hassa át, az igazság, s ha ez megvan, máris tettünk valamit a békéért. Mert úgy is lehet mondani kedves hallgatóim, hogy a béke és a szeretet ikertest­vérek, egyazon fának a gyümölcsei, mind a kettő egyforma értékkel bír.“ Megint megakadt az orvos. Lehet, hogy az idegen környezet, a túl nagy csend s a délutáni incidens háborgó emlékei nem csillapultak cl még benne, mindeneseire most dühös volt' amiért elvállalta az éjszakai vir­rasztást. És még milyen messze van a reggel! Alig féltizenkettö, még szerencse, hogy a beteg nyugodtan alszik, sápadt, ráncos arca alig lát­szik ki a paplan alól. Hanem a macska, az vele virraszt, felugrott az ölébe és puha gombolyaggá hú­zódva dorombol. Milyen furcsa ez az egyenletes, mély brummogás, egyre erősbödik, egyre vadabb formát ölt, olló, hiszen ezek repülőgépek., Focke Wulf-ok. Ügy húznak át o város fölött, mint a hiénák s a náci őr­mester vigyorogva mutogat utánuk:. „Schön ... Schön..Hogy mi eb­ben a szép, az ördög tudja, minden­esetre szeretné jól szájbavágni ezt a vigyorgó nácit, vagy odavinni a műtőbe, ahol könyökig vájkálnak a vérben s vederszámra lökik ki az amputált lábakat, kezeket Meddig tart még ez, miért ez az öldöklés, hiszen az ember nem azért született, hogy egymás gyilkosává váljon, miért nem élhetünk békességben, miért kell erőszakkal elvenni azt, ami a másé és főképpen ezt az iszo­nyatos erőt, a háborúra szánt ener­giát miért nem fordítják másra, össze kell fogni s ha áldozatok árán is, megakadályozni a vérzívatart, segíteni egymást, barátságot, szere­teti teremteni... Ja, az az egyip­tomi áru! Mi köze neki Egyiptom­hoz, azért igazán nem áldozza fel az éjszakáját. Ö orvos és nem keres­kedő. Neki ai béliéről kell írnia. Mit is tehetünk mi a békéért, mit is... mit is... Zsibbadó kezekkel ébredt fel szunyókálásdból. Ijedten pillan­tott a. beteg felé. Az nyugodt léleg­zéssel aludt, de takaróját ledobta magáról. Felállt, betakarta a beteget s sze­mét dörzsölve az ablakhoz lépett. Az üvegen hit sötétség, mozdulatlan, néma csend, csupán a távolból hal­latszott egy-egy ideges vdkkanlás, valamelyik kutyafi tért meg szerel­mes útjáról. Az Avas fölött vöröses derengés, a kiöntött izzó salak fénye bíborkoronát fest az égre. A orvos visszalépett az asztalhoz s közben karórájára nézett. Fél. 3. Helyei foglalt a karosszékben s átlát tenyerébe hajtva, megint a békecik­ken kezdett jgondolkozni: mit is te­hetünk a békéért, hogy is tehet a szürke hétköznapokon a legjobban szolgálni az ügyéi? És nem jutott eszébe a mai éj­szaka. ti OLD I JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents