Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
r ESZAKMAGMKORSZJffi Marx, Engels, Lenin, Sztálin zászlaja alatt előre a szocializmus győzelméért! V*. *AZ MDP BORS lOD-AB/ \UD-ZE MPLÉN MEGYI El RARTB 1ZOTTSÄGÄNAK LAPDA AI. évfolyam 67. áam Ára 50 fillér Miskolc. 1955 március 20, vasárnap Az ötéves tervkölcson utolsó sorsolása 1955. március 20. A Zeneművészeti, Főiskola nagytermében Budapesten a kis úttörő éppen feláll a dobogóra, a szerencsekereket megforgatják, aztán csepp kezével benyúl a számok közéi kihúz egyet, átnyújtja a felnőtteknek, s máris hangzik: nyert 50 ezer forintot. Ötéves tervkölcsönünk utolsó sorsolása ez. Ezután államunk a még eddig nyereménnyel vagy névértékkel ki nem sorsolt kötvényeket is beváltja. Rendkívül nagyjelentőségű esemény ez. Hiszen ez az első államkölcsön, amelyet teljes egészében visszafizet államunk a kölcsön jegyzőknek. Népköztársaságunk 1949. szeptemberében fordult először hazánk népéhez, hogy az 5 éves terv nagy célkitűzéseinek megvalósításához, a szocializmus építésének meggyorsításához kölcsönt kérjen tőlük. Népköztársaságunk kormánya ekkor 500 millió jegyzésére szólította fed a dolgozókat, akik rövid idő alatt nagy lelkesedéssel 752 millió forintot jegyeztek. Az ötéves terv- kölcsön kibocsátásakor államunk kijelentette, hogy a kölcsönt 5 évi időtartamra kéri és azt legkésőbb 1955-ben visszafizeti minden köl- csönjegyzőnek. Ehhez a naphoz érkeztünk el 1955. március 20-án. A kapitalista Magyarország kormányai is bocsátottak ki államköl- csönt, ezek azonban visszafizetésre soha nem kerültek. Vessünk csak egy pillantást a múltba. Hasonlítsuk össze a kapitalista államkölcsö- nöket a szocialista államkölcsönök- kel. Említsünk meg néhány adatot és tényt, amely megvilágítja, hogyan csapták be és vezették félre a múlt rendszerben az államkölcsönt- jegyző dolgozókat. Az elmúlt 50 évben az uralkodó- osztály kétféle államkölcsönt bocsátott ki. A hadikölcsönöket és az úgynevezett erdélyi nyeremény kölcsönt A hadikölcsönt Tisza István kormánya 1914 őszén, az első világháború kitörése után bocsátotta ki az osztrák-magyar monarchia háborús költségeinek fedezésére. A kölcsön kibocsátásakor a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a kötvények ellenértékét legkésőbb 1921- ben visszafizetik a kölcsönjegyzők- nek. A kölcsönjegyzők között ott voltak az egyszerű kisemberek tízezrei, akiket megszédített a kormány ígérgetése, akik azt hitték, hogy hazafias kötelességüket teljesítik, amikor megtakarított kisebb- nagyobb összegű pénzüket hadiköl- csönbe fektetik. Nevek százait sorolhatnánk innen, Borsod megyéből is, akik hadikölcsönt jegyeztek és hosszú évekig várták, hogy kamatos kamataival visszafizeti a kapitalista kormány. Sokan már meg is öregedtek a várakozásban, a remény is elszállt, s az emberek szívében csak egy szomorú tapasztalat maradt: jegyeztünk hadikölcsönt, s kaptunk helyébe nyomorúságot. A tömegek persze nem nyugodtak egykönnyen ebbe bele, szervezkedést indítottak kötvényeik visz- szaváltása ügyében, a kötvénytulajdonosok országos akcióbizottságot alapítottak, állandóan szorgalmazták a hadikölcsönök visszafizetését, de természetesen eredménytelenül A kötvénytulajdonosok 1926. áprilisában küldöttséget menesztettek Búd Jánoshoz, a Bethlen kormány pénzügyminiszteréhez és kérték, hogy a kormány rendezze végre az adósságot. Nem rendezték! A kormány ugyanakkor, mikor elutasította a hadikölcsön visszafizetését egy fővárosi banknak 40 milliárd koronát adott kölcsön és különböző reprezentatív építkezésekre (Lillafüred) milliárdokat költőt*. 1940-ben a Horthy-korníány újabb reményt öntött a hadiköl- csönkötvény tulajdonosok szívébe: bedobták a köztudatba a kölcsön átértékelésének és visszafizetésének lehetőségét. Ebben az időben ugyanis Horthyéknak háborús terveik végrehajtásához kölcsönpénzre volt szükségük és elhatározták, hogy ezt a pénzt belföldről szerzik be, államkölcsönök kibocsátása útján, S hogy a meglevő nagyfokú bizalmatlanságot eloszlassák, Reményi Schneller Lajos, a Bú.r- dossy-kormány pénzügyminisztere az új államkölcsön — az erdélyi nyeremény kölcsön — kibocsátásának bejelentésével egyidejűleg azt hangoztatta, hogy átértékelik a hadikölcsönöket és majd visszafizetik. A kölcsönjegyző egyszerű emberek az erdélyi kölcsönnél éppúgy kárt szenvedtek, mint a hadikölcsönök jegyzői, mert a kapitalista állam a Szovjetunió ellen indított bűnös háborúban tékozolta el a kisemberek pénzét, azt, amelyet Erdély „újjáépítésére" kért. íme, néhány jellemző adat a kapitalista állam kölcsöneiből! A szocializmust építő államunkban az államkölcsönöknek az a célja, hogy segítse meggyorsítani a szocializmus építését. A Szovjetunió elsőízben 1929-ben bocsátott ki államkölcsönt. Az első iparosítási kölcsön a szovjet ipar fejlesztését szolgálta. Ekkor mintegy hatmillió szovjet állampolgár jegyzett államkölcsönt. A legutóbbi években a kölcsönjegyzők száma már meghaladta a 70 milliót. A Szovjetunióban a háború utáni első ötéves terv ideje alatt 17 milliárd rubelt fizettek vissza a kölcsöntjegyző dolgozóknak. A szovjet állam a háború után kibocsátott államkölcsöneit a kommunizmus építésének meggyorsítására vette fel. S hogy nem deficit fedezése a cél, bizonyítja az, hogy a szovjet állam költségveté- scbcn minden évben meghaladja a bevétel a kiadásokat. 1952-ben a szovjet állam bevétele például 33 milliárd rubellel volt több, mint a kiadás. Az 1952-ben kibocsátott szovjet államkölcsön összege pedig csak a költségvetés 8.3 százalékát érte el. Az első szocialista államkölcsön az ötéves tervkölcson, valamint a hadikölcsönök összehasonlítása szemléletesen bizonyítja azt a különbséget, amely népi államunk és a múlt rendszer között fennáll. Amíg a kapitalista Magyarország kormányai egyetlen államkölcsönt sem fizettek vissza a kölcsönjegy- zőknek, addig államunk, ígéretét megtartva, az utolsó fillérig visz- szafizeti kölcsönadott pénzüket a, dolgozóknak. Amíg a kapitalista' Magyarország kormánya a kölcsönkapott pénzt népellenes célokra használta fel, ezzel szemben népi államunk a kölcsönkapott forintokat ötéves tervünk nagy célkitűzéseinek megvalósítására fordította. A kölcsönadott forintok ott vannak a diósgyőri nagykohóban, a középhengersorban, a Sztálin úti bérházakban, a duplavágányú villamos- vasutban, Kazincbarcikán, a megsokszorozódott termelésben. Államunknak kölcsönadott forintjainkat már eddig is kamatos- kamatostul visszakaptuk. S nem beszélve arról, hogy az évenkinti kétszeri sorsolásokon megyénkben is számosán nagy összegeket nyertek. Az ötéves tervkölcson hetedik sorsolásakor a Lenin Kohászati Művek portása, Török Sándor 50 ezer forintot nyert. A miskolci Iton- védkórházban a nyolcadik sorsoláson Kapitány Imre honvédhadnagy 160 ezer forintot nyert. Az ötéves tervkölcson teljes visz- szafizetése méginkább megsokszorozza népünknek az államkölcsönök iránt érzett bizalmát. A terv- kölcsön visszafizetése újból meggyőz mindenkit arról, hogy államunk megtartja szavát, mert a kölcsönadott pénzt, miután azt a nép érdekében eredményesen kamatoztatta, a megígért időpontban teljes egészében visszafizeti a dolgozóknak. 1955. március 20-án az ötéves tervkölcson utolsó sorsolásakor büszkén állapítjuk meg: a magunk hasznára, a haza javára jegyeztük ezelőtt öt esztendővel az első álFel a tavaszi munkára! fi MEGYE) PßRIBIZETTSäG ÉS fi MEGYE! TUftCS FELHÍVÁS« a borsodi termelőszövetkezetek tagjaihoz, a gépállomások dolgozóihoz és az egyénileg dolgozó parasztokhoz fi FELSZIBfiDULlSI HÉT MEGSZERVEZÉSÉRE Hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának méltó megünneplésére megyénk dolgozói számos ver- senyvállalást tettek. Vállalásaikat részben már teljesítették, vagy derekasan dolgoznak azok maradék- nélkiili teljesítésén. Az ipari dolgozók példáját követve a falu dolgozói között sok helyes kezdeményezés született a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése, a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése érdekében. Az Északmagyarország tegnapi számában közölte, hogy a tiszaluci Vörös Hajnal, az ároktői Vörös Csillag termelőszövetkezetek, a sárospataki és a mezőkövesdi gépállomások, Bódvaszilas község dolgozó parasztjai elhatározták: Hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulóját úgy fogják megünnepelni, hogy fel- szabadulási hetet tartanak. Elhatározták, hogy korábbi feiajánlásai- kat maradéktalanul teljesítik, valamint további válla Sásaik teljesítésével biztosítják mezőgazdasági munkák határidőben és jó minőségben való elvégzését; a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok határidő előtt eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. A megyei pártbizottság és a megyei tanács helyesli ezeket a kezdeményezéseket, felhívja a megye valamennyi termelőszövetkezetének tagjait, a gépállomások, és állami gazdaságok dolgozóit, valamint az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Végezzék el valamennyien határidőre a tavaszi mezőgazdasági munkákat, s ugyanakkor jó minőségű munkával segítsék elő a bő termést. Ahol a vetést ezideig meg nem kezdték. — de már meg lehet kezdeni, — ott haladéktalanul lássanak munkához. Kövessék a tak- tabáji Béke termelőszövetkezet példáját, amely 50 kataszteri holdon és az edelényi Vörös Zászló termelőszövetkezet példáját, amely közel 40 kataszteri holdon végezte el a tavaszi vetést és 70 kataszteri holdon fejtrágyázott. A mezőgazdasági üzemek és egyénileg dolgozó parasztok a felszabadulási hét ideje alatt termelési eredményeikkel bizonyítsák azt az igazságot, hogy a magyar dolgozó nép élni tud a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. Megyénk dolgozó parasztjai kimagasló munkaeredményekkel emlékeznek meg azokról a szovjet hősökről, akik tíz esztendővel ezelőtt vérüket hullatták a magyar nép szabadsagáért. A termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozói s az egyénileg dolgozó parasztok lendületes munkával válaszoljanak a Központi Vezetőség március 4-i határozatára. A járási pártbizottságok, a falusi pártszervezetek irányítsák, a járási és községi tanácsok, a termelő- szövetkezetek és gépállomások vezetői pedig segítsék elő a dolgozók vállalásainak széleskörű mozgalmát és vállalásaik teljesítését. Falvak dolgozói! A versenyvállalások teljesítésével, újabb győzelmes eredményekkel méltón ünnepeljétek hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját! A MDF BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄGS * i Itt a tanasz ! Áb.-iuyi Margit, a miskolci állami gazdaság kertészeti brigádjának tagja már hordja ki a karfiol palántákat a földre. ,El.d5di János--------------------------------■mii. A szerencsi járás több községében megkezdték a tavaszi búza vetését Köszönjük a legiobbakaf 1954 július l_én verseny indult a megyében a legjobb fejős és a legjobb tenyésztő gazdaság' címéért. A versenybe beneveztek a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok és benevezett több mint négyszáz egyénileg gazdálkodó paraszt. A verseny ezév június 30_ig tart. amikor eldöntik, kié lesz a kitüntető eím. A nemes vetélkedés nagy lendülettel folyik. Az elért eredmények alapján a verseny állása a következő: A megye legjobb termelőszövetkezeti fejőse Dupesák János, a pá- oini Dimitrov tsz fejőgulyása. Eddig 16.612 kilogramm tejet fejt ki s 7.6 kilogrammos istállóátlagot ért el. A megye legjobb nagyüzemi tenyészete a keselyűhalmi állami gazdaság. 96 tehéntől eddig 194.839 kilogramm 3.6 százalékos térj zsírral fejt tejet t-tme’t Tstállóátlaga 8.4 kilóg'1"1 -ÍV IRAT AZ . ÉSZAKMAGYARORSZÁG“ SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Miskolc Közöljük az elvtársakkal, hogy a szikszói járás a felszabadulási versenyben adófizetési terve teljesítésében március 18-ig 100 százalékot ért el. SÍM KŐ ISTVÁN nii oszt. vezető A szerencsi járás községei, termelőszövetkezetei munkára készen várták az első tavaszi napot. A járás területén a legtöbb községben már becserélték a vetőmagot s a talctabáji termelőszövetkezet elsőként megkezdte a tavaszi' vetést a megyében. A mezőzooibori U.i Élet termelő- szövetkezet már be is fejezte a tavaszi búza vetését. Nyole kataszteri holdat vetett be tavaszi búzával. Bodrogszegi községben Vincze Gábor, Takács János, Veres András és Szerencsen Gács-i István dolgozó parasztok szintén elvetették a tavaszi búzát. A szerencsi járás községei és termelőszövetkezetei elsőként akarják befejezni a tavasziak vetését. 4 mezőkövesdi gépállomás élüzem akar lenni A mezőkövesdi yép- állomás dolgozói még januárban csatlakoztak a Rákosi Mátyás Mű. vek versenyf elhívásához. Vállalásaikat egy héttel a határidő előtt már teljesítették s közben 10.4 százalékos önköltség csökken 1és t értek el. Amint a téli gépjavítást befejezték, azonnal megkezdték a nyári gépjavítást. Eddig már három arató, két fűkaszáló és három cséplőgépet, két rétfogast és egy kombájnt helyeztek üzemképes állapotba. Elkészítettek egy tartálykocsit is. rrmebi megkönnyíti az üzemeltetést, mert erre a célra három vontató helyett csak egyet kell igénybe, venni, amivel egy harmadára csökkentik a kői tséget. Ugga n csa k terven felül készítette1 el 26 darab utánfm kocsit is. A mezőkövesdi gépál ■lomás dolgozói nem elégedtek meg ezekkel az eredményekkel. Újabb vállalásokat tellek. Elhatározták, hogy még a tavaszi munka megkezdése előtt kivonulnak a területre, hogy időben megkezdh essék a feladatok elvégzését. Vállalásokat tett a Vörös Csillag-brigád, Tóth Márton és Cseh Márton traktoros, fíészt- vesznek a versenyben a gépállomás mezőgazdászai is. A lelkes verseny és a iá munkaszer vezés eredményeképpen az el-mult héten már több mint 50 katasztrális hold területet vetettek be tavaszbúzával s a mákvetést i megkezdték A mezőkövesdi gépállomás dolgozói lelkesen harcolnak azért, hogy a felszabadulási versenyben újból elnyerjék az élüzem címet, amelynek eddig már kétszer voltak tulajdonosai.
