Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

Szer da. 1955. március 2. ESZAKMAU Y ARUKSZAG 3 A miskolci DÍSZ küldöttértekezlete Miskolc üzemi, iskolai és kerületi DíSZ-szervezeteinek küldöttei va­sárnap egybegyűltek, hogy megvitas­sák munkájukat, megválasszák az új városi választmányt és a városi bi­zottságot. A városi bizottság beszámolója — amelyet Német László, a miskolci városi DIS2-bizottság titkára mon­dott el — a DISZ körül zajló vita ér­tékelésével kezdődött. Visszautasítot­ta azokat a véleményeket, amelyek a DlSZ-t létében támadják és vala­miféle cserkészmozgalmat akarnak helyére állítani. A magyar ifjúság­nak csak egy szervezete lehet, s ez a DISZ — hangsúlyozta a beszámo­ló. A DISZ soha nem fogja engedni eltántorítani magát a párttól. A be­számolót harcos, vitatkozó szellem­ben állították össze, s arra töreked­tek, hogy bebizonyítsák: a DISZ-nek széles bázisa van Miskolcon — Nem akarunk idegen toliakkal ékeskedni — mondta a beszámoló során Német László elvtárs —, de amit teszünk, azt ismerjék el. Beszélt Német elvtárs a miskolci fiatalság múltjáról, a szörnyű mun­kanélküliségről, a tanulási lehetősé­gek hiányáról, az alacsony bérekről, s szembeállította ezzel a fiatalság mai napsugaras életét. Erről beszél­tek a hozzászólások során az érte­kezleten résztvevő veterán harcosok, Urbancsok elvtárs, a miskolci nép­front bizottság, és Hajdú Rezső elv­társ, a miskolci városi tanács elnö­ke is. A DISZ legnagyobb eredménye, hogy a munkásfiatalság jól megállja helyét a termelésben. Ezt bizonyítja, hogy a Lenin Kohászati Művek és a DIMÁVAG fiataljai elnyerték a DISZ KV vörös vándorzászlaját. Olyan fiatalokkal dicsekedhet Mis­kolc, mint Hős László, aki a Lenin Kohászatban már 1952-ben teljesítet­te ötéves tervét. Vagy olyanokkal, mint Macsala Gyula ifjúsági sztahá- novista kovácsbrigádja a DIMÁV AG Gépgyárban és a szocialista munka- érdemérmes Kovács Márton baross- aknai ifjúsági frontbrigádja, amely 2167 tonna szenet termelt terven felül. A Lenin Kohászat 5000 fiatal­ja között 400 sztahánovista van. Hi­ba volt azonban, hogy a DISZ nem foglalkozott eléggé a gyengébb kép­zettségű fiatal szakmunkásokkal. Ha­sonlóképpen még mindig nem folyik elég következetes harc a gazdaságos termelésért, az önköltségcsökkentés­ért, a szerszámpocsékolás ellen. A városi bizottság nem fordított elég gondot a mezőgazdaságban dol­gozó középiskolás fiatalokra. A tsz- fiatalság főkép szervezeti téren ke­vés segítséget kap. Az iskolai mun­kát egyes kerületi bizottságok má­sodrangú kérdésnek tekintik — pél­dául az első kerületben. Az iskolai DISZ szervezetek eredménye, hogy a továbbtanulásra most már nem kell különösebben rábeszélni a jelentkezőket. A középiskolákban sok az új értékes kezdeményezés. Foglalkozott a beszámoló az MTH és az egyetem problémáival, a kul­turális és sportkérdésekkel is. A be­számoló rámutatott arra, hogy a miskolci ifjúság egy részében a koz- mopolitizmus, a jampecség, a sovi­nizmus jelei mutatkoznak. Némelyik fiatal erkölcstelenül él, részegeske- dik, duhajkodik. Ugyanakkor azt. is leszögezte a beszámoló, hogy ez az életmód csak ifjúságunk kis hánya­dára jellemző. Az ifjúság nevelésé­nek legfőbb eszköze a ió politikai munka, amellett a megfelelő szóra­kozás, a kultúra, a sport biztosítása. Szervezett oktatásban Miskolcon a DISZ-tagok 20 százaléka vesz részt. Az oktatás,- a propaganda-munka azonban nem vált még a DISZ-bi- zottságok központi kérdésévé. A beszámoló megállapította, hegy a tagság számaránya nem tükrözi a DISZ tömegbefolyósát. a DISZ-nek Miskolcon 385 alapszervezete van, s a város ifjúságának 37 százalékát--------------------------a------------------------­tömöríti magába. A DISZ-nek tavaly körülbelül 2000-rel több tagja volt, mint most, A nyilvántartás szerint, holott senki nem lépett ki és köz­ben 3000 fiatalt vettek fel. összesen tehát 5000 DISZ-tag „eltűnt“. A baj, hogy rossz a tagnyilvántartás. A DISZ-nek mindinkább ki kell hasz­nálnia az ifjúság érdeklődését, hi­szen a Lenin Kohászatban 3000, az I. kerületben 5000 fiatal vett részt a küldöttválasztó gyűléseken. A mis­kolci bizottság kérte á megyei, vala­mint az országos DISZ-szervek se­gítségét. mert ezt még korántsem kapta meg az eddigiekben keiiő mértékben. A hozzászólások során Bodnár András elvtárs, a miskolci pártbi­zottság titkára megígérte, hogy a vá­rosi pártbizottság fokozott segítsé­get fog nyújtani a DISZ-nek, hiszen az ifjúság ügye a párt, az egész nép ügye. Fokozni ke'.l az ifjúság sorai között az agitációs és propaganda munkát. Meg kell szüntetni az ifjúság fe­gyelmezetlenségét. — Nekünk nem puha, elkényelme- sedett, hanem harcos fiatalokra van szükségünk — mondotta Bodnár elvtárs. A hozzászólások közül kiemelke­dett Sziklavári Jánosnak, a Lenin Kohászati Művek mérnökének, a DISZ-bizottság termelési felelősének hozzászólása, aki a fizikai és értelmi­ségi dolgozók kapcsolatáról és együttműködéséről beszélt. Keszler József, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műegyetem DISZ-titkára az egye­temen kialakult kedvező hangulat­ról és annak okairól beszélt. Szé­kely Katalin, B Vámos Ilona-leány- gimnázium DISZ-titkára is a szerve­zeti élet megélénküléséről adott szá­mot. Oláh Bálint, az I. kerület ifjú­sági titkára a felsőbb szervek segít­ségét kérte az ifjúsági kulturház lét­rehozásához. Még több értékes hozzászólás után került sor a választmány és a me­gyei küldöttek megválasztására. , Válasz az Északmagyarország cikkére Az Északmagyarország február 25-i számában „Hétköznapi bosszú­ságok" címmel megjelent cikkel kap­csolatban van néhány észrevételem. Nemcsak a házfelügyelőkben, ha­nem a lakókban is bőven akad hi­ba. Előfordul például — nem rit­kán —, hogy a lakásban fát vágnak, a korlátokat letörik, a pinceátjáró betonját feltörik, a szénport, a ha­mut elszórják — egyszóval ők ma­guk sem ügyelnek a ház rendjére. A kapuzárásról csak annyit, hogy na­gyon sok helyen a lakók kulcsot vá­sárolnak vagy csináltatnak és nem járják be rendesen a,kaput. Kétség­telen, hogy a házfelügyelőkben is van hiba, de ahhoz, hogy munkáju­kat rendesen ellássák, a lakók se­gítségére Is szükségük van. CSÁSZÁRNÉ Miskolc, Malinovszkij u. 10. r ív IRAT Felszabadulásunk 10. évfordu­lójának tiszteletére Léh község dol­gozó parasztsága 1955 első negyed­évi adó és biztosítási bevételi tervét egy hónappal a határidő előtt 100 százalékra teljesítette. Járási Pénzügyi Osztály Szikszó Jlei íéJ, L | A mi falunk problémái j indenekelőtt, arról szeretnék be­számolni, hogyan segíti a köz­ségi. tanács a helybeli icrmclöszövcl- kezelet, milyen kapcsolat van köz­tünk. Igaz, erre a kérdésre nehéz tömören, világosan válaszolni, hogy az ember ne mondjon szólamokat. Pontosait olyan nehéz, mintha azt akarnánk meghatározni, hogy mi­lyen segítséget nyújt az ember saját gyermekének, családjának. Jól is­merem a termelőszövetkezet minden gondját-baját, minden örömét. Ha egy szép borjúja vagy csikója- szü­letik, ugyanaz az öröm fog el en­gem is, mint a termelőszövetkezet bármelyik tagját. És ha a csopor­tot valamilyen kár éri, jobban bánt mintha engem ért volna. Végül nincs olyan kérdés, nincs olyan terv, amelyet a tanács és a csoport meg ne beszélne. Természetesen nemcsak öröm van a csoportnál, hanem baj is. Hátrál­tatja például a munkát az egyes tagok maradisága. Vannak, akik nem bíznak az újban, félnek minden változástól és akik még ma is azt hiszik, hogy a mezőgazdaság csak a régi úton haladhat. Ügy érzem, a tanácson dolgozók egyik legfonto­sabb feladata, hogy meggyőzzék n termelőszövetkezetek tagságát: nyúl­janak bátran az újhoz, s a. régiből csak azt tartsák meg, ami jó. Félnek például a hizlalda felállításától, a tehenészet növelésétől, sőt abba akarják hagyni a. már három éven keresztül igen jövedelmezően folyta­tott öntözéses kertészkedést, mert sok munkaerőt kíván, A tanácsnak ezen a téren most nagy feladata van. Nem szabad, hogy engedje visz. szafejlődnl a közös gazdaságot. el­veszni az eddig elért eredményeket. Ha kevés a munkaerő, új belépők­kel, dolgos, szorgalmas, becsületes emberekkel erősítsük a termelőszö­vetkezetet. A kételkedőknek be kell bizonyítani, hogy ez a jövő útja. rősödik községünkben a tanács­tagok és a választók kapcso­lata is. Tanácstagjaink minden ta­nácsülés után beszámolnak válasz­tóiknak, ismertetik a tanács határo. zalait, a megjelent fontosabb ren­delkezéseket. összegyűjtik a pana­szokat és a javaslatokat. Községünkben a felszabadulási munkaversenyből is kiveszik részü­ket a dolgozók. A kultúrbrigád lel­kesen készül a nagy napra. Elénk vita alakult ki a műsor kérdésében. Operettek, költemények, komoly ze­neszómé te lesznek a műsoron, csak az a baj, hogy a szükséges szöveg­könyveket, nem tudjuk beszerezni. A kultúrotthon látogatottságát ebben az évben csökkenti, hogy a napilapokat most már nem rendel­heti meg a tanács a kultúrotthon számára. Igen nagy az adminisztrá­ció is a kultúrát thónnal kapcsolat­ban. A népművelési osztályok meg­erősödése eddig még csak azt ered ményezte, hogy a szakkörvezelök és a kultúrotthonigazgató napi postája lassan több lesz mint a tanács pos­tája. A megjelenő körrev.deletek ugyan segítséget akarnak nyújtani, de nem eléggé világosak, nehezen érthetők. Szerkesztőik nem gondol­tak arra, hogy a falusi kultúrottho- nokat egyszerű emberek vezetik, akik irtóznak az adminisztrációtól, jelentések gyártásától, ezért inkább abbahagyják a munkát. A napokban például a megyei tanács népműve­lési osztálya egy háromoldalas, sü- rüngépelt rendelkezést küldött, amelynek első pontja „mindenki számára érthetően“ így határozza meg a. szakköri munkát: „Szakköri munkának minősíthető az a munka, ahol az elméleti oktatás és az itt szerzett ismereteknek a gyakorlati életen keresztül történő ellenőrzés a, lényege.“ Ebből aztán okoskodjon ki valamit a szakkörvezető! Talán az a szakköri munka, amely közben olyasmit lehet tanulni, aminek a mindennapi életben hasznát lehet venni s megkönnyíti napi munkán kát, bővíti ismereteinket. T)e ha igy van, akkor miért szüntette oe a megyei tanács a. kultúrotihonunk ban már 3 éve eredményesen mű­ködő műszaki szakkört? Ez a szak kör 35—Í0 taggal működött. A me­gyei tanács azt mondta, hogy a szakkörnek nincs gyakorlati haszna De miért nem kérdezte meg terme­lőszövetkezetünket, amelynek kerté­szetének nem volt tavaly szivattyú■ gépkezelője, A nehézséget úgy oldot. tűk meg, hogy a szakkör tagjai rendes munkájuk után felváltva, társadalmi munkában kezelték a cso­port szivattyúját. Hogy a szakkör­nek, mennyi gyakorlati haszna, volt, világosan megállapítható a csoport zárszámadásából, amelyből kitűnik, kogy a kertészei tiszta bevétele 19.000 forint volt. És ebben a szakkörnek is van némi része! A szakkörből eddig 9 traktoros került ki, jelenleg néhányon a sajószentpéteri gépállo­máson dolgoznak. 11 gépkocsivezető itt szerezte meg az alapismeretékét, közel 30 ember tanulta meg itt a szivattyúk, darálók, villanymotorok, szelektorok, szecskavágók kezelését Majdnem mindegyik képes önállóan detektoros rádiókészüléket építeni. 27-en motorkerékpárvezetői jogosít ványt szereztek három év alatt. De a megyei tanács népművelési osztá­lyának véleménye szerint: ennek nines gyakorlati 'haszna! azdakör is működik falunkban. Egyelőre még csak 28—30 fő­vel, de a létszám napról napra emelkedik. Tóth József agronómus szakelőadásaival nemcsak új ismere. lekkel gazdagítja a szakkör tagjait, hanem elérte azt is, hogy a község gazdálkodói, a termelőszövetkezet tagjai bizalmukba fogadták, barát­juknak, munkatársuknak tekintik. A MOKÉP jó műsorösszeállítása eredményeképpen növekszik a mozi- látogatók száma. Van diapozitív vetítőgépünk is, de sajnos a gép csak porosodik, mert vagy két éve eltűntek járásunkból á diafilmek. Pedig mennyivel érdekesebbé lehetne tenni a gazdakör előadásait, ha vetí­teni is lehetne. A Hazafias Népfront kezdeménye­zésére egy kilométeres járdát építe­nek községünk dolgozói. Él, mozog, fejlődik községünk. A 85 éves Csonka néni és az 55 éves Lovász András bácsi éppen olyan lelkesen veszi ki részét a közös munkából, mint a 20 éves Benedek János Dl^Z-tag, vagy a U éves Béres Lajcsi úttörő. Ta­nulhatnának tőlük a földmüvesszö- vetkezetben dolgozó adminisztrátor- nők, akik már nem találják hete­ket a parasztfiatalok között, mert „hivatalnokok“ lettek és ezért sem­miféle társadalmi vagy kulturális munkában nem vesznek részt. zt, hiszem sikerült községünk általános képéről beszámolnom az elvtársaknak. Lehet, hogy inkább az eredményekről írtam, a hibákról kevesebbet beszéltem, a jövőben majd ezekről sem feledkezem meg. Elvtársi üdvözlettel: KOLOZSY LÁSZLÓ Sajóecseg m A népjrontbizüllságok életéből Györki János a hejőpapi népfront­bizottság elnöke a következőkben szá­mol be munkájukról: A . Hazafias Népfront-bizottság a pártszervezet irányításával, a terme­lési bizottsággal együtt már több al­kalommal megvitatta a tennivalókat a mezőgazdaság fejlesztésében. Leg­utóbbi megbeszélésünkön sok vállalás hangzott el. Ifjú Tóth Sándor. Virágli Lajos egyéni dolgozók vállalták hogy március 10-ig kihordják a trágyát a földekre. A Petőfi termelőszövetkezet­ben a fogatos-brigád tagjai hasonló vállalást tettek. Nagyobb gondot fordítunk a legelő karbantartására is. 200 hold legelőn elvégezzük a gyomtalanítást. 50 hol­dat pedig műtrágyával szórunk be. * Jelinek Ferenc írja: Miskolc város I. kerületének Hazafias Néptront bizottsága „Tegyük szebbé városun­kat“. illetve „Virágos Miskoioért“ címmel mozgalmat indított. A kezde­ményezéshez már sokan csatlakoztak. A Bánya mérő Technikum hallgatói vörös márványt fognak kitermelni a parkok díszítéséhez. A Földes Ferenc, gimnázium tanulói a Hősök terét és iparitanulói a Szemére kert gondozását vállalták. A Vörösmarty-uteai általános iskola ta nulói a kerületi tanács előtt lévő teret hozzák rendbe. Több iskolában elhatározták, hogy a tanulók a kirándulások alkalmával vadrózsabokrokat szednek töveitől és azokat beoltják nemesített rózsával. * Bogács községben a Hazafias Nép­front-bizottság kezdeményezésére a tavasz folyamán 5 holdon szőlőt tele­pítenek. Az oltványok beszerzését a népfrontbizoltság vállalta Az egyik régi épületet átalakítják iskolának. A község lakossága eddig 400 munka napot ajánlott fel az építkezéshez. *■ Hangácson rendbehozták a mezei utakat s mintegy 240 darab facseme­tét ültettek el. A népfrontbizottság tagjai példát mutatnak az állami kö­telezettségek teljesítésében is. Ugyan akkor a b'zottság tagjai felvilágosító munkát végeznek azért, hogy minél több dolgozó paraszt pontosan telje­sítse előírását. a Petőfi-terct. akarják A 101. MTH-intézet Á „ZÖLDSÉGGYÁRBAN" Odakint mínusz 8 fo­kot mutat a hőmérő. A tegnap még puha, latya­kos hó keményrefagyott s mint ezernyi üvegszi­lánk recscg-ropog lép­teink alatt. A tetőkről lecsurgott hóié hosszú jégcsapokká fagyott. Tél van, igazi havas tél. Az ablakokon jégvirágok nyílnak, a fákat belepi a zúzmara, — hol van még a tavasz? Hol? Nem is olyan messze, — itt Miskolc mellett az'úllami gazda­ság földjén. A nagy hi­deg, a vastag hótakaró, a fagyos szél ellenére — ébredezik a tavasz. Tar. ka kendőt leányok, hány­ják a havat, készítik a helyet a melegágyak­nak. Gőzölgő lovak húzzák a meleg trágyá­val és ragyogó fekele földdel telirakott szeke­reket. Még ezen a héten földbekerülnek a korai káposzta, a kalarábc, a kelkáposzta és a zeller magjai. Jónéhány me­legágyban vastag gyé­kény és fölötte a hó­takaró alatt, már zöldéi az első saláta, hagyma és retek. Ezeket^ még decemberben vetették el. A korai munkának megvan a gyümölcse. A miskolci állami gazda­ság már februárban kezdte az idei hagyma árusítását, március 10' tői pedig friss salátával látja el a vásárlóközön­séget, A melegházban már magasba kapaszkodik a karfiol, a kalarábé, a paradicsom és a paprika első zöld hajtása. A vi­rágcserepekből kíván­csian kandikálnak ki a---------■Sb. ---------------­tök és az uborka töré­keny levelei. Hiába sü­vít odakint a fagyos szél, hiába próbálja a hó a zsenge hajtásokat megfojtani, — a gazda­ság dolgozói jó melegen ágyazták őket, féltő gonddal letakarták, s igy széllel, hideggel da­colva erősödnek az első kerti növények. Március 10-től 20-ig 17.000 fej saláta kerül innen a miskolci piacra. Az idén 200 melegágyi ablakkal több hagymát és retket, Í50 ablakkal több salátát nevelnefc az állami gazdaságban, mint az elmúlt évben. Egy-lét hét s a miskolci piacon megjelenik a ta- lyi burgonya, a száraz­bab és borsó mellett a friss zöld saláta, a hagyma és a retek. C/FMILAP-SZIiMLb ÓZDI VASAS , Az Ózdi Kohászati Üzemek heti­lapja február 6-i számában sok ér­tékes cikket olvashatunk. Színes, eleven az újság. Az első oldalon Komlósi Antal elvtárs, mérnök, a finomhengerdei gyárrészleg vezetője beszámol arról, hogy üzemük a fi- nomhengerdék országos versenyé­ben január hónapban az első helyre került. Az eredmények mellett őszintén feltárja a fogyatékosságo­kat is. Szóváteszi, hogy a verseny még mindig csak a mennyiségi tervek teljesítésére irányul és háttérbe szorulnak a minőségi és önköltségi követel­mények. Figyelmeztet, hogy a művezetők ne csak szemlélői legyenek a verseny­nek, hanem váljanak a verseny aktív irányítóivá. Sok fénykép van a lapban. Ott látjuk az első oldalon Belányi Ele­mér elvtárs arcképét is, aki mint helyettes - gyárrészlegvezető, jól irá­nyítja a durvahengerde munkáját. Vass Erzsébet, a tekercselő üzem dolgozójának és Obert László, a dur­vahengerde főművezetőjének mun­kájáról szintén fényképes cikkben számol be az újság. Közli az ózdi DISZ-fiatalok veze­tőségválasztó nagygyűléséről szóló beszámolót. Belső vezércikkben — melyet Anga János elvtárs, nagyüze­mi MSZT-titkár írt — a március 4- ével kezdődő magyar-szovjet barát­sági hónapra hívja fel a figyelmet. A harmadik oldalon rengeteg kis cikk van. S mégis hiányérzete van az olvasónak. A döntő fontosságú problémákkal 3—4 sorban foglalkoz­ni nem helyes dolog. A negyedik oldalon képsorozat számol be az óz­di DISZ-fiatalok jelmezes farsangi karneváljáról. Mit hiányolunk az Ózdi Vasas munkájában? A legfontosabb most április 4 méltó megünneplése. A nagy nem­zeti ünnepre egészében véve meg­felelően mozgósít az újság. Nem mu­tatja meg azonban azt a mélyreható gazdásági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, ami a felsza­badulás óta népünk életében és Óz- don is végbement. Felmerni 10 nagyszerű eszten­dőnk eredményeit, azok bemuta­tásával új sikerekre lelkesíteni a dolgozókat — nemes, megtiszte­lő kötelessége a lapnak. , A felszabadulási munkaverseny- nyel kapcsolatban a lap most már ne csak a vállalások teljesítéséről kö­zöljön tudósításokat, hanem mutassa meg a vállalások telje­sítéséért harcoló dolgozókat. Ilyen cikk akart lenni a Ki lesz a győztes című írás is. Többet kell arról is írni, hogyan segítik az elmaradókat és miként vannak biztosítva a műszaki feltéte­lek, a vállalások teljesítéséhez, ho­gyan versenyezne« a műszaki dolgo­zók. Komlósi elvtárs cikkében bírál­ta a finomhengerde művezetőit. He­lyes lenne utánanézni, ki az, aki jól irányítja a versenyt, s melyik mű­vezető az, aki csak szemlélője ennek. Ügyeljenek arra is, hogy ne csak a kimagasló eredményeket írják meg, hanem figyeljenek fel arra is, ha egy-egy 100 százalékon alul teljesítő dolgozó akár egy-két százalékkal js túlteljesíti tervét. A kommunista példamutatás je­lentőségét úgyszólván minden lapszámban hangsúlyozni kell. Az Ózdi Vasas a jó üzemi lapok közé tartozik. Február 6-i száma is ezt mutatja. Színes, változatos, gonddal készült, lelkiismeretes mun­kát tükröz. Igen nagy érdeme a lapnak. högy mind több műszaki vezető és funkcionárius ír benne, s rendszere­sen közli a dolgozók leveleit. Tehát nem egy-két ember írja, hanem az üzem dolgozói a lap nyújtotta nyil­vánosságon keresztül vitatták meg a termelés kérdéseit. Április 4-ig égy hónap van hátra, Nyújtson az Ózdi Vasas ezidő alatt maximális segítségét az üzem dolgo­zóinak felszabadulási versenyéhez, hogy valósággá váljon, amiről az egyik levél szólt legutóbbi szánjuk-' ban: a felszabadulási serleg Ozdra kerüljön! Tűzifa, szén, tégla, cemeqt, mész, kátrány papír, nádfélesé­gek, vasbeton gerenda és egyéb építési anyagok lakosság részére miskolci és vidéki TUzép-tele- peinken beszerezhető. Tüzép Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents