Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
r Péntek, 1955. március 11. Á *ír~ j£'* eszakmagyarorszag „HOGY OLYANOK LEHESSÜNK, MINT A DONYEC-MEDENCE DOLGOZÓI..." L9o3-ban látogatott el Suszter Sándor elvtárs ózdi martinász a Szovjetunióba. Tanulni küldte a Párt, azért küldte, hogy elsajátítsa azokat az élenjáró olvasztási és acélgyártási módszereket, amelyeket a, szovjet olvasztárok alkalmaznak. — Soha sem felejtem el ezt az utat és az ott töltött időt — mondja Suszter elvtárs. — 16 napot voltam Moszkvában és 114-et Sztálinéban, a .Donyec-medence központjában. A sztálinói acélműben ismerkedtem meg a szovjet mérnökökkel, technikusokkal és olvasztárokkal, akik felmérhetetlen segítséget nyújtottak nekem és társaimnak. Baráti támogatásukkal, irányításukkal sajátítottam el az acélgyártás technológiai utasításait. E néhány hét alatt, amit ott a gyárban töltöttem, megismertem a szovjet embert, aki a munkában igen lelkiismeretes, fegyelmezett és nyugodt. Amikor három hónapos közös munka után elváltunk, arra kértek, hogy bármilyen kérdéssel, problémával forduljak hozzájuk levélben, továbbra is szívesen segítenek. Ha itthon megkezdem munkámat, társaimnak átadom az itt tanultakat, írjam meg az első lépések sikereit, eredményeit. — Itthon bizony nagy munka várt. Harcolni kellett azokkal, akiK csak a gyártott acél mennyiségének növeiésére törekedtek, s a minőségre, a technikai utasítások betartására, a kemencék megelőző karbantartására nem szívesen gondoltak. A Szovjetunióban magam is tapasztaltam, hogy ugyanennyi idő alatt a technológiai utasítások szigorú betartásával, jó szervezéssel az acél minősége megjavítható, de a meny- nyiség is növelhető. Mindez nagyban csökkenti az í cél önköltségét. — 1954. februárjában kezdtem alkalmazni a Szovjetunióban tapasztaltakat, márciusban már sztabáno- vista szintet ért el brigádom. Azóta is — már 12 hónapja — sztahanovista szinten dolgozunk. Jó' kollektívát alakítottunk ki, s az új munkamódszer alkalmazásába nemcsak az olvasztárokat, hanem a darusokat, szállítókat is bevontuk. Az elmúlt évben a mi kemencénk volt a legjobb. Az utánunk következőnél öt százalékkal, a leggyengébbnél pedig 30 százalékkal többet termelünk. Nem egy olvasztár van, aki felkeresi brigádunkat, kérdez tőlünk és figyeli munkánkat. A Szovjetunióban szerzett tudással Suszter elvtárs nemcsak a gyár termelését emeli többezer tonnával, hanem elősegíti az önköltségcsökkentést, az acél minőségi javítását. Mindez természetesen kihat az olvasztárok keresetére is. Az emberek szeretnek brigádjában dolgozni — annak ellenére, hogy nem . tűr lazaságot, szigorúan megköveteli a fegyelmet — mert a Suszter-brigád tagjainak jövedelme rendszeresen 15—20. százalékkal magasabb az olvasztárok átlagkereseténél. — A tanultakat egyik napról a másikra átadni nem lehet. Az ú; módszerek alkalmazása sem megy máról-holnapra — mondja Suszter elvtárs —, nevelni kell az embereket. szoktatni a rendre, fegyelemre, hogy mi is olyanok lehessünk, mint azok az emberek, akiket Sztálinéban, a Donyec-medencében, Moszkvában megismertem. Így dolgozik a kisgyőri termelési bizottság A NAPOKBAN ülést tartott Kis győr község termelési bizottsága. A gyűlésen nem osupán a termelési bizottság tagjai, hanem a pártszervezet, a népfrontbizottság és a tömeg- szervezetek vezetői, valamint jól dolgozó egyénileg dolgozó parasztok is resztvettek, hogy megbeszéljék az elmúlt év eredményeit és az ez esztendei legfontosabb teendőket, az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározatok szellemében. A jelenlévők megállapították, hogy 1953 óta jelentős eredményt értek el, különösen az elmúlt esztendőben. Tavaly átlagosan egy mázsával több kenyérgabonát termeltek a községben egy-egy holdon, mint 1953-ban. S mint megállapították, ez annak volt köszön, hető, hogy elsőként fejezték be a tavaszi munkálatokat az egész járásban, továbbá, hogy trágyázás! tervüket 118 százalékra teljesítették. A gyengének mutatkozó őszi vetéseket, mintegy 70 holdat emellett még fejtrágyáztak is. Czeglédi Gyula dolgozó paraszt elmondotta, hogy az elmúlt évben Kísérletezett a fejtrágyázásaal két darab 1400—14Ö0 négyszögöles területen. Ahol fejtrágyázott, két mázsával magasabb volt a terméshozam, mint a fejtrágyázatlan területen. Javasolta, hogy mindenki próbálja meg. Felszólalásának mindjárt meg is lett az eredménye, mert mintegy 60 holdnyi területre elegendő műtrágyára nyújtottak he igényt a jelenlévő dolgozó parasztok. A GYŰLÉS ELŐADÓJA ismertette, hogy pártunk, kormányunk ez esztendőben is jelentős segítséget nyújt a falunak. Kisgyör 50 mázsa minőségi velőburgonyát, 50 mázsa árpavetőmagot, 20 mázsa tavaszbúzát kapott eddig. A kisgyőriek az őszi mélyszántást 100 százalékosan elvégezték s a tél folyamán kijavították a kisgépeket is, kivétel nélkül. A vetőmag kitisztítására saját motoros szelektora van a községnek, tehát nincs hiány semmiben. Biztosítva van, hogy mindenki a legfejlettebb agrotechnika alkalmazásával termeljen, S hogy a kisgyőriek élnek is a lehetőségekkel, abban nem kis róeze van a termelési bizottság kezdeményezéseinek, példa- mutatásának. A gyűlésen számos értékes javaslat hangzott el a többtermolós, a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása érdekében. Czeglédi Gyula cs L. Faragó János dolgozó parasztok java solták, hogy a gyümölcs- és szölöterületek jobb kihasználása, a ter- mésúllag omelése érdekében alakítsanak gyümölcs- és szőlőtermelő szakcsoportokat. A termelési bizottság kijelölte a tavaszi munkák megkezdésével a figyelő szolgálatot, amely öt naponként ad majd jelentést a la nácsnak a mezőgazdasági munkálatok végzéséről. A JELENLEVŐ tömegszervezetek tagjai vállalták, hogy a gyűléson mondottak megvalósítása érdekében március 15-lg gyűléseket tartanak a község dolgozó parasztjainak, így segítik a termelési bizottság terveinek végrehajtását. A résztvevő dolgozó parasztok mindjárt verseny vállal ást is tettek felszabadulásunk 10 éves évfordulója tiszteletére. Elhatározták: úgy dolgoznak, hogy ez esztendőben is, mint az elmúltban, Kisgyör község elsőnek fejezze be a tavaszi vetést. a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzését. Megőrzik a verseny- zászlót, amely már három éve a község birtokában van. Be ami a legfontosabb: jobb, több termést akarnak, mint az elmúlt esztendőkben volt. « FEGYVERNEK! LAJOS mezőgazdasági előadó A szovjet köoyv íinoepi hetének megnyitója Miskolcon A magyar—szovjet barátsági hónap keretében megyénkben, Miskolcon is ünnepélyes keretek között nyitották meg a szovjet könyv ünnepi hetét, «melyet könyvkiállítássaí kötöttek össze. Miskolcon az MSZT Déryné - Utcai klubtermében rendezték meg a könyvkiállitást és itt tartották az ünnepi megnyitót. Sütő János elvtárs, az MSZT megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Bőd Andor, a Hazafias Népfront városi titkára tartott előadást „A szovjet katona a magyar irodalomban" címmel Vihar Béla ilyen tárgyú értékes tanulmánya alapján. Az idézett vers-, regény, és dal szövegeket a Vámos Ilona leánygimnázium két növendéke, Ruszinkó Mária és Mosonyi Katalin szavalta, illetve olvasta fel, kitűnő értelmezésben. A közönség hálás tapssal jutalmazta az érdekes előadást. A szovjet könyvhét tartama alatt még több előadást tartanak a klubteremben. Vasárnap kezdődnek az ezüstkalászos tanfolyamok vizsgái A múlt ősszel indult, kétéves ezüstkalászos tanfolyamok 10.565 hallgatója vasárnaptól kezdődően vizsgázik az első évfolyam anyagából. A vizsgabizottságok tagjai mindenhol a mezőgazdaság kiváló gyakorlati szakemberei s a vizsgákon jelen lesznek a helyi pártszervezetek, népfrontbizottságok és tanácsok képviselői is. Ősszel újabb 400 helyen indul ezüstkalászos tanfolyam, a mostani vizsgázók pedig a második évfolyamon folytatják a tanulást. 3 hHMM F b L U I 14 S! A Magyar Dolgozók Pártja párlbizotlsaga 1935. március 12-én, szombaton reggel 9 órai kezdettel megyei nagyaktiva értekezletet tart a diósgyőrvasgyári 100-as MTH kultúrtermében. Előadó: Föld i ári Rudolf elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a párt Központi .Vezetőségének tagja. TÁVIRATOK Megyei pártbizottságnak Miskolc Sajószöged község pártszervezetei a KV határozatát megtárgyalták, azt lelkesen magukévá téve elhatározták. hogy az elkövetkezendő időben legfontosabb feladatunknak tekint, jük a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését, az adófizetés, valamint a begyűjtés határidőben való teljesítését, pártunk akarategysegéNÉMETH JÓZSEF községi párllitkár. nek kidnmborítását. Harcolunk minden vonalon a béke megvédéséért, biztosítjuk a felszabadulást verseny mind szélesebbként kibontakozását. Tesszük ezt hazánk 10 éves felszabadulásának tisztelet érc és a Szovjetunió iránt érzett örök bálánk jeléül. DAKESZÁK ISTVÁN tsz. elnök. Mi, tiszapalkonyai erőmű-építkezés párttagjai, élesen elítéljük azokat a hibákat, amelyeket a Központi Vezetőség határozata felfedett. Megfogadjuk, hogy a határozatban Miskolc megjelöltek szerint fogjuk végezni munkánkat. A TISZAI’ALKONY AI ERŐMŰ- EP1TKEZES PÁRTTAGJAI, A Központi Vezetess iiaürozaísl végrehajtva ess hentsék a rezsianyagok íeiteznáiása! Fariaslynkon is Sokat hangdztattuk már az önköltségcsökkentés fontosságát. Mégis az a tapasztalat, hogy a vezetők és a dolgozók nagy része csak beszél róla, de komoly Intézkedést az önköltség csökkentése érdekében nem tesz. A farkaslyuki aknaüzemegység raktárában legalábbis ezt igazolja az elmúlt havi rezsi-anyagok felhasználása. Olyan számadatok vannak itt, amelyek önkéntelenül arra engednek következtetni, hogy az önköltséget másodrendű kérdésként kezelik Farkaslyukon. Az elmúlt hónapban például izzólámpából annyit használtak el, hogy minden produktív dolgozóra 3 izzólámpa jut. De vannak még ettől furcsább dolgok is más rezsi-anyagok felhasználásánál. A sodronyszegből például a múlt hónapban közel 600 kilogrammot vételezett ki az üzem, amely mennyiség nagyobb fafeldolgozó üzemeknek is bőven elegendő volna. Lakatból közel 150 darab került kivételezésre, ami szintén túl sok egy hónapi felhasználáshoz, Nagyon csúnya képet láttunk a forrasztóón felhasználásánál is, amely 33 kilogram* mot tesz kl. Igen sok volt a felhasználás a szigetelő szalagból, -amelyből összesen 820 tekercset vételeztek ki. Sorolhatnánk még mindazokat az anyagokat, amelyeknek jórészét — mondhatnánk' — feleslegesen vételezték ki, s amelyekkel növelték az önköltséget.-. A Központi Vezetőség legutóbbi határozata a legszigorúbb takarékosságot írja elő, éppen ezért ideje volna már, hogy a farkaslyuki művezetők is szívügyükké tennék az önköltség kérdését és jobban ellenőriznék a raktárból kivételezett anyagok fel- használását, Ne tűrjék tovább ezt a lehetetlen állapotot és erős kézzel bánjanak cl azokkal, akik a nép tulajdonát - képező drása anyagokat saját céljuk-. ra használják fel, amellyel növelik az önköltséget! (F. S.) Munkás-paraszt találkozót rendeztek vasárnap Szikszón # /TI.. 1 ÓBB MINT KÖTELESSÉG Nagysikerű munkásparaszt találkozó színhelye volt vasárnap Szikszó. A község dolgozó parasztjainak meghívására két miskolci üzem, a diósgyőri könnyűgópgyár és a miskolci drótgyár munkásainak népes küldöttsége látogatott cl Szikszóra. A vendégeket először a kultúrház termeiben fogadták ünnepélyes keretek között. — Olyan a mi barátságunk, hogy valamennyiünket előresegit a fel- emelkedés útján — mondta üdvözlő beszédében Kalas Mihály, a szikszói, népfrontbizottság elnöke. Egyikük fel is ment, hogy szóljon a szivattyúsnak, hátha valahol falslevegőt kap a szivattyú és azért nem szívja fel a vizet. Az ereszke felső részéről ekkor már zuhogott a víz lefelé. A bányászok összenéztek és szó nélkül is megértették, hogy ennek ‘már a fele se tréfa. A víz már térden felül ért s így kénytelenek voltak Otthagyni a munkahelyet és feljebb mentek az eresz- kén. A szivattyús megállapította, hogy eldugult a szivókosár s ezért nem tudja kiszívni a vizet a szivattyú. A zsompból pat okszerűen folyt vissza az ereszkébe a hatalmas mennyiségű víz s az ereszke alját három-négy méter mélységben borította. A bányászok tehetetlenül álltak és várták az aknászt, hagy mi legyen a további feladatuk. Ekkor ért roa Sebók Tibor OTSZ- fiatal, aki mint üzemég szerelő dolgozott az ötös táróban. Az üzemnél mindenki ismeri öt, fiatalember tétére jó szakmunkás és már sokszor megoldott nehéz feladatokat. Most is megörültek, amikor meglátták. — Jó hogy jössz, Tibikéin — meri így szólítják az idős emberek — nézd már meg, mi van ezzel a szivattyúval. Kiöntött bennünket a víz. Sebők Tibor néhány perces vizsgálat alá vette a szivattyút és ugyanazt állapította meg, amit a szivattyúkezelő: nincs itt a szivaty- tyúnak semmi baja. csak a szívó kosár eldugult. Ki kellene venni a vízből és kipucolni. Igen ám, de akkorára már vagy 5 méteres víz zárta el az utat a szívókosártól. Az emberek összenéz iek s önkéntelenül is felvetődött a kérdés: hogy az ördögbe hozzák ki a szívókosarat! Ki merne érte lemenni a víz mélyére! Hiszen abban a jéghideg vízben könnyen szívgörcsöt kaphat az ember. De valahogy mégis meg kellene csinálni, hiszen az ötös táró jövője függ ettől az ereszkétől. Odafeni zuzmarásak a fák, az emberek várják a szenet. Ebben a kínos töprengésben, mig bosszúsan nézték az egyre dagadó vizet. Sebök Tibor szavai törték meg a csendet: — Hát majd én kihozom! — Ne bolondozz Tibor — próbálták visszatartani a veszélyes vállalkozástól. — Hiszen nem. gyerekjáték ez! A jéghideg víz alá bukni , . . Hátha ott maradsz? Sebők Tibor már nem hallotta ezeké! a szavakat. Villámgyorsan vetkőzni kezdett. Előbb a csizmáját, aztán a felsőruháját s a kővetkező percben már ott állt mezítláb, alsónadrágban. — Na, engedjelek helyet! S a kővédermedt bányászok közt hirtelen nekiiramodott a mélyülő víznek. Az első lépés után csak any- nyii szólt vissza: — Világítsatok jól! S az ötödik, hatodik lépés után teljesen elnyelte a víz. Feje felett összecsaptak a hullámgyűrűk. Az izgatottan figyelő bányászoknak még a lélegzete is elállt A víz felszínén még táncoltak tt c hullámok, de Sebők Tibor még min- ■ dig nem bukkant ki a vízből. Már- i már arra gondoltak a bányászok, hogy biztos valami baj érte, ami- ( kor az óráknak tűnő másodpercek { múlva kibukkant a vízből Sebők feje s nagyot prüszkölve fújta ki ( magából a levegőt. A többiek szinte i majdnem egyszerre kiáltották: — Hagyd ott a fenébe, még a vé- ( gén magad maradsz a víz alatt! — c Sebők Tibor azonban nem bukóit , többé a víz alá. i — Dehogy hagyom — felelte szederjes ajakkal —, hiszen itt szőri- , főm már a hónom alatt —s felmu- ■ tatta az iszaptól sáros szivókosaral. A szállítóktól csakhamar előkerült egy pokróc, mások saját ka- 1 hatjukat vetették le, hogy betakar- f hassák a jéghideg víztől vacogó, ji didergő Sebők Tibort, Héhány pere múlva kipucolták az í eldugult szívókosarai és visszahc- j lyezték a vízbe. A szivattyú motorját bekapcsolták s a viz szinte ( szemmel láthatólag apadni kezdett, c A bányászok még mindig nem , tudtak napirendre térni a néhány- s perces esemény, a valóságos hőstett ' felett. Csak amikor a mindig vidám / Sebők Tibor valami mókával fel- j oldotta a feszültséget, akkor kezdték el ölelgetni, kezét szoritgatni, litert tudták mindannyian, ivogy amit Sebők Tibor tett — az már több mint kötelesség! S most hadd mondjunk mi is dolgozó népünk nevében szívből jövő köszönetét Sebők Tibornak, ennek a bátor ifjúmunkásnak: köszönjük, Sebők elvtárs és büszkék vagyunk Rád! i SZABÓ FERENC t A kölcsönös baráti üdvözlések után. a szikszói dolgozó parasztok megmutatták községük nevezetességeit a munkásoknak. Ellátogattak az ország legszebb. 3.5 millió forintos költséggel épült vidéki iskolájába, az új bölcsödébe, a mesterséges megtermékenyítő állomásra és a baromfikeltető állomásra, amelynek 12 darab 10.UUO- res gépében 6001000 tojást keltetnek az idén. LeghosazabDan a Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdaságában időztek a kedves munkásvendégek. Elbeszélgettek a termelőszövetkezet tagjaival és megtekintették a szép állatállományt, amely ottlétük alatt a termelőszövetkezet tagságának nagy örömére egy szép fekete, csillagos homlokú csikóval szaporodott. A két üzem munkásai megbeszélték a termelőszövetkezet tagságával azt is. hogy mivel lehetnek az idén legjobban segítségükre abban, hogy a Vörös Csillag állattenyéazete, 10 holdas halastava és zöldségkertészete még fokozottabb mértékben hozzájárulhasson Miskolc élelmiszerellátásához. Délben minden vendég más más szikszói dolgozó parasztcsalád vendége volt. Délután a kultúrház zeneszótól hangos termeiben, barátságos poharazgatás mellett folytatódott ai munkás-paraszt találkozó. Sok szó esett arról, hogy ki milyen eredményeket ért már el a felszabadulási munkaverseny során. Megbeszélték, hogy a város és a falu — Szikszó és Miskolc —. hogyan lehet egymásnak meg nagyobb segítségére. A munkások ás parasztok baráti beszélgetése után a miskolci drótgy.i r kultúrcsoportja adott szórakoztató műsort, majd este a szikszói járá-si kultúrház sznijátezógárdája aratott megérdemelt nagy sikert Bernard Shaw „A kapitány“ című háromfő vonást» színdarabjának előadásával. — A mályí téglagyár munkásai eddig sóira nem tapasztalt lendülettel dolgoznak a felszabadulási munkaversenyben. Míg az elmúlt évben gyakran adósok maradtak a havi tervvel, január 1 óta állandóan túlteljesítik előirányzatukat. Hétfőig már- közel 300.000 — mintegy 12 családi ház felépítéséhez elegendő — téglát gyártottak terven felül. Vastag zúzmara ölelte körül a farkaslyuki magas nyárfák ágait. Itt-ott már világosság szűrődött ki a szobák ablakaiból, jelezve, hogy már munkába készülődnek a bányászok. Az ötös táró egyes ereszkéjében szorgalmasan folyt a munka. Az éjszakás műszak dolgozói azt akarták, hogy az ereszke kihajtása minél előbb célhoz érjen. Még 80 méter volt előttük. A szivattyú erős zúgással szür- esölte a vizet az ereszke aljából, ahová bizony jócskán meggyűlöm- lett a víz, mert az ercszke zsompja nem valami kifogástalan állapotban ■volt. A műszak jól sikerült. A bányászok már számolgatták magukban, milyen eredményt értek el s hogy az új bérezéssel mennyit kerestek arra az éjszakai műszakra. Űgylát- szik, hogy e téren semmi hiba, mert a számokkal teleirt apró kis cédulákat megelégedetten süllyesztették . zsebükbe. Közben megérkezett a következő ■műszak csapata is és nehány barátságos szóváltás után folytatódott az előbbiek által abbahagyott munka. Jó másfél óra telt el, amikor az egyik bányász megjegyezte: de szaporán növekszik ma a víz. Még a szivattyú is alig bírja. Dehát az idős bányászoknál már nem újság az ilyesmi. Nem nagyon méltatlankodnak, ha egy kis sár, vagy víz kerül az útjukba. Tudják, hogy aki egyszer bányásznak született, annak az ilyesmivel számolni kell. A munka szaporán haladt tovább. Amikor azonban már bokán felül ért a víz, érezték, hogy valami nincs rendjén. GT’CYAS ISTVÁN AG. p. titkár. Megyei páríbisoítságnak
