Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-02 / 51. szám
Levél Sajóecsegről 4 miskolci DISZ küldöttértekezlete V.-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 51. szám Ára 5« fillér Miskolc. 1955 március 2, szerda Egyenletes termelést A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Beléptünk az év első negyedének utolsó hónapjába. Ha mérlegeljük az első két hónap munkáját, megállapíthatjuk, hogy értünk el eredményeket. De látnunk kell, hegy ezek az eredmények még nem kielégítőek. Melyek voltak, s melyek még ma is legfontosabb feladataink? Ezeket az új szakasz politikája, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség októberi ülésének határozatai szabják meg. Legfontosabb feladatunk az életszínvonal emelése, hazánk gazdasági erejének növelése, az 1954-ben elért eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése. Mindezeknek csak ügy tudunk teljes egészében eleget tenni, ha szakadatlanul továbbfejlesztjük gazdaságunk vezető ágát, a szocialista ipart, ha szüntelenül növeljük a termelést. Hogyan tudjuk termelésünket növelni? Elsősorban úgy, ha egyenletesen, napról-napra teljesítjük a tervet. Vannak, akik nagyon helytelenül azt mondják: nem baj, ha a hónap elején nem teljesítjük a tervet, van még idő a hónap végéig. Közben a tervben előírt termékek később készülnek el, mást adunk, mint amit kérnek tőlünk. Mit szólnának hozzá, akik így gondolkoznak, ha a vendéglőben, amikor a levest megették, a pincér közölné velük, hogy a főzeléket csak három hét múlva kapják meg. így vagyunk az egyenletes termeléssel is. Ha ózdi és diósgyőri kohóink, martinkemencéink a március első felére betervezett acél- és nyersvasmennyiséget csak március végére, április elejére gyártják le, gátolják más iparágak munkáját is. Ha bányáink, kohászati üzemeink nem egyenletesen termelnek, a számukra előírt anyagot nem akkor bocsátják a népgazdaság rendelkezésére, amikorra előírták — gátolják az esztergályosok, u v arósok, s még sok más termelő munkás tervtelje- sitcsét. Végső fokon az egyenetlen termelés kihatással van exporttervünk teljesítésére is, veszélyezteti külföldön az egész magyar ipar hírnevét. Hogy mennyire nem egyenletesen termelnek a borsodi üzemek, arra példa a Borsodnádasdi Lemezgyár munkája. A borsodnádasdi hengermű február első dekád- jában 98.6, a II. dekádban 100.3, a III. dekádban 101.2 százalékra teljesítette tervét. Az elektroacél- mű eredménye a következőképpen alakult: az I. dekádot 95.7, a II. dekádot 102,5, a III. dekádot pedig 105 4 százalékos eredménnyel zárták. Sorolhatnánk tovább a példákat, melyek mind azt bizonyítják, hogy üzemeink nem termelnek egyenletesen. Különösen egyenetlen bányáink tervteljesítése. Ez elsősorban abból fakad, hogy nem biztosítják időben a munkahelyeket. Szinte minden borsodi bányában tapasztalható az a helytelen jelenség, hogy ha a csapatokat más munkahelyre telepítik, két-három napig fenntartási munkákat kell végezniük. A hónapeleji egyenetlen termelést a hóvégi „hajrával“ akarják pótolni egyes üzemekben, bányákban. Ilyenkor aztán ezekben az üzemekben kapkodnak. s rányomja bélyegét a munkára a' minden áron való mennyiségi tervteljesítés. A hévégi hajrákból sok baleset, selejtes munka származik. Ilyen munkaszervezésben nem sok köszönet van. Az ipar dolgozóinak legfontosabb feladata egyenletesen teljesíteni a tervet. Dolgozzunk úgy. hogy ne legyen szükség hóvégi hajrára. Ezért minden dolgozó minden nap. minden órában tudása legjavát adja bele munkájába, mert csakis az egyenletes termelés biztosítja az életszínvonal emelkedését. Egy hónap van még hátra április 4-ig. A győzelem azé az üzemé lesz amelyik a felszabadulási versenyben nem kapkod, hanem egyenletes ütemben dolgozik, s azt adja a népgazdaságnak, amit a terv előír. 341 taggal erősödtek január óta megyénk termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetkezetei évről-évre gyarapodnak, erősödnek. A tagság a jó és eredményes munka nyomán mind több és több jöve-i delemhez jut. Kiss István, a bocsi Haladás termelőszövetkezet elnöke büszkén jelentette ki, hogy termelőszövetkezetük minden egyes tagjának jóvai magasabb volt a jövedelme az elmúlt évben, mint a község bármelyik > egyénileg dolgozó középparasztján ak. Az egyénileg dolgozó parasztok figyelemmel kisérik a termelő- szövetkezet életét, helyzetét, munkáját, de különösen figyelik azt, hogy milyen jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezet tagjai. Ha azt látják., hogy a termelőszövetkezetben jól megy a munka, ha látják, hogy a szövetkezet eredményesebben, nagyobb jövedelemmel dolgozik, mint ő a kis parcelláján, kérik a termelőszövetkezet tagságát, fogadják be maguk közé. Ezt mutatja az is, hogy 1955 január, elejétől 269 család 341 fővel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nagyobb arányú -belépések a mezőkövesdi és az edelényi járásban történtek. A termelőszövetkezetek közül kiemelkedik a szentistváni Béke, mely 12 család, 14 taggal, a bocsi Haladás 10 taggal, az edelényi Vöröszászló 11 taggal, a karcsai Dózsa 8 taggal, a mezőkeresztesi Táncsics 6 taggal erősödött ez évben. A zárszámadás óta a mezőkeresztesi Vörös Csillag termelőszövetkezetbe 32, a kesznyéteni Szabadság tsz-be 28, az emődi Szabadságharcos tsz-be pedig 23 tag lépett be. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok jó viszonyt tartanak az egyénileg dolgozó parasztokká! és nem rejtik véka alá eredményeiket, a jövedelmüket. femiiif entép a megyei terményíoroaliai vállalatnál Másodszor nyerte el az élüzem címet a megyei terményforgalmi vállalat. Az ünnepségen a begyűjtési miniszter megbízottja átadta az él- üzem-oklevelet, valamint a begyűjtési minisztérium és a KPDSZ versenyzászlaját. Több jól dolgozó részesült oklevél- és pénzjutalomban. Képünkön az ünnepi gyűlés elnöksége. Bánfalva, Sajókaza, Szuhakálló és Lyukóbánya példájára 296 mázsa szénmegtakaritás A szovjet vasutasok tolatási módszerével dolgozik a miskolci személypályaudvaron Török József kocsimester, Czifrus Ferenc tolatásvezető és brigádja. A jó módszerekkel 10 nap alatt 161 órát és 296 mázsa szenet takarítottak meg. Ez a szénmennyiség egy tolatómozdony egész napi üzemanyagát jelenti. A jó eredmények elérése azt is mutatja, hogy a társszolgálati ágak, a forgalom és a vontatás dolgozói egy célért küzdenek. Erőss Ferenc forgalmi szolgálattevő és brigádja mutat példát a vasút dolgozóinak. A felszabadulási versenyben, a bányásztanácskozás tiszteletére januárban igen szép eredményeket értek el a borsodi bányászok. Februárban azonban nemhogy növelték volna sikereiket bányászaink, visszaesés mutatkozott a te.melés- ben. A Borsodi Szénbányászati Tröszt február hónapban csak 92.5 százalékra teljesítette havi tervét. A tervteljesítésben februárban mindössze négy üzem állta meg a helyét: Bánfalva, Sajókaza, Szuha- kólló és Lyukc/bánya. E bányák dolgozói példaképül . állhatnak a lemaradók, a diósgyőri és a rudolf- telepi bányászok előtt. Március hónapban dolgozzanak jobban a borsodi bányászok, a műszaki vezetőség pedig szervezze még a munkát, hogy az elmaradást pótolják, tervüket teljesítsék. A megye földmövesszövetkezeteiaek élenjárói Megyeszerte lelkesedéssel bekapcsolódtak a felszabadulási versenybe a földművesszövetkezetek dolgozói is. Versenyeznek a megye legjobb szövetkezete címért. Kiváló munkát végez Konkoly Margit ga- radnai, Ficzere József borsodiván- kai, Séhvarcz Sándor és Bodnár Gyula szendrői. Makonyik Emil, Farkas Endre, Loy András és Gaj- dus József edelényi boltkezelők, akik elnyerték az élenjáró főldmű- vesszövetkezeti dolgozó címet. NÉPGAZDASÁGUNK ÉRDEKE: AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE Gazdaságosabb, olcsóbb termelést a martinacélműben NEGYEDIK NAP Az ózdi martinacélmü dolgozói az elmúlt félév alatt a legjobbak között voltak. Teljes termelési tervüket immár ötödik hónapja ‘ rendre teljesítik, sőt a január havi teljesítmény alapján kérték a minisztériumot, hogy 980 tonnával emelje fel február havi tervelőirányzatukat. Nagy feladat volt a felemelt terv teljesítése, de az akarat, a kohász becsület leküzdötte a nehézségeket s így február havi tervüket 500 tonnával túl is teljesítették. Sikerük értékét azonban rontotta, hogy túlteljesítésük nem minden esetben volt arányban az önköltség növekedésével, nem volt olcsóbb, gazdaságosabb termelés. Ennek több oka volt. Még mindig előfordul, hogy egyes olvasztárok eltérnek a technológiai előírásoktól s ezért drágábban termelnek, gyenge minőségű acélt adnak. Példa erre az I-es és a VIII-as számú kemence kollektivájának munkája. Beszéljenek a számok: Az I-es számú A VIII-as számú kemence kemence terv teljesítése: január 125.6 % 105.3 % február 115 „ 101.1 „ az adagkészítés ideje: Berakás 2.— óra 2.— óra Beolvasztás : 3.47 „ 4.44 „ Kikészítés: 2.08 „ 2.23 „ Ossz. idő: 7.50 óra 9.— óra E Számokból látható, hogy mindkét Kemence kollektívája teljesíti ugyan tervét, de az ; adagkészítésben az I-es számú kemence javára i 1 óra 10 perces eltérés mutatkozik. Ha februá 25-ig bezárólag az összidőt vesszük figyelembe ez a két kemence között 77 órát tesz ki, amely idő alatt 540 tonna acélt gyárthattak volna, ez több mint félmillió forintot jelent népgazdaságunknak. Vajon mi az oka annak, hogy két azonos teljesítőképességű kemence -ilyen nagy adag- eltéréssel dolgozzon? Lássuk az I-es számú kemence kollektívájának munkamódszerét. A váltóműszak Munkakezdés előtt már 2u perccel átveszi a kemencét, tájékozódik annak állapotáról, a termelés menetéről. Ha a kemencét csapoláskor veszi át, első dolga, hogy már az acél kifolyása közben megkezdje a hátsó fal és a tűzhíd kijavítását. Ez két szempontból is igen fontos. 1. Nem veszítenek időt a javítással. 2. A kemence falazata ilyenkor a legmelegebb, a legpuhább, s így a bedobott magnezitszemcse könv- nyebben beleragad, Csapolás után a fenékgödröket azonnal kijavítják, ezzel megnövelik a fenék élettartamát, egyben biztosítják az állandó fürdőszintet. A fenékkopás így jóval kisebb mértékű, sikerült nekik a fenékjavítást a havi átlagos 40 óra. helyett átlagosan 24 óra alatt elvégezni. Ezzel egy hónapban már 16 óra előnyt szereztek maguknak. A berakás alatt biztosítják az egyenletes, egyben legmagasabb fűtést, s tartják ezt a hőmérsékletet a gátépítés ideje alatt is. Ezzel mintegy 25 perccel rövidítik le az adag elkészítésének idejét. A beolvasztás alatt igen nagy gondot fordítanak a nyersvas időben való beöntésére. A legalkalmasabb nyersvasbeöntés előtt 10—15 perccel többszöri cseréléssel lehűtik a salakot, a részletekben történő beöntéssel pedig elkerülik r. salakkitörést. Ezzel a módszerrel lehetővé válik, hogy a kemence a nyersvas beöntése előtt és utána csökkentett fűtés nélkül dolgozhat. Nagyon vigyáznak arra is, hogy beotvadás előtt a salak ne folyjon ki, mert különben a bennelévő FeO-t magával viszi és kemény beolvadást kaphatnak, ami tudvalévőén növeli az adagtartamot. A beolvasztás vége felé és a kikészítés alatt csökkentik a fűtést, mert az acélban lévő elemek kiégése is hőt fejleszt. Egyszóval az I-es számú kemence kollektivájának munkamódszere a technológiai előírások pontos, tökéletes végrehajtása. S most nézzük meg a VIII-as számú kemence kollektívájának munkamódszerét: A berakásnál lényegében véve a két kemence között nincs eltérés, annál inkább a beolvasz- ásnál. Elkövetik például azt a hibát, hogy az aj- ógát készítése közben lecsökkentik a fűtést, ez- íltal megszűnik a túlnyomás, így a kemence a nyitott ajtón keresztül hideg levegőt szív magúba. Csak ez az egy körülmény egy órával hátrál- fatja az acél beolvadását. Igen fontos a beolva- iás szempontjából a berakás sorrendje is. A VIII-as számú kemence kollektívája ezt legtöbbször nem helyesen választja meg, ugyanígy a belakandó anyagok elhelyezési módját sem. Előfordul például, hogy már csaknem az egész hideg fémbetét a kemencében van, amikor a frissítő és salakképző anyagok (érc, reve. mészkő) a kemencébe kerülnek. így a hideg vas mintegy hőszigetelő rétegként valósággal „megóvja” az anyagot a megolvadástól. Ugrancsa k fontos a beolvasztás közbeni tüzelés pontos időközben történd váltása, a bevezetett olaj- és leyc- gőmerinyiség. állandó ellenőrzése és szabályozása, a magas, de nem túlzott . regénerátorrács hőmérséklet tartása, a váltószelep vízellátásának állandó ellenőrzése és még számos más részfeladat, amelyeket a VIII- as számú kemence kollektívája nem minden esetben az előírásnak megfelelően hajt végre. A kikészítésnél az időt megrövidíti a jól vezetett berakás és beolvasztás is, amit — ellentétben a VIII-as számú kemencével — az I-es számú kemencénél még azzal is fokoznak, hogy a beolvadás utolsó órájában, de még a teljes beolvadás előtt megkezdik a megfelelő salak kialakítását, sőt még salakpróbát is vesznek. Az I-es számú kemence kollektívája ezzel 25 percet takarít meg, míg a VIII-as számú 25 percet veszít munkájában. A- technológiai előírások pontos betartása nemcsak megrövidíti az adagidőt és egyenletesebbé, gyorsabbá teszi a kemence járatát, hanem elősegíti a minőségi termelést is. Nézzük- meg. azt is, hogyan alakul a két kemencénél a gazdaságos termelés. I-es sz. kemence VIII-as sz. kemence Fajlagos össztéglamegtakarítás: 240.000 forint 220.000 forint Selejt: 2.6 «/o 3.5 % Selejtmegtakarítás: 350.000 forint — 45.652 forint E számokból látható, hogy az I-es számú kemence kollektívája jóval olcsóbban, gazdaságosabban termel, ami meglátszik tagjainak fizetésén is. Mintegy 500 forintos eltérést mutat a ké' kemence dolgozóinak keresete az I-es számú kemence kollektivájának javára. A két kemence munkájának összehasonlításából a brigád a következő tanulságot vonta le: Ott, ahol betartják a technológiai előírásokat, nemcsak a termelékenység növekedik és nemcsak a selejt csökken, hanem olcsóbbá, gazdaságosabbá válik a termelés, nagyobb keresethez jutnak a dolgozók! A két kemence példájából az olvasztárok a következő fontos tapasztalatokat vonhatják le: Feltétlenül szükséges a kemence-adagok közötti karbantartása, a kemence fűtésének irányítása, a betéthulládék rendezése, a berakás sorrendszerű elvégzése, a kohászati folyamathoz szükséges anyagok előkészítése és ennek ellenőrzése, a csapoláshoz való előkészület idejében történő elvégzése. Mindezek mellett az olvasztárok feladata a kemence üzemmenetének figyelése, s azoknak a hibáknak a felfedése, amelyek az üzemmenetet befolyásolják. Holnapi számunkban a brigádnak a martin öntőcsarnokában szerzett tapasztalatairól számolunk be.
