Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

r Szombat, 1955 március 5. GSZAKMAGYARORSZAG 3 E R K E D E SÜTŐ JÓZSEF, a Lenin Kohá­szati Művek kétszeres sztahano­vista művezetőjének fényképe van kezemben, miközben ■ fiatal ismeretségünk emlékeit rendezge­tem. No, de mit kell azt rendez­getni, volt annak sora! Valahogy így. Amikor átléptem a Lenin Kohá­szati Művek durvahengerdéjénék küszöbét (életemben akkor jártam először ilyen nagy üzemben!), az igazi csodálat nyitotta tágra sze­meimet és ez a csodálat nem volt kisebb, mint a liliputiaké, amikor birodalmukban meglátták a hatal­mat Gullivert. A magamfajta ember számára kibírhatatlan meleget árasztó ke­mencék, a méltóságteljesen sikló daruk és az izzó vaskígyók látása az egyik ámulatból a másikba ej­tett. A melegtől kipirult arcú em­bereket meg, akik az izzó kemen­cék körül szorgoskodtak, egyene­sen megbámultam ugyanazzal a csodálattal, mint a falusiak szok­ták az átvonuló katonákat. Tény­leg, olyanok voltak ezek a mun­kásemberek, mint a jó katonák. Kemények, bátrak és fegyelme­zettek, ~ Vajon ki lehet a parancsno­kuk? — gondoltam tovább yezetve a hasonlatot. Gondolatomra kísé­rőm adott választ. — A most munkában lévő mű­szak vezetője Sütő József főműve­zető. Nézze csak, éppen ott áll a blokksor mellett. — Menjünk oda hozzá — mond­tam: KÍSÉRŐM BEMUTATOTT Sütő elvtársnak, aki keményen kezet- szorított velem és a szives ven­déglátógazda mosolyával, azonnal látogatásom célja után érdeklődött. Mivel láttam, hogy sok a dolga, tüstént megkértem, hogy ha van ideje, mutassa meg a hengerdét és magyarázza el a fontosabb gépek működését. Készségesen tett eleget kérésemnek és így kezdte rövid, világos magyarázatát: — Ez itt mindjárt mellettünk a blokksor, a Lenin Kohászat szíve. Ugyanolyan büszkeséggel mondta ezt, mint amilyennel az olvasz­tár beszélt volna a nagyolvasz­tóról, vagy a martinász a martin­ról. Sütő elvtárs végigvezetett a ke­mencék előtt, megmutatta a hen­gersort, a gerendasort, a darukat és a hengerde minden fontosabb gépét. Mire mindent végignéztünk, nagyjából értettem a hengerde működését, de egy „titok", a hen­gerde állandó magas teljesítmé­nye, megoldatlan maradt számom­ra. Megkértem hát Sütő elvtársat, hogy munka után a műszaki klubban beszélgessünk egy kicsit erről. Szívesen elfogadta indítvá­nyomat, s a megbeszélt időpont­ban a klub egyik asztalánál talál­koztunk, ahol egy üveg bor mel­lett nem is kicsit, hanem hosszan elbeszélacttiink és kinyílt előttem a „titott’ zárja. — Mennyi volt a mai teljesít­ményük? —• 123 százalék. És tudja, hogy lehet ilyen eredményt elérni? Jó. fegyelmezett kollektívával. És a mienk az! Nemcsak a műszakon belül érvényesül az igazi kollektí­va ereje, hanem a műszakok kö­zött is. Dudás János és Leitnar Kálmán műszakjai igazi, kemény versenytársaink. AMIKOR ÉLETÉRŐL kérdez­tem, szerényen mondta el, hogy .15 éve dolgozik a hengerész szakmá­ban. De igazán csak. a felszabadu­lás óta szereti munkáját, mert azóta érzi, hogy megbecsülik. Két­szeres sztahanovista és a „Szocia­lista munkáért” érdemérem tulaj­donosa. De azért nem egészen elé­gedett, mert látja, hogy sok min­dent túladminisztrálnak az üzem­ben. Meg aztán az éjjeli pótlék és a fizetett ebédidő elvonását a fő­művezetőktől, jogtalannak tartja. — Milyen társadalmi munkát végez? — Másodéves párttörténet sze­mináriumot vezetek és az alapszer- V’ vezetőségben a termelési ügyek­kel foglalkozom. Txidja, nálunk a párttaggyűlés is olyan, mint egy termelési értekezlet. Legfontosabb napirendi pontunk mindig a terme­lés. Persze, nehogy azt gondolja, hogy a roUtikai élet eseményeiről megfeledkezünk. Hogy tényleg nem feledkeznek meg, azt mi sem bizonyítja job- ban, mint. egyik szervezőnk, Hor­váth Ferenc elvtárs levele, aki megírta, hogy a vártsajtó terjesz­tési versenyben Sütő elvtárs mű­szakja lett az első és ö egyedül se új előfizetőt szerzett. Legutóbb pedig a Diósgyőri Kohász?’ ter­jesztéséért folytatott verseny során vállalta, hogy 75 új előfizetőt sze­rez. — Mivel tölti szabadidejét? kérdezem men végül Sütő elvtár­sat, hogy erről az oldalról is meg­ismerjem. — Nagyon szeretem az embere­ket és mindig ott érzem jól ma­gam, ahol sokan vannak. Legfőbb- szenvedélyem a futball és nyáron nagyon szeretek fürödni. Ha ott­hon vagyok, segítek a feleségem­nek és a kislányomnak a házi munkákban. No meg aztán sokat olvasok, mert nagyon szeretem a könyveket. Búcsúzáskor megkért, hogy ha írok róla, azt is írjam meg, hogy munkatársai jó munkája nélkül nem érne semmit az ö fáradozása. S ezért legfőbb elve, hogy velük mindig a legemb.eribb módon bán­jon. IMF, KÉRÉSÉT teljesítettem, s azt hiszem, minden olvasó nevé­ben kívánok Sütő elvtársnak a kettős évfordulón (ebben az évben lesz 25 éve, hogy hengerész) erőt, egészséget és még nagyobb mun- kasikerehet. KOVÁCS JÁNOS Mit hallottunk a termelési bizottság értekezletén? A község végen, ahol Tolcsva utolsó házai találkoznak a mezövet, — ott lakik Trembeezki Ferenc. Ha kilép házából, szeme a köröskörül elterülő szőlőhegyekre, gyümölcsösökre tekint. Amerre csak ellát, mindenütt szőlő — ez Tolcsva kincse, aranybányája. A tolcsvaiak egész élete összefonó­dott a szőlővel, Ttt látták apjukat- anyjukat görbe háttal a szőlők között hajlongani, itt figyelték meg először, hogy a nyári nap melege sárgára ér­leli a zöld fürtöket s hogy az össze­préselt szemekből aranysárga patak ként folyik a tolcsvai bor, A szőlők között Ismerték meg a természetet, a világot. Épp úgy mint a szőlőtőkék, ok is odagyökereztok a földhöz, Ügy ismerik a bort, hogy ízéből megáll« pitják, a fölvégen termett-e vagy az alvégen, a Kopaszka mellett, vagy pedig a Patkóban, Ha a szőlő szóha- kerül, olyan tűzbe jönnek a tolcs­vaiak, hogy mester legyen, aki el tudja őket hallgattatni. Ahol ketten- hárman összejönnek, mindjárt a sző hőről beszélnek. Az elmúlt hónapban különösen sok ■megbeszélnivaló volt, Ha két szom* széd a kerítésen át tereferélt, ha a gazdák a tanácsházán, a földműves- szövetkezetben vagy a piacon talál­koztak, rögtön a kormánybiztosról esett szó, akit azért neveztek ki, hogy megmentse, helyreállítsa Hegyalja régi büszkeségét, a világszerte ismert hegyaljai szőlőket. Tromboczki Ferenc, a termelési hl- zott^ág elnöke csütörtökön este össze­hívta a gazdákat, hogy megbeszélje) velük á legsürgősebb teendőket s megvitassák a legfontosabb feladató* kát, mert rendet kell teremteni a tolcaval szőlőkben is. Nem szabad tót. lenül nézni, hogy egyik hold szőlő a másik után pusztuljon. Nem szabad megengedni, hogy az amúgy is kevés szőlőkarót tűzifának használják fel. hogy az egyik hold szőlőn csak 4—5 hektó bor teremjen, mig a másikon ugyanakkor 30—35 is megterem. Bundet kell teremteni, mégpedig sürgősen! Megengedhetetlen, hogy a község S20 hold szőlőjéből 120 hever­jen parlagon. Űj szolokét kell telepi- ieni, a regit pedig felfrissíteni. De ehhez sok minden szükséges. Elsősor­ban — ketnéuy elhatározás, akarat. S ez meg is van. A második dolog a szőlőkaró, ami már sokkal nehe­zebb kérdés. Még ősszel igényelt a község 80.000 darab karót, ami feliét- lenül szükséges lenne. Sajnos, a ka­rók többszöri ígérgetés ellenére sem jöttek meg eddig. Karó nélkül pedig semmit sem lehet kezdeni, mert ezo'ö- oltást csak úgy lehet nevelni, szőlőt csak úgy lehet újjátelepjteui, ha van elegendő karó. Aztán a régi szőlőkben is hiány van, ÖH Is ki kell cserélni a régi, korhadt karókát újakkal. A szőlő , újjátelppitéséhez azonban lelkiismeretos munkára van szükség. Ezen a téren szomorú tapasztalatai vannak a termelési bizottságnak. A Sárospataki Állami Gazdaság Tolcsvai Üzemegysége 16 holdon telepített sző­lőt. Nem is egyszer, hanem kétszer — másfélmillió forintot öltek bele, de ez a 16 hold még ma sem szőlő. A mun­kások normában ültették a szőlőt, az ellenőrzés pedig teljesen elmaradt, s a fölvett pénzért jóformán semmit som adtak. Nagy kárt okoztak ezzel a népgazdaságnak, s a dolgozó pa- rnsztaágnak és termelőszövetkezetiek­nek som azt mutatták, hogy hogyan kell gazdálkodni, hanem inkább azt: hogyan nem szabad. A termelési bizottság tagjai hosszú ideig törték a fejüket, hol is kellene kezdeni, mit is kollene tonni, hogy a szőlőhegyeken ismét szőlő legyen. Végre elhatározták, hogy ripária-tele­pet létesítenek s így biztosítják az új szőlők telepítését, a régiek kőpótlását. A gazdák érdekes kéréssel fordultak a termelési bizottsághoz: tanítsák az iskolában a gyerekeket szőlőgondo­zásra, szőlészetre. Igaz, az apák vala­mennyien értenek a szőlőhöz, dehát nem árt, ha a gyorekek újat is tanul­nak. A végrehajtóbizottság és a tér melósi bizottság elfogadta ezt a ja­vaslatot, megbeszélték a nevelőtestü­lettel és kiutaltak egy hold szőlőt, ahol majd a gyerekek szőlőt és gyű- mölesöt. a tanítók pedig új szőlcsz- nemzodóket nevelhetnek. Nemcsak a szőlő, de az alma, körte, barack s más gyümölcs is szívügye a tolosvaiaknak. hisz a szőlőben jól elfér az alma, körte, kajszi és őszi­barack. A gyümölcsösök felfrissítése céljából 450 darab almafaosemotót rendelt a termelési bizottság a a föld- művesszövetkezet segítségével egyben megszervezte a permetezőbrigádoc, Jgy már előre gondoskodnak a régi és új fák gondozásáról. Ezen a osütörtök esti megbeszélésen még sok minden szóbakorült — a komin, a szántó, az apaállatok. De leginkább mégis csak a szőlőről, a tolcsvaiak büszkeségéről lehotett hal­lani. Az úton hazafelé is arról vitáz­tak — mi lesz, hogy lesz, többet ter­melünk e már ebben az évben? Nem egy szobában papírral és ceruzával lilt asztalhoz férj és feleség s számolni kezdték — tavaly ennyi hektót hozott ennyi, ez idén. 4—5 hektóval több, cny- nyivel nagyobb jövedelmet biztosít. S képzeletben talán már látják is, hogy az új szőlők csodálatos fürtöket te­remnek. K. G. Miért tudja teljesíteni adóbevételi tervét a sárospataki községi tanács? Sárospatak minden negyedévi adó­bevételi tervét 100 százalékon felül teljesiti. Ez annak köszönhető, hogy a községi tanács vezetői nem hagyják magukra az adófelügyelőket. A végre- hajtóbizottság titkára és a végrehaj- tóblzottság tagjai rendszeresen érdek­lődnek, hogy melyik területen van le- maradás. Ahol nehézségek vannak, ott felkeresik a dolgozókat a elbeszél­getnek velük. A notórius lemaradókat a végre­hajtóbizottság üléseire meghívják, fe­lelősségre vonják. Egy-cgy ilyen el­beszélgetés után a behívottak saját maguk által meghatározott időre tesz­nek ígéretet, hogy adójukat rendezik, ami minden esetben meg is történik, így érték el a sárospatakiak, hogy az 1954 es IV. negyedévi adóbevételi ter­vüket 115 százalékra teljesítették. Ezért a község a közeli napokban 20 ezer forint adóprémiumot kap. Ezt az összeget a község fejlesztésére fordít­ják. Fürdőt, játszóteret létesítenek. A jó szervezés és felvilágosító munká­nak köszönhető, bogy a sárospatakiak 1955. évi első negyedévi adóbevételi tervüket március 31-re akarják telje­síteni — 100 százalékon felül. Takarékoskodtunk ! A felszabadulási versenyből az Országos Takarékpénztár miskolci fiókjának dolgozói is kiveszik részü­ket. Egy hónappal ezelőtt termelési értekezleten elhatározták, hogy nö­velik a meglévő takarékbetétek szé­nát. felkeresik az üzemek, vállala­tok. falvak dolgozóit, hogy megta­karított pénzüket helyezzék el a ta­karékban. Csathó Sándor, az OTP dolgozója vállalta, hogy az első ne­gyedévben 100 ezer forint értékű be­tétet- gvü;t. Eddig .már 98 ezer forin­tot tesz ki azoknak a takarékbetét- könvvekn-ek összese, amelyeket lel­kesítő szavaira váltottak a dolgozók. Oácnár Menyhért az Ígért 60 ezer forint helyett 143 ezer forint értékű betétet gyűjtött. A b-rtétgrílljcs megyesaerte ered­ményesen heted. T.rj jelszó született: „Takarékoskodjunk, necsak az anyaggal és idővel, hanem saját pénzünkkel is!1' M?rciu* 9-n3 átadják a FI. számú turbinát a Berentei Hőerőműnek A Berentei Hőerőmű építkezésénél dolgozók kemény munkát folytatnak a II. számú turbinaalap elkészítésé­ért, Annak ellenére, hogy <* hideg hátráltál ja őket, március 31-e helyett március 9-re befejezik munkájukat. A turbina alapozási munkáján igen jól dolgozott Borza István 72 főnyi vas- bdonszerelő brigádja. A munka el­végzésére 480 óra volt előírva és ök­rét 260 óra glalt befejezték. A zsalu zásnál Csorba Miklós ácsbrigádja 145 százalékos teljesítményt érve él, már cius l.re befejezte a munkát. A beto­nozást Kalics Gyula segédmunkás brigádja önfeláldozó munkával végzi Szabad szombatjukat is feláldozzák a munka mielőbbi elvégzése- érdekében. Ki kell emelni még Lukács István munkaérdemrendes kommunista fő­művezetőt, aki sokszor — ha a szűk ség úgy kívánja — még fizikai mun­kával is hozzájárul a turbina-asztal minél hamarabbi felépítéséhez. A TIHANYI VISSZHANGNÁL EGY KIRÁNDULÓ: Kedves visszhang, mi a véleményed arról, hogy takarékkönyvet váltott fiam, Domokos? A VISSZHANG: . . . okos! Sokszor tapasztaljuk,' hogy a pia­con vásárolt gyümölcsön, vagy a magunktermesztette almán, körtón sok a feikély, a penészes folt. Beteg a gyümölcs. Almamoly, kaliforniai pajzstetű, varasodás fertőzi. Azon­ban ritkáin gondolunk arra, vajon mi ennek az oka, hogyan lehetne meg­akadályozni a gyümölcs megbetege­dését? Pedig ez igen fontos dolog. A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló párt- és kormányhatározat többek között a következőket mondja: „A gyümölcstermelés fejlesztése érdeké­ben a termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok javít­sák meg elsősorban a növényvédel­mi munkát, a gyümölcsfák egyedi kezelését, ápolását,*’ Mindannyiunk érdeke, hogy több és egészséges gyümölcs teremjen kertjeinkben Előre a felszabadulási muukaverseny sikeréért, a megyei pártbizottság verseoyzászlajának elnyeréséért Megyénk ipari üzemeinek dolgozói komoly munka- : felajánlásokat tettek felszabadulásunk 10. évfordu- : lójának tiszteletére. A mennyiségi tervek részletei­• ben való teljesítésén, illetve túlteljesítésén túl, jelen­• tűs minőségjavítást, termelékenységemelést, anyagta- 5 karékosságot és önköltségcsökkentést tűztek célul : maguk elé. A célkitűzések megvalósítása érdekében : folyó küzdelemben jelentős szerepe volt a megyei : pártbizottság által, az együttesen legjobb eredményt jelérő üzemek részére a múlt év végén kitűzött ván- jdorzászlónak. ; A felszabadulási verseny, amely egyben az MB. • váudoYzászlöjáért is folyik, már a múlt év decembe- irében is igen számottevő eredményeket hozott meny- jnyiségi, minőségi s egyes helyeken gazdaságossági : vonatkozásban is. Az együttes jó eredmények alap­• ján adta ez év januárjában a megyei párt VB a j vándorzászlót a sajókazinci bányának, az Ózdi Kohú­• szati Üzemeiknek, a 28. sz. Állami Építőipari Vállalat- : nak és a December 4 Drótmüveknek. Azóta eltelt tégy hónap. Ez év januárjában dolgozóink munkalen- j dülete újabb, s nem egy üzemben a decemberi hó­• napnál is jobb eredményeket hozott. Ennek eredmé- jnyeképpen, a VB vizsgálata és értékelése alapján — 5 az Ózdi Kohászati Üzemek megtartották ugyan a ván- ; dorzászlót, de a Lenin Kohászati Művek közvetlen • mögöttük van. mondhatnánk közöttük januárban csak árnyalati különbség volt. A szénbányászat zász­laját a szuhakéllói bányaüzem, a gépgyárakét a Bor- sodvidéki Gépgyár, az építőiparét a 31/2. Építőipari Vállalat nyerte el. Alig egy hónap választ el bennünket felszabadu­lásunk 10. évfordulójától. Az iparban eddig elért eredmények biztatóak, sokat ígérőek, melyek egyben mutatják dolgozóink alkotókészségét, a párt és kor­mány politikája melletti aktív állásfoglalását, felsza­badulásunk jelentőségének a legmélyebb megértését, s nem utolsósorban a békés épitőmunka védelmét is. Az eddig is biztató eredmények megtartása és si­keres továbbfejlesztése érdekében itt a legfőbb ideje annak, hogy a felszabadulási verseny eddigi pozitív eredményeit és negatív árnyoldalait minden brigád­ban, műhelyben, aknában, üze*iben, vállalatnál meg­vizsgálják és összegezzék, abból levonják a megfelelő következtetéseket s helyesen határozzák meg a leg­közelebbi feladatokat. A kommunisták még határozottabban álljanak m felszabadulásunk tiszteletére folyó munkaverseny été­re, s személyes, jó példamutatásukkal is ragadják ma­gukkal a pártonkivüli dolgozók minél szélesebb töme­gét, mert csak úgy lesznek az eredmények olyan át- ütöerejüek és maradandók, amilyeneket sz új szakasz politikája e téren megkövetel. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. IPARI OSZTÁLY. gyümölcsöseinkben. S ezt könnyen elérhetjük, ha úgy ápoljuk, gondoz­zuk gyümölcsfáinkat, ahogy kell Eddig csalc igen kevesen végez­ték el a gyümölcsfák ápolását, per­metezését. A védekezés nem volt egységes, a kártevők szinte zavarta­lanul pusztították gyümölcsöseinket» Hogyan harcoljunk gyümölcsöseink­ben a kártevők, a betegségek ellen. Elsősorban a mechanikai védeke- zést, — kéregka,párást drótkefélést — kell a fák nyugalmi Időszaka alatt elvégezni. Legkésőbben február vé­géig. március elejéig. A gyümölcstermést veszélyeztető kártevők közül a legsúlyosabb kárt a kaliforniai pajzstetű okozza, Gá­tolja a gyümölcsfák fejlődését, csök­kent! termőképességét, Almánál és körténél erős najzst«»tílf*'rtőzés ese­tén rilgypattanás előtt 5 százalékos gyümölcsfaolajjal, vagy gyümölcsfa karbolineummal kell permetezni. Közepes, vagy gyenge fertőzés ese­tén téli higitásü mészkénlévei, ha ezen felül lisztharmat-fertőzés is fennáll, rügypattanás idején téli hi- “"ásó permetiével permetezzünk, hektoliterenként 20 dekagramm vas­öP1)o ^^ő<!.}5vr1. A bimbólikasztó bogár is sok kárt tehet gyümölcstermésünkben. Egy és fél százalék sárgamérget tartal­mazó permet lével. ha gyenge pajzs- letü és sodrómoly fertőzés is van, 2 százalék sárgamérget tartalmazó permedével kell permeteznünk. A varasodé« ellen az X százalóloas bordói lé, kajszinál,, cseresznyén*'. meggynél r> termőiníriavek pattanít < sa és rügyfakadás között a téli n1 aitású mész Vén lé használata a leg­eredményesebb. A védőszerek a Földmű vesszövetkezeti Vetőmagból t- ban (Miskolc, Ady Endre u. 20.) be­szerezhetők. A gvümölesfák védelme. a fa és gyümölcsbe'ességek megakadályozá­sa közös érdek Hiszen ki ne szerel­né a ,ió. egészséges gyümölcsöt! Ne hagyjuk hát, hogy a különböző be­tegségek. állati és növényi kártevők tönkreiegyek gyümölcsöseinket, kert­jeinket. ön BOROSNYAI KAROLY agronómus. Mi a tennivaló gyümölcsöseinkben ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents