Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-05 / 54. szám
o» ü \0, ESZAKMAGMRORSZAb AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI RARTBIZOT Ismerkedés... Mit hrllo’tunk a terme’ési bizottság értekezletén? V.. XI. evfolya it 5t. szám Ara 5(1 fillér Miskoif. 19*5 március 5. szombat EMLÉKEZZÜNK SZTÁLINRA, AZ EMBERISÉI, IS AGY TANÍTÓJÁRA Forró hála tölt el bennünket a szovjet nép barátságáért és segítségéért, gazdag, boldog jelenünkért A magyar-szovjet baiátsáa, hónapjának megnyitó ünnepsége Ünnepélyes keretek között nyitották meg péntet j) ken este 6 órakor a városi MSZT szervezet székházá- ban a magyar-szovjet barátság hónapjának miskok) j ünnepségeit. J) Az ünnepség diszelnökségében helyetfoglalt: Gyárfás János, a megyei pártbizottság másodtitkára, Iván } István, a megyei tanács elnöke, Sütő János, az RISZT J) megyei titkára, Bodnár András, a városi pártbizottság első titkára, Hajdú Rezső, á városi tanács elnöke, Ur- ' bancsök Mihály, a Hazafias Népfront elnöke, Bőd Andor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. <2 Hankó Jánosné, a városi békebizottság titkára. Kos- j) tyó Lászlómé. az MNDSZ városi titkára. Németh Jóy j Urbancsoh Mihály elvtárs ünnepi beszéde zsef, az MSZT városi titkára, Csabai Kálmán Mun- icácsy-díjas festőművész, Koics Flórián vájár, Madarász Pál sztahánovista, Mura Péter, a Déi’yné Színház igazgatója, a honvédség képviseletében Zombori alezredes, n rendőrség képviseletében pedig Majtényi százados. Helyetfoglaltak az ünnepség diszelnökségében szov* i=t vendégek is Potocki őrnagy és felesége, valamint I, I. Baranov kapitány. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Németh József mondott elnöki megnyitót, majd Urban- csok Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. evvel ezelőtt, lyaj. március o-en ao'o'Oant utolsót Joszif Visszário- «-A. novics Sztálin szíve. Meghalt Lenin ügyének nagy folytatója, a munkásosztály, a dolgozó emberiség tanítója. Gyászbaborult az egész békeszerető emberiség, amelynek oly sokat adott. A mély gyász és a fájdalom, a nagy veszteség nem ingatta meg Lenin és Sztálin neveltjeit, a kommunistákat. Nem ingatta meg, nem is ingathatta meg egy pillanatra sem azt a népet, amely Lenin pártjával az élen, haladt győzelemről győzelemre. A Szovjetunió népe meghajtotta zászlaját nagy fiának sírjánál és újra magasra emelve azt, pártja vezetésével tovább folytatta a harcot annak az ügynek a győzelméért, amelynek Sztálin életét szentelte. Sztálin meghalt, de tanításai élnek a békeszerető embermilliók szívében. E tanítások adnak új erőt a harcosoknak a munkához, a szocializmus, a kommunizmus építéséhez. Lenin tanításai, melyeket Sztálin továbbfejlesztett, legyőzhetetlen fegyverekkel vértezték fel a szocialista tábort, a békéért, a szabadságért harcoló egész emberiséget. A Szovjetunió évről-évre újabb és hatalmasabb lépést tesz előre a dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelése, a kommunizmus építése útján. Sztálin fegyvertársai, de az egész szovjet nép kezébe- ragadta azt a zászlót, melyet a haldokló kéz kiejtett. A legszentebb ügyért, a békéért folytatott harcban, a hatalmas béketábor élén a Szovjetunió áll. Az orosz föld szülötte, a szovjet hatalom megteremtésének élharcosa, Sztálin, évtizedekre, sőt évszázadokra megszabta a feladatokat a békéért, a kommunizmus győzelméért küzdő embermil- Uók számára. {Yt épünk, a magyar nép különösen sokat köszönhet Sztálinnak és a hős szovjet harcosoknak. A Szovjetunió Kommunista Pártja, élén Sztálin elvtárssal, már a felszabadulás előtt is felmérhetetlen értékű segítséget adott harcainkhoz, melyet a kapitalista rabiga lerázásáért vívtunk. Sztálin küldte el a szovjet harcosokat Magyarországra, hogy a gyötrő bilincstől, melyet a német fasizmus kezünkre kovácsolt, végérvényesen megszabadítsanak. Sztálin katonái vérüket és életüket feláldozva küzdöttek a magyar nép szabadságáért. A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt tíz esztendőben nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus építésében. E sikerek záloga, kútfője mind-mind a sztálini tanítások hasznosítása volt. A szocializmus gazdasági alaptörvényében Sztálin elvtárs megmutatta « szocialista társadalom építésének útját, de párhuzamosan megmutatta, hogy a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye a maximális profit. jl szocializmus gazdasági alaptörvénye fő feladatként szabja meg Czt a dolgozó nép anyagi és kultúrális jólétének szakadatlan növelését. E hatalmas mű nyomán születhettek meg Magyarországon «2 új szakasz célkitűzései, melyek megvalósításán jelenleg munkálkodunk. Népünk most készül megünnepelni a szabadság születése 19. évfordulóját. Nemcsak elért eredményeinket fogjuk ünnepelni, hanem Sztálin tanításának győzelemrevitelét is. Sztálin elvtárs halálának évfordulóján tegyünk mindannyian fogadalmat, hogy továbbra is tántoríthatatlan, bátor harcosai leszünk Marx, Engels, Lenin, Sztálin ügyének. A felszabadulási munkaversenyben is bizonyítsuk be, hogy a Sztálintól kapott tanításokat, útmutatásokat hasznosítjuk munkánkban. Sztálin emlékére adjanak több vasitt a Kohók, csapoljanak több acélt a martinkemencék, mindenki tudás* legjavát adja az emberiség halhatatlan vezére, Sztálin emsékére. — Tizedszer köszönt ránk ezév'oen hazánk felszabadulásának évfordulója és hetedszer rendezzük meg a magyar-szovjet barátság hónapját. Ez a két ünnep — épp úgy, mint a felszabadulás és a magyar-szovjet barátság ténye — szervesen egybetartozik — kezdte ünnepi beszédét Urbancsok elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a szovjet és a magyar nép barátsága régi keletű. Február 28-án volt 50 éve annak, hogy a magyar egyetemek és főiskolák szocialista diákjai meleg, forradalmi hangú üdvözletét intéztek az oroszországi forradalmárokhoz. Üdvözletüket ezzel a mondattal fejezték be: „A ti végleges győzelmetek a mi szabadságunk riadója lesz. Győzzetek testvérek, hogy mi is győzhessünk!” Az elmúlt 'tfe év oly rövid idő, hogy a felszabadulás évében született gyermekek még kis iskolások. Mégis, a magyar dolgozók ez alatt nagy iskolát jártak végig a történelemben, hatalmas értékű tapasz falatokra tettek szert a szocializmus építésében. Habár a magyar történelem mindig gazdag volt eseményekben, ma elmondhatjuk, hogy a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő egy évszázad történetével ér fel. Ki ne emlékezne az első szovjet katonára, aki boldogan szorította meg a feléje őszinte szeretettel közeledő magyar munkás és paraszt kezét, ölelte magához gyermekeinket. Ki ne emlékezne a földosztásra, a vele járó izgalmakra, a füstös olajmécs mellett folyó tanácskozásokra, a nyilhuzásokra? Ki ne emlékezne a vasutak építésére mozgósító jelszó hősi napjaira. Azokra az időkre, amikor a munkásosztály elszánt fellépésével megvédte a parasztok földjét. „Földet vissza nem adunk!” — zúgott a jelszó a diósgyőri gyárakban is. Emlékesünk még a bányák és bankok államosításának kemény harcaira és arra az örömre, ahogyan ezt az emberek fogadták. Emlékszünk a tervgazdálkodás első győzelmeire, a hároméves terv, sikereire. Mindig és mindenhol éreztük a Szovjetunió segítségét. A hatalmas szovjet ország nyersanyaggal, ipari szakemberekkel. tanácsokkal segítette harcunkat. Ki felejtené el, hogy a békés alkotómunka milyen áldásos korszaka jött el, amikor a parasztsággal szövetséges munkásosztály vette kezébe az ország irányítását! Ki felejtené el a gyárakat, gépállomásokat, kórházakat, iskolákat, városokat teremtő ötéves terv lendületét, a Sztahánov-mozgalom elindítását? Milyen örömmel szemléltük a nadrágszíj parcellák helyén egyre szebben fejlődő szocialista nagyüzemek hatalmas gabonatábláit! A tájak arculata fokozatosan megváltozott. Nem a természet akaratából, hanem a szocializmust építő magyar ember keze nyomán. Gondoljunk Kazincbarcikára, Tisza- palkonyára, vagy Miskolcra, hogy csak ezeket említsem. Legyünk büszkék a századokkal felérő tíz esztendő történetére, dolgozó népünk mi. rajának történetére. Emlékezzünk ugyanakkor a sebzett : országra, a romokra, az egykori ki- 1 f osztottságra. Emlékezzünk balotI iáinkra, akik közül sokan idegen föl- í dön pusztultak el a német fasiszták kezétől. A szörnyű pusztítás láttán, j bizony sokan csüggedten kérdezgették akkor, iesz-e újjászületés, lesz-e • még Magyarország? Nem egyszer hallottuk azokban a napokban azt a ! véleményt, hogy 20 év alatt sem tud- ‘ jnk helyrehozni a szörnyű károkat, i Es most boldogan, büszkén látjuk, i hogy > nemcsak helyreállítottuk az or ) szágot, de messze túl is szárnyal- I tűk a háború előtti termelést. Van egy közmondás, mely szerint: > a jó forrásokat szárazság idején, a ) jó barátokat bajban ismeri meg az ember. Nekünk ez a tíz esztendő j megmutatta, ki a mi igazi jóbará- I tunk. A Szovjetunió szabadította fel népünket a fasiszta iga alól, a Szov- \ jetunió segítségével indultunk ©1 a teljes pusztulás széléről és neki köszönhetjük, hegy ma már haldog, szabad, függetlennél»* ként élünk e hazában. S ha most ünnepi szóval köszöntjük a ma- gyafrszovjet barátságot, amelyből népünk hősi munkájával új élet fakadt, szólnunk kell arról is, amit a Szovjetunió barátsága népünk békéjének védelmében jelentett és jelent ma is. Mindnyájan tudjuk, hogy a kis Magyarország éppeD azért tudta megvédeni függetlenségét és békéjét, mert hatalmas szövetségese a Szov jetunió hűségesen védelmezte, kiállt mellette a nemzetközi fórumokon. Ezekben a napokban, amikor # nyugati imperialista hatalmak kapitalista hiénái megint fel akarják támasztani a revánsra éhes német fasiszta hadsereget, különösen jólesik tudni, hogy hatalmas, erős baráti ország oldalán állunk. Védelmi képességünk fokozásával. még szorosabban zárkózunk fel mi is a Szovjetunió mellé a nemzetközi békeharcban. A Szovjetunió ma erősebb, mint- valaha volt. Erősebb, mert a békéért küzdő népek legyőzhetetlen erejére támaszkodik. Megsokszorozza a Szovjetunió erejét az is, hogy igaz ügyet védelmez, igaz ügyért harcol, amely lelkes együttérzésre talál az egész világon a békeszerető emberek között. Végzetes hibát követ el az, aki 3 Szovjetunió békeszeretetét összetéveszti a gyengeséggel. A Szovjetunió ugyanakkor, amikor békeszerető politikát folytat, felkészül a háború veszélyének elhárítására, A közelmúltban jelentette ki Bulganyin elv« társ, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, hogy a szovjet hadsereg teljesen korszerűen van felszerelve. Molotov elvtárs pedig az imperialisták fenyegetésére válaszul közölte: a Szovjetunió birtokában van a hidrogénbombának is. Ennek ellenére a Szovjetunió kifogyhatatlan türelemmel harcol a béka megőrzéséért, az emberi élet. a kid.** túra megoltalmazásáérl. A magyar népnek is van már testvére, amely segíti boldog életünk építését A felszabadulás óta ’ eltelt tíz esztendő munkájában erősödött és érlelődött meg teljesen a magyar—szovjet barátság. Amikor ezekben a napokban elgondolkozunk milyen sokat gyarapodott szeretett hazánk, menynyivel boldogabb lett családi otthonunk, mint változott át széppé a sívár bizonytalanságból egyéni életünk, — nemcsak a felszabadulásért, hanem a termékeny magyar-szovjet barátságért is forró hála tölt el bennünket. Alkotásaink, egyre bővebben termelő gyáraink, erősödő termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, a hozzánk érkező szovjet gépek, nyersanyagok, az áldásos szovjet tapasztalatok mind erre a hálára emlékeztetnek bennünket. Amikor kultúrcso- portjainkban. magas művészi színvonalú filmjeinkben gyönyörködünk, eszünkbejut. milyen segítséget adtak a szovjet népi együttesek, a szovjet művészek, rendezők kulturális kincseink feltárásához. Ügy érezzük, hogy a magyar népnek is van testve« re. amely készségesen segíti boldog életünk építését. Befejezésül hangoztatta Urbancsok elvtárs, hogy a magyar—szovjet barátság hónapjának gazdag eseményéé elmélyítik a két nép elszakíthatatlan barátságát. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után a háziipari szövetkezet dolgozóinak küldöttsége ajándékokat nyújtott át a szovjet vendégeknek. Ezután I. I. Baranov kapitány üdvözölte az ünnepség résztvevőit. meleg szavakkal méltatta a magyar-szovjet barátságot. A kelke« ünnepség Németh József zárszavai után az Internaeionálé hangjaival ért véget. Az ünnepséget kultúrműsor követte, melynek keretében fellépett Bottyán Endre. 9 Déryné Színház művésze, a tanítónőképző és a zeneiskola növendékeinek kultúreeoportja, valamint a SZOfl táneesopoirtja. Még szorosabban felzárkózunk a Szovjetunió mellé a nemzetközi békeharcban
