Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

reulck, 1955. március 4, 3Z AKMAG V AKUKSZAG Pár télét Karolja fel a dolgozó parasztok kezdeményezéseit a vajdácskái pártszervezet Csupa tettvágy, lelkesedés sugár­zik a vajdácskái dolgozó parasztok ról. Készülnek a tavaszi és a nyári nagy csatára. Tisztogatják, csáváz­zák a vetőmagot, hogy mire a ta­vasz kivirul, földbe tehessék. Ez magatartás igen sokat bizonyít. A munkakedv már egymagában is eredmény, de hogy a vajdácskaiak valóban többet, jobbat és olcsóbban akarnak termelni, arra elég egy-két példát megemlíteni. Az 1953 decemberi párthatározat előtt a községben 160 kataszteri hold földnek nem volt gazdája, parlagon hevert. Most? — Amint mondják: „Ha emelete lenne a földnek, azt is megművelnénk“. Azelőtt a talajerő utánpótlását sem biztosították, mind­össze 300 kataszteri holdat trágyáz­tak meg. Az idén a dolgozó parasz­tok 90 százaléka kihordia az istálló­trágyát a vetések alá. Más jelek is bizonyítják a terme lési kedv megnövekedését, A köz­ségben a dolgozó parasztok az utöo bi évben 20 ekét, 20 boronát, 5 ve­tőgépet, 30 ekekapát és sok egyéb mezőgazdasági felszerelést, kapát, kaszát vásároltak. Azelőtt 6 éven át nem vásároltak annyit, mint most. Növekedett a termelés is. 1953-ban a község dolgozó pa­rasztjai és a termelőszövetkezet tag­jai összesen 9221 mázsa kenyérgabo­nát termeltek, 1954-ben pedig 9688 mázsát, tehát 400 mázsával többet Az idén még nagyobb eredményt akarnak elérni. Megértették a vaj­dácskaiak a párt politikáját é'" szív- vel-lélekkel harcolnak is megvalósí­tásáért. De még jobban is harcolná­nak, ha a pártszervezet vezemé. irá­nyítaná őket. Sajnos a pártszervezet nem motorja a faluban a munká­nak, alig ad életjelt magáról. Pedig nagy szükség lenne a pártszervezet munkájára a mezőgazdaság fejlesz­téséhén, az új módszerek elterjesz­tésében. Vajdácska községben még mindig idegenkednek a dolgozó parasztok a műtrágya használatától. Tavaly pél­dául csak 80 mázsát vásároltak a községben, a helyi tanácsnak sokat kellett küzdenie azért, hogy 20 ka­taszteri hold legelőn elszórják a pé- tísót.- — Minek ez, csak kiégeti a füvet, aztán majd járhatnak haza a tehe­nek üres gyomorral — mondogatták egyesek. Persze, mondani sem kell, hogy ahol pétisóztak, ott magasra nőtt, szép dús lett a fű. Az idén már 100 holdon szórtak el pétisót. S ha a pártszervezet szorgalmazná a műtrá­gyázást, ismertetné annak előnyét nem idegenkednének annyira tőle a parasztok, mint jelenleg. Vajdácska mindig híres volt zöld­ségtermeléséről. Ha a környékbeli falvak dolgozói összetalálkoztak ve­lük, azzal tréfálták őket: „No, me­gyünk hozzátok „iborkát“ enni“. És ez nem is volt egészen tréfa, mert a vajdácskaiak valóban örömmel ter­melik az uborkát. A múlt évben pél­dául több mint 300 ezer forintot jö­vedelmeztek a zöldségfélékből. Eb­ben az évben is 70 kataszteri hold földre kötöttek zöldségtermelési szerződést. Vannak helyes kezdeményezések. Lovas János és Demeter János dol­gozó parasztok 10 hold földön öntö­zéses zöldségtermeléssel kísérleted­nek. Hátha még többen is összeáll­nának! De a pártszervezet ennek sem tulajdonít jelentőséget. Pedig a faluban sok jó elgondolás van arról, hogy fejlettebb módszerekkel több, jobb zöldséget termeljenek. Igen jó! tudják, hogy a zöldségtermelés jól jövedelmező ága a mezőgazdasúg­nak. Különösen városok, ipartelepek közelében kifizetődő. Dicséretes te­hát minden olyan kezdeményezés, amely azt célozza, hogy kihasznál­janak minden talpalatnyi földet. A terület jobb kihasználásával több zöldség iut a városnak, s növekszik a termelő jövedelme. Ezt kellene népszerűsítenie a pártszervezetnek. Sajnos nem tesz ennek érdekében semmit. Vajdácska községben jól működő gazdakör van. A falu dolgozói gyak­ran látogatják, hosszasan elbeszél­getnek a problémákról. Az utóbbi dobén állandó vita folyik arról, hogy mit volna helyesebb a község határában termelni? Lovas János a burgonya- és zöldségfélék termesz­tését tartja észszerűnek. Bokorovics András pedig a gyümölcsfák telepí­tését. A talaj mind a kettőnek meg­felel. Sajnos, a viták meddők ma­radnak, mert a pártszervezet ebben sem segít, nem ad tanácsot a gaz­dáknak, közönyös szemlélője az ese­ményeknek. Nem karolja fel a he­lyes kezdeményezéseket, javaslato­kat. A község gazdái például elhatá­rozták, hogy permetezőbrigádot ala­kítanak, mely kivétel nélkül minden udvarban és kertben bepermetezi a gyümölcsfákat. Tervbevették ko­vácsműhely építését, hangos híradó felszerelését, átjáróhidak építését, csemetefák ültetését, sportpálya építését stb., javarészt társadalmi munkával* Igen fontos tennivalók ezek, amelyek lényegében a helyi, községi politikát jelentik és n meg­valósításra való mozgósítás lenne a pártszervezet legfontosabb feladata. De a pártszervezet vagy nem érti, vagy nem akarja megérteni ezt, a doigozó parasztok pedig várják se­gítségét. Hogy miért nem foglalkozik a fontos tennivalókkal a pártszervezet, arra az a magyarázat, hogy nem szilárd a pártvezetés. Egyedül a titkár elvtárs, Váradi Fe­renc végezné a feladatot — ha tud­ná, de mert egyedül van, képtelen rá, másrészt pedig nemrég válasz­tották meg és még nincsenek gya­korlati tapasztalatai. Száz szónak is egy a vege, nem az események tétlen szemlélésére, ha­nem tevékeny pártmunkára van szükség. Ehhez persze az kell, hogy végre felébredjen a pártszervezet, és érezze felelősségét a párt a kormány határozatának végrehajtásáért. Fon­tos. hogy kellő támogatást adjon a dolgozó parasztok kezdeményezései­nek, javaslatainak és nagyobb biza­lommal legyen irántuk. Ha így cse­lekszik a pártvezetőség, a vajdács­ka lak egységesen felsorakoznak kö­ré je. TÖRÖK ALFRED Péntek reggel érkeznek Zalaegerszegre a sorsolási kereke K A -IV. békekölcsön vasárnapi sorsolásának legfontosabb kellékeit, a sorsolási kerekeket és a technikai felszerelést csütörtök este külön te­hervagonban indították útnak Zala­egerszeg felé. A kerekek a sorsolási bizottság két tagjának kíséretében a kora reggeli órákban érkeznek meg a sorsolás színhelyére, a zalaeger­szegi ruhagyárba. (MTI) A DIMÄVAG Gép gyár hivatalháza. JLtaelezőuik írják Megyénk földművesszövetkezeteinek tagjai, a közelmúltban tar­tották az évvégi eredményt ismertető tag- és küldöttgyűléseket. A tag­ság örömmel vette tudomásul, hogy a szövetkezeti boltok az elmúlt év­ben eredményesen működtek, amely megmutatkozott a bőséges áruellá­tásban és az . udvarias kiszolgálásban is. A földművesszövetkezetek messzemenően kielégítették a dolgozók igényeit. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes szövetkezetek jelentős tiszta jöve­delemmel zártak. A mezőkövesdi földművesszövetkezet például i millió 600.000 forint nyereséggel zárta az évet, tagjainak jelentős visszatérítést fizetett. Sok szövetkezeti tag 500—600 forint visszatérítést kapott. En­nek láttán a taggyűléseken sok dolgozó paraszt kérte felvételét. A me­zőkövesdi földművesszövetkezetben a közgyűlés után 180 új tag jelent­kezett és több mint 10.000 forint részjegyet fizettek be. Ezzel tovább növelték a földművesszövetkezet ötmillió forintos vagyonát. A küldöttgyűléseken a tagok sok értékes javaslatot ’tettek » dolgozók fokozottabb áruellátása érdekeken. KASSAY FERENC tudósító Gazsó Pál hangácsi középparaszt évi tojás-, baromfi-, sertés- és vágó­marhabeadási kötelezettségének már február végére eleget tett. Felszaba­dulásunk 10. évfordulójának tiszte­letére vállalta, hogy I. és II. ne­gyedévi tejbeadását április 4-re tel­jesíti. Példáját követve, sok hangácsi dolgozó paraszt tett felajánlást, hogy évi húsbeadási előirányzatá­nak április 4-re eleget tesz. Ezek kö­zött van Szűcs József, Román Ist­ván, Szeghő Tamás, Csordás János és Lipták Mihály dolgozó paraszt. SZIKORA JÓZSEF begyűjtési megb. Az ózdi durva- hengerdében az áruter­melési tervet már hóna­pok óta egyenletesen teljesítik. Novemberben 102.9, decemberben 108.5, januárban 105.3, februárban pedig már 108.4 százalékos tervteljesítést jelentettek. De a hengersorok kihasználása és a termelékenység növekedése még nem kielégítő. Az önköltség ala­kulása sem a legkedvezőbb. A durvahengerdei áruk önköltségét közel 00 százalékban a felhasznált acélöntecsek mennyi­sége jelenti. Ez a körülmény megszabja az ön­költség csökkentésére irányuló tevékenység súlypontját: az öntecsfelhasználás fajlagos érté­kének csökkentését. Az összes hengersorok közül a blokksoron van a legnagyobb termelés, ezért itt különösen nagy jelentősége van a fajlagos öntecsfelhaszná­lásnak. Nézzük meg, hogy a 100 kilogrammos se- lejtmentes buga előállításához mennyi anyagot használt fel a blokksor 1954-ben és 1955-ben: 1954. első félévének átlaga 120.4 kg. 1954. III. negyedévében 118.6 kg. 1954. IV. negyedévében 124.6 kg. 1955. január hóban 120.2 kg. 1955. február hóban 120.3 kg. Az elmúlt év novemberében szigorú rendsza­bályokat vezettek be az ózdi durvghengerdében, különösen a blokksori ollóknál, amelyeknek munkájától függ a minőség alakulása. Az volt a feladat, hogy a selejtet a továbbgyártásból már a blokkollónál kivonják. A szigorú rendszabályok hatására ugyan az utolsó negyedévben megtorpanás mutatkozott, januárban és februárban már fejlődést mutatnak a számok. Az új év első két hónapjában közel 2 millió forintot takarítottak meg. Nem szabad azonban megelégedni az elért eredményekkel. A brigád megállapította, hogy a selejtnek további 1—3 százalékos csökkentésére is megvan a le­hetőség. Ha a technológiai előírások szerint dol­goznak, csupán március hónapban közel félmil­lió forintot megtakaríthatnak­Természetesen nemcsak a blokksoron lehet gazdaságosan termelni, hanem a többi henger­soron is. Különösen a lemezsoron ajánlatos ez, mivel az egyik legértékesebb hengerelt áru itt készül. Ha a dolgozók márciusban csak egy szá­zalékká) megjavítanák a fajlagos anyagfelhasz­nálást, ez 100 ezer forintos megtakarítást jelen­tene. Jelenleg a lemez előállításánál az anyag­felhasználás nem gazdaságos. 1954. harmadik negyedévében 100 kilogramm lemez előállításá­hoz átlagosan 150 kilogramm anyagot használ­tak fel. (!) 1955. januárjában már csak 145 kilogram­mot használtak fel. A további lehetőségek adva HATODIK NAP vannak a még jobb eredmények eléréséhez. Az önköltség csökkentése és a tervszerűség szempontjából nagy jelentősége van az öntecsek hengerelhetőségének is. Ezen múlik elsősorban, hogy minőségileg milyen hengerelt árut készít az üzem. 1954. második felében például az ösz- szes feldoigozott öntecsekből — a másodrendű áru 27.3 százalék volt. 1955. januárjában már 14.6 százalék lett. Ez a minőségi javulás azonban még korántsem kielégítő. További ered­ményeket lehet elérni, ha a hengerlés techno­lógiájától egyetlen esetben sem térnek el. Az önköltség csökkentésének másik fontos területe a másodrendű minőségi áru mennyiségé­nek csökkentése. Ezen a téren már mutatkoznak értékes eredmények. 1954-ben a koracéloknál a termelésnek mintegy 30 százalékát másodrendű áruk tették ki. (!) E hibát felületi repedések okozták. Belányi Elemér gyárrészlegvezető he­lyettes és Póhl László üzemfőnök vezetésével az üzem műszaki és fizikai dolgozói megszervezték a köracél hideg állapotban való felülvizsgálá­sát. Ez lehetővé telte, hogy a koracéloknál 20 százalékkal csökkent a másodrendű áruk menv- nyisége. A napokban üzembe helyeztek egy hán­tológépet, — melyet a karbantartóműhely la­katosai készítettek. — Most a selejtes felületű koracélokat lehántolják s így azokat elsőosztá- lyu áruként értékesíthetik. Ezzel mintegy 400.000 forintot megtakarítottak. A szép eredmények mellett igen szem­betűnő hiba a rezsianyagokkal vajó rossz gaz­dálkodás. Például 1954. decemberében a tarló külső szánka meghajtó szerkezetéhez hirtelen in­dítású, úgynevezett „megterkapcsolót” építettek be. Ezt igen hélyesen tették, mert meggyorsí­totta a termelést. A viljamosüzeni azonban nem számolt a körülményekkel. A többszöri figyel­meztetés ellenére sem vizsgálta felül a kapcso­lók működését. A gyors indítás és a rándítások miatt üzemzavar üzemzavart ért és a beépítés napjától mintegy lll.öOO forintos kár keletke­zett. E példák azt mutatják, hogy a termelékeny­ség növekedéséve) nem haiad párhuzamosan az önköltség csökkenése. Ezért a további hibák el­kerülése végett a brigád a következőket java­solja: 1 AZ ANYAG FAJLAGOS FELHASZNA- L‘ LAS AB AN. A gyártási utasításokat minden esetben hajtsák végre. Ellenőrző próbát minden neg.ve­dik darabból vegyenek ki és esetenkint a kész­előtti és harmadelőtti szú­rások méreteit is vizs­gálják felül. Igen fon­tos a hengersorok mun­kaszervezése és ütemezé­se, valamint az előnyuj- tóknál a méretre való pontos beállítás s annak ellenőrzése. Szigorúan be kell tartani a méret- tűréseket. 2. A MINŐSÉG MEGJAVÍTÁSÁBAN. A technológiai előírások pontos betartásá­val a minőség megjavul. Ennek érdekében, fő­leg a blokksori előnyujtásnál az első üregből a második üregbe 325—330 milliméternél szélesebb vassal, a második üregből a negyedik üregbe 195 mm-tői vastagabb vassal átmenni nem sza­bad. A triósori platina felületének megjavítása érdekében igen fontos a sáberolás és a nagy­nyomású vízzel való revétlenítés ellenőrzése. A finomgyári buga hengerlésénél különösen a be­hengerlés csökkentése érdekében a rautába tör­ténő élreállításra és a beadásra fordítsanak na­gyobb gondot. O A KEMENCÉK GAZDASÁGOSABB TÜZELÉSE: Az önköltségnek igen jelentős részét a me­legítésre felhasznált fűtőanyagok, a kemence­építési és karbantartási anyagok teszik. Ha na­ponta csak egy százalék gázt takarítanak meg, úgy az márciusban közel 50 ezer forintos ön­költségcsökkentést jelent. Ha fűtőolajból is csak egy százalékot takarítanak meg naponta, ez ha­vonta közel 25 ezer forint nyereséget tesz lehe­tővé. A brigád véleménye szerint azonban 2—4 százalékos megtakarítás lehetősége is fennáll! Egy kemence átépítése közel egymillió f o­rintba kerül. A jó kemenceápolás meghosszab­bítja a kemence élettartamát. Ezzel is sokat le­het megtakarítani. Biztosítsák a beérkező és a távozó anyagok pontos mérlegelését Is. Még mindig előfordul, hogy a beérkező és az üzemből kimenő anyagot nem mérlegelik. De még a kimenő kész áruk mérlegelése sem tökéletes. A használt vagon­mérlegek elavult tipusuak, nem felelnek nie<! !-i követelményeknek. Az új mérlegek már a gyám­ban vannak, beépítésük azonban késik. Vajon miért! A durvahengermű dolgozói a felszaba­dulási versenyben értékes vállalásokat tettek az önköltség csökkentésére, ezért vegyék figyelembe a brigád javaslatait és a siker nem marad el. Holnapi számunkban a finomhengermű dol­gozóinak önköltségcsökkenlési mozgalmáról adunk tájékozA'té«* A sárospataki legeltetési bizottság a felszabaüulas 10. évfordulója tisztele­tére versenyre hívta a megye községi legeltetési bizottságait. Vállalja, hogy a város 1600 holdas legelőjén a gyomtalanítást elvégzik; szakaszos legeltetéssel 22 bika részére az egész évi szálastakarmányt, 120 hold feltört legelőn termelt árpából, zabból és kukoricából pedig 12 sertés­apaállat részére az egész évi abrak­takarmányt biztosítják. A legelőterü­letet 200 holdon' műtrágyával, 500 hol­don fektetéses trágyával megjavítják. Tavasszal 500 holdon fogasolást is vé­geznek, 30 holdon pedig erdősávot ül­tetnek a legelő megvédésére. 20 kutat és itatóvályút, valamint a gulyalege­lőkön lévő karámokat és hodályokat még a kihajtás előtt megjavítják, rendbehozzák. NEMES ISTVÁN a legeltetési bizottság elnöke A Borsodmegyei Húsipari Válla­lat dolgozói jó munkával készülnek felszabadulásunk 10. évfordulójára. A február második dekádjára vál­lalt 91.392 forint megtakarítással szemben 165.000 forintot takarítot­tak menj a vágási és gyártásközi valamint a zsírkiolvasztási nyereség növelé­sévé». TÓTH FERENC Borsodmegyei Húsipari Vállalat Nem tudom, kinek a hanyagsága, nemtörődömsége miatt már hosszú hó­napok óta elnézik, hogy a miskolci Szemere-uicában a Pálma-mulató kör­nyékén reggelenkint a fákat védő vaskoriatok feldöntve a járdára, sőt nem egyszer a villamossínre fektetve hevernek. Ugyanakkor több fiatal fát találtak derékbatörve, kicsavarva, A hatóságok lépjenek fel erélyesen a. mulató környékén a nép vagyonát, rongáló, felelőtlen személyek ellen. TAT AU SANDOH vasgyári dolgozó Ez év januárjában a szakszervezet háromhetes ingyenes üdültetésén vettem részt Hévizén. A kitűnő kör­nyezet. a jó ellátás, az orvosok gondos kezelése nyomán egészség' állapotom igen sokat javult. Ottlc tem alatt sokat gondoltam arra. hogy a régi, kapitalista világba« talán sohasem láttam volna meg ezt a szép vidéket. A múltban » kiváltságosok dőzsöltek mulattak ezen a helyen. Ma dolgozó társaim megérdemelt munka után az or­szág legszebb üdülőjében pihenhe­ti’’ ’•> * -í fáradalmait Az üdülőből nagyon sok szép emlékkel (•,. Me« is fogad­'* ■ '» Mi'ön in)>hnn Hol" gozom. hogy munkámmal a béke­tábort erősítsem. Ezúton mondok köszönetét pártunknak és a szak- szervezetnek. amely lehetővé tette szamomra a Kellemes pinencst cs ''v h’ t. _ KOVÁCS BERTALANNÉ kcrsitakarí.'ónő, szerencsi fűtőház NÉPGAZDASÁGUNK ÉkDEKE: AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE Olcsóbban, gazdaságosabban termel az ózdi durvahengerde

Next

/
Thumbnails
Contents