Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

r Rákosi Mátyás eivtars felszólalása a járási parttitkárok országos tanácskozásán Másként kell ezt, mezőkövesdi elvtársak! CfriekÁ J ÁZ MPP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ä.I. evtol.ya ii 73. szaui Ára 50 fillér Miskolc. 1955 március 27, vasárnap fi háborús mesterkedik újabb súlyos kudarca A hidegháború legfőbb irányítói újabb rohamot indítottak az elmúlt napokban. A francia köztársasági tanácsra, az osztrák kormányra és parlamentre kifejtett újabb nyomás, az atomhisztéria fokozott szitása, a Tajvan körüli katonaa és diplomá­ciai mozgolódások, a genfi megálla­podások felrúgására szőtt nyiltszini összeesküvés, a koreai semleges fel­ügyelő bizottság feloszlatására irá­nyuló amerikai lépések és végül a célzatosan «megíésült- jaltai okmá­nyok közzététele — mind beletartoz­nak ebbe a rohamba. A cél: minden erővel megakadályozná a nemzetközi feszültség enyhítését, s növelni »a kényes kérdések« és »veszélyes helyzetek« számát a világiban. Az »eröpolitika« felkent hi vetnek dbben a központosított erőfeszítésé­ben előkelő hely illett meg a jaltai •okmányok» közzétételét. Ezekről a nagy part felvert doku­mentumaikról maga az amerikai kül­ügyminisztérium sem állítja, hogy pontosak, teljeseik és minden tekin­tetben hivatalosak. A dolgok lénye­ge azonban nem ebben rejlik, ha­nem abban: miért éppen most tet­ték közzé az amerikaiak ezeket az okmányokat ? Az 1945 februárjában tartott jaltai (krimi) háramló atalmi konferencia történelmi jelentőségű határozatai i— minit a Pravda cikke hangsúlyoz­za — jelentős lépéssel vitték előre a hitlerelienes koalíció győzelmét a második világháborúban. Egyszers­mind alapot jelentettek a három nagyhatalom háború utáni eredmé­nyes együttműködéséhez a béke, a népek biztonsága érdekében. Aligha kell bizonygatná, hogy Dul­les és társai nem azért bocsátották most nyilvánosság elé ezeket az ok­mányokat, hogy a jaltai határozatok oekés együttműködést sugárzó szel­lemét megerősítsék. A kétkötetes okmánygyüjitennény anyagából. a közzétételt követő nyilatkozatokból és sajtókomrmentárokból félreérthe­tetlenül káderül, hogy a szándék valóban egészen más volt. Az első, a közvetlen cél az egykori amerikai elnök, Roosevelt, s ezen keresztül Roosevelt pártjának, a demokrata pártnak a lejáratása. A jelenleg kor­mányon levő köztársasági párt évek óta szeretné már elhitetni az ame­rikai közvéleménnyel, hogy Roose­velt Jaltában «túl sokat engedett az oroszoknak», s nem törekedett elég­gé «a nyugati világ egységének biz­tosítására». Duiles és a többiek leiki szemei előtt egy gyümölcsözőnek bizonyul­ható belpolitikai manőver lebegett tehát első helyen, amikor elhatároz­ták ezeknek a «gondosan megválo­gatott» iratoknak a közzétételét. A döntő csapást a nagyhatalmak együttműködésének elvére, a tár­gyalásaik szükségességének gondola­tára akarták azonban mérni. A vi­lág mai bajaiért, a feszült és sok­szor félelemmel terhes nemzetközi légkörért Jaltára, Potsdamra s ezen keresztül a nagyhatalmi tárgyalások­ra, végeredményben pedig a Szov­jetunióra akarják hárítani a fő fe­lelősséget. A szóbanforgó okmányok közzétételével azt szeretnék bizonyí­tani: «íme, hiába tárgyaltunk Jal­tában. ma mégis háborús szelek fújnák a világon. Nem tárgyalni kefl tehát, hanem erőfölényre szert terem, hogy azután rákénvszeríthes- sük akaratunkat az oroszokra.« Ugyanakkor az említett okmányok igen kínos fényt vetnek az angol és amerikai imperializmus háború­alatti vetélkedésére és újra felidézik Churchilü/nek azokat a kijelentéseit, amellyel ma az egész hivatalos an­gol politika szembenáll. Ezeknek az amerikai dokumentumoknak a szö­vege szerint Churchill Jaltában a vétójog fontosságáról, a nagyhatal­mak háború utáni együttműködésé­nek elengedhetetlen ségéről beszélt, s azt hangsúlyozta, hogy mindenké­pen meg kell törni a német milita- rizmust és meg kell akadályozni, hogy a Ruhr-vidék ismét a német agresszív célok eszköze lehessen. E feljegyzések arról is tudni vél­nek, hogy Roosevelt Hongkongnak az angoloktól való elvételét és a kínaiakhoz való visszajuttatását ja­vasolta. Ghurchillel szemben elle­nezte Indokína visszajuttatását a francia gyarmatosítók kezébe és fal­taiéban háttérbe akarta szorítani az angolokat Távol-Keleten. Másrész­ről a közzétett okmányok Churchill- nek nem egy olyan megjegyzését örökítették meg, amelyben mély gúnnyal és bántó cinizmussal be­szélt a lengyelekről, a franciákról és más népekről. Mindezek a tényék érthetővé te­szik Churchill alsóházi ingerülthan­gú tiltakozását, s a Timesnak azt a megjegyzését, hogy ezeket az irato­kat »helytelen módon és helytelen indokból dobták a nyilvánosság po­rondjára«. Az idézett események fé­nyében nincs mát csodálkoznunk te­hát, ha a londoni konzervatív Daily Mail így összegezi véleményét: »Dulles elsőrendű súlyosságú diplo­máciai baklövést követett el, amivel gyönyörűséget okoz ellenségeinknek, s kétségbeesést barátainknak .. .« S ugyanígy megérthetjük, hogy a már említett People miért írta a kö­vetkezőket: »Dulles a jaltai iratok közzétételével elnyerte a világ első­számú baklövő bajnokának a cí­mét«. Hogy mennyire ez a hidegháborús szándék rejlik ezéknek a jegyző­könyveknek és magánfeljegyzések­nek a nyilvánosságra bocsátása mö­gött, azt magárnak a nyugati polgá­ri sajténak a megjegyzései tanúsít­ják a legékesszólóbban. »Ez az eljá­rás — írja a londoni People — végső bizonyítéka annak: Dulles nem akar tárgyalni a Szovjetunióval, ha­nem mindem reményét a hidrogén­bombába és abba a feltevésbe veti, hogy az amerikai nép hajlandó har­madik világháború kockázatát vál­lalná.« Az amerikai külügyminiszSbéríum lépésének nemzetközi visszhangja azt mutatja azonban, hogy az elmélet és a gyakorlat nem a legsikereseb­ben fedi egymást Dulles diplomáciá­jában. Mivel lenne magyarázható különben az az óriási felzúdulás, sziszegés és fogcsdkorgatás, amellyel például az angol burzsoá sajtó fo­gadta ezeknek az okiratoknak a közzétételét? Az amerikai demokra­ta párt iránti együttérzéssel? Ez ne­hezen elképzelhető. A nemzetközi fe­szültség csökkentésére ir ányuló hajt­hatatlan törekvéssel? Ez még ke­vésbé valószínű. Másutt kell tehát fkeresni a magyarázatot. Az említett okmányok »közhírré tétele«, mint kiderült, semmit sem ártott a Szov­jetunió nemzetközi tekintélyének. Semmi olyan tényt, vagy hivatalos megállapodást nem tudtak előkoto- rászni, amely ellentmondana az is­mert nemzetközi egyezményeknek, vagy ameűy szembenállna a Szovjet­unió korábban és ma is vallott meg­egyezésre törekvő politikájával. Ezt a bosszantó körülményt a tekinté­lyes londoni Times is elismeri szo­katlanul kesemyééhangú vezér­cikkében. Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről A magyar békeharcosok nagy se­regszemléje: a IV. magyar békekon­gresszus után is országszerte tovább folyik a tiltakozó aláírásgyűjtés az atomháború és a nyugatnémet fel­fegyverzés ellen. Az aláírások száma 1955 március 26-án 4,987.400 volt. A békebizottságok, a békemozgalmi aktivisták a IV. magyar békekon­gresszus adta újult erővel folytassák a tiltakozó aláírások gyűjtését. Jus­sanak el minden otthonba s nem el- teetve, hanem türelmes meggyőző bevaj gyűjtsék ®z atárrások újabb millióit. Mindenütt magyarázzák meg az aláírásgyűjtés jelentőségét, mond­ják el: miért van szükség a jelenlegi nemzetközi helyzetben minden ember nyílt kiállására, száz- és százmilliók egységes fellépésére. A tiltakozó alá­írásokat pecsételjék meg a minden­napi munkában elért áj sikerek, a béke magyar harcosainak aláírásai is, béketettei is tükrözzék népünk el­szánt békeakaratát, amelyről a ma­gyar nép küldöttei beszámolnak majd a helsinki béke-vf!ágkalalkozón. DICSŐSÉG A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLYNAK, DOLGOZÓ NÉPÜNK VEZETŐ EREJÉNEK . „Tovább folytatjuk a versenyt a tizedik szabad május 1 ® Dácdó Lajos ózdi középsori brigádjának felhívása az ország finomhengerészeihez Több mint egy hót választ el ben­nünket április 4-től, a felszabadu­lás 10. évfordulójának nagy ünnepé­től. Még be sem fejeződött a min­den eddigit felülmúló nagy verseny, a felszabadulási serlegért és az él­üzem címért folyó küzdelem, — még nem tudni, ki lesz a győztes, de Öz- don, a megye második ipari felleg­várában a finomhengerészek máris a követlkeaő feladatokra készülnek. A nagy évfordulóra tett vállalá­sait teljesítve, Dándó Lajos közép­sori brigádja újabb felajánlásokat tett és a következő versenyfelhívást intézte az ország finomhengerészei­hez: „Mi, az Ózdi Kohászati Üzemek finoniliengerdéjének dolgozói Dán­dó Lajos középsori hengerész és ke- meneés brigádjának tagjai, az el­múlt tíz évben minden nap tapasz­taltuk szeretett pártunk és kormá­nyunk gondoskodását, a baráti Szovjetunió segítségét. A kényel­mes. új munkáslakások, az új mű- utak, a Béke-kert, az új kenyér­gyár, a vidéki dolgozókat szállító munkásautók, az új kórház, a böl­csődék, az üdülők. — egyszóval a népi demokrácia vívmányai Özdon. mind-mind a mi érdekünkben lé­tesültek. Tudatában vagyunk mind­annyian annak is, hogy csak akkor vásárolhatunk többet, ha többet termelünk. Akkor vásároltattunk olcsóbban, ha olcsóbban termelünk. Csak akkor vásárolhatunk jobbat, ha jobbat termelünk, ha csökkent­jük a selejtet, takarékoskodunk az anyaggal, ha gazdaságosan terme­lünk! Mi, a Dándó finomhengerész brigád tagjai most elhatároztuk, hogy az eddiginél is több, jobb és olcsóbb hengerelt árut adunk a népgazdaságnak. Elhatározásunk szilárd alapja, hogy április 4. tisz. leletére tett versenyvállalásainkat hiánytalanul teljesítettük. Valamennyien egyetértünk pár­tunk Központi Vezetőségének már­ciusi határozatával, azt magunké­vá tesszük és minden erőnkkel harcba száliunk megvalósításáért. Ezért pártunk, kormányunk és a nagy Szovjetunió iránt érzett sze­retetünk jeléül, eredményeinket növelve tovább folytatjuk a ver­senyt a tizedik szabad május 1„ a nemzetközi proletariátus nagy ün­nepe tiszteletére, egyúttal verseny­re hívjuk az ország összes finom­hengerész brigádjaik A verseny­ben a következőket vállaljuk: 1 Április havi tervünket 103 ' százalékra teljesítjük. 9 A részleges selejtet 0.30, a "• teljes selejtet 0.10 százalék alatt tartjuk. ‘i A programszerűséget 96 szá- zalékra megvalósítjuk. Elvtársak! Finomhengerész bri­gádok! Várjuk csatlakozásotokat, hogy további termelési eredményekkel, első féléves tervünk minden rész­letében való teljesítésével harcol­hassunk a KV márciusi határoza­tának maradéktalan megvalósítáa sáért.’’ Farkaslyukon a vasácsolás bevezetésével 8 ezer folyóméter bányafát takarítónak meg A farkaslyuki bányaüzemnél már egy évvel ezelőtt elhatározták, hogy áttérnek a fő- és melllékvágatokon a vasácsolás alkalmazására. A kez­deti nehézségek leküzdése után a vasácsolás bevezetése szép eredmé­nyeket hozott. A TH-gyűrű movil- lek alkalmazásával közel 2 ezer fo­lyóméter vágatot ácsoltak át, amely­ikei mintegy 8 ezer folyóméter kül­földről importált bányafát takarí­tottak meg. Nyílt taggyűlésen határoztak a domaházi kommunisták Mi domaházi kommunisták egyetértünk a Központi Vezetőség ha­tározatával, egységesen harcolunk annak meg valósításáért, Nyílt taggyű­lésünkön elhatároztuk, hogy a határozatra jó munkával, az állampolgári kötelezettségek példamutató teljesítésével válaszolunk. Ezért elhatároztuk, hogy: mi domaházi kommunisták a tavaszi munkát hat nap alatt el­végezzük. Az állampolgári kötelezettségek első félévi előírását határidő elő ti egy hónappal, május 1-re teljesítjük. A nyílt taggyűlésen résztvevő S0 pártonkívüli dolgozó paraszt re csatlakozott elhatározásunkhoz és kérték, írjuk, meg a Központi Vezető­ségnek, Rákosi elvtársnak, hogy ők is egyetértenek a KV határozatával, jó munkával válaszolnak a párthatározatra. DOMAHÁZA KOMMUNISTAt Ózdi munkásteleségek példamutatása Levél a megye és a járás asszonyaihoz Mi, ózdi asszonyok, munkásfelesé­gek az elmúlt héten beléptünk a III. kerületi Rákóczi termelőszövetke­zetbe. így akarjuk segíteni a Köz­ponti Vezetőség határozatának, megvalósítását, így akarjuk erősíte­ni a munkás-paraszt szövetséget. Látjuk, hogy a szocializmust csakis a nagyüzemi mezőgazdálkodás révén lehet felépíteni, ezért minden erőnk­kel támogatjuk a termelőszövetke­zeti mozgalmat. A termelőszövetkezetekben nagy lehetőség van a boldogulásra, aki jól dolgozik, becsülettel eleget tesz kötelességének megtalálja számítá» sát. A szövetkezetben dolgozó asz- szonyok azt mondják, hogy soha nem mennének vissza egyéni gaz­dálkodónak, meg vannak elégedve helyzetükkel. Múlt évi keresetük olyan volt, mint a jó középparaszt jövedelme. Elhatározásunkat válasznak szán­tuk a Központi Vezetőség márciusi határozatára. ígérjük, hogy a mun­kában példamutatással, felvilágosí­tó szóval azon iparkodunk, hogy minél több asszony álljon közénk, lépjen be a termelőszövetkezetekbe. Felhívjuk a megye, a járás összes asszonyait, a munkás-bányászfelesé- geket, kövessék példánkat. Mi párt­tagok, MNDSZ aktívák tudjuk, hogy a Központi Vezetőség határozatát szavakkal megvalósítani nem lehet: hazafias tettekre van szükség! MASZLÁK JÓZSEFNÉ, SÄFI LÁSZLÓNÉ, KOVÁCS LAJOSNÉ, STÁRÁZSA FERENCNE. Akik a második felajánlásukat is teljesítettén Stricz Zoltán DlSZ-briyádja a somsályi bányaüzemben április t tiszteletére tétt vállalását március 1-re teljesítette. Ekkor újabb 20 folyóméter kihajtására tett ígéretet. Március 23-án jelentették, hogy ezt a felajánlást is teljesítették. A bá­nyánál az MTH másodéves tanulói­ból most szerveznek egy nagyobb létszámú DISZ-brigádot, melynek vezetésével Stricz elvtársat bízták meg. Dobos L. Károly elővájási bri­gádja szintén közeledik második, vállalásának teljesítéséhez. Az ígért 10 folyóméter vágatkihajtásből # folyómétert már teljesített. Papp Cs. János brigádja ugyancsak az elsők között harcol felajánlásának teljesítéséért. Jó munkaszervezéssel 120 százalékra teljesíti tervét. A nagyszerű eredményekhez nagy. ban hozzájárul, hogy a bányában újra megindult a péntek-mozgalom. ☆ Meg kezdődött a tavaszi vetés.

Next

/
Thumbnails
Contents