Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
r Ölezer forint Készülődés a tavaszra a ricsei traktorosok közitt Éjszakai ellenőrzésen a miskolci utcákon J AZ MDP BOR SÓD - A BAU 3 - 2EMP LÉN MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 37. szám Ára Síi miér Miskolc, 1955 február 13, vasárnap A falusi ifjúság íelszaba dulási versenye A FELSZABADULÁSI VERSEMY SIKERÉÉRT A falu ma éli a szocialista felvirágzás legjelentősebb időszakát. Mezőgazdaságunk ügye jó kezekben van, jó úton halad. Az elmúlt másfél esztendő, a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározat, egész népünk összefogása e mezőgazdaság fejlesztése érdekében, fordulópontot jelentett a falu életében. S a másfél esztendő eredménye, amely ma már tisztán, világosan felmérhető, azt bizonyítja, hogy a meg kezdett úton kell tovább haladnunk, csak még biztosabb, még gyorsabb léptekkel. A megnövekedett termelési kedv egyik igen szép bizonyítéka, hogy az elmúlt hetekben hatalmas tért hódított megyénk minden községében a felszabadulási munkaverseny. Termelőszövetkezetek, egész községek csatlakoztak a munkásosztály ünnepi versenyéhez. Egyénileg dolgozó pa. Tasztok tanácsüléseken, falugyűlése ken hívták egymást párosversenyre. A verseny nagy célja: élenjáró módszerekkel többet, jobbat termelni. Kijavítani időre a mezőgazdasági munkagépeket, beszerezni s kitisztítani, előkészíteni a vetőmagot a csávázás. hoz. Amint lehet, azonnal vetni, — nem a régi, évtizedeken át követett hagyományos naptár, hanem a tudományos kutatás megállapította táblázat szerint. Versenyszerződést kötöttek és kötnek a talaj megjavítására, a műtrágya használatára. Számon is kérik egymástól, ki mit tett a szaváért. Idős, koros emberek versenyeznek fiatalos lelkesedéssel, mert a munkának van értelme, célja. Olyan célja, amely minden becsületes ember szívének kedves, amelyet minden dolgozó paraszt a legteljesebben magáévá tesz. Tűnnek ellenére nem lehet azt mon. dani, hogy a falu felszabadulási Versenye már hibátlan, hogy nem lehetne többet tenni a cél érdekében. A falu felszabadulási versenyéből még hiányzik a falusi ifjúság, a falusi DISZ-fiátalok kezdeményezése. A fiatal tud legjobban lelkesedni, Csák az útmutatást, acél megjelölését kéri az idősebbektől, a tapasztaltabbak föl. Megyénk falvainak, felszaba «futási versenye, az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy: a falusi fiatalság még mindig nem talált magára. Még mindig nem zökkent kerékvágásba. A falusi DI8Z- ezervezetek még nem vetkőzték le a közönyösséget, éppen legjelentősebb ügyünk, a több. a jobb termelés iránt. Tagadhatatlanul van javulás a falusi DISZ szervezetek életében, a falusi fiatalok tevékenységében. Igen sok helyen erősebb lett az ifjúsági szervezet. Eljárnak már a DlSZ-holyi- ségbe, kultúrműsort tanulnak, kultúr- versenyre készülnek. Lelkesen szerve Kik a küldöttválasztó gyűléseket s mindezt valóban fiatalos lendülettel. Ez a lelkesedés, ez a lendület azonban még nem fordul — vagy legalább is íiem eléggé fordul közös ügyünk, a mezőgazdaság fejlesztésének ügye felé. Igen kevés olyan községe van megyénknek, ahol az ifjú kommunistáit, a DISZ-fiatalok kezdeményezték volna a felszabadulási versenyvállalást. Igaz, B, korláti DISZ-fiatalok csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. A sajógalgóciak két hold tartalékföldet vetnek be hagymával, káposztával. De mindez kevés! Koidogahh holnapunk építése, a felszabadulási verseny sikere elsősorban az ifjúság s a mezőgazdaság fejlesztésének je’eolegi időszakában különösen a falusi ifjúság érdeke. R ha falusi fiataljaink mérlegelik a felszabadulás óta elmúlt, sikeresen meghnreolt tíz esztendő nyújtotta lehetőségeket és a holnap távlatait, akkor ogv pillanatig sem lehet kétség az iránt, hogy van miért lelkesen, fiatalos lendülettel küzdeni. A falusi fiatalság felszabadulási versenymoz- galmáhól azonban ma mindez még nem tükröződik eléggé. Munka versenyről, felszabadulási versenyről inkább csak a gépállomások és a termelőszövetkezetek DISZ- fiataljai beszélnek. Beszélnek és cselekszenek is. A DISZ központi vezető ségo néhány nappal ezelőtt versenyfelhívást intézett a gépállomások fia faijaihoz: álljanak nemes kiizdo’embe a legjobb brigád, a legjobb traktovo cím elnyeréséért. Néhány gépállomás, fiataljainál a felhívás jó talajra in Iáit. A taktaharkányi és a szerencsi gépállomás fiataljai egy pillanatig sem gondolkoztak: csatlakozzanak e, versenyezzenek e? Tudták mi a köte lességük. Mert az ifjúkommunistának kötelessége a lehető legjobban, a léíí- haFznosabb módszerekkel dolgozni, "’aláltak válialnivalót, amely a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja s a több és jobb termést alapozza meg: Jobban kihasználják a gépeket, takarékoskodnak az üzemanyaggal, alkatrésszel. Segítik a termelőszövetkezeteket s az egyénileg dolgozó paraszio kát. Mindez olyan tennivaló, amelynél igen nagy szükség van a fiatalság kezdeményezésére, lelkesedésére. A termelőszövetkezetek DISZ-fiataljai is látták a tennivalót. A trágyázás, a talajjavítás, a vetőmag előkészítése, az élenjáró termelési módszerek alkal mrzása a fiatalok érdeke is. Meg is találták a legsürgősebb tennivalót, amelynek elvégzésére lehet és kell is versenyt indítani. TT gyanúgy a községek fiataljai, az egyénileg dolgozó parasztfiatalok is megtalálják a munkaverseny módját. De méginkább megtalálják, megérzik, hogy mi a tennivalójuk, ha a DISZ-szervezet, a falusi fiatalság java kezdeményezi. Sok helyeD csak az első szót kellene kimondani s volna bőven jelentkező. Ezt az első szót ki kell tehát mondani. S ha nem mondanák ki a DISZ-fiatalok, a DISZ- szervezet, akkor szóljon róla a párt, a kommunisták. Elsősorban szóljanak róla a felsőbb DISZ-szervczetek, a járási DISZ-bizottságok és a megyei DISZ-bizottság. Egy héttel ezelőtt a megyei DISZ- bizottság még nem sokat foglalkozott a falusi fiatalok felszabadulási munkaversenyével. Keveset tudott arról, mi a helyzet a falusi fiatalok verseny- vállalásánál. Keveset tudott róla, mert szinte minden erőt a nagyszabású miskolci karnevál előkészítésére fordított. A karneválnak sikerülnie kellett, de a felszabadulási versenynek még "jobban kell sikerülnie! Hiszen itt. nem egy nap. nem egy este, ha nem a mezőgazdaság fejlesztésének sikeréről van szó. A megyei DISZ- bizottság gazdája volt a karneválnak; ugyanúgy gazdája és jó gazdája kell legyen a falusi ifjúság teremtő munkájának is. Ez most a legfontosabb teendő. Példamutató Munkahősök a December 4. Drótművekben dolgozó paraszt SZABÓ BÉLA edelényi dolgozó paraszt már az év első hónapjában teljesítette 1955. évi sertés és tojásbeadását. A felszabadulás ünnepére újabb értékes felajánlást tett. A miskolci December 4. Drótművek dolgozói sem akarnak lem»' radni a felszabadulási verseny nagy csatájában. Máris kimagasló eredmények mutatják, milyen lelkesen harcolnak a vállalások teljesítéséért és túlteljesítéséért. Kopácsi Kálmán sztahanovista drőthúzó február 1-től 10-ig 187 százalékra teljesítette dekád- tervéta vállalt 172 százalékai szemben. A kötélüzemben Nemesik György ifjúmunkás mutat fel Kimagasló eredményt. Vállalta, hogy az első dekádban 158 százalékra teljesíti tervét. ígéretét túlszárnyalva 162 százalékot ért el. Dicséretet 'rűemel mindkettő selejtmentes, kifogástalan minőségű munkájáért. Elismerés illeti jó munkájáért Kalló Pál sztahanovista kötélverőt •=. Bár nem fiatal már. lelkiismeretes munkájával túltesz sok fiatalon. Tervét az első dekádban 158 százalékra teljesítette. Kiváló minőségű inunkat végez, munkamódszerét igyekszik átadni fiatalabb munkatársainak, hogy ezzel is segítse őket a magasabb termelési eredmények elérésében. Bersiileltel állták szavukat A Borsodvidék-i Gépgyár dolgozói dekád tervüké* február 1-től 10-ig 119.3 százalékban teljesítették. Vállalták az első dekádban 50 darab 8 tonnás autóemelő elkészítését, ezzel szemben 52 darabot gyártottak le. Terven felül készítettek 8 darab I-es számú ajax-kalapácsot is Különösen kitűntek jó munkájukkal Csellő János és Hricó András vasszerkezeti kovácsok, akik vállalták. hogy első negyedéves tervüket 200 százalékon felül fogják teljesíteni. Első dakád-tervüket magasan túlszárnyalva 206 százalékot értek el. Samu Balázs vasszerkezeti lakatos és brigádja 153 százalékos, Szi- tovszki József faesztergályos 170 százalékos Barát Ágoston öntő, Balogh Dániel és Zimon István 195 százaié kos teljesítményével járult hozzá a verseny sikeréhez. Alár készülnek a tavaszi munkára a lie'őpapi Petőfi tsz. tagjai A hejőpapi Petőfi termelőszövetkezet tagjai lelkesen szorgoskodnak a tavaszi munka előkészítésén. Számításuk szerint ebben az évben két mázsával emelik a gabona félék Holctankinti - termésátlagát.' Ennek érdekében a tél folyamán sem feledkeznek meg a föld termő- (wejénak jjótílásáróiü Decembertől ezideig csaknem 300 szekér trágyát hordtak ki földjeikre. A trágya nagyrészét a táblák végén szarvasokba rakták, az érett .istállótrágyát pedig az őszi gabonavetésekre szórták. Tervbe vettek még 150 hóid gyengébben telelt őszi búza fej trágyázását is. A szükséges trágyamennyiséget már beszerezték. Felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére lelkes verseny alakult ki a tsz-ben. Naponta 35—40 en dolgoznak, ami ezideig tél idején soha nem volt tapasztalható a szövetkezetben. A fogatosok közül különösen kitűntek Nemes Sándor, S. Tóth Sándor és Tóth Kálmán, akik fejenkint már 60—80 szekér istállótrágyát hordtak ki a földekre. H. M. Uj lermelöszövelkeje’ alakult Encs községien Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének, erősödésének újabb szép példájaként február 11-én megalakult Encsen a Zója termelőszövetkezet. Encs környéke, a termékeny Hernád völgye számos olyan lehetőséget rejt magában, amelyek kihasználása elősegíti mezőgazdaságunk fejlesztését, a vá'os, az ország jobb élelmiszerellátását. A zöldség termelés, állattenyésztés úgy virágozhat ezen a környéken, mint talán sehol másutt. S fog is virágozni. Ezt bizonyítja az új termelőszövetkezet is. Tizenkét család huszonnégy taggal alakította meg a szövetkezelef, ál hold földterületen. A termelőszövetkezet öntözéses kertészettel, zöldség-, dinnye- és gyümölcstermeléssel foglalkozik májét s a, későbbi években áltér az állattenyésztésre is. , A LEGFŐBB: A TERMELÉKENYSÉG üzemek között az együttműködés HARMADIK NAP A nagyolvasztó a Lenin Kohászati Művek szíve, innen kerül ki az alapanyag: a tü- környersvas, a fehér- nyersvas, a ferroman- gán a martinacélműbe, elektroacélműbe, vasöntödébe, stb. Ezért igen fontos, hogy a nagyolvasztómű, mint az olajozott fogaskerekek, együttműködjön a többi üzemekkel. Milyen ez az együttműködés jelenleg, elősegíti-e, vagy akadályozza a termelékenység növelését? A brigád ezt vizsgálta meg tegnap. A martin-nagyolvasztó kooperációja a legfontosabb, de a többi üzemeké is nagyjelentőségű. Még sok hiba van e téren. Első, hogy nem tartják be a grafikont. Nézzük, mik e két döntő üzem együttműködésének fékje, leggyakoribb hibái? 1. A kohók nem csapolnak grafikon szerint,. 2. A martin nem tudja fogadni. Nem ritka, hogy 5—6 órát áll a vágányon a teli nyersvas- üst kocsi, amíg végre sikerül kiüríteni. 3. A gondatlan munka következtében a nyersvas üstök idő előtt tönkremennek. Lássuk a hibák forrásait. A brigád tagjai elbeszélgettek Bíró Imre, Tóth István, Balogh István, Gönczi Károly és Lux Elek elvtársakkal. Hasznos útmutatásuk és az üzemben látottak alapján a következő tanulságot vonták le. 1. A dolgozókkal való foglalkozás nem kielégítő. A róluk való gondoskodás sem megfelelő. A bunkeroknál például nincs ivóvíz. Rossz a fürdő is. Megkönnyítené a dolgozók munkáját és nagyobb eredmények elérését tenné lehetővé, ha az annyiszor j;javasolt két pofás törőt az ércpakolásnál üzembe helyeznék. Csökkenne a kocsik le- pakolási ideje, ha a vagon beállításához csorlőt használnának. Csupán ezzel, egy huszonnégy órában közel ezer forinttal tudnák csökkenteni az önköltséget. Régi kérése a dolgozóknak a bunkerok párosítása is. Ezzel lehetővé válna, hogy döntéssel, az önürítésü kocsikat gyorsabban kipakolják. A felvonó korlát alsó részének lemezelését is kérték már. Tudniillik az érc lepereg a vágányok közé. Régóta rossz a 20-as számú vágány villanyvilágítása is. Ez megnehezíti a munkát. A csengeri belső vágány felett mintegy 25 méteren kellene a villanyvezetéket (nincs benne áram) lebontani, hogy a bager dolgozni tudjon. Ez is nagy könnyebbséget jelentene. Sajnos még intézkedés nem történt, pedig már itt az ideje. A dolgozókkal való nemtörődés odavezetett, hogy megindult a munkavándorlás, meglazult a munkafegyelem. Lásd következményét: a kohó nem teljesíti tervét. 2. A nagyolvasztóban mindenki tudja, hogy a kohók munkáját jelentősen befolyásolja ha a martinsalak szemetes, ha a mangánérc-tégla nincs megfelelően kiégetve és így kevés a mangán-tartalma. A hibák megszüntetése érdekében alig történt határozott intézkedés, de még fele- lősségrevonás sem. Helyes és időszerű volna végre az adagoló vedreket átvizsgálni és kijavítani, mert nem jól zárnak és sok energia (torok-gáz) kárbavész. Ez termeléskiesést jelent. A vedrek alsó része egyenetlen. A mérlegkocsit kimarja, a füle meg- nvul, a felvonókulacs nem kap bele; felborítja a vedret. így történt február 9-én is az I. kohónál. Ez három órás kiesést okozott és 30 tonna nyersvassal adott kevesebbet a kohó emiatt nemzetgazdaságunknak. Mindezt elkerülhetnék, ha a vasszerkezeti üzemmel az együttműködést megteremtenék. Erre van szükség a viliamosmotor- javító üzemmel és a gépészettel is. Az utóbbi különösen érezteti hátráltató hatását a termelésben, az együttműködés hiánya miatt. Az ércmérleg kocsiknál sokszor előfordul, hogy a motorokat üzemképtelen állapotban szerelik vissza, így a forgómotor gyakran leég. Következménye: kohónkint naponta 15—20 tonna nyersvassal kevesebbet termelnek, továbbá az egyenetlen anyagelosztás miatt a nyersvas minősége nem felel meg a követelményeknek. Helytelen, hogy a gépészet elhanyagolta a turbófuvók karbantartását. Ennek tudható be, hogy az A és B turbófuvó (gőz) üzemképtelen. Ezen a legsürgősebben változtatni kell. 3. Nem minden esetben veszik figyelembe a dolgozók javaslatait, újításait.. Pedig ezek zömében sok problémát megoldanának. Ha az öntőgépnél például öntöttvascsészék helyett acélból való csészéket alkalmaznának, úgy naponta 2—3 órás kiesést szüntetnének meg és 30 tonna nyersvassal többet termelhetnének. Gyakran cserélik az újonnan gyártott vörösréz fűtőkasokat is, a rossz hegesztés miatt. Egy fűtőkas használhatósági ideje három hónap. A rossz hegesztés miatt átlag kéthetenkint cserélni kell. Emiatt is mintegy 50 tonna nyersvas vész el. Lux Elek elvtárs nemrégiben egy újítást adott be erre vonatkozólag. Az üzemben már szállóige is keletkezett az újításról: Jó is, meg nem is! Azt hisszük, érdemes volna az újítással behatóbban foglalkozni, mert az ilyen salamoni ítéletek nem segítik elő e fontos termelési probléma megoldását. Mindezekből megállapíthattuk, hogy a nagyolvasztóműnek is meg van a reális feltétele a terv teljesítésére, a termelékenység növelésére. Csupán arra van szükség, hogy nagyobb akarattal és következetességgel harcoljanak a hibák megszüntetéséért. Számoljunk tehát ezekután egy kicsit. Csészecserék: 30 tonna, Fűtőkas hegesztés: 50 tonna; Forgómotor javítás: 20 tonna. Ez összesen: 100 tonna. Csak e három probléma megoldásával 100 tonnával több nyersvasat termelhetne népgazdaságunknak a nagyolvasztómű. S ha még az általunk fel nem tárt rejtett tartalékokat is hozzáadjuk, megállapíthatjuk, hogy a diósgyőri nagyolvasztóműben is lehet: ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi emberrel, a meglévő termelőberendezés jobb kihasználásával többet termelni a mainál. A brigád legközelebb az elektroacélműbe látogat el. Itt az olcsóbb és gazdaságosabb termelést vizsgálta meg. Milyen az
