Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

Péntek, 1965. február 25. /iSZAKMAGYARORSZAG 3 Pár télét Miért gyenge a bányász-pártok tatás az ózdi járásban ? „Az eddigi pártoktatás tartalma csak kis mértékben járult hozzá a bányászok politikai színvonalának emeléséhez... A hallgatókkal való foglalkozás nem kielégítő a bányász­pártszervezetek részéről, és rend- szertelenül folyik a nevelő munka < — állapítja meg a járási pártbi­zottság jelentése. Ezeket és az ezzel összefüggő problémákat vitatta meg a megyei pártbizottság ágit. prop. osztály értekezlete az elmúlt napok­ban. A politikai oktatás tartalma A jelentésből és vitából is kide­rült, hogy bajok vannak a politikai oktatás tartalmában, bár a hallga­tóknak többé-kevésbé sikerült meg- ismerniök a mindennapi munkával összefüggő kérdéseket, mint az ön­költség csökkentése, a termelékeny­ség emelése, a minőség megjavítása, a takarékosság stb. Az eredmények elérése elsősorban a párt harcát tük­rözik. A kongresszusi anyag több igen fontos elvi kérdését viszont a hallgatók nem értették meg. Nem értettek meg olyan fontos kérdése­ket: mint a parasztság és a mun­kásosztály életszínvonala emelésének összefüggése, a munkásosztály veze­tőszerepe stb. Miért, mi ennek az oka? A hiba alapvető oka, hogy sem a járási pártbizottság, sem pedig a bányászpártszervezetek vezetői nem fordítottak kellő gondot a politikai iskolák tar­talmi színvonalának emelésére. Nem kollektív munka a járási párt- bizottság és a bányász pártbizottsá­gok részéről a tartalmi színvonal növelése. A pártbizottságokon csu­pán az ágit. prop, osztályok foglal­koznak ezzel a feladattal. Hiba volt az is, hogy nem adtak a propagan­disták részére megfelelő helyi anya­gokat, s ezért a hallgatók nehezeb­ben tudták megérteni az anyagot; A járási pártbizottság nem foglalt határozottan állást, és nem adott megfelelő választ a politikai iskolákon felmerült elvi kérdésekre. Ezenkívül gyengítette a politikai isko­lák tartalmi színvonalát az is, hogy a propagandamunka végzésében szintén nem végeztek kollektív munkát sem a járási pártbizottság, sem a bányász pártszervezetek: Jellemző például hogy a járási pártbizottságon csak egyedül Leszkovár elvtárs végez propaganda munkát. Még az ágit, prop, osztály vezetője. Csuhaj elv­társ sem végzett, pedig neki elsősor­ban feladata lett volna. Ugyanez mondható el a bányász pártbizottsá­gok titkárairól is. Nem kisebb hiba, hogy a párt és a gazdasági vezetők közül többen el­hanyagolják a tanulást. A Péch An- tal-tárói bányaüzem párttitkára, Ka- kuk elvtárs, az idén például még egyszer sem vett részt politikai ok­tatáson. Somsályon Stricz Zoltán, Gyetvai Lenke pártvezetőségi tagok szintén nem tanulnak és nem segí­tik az oktatást. A tapasztalat az — állapította meg az MB ágit. prop. osztály érte­kezlete —, hogy az ózdi járási párt- bizottság és a bányász-pártbizottsá­gok, pártszervezetek a pártmunka „szükséges rossz” velejárójának te­kintették a pártoktatást. S hogy nem értették meg a hallgatók, de egyes gazdasági vezetők sem a párt­oktatás nagy jelentőségét, arra jel­lemző egy-két példa. A tröszt igaz­gatója, Lőcsei elvtárs például —aki­nek már magasabb oktatási formá­ban kellene résztvennie, nevelnie (mert a képessége megvan hozzá), középfokú iskolába jár! Hasonlóan a somsályi bánya igazgatója, Orosz elvtárs is. De a pártoktatás lebe­csülésére vall az is, hogy egyesek előtérbe helyezik a szakmai oktatást a politikai oktatásnak. — Politikai oktatás? — ml hasz­nom van belőle, hagyjatok nekem vele békét, inkább tanulok szak­mailag és így tudom, hogy vagy cso­portvezető, vagy harmadvezető, s ha jól megy, lőmester lehetek — mondogatják néhányan. Való igaz, <• a szakmai oktatás is fontos, de semmiesetre sem fontosabb, mint a politikai oktatás. Aki politi­kailag nem képzi magát, az nem is lehet jó vezető, jó káder, s nem Is tnd teljes következetes­séggel harcolni a párt és a kor­mány határozatának végrehajtá­sáért. A politikai iskolák tartalmi szín­vonalát gyengíti még olyan tény is, hogy nincsenek alaposan felkészítve a propagandisták. Bár a járási párt- bizottság megtartja a propaganda szemináriumokat, de nem követeli meg a propagandistáktól, hogy azon felkészülve, rendszeresen részt is hegyenek. A legutóbbi propaganda- ízemináriumon például Somsályról 6 hropagandistából egy sem. Putnok- tól egy sem. Farkaslyukból 16 pro­pagandistából csak kettő vett részt ti foglalkozáson. Emiatt bizony sok­helyütt nem is tudják a propagan­disták megtartani a foglalkozásokat. Kalló Zoltán farkaslyuki propagan­dista hanyagsága miatt már kétíz- ben maradt el a szeminárium. Nem lehet propagandista, aki fe- Iületesen, vagy egyáltalán nem készült fel a vita levezetésére, s aki nem teljesíti ezt a fontos pártmegbizatását, *— hangsúlyozza az MB ágit. prop. osztály értekezlete. Hiba van a hallgatók felkészülé­sében is. Nem tanulmányozzák ala­posan az anyagot, s emiatt a viták unalmasak, vontatottak. A hallga­tók inkább csak a régen tanultakra támaszkodnak. Ezek és még több fogyatékosság miatt a gyenge politikai iskolák tar­talmi színvonala az ózdi bányáknál. Ezek a hibák nem tűrnek tovább halasztást. A felszámolásáért elsősor­ban a járási párt-végrehajtóbizottság felelős. A harmadik pártkongresz- szus határozatait az ózdi bányászok csak akkor tudják eredményesen végrehajtani, ha világosan és tisz­tán látják e nagyszerű célokat. És hogy ezt megértsék, a legnagyobb lehetőséget és segítséget a pártokta­tás nyújt ehhez nekik. A politikai iskolák szervezeti problémái Azért, hogy a politikai iskolák tar­talmi színvonala nem kielégítő, sőt mondhatnánk rossz, ez elsősorban a szervezeti előkészítésre vezethető vissza; a felületes, kapkodó munka „gyümölcse”. A járási párt-végre­hajtöbizottség hibát követett el a propagandis­ták kiválogatásában. Több pro­pagandista gyenge képzettségű, nem megfelelő erre a fontos párt megbízatásra. Jó politikai iskola pedig csak ott van, ahol jó a propagandista is. A marxizmus-leninizmus tanítása sokoldalúan képzett propagandist kát igényel. Erről úgylátszik a járá­si pártbizottság kissé megfeledkezett. De felületesen lettek kiválogatva a hallgatók is. Többhelyütt csak ki­jelölték a hallgatókat, de nem be­szélgettek cl velük. Ezért sokan pa naszolják: én felsőbb, én alsóbb ok tatásban szerettem volna résztven- ni. Velem nem beszélgettek, hogy politikai iskolára kell járnom. Ez mind arra vall. hogy nem végeztek jó munkát az elbeszélgető bizottsá­gok. Farkaslyukon például Horváth Árpád párttag azt sem tudja, hogy most van-e politikai iskola vagy sem. Hiányzik a rendszeres elbe­szélgetés, a nevelőmunka. Mindezzel azonban keveset törődnek a bányász pártszervezetek, pártbizottságok, sőt van egy olyan egészségtelen jelen­ség, — mivel át. van téve az okta­tás a lakóterületre , hogy „törődd jenek vele — már a hallgatókkal — a községi pártszervezetek“. A bá­nyászok oktatásáért pedig elsősorban ők a felelősek. Sajnos azonban be­lenyugodnak a hibába, nem harcol­nak következetesen az oktatás meg­javításáért. Demes elvtárs, a farkas­lyuki párttitkár azt mondta, amikor erről kérdeztük: „Az igaz. hogy ná­lunk rossz az oktatás, de másutt is. Somsályon is így van!” Ha így ál­lunk a munkához, akkor eleve ki van zárva, hogy eredményt tudiunk elérni. A járási pártbizottság részé­ről is eddig még csak a hibákat ál­lapították meg. de népi nyújtottak segítségét a bányász pártszerveze­teknek a hiba kijavításához. Ennek a belenyugvásnak aztán az lett a következménye, hogy most a bevont hallgatók közül csak kis százalékban jelennek meg a fog­lalkozásokon. Még súlyosabb a kép, ha a párttag­ság esetében vizsgáljuk. A pártta­gok részvétele a politikai iskolákon 10—12 százalék. Jellemző, hogy egy- egy foglalkozáson hárman-négyen vesznek csak részt. Farkasíyukon például Bárdos Tuza József propa­gandistához 40 hallgató lett beütemez­ve (ez is nagv hiba), s foglalkozásain csupán három-négyen vesznek részt. Lebecsülte a járási pártbizottság és a bányász pártbizottságok a pár- tonkívüli dolgozók oktatását is. A bányáknál dolgozó pártonkívüliek- nek még a fél százaléka sem tanul. Ennek veszélyességét még az ágit. prop, osztály értekezletén sem lát­ta Leszkovár elvtárs. a járási párt­végrehajtóbizottság titkára. — Nekünk elsősorban az a fel­adatunk, hogy a párttagokat nevel­tük, Ez nagyon is elég. amennyit bevontunk a pártonkívüli dolgozók­ból — mondotta Leszkovár elvtárs. Igen, csak Leszkovár elvtárs ép­pen arról feledkezett meg, hogy pártunknak állandóan erő­sítenie kell kapcsolatát a töme­gekkel, és a pártoktatás ennek egyik formája. Pártunk után­pótlását is csak úgy tudjuk biz­tosítani, ha rendszeresen tanít­juk, neveljük a pártonkívüli dolgozókat. Az oktatás ütemét akadályozza egyes szervek munkája is. Sokszor az oktatási napra ütemeznek be különféle értekezleteket. Február 9- én például az Ózdi Szénbányászati Tröszt egésznapos értekezletet tar­tott, ahová az igazgatókat s a%párt- titkárokat berendelte, holott nagyon jól tudják a trösztben dolgozók, hogy az oktatási napon a párttitkárokra különösen szükség van. Hasonlóan és szinte általános jelenséggé kezd válni, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya az oktatási napon tart értekezletet. Emiatt az ózdi járási propagandisták és aktívák egyrésze (mert a kereske­delemben dolgoznak) bejön az érte­kezletre. Ezek az intézkedések mind- mind gátolják az oktatás menetét. Feladatok Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a Í4rási pártbizottság és a bá­nyász pártszervezetek maradéktala­nul hajtsák végre a Központi Ve­zetőség 1955 január 21-i határozatát. El kell érniök, hogy a kongresszusi határozat tanulmányozásának nép­szerűsítésén a propagandisták elmé­leti és módszerbeli segítésén, nem utolsósorban a konferenciák és a szemináriumok vonzóvá, színvonala­sabbá tételén szüntessék meg a fog­lalkozásokról való hiányzásokat. Véget kell vetni a járási pártbizottság és a, bányász párt- bizottság részéről a tapasztalt belenyugvásnak. Nem engedhető meg különösen a párt- és gaz­dasági vezetőknek, hogy ne ta­nulmányozzák a marxizmus­leninizmust, s hegy ne végezze­nek propagandamunkát. Nagyobb gondot kell fordítani a mű­szaki középkáderek nevelésére, ta­nítására. Sajnos az a tapasztalat, hogy a műszáki középkáderek ne­velése több bányában el van hanya­golva. A műszaki középkáderek rendszeres tanulásával nemcsak a termelési feladatokat tudjuk sikere­sebben megoldani, hanem ezzel meg­szilárdítjuk a politikai iskolákat is. A járási pártbizottság és a bányász pártszervezetek titkárai az eddiginél törődjenek sokkal többet a politikai cktafás tartalmi és szervezeti prob­lémáival. Rendszeresebben kell fog- lalkozniok a propagandistákkal. Időnként hívják be és beszélgesse­nek el velük, segítsenek nekik a ne­hézségek megoldásában. Ezért fon­tos olyan módszerek alkalmazása, hogy tartsanak összevont propagandista tanácskozásokat. Az ilyen tanácskozásokon helyi anyagokkal és érvekkel lássák el a propagandistákat. A járási pártbi­zottság a legszigorúbban lépjen fel azokkal a pártapparátusban dolgozó vezető propagandistákkal szemben, akik a propagandista konferenciákon másokkal képviseltetik magukat, semmibe veszik a propaganda meg­bízásukat. Az oktatási munkára tel­jesen alkalmatlan propagandistákat pedig cseréljék le. Fokozottabban kell ellenőrizni és segíteni a hallgatók tanulását is. Meg kell magyarázni a hallgatók­nak, milyen nagy jelentősége van a kongresszusi anyag tanulmányo­zásának, s hova vezet, ha elha­nyagolják a tanulást. Mondják el, hogy a kongresszusi határo­zatoknak végrehajtásához sokol­dalúan képzett, kultúrált, művelt emberekre van szükség. Az életszínvonal emelésének politi­káját csakis ezáltál lehet biztosíta­ni. Végül, de nem utolsósorban mozgósítsanak a pártoktatással is a felszabadulási munkaversenyre, a vállalások teljesítésére — jelölte meg feladatként a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának értekezlete. Kazincbarcikaiak látogatása Sztálin városban A múlt év végén a sztalinvárosi tanács vezetői a Sajóvölgyében épü­lő, fejlődő legfiatalabb szocialista városunkban, Kazincbarcikán tettek látogatást. Most Bojkó József, a kazincbarcikai tanács elnöke és a város két vezető munkatársa, továb­bá Stieber Antal, a Borsodi Vegyi Kombinát szociális igazgatója ér­keztek háromnapos tapasztalatcseré­re Sztálinvárosba. Bojkó József ta­nácselnök szerdán megérkezése Után kijelentette: — Tanulni akarunk legelső szo­cialista városunk tanácsainak veze­tőitől. Látni akarjuk, hogyan küz- dötték le a kezdeti nehézségeket; meg akarjuk nézni, hogyan szervez* ték meg a különböző szolgáltató he* lyiipari vállalatokat és miként fej­lődtek ezek a vállalatok. A tapasz­talatcsere másik fontos területe á szocialista városgazdálkodás kérdé­se. Ezenkívül minden területen el akarjuk mélyíteni a két fejlődő szó* cialista város kapcsolatait —■ mon­dotta végül a kazincbarcikai tanács* elnök. HÉTKÖZNAPI BOSSZÚSÁGOK A z ember életét gyakran meg­'* keseríti egészen jelentéktelen, apróságnak tűnő dolog. Például bosz- szantó az, ha az ember munkából hazatérve, látja, hogy a kapualjban, vagy az udvaron „bokáig ér“ a szemét, hogy a lépcsőház hetek óta nem lá­tott seprőt, s talán féléve sem fel­mosórongyot. Az sem kellemes, ha a felső emeletről a délután hazatérők fejére rázzák a szőnyeget, vagy a por törlőrongyot. S hogy mindez elő­fordul, sőt gyakori jelenség, azt iga­zolják a város különböző részén élő emberektől szerkesztőségünkhöz ér­kező levelek. A Széchenyi u. 29. számú ház egyik lakója szerkesztőségünkhöz írt levelében elmondja, hogy a házfel­ügyelő elhanyagolja a ház rendjét. A kaout nem zárja be éjszakára, a ..Házirendet“, noha már több mint egy éve megjelent, máig sem füg­gesztette ki. A Molotov utca 20. számú ház lakói is hasonlók miatt pa­naszkodnak. A „Házirend“ itt is va­lahol pihen, a kapu éjjel is nyitva áll. a házelőtti járda ősz óta még a legnagyobb havazások idején sem látott lapátot. Persze az is baj, ha nincs valahol házfelügyelő. Hiánya nagyon is érezhető a Széchenyi u. 76. számú házban. A kapu alatt „tekintélyes" szemétdomb éktelenkedik. Az ajtók előtti portát mégcsak rendben tart­ják, de azt már nem tudja eldön­teni a több mint tíz lakó. hogy me­lyikük seperje á kapualját. Ezekről a dolgokról tudomása van Soós elvtársnak, a MIK igazgatójá­nak. Naponta sok lakó keresi fel panaszával. Azt azonban maga is elismeri, hogy a bejelentések után minden marad a régiben. Sok ház­ban többszöri figyelmeztetés ellenére még a mai napig sem tették ki a „Házirendet“, s ha kitették, ak­kor sem tartják be. Ugylátszik, a házfelügyelők nem akarnak hozzá­járulni munkájukkal a házak, és ezen keresztül a város szépítéséhez, tisztántartásához. Előfordult'olyan eset is, a Ma- linovszkij utca 1. szám alatt, hogy a házfelügyelő nem akarta a liftet a lakók rendelkezésére bocsá­tani. Mindig arra hivatkozott, hogy nem működik. A lakók Soós elvtárs* hoz fordultak panaszukkal, ö ki Is ment azonnal, s csodálatosképpen, mikor kipróbálták, a lift tízszer egy­másután megtette az utat a föld­szint és a legfelső emelet között. A Széchenyi utca 29. számú ház lakóinak panasza is jogos. A házfel­ügyelő ellen fegyelmi vizsgálat indul. Soós elvtárs azt mondja, hogy a házfelügyelőkkel nagyon nehéz bol- dogülniok. Van olyan ház, ahol a házfelügyelő valóságos kiskirály, — mint például a Kun Jó­zsef utca 6. szám alatt. Usylátszik, elfeledkeztek a régi idők­ről, arról, hogy mennyire lenézett valaki volt a „házmester“. S ezért nem értékelik jelenlegi helyzetüket. Rendes fizetést kapnak, s amellett egé«z *or szolgálati kedvezményt is. A házfelügyelői beosztást nem kény* szerítették rá senkire. Aki elvállalta — önként tette! Sokan azonban er­ről is elfeledkeznek. Nem teljesítik kötelességüket, semmibe veszik a. ..házirendet” és megkeserítik a la­kók életét. A házfelügyelő munkájában mu­tatkozó hibákért felelősek a lakók is. akik ahelyett, hogy erélyesen fel- lénnének a kötelességét hapyagoló házfelügyelővel szemben, inkább el­tűrik a rendetlenséget, mert mint mondják, „nem akarnak piszkos­kodni“. A hhoz tehát, hogy ezek a pana- szók megszűnjenek, nemcsak a MIK fokozottabb ellenőrzése szük­séges, hanem a lakóké is. (Kecskésné1 i Ax asszony, is a kötvény Szatirikus jelenet Személyek: férj, feleség. FELESÉG: (Otthon ül és lázasan köt.) FÉRJ: (Belép) Szervusz anyuci! FELESÉG: (Fanyarul) Hazajöt lél, Alfréd? FÉRJ: (Vidáman és harsányan ) Haza bizony! Tudod mi újság, anyuci? FELESÉG: A te újságjaid!... Biztosan azzal akarsz hencegni, hogy előbb lettél kész a terv felbont ássál, mint a Klofák... Eh, ismerem én a te nagy újságjaidat. FÉRJ; (Derűsen) Tévedsz... Ezúttal nem a Klofákról akartam be­szélni ... Találd ki mi az újság? FELESÉG: Majd én megmondom mi az újság! A Kovácséknak ki­húzták a békekölcsönkötvényüket! Tudod mennyivel?... A, tudsz is te valamit!... Alfréd, te olyan ügyetlen vagy! FÉRJ: Kihúzták a kötvényüket? Ne mondd... FELESÉG: Persze te ezt ilyen nyugodtan fogadod... Bezzeg má­soknak minden sikerül! Ezerötszázzal húzták ki, ha tudni akarod!... De akarod te tudni?... Egy fenét! Teged az ilyesmi nem érdekel! És az se érdekel, hogy most utaznak a Mátrába és a kis fiúknak vesznek egy horoszkópot. FÉRJ: Talán mikroszkópot. FELESÉG: Csak fitogtasd a műveltségedet? Bezzeg te nem veszel a mi Béluskánknak se horoszkópot, se mikroszkópot. Pedig új cipő is kellene neki. FÉRJ: De szivecském ... / FELESÉG: (Nem engedi szóhog jutni) Tudom, majd lia megkapod a prémiumot! De kapodí Mindjárt megmondom mit kapsz!... Jaj, ha egyszer mi nyernénk, nem. nem is * zéró/százat, csak ezret! Tudod, hogy kellene nekem egy új télikabát? Mii tudsz te? Miattad a Béluska mezít­láb járhatna az iskolába, FÉRJ: De drágám, hisz még el sem mondhattam __ FELESÉG: Ne is mondd!... Istenem, ezer forint... Mit ezer?.., Ha csak nyolcszázat nyernénk!... Az alkalmiban láttam egy cuki zsor zsetiruhát apró lila tupf okkal, Béluskának vehetnénk nyárra egy szandált és a te ruhádból kivétetném a foltokat, mert leöntötted vadas szósszal. Jaj Alfréd, te olyan ügyetlen vagy. FÉRJ: Kedves, hogy rám is gondolsz ... FELESÉG: Mit tudsz te!. . . Nem is kellene nyolcszáz, csak ötszáz!... Megnéznénk a Csárdáskirály nőt, vennék egy pár nylonharisnyát és Bélus­kának zoknit __ FÉRJ- Most már engedd még .. _ FELESÉG: De te olyan ügyetlen vagy. hogy... Bezzeg mások nyer­nek... Mif ötszáz! Ha csak háromszázzal húznák ki, már mehetnék on- doláltatni, Béluskának vennék félkiló nápolyit, neked... neked... mondd mennyi, állva egy dupla fekete? FÉRJ: De szivecském, hallgass rám... Mehetsz ondoláftatin, meg­leheted a cuki zsorzsettet és a nylont, meg az új télikabátot, Béluskának cipőt és zoknit, a foltos ruhámat is nyugdíjba küldhetjük ... FELESÉG: Nem értem .. . Mit fecsegsz? FÉRJ: Nem érted? Nyertünk!... Szivecském, kihúzták a kötvé­nyünket, FELESÉG: Alfréd, fe olyan ügyetlen vagy!... Ezt csak most mon­dod? | FÉRJ: Hiszen nem hagytál szóhoz jutni... FÉLESÉG: Mondd gyorsan! Mennyivel húzták ki? FÉRJ: (Ünnepélyesen) Ezerrel! ' FELESÉG: Csak ezerrel... Mit lehet ezerrel kezdeni... Jaj, Alfréd, te olyan ügyetlen vagy... — Függöny. — KIRÁLY DEZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents