Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

r teert», ms. február S3. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Legfontosabb teendőnk most felkészülni a tavaszi mezőgazdasági munkára Hozzászólások a megyei pártbizottság kibővített ülésén elhangzott beszámolóhoz A megyei pártbizottság kibővített ülésén elhangzott mezőgazdasági argyu beszámolóhoz több hozzászólás hangzott eL A hozzászólások rá­világítottak a mezőgazdaság fejlesztésében eddig elkövetett egyes hi­bákra és sok értékes javaslatot tartalmaztak. Az alábbiakban közlünk néhány hozzászólást. Mozgósítsuk a falu dolgozóit a tavaszi búza vetéstervének teljesítésére jó elvégzése igen nagy jelentőségű Nem mindegy, hogy mikorra és mi lyen minőségben fejezzük be a tava sziak vetését. Elsősorban ettől függ, hogy sikerül-e a többtermelést meg­valósítani. A tavaszi munkák között a kenyérgabonatermés biztosítása legkiemelkedőbb feladat. A beszámo­lóban is szó volt arról, hogy az őszi gabonavetéstervet nem teljesítettük Ezért felelősek vagyunk, mert nem ellenőriztük a tervteljesítést, elfogad tűk az igen sokszor hibás jelentése két. Már ebből is következik, hogy a tavaszi kenyérgabona vetéster­vének teljesítése a legfontosabb feladat. A tavaszi vetésekkel kell pótolnunk az őszi hiányt, nagyobb területet kell tehát bevetnünk tavaszi búzával és árpával, mint amit a terv eredetileg mutatott. Ezt esak úgy tudjuk végrehajtani, ha a falun gondos felvilágosító munkát végzünk s a tervteljesítést alaposan ellenőrizzük. Ugyanakkor vigyáznunk kell arra is, hogy az őszi vetésekben jelentkező károkat mindenütt pótol­ják s a falu dolgozói felültrágyázás- sal, műtrágya használatával segítsék elő a terméshozam emelését. Kelemen Sámuel elvtá,rs a megyei tanács vb. elnökhelyettese a szarvas- snarhatenyésztós és a kenyérgabona­termelés kérdéseivel foglalkozott. Többek között a következőket mon­dotta: — A mezőgazdaságban az idei terv­feladatok elvégzése nagy erőfeszítést követel. A terv feszített, de végre­hajtható. Olyan nagy feladatokat kell megoldanunk, mint a gabonatermés fokozása, a szar vasmarha tény észt és fejlesztése és termelőszövetkezeteink megszilárdítása. Ezek mind komoly munkát, nagy körültekintést igényel­nek. Legfontosabb napi feladatunk most a tavaszi munkákra való felkészülés és a tavaszi mezőgaz­dasági munkák jó végrehajtása. Az előkészületek nagyrészt befeje­zéshez közelednek. Megyénk gép­állomásai a gépjavítást február 10-ig 95 százalékban elvégezték, úgyhogy ezen a területen nem lesz különösebb hiba. Megindult a vetőmag és a műtrágya leszállítása is. Persze kisebb-nagyobb zökkenők még itt-ott akadnak, eze­ket azonnal el kell hárítani. A tavaszi mezőgazdasági munkák Elsősorban a gabonatermés hotdankinii átlagát kell emelni Igen sokan azt tartják, hogy a több gabonatermés érdekében növelni kell a vetésterületet. Ez helytelen nézet, A vetéstervet teljesítenünk kell, de a többtermelést a termésátlag növelé­sével kell biztosítanunk. A továbbiakban az állattenyésztés és a termelőszövetkezeti gazdálkodás területén elkövetett hibákról beszélt Kelemen elvtárs. Hangoztatta, hogy az állattenyésztés fejlesztését nagy­mértékben akadályozta a kevés és gyenge minőségű takarmány. Nem vetettünk elegendő kukoricát és pil­langós takarmányt, pedig ezek terme­lése az állattenyésztés fejlesztésének egyik alapját jelenti. A helytelen ta­karmányozás és a kevés takarmány következménye az is, hogy az egy tehén utáni tejtermelés megyénkben nagyon alacsony. Hiba, hogy Igen sokán idegenkednek a növendékállatok nevelésétől. Jelentős eredményt az állattenyészlés fejlesztésében csak ezeknek a hibáknak kiküszöbölé­sével érhetünk el. A termelőszövetkezetekkel kapcso­latban megemlítette Kelemen elvtárs hogy megyénk igen sok termelőszö­vetkezete veszteséggel zárt, a hely télén, sokhelyütt egyoldalú gazdálko­dás miatt. Néhány termelőszövetke zetnél a közös állatállomány a tagok­nál van, mert nem építenek istállót. Igen kevés termelőszövetkezetben létesítettek kisegítő üzemágat, ami hozzájárulna a szövetkezeti alap, a szövetkezeti vagyon növeléséhez. Nem egy helyen amellett, hogy helytelenül terveznek, még a tervhez sem ragasz kodnak. Közömbösek az állatíenyész téssel szemben, a juhtenyésztés kivételével me­gyénk termelőszövetkezetei egyet­len állattenyésztési tervet sem tel­jesítettek. Ennek oka elsősorban szintén a ke vés takarmány. Hiba. hogy a ter­melőszövetkezeti tagságnak a meg­engedettnél nagyobb háztáji vagyona veszélyezteti a közös gazdálkodás eredményességét. Fontos feladatunk, hogy olyan intézkedéseket dolgozzunk ki, olyan segítséget adjunk, amelyek megszüntetik ezeket a hibákat. Több termést csak a talaj jobb műveléséveli a talajerő vissxapótlásával tudunk elérni A beszámolóhoz hozzászólt Bapcsák István elvtárs megyei P. B. tag, aba- iijkéri dolgozó paraszt is. Többek kö­zött a következőket mondotta: —- Két fontos kérdéshez szeretnék hozzászólni, a termésátlag növelésé­hez és az állattenyésztés fejlesztésé­hez. Gyakorlati példákkal szeretném megerősíteni, hogy a gabonatermelés fokozása a helyes talajművelésen és a helyes trágyakezelésen múlik. En, mint egyénileg dolgozó paraszt fog­lalkozom ezzel a kérdéssel és gyakor­latból tudom ennek eredményeit. Az elmúlt esztendőben árpából 16 mázsás átlagot értem él hal- dankint, pedig árpánál §5, búzá­nál 25 százalékos jégkárt szen­vedtem. Kellően müvéltem a ta­lajt, szakszerűen bántam a trá­gyával, helyesen trágyáztam föl­demet. Ügyeltem a vetésforgóra. Nem vetettem kalászost kalászos után, mert az „selejtet“ idézett volna elő, — kevesebb termést hozott volna. Ha a trágyát kihordom, he is szán­tom. J953-ban 83-as fajsúlyú búzát ter­meltem. Tavaly csak 79-eset. Nem tu­dom ígérni, hogy többet, jobbat ter­melek, de a 79—83-as fajsúlyú termést megígérem. Foglalkozott Bapcsák elvtárs az állattenyésztés kérdésével is. Elmon­dotta. hogy sok helyen nem helyesen keíelik az apaállatokat. Abaujkéren például nincs apaállatistálló. Ez jelentő­sen befolyásolja a szaporulat nö­vekedését. A Miskolci Rövid és Kötöttáru Nagykeres­kedelmi Vállalat értesíti a kiskereskedel­mi vállalat, illetve föidmíivesszövetkezeti boltkezelőket, hogy február 28-án, már­cius 1-én és 2-án vagyonmegállapító lel­tárt tart. Ezen időpontban az árukiszál­lítás szünetel, viszont a megrendeléseket zavartalanul felvesszük. Kérjük a meg­rendeléseket úgy eszközölni, hogy a la­kosság áruellátásában a Jelzett Időpont­ban fennakadás ne legyen. Befolyásolja a szaporulatnövekedést és a tejhozamot az egyedek kiválasztása is. Csak fajtiszta állatot érdemes ne­velni, csak az ad bőven tejet. ígére­tet tett Bapcsák elvtárs, hogy úgy fog dolgozni, ahogy a párt- és kor­mányhatározat előírja s erre buzdítja dolgozó paraszttársait is. A ein szabad elsiklanunk falun as osstályhare kérdése jeleit Kiss Barna elvtárs a falusi párt­szervezetek munkájával, a begyűjtés­ben Hmt^tkfizp liberalizmussal foglal kozqtt : ~ Eatylk hiba — piondptta —, hogy falun keveset foglalkoztunk a párt- szervezetek kérdésével. Elhanyagol­tuk a falusi pártszervezetek erősítő sét. Ezen sürgősen változtatni kell. Elmondotta, hogy a falusi párt­szervezetekben inkább az iparosok, a népboltok, földművesszövetkezetek dolgozói tevékenykednek. Kevés a falusi pártszervezetekben a dolgozó paraszt, akikre leginkább szükség lenne. — Nem szabad megengednünk, hogy a pártszervezetek így dolgozzanak — hangoztatta Kiss elvtárs. — A falu dolgozó parasztjait he kell vonnunk j a párlmunkába. A jól dolgozó, példa­mutató. élenjáró dolgozó parasztokat fel kell vennünk tagjelöltnek, mert nincs, aki helyesen foglalkozzon pél­dául falun az osztályharc kérdésével. ! aki érvényre juttassa a párt politi ' kaját, úgy, ahogy kellene. Rendkívül j sértik a becsületesen dolgozó parasz tok önérzetét, befolyásolják bizalmát j az olyan esetek, amilyenek Kazine barcikán is történtek. Czövek László kuláknak 35 hold földje van. Jelenleg ugyan esak 15 holdat művel, de be­adó, si kötelezettségéi esak 7 hóidra szabták meg. F.zzel a dolgozó parasz­tok nem érthetnek és nem értenek egyet. Ennek a kuliknak 43.000 forint zöldkárt állapítottak meg, s a pártbizottságnak kellett közbenjárnia, nehogy kifizessék az el sem szenvedett kárt. Szűcs István, egy másik huták, 15 ho'd földet használ, de csak 4 held után teljesít beadást és a begyűj­tési hivatal vezetője, mint példa­mutatóan teljesítőt népszerűsíti. Ilyesmi elsősorban azért fordulhat e’ő, mert olyan elemek dolgoznak a tanácsnál, akiknek nem szabadna. • Majoros István kulák nálunk dolgo­zik a tanácson. Tanácsválasztáskor kiálltunk ellene, megmondtuk, hogy nem kell. A rnegvei tanács mégis munkába állította Ózdon, mint pénz­ügyi vezetőt. Majoros 4800 forint tisz­teletdíjat szedett fel 1950 óta, mert munkaidő után a legelteté-si társulat munkáját elvégezte. Persze könyvelést nem vezetett! Fel kell számolni az ilyen opporfunizmust. Míg a kulákot takargatjuk, a dolgozó parasztok, a becsületes dolgozó parasztok nem áll nak bizalommal mellénk. Helyes lenne, ha a megyei párt- bizottság a megyei tanáccsal egye­temben felülvizsgálná a begyűjtési apparátust s megnézné, kik dolgoz­nak ott, mert vannak nem odavaló emberek. Kazincbarcika például esak 33 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét, de eddig még egyetlen elszámoltatás sem volt. Nem működik falun igen sok helyen a hangoshíradó Nincs kisbíró. nincs aki doboljon. Az edelényi, putnoki, ózdi járások nak sokkal több segítséget, kellene hogy nyújtson a megyei pártbizott­ság. Ne csak bíráljunk, hanem segít­sünk is. E járásokban több lánctalpas traktor kellene, mert a hegyoldalakon csak a lánc­talpas boldogul. Inkább ide kellene a Sztalinyec, mint az építőiparba — fejezte be hozzá­szólását Kiss elvtárs. A mályi téglagyári dolgozók kényelmes családi házai--------— ——-— ______JltmÍKZúluk írják Minden gépet ki kell javítani Hozzászólt a beszámolóhoz ifjú Ba­logh Sándor elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a hejőpapi gépállomás traktorosa is. Balogh elvtárs kifogá­solta, hogy igen sok gépállomáson egy-egy gép még úgy áll, ahogy ősszel beállí­tották. Nem megy úgy a javítás, mint kellene. Az ő gépe is kijaVí- tatlan, mert míg iskolán volt, nem hozták rendbe. Javasolta, hogy szorgalmazza a me* gyei pártbizottság, szorgalmazzák a Pártszervezetek jobban a tudományos, szakszerű termelési módszerek alkal­mazását, különösen a négyzetes ve­tést. ■ »Ili- i . Fónagy István írja, hogy Felső- zscica községben a kéményseprő vállalat rosszul dolgozik. Második hónapja, hogy a háztulajdonosok­nak maguknak kell a kéményt ki- tisztítaniok. A község dolgozói arra kérik a vállalatot, hogy tartsák tisz­tán a lakóházak kéményeit. Vajtó Tibor agronómus a hejő­papi Petőfi tsz. munkájáról számol be. A szövetkezet a tavaszi vető­magokat már kitisztította. Ebből a munkából legjobban Balogh János és Papp Zsófia tiették ki részüket. Megkezdték, az istállótrágya szaka­szos kezelését is. Megbírálja leve-» lezőnk Benőcs Ferenc tsz tagot, aki csak előlegosztáskor látogatja a sző» vetkezetek Végül megemlíti, hogy több tag hozzátartozói nem vesz-» nek részt a csoport munkájában, Itt az idő, hogy rendet teremtse» nak a vezetők ebben is. Fehér Ferenc levelezőnk beszámol arról, hogy Gönc községben is meg­alakult a gazdakör. A dolgozó pa­rasztok szívesen fogják látogatni á kört, mert olyan vezetőket válasz­tottak, mint ifj. Egri András minta­gazda. A bogácsiak panaszai Kiss Dezső bogácsi dolgozó paraszt a legutóbbi békekölesönjegjH zésnél 300 forintot jegyzett, amelyet azonnal ki is fizetett Mogyorósi Lászlónak a pénzügyi osztály dolgozójának. Nyugtát is kapott róla, de a kötvényeket, noha már többször kérte, még a mai napig sem kapta meg. Joggal úgy érzi, hogy becsapták, szeretné tudni, hogy a pénz vagy a kötvénye kinél található? A bogácsi gazdák új szőlőtelep létesítését kezdték meg. A szülőföld megmunkálásához vásárolt ásók azonban használhatatlanok. Ezúton kérjük a miskolci vas- és műszaki nagykereskedelmi vállalat tot, hogy jó minőségű mezőgazdasági szerszámot szállítson a földműves* szövetkezeti boltoknak. Az általa küldött ásók gyengék, középen meg-» hajlanak. HEGYI ALBIN Bogács.- — - ■ Alkotó esvüttműked^s van a mm'í\ és fizikai dolgozók között az ózdi dumhengerdéiian Az ózdi durvahengermű dolgozói­nak versenylendülete most minden eddigit felülmúl. Ez a nagyszerű versenyszellem akkor született, ami­kor a Rákosi Mátyás Művek ver­senyre hívták ki az ország kohászati üzemeit. Az ózdi durvahengermű dolgozói csatlakoztak a felhíváshoz és azonnal el is határozták, hogy a versenyből győztesen, élüzemként fognak kikerülni. Fokozta az egyes üzemek versenykedvét az ózdi nagy­üzemi pártbizottságnak az az intéz­kedése is, hogy vándorzászlót tűzött ki a legjobbnak, A zászló hetenkint cserél gazdát. Január végén a zászló a durvahengermű birtqk^’oa került és azt az április 4-ig tartp verseny- szakaszban semmiképp sem akarja át$ngc§$ni .niás üzemnek. Pohl László főmérnök gyárrész­legvezető hathatós segítségével ele­ven verseny született a durvahen- gerejében az egyes műszakok között. A verseny során januárban a li es A földművelésügyi miniszter rendeíete a pépállomási szerződések megkötéséről és a gépi munkák díjának újabb megállapításáról A „Magyar Közlöny“ február 19-i száma közli a földművelésügyi ml niszter rendeletét a gépállomást szer­ződések megkötéséről és a gépi mun­kák dijának újabb megállapításáról. A rendelet szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek éa gépállomá­sok az 1955. évre szóló szerződéseket március 20-ig kötik meg. A termelő­szövetkezetek vezetősége a szerződés kötés tervezetét közgyűlésen vitatja meg a tagokkal. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egy munkaidényre vagy külön egyes gépi nuuVákra is meg­állapodást köthetnek a gépállomások­kal. A szerződő dolgozó paraszt köte­les a szántóföldi előkészítő munká­kat úgy elvégezni, hogy azok ne aka­dályozzák a gépi munkát. A rendelet szerint 1954-re megálla­pított díjtételek egyresze érvényben marad, ugyanakkor több munkafolya­mat dija jelentősen csökken. A leszál­lított tóte>k az alábbiak (zárójelben régi díjak). Tarlóhántás díja: termelőszövetke zetek részére tárcsával, kapcsolt- fogaseal vagy hengerrel 8 (12) búza- kilogramm vagy 16 (24) forint; ekével 14 (16) búzakilogramm vagy 28 (32) forint; termelőszövetkezeti csoportok részére tárcsával. kapcsoltíogassa] vagy hengerrel 9 (13) búzakilogramm vagy 18 (26) forint. Szántások tárcsázása, kultivátoro- zás, önlözöbarázda készítés dija: me­zőgazdasági termelőszövetkezetek ré­szére 10 (14) búzakilogramm vagy 20 (28) forint; termelőszövetkezeti cso­port részére 14 (15) búzakilogramm vagy 28 (30) forint. Gépkapálás, sorkultivátorozás és burgonyalölfögetés díja: mezőgazda­sági termelőszövetkezetek részére 11 (12) búzakilogramm vagy 22 (24) fo­rint; termelőszövetkezeti csoportok részére 13 búzakilogramm vagy 26 forint. Trágyaszállítás díja: vontatóval és gumikerekű traktorral 10 kilométeren belül óránként 18 (24) forint; 10 kilo­méteren felül km-ként 2 (2.50) forint. — Tehergépkocsival és dömperrel 10 kilométeren belül óránként 25 (28) fo­rint; 10 kilométeren felül km ként 2.6Q (3.10) forint. A változott dijak az 1955 január elseje után végzett munkákra vonat­koznak. A rendelet meghatározza, hogy a gépi munka díját a termelőszövetke­zetek szabad választásuk szerint — készpénzben vagy természetben előre illetve utólag fizethetik ki. Az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépi munkák elvégzésével egyidejű­leg készpénzben vagy természetben, illetve utólag természetben egyenlít­hetik ki. A földművelésügyi miniszter a to­vábbiakban részletesen meghatározza a szerződő felek jogait és kötelessé­geit, s közli a szerződés nyomtatvá­nyok mintapéldányait. (MTI) műszák erősen lemaradt. Február eí* ső napján a Ii-es műszak vezetőig Nagy Lajos mérnök, Marossy Józsál főművezető, Roszjár János főforrasz-; tár, Molnár Miklós, Kriston István, Czeber József hengerkormányosok;, Kormanek János, Réthy Barna géJ pészek megbeszélést tartottak és íel-í tárták a munka hiányosságait. Elba* tározták: mindent elkövetnék, hogy a versenyszakasz hátralévő részében) a három műszak közül a II*es mű­szak legyen a győztes. A durvahengerműnek nem mind­egy. hogy milyen hőfokon kapja az acélműtől az öntecseket és milyen hőfokú kemencékbe rakják be azo­kat. Ezért a műszak vezetői, aZ üzemmérnök és a főművezető állandó kapcsolatot tartanak az acélművel, az energiaosztály és a MEO megbí­zottjával. A két művezető is megbe* széli egymással, hogy mit kell ten-4 niök a jobb műszaki feltételek bizto* sítására. A fizikai és műszaki dolgozók kö­zös megbeszélésének nem maradt el az eredménye. A Il-es műszak feb­ruár 1. óta az élretört és olyan ered­ményt ért el. amilyenre még nem volt példa a durvahemgerdében. Feb­ruár 16-ig 198 blokk a müszakátlag és ehhez hozzájön még az is, hogy az I. dekádban a sele j {csökkentéssel 52 ezer forintot takarítottak meg. Minek köszönhető a szép ered­mény? A műszaki feltételek megja­vítása mellett, a fizikai munkások, munkalendületének. Különösen ki­emelkednek jó munkájukkal; Rosz­jár János főforrasztár. Czeber Jő* zsef és Kriston István hengerkor- mányosok. valamint Konnanek Já­nos és Réthy Barna gépészek. Nagy* ban segíti a durvahengermű Il-et műszakának szép termelését az acél* mű jó munkája is. Dicséret illeti Szabó Lajos acélöntési. Pekocs Mi­hály kokillatéri és Strázsa Géza gépkisérő előmunkások csoportjait, mert csaknem nerenyi pontossággal adják át a lecsapolt öntecseket a mélykemencének. NAGY LAJOS üzemmérnök. Ózdi durvahengermű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents