Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
2 északmagyaborszAg Szombat, 1955. február 19. Meglévő termelőszövetkezeteink erősítése és új termelőszövetkezetek alakítása mindannyiunk közös érdeke A megyei pártbizottság kibővített üllése A megyei pártbizottság kiböyitett ülésen foglalkozott megyénk mezőgazdasági helyzetével, a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb problémáival. A beszámolót Gyárfás János elvtárs a megyei pártbizottság másodtitkára tartotta. A beszámoló első részét előző lapszámunkban közöltük. Az alábbiakban folytatjuk Gyárfás elvtárs beszámolóját. Gépállomásaink legfontosabb feladatai A gépállomások munkája különösen a múlt év őszétől — főleg minőségileg —, de több helyen mennyiségileg is javult. Gépállomásainktól azonban ez évben még jobban meg kell követelni a párt és a kormány 1953 decemberi határozatának végrehajtásét. Javítani kell a tórtnélőszovelkczeíekbön vég zétt munkájukon és a technikai esz* körök kihásználásián El kell érni, hegya gépállomások mind nagyobb szerepet töltsenek be a, tsz-ek egész gazdálkodásának Pieajuví* fásában, A gépállomásuk agronómueál a tér. niélőrzövpikezelekhen a növénytermelés mellött az állattenyésztéssel — különösen n nzarvaMBárhateriyészlé» sei. valamint a kisegítő üzemágak fellendítésével uz eddiginél Jobban foglalkozzanak. Gépállomásaink a tenoelőüövetke- zelekben végzett munka után fenn maradó azabad knpneltósuk döntő többségét egyénileg dolgozó para«z lóknál, elsősorban szegényparasz*oknál, kisparasztoknál kössék le. Meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy a termelőszövetkezetek helyett többször állami gazdaságban, tangazdaságban végeznek munkát, miközben az ottani gépek kibaszna lattanul állnak. Az is megesik, hogy szegényparasztok helyett jobb- módú parasztoknak, vagy kupe- ceknek, kulákoknak szántanak a gépállomás traktorosai. ami sérti a párt parasripolitikáját. A gépállomások torenlévő a alapvető féladata a, téli gépjavítás határidőre, jó (minőségben való elvégzése. Ebben nagy segítséget ad az üzemi patro- nézs-mozgalom. Decemberben igén sokat segítettek I raktoristáinknak a drótgyár és az ózdi Kohászati Üzemek dói gozói. Azt tapasztaljuk aradban, hogy a gépjavítás férőn megnyugvás vén, Sokan arra hivatkoznak, hogy a la- vaszi munkákhoz szükséges gépeket a Minisztertanács határozata szerint február 25-ig kell kijavítani és addigra a tervet teljesítőm fogják. Csakhogy a megyei pártbizottságnak van egy határoznia, mely február 15-rc állapította meg a gépek kijavításának határidejét. Az időjárás item egyszer lehetővé teszi, hogy a tavaszi munkákat korábban, már feb ruár második felébén megkezdjük. Borsod megyét a Központi Vezető ség az utóbbi hetekben bírálta a kul- HvAtorok és a vetőgépek kijavításának lemaradásáért. Emellett azt tapasztaljuk. hogy gépállomásaink ke vés figyelmet fordítanak azokra az eszközökre, amelyek ugyan a tervfél- adatban nem szerepelnek, de a (avaszi mezőgazdasági munkák végzéséhez feltétlenül szükségesek. Ilyenek a szelektorok. a mű trágya szó ró gépek, a henger és a fogas. Ezek kijavítása ban súlyos lemaradás van a putnoki, nlsózsolesi, valamint a mezőnyárádi gépállomáson, tbol még a betervezett gépeket sem javították ki. Ugyan akkorvanmik megyénkben olyan' gép. állomások is —* Így » mezőosátl, új- esanálo-k sórornatekl —. amelyek ha- swnló adottságok mattolt jóval határidő elölt .ió minőségben befejezték a gépjavítást. A gépjavítás tervének mennyiségi teljesítése mellett hoiyrn- kint — például a széndrői gópállomá- on — a minőség terén sínen minden re"'1,'r’i. ’tnrrs f'gve,me7tnt. h?vfy fokozottabban kell ellenőrizni a munkát, megkövetelni a minőségi javítást. Kevés az olyan gépállomás. mely megfelelően segítené a tsz-ek munkagépeinek kijavítását. Igaz, hogy ex nem szerepel a gépállomások tervfeladatában, mégis me» kellett említeni, mert a gépállomások nagymértékben erősíthetik kapcsolataikat a tsz-ekkel. Ezt meg koll értetni pártözerveze leinknek a gépállomások vezetőivel, dolgozóival. Mutassanak rá, hogy ez erkölcsi kötelességük. Elvárjuk, hogy (segítségükkel a termelőszövetkezetek is megfelelőén felkészülve várják a tavaszi munka kezdetét. irányzatot találunk azonban a termelőszövetkezetek nagyobb részében az éves termelési tervek készítésénél. Termelőszövetkezeteink jelentős részénél már az elmúlt évben jelentkezett az a törekvés, hogy a közös gazda ság termelését a külterjessé« Iránya ba tereljék. Indokolatlanul kevés ku koricát s helyette sok árpát és zabot, a tavalyinál kevesebb cukorrépát akarnak termelni. Főleg a putnoki járásban mutatkozik ilyen törekvés. A kevés kukorica azt jeleutl, hogy nem tudják biztosítani az abraktakar- töán y t, nem tudnak foglalkozni a magas jövedelmet biztosító sertéshíz Ifié«.«’. Több tsz vezetőségének az a káros elgondolása, van, hogy ser- - test csak. beadásra hizlalnak. A malac, valamint a süldő állományt értékesíteni akarják. Ezzel tsz-eink nagyon komoly pénzjövedelmet dobnának el maguktól. Több termelőszövetkezetben tapasztal ható, l ogy a termésátlagokat nem a reális lehetőségeknek és adottságoknak megfelelően tervezik. Általában a magas prémiumok biztosítása érdé kében igyekeznek alacsony termésátlagokat előírni. A borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben kenyér- gabonából a termésátlag 1954-ben felül volt a 10 mázsán, most pedig csak 9 múzsát tervoztok. A verseuyvállalás ban viszont 12 mázsás termésátlagot tűztek ki célul. Mikor megkérdeztük, hogy miért tervezték ilyen alacsonyra a termésátlagot, az volt a válasz, hogy „biztos, ami biztos“. Meg kell említeni, hogy a termelőszövetkezetek egy része nem akarja megépíteni az állatállomány növeléséhez szükséges közös épületeket. A közös állatállományt a jelenlegi szinten kívánják tartani. Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a munkaegységek tervezés« a szövetkezetekben lazán történik. Nem tekintik a munkaegység tervezését és felhasználásának ellenőrzését a ga* dálkodás egyik fő kérdésének. A be vé‘eH-kladá 8Í költségvetési tervek körül le számos hiányosság tapasztalható. Világos, hogy a helytelen cet kitűzéseket tartalmazó tervek kevés árutermelést, kevéa pénzbevételt mutatnak. Néhány termelőszövetkezet már most bevételi hiányt tervez.’ Miből származnak ezek a hibák? A járáii fanárNyli több negHwiirct keSI h<ny nyújtsanak a termelőszövetkezetek 1 «»rvkészíféséhez Idejében kössék meg mindenütt a talajititívelési szerződéseket Ellenőrizni kell pártbizottságainknak. hagy a járási tanácsok megszervezték -é a minőség ellenőrző bizottságokat és azok dolgoznak-e? Ahol ezek még nem alakultak meg. haladéktalanul meg kell alakítani őkét és segíteni kell munkájukat. Fokozni kell a gépállomások dolgozóinak szakmai és politikai nevelését is. A politikai nevelésre náluk ez az időszak a legalkalmasabb. A gépállomások és termelőszövetkezetek most készítik éves terveikét. A gépállomások tervei akkor lesznek jók, ha azokat a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek terveivel összehangolják. A gépállomások agrönós, musai győzzék meg arról a termelő szövetkezetek vezetőségét és tagjait, hogy a jövőben fokozottabb mértékben igényeljék a gépi munkát a növényápolást és betakarítási munkálatokhoz is. Nagy gondot fordítsanak pártszervezeteink arra is, hogy a gépállomások megkössék szerződéseiket a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ez az alapja a tervszerű munkának s a legfőbb biztosíték arra, hogy a termelőszövetkezetek a tavaszi mezőgazdasági munkában élenjárjanak. Gépállomásainknak ez évben sokkal nagyobb góndót kell fofdítaniok az önköltségcsökkentésre, a gazdaságosságra, Az öhkölíségcsökkéntéshéz már a téli gépjavítások alatt hózzá kell fogni. Különösen nagy figyelmet kell fordílani az önköltségcsökkentésre a kampánymunka idején. Pártszervezeteinknek fel kell tárni a hibákat, amelyek veszélyeztetik az önköltség- csökkentési terv teljesítését. Sokkal bátrabban, sokkal következetesebben kell feltárni gépállomásainkon ezeket a hiányosságokat. Ugyanakkor meg kell mutálni a jó módszereket is, amelyek elősegítik az önköltség csökkentését, A mezőkövesdi gépállomás tervszerűbb munkával, a gépek gondosabb kihasználásával, az üzemanyagfogyasztás csökkentésével 1954- ben 1 millió forint megtakarítást ért él. A jó módszerek széles körben való elterjesztése hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak egy-cgy gépállomáson, hanem valamennyi gépállomáson alacsonyabb legyen az egy normálholdra éri) költség. A napokban több miniszteri és minisztertanácsi utasítás jelenik meg a gépállomásokra vonatkozóan. Javasoljuk pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek, járási, falusi tanácsainkban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak — nem utolsó sorban a gépállomások párt- és gazdasági vezetőinek —. hogy ezeket a határozatokat széles körben Ismertessék a dolgozókkal. A járási ianácSok vcgreliajtóblxottr sásai és kezdetben a mezőgazdasági igazgatóság, valamint több helyen a járási pártbizottságok és helyi pártszervezetek kévé« figyelmet, fordirot- tak arra, hogy a termelőszövetkezetok reális célkitűzéseket tartalmazó terveket készítsenek, jó tervezéssel alapozzák meg az ezévi gazdálkodást. Most a Központi Vezetőség és a Minisztertanács figyelmeztetésére tanácsszerveink és pártszervezeteink hozzáfogtak a tervek alapos felülvixs- gálás-hoz. Arra krit törekedni, hogy a tsz-ek vezetősége és tagsága megértse, hogy a nem megfelelő terv személyszerint ts károsodást jelent nekik, de kára származik ebből az országnak is. A fő fe adat most: kijavítani az elkövetett. hibákat, pótolni a hiányosságokat. A jó terv persze önmagában még nem elegendő, azt végre is kell hajtani. Fontos feladat, hogy párt- és tanácsszerveink megakadályozzák azt az egyre nagyobb méreteket öltő folyamatot, hogy a háztáji gazdaságokat a közös gazdaság rovására fejlesszék. Feltétlenül be kell tartani a minta alapszabály követelményeit. Helyre kell állítani mindenütt a közös és háztáji gazdaság között szükséges egyensúlyt. A megyei párt- bizottság helyesli a megyei tanácsnak s a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának, valamint a megyei termelőszövetkezeti tauáos vezetőműk azt a javaslatát, hogy indítsunk széleskörű felvilágosító kampányt a mintaalapszabály ismertetésére. Helyes ez azért, is. mert megyénkben gyakori íotenség. hogy az árutermelés a közös gazdaságból áttereli n figyelmet a háztáji gazdaságra. Ez látszólagosan és átmenetileg növeli 3 szövetkezei tagok jövedelmét, egy-két év után azonban a szövetkezet teljes Fzétzüttését eredményezné, ezt pedig nem engedhetjük meg. A termelőszövetkezetek vezetőit meg kell győzni, hogy a háztáji gazdaságot illetően is szigorúan ragaszkodni koll a mintaalapszabályhoz. Ha a túlkapásokat nem számolják fel, természetesen a háztáji gazdaság nagytól gához mérten kot kiszabni n termelőszövetkezeti tagok beadási kötelezettségét. Azaz amelyik termelőszövetkezeti tag a megengedettnél nagyobb háztáji területtel, állatállománnyal rendelkezik, a megengedetten felüli többletért beadási kötelezettséggel tartozik. Erősítsük jó politikai munkával a tcpnielő«zővctkrzefi mozoa’raat Megyénk termelós*övetke*cteinek helyzete Nyugodtan el lehet mondani, hegy termelőszövetkezeti mozgalmunk az elmúlt esztendőben erősödött, fejlődött. Nemcsak új tagókkal gyarapodtak termclősZöVélkézeteink, hanem Encsen például új csoport alakult. A legtöbb feladat jelenleg a tsz. mozgalom továbbfejlesztésé, á práf tneglévó tsz-ek gazdálkodásának megjavítása mellett, a tsz mozgatóin számszerű léjtésztésé. A termelőszövetkezetek megszilárdításában éz évben jéléntős előrehaladást kéll elérni a mozgalom tovább fejlesztését nem lehet elnapolni, löszén az eddigi késedelem is kárt okozott. A további fejlesztés elképzelhetetlen a meglévő termelőszövetkezetek gyors megerősödésé nélkül. Joggal várja a párt, és a kormány, hegy ez évben minden termelőszövetkezetben hgy dolgozzanak, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekét. maximálisan kihasználják. Fokozták tniné! jobban á termelést, erősítsék a közön gazdárá gót. növeljék a tagok jövedelmét. Ennék az elhatározásnak gyakorlati megválóéi tánát ken tükrözőié a. most készülő termelési (érveknek és bevételi-kiadási költségvetéseknek. Mit mutatnak nálunk a termelőszö- vétkéZétök tervéi f Általában azokban a terznelöálövétkezőtekben, amelyék a jobbak közé tartoznak, nincs különösebb hiba a tervezessél, jól ftégy a munka. A vezetőség és a tagság minden igyekezete arra irányul, hogy hehc-icaebbé, löbböldalúvá tegyék gazdáíi, i tásukát és jelentősen fokózzák a jövedelmezőséget. Ezek közé a termelőszövetkezetek közé tartozik: az edelényi Alkotmány. á kesznyeténi Szabadság, a bórsödivánkai József Attila, a bőcsi Haladás stb. Számos hibát, helytelen Termelőszövetkezeteinket segítő niink kell abban, hogy maximálisan kihasználják a szabadpiaci értékes! tea minden lehetőségét, hogy minél több sertést és állati terméket, zöld séfjét, gyümölcsöt értékesítsenek. Ez jelentse fő bevételi forrásukat. Min den erővel törekedni kell arrn, hogy a ts*-ek vezetése tovább javuljon. Ennek érdekében párt- és állami szerveinknek fokozottabb segítséget kell adni a tsz-eknek. Elő kell segíteni, hogy a különböző párt- és állami funkcióból a tsZ-ek kérésére elnöknek, vagy egyéb vezetőnek visszatérjenek a faluból eltávozott és vezetésre minden téren alkalmas dolgozók. Fel kell figyelni arra is, hogy egyes termelőszövetkezetek homokbányája nak és mészkémencéjének hasznát spekuláns elemek saját céljaik érdekében használják fel. A Központi Vezetőség a termelőszövetkezeti mozgalom további megszilárdítása érdekében több intézke dóst dolgoz ki, amelyeket, ha part szervezeteink, tanáesázervelnk jól fel használnak — élő fogják segíteni a mozgalom szémszerinti továbbfejlesztését is. Ismertetnünk kell a termelőszövetkezetek jó eredményeit az egyénileg dolgozó parasztok között. Három négy jó eredményt elérő termelőszövetkezet maidnem minden járásban van. Első- söfban ezeken a helyekén kell javítani a Politikai munkát, erősíteni az agifáeiót. hegy a termelőszövetkezetekben már limit, a tavaszi munka megkezdésé előtt, légyének új belépők. A tavasz és a nyár folyamán nagy gonddal kell előkészíteni „ termelő- szövetkezetek őszi fejlesztését. Jó politikai munkával el kell érnünk, hogy az önkéntesség betartásával ez év őszén a jó tsz- ekbé való belépés mellett több új tsz is alakuljon. A termelőszövetkezeti mozgalom fő formája továbbra is a mezőgazdaság! termelőszövetkezet. De támogatni kell a dolgozó parasztokat az egyszerűbb társulási formák létrehozásában is. Több helyen — különösen gyümölustermelő vidékeken — vannak ilyen kezdeményezések, főképp a mezőkövesdi. az abaujazántól és a szerencsi járásban. Ezek a csoportok nagyon fontos export-gyümölcsöket termel-, nck — Göncön például kajszinbarac- kot, Szomolyán pedig cseresznyét Vannak ilyen kezdeményezések a Heg.valján is h szőlők felújításéra ée új telepítésekre. A járási párt- és tanácsszerveink segítsék, támogassak a dolgozó parasztok ilyen kezdeményezését, az egyszerű társulási formák létrehozását A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása ér* dekében fel kell számolni a párt- és állami szerveknek a mozgalmat támadó, szövet kőzetei lenes elemek- . Kel szemben tanúsított liberális magatartását. Meg kell javítani a politikai felvilágosító, szervező munkát. Intézkedéseket,kell tenni, párt-, állami és tömeg-1 szervezeti vonalon a III. pártkongresszus határozatának megvalósítására. (Döntően fonlos « meggyőző munka, a jó módszerek alkalmazása.) Emellett az egyéni parasztgazdaságban lévő lehetőségek kihasználását is tovább kell szorgalmazni. Nem szabad megengedni, hogy aa osztályellenség termelőszövetkezeteink ma még meglévő gyengeségeit felnagyítva. éket verjen n termolőszövet- kezelek és az egyénileg gazdálkodói dolgozó parasztok közé. Párt- és állami szerveink politikát felvilágosító munkával érjék el. hogy megszűnjék a tsz-ek szektán* magatartás», ne zárkózzanak ct az u.tonnan lelépni kívánó dolgozó parasztok felvételétől és a kilépett tagok visszavételétől sem. Párt-, tanács- és állami szerveink jó összmunkával, mint legfőbb azonnali feladatot biztosítsák, hogy a termelő- szövetkezetek a tavaszi mezőgazdasági, munkákban élen járjanak és további' szilárdítsák az állampolgári fegyelmet is. Említettem, hogy a begyűjtés egyea kérdéseire m’g visszatérek. A többéves begyűjtési rendszer, valamint A párt- és állami szervek javuló munkájának hatására a begyűjtés területén javult az állampolgári fegyelem. Ez a javulás megyénkben különösen érezhető volt a gabona begyűjtésénél. Jó politikai felvilágosító munkával, a párt-, tanács- és az állami szervek jó együttműködésével elértük, hogy az egyénileg dolgozó parasztok 96—97 százaiéba közvetlenül a cséplőgép alóf teljesítette állami kötelezettségét. BecáfiSelbeli kötelességünk a beadást hátralék telfestféce Ä múlt év novemberében és decemberében az állati terméknél, különösen a sertésnél a szégyenteljes 18-—19. helyről a megyék közötti versenyben a 11—12-ik helyre kerültünk. Most azonban az állati termé kék, különösen a sertés és marna begyűjtésnél ismét az utolsók közt kullogunk. Ennek legfőbb oka az, hogy a be gyűjtési hivatal és tanácsaink az állam érdekeit nem tartják elsőrendű érdeknek, elhanyagolják a törvényes előírások betartását, illetve betartatását. Elterjedt megyénkben az opportunizmus különösen a beadási kötelezettségét nem teljesítő, szabotáló kulékokkal szemben. Ezekkel szemben nem alkalmazzák a törvényes rendszabályokat, tűrik, hogy oz államot megkárosítsák. \ kulá- kokkal és (pékülÁlunkkal szemben tanúsítóit engedékenység lazítja a dolgozó parasztok állampolgári fegyelmél U. Az állami szervek liberális magatartását legjobban bizonyítja a beadási tervek jelentős lemaradása, 1954-ben például megyénkben kukoricából a tartozás 0063, marhából 6 325 mázsa, tejből 78.283 hl., tojásból pedig 2107 mázsa. Ezzel maradiunk adósaj az államnak. Kukoricából az edelényi járásban 2291 mázsa. Mezőkövesden 1286 mázsa az adósság. Ebben a két járásban a legnagyobb, mintegy 6300 mázsa az el-i maradás a napraforgóból is. Burgonyából a legsúlyosabban elmaradt a miskolci járás, tartozása 3739 mázsa, A sárospataki járás 3059 mázsával maradt adós. Sertésből a szerencsi járás 804 mázsával, az encsi járás 442 mázsával tartozik. Vágómarhá* bő] a miskolci és a szerencsi járás maradt le a legerősebben. 2680 má-i zsával adósok annak ellenére, hogy sertésállományuk száma megfelelő. A múlt évi kukorica begyűjtési terv lemaradása veszélyezte^ az ál' la mi hizlaldák takarmányéi látását isi mely károsan befolyásolja a közelié* fást és az export-tervek teljesítését, Közellátási nehézségeinket súlyosbítja. hogy az ez évf állatbegyiljtesi kölelezettsegek teljesítésében mar az év elején lemaradás van. A megye januári tervét 60.5 százalékra teljesítette. Ezen belül pl. az abaujszántói járás 10.3 százalékra, az encsi 10.5 százalékra, a szerencsi járás 14.3 százalékra teljesítette csak térvét hízott sertésből. A tervek nem teljesítésének a tőr-* vények laza kezelése mellett e másik oka az. hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink, állami és felvásárló szerveink tűrik a kupeeek és spekulánsok piacon folytatott üzérke-» déseit. Ennek következménye, hogy a spekulánsok feühaltlák az árakat, akadályozzák a szabad és szerződéses felvásárlási tervek teljesítését. A megyében az állatforgalmi vállalat január hónapban csak 3 db sertést vásárolt fel szabadpiacon, s 12.550 db-ról szóló tervével szemben csak 1962 db-ra kötött hizlalás! szerződést. Emellett tanács- és begyűjtési szerveink nem szereztek érvényt a begyűjtési törvény azon előírásának. hogy a termelő köteles a beadás teljesítésére a megfelelő súlyú sertést kellő időben hízásra állítani. Ezért állt elő az a tűrhetetlen helyzet, hogy a termelők nagy részénél a szerencsi és az encsi járás? (Folytatás a 3. oldalon.) Kemény harcot kell folytatni a liberalixmaú és a spekulánsok, kupeeek elfen
