Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-18 / 41. szám
Péntek, 1955. február IS. ESZAKMAGYAROKSZAG 3 A megyei páríb'zoíísáw kibővített ülése az a -vélemény alakult ki, hogy „teheneinket ki kell selejtezni, ezekkel sem- mit sem lehet kezdeni“. Ez sem igaz! A tehén kölcsön ad — úgy mondja a parasztember, hogy — a szájúról ad — és ez az igaz. Az ország legjobb teheneiből is gyorsan kiapadna a tej, ha kukoricaszárón telelnének és nyáron csak a levágott legelőre hajtanék ki. Nézzük a borsodiván- kai Petőfi termelőszövetkezetet. Ebben a termelőszövetkezetben az isté.Hóátlag 8 liter. Bőven termelnek takarmányt és nem fizetnek rá, 1954-ben tíz mázsán felül volt a búza átlagtermése katasztrális boidankint. A borsodi ván kai József Attila termelőszövetkezetben szintén jó eredmények vannak. A termelőszövetkezetekbe kihelyezett agronómusok nagyrésze nem törődik az állattenyész- téssel. De mondjuk meg őszintén-, azért, mert- ezt senki sem kéri tőlük számon. Sőt, a premizálás is csak a növénytermelésben teszi őket érdekeltté. Hiba az is, hogy több helyen nem megfelelő az apaállatok gondo zása. Az apaállatok gondozását át kel! adnunk a legeltetési bizottságnak. — természetesen úgy, hogy a legeltetési bizottság élén megfelelő vezetőség legyen, A párt és kormány intézkedései egyre növelik a szarvasmarhatenyósz- tés, a telién tartás, a hizlalás jövedelmezőségéi. Az állaan hitellel, te- nyészá’iattal, korpajuttatással támogatja a termelőszövetkezetek szarvas mórba tenyésztését. Lássanak munkához párt- és tanáesszervéink, indítsák el termelőszövetkezeteinket ezen a téren is a fejlődés útján! Ismertessék a párt és kormány intézkedő, seit, tartsanak tapasztalatcseréket a jó állattenyésztő szövetkezetekben, s a példa erejével győzzék meg az elmaradt szövetkezetek tagságát arról, hogy az állattenyésztéssel érdemes foglalkozni. Most a termelőszövetkezetekben a terv készítésénél vizsgálják meg. mennyire biztosították az állattenyésztés alapját, a takarmány termelését, mennyire szolgálja a terv az állattenyésztés minőségi fejlesztését? Emellett ismertetni kell aa egyéni dolgozó parasztok között a szarvasra» rhatenyósztés fellendítését szolgáló intézkedéseket. Nagyobb erővel kell szorgalmazni a lucernamag tér, melést. A lucernamag hiánya mór katasztrofálissá kezd válni s mind- midig csak jókívánság marad a decemberi határozat végrehajtása, amíg magot nem termelünk. Komoly gondot okoz az állatok átteleltetése a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Itt is legsúlyosabb a helyzet a szikszói járásban, ahonnan már többször jelen tel tők, hogy több termelőszövetkezetben éhenpnsztulnak a juhok és más állatok. Ez tűrhetetlen. Pártszor- veink- legfőbb feladata, hogy harcol-, ianak a takarmányok célszerű felhasználásáért, a lopások, pazarlások m Beszüntetéséért,. Termelőszövetkezeteink részére ® kormány hitelt biztosít takarmány- vásárlására. Ellenőrizzék pártbizottságaink. pártszervezeteink, hogy ezeket a hiteleket ténylegesen takarmányvásárlásra használják-e fel? Párt- és lanácüszerveink segítsék a termelési szerződések megkötését Az 1955. évi népgazdasági tervek teljesítésének fontos feltétele az ipari növényekre és zöldségfélékre vonatkozó szerződések, továbbá a hizlal ási szerződések időbeni megkötése. Annak ellenéra, bogy a szerződéskötéseket a múlt év őszén előbb meg lehetett kezdeni, mint 1953-ban. annak üteme messze elmaradt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Különösen súlyos lemaradás tapasztalható a cukorrépa* termesztésnél. Megyénkben a cukorrépa szerződési tervet eztdeig körülbelül 54 százalékra teljesítettük. Legsúlyosabb a lemaradás a miskolci, a putnoki és az ózdi járásban. Nem jobb a helyzet a dohánnyal sem. Ennél a szerződési tervet 59 százalékra teljesítettük. Legjobban elmaradt a ricsei járás, ahol 25 százalékra és az encsi járás, ahol 24 százalékra tettek csak eleget a tervnek. A szerződéses növénytermelésnek nagy jelentősége van iparunk nyersanyagellátásában, ezért fel kell számolni azt a nemtörődömséget, megnemértést, amelyet ezen a téren tapasztalni ' lehet. Még nagyobb hiányosságokat mutat a sertéshízlalás és a hízómarha szerződéskötés állássá. Január hónapban például sertésből tervünk 7020 darab volt s mindössze 157 darabot teljesítettünk. A legsúlyosabb lemaradás az edelényi, a mezőkövesdi, a pntnoki és a ricsei járásban tapasztalható, ahol egyetlenegy hízott sertésre sem kötöttek szerződést. A hízottmarha szerződéses terv januárban 4080 da rabra szólt, ebből 1594-et teljesítettünk. Legsúlyosabban a szerencsi, miskolci és ózdi járás maradt le eb ben. Ennek egyik oka, hogy a szerződé ses termelés érdekében sem tanács. sem pártszervezeteink nem fejtenék ki kellő tevékenységet. A szerződé-, sek kötését szinte „a véletlenre ‘ bízzák. A szerződéses termelés terveit nem tekintik kötelezőknek.^ Ezen» gyorsan változtatni kell. Szükséges* bogy a növénytermelési és állathízla- lási szerződések kötését maga a megyei pártvégrehajtóbizottság. ezenkívül járási pártbizottságaink, ta- nácsszerveink. falusi pártszervezeteink is kellő felvilágosító munkával segítsék megfelelően mozgósítsanak a tervek teljesítésére. _ Biztosítani kell, hogy a termelési, szerződésekkel necsak a vállalatok szerződ tetői foglalkozzanak, hanerat váljék ez a tanácsok, a termelési bizottságok, a Hazafias Népfront. S gazdakörök, a földművesszövetkezefefc ügyévé is. A pártszervezetek a fel - sorolt szervek tagjaival beszéljék meg a teendőket, érjék el, hogy a termelési bizottságokból, a tanácsok állandó, bizottságaiból minél több aktivista vegyen részt a szerződések megkötésére irányuló munkában és minél több gazdáikra** íbe a szerződéses termelésbe. | Már említettem, hogy falun februárban a taggyűléseken, pártnapokon, foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel; emellett tanácsainknak haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy az előirányzott területet még a tavaszi munka előtt mindenütt leszer- 7 őrit es«ék. Pártszervezeteink ellen-r őrizzék, hogy a szerződéses termelés propagandaanyagait eljuttassák S dolgozó parasztokhoz. Megvei és járási pártbizottságaink ellenőrizzék, bogy a tanácsok, valamint a begyűjtési hivatalok ezen a téren a szükséges intézkedéseket megtegyék. (A beszámdó második részét követ- kezű számunkban közöltük.) Tanácsülés Hidasnémetiben ’ (Folytatás az első oldalról.) txim, s jól dolgoztak a tsz-ek a sárospataki járásban is. Nagyon lemaradt viszont az edelényi, a putnoki és a Már említettem, hogy az állattenyésztés fejlesztésében a szarvas- marha tenyésztés terén — egyes helyeiktől eltekintve — nem haladtunk előre. A szarvasmarhatenyésztés alacsony színvonala már az egész mezőgazdaság fejlődését gátolja. A talaj termelőereje fokozásának ugyan* is két összetevője van; egyik az állattenyésztés, különösen a szarvas- marha állomány számszerű fejlesztésével a szervestrágya biztosítása. Ismeretes, hogy a szarvasmarha szolgáltatja a legtöbb értékes istállótrágyát. A másik tényező a talajerő pótlásában a pillangós takarmányok termelése. E két tényező szoros kapcsolatban van egymással, mert a pillangós takarmányokat legelőnyösebben a szarvasmarha, elsősorban a tejtermelő tehén értékesíti. A tej és tejtermék nélkülözhetetlen élelmezési cikk, amelyből a jelenleginél sokkal többet kellene nyújtani a lakosságnak. De ezenkívül a szarvasmarha bőréből készítünk cipőt, csizmát stfo. Az elmondottak alapján világos, hogy miért kerül elő- í térbe a szarvasmarhatenyésztés miskolci járás. Az állami gazdasá- j gok tervteljesítése kielégítő. Látni j kell te-hát, hogy a kenyérgabona ve- j tésben a lemaradás elsősorban az egyéni gazdálkodóknál van. fejlesztése, amikor a dolgozó nép jobb ellátása halaszthatatlan feladatunk. Ä második világháború után szarvasmarha állományunk gyorsan pótlódott. Megyénkben 1938-ban 146 ezer 660 darab szarvasmarha volt. Ez a szám 1945-ben 85.500-ra csökkent, de 1952-re már 186.508 darab szarvasmarhánk volt, több mint a háború előtt. 1953—54-ben szarvas- marha állományunk viszont csökkenést mutat. Különösen súlyos hiba, hogy csökkent a tehénállomány is. 1953-ban 183.524 darab szarvasmarhát számláltunk, 1954-ben viszont kevesebbet; 180.202 darabot. Az egyéni parasztoknál a tehénállomány 1000 darabbal csökkent. Ennél is rosszabb a helyzet a termelőszövetkezetekben. Tsz-einkben a terv 7625 darab, a teljesítés viszont csak 5109 darab. így tehát a tervet csak 67 százalékra teljesítették. Legsúlyosabb a helyzet a mezőkövesdi járásr ban, ahol termelőszövetkezeteink csak 49 százalékra téliesítettek a számszerinti tervet. Ennél is rosz- szafab képet mutat tsz-einknél a tehénállomány alakulása. Tehénből tervük 2920 darab, a teljesítés csak 1924 darab, vagyis á tervteljesítés mindössze 65.9 százalék. Meg kell dicsérni ugyanakkor Miskolc várost, ahol a tsz-ek 100 százalékra, a me- zőcsáti járást, ahol a tsz-ek 93.7 százalékra teljesítették a tervet. A legsúlyosabb , hibák az encsi járásban vannak. A szaporulati terv teljesítésénél sem jobb a helyzet. A terv szerint 2088 darab szaporulatnak kellett volna lenni, s mindössze 1385 darab szaporulat volt. Ezen a téren jó eredmények vannak a sátoraljaújhelyi és a ricsei járásban, ahol 100 százalékig teljesítették a tervet. A legsúlyosabban lemaradt Edelénv (39.3 százalék), (Sárospatak (39.2 százalék) és Encs, ahol 51.3 százalékra teljesítették a tervet. A hozam is rosszabb nálunk, mint az országos átlag. Országosan 1750 liter az égi* tehénre jutó tejbozam, Borsodban viszont 1300—1400 ’iter között mozog. A legalacsonyabb 5s- tállóátlag (2.4—2.5 liter) a szikszói, az encsi és az abaujszántói járásban van. Melyek <w:arva?onarha- fenyé«*<fsiink hibáinak Jeirfohb okai Sem a tanács, sem a pártszervezetek nem foglalkoznak kellő súllyal a szarvasmarhatenyésztéssel. Ezt több tényező is bizonyítja. Az abaujszántói járásban nagy tradíciója van a szarvasra a rbateriyészíésnek: a híres gönci táj-fajta szarvasmarhát országszerte ismerik, ennek meghonosításával a dolgozó parasztok nagy kedvvel foglalkoznak, — ugyanakkor a járási tanácsnak és a járási pártbizottságnak nincs terve arra.. hogy ne csak Gönc környékén. hanem a járás többi községében is aktívabban foglalkozzanak a szarvasmarhatenyésztéssel. Göncön például a falusi pártszervezet. vezetői egyetlen egyszer sem foglalkoztak a szarvas- marlmtenyészfés problémáival, sem a dolgozók erre vonatkozó javaslataival, az élenjáró állattenyésztők népszerűsítésével. Járási tanácsaink — egyes helyektől eltekintve — nem foglalkoznak a szarva ama rliatenyésztés fejlesztésének fontos kérdésével, a taka,rmánytermeléissel. Több járásban ezért a pillangós takarmányok termelése egyáltalán nem kielégítő. Különösen rossz a helyzet az encsi járásban. Járási tanácsaink és pártbizottságaink az állatgondozókkal sem foglalkoznak kellőképpen, ezért az állat- gondozóknak nincs tekintélyük a termelőszövetkezetekben s az állami gazdaságokban. Sokszor ..csordások“- nak, vagy „kondásokénak nevezik az állatgondozókat s pártszervezeteink mindezt tűrik. Emellett — különösen a termelőszövetkezetekben — elhanyagolják az állatgondozók szakmai, uootechnikai továbbképzését. Sőt, egyes termelőszövetkezetek vezetői a legképzetlenebb embereket bíznak meg állatgondozással. A szarvasmarhatenyésztés elmaradásának másik oka a termelők nem kielégítő anyagi érdekeltsége. Ez is hozzájárult a szaporulat csökkenéséhez. A Politikai Bizottság ez év januárjában foglalkozott a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésével és több, a termelés további fokozására serkentő intézkedést javasolt, amelyek növelik a termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét. A szarvasm8rhatenyésztés fejlesztését akadályozó tényezők közül tehát azokat, amelyeket határozattal kell megoldani, megoldják. Ezek a határozatok azonban önmagukban nem pótolnak mindent, csak lehetősé gok. amelyeknek kihasználására mozgósítani kell a fain dolgozóit. Ez elsősorban a megvei, járási és községi tanácsok, valamint a járási és a helyi pártszervezetek feladata, A legnagyobb gondot a termelő- szövetkezetekre kell fordítanunk.. mert a, legnagyobb problémák ott vannak. A kevés állat miatt kevés a trágya, ezért, alacsony a termésátlag s nincs megfelelő jövedelem sem a növény termesztésben, sem az állattenyésztésben. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezetek jórészében még a nem munkaigényes gabonafélék termésátlagai is — egyes helyektől eltekintve — alacsonyabbak, mint az egyéni parasztoké. ügyre javul az állattenyésztés jövedelmezősége Ezen az állapoton haladéktalanul változtatni kell, annál is inkább, mert több termelőszövetkezet amúgy is kevés állatállományát tovább akarja csökkenteni. Szembe kell szállni azzal a káros nézettel, hogy a szarvasmarhatenyésztés néma kifizető. Ez csak akkor igaz, ha a tehenet télen, nyáron úgy tartják, hogy éppen éhen ne pusztuljon. Rosszul gazdálkodó termelőszövetkezeteinkben Február hó 9-én a tanácstagok kibővített ülést tartottak Hidasnémetiben, megvitatták az eddig végzett munkát. Miklós József rb. elnök ismertette január hónapban müven ügyeket intézett el a végrehajtó- bizottság. Hidasnémeti község tanácstagjai januárban valamennyi választó tagat meglátogatták otthonukban. A békéről beszélgettek, és aláírásokat gyűjtöttek. Jd. Karaffa Józsefné Sfi éves parasztasszony, amikor a békeívet aláírta, elmondta, hogy minden erejével tiltakozik a háború ellen, a béke megőrzéséért harcolni kell öregnek, fiatalnak egyaránt. Rozsnyói Ferenc tanácstag választói versenyre hívták ki a község valamennyi dolgozóját, vállalták, hogy az l. félévi tojás-, baromfi- és egyéb beadási kötelezettségüknek ha* táridő előtt eleget tesznek. Tudás Sándor tanácstag javaslatára a község dolgozói vállalták, hogy a két iskolának az udvarát ko,viecsal rendbehozzák A tanácsülésen elhatározták azt is, hogy háromtagú permetező- brigádot szerveznek és a község ösz- szes gyüm/ilrsfdit lepermetezik, a legelőket nedig március hónapban le- takarítják. TAKACS TIBOR tudósitó Nyíri községben föl dolgozik a népfrontbizottság Nyíri község távoleső helyén van a sátoraljaújhelyi járásnak. A múltban hírét is alig hallották s községnek, senkisem törődött vele. Ma azonban máskép van minden. Különösen megpezsdült az élet a népfront-bizottság megalakulása óta. Január hónapban a község lakóival részleteiben megismertették a Hazafias Népfront nrosramiát. s a nép- fromtbizottság tagjai gazdakör megalakítását kezdeményezték. amely január óta működik. A község dolgozóinak számára mezőgazdasági szakelőadásokat tartanak. A népfrontbizottság tagjai a kulturáli élet terén’ is nagyszerű munkát vt geznek. Befejezték a kulturottho építését, az ügyesen megszervezel társadalmi munka segítségével s kulturotthonban élénk kultu: élet van. Előadásokat, békeestéke rendeznek a falu fiataljai, úttörc szavalatokkal, színjátékokkal szóra koztatják a lakosságot. íme, ahol a népfrontbizottság jé dolgozik, ügyesen kezdeményez, me is van annak az eredménye. DRENKÓ ISTVÁI Miskolc Javítsuk az ellenőrző munkál Mi az oka a nagyfokú lemaradásnak? Az okot mindenekelőtt abban az elbizakodott hangulatban keli keresni, amely a párt és tanácsapparátusban az elmúlt év őszén észlelhető volt. A községi, járási és megyei ta- r.ácsofl) nem a valóságnak megfelelően, hanem a termelési kedv fokozásából Ítélték meg a helyzetet és ennek alapjain jelentettek. Mindez bennünket is olyan irányba terelt, hogy kritika nélkül elfogadtuk azokat a számokat, amelyeket a tanácsok mondtak nekünk. Pedig, mint a statisztikai hivatali adatai bizonyítják, alapos okunk lett volna ezeket a számokat ellenőrizni és gondoskodni a vetésterület növelésének szorgalmazásáról. Járási pártbizottságaink hiányos ellenőrző munkája miatt fordulhatott elő olyan eset, mint a mezőkövesdi járásban, ahol a megyei mezőgazdasági Igazgatóság egyes beosztott iái Daragó elvtárs vetési jelentését keve- selték és azt javaslatukra korrigálták. Ez úgy történt, hogy Daragó elvtárs bizonyos százalékot jelentett és amikor az igazgatóságon azt mondták neki, how annál már 5—6 százalékkal több van, hozzácsapott néhány százalékot. A megyei pártbizottság az elmúlt őszön is többször tapasztalhatta, hogy a járási, illetve a megyei tanács hamis jelentéseket ad. amelyekkel mi félrevezetjük a Központi Vezetőséget, a tanács pedig félrevezeti a kormányt. A felelőtlen jelentések alapján a megyei pártbizottság és a megyei tanács tagjai, a képviselők és mások sok választási nagygyűlésen arról beszéltek, hogy kenyérgabona vetéstervünket teljesítettük. Amint a számok mutatják, ez nem áll. Súlyos felelősség terheli ezért elsősorban a megyei tanácson dolgozó vezető kommunistákat, s felelősség terheli a megyei párt- végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozó kommunistákat. A hibák azt bizonyítják, hogy a tanácsban és a pártapparátusban tevékenykedő kommunisták, különösen akik a mezőgazdaság területén dolgoznak, nem értik meg a kenyérgahonatemie- lés fokozásának nagy jelentőségét. Eléggé elterjedt nálunk az a káros nézet, hogy a kenyérgabona kérdést csak újabb kedvezményekkel lehet megoldani. A párt és a kormány igyekszik a kenyérgabona termelésben érdekeltté tenni a termelőket. N’*>»*’ lehet r.Tsovhnn mindent ettől várni. Ismeretes, hogy vannak ilyen kedvezmények. A Politikai Bizottság most javasolja, hegy szélesítsük, ki a kenyérgabonával való beadás lehetőségét. Ennek az a lényege, hogy a termelők szeptember 15-ig — az élőállat, állati termékek és bor kivételével minden mezőgazdasági ter- ménv beadásit kenyérgabonával helyettesíthessék. Egymagukban azonban ezek az intézkedések nem oldják meg fel* adatainkat a kenyérgabona termelése terén. A legfontosabb a dolgozó parasztok termelési kedvének, aktivitásának fokozása, a falu dolgozóinak morr"v!''tá*n a fellett agrotechnikai módszerek alkalmazására. E téren pártbizottságainkra és a tanácsokra hárul a legfontosabb feladat. 0«zf lemaradásul«at a tavaesri vetéssel feltét fen ül pótol «ék A kenyérgabona kérdés megoldá sárnak egyik legfőbb feltétele — és ezt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni — a vetésterv teljesítése — amíg a hozamok nem emelkednek megfelelően — még akkor is, ha ez befolyásolja a helyei vetésforgók kialakítását. Most a napokban a legsürgősebb feladat: megértetni minden termelővel, hogy az őszi vetésnél mutatkozó hiányt tavaszi búzával kell pótolni. Az egyes tsz-eket, állami gazdaságokat tavaszi búza vetésére kötelezni csak akkor szabad, ha saját vetéstervüket nem teljesítették. Előkészületeket a tavaszi, vetésre már tettünk', de ez még nem elég. Az előkészületeket gyorsítani kell, mert kedvező idő eseten a tavaszi búzát már februárban vetni lehet. Ezért elsősorban azt kell megállapítani, hogy kik azok. akik előírt kötelezettségüket nem teljesítették. Értesíteni kell őket, arról, hogy a hiányt kötelesek tava,szi búzával pótolni. Már most azonnal hozzá kell fogni á feladat megszervezéséhez, a munka meggyorsításához, a végrehajtás biztosításához. A pártvégrehajtó bizottság javasolja, hogy a községekben a februári pártnapokon, a termelési bizottságok értekezletein, a gazdakörökben vitassák meg a tavaszi búza vetésének kérdését és ezeken mozgósítsák a dolgozó parasztokat, elsősorban a kommunistákat, a tanácstagokat és a tömegszervezetek tagiait a feladat maradéktalan elvégzésére. Az állam a gabonatermelés érdekeltségének fokozásán túl, bizonyos mennyiségű — körülbelül 15 ezer holdra elegendő vetőmagot biztosít a termelőknek. A vetőmagot részben cserébe, részben pedig kölcsönként adjá az állam a dolgozó parasztoknak. Az állam elvárja, hogy a parasztság teljesítse előírt gabonavetéstervét. Azokat, akik kenyérgabona vetési kötelezettségüket nem teljesítik, minden kedvezményből korpa juttatásból, helyettesítésből, halasztásból kizárják. Ez a kedvezménymegvonás az egy holdon felüli birtokokra és bérletekre, valamint a termelőszövetkezeti tagok alapszabályban megszabott területen felüli háztáji gazdaságaira egyaránt vonatkozik. Legfontosabb most biztosítani minden tsz-ben, minden egyéni parasztnál a vetőmagot. a műtrágyát stb. Nem szabad megfeledkeznünk vetéseink ápolásáról sem. Ahol szükséges. hengerelni és fejtrágyázni kell a vetéseket, hogy a termésátlagot minden rendelkezésünkre álló eszközzel növelni tudjuk. Tudatosítsuk a termelők között, hogy fejtrágyá- záshoz szükséges műtrágya igényüket már most közöljék a földműves- szövetkezetekkel. hogy azok minden községbe biztosítani tudják a szükségletet. A szarva«marliatenyésztés fejlesztése iffen fon to« feladat
