Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
2 £SZ AKM AGY AHORSZ AC Szerda, 1955. Icbruár DR. ZSOLDOS SÁNDOR A tajvani kérdés a Biztonsági Tanács előtt 1907—1955 Mély fájdalommal jelentjük, bogy dr Zsoldos Sándor elvtárs, a Magyar Népköztársaság egészségügyi minisztere, hosszas betegség után - -elhunyt. Zsoldos Sándor elvlársban: a magyar egészségügy önfeláldozó harco : át vesztettük el, aki egész diriét a nép egészségügyének szentelte. Mint a fajú körzeti orvosa kezdte 'tp.cs munkáját, majd Somogy megye főorvosa lett. Mint egészségügyi miniszter, rövid két év alatt példamutató munkát végzett. A Szovjetunióban .-zorzett tapasztalatai alapján továW»- fejlesztette az egészségügyi hálózatot* megszervezte az ország közegészségügyi-járványügyi állomásait. Az ár- vizsujtotta területek egészségügyi ellátását személyesen eredményesen vezette, Zsoldos Sándor eivtársban a néphez hű, a dolgozók egészségéért harcoló orvost, a magyar egészségügy' kiváló vezetőjét gyászoljuk. Zsoldos Sándor elvtársat Népköztársaságunk kormánya saját halottjának! tekinti. A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS ÁGI MINISZTERTANÁCSA Mély fájdalommal búcsúzunk a magyar egészségügy' nagy halottjától, dr Zsoldos Sándor egészségügyi minisztertől, elvtársunktól, barátunktól. Zsoldos Sándor elvtártat szakadatlan orvosi munkában eltöltött idő után ragadta el munka közben a halál. Életének utolsó percéig dolgozott. Súlyos óe hosszas betegség alatt sem szűnt- meg népünk egészségügyi ellátásának javítására újabb és újabb terveken munkálkodni. Az orvosi pályát élethivatásának tekintette, Sohasem szűnt meg küzdeni a betegségek megelőzéséért, az emberek egészségéért, az élet meg hosszabbításáért, a halál ellen. Mint miniszter is — megmaradt orvosnak. Apja falusi tanító volt. Zsoldos Sándor már fiatalon megismerie a falusi értelmiség felszabadulás előtti küzdelmes életét. Kora gyermekkorától kezdve látta a Horthy-rendszer’ magyar falujának szociális elmarai- dottság-át, a parasztság elesetitségét. Pályáját mint közsági körorvos kezdte meg. Itt ismerte meg és itt tanulta meg a magyar egészségügy szempontjából értékelni a fain egészségügyét. Később járási, majd megyei főorvosnak nevezték ki Somogy megyébe. Céltudatos és kemény volt a munkában, melegszívű munkatársaihoz való viszonyában. Meleg szálak fűzték a megye egészségügyi dolgozóihoz. Amikor ogészségügyi miniszterre nevezték ki, akkor sem szakadt el Somogy megyétől. Volt munkatársai, elvtársai ós barátai rendszeresen felkeresték problémáikkal és ő sok segítséget adott ezek megoldásához. Betegei is, a falu dolgozói, sokszor keresték fel levelükkel. Büszkék voltak arra, hogy a párt- rábízta a magyar ogészsegügy vezetését. Egyik levelükben, amit betegsége alatt in téztek hozzá, a „falu büszkeségének“ nevezték. Alig két évig volt dr Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter-, ezalatt az idő alatt egészségügyünk igen jelentősen fejlődött. Szüntelenül arra tanította munkatársait, hogy az egészségügy vezetésének soha egy pillanatra sem szabad elszakadni a gyakorlati élettől. Ö maga is igen nagy gondot fordított az élet által felvetett problémák tanulmányozására. Az egészségügy vezetésében mindenkor a tanácsok vezcuak elismeréseként dr Zsoldos Sándor elvtársat a Magyar Népköztársaság érdemrendjével tüntette ki. Szerette az embereket. Minden gondja az volt, hogy védje, óvja, erősítse a családot, az anyát és a gyermeket. Küzdött azért, hogy a magyar gyér raekvádolom olyan módszerekkel dől gozzon. amely a legjobban biztosirja újszülöttünk sokoldalú védelmét, Az ő munkája is segi'gtí abban, hegy az -utóbbi kát óv alatt a eseoeemőhaláio zás arényazáma alac'onyefcb lett. mint bármely előző évben. Munkatársai szerették és megbecsülték. Érezték benne azt az embert, aki szüntelenül az.on fáradozik, hogy ja vítsa a magyar egészségügy szinvonn lát. Ezért mindenekelőtt megkövetelte -a kötplesség*>k maradéktalan teljesítését, n f ■gj’elmezeitaéget. és a pontosságot. Megbecsülte azokat, akiknek njsjnkáján érezte, hogy lelkesedni tud ngk a nagy teisdafok sikeres meg- nldásáért, Dr Zsoldos Sándor ejytárs súlyos betegsége «•Menőre, az utMsó óráig dolgozott. Olyan örök sásét, hagyott a ma- gyae égé zr-jgügyi dolgozókra, melynek íc ihn rázná lá*a, általánosítása és ineg«:-! iáiéba dolgozó népünk javát fogja szolgálni. A megya- egészségügyi dolgozók tikkor fogják megőrizni legszebben dr Zsoldos Sándor elv társ emlékét, tin küzdenek ezeknek a messze!ekintő, niipünk egészségügyi felemelkedését szolgáló terveknek megvalósításáért, Búcsúzunk dr Zsoldos Sándor elvtársiéi. az orvostól, az egészségügyi minilsztertöl, barátunktól. Emlékét dolgozó népünk meg fogja őrizni!! 1955-február 1. (MTI) Dr Zsoldos Sándor elvtárs, egészségügyi miniszter temetésére alakult bizottság közli, hogy nagy halottunkat az Orvosok Háza ■Semroelwais-termó- ben (VIlí..Szcntkirályi-utea21) r*va. faiozzaik fel 1955 február 3-4n, esü. törtökön délelőtt, fél 9 órától 11 óráig. A temetés február 3 án, csütörtökön déli 12 órakor lesz a Kerepesi temetőben. (MTI) Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából kitüntette sajtónk kiváló munkatársait. Bod a István, az Északmagyaror- szág rovatvezetője a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapta. A kitüntetéseket kedden délben Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el- mökihelyettese adta át az országházijain. Szív betegségek sebészi kezelése címen előadást tartanak Miskolcon A szívbetegségek sebészi kezelése címen febr. 3-án, csütörtökön este 8 órakor dr. Teechler László egyetemi magántanár előadást tart Miskolcon, a SZMT kultűrotthonban. Newyork (TASZSZ). Január 31-én az ENSZ székhazában megnyílt a Biztonsági Tanács Ülése. A. A- Szoboljev, a Szovjetunió képviselője a napirendi vitában többek között ezeket mondotta: — A szovjet kormány megbízásából javaslatot terjesztettem elő és indítványoztam, tűzzék a Biztonsági Tanács napirendjére „az Egyesült Áilcmo-knak n Kínai Népköztársaság ellen Tajvan sziget és más kínai szigetek térségében elkövetett agresszív cselekményei" kérdést. Ugyanakkor javasoltam, hogy ezt sürgős és fontos kérdésként tárgyalja meg a Biztonsági Tanács. A szóbanforgó javaslat előterjesztésére az adott okot, hogy Tájvan, Penghu és a Kínai Népköztársasághoz tartozó más partmenti szigetek térségében az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek következtében közvetlen veszélybe került a nemzetközi béke és felmerült egy újabb háború kirobbanásának veszélye. Most nincs szándékomban, hogy részletesen foglalkozzam mindezekkel az említett agresszív cselekményekkel, Ezt majd a kérdés érdemi megvitatásakor teszem meg. Azt azonban^ szükségesnek tartom, hogy röviden emlékeztessek egyes olyan legutóbbi eseményekre, amelyek komoly jelentőségűek a távolkeleti béke fenntartása szempontjából. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke január 24-én üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz. Ebben az üzenetében egyenesen háborúval fenyegette meg a Kínai Népköztársaságot és felhatalmazást kért arra, hogy igénybe vehesse az amerikai fegyveres erőket a Kínai-tengerben lévő és a Kínához tartozó Formoza (Tajvan) és Pescadores (Penghu) szigetek úgynevezett „védelme“ céljából, vagyis más szóval, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erőit Kína belső ügyeibe való nyilt beavatkozásra használja fel. A határozat agresszív jellegét maga az amerikai elnök is beismeri abban a kongresszusi üzenetében, amelyben hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak „el kell oszlatnia minden kétséget afelől, hogy ha szükséges, készek vagyunk (t. '. az amerikaiak) harcolni a szabad világ fermozai létfontosságú pozícióinak megőrzéséért, úgyszintén afelől, hogy készek vagyunk minden olyan műveletet végrehajtani, amely szükséges lehet e cél elérése érdekében.“ Az elnöki üzenet és a kongresszusi határozat értelmét magyarázó arr •- rikai hivatalos személyiségek nyíltan a kínai szárazföld létfontosságú központjainak, kikötőinek és közlekedési vonalainak bombázásával fenyegetőznek. Egyáltalában nem csodálatos, hogy az amerikai kormánynak ezt a legutóbbi lépését a világ közvéleménye úgy értékeli, hogy az növeli a háborús veszélyt a Távol-Keleten, fokozza a nemzetközi feszültséget. Az amerikai uralkodó körök „az Egyesült Államok védelméről“ és „Formoza, valamint a Fescadores- szigetek védelméről“ hangoztatott nyilatkozatokkal próbálják álcázni a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agresszív cselekedeteiket. Az ilyen nyilatkozatok mesterkéltsége és alaptalansága azonban tökéletesen világos, mert az Egyesült Államokat senki sem fenyegette és senki sent akarja fenyegetni. Azok az intézkedések, amelyeket a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormánya telt saját területének megtisztítására, nem fenyegetnek egyetlen külföldi államot sem és Kína oeh-ő ügyeihez tartoznak. Az amerikai kormány mindennemű beavatkozása a kínai nép olyan irányú ügyeibe, hogy megtisztítsa a maga területét a csangkaisekista bandától. nem tekinthető egyébnek, mint a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agresszív lépésnek. Ilyenformán az ENSZ alapokmányának megsértésével durván beavatkoztak egy szuverén állam belső ügyeibe és erőszakos fenyegetést alkalmaztak a Kínai Népköztársaság területi épsége ellen. Az Amerikai Egyesült Államok megsértette az ENSZ-alapokmány legfontosabb elveinek egyikét és a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek e cselekményei megakadályozták a kínai népet Tajvan felszabadításában és abban, hogy érvényesítse e szigettel kapcsolatos szuverén. elidegeníthetetlen jogait. Az Egyesült Államok részéről a Kínai Népköztársaság ellen újabb agresszív lépést jelentett a csang- kpjsekistákkal 1954 december 2-án megkötött úgynevezett „kölcsönös védelmi“ szerződés. Feltétlenül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szerződés előírja érvényének kiterjesztését messze Tajvan sziget és a Penghu-szlgetek körzetének határain túlra — mint a szerződés mondja — minden olyan területre, amely „kölcsönös megegyezés alapján meghatározható". Fz nem tekinthető egyébnek, mint a Kínai Népköztársaság ellen irányuló újabb agresszív aktusok előkészítésének, nemcsak Tajvan térségében, hanem a Kínai Népköztársaság területének más részeiben is. Az Egyesült Államok említett cselekedetei a Kínai Népköztársaság szuverenitásának és területi épségének durva megsértését és ugyanakkor az ENSZ alapokmányának, közöttük a II. cikkely 4. pontjának durva megsértését jelenti. Az Egyesült Államok e cselekményei azoknak a kötelezettségeknek is megszegését jelentették, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok mind az 1943 évi kairói nyilatkozatból, mind az 1945. évi potsdami nyilatkozatból kifolyólag vállalt. Ezek a kötelezettségeik előírják, hogy Japán kapitulációja után Tajvan-szi- getét és a Penghu (Pescadores)-szi- geteket egyesíteni kell a kínai szárazfölddel. A fent kifejtettek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek Tajvan-szigat és más kínai szigeteik térségében elkövetett cselekményei « Kínai Népköztársasággal szemben agressziót jelentenek és a távolkeleti feszültség forrásául szolgálnak. Ugyanakkor világos, hogy ezek a cselekmények veszélyeztetik a nemzetközi békét és e térség biztonságát. NEM ZENEI TÖRTÉNET Irta: G. RIKLIISI tőire, a megyei főorvosokra, az egészségügyi intézmények dolgozóira támaszkodott. Dr Zsoldos Sándor elvtárs számára Igen sokat jelentett az, hogy a Szovjetunióban tanulmányozhatta az élenjáró szovjet orvostudomány ég gyakorlat eredményeit. A szovjet tanulmányút tapasztalatai még inkább meg. szilárdították benne azt a tudatot, bogy a magyar egészségügy igazi útja a megelőzés szemléletének általánosítása. a közegészségügyi viszonyok szüntelen javítása, az egészségügyi kultúra fejlesztése. Többször hangsúlyozta, liogj- egészségügyi politikánk legközvetlenebb célja a dolgozókról való széleskörű, sokoldalú gondoskodás és hogy a gyógyító tevékenység és a közegészség- ügyi érdekek maradéktalan érvényesítése nem két ellentétes törekvés, hanem két egjTnással, szervezetileg és tartalmilag összefüggő tevékenység dialektikus egységét jelenti. ^ Zsoldos elvtá.rs ezeknek a céloknak megvalósításáért küzdött. Magatartása is példát mutatott ahhoz, hogyan kell nehéz időkben, viszontagságos körülmények között helytállni. Az elmúlt évi árvíz ideje alatt hosszabb időt töltött egyhuzamban az árvíz területén. Győr megyében személyesen irányította az egészségügyi dolgozók védelmi munkáját, kidolgozta ennek részleteit. Ennek a körültekintő, ala pos munkának eredményeként sikerült az árvizsujtotta területeken biztosi- 1 ani a megfelelő egészségvédelmet. Népköztársaságunk ennek a munka A cím ellenére szólnunk kell néhány szót a zenéről. De nemcsak úgy általánosságban, hanem konkrétan — a katonai indulókról. Az „induló“ a franciában Marche, a németben Marsch, Bonnban — „rcváns-mars“. A tengerentúli karmesterek most arra törekednek, hogy Franciaországban Adenauer áttételében és hangszerelésével játsszák az indulókat, ne pedig franciául. Azt szeretnék, ha Párizs, Marseille és Strassbourg utcáin nyugatnémet dobok, harsonák és kürtök szólnának, no meg azok az amerikai dudák, amelyeknek hangjára oly szívesen táncok néhány könnyűfajsúlyú francia politikus. A nyugatnémet halóságok, össze- gozve MSt. évi tevékenységüket, egy kiáltó hiányosságot fedeztek felt a Bonnak alárendelt német lakosság szörnyen sínyli a katonai indulók erős hiányát. Adetvauerék halaszthatatlanul sürgős feladatul tűzték ki, hogy az új esztendőben minden rcvánsvágyö hitleristának legalább két men&tinduló kerüljön. A jövőben ne legyen hiány dobpergésben és kürtszóban. Ne gondolja senki, hogy ez tréfa. Komoly ügy ez. Komoly és széles alapokon nyugszik. December 29-én a Reuter hírügynökség tudósítója Bonnból ezt a fontos hirt közölte: „Amint ma a hadügyminisztérium képviselői kijelentették, az új nyugatnémet hadsereg katonai zenekarai a régi Wehrmacht mindazon indulóit játszani fogják, amelyekkel „nem éltek vissza“ a nácik. Természetesen csak szemfényvesztés, hogy a nácikról beszélnek. A lényeg az, hogy újra a „fegyvertárba“ kerül az egész zenére áttett régi fasiszta handa-banda, A fenti hírben továbbá ez áll: „A hadügyminisztérium nap mint nap tucatjával kapja fiatal zeneszerzők új indulóit." Tehát menetelni készülnek. Hová? M térit Fényesítik réztrombitáikat. Milyen kottából fognak játszani? No lám, itt kezdődik e távolról sem zenei történet. Valamikor Kaliforniában az aranyásók között mulatságos legenda terjedt el egy igen különös visszhangról, amelyet adni-venni lehetett. A legendát hallotta és megírta ® fiatal Samuel Glcmons, a későbbi Mark Twain. Egy kalandvágyó vándor egyszer olyan helyre került, ahonnan messzi hegy látszott, oly messzi hegy, hogy még a hang is hat éra nlctlt tette meg az utat oda-vissza. Ha reggel időben akart felébredni, clalvás előli csak azt kellett kiáltania: „Kelj fel!“ — s a visszhang idejében felébresztette. A jenkik számára most Bonn ugyanilyen engedelmes visszhang. És ez már nem mese, hanem igaz történet. A Wall Strceten csak kiáltania kell valakinek: „Itt a fegyverkezés ideje!“ és Bonnban — nem hat óra múlva, hanem jóval előbb — már csőr. telik a fegyvert. Egyidejűleg játszani kezdenek a katonai zenekarok és az ifjú zeneszerzők lélekszakadva másolják a hitlerista macskazenekaroktól kölcsönzött kottákat. Ennek a zenének szövege is vem. •De még milyen! fAssunk csak egy példát. Nemrég a bonni szövetségi gyűlésben a tengerentúli visszhang szerepében lépett fel a néhai őrült Führer néhány megszállott követője. Jäger képviselő idézte Hitlert és hadjáratra uszított a békcszeretö országok ellen. Egészen egyértelműen célzott arra, hogy a párizsi egyezményeket Európa meghódításához vezető „kerülő utaknak“ kell tekinteni. Egy másik ilyen visszhang — Mcnde képviselő — követelte, hogy az új nyugatnémet hadsereg szelleme ,m hitleri hadsereg hagyományainak feleljen meg“. Egyszóval újra a régi hernyótól p- csikorgás, a régi katonai indulók és a régi menetirány — a Nyugat fele is, a Kelet felé is. Mint tudjuk, katonai indulót háromfélét lehet írni: díszlépésrr, gyors lépésre és futólépésre (rohamhoz). Külön helyet foglal el n gyászinduló. Az elmúlt háitorú során a hitleristáknál az egyéb indulók egyetlen hosszú gyaszindutónok adtak át helyüket, Ext nem stukád eltelejuniök az új évben az ademueri zenekaroknak és karmestereknek. Van egy jó tanácsunk: kezdjék mindjárt a gyászindulók betanulásával... Teljesen nyilvánvaló, hogy a veszélyes nemzetközi feszültség a Távol-Keleten csak akkor pszlik el, ha az Amerikai Egyesült Államok abbahagyja a Kína belső ügyeibe való beavatkozást és elvonja fegyveres erőit Tajvanról és más kínai szigetelőről . Ezért elengedhetetlen, hogy a Biztonsági Tanács sürgősen megvitassa a Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslatot, amely indítványozza, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul tegyen intézkedéseket a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agresszív cselekmények megszüntetésére, hagyjon fel a k'npj belügvekbe való beavatkozással és késedelem nélkül vonja visz- sza légi, tengerészeti és szárazföldi erőit Tajvan szigetéről és más Kínához tartozó szigetekről. A határozati javaslat ezenkívül indítványozza bármely fél hadműveleteinek megakadályozását Tajvan térségében, hogy megkönnyítsék a Kínái Nép- köztársaságnak nem alárendelt ösz- szes fegyveres erők kivonását e térség szigeteiről. Amikor ezt a határozati javaslatot előterjesztjük, az a meggyőződésünk, hogy ha a Biztonsági Tanács ilyen határozatot hoz, az nemcsak a tűzszünethez, hanem azoknak az okoknak a kiküszöböléséhez is vezeti amelyek az említett térségben előidézték a nemzetközi feszültséget. A szovjet küldöttig ezzel egyidejűleg arra is terjeszt elő- javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács hívja meg a Kínai Népköztársaság képviselőjét, vegyen i’észt az említett kérdés megvitatásában. Azokat a javaslatokat illetően, amelyOKct Uj-Zéland képviselője terjesztett a Biztonsági Tanács ele, indítványozva, hogy tárgyalják meg a kínai szárazföld partvidéke közelében lévő néhány sziget térségében, folyó hadműveletek kérdését, ez a javaslat megkerüli a Távol-Keleten feszültséget keltő okok kiküszöbölésének rendkívüli fontos kérdését. Ez a javaslat az egész dplgot csak a tűzszünetre korlátozza, de azt is a kínai szigeteli kisebb csoportjára vonatkozóan. A partmenti szigetek térségében létrehozandó tüzszünet, amelyet „bókeszerető" lépésként próbálnak itt feltüntetni — a valóságban nem egyéb, mint olyanirányú esetlen manőver, hogy a Kínai Népköztársaságot a Tajvan és Penghu-ősi kínai területekkel kapcsolatos szuverén jogairól való lemondásra kényszerítsék és megszilárdítsák e szigeteknek: az Amerikai Egyesült Államok által történt törvénytelen elfoglalását. A kifejtett indokok alapján a Szovjetunió küldöttsége állást fog- 1*1 az ellen, hogy a szóbanforgó pon-t tot a Biztonsági Tanács napirendjével tűzzék az Uj-Zéland képviselője által előterjesztett formában és értelemben. Ezzel egyidejűleg szorgalmazzuk aj Szovjetunió által előterjesztett ..az Egyesült Államoknak a Kínai Nép- köztársaság ellen Tajvan sziget és a más kínai szigetek térségében elkövetett agresszív cselekményei“ kér4 dósén ék napirendre tűzését és sür-4 gős megvitatását a Biztonsági Tanácsban, abból kiindulva, hogy ez á javaslat azoknak az okoknak kiküszöbölésére irányul, melyek új háború kirobbantásának veszélyét te-* remtik meg a Távol-Keleten. A lengyel kormány a Lenqyelország ás Németország közötti hadiállapot megszüntetését tavaynlfa Berlin (MTI) Mint a Német Demokratikus Köztársaság sajtója varsói jelentés alap- ján vezető helyen közli, a Lengyel Népköztársaság kormánya azzal it javaslattal fordult a Lengyel Nép4 köztársaság államtanácsához, hogy1 tegyen nyilatkozatot n Lengyelország- és Németország közötti hadiállapc* megszüntetéséről. A lengyel kormányt e javaslat felJ vetésében az a kívánság vezette* hogy a lengyel-német kapcsolatok rendezésével hozzájái-uljon a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. II Maovar Sajtó Napján megkoszorúzták Rózsa Ferenc emléktábláját A Szabad Nép székhazában meg- koszorúzták Rózsa Ferenc emléktábláját. Az ünnepségen ott voltak a Szabad Nép munkatársai, élükön Horváth Mártonnal, a Szabad Nép szerkesztőbizottsága vezetőjével. Jelen volt az ünnepségen Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a Magyar Újságírók Országos . Szövetségének elnöke, valamint számoson a magyar munkásmozgalom régi harci órai. « a magyar sajtó dolgozói közül. Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára mondott beszédet.
