Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

Péntek, 1955. február 11. észaxmagyaugrszag A mezőcsáti Szabadság tsz tervei 1 Axt hiszi I némely ember, hogy ilyenkor télen ----------------------1 pihen a falu, a gazdák a meleg ke­mence mellett forgatják az újságot, pipázgatnak, s az asszonyok is csak azon törik a fejüket, mi legyen az ebéd, vagy a vacsora. Pedig téved, aki így gondolko­zik! Pezseg az élet a faluban, tervek születnek nagy vita közben. A papírlapokon számok sorakoznak egy­más mellé — ennyi meg ennyi volt tavaly a termés, ennyi meg ennyi lesz jövőre. így van ez az egyéni gazdáknál, a gépállomásokon, az állami gazdaságok­ban és a termelőszövetkezetekben is. Összejön három- hégy gazda, s máris kezdődik a tervezgetés, a gon­dolkodás? hogyan jobb, így, vagy amúgy? A mezőcsáti Szabadság termelőszövetkezetben sem alszanak. Az irodában serényen kopog az írógép, ke­mény kezekben serceg a toll. „Hogy is állunk? Hit csináltunk már eddig? Nem csúszott-e be valamilyen hiba, nincs-e munkaegység lazítás?” Nők, férfiak vi­tatják a teendőket, hová kell még trágyát hordani, mennyi van még a gazdaságban, mennyi van kint a szántóföldeken? így tervezgetnek, gondolkodnak. Min­denki elmondja a maga véleményét. A nagy igyeke­zet eredménye nem is marad el. Ha pontosan, terv­szerint végzik munkájukat a mezőcsátiak, akkor az el­múlt évben elért sikereket az idén jóval felülmúlják. Az 1955-ös gazdasági év végén 90 dekával több ke­nyérgabona, 20 dekával több burgonya, 50 dekával több szalma és 2.80 forinttal több készpénz jut egy- egy munkaegységre. As eil I n * ált ttntúrty I növelésével is majd na- ----------------—----------------' gyobb jövedelemre si­kerül szert tenniök a termelőszövetkezet tagjainak. A jelenlegi 300-nál nagyobb sertésállományt az elmúlt hónapban 30 darab mangalica anyakocával szaporítot­tak. 60 anvakoca most áll fialás előtt. A tavaly épí­tett sertésólban el is fér a tömérdek állat. A csoport szarvasmarha állománya százon felül van, s ebből 50 darab fejőstehén. A tej körül mégsincs minden rend- jén. Az állatok javarésze kiöregedett, s ezért a nagy- szerű takarmányozás ellenére kevés tejet ad. A jól­tejelő egyedekről azonban külön gondoskodnak. A tej­hozamnak megfelelően „extra porcióban” részesednek. A juhólban 1270 juh béget. Azok gyapja szintén hoz­zájárul a csoport tagjainak jómódjához. Számításuk szerint a juhok száma az év végére 1870-re emelke­dik. Nemcsak a termény és. az állatállomány szaporo­dik, sokasodnak az épületek is. A két gépkocsinak most építenek garázst. Ez évben még elkészül a 25 méter hosszú kocsiszín, a sertésgondozó részére a la­kás. egy kis raktár, s a 160 vagonos magtár. A tehén­istállóba iparvasutat vezetnek be, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen az istállótrágyát kihordani, s a takarmányt beszállítani. Az eredmények láttán alig akarja az ember el­hinni. bw m»« r>z>ü5nv hónán«»l ezelőtt is úgy ’ *t- szott: kátyúba jutott a term möszö vetkezet szekere, viszálykoc^ás, veszekedés jellemezte a csoport éle­tét. Olyan volt a tagság, mint a felbolygatott méhkas. Kire hallgassanak, mit tegyenek? Egyesek azt har­sogták: — Ne dolgozzunk, nem jó a közös munka. Ugv sem lesz ebből semmi! Ezek a hangok bizony nagy zűrzavart keltettek. Egyeseknek nem tetszett, hogy a kapásterületeket egyénekre bontották, s az sem tetszett, hogy a betakarítási munkánál is ez volt a módszer. A nyugtalanság szítói. a zűrzavar főkolompo­sai egye bátrabban hangoztatták: — Ki fogunk lőnoi, nem maradunk itt! I 4*t hitték. I ve!”k együtt a tagság javarésze !---------------------------!is elhagyja a csoportot. De na­gyot csalódtak ezek az izaága emberek. — a csonort ahelyett, hogv őket követte volna, a zárszámadáskor kiközösítette őket. 13 emberrel csökkent a tagság szá­ma, de ez a csökkenés csak tavára volt a szövetke­zetnek. Azóta rend és megértés uralkodik a Szabad­ság tsz-ben. Jó példát mutatnak s ezt legjobban bizo­nyítja. hogy eey hónán alatt már 5 egyéni gazda kérte felvételét a szövetkezetbe. A termelőszövetkezetiek egyre többet valósítanak meg a tervből, s a legjobb úton haladnak, hogy az év végén a tervben előirányzott terméseredményeket elérjék. P _á r t é 1 e t_________-£■ A Borsodvidéki Gépgyárban még sok teendő'ük van . a kotnmunisláknak a hibák leküzdésében Azok a munkások, akik napról napra, sőt gyakran évről évre selejt nélkül, vagy legalább is minimális solejtte! termelnek joggal kérdezhe­tik: miért nem olcsóbb egy egy áru? Logikus viszont, hogy azok, akik egyre másra dobják el a selejtes da­rabot, s könnyedén fognak egy másik megmunkálásába, nem követelhetik, hogy szállítsák le az árakat. Tlyenek bőven vannak a Borsod - vidéki Gépgyárban is. Kovács Zoltán elvtá.rs a gyár párttitkára kertelés nélkül megmondta, hogy a gyár hír­nevén bizóny itt-ott rozsdafoltok van­nak. Nemcsak a késedelmes szállítások miatt, hanem főleg azért, mert minő­ségileg is többször kifogásolják a gyár készít menyeit. Igaz, az elmúlt hónapokban változott á termelési prp- fii. Azelőtt kevesebb, most pedig sokkal több mezőgazdasági gépet és gépi berendezést gyártanak s a profil­változás kisobb-nagyobb nehézséget okozott. A sok selejtnek és a gyenge minőségnek azonban nem ez az oka, hanem a hanyag, a felületes munka. A minőségi ellenőrző osztályon bi­zony nem örültek annak, hogy érdek­lődtünk, milyen sok még a selejt? Arra a kérdésre, hogy mennyi selejt- kár keletkezett az elmúlt évben, nem is adtak szívesen felvilágosítást. „Csak az igazgató elvtárs adhat ki ilyen adatokat“ — mondták a MEO- ban. Végül a műszaki titkár tájékoz­tatott: 1954-ben az anyag- és munká­séiért 475.580 forint volt. S azok, akik­nek része van ebben a kárban — ami. kor bemennek a boltba, talán még fel is háborodnak, ha valamelyik árut drágának találják! Úgy értesültünk, hogy ebben az év­ben már kevesebb a selejt és valószí­nűleg az önköltségcsökkentési tervet is teljesíteni fogják. A selejtgyáxtás azonban még mindig nem szűnt meg. Ládí András formázó például egyike a leggondatlanabbul pazarló munaá- soknak. Januárban csaknem 700 forint kárt okozott a gyárnak. A pártszervezet röpgyülésekot és rendkívüli párt csoport-értekezleteket hivott össze januárban a felszabadu­lási verseny kezdetén. Jobban és ol­csóbban kell termelni! — adta ki a jelszót. Igen sokan érdemelnek dicsé­retet, példamutató felajánlásaikért. Azóta eltelt már néhány hét s most á dolgozók tettekkel igazolják a vál­lalások teljesítését. Januárban a kész. árntérret 130.1, a teljés termelési ter­vét pedig 107.6 százalékra teljesítet­ték, A pártszérvézet, a felszabadulási verseny sikere Végett á politikai tö- íöegmunka fellendítésére törekszik. A népnevelők számára három előadásból álló tanfolyamon ismertetik a felsza­badulási verseny jelentőségét, a gya­korlati néonevelő munka kérdésiéit s az ipar feladatát a mézőgazdaság fel­lendítésében. Az elmúlt hónapban a pártszervezet felülvizsgálta a szakszervezet munkáját is. Vei ismerte, högy a szakszervezetben kollektiven hoznak ugyan határozato­kat, dé a végrehajtásban már csak egy két vezető tevékenykedik. Azóta már van javulás. Ebben a hónapban a DISZ munkáját vizsgálják felül. A kommunisták azokat a dolgozó­kat. akik nem teljesítik vállalásaikat, vágj- se'ejtot gyártanak, taggyűlésen, pártcsoport értekezleteken. termelési értekezleteken és a hangos híradóban megbírálják. Ellnek és a javuló ver- scnynyüvánoswngnak köszönhető, hogy a párttagok közölt január hónapban nem akadt senki, aki 100 százalékon alul teljesítetté Vótna a normát. A gyár dolgozói büszkék arra, hogy az ötéves terv ideje alatt megnyolc- szorozfák a termelést. Most már sok kai nagyobb feladatokra is képesek, mint négy évvel ezelőtt. Az azelőtti néhányezer darab borona helyett ma már tizennyolcézret gyártanak. Töb­bek között ezt is vállalták. Az ország­ben egyedül ez a gyár készíti a borsajtókat a szőlői érmelök számára Már dolgoznak az újtípusú rép8Rzedő kombájnon is, s márciusban tíz darab ilyen gépet adnak át a mezőgazda­ságnak. A szép feladatok teljesítéséhez a gyár, a pártszervezet a népnevelők segítségét kéri, várja. A kezdeti bajo. kát már leküzdötték. Nem idegenked­nek a dolgozók az új feladatoktól. A népnevelők felvilágosító munkájával érte cl a pártszervezet, hogy ma már nagyobb zökkenő nélkül folyik a mezőgazdasági gépek gyártása. Most már el lehet mondani, hogy a Borsodvidéki Gépgyár dolgozói jól segítik a mezőgazdaságot. A gyár a esobádi gépállomást, pat­ronálja. Egy brigád január óta ott tartózkodik és már az utolsó simítá­sokat végzi a téli gépjavítási munká­ban. Az üzemfenntartás dolgozót vál­lalták. hogy februárban egy Ajax- kalapáesot gyártanak a gépállomás részére terven felüt. Már 60 százalék­ban el is készültek ezzel a többezer forint értékű géppel. Ha valaki jó népnevelő ebben a gyárban, akkor Hegyi András elvtárs, A taktaharkányi állami gazdaság dolgozói az elsők között csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Az el­múlt gazdasági évben elért jó ered- fnényeket ebben az évbén túl akar­ják szárnyalni. A tehenészét dolgo­zói az elmúlt évben 49 ezer liter te­jet adtak terven felül. Ezévben sem akarnak elmaradni Ináncsi József tehenész brigádja a felszabadulási versenyben vállalta, hogy a négylite­res istállóátlagot hat literré emeli. A brigád eddig már 5.1 literes istálló- átlagot ért el. A gépjavító brigád a tervet tíz nappal a határidő előtt akarta befe­jezni, a mostani eredmények alap­ján azonban nem tíz, hanem tizen­három nappal határidő előtt befeje­zik a javítást. A jó eredmények a dolgozók lelkes rruinkájának, c nem utolsó sorban annak köszönhetők, hogy a felszabadulási verseny bein­dulása óta egyetlen dolgozó sem géplakatos az. Mér túf van ha.tvans dik évén, de most is egy komplex bri. gé.dot vezet. A legnehezebb munkákat ma is hozzáviszik, mert tudják, hogy ő becsületesen, selejt nélkül dolgozik. Igazi népnevelő, aki tud és szerét is foglalkozni az emberekkel, akinél a szó és a tett egyet jelent. — Hogy tettünk é felajánlást? — kérdezte, amikór felkerestük. — Mi minden hónapban vállalunk valamit — mondta szerényen. Nem dicsekedett, de megtudtuk, hogy brigádja a múlt hónapban is kitett magáért. — Nekünk a minőség a legfontosabb — folytatta —. csak jó munkát adunk ki a kezünkből. A gyár kommunistáinak az érdemek mellett mégis sok a tennivalóink, ha azt akarják, hogy a felszabadulást versenyben az elsők között legyenek és ha ebben az évben kevesebb solejt- tel akarnak termelni. Ezért a párt- csoportok munkáját fel kell frissíteni. A legtöbb alig ad hangot magáról Hegyi és Lukács elvtársak párfoso- porfján kiviil. Pedig ven tennivaló bőven. A gyárban nincs faliújság. Az udvarán nagy a rendetlenség. Az ön­töde környékén sok értékes anyag a sárbateposva, az öntők a kokszot és a villanyáramot pazarolják és sok famintát törnek szét. A pártcsopor­tokra. a kommunistákra vár, hogy ezeket a hibákat mielőbb megszün­tessék), Az elmúlt években exportra is termeltek. Kínába, Lengyelországba szállítottak. A Lipcsei Nemzetközi Vásáron több­ször kiállították már a gyár gépeit. Már erre az évre is készülnek az ex­port-tervek. De csakis az üzem kom- munistái képesek arra, hogy a gyár a hazai és az export-terveket időben és kivá'ó minőségű gépekkel telje sítse. Hasson oda a pártszervezet, hogy a gyár újra kiérdemelje a jó hírnevet itlhon és külföldön is. KÖRÖMI GYÖRGY hiányzott igazolatlanul. Különösen jó munkát végeznek Tandora Pál, Bohanek Lajos, Kubák József, Gyúr* cső Ferenc, Barsánszki Mihály, Tóth Ferenc és Herceg Lajos elv- társak. A gépjavítási munka eredményei­ben nagy része van Tamáskovics Nándor újítási felelősnek, aki a munka meggyorsítása és olcsóbbá- tétele érdekében maga is hasznos újításokat vezet be. Tamáskovics elvtárs saját ^naga készített golyós­csapágyat, mely nagyon jól bevált. Már az elmúlt évben és ezidén is ezzel látta el az állami gazdaság a javító brigádokat. Sajnos, az újítási javaslatot eddig nem juttatták el il­letékes szervekhez, s így a többi ál­lami gazdaság, gépállomás nem tud róla. Pedig a traktorgyár dolgozói is szívesen veszik az ilyen javaslatot. VASKÓ ISTVÁN MEDOSZ MB Sikerek a taktaharkányi állami jrazdasá^bao 4JU M !K<E!HIIIR>Äß© A béke, az élet mellett döntöttünk! . Lelkes egyhangúsággal mintegy! 600 dolgozó döntött a béke és az élet mellett Tokaj nagyközség békegyű­lésén. — Elítélünk minden olyan mester­kedést, amely boldog, békés életün­ket atommal sírba akarja dönteni. Tiltakozunk a német Wehrmacht fel- támasztása ellen. Mi, Tokaj község dolgozói is egységesen állunk ki a béke mellett, mert tudjuk, hogy a mi erőnk is egy láncszem a békés holnapot építő népek nagy családjá- Dan. Mi sohasem fogunk más népeket megtámadni! \ A Borsodvidéki Gépgyár munká­sai hangoztatták békeröpgyülésükön: •— Békében akarunk élni minden néppel, de követeljük, hogy minket is hagyjanak békében élni. Szilárd elhatározásunk, hogy tovább hala­dunk azon az úton, melvet pártunk és kormányunk megjelölt az egész magyar nép életszínvonalának emel­kedéséért. Vesszenek a háborús gyújtogatok! A iegyesbényei dolgozó parasztok így nyilatkoztak, amikor aláírták a békéi vet: A nyugatnémet fasiszta hadsereg felfegyverzése ellen azzal tiltako- zu"k. hogy a felszabadulási munka­versenyben teljesítjük állami köte­lezettségeinket. Zsíros István és több dolgozó pa­raszt már teljesítette ts kötelességét. A háborúban nem lehet építeni! A Sajóvölgyi Állami Erdőgazda­ság központjában lelkes hangulatú békegyűlésen tiltakoztak s dolgozók, az újabb háború ellen. — Mi erdőgazdasági dolgozók* ami­kor új erdőket telepítünk és az épít­kezés céljaira épületfát. a lakosság részére tüzelőfát termelünk, építő munkát végzünk. Háborúban építeni nem lehet, mert a háború csak rom­bolást jelent. Ezért valamennyien követeljük a nemzetközi kérdések békés megoldását, az atomfegyverek eltiltását. Munkahelyünkön az eddi­ginél fokozottabb, jobb munkával fo­gunk harcolni a béke megvédéséért. A falu munkaversenyének eredményei Nagy léptekkel közeledünk ápri­lis 4-héz, hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójához. Ennek ará­nyában szélesedik, a felszabadulási verseny is, gyarapodnak a verseny­vállalások megyénk minden részé­ben. Lak község is felhívással fordult a megye dolgozó parasztjaihoz, s ma már 13 járás, 223 község és 2.800 egyéni dolgozó paraszt áll versenyben egymással, hogy ebben az időszakban mindenki tudása leg­javát adja. Járásaink közül az első értékelésnél az első helyre a sá­rospataki járás került. Adófizetés, tavaszi mezőgazdasági munká­latokra való jó felkészülés és a tsz-ek jó szervezése terén egyaránt elnyerte a megyei pártbizottság vándorzászlaját. A második helyre a szerencsi járás került, amely eddigi jó munkájával a megyei tanács elismerését s ván- dnrzászlaját kapta meg. Folyik a verseny a községekben is. a sárospataki járásban első he­lyen Viss község végzett, ahol ed­dig 38 dolgozó paraszt kapcsolódott be a felszabadulási versenybe. A járás második községe az eddigi értékelés folyamán Hercegkút, ahol 14 egyénileg dolgozó paraszt áll versenyben egymással a helyes trágyakezelés és a tavaszi munkák­ra való felkészülésben. De nemcsak egyéni dolgozó pa­rasztjaink versenyeznek — terme­lőszövetkezeteink is helytállnak a munka frontján. Megyénk terüle­tén ezideig 131 termelőszövetkezet csatlakozott a felszabadulási ver­senyhez. Közülük a tiszavalkt Al­kotmány tsz érdemelte ki az első értékelésnél a megyei pártbizottság vánöorzász'alát. A tsz vállal1«, hogy a hízottsertés és vágómarha beadásét január 31-ig teljesíti. Mindkét ígéretnek határidő előtt eleget tett. ugyanakkor a szerszá­mok kijavítását is elvégezte. Meevénkben 19 gépállomás küzd az első helyért. Közülük négy: a mezőcsáti, újesanálosi, sárospataki és a taktaharkányi gépállomások befelezték a téli gépjavítást. A gépállomásokat a nagyobb üzemek patronálják Eddig a legjobb ered­ményt az Ózdi Kohászati Üzemek érték el. amelyek Ózd, Putnok és Edelény gépállomásainak nemcsak anyagilag, hanem politikailag is je­lentős segítséget nyújtottak. A megye területén egyre több ta­nácstag segíti tevékenyen részvé­telével is a versenymozgalmat. Sá­rospatak községben Kozma Ferenc tanácstag váiislta. hogy februál 20-ig biztosítía a vetőmagot, az is-5 fótió*ráevá+ a fnldfo-íilotre kihord­ja, I. negyedévi adóját és egész évi sertésbeadását március 31-ig telje­síti. Számos ilyen felajánlást lehet­ne felsorolni, mely mind azt bizo- nvítia. hogy tanácstagjaink ezen a téren is élenjárnak; jól választot­tak Sárospatak dolgozó parasztjai. űtrágy ázási és növény védelmi kiállítás Misliolcoc A Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat, a miskolci múzeum és a Budai József gyümö! csészét! szakkör kiállítást rendezett a miskolci múzeumban. A kiállítást fob ruár 3-án nyitották meg. Igén érdekes és gazdag a kiállítás anyaga. Az első teremben képek és táblázatok mutatják be a műtrágya alkalmazásának előnyeit. Az egyik hatalmas fénykép a Szótő műtrágya záRi kísérleteinek eredményeit ábra zoljs, a másik két rozsparcrlla tér mésátlagán mutatja be a műtrágya zás hatását. A műtrágyázott parcella termésátlaga 14 mázsa rozs és 31.5 mázsa szalma, a másik nem niíitrá gyázott földterületen csak 9.6 mázsa rozs és 24 mázsa szalma termett hol dánként, Egy táblázat bemutatja a pétisóval trágyázott kalászosoknál, paradicsomnál, kendernél és almáinál elért terméseredményeket, másik kép a kálisónak a dohányra, burgonyára, szőlőre és kukoricára gyakorolt hatá sával foglalkozik. A második teremben kiállított tár­gyak a növényvédelemmel, a kártevő rovarokkal, s az ellenük való védeke­zés módjával, eszközeivel ismertetnek meg. 5/ is üvegszekrényben egyiná.: rtal­1 lett sorakoznak a különböző ro­varkártevők — a májusi cserebogár, a földi bolha, az amerikai fehér szövő pille, a vetési bagotypiite, a galago, nyalepke, a sisakos sáska a gyspot- fokbagöly és még sok más érdekes ro várpéldány. üveglappá' borított asztalon a lég- órdekesebb fa és levélbetegségek lát­hatók. A kiállítás a káros rövarogafs pusztító madarak védelmével is fog­lalkozik. A terem közepén elhelyezett aszta len Miskole város első térképe, egy 1313-ból származó levél. Budai József növénygvüitési feljegyzései ős naplója. Mohács Mátyás és Boreczki Máté gyü- mölcsészeti könyvei találhatók A kiállítás a mezőgazdaság fej- lcsztósét szolgálja, tanulságos az egyéni gazda, a termelőszövetkezeti tag, á gépállomások dolgozója szá­mára egyaránt

Next

/
Thumbnails
Contents