Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

Csütörtök, 1955. február 10. £szakmagyarorszAg V. ML Dfolotov beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán (Folytatás a 2-ik oldalról.) A franciákat, belgákat, norvége­ket és másokat azzal hitegetik, hogy a párizsi egyezmények, amelyek a Wehrmacht feltámasztását írják elé szükségesek az ő biztonságuk bizto­sítására. Ezeket a népeket lelkiismeretlenül félrevezetik. Arról próbálják meg­győzni őket. hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fenye­getik a nyugaieurópat népek bizton­ságát, jóllehet még azok is, akik ezt állandóan hajtogatják, tudják, hogy ez aljas, szennyes hazugság békeszerető országunkkal és vala­mennyi népi demokratikus országgal szemben. Molotov „A Szovjetunió harca a békéért, a kollektív biztonság bizto­sításáért’' című fejezetében rámuta­tott arra, hogy a Szovjetunió követ­kezetesen harcol a békéért, az euró­pai kollektív biztonság biztosításáért. Jól ismert az a szovjet tervezet — mondotta —. amely javasolja, hogy — függetlenül társadalmi és állam­rendszerétől — az összes európai ál­lam kössön kollektív biztonsági szer­ződést. Ezt a tervezetet egész sor európai állam támogatja és a leg­élénkebb visszhangot keltette min­den országban, ott is, ahol a kor­mánykörök igyekeznek elhallgatni a Szovjetunió által előterjesztett ja­vaslatokat a kollektív biztonságról s „‘J’aikran pedig egyenesen elferdítik e javaslatok értelmét. A szovjet kormány késznek nyi­latkozott arra, hogy más javaslato­kat is megtárgyaljon az európai kol­lektív biztonságról. Evégett indít­ványozta, hogy hívjanak össze összeurópai ta­nácskozást és ott vizsgálják meg mind a szovjet tervezetet, mind nedig a béke és az eurónai biz­tonság biztosítását szolgáló más lehetséges javaslatokat. Azonban a szovjet javaslat egyet­len ellenzője sem terjesztett elő '•emimiféle más tervezetet az európai ocollektív biztonság biztosítására. Az északatlanti tömbhöz tartozó ál­lamok kormányai elutasították azt Is. hogy részt vegyenek az ezzel a kérdéssel foglalkozó összeurópai ér­tekezleten. Kijelentették, hogy őket csak olyan szerződések érdekük, amelyekben csupán olyan államok vesznek részt, amelyek az északat- anli tömb résztvevőivel „egyformán gondolkodnak'. Ezzel bebizonyítot­ták. mennyire elvtelenek salát ENSZ-tagságulr kérdésében is, hi­szen ezt a szervezetet annak az alapelvnek elismerése alapján hozták létre, hogy tekintet nélkül társadalmi rendszerére egyen­lő joggal résztvehet benne minden állam. Ezzel a kijelentésükkel azt is bebizonyították, hogy nem a béke és Európa tényleges biztonsága biztosí­tására van gondjuk, hogy katonai csoportosulásaikat ellenséges célki­tűzésekkel hozták létre a Szovjet­unió és n népi demokratikus orszá­gok ellen. Molotov megjegyezte: minthogy a párizsi egyezmények értelmében az ujraíelfegy vérzett Nyugat-Németor«-' szág Franciaországgal, Angliával, Olaszországgal és néhány más ál­lammal együtt belép mind az észak- atlantr tömbbe, mindpedig a nyugat­európai katonai szövetségbe, Euró­pában új helyzet áll elő, tekintve, hogy ezt követően erősen fokozódik az új háború veszélye. A Szovjetuniónak ezzel feltétlenül számolnia kell és számolniuk kell vele a népi demokratikus országok­nak. Hiszen a párizsi egyezmények a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak. A szovjet nép és hadserege őszintén békeszeretö és emelirtt az a mélységes tudat és eltö­kéltség hatja át. hogy megvédel- niezze szocialista vívmányait. Az agresszor azelőtt Is megkapta ami neki járt, most pedig nem szabad megfeledkezni a Szovjet­unió mérhetetlenül megnöveke­dett ereiéről és arról, hogy had­seregünkben minden száz ember közül 77 kommunista és Kom- szomol-tag. A kommunisták és Kemszomol-1fi­sok pedig különösen jól tudják, ho- pvan keü védelmezni az agnssszor ellen a kommunizmus vívmányait. A Szovjetunió és ugyanakkor a többi békeszerető állam is, amely ellen a párizsi egyezmények irányul­nak, az Európában kialakuló új helyzet láttára fosnak kerba­tett kézzel ülni. Ezeknek az álla­moknak biztonsaguk további meg­szilárdítása és azSeurópai béke biz­tosítása érdekében megfelelő intéz­kedéseket kell maid tenniök. Molotov rámutatott arra, hogy mindenről világosan beszélt az isme­retes moszkvai értekezlet, amely a múlt év december másodikén ért véget és közzétette egyhangúlag el­fogadott erélyes deklarációját. A moszkvai értekezleten résztvett nyolc állam határozottan kijelentet­te, hogy a párizsi egyezmények rati­fikálása esetén megtesz minden szükséges intézkedést nemzetközi helyzetének megszilárdítására, a bé­ke és az európai biztonság biztosítá­sára. Ez újabb nagy erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat követel majd meg tőlünk. De — ebben biztosak lehetnek a militarista urak mi nem riadunk vissza ezektől — mon­dotta Molotov. Ezekhez az intézke­désekhez tartozik mindenek előtt a moszkvai értekezleten résztvett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésé­nek előkészítése. Hogy ne veszteges­sük az időt» már folynak a megfelelő tanácskozások A német militarizmus- sal karöltve megteremtődő újabb ka­tonai tömbökre és csoportosulásokra mi azzal válaszolunk, hogy szorosabbra górjuk sorainkat, tovább erősítjük barátságunkat. me«1a vittük együttműködésünk egé'Z övvé* és — ahol szükséges — kiterjesztjük o. kölcsönös se- géjvnvuitást. Amennyiben az úi­Ví,fe'fe«vverze«t Nvugat-Kémet­erszág részvételével megalakul­nak a nvngateurénal katonai fsonortosiilások. a. többi között olyan intézkedést is ke'l hoz­ytimV V»«r*arv njPüt*,,f^íük 3M említett nvolc ország egyesített katonai parancsnokságát. F,z az intézkedés annak szükséges­ségéből folvik. hoav fokozni kell ö g-'oviehvnió és » békeszerető európai államok védelmi képességét, tekin­tetbe véve mind-n véletlen és várat­lan eseményt. Ha létrehozzuk a bé- Vtzszerető eurónai államok nevesített katonai parancsnokságát, akkor — fel kell tételezni — az agresszív kö­rök J« tni'*ó"kodni fognak a kalan­dor ötletektől, csendesebben fognak viselkedni. Molotov hangsúlyozta, hogy a y-mviatupió nlvan intézkedések meg­tételére. más országokkal folytatan­dó ölvén tárgyalásokra, olyan roefi- áüaoodásokra törekszik. amelyek megfelelnek a nemzetközi feszültség eovhítéce érdekeinek. Magától érte­tődik, hegy « célok elérése csak annyiban lehetséges, amennyiben a másik részről is .lóakarat nyilvánul meg ugyanabban az irnnvban. Más országokhoz fűződő kapcsola­tainkat mindenek előtt az határozza mee. hogv e kapcsolatok feíjődés-s milyen mé-tokkno ürítheti elő a bé­ke megszilárdít ásónak érdekeit. a béke fenntartásának érdekeit, köveí- tzcz.etesen szem előtt tartva a más államok beKim-eibe való be nem avatkozás elveit. A Szovletunló és az Amerikai Egyesült Aha mák viszonyáról szólva M"’otnv ezeket mondotta: Ez a viszonv kívánni valót hagy hátra. Lehetséges-e javulás a Szovjetunió és pz KgvesüH Államok viszonyában? Teljes mértékben to- he'zópos. Ehhez azonban arra van szükség, hogv nemcsak a Szovjet­unió kormánya, hanem az Egyesült Al'arpok kormánya is erre töreked­jen. Angliával és Franciaországgal való viszonyunk nemrég már-már kez­dett jó Irányban fejlődni, de ez aka­dályba ütközött, pontosabban szólva a párizsi egyezményekbe, mert ezek az agresszív német militarizrmis fel- tármsztácát. tervezik. Ha a dolgok megmásít hatat tanul a párizsi egyez­mények ratifikálásának és végrehaj­tásának útján haladnak, ez azt je­lenti maid, hogv Anglia és Francia- ország nem becsüli meg azokat a szerződéseiket, amelyeket a második világháború alatt kötött a Szovjet­unióval, sőt egyenesen megsemmi­síti . keresztülhúzza e szerződéseket. Ez elkerülhetetlenné válnék, mert a párizsi egyezmények kaput nyitnak a német miütarizmus feltámasztása és a remilitarizált Németországnak szov letellenes tömbökbe való bevo­nása előtt és így összeegyeztethetet­lenek az angol-szovjet és a francia- szovjet szerződéssel. Molotov ezután jellemezte a Szovjetunió kapcsolatait más orszá­gokkal. mégpedig Finnországgal, Norvégiával, Törökországgal. Irán­nal, Afganisztánnal, Indiával, Bur­mával, Indonéziával, az arab orszá­gokkal, Japánnal, Jugoszláviával, A Szovjetunió — folytatta Molo­tov — nagy jelentőséget tulajdo­nít az osztrák kérdés rendezésének, annak, hogy az eurónai béke fenntartása és megszilárdítása érdekeinek meg­felelően rendeződjék a demokra­tikus Ausztria függetlensége tel­jes helyreállításának kérdése. A szovjet kormány indokolatlan­nak találja, hogy az osztrák állam­szerződés megkötését bármiképpen is tovább halogassák Emellett fel­tétlenül tekintetbe kell venni azokat a veszélyeket is, amelyek Nyugat- N érne tor szag remi litarizác fos tervei — mint a párizsi egyezmények — tartogatnak Ausztria számára. Mindez alapot ad a szovjet kor­mány részére, hogy az osztrák kér­déssel kapcsolatban az alábbi kö­vetkeztetésekre jusson: 1. Mindenek előtt számolni keli azzal, hogy az osztrák kérdés rende­zését nem lehet a német kérdéstől különválasztva vizsgálni, különösen a Nyugat-Németország ujrafelfegy- verzésére vonatkozó tejnek miatt, mert ez fokozza Ausztria felfalásá- nak (Anschlussának) veszélyét. Ez azt jelenti, hogy a független és demokratikus Ausztria helyreál­lításáról szóló államszerződés meg­kötésekor olyan megoldást kell ta­lálni. amelv kizárja azt a lehetősé­get. hogy Németország Ismét beke­belezze Ausztriát, ez pedig össze­függ ezzel. hogy a négy hatalom megfelelő megegyezésen alapuló in­tézkedéseket fogadjon el a német kérdésben. Ebben az esetben sor ke­rülhet arra. hnev p négv hatalom csapatait kivonják Ausztriáiból, anélkül, hogv bevárnék a német bé­keszerződés megkötését. 2. Ausztriának kötelezettséget kell vállalnia, hoev nem lép be semmi­féle olyan koalícióba, vasv ka+ona! szövetségbe, amely a. hitleri Né­metország elleni háborúban és Ausztria felszpibrd'tásátyan fegyveres ereiével i-észt vett hatalmak bárme- Ivike ellen irányul, továbbá, hogv nem engedi meg területén külföldi katona: támaszpontok létesítését. Az Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és a Sroviehinió kormányá­nak » maca részéről szintén vállal­nia keli, hogy teliesíti az említett ki­kötéseket. 3. Az osztrák kérdés mielőbbi ren­dez és*} éj-rtekében haladéktalanul ösz- sze kell hívni a négy hatalom ta­eir'sjke.zását amelven meetárgvaliák mind a német kérdést mind pedig az osztrák államszerződés megköté­sének kérdését. Ez, magától értető­dik, feltételezi hogv Ausztria részt vesz az osztrák államszerződés kér- dé<.ón,«k megoldáséban. Emellett szemelőtt kell tartani, hogy nvugntnémetországi militariz- rrvus uijáteremtése felé utat nvitó párizsi egyezmények ratifikálása esetén komolv Ansehiuss-veszély ke­letkéz ive, következésképpen komoly veszélvbe kerülne Ausztria függet­lensége. Már volt alkalmam beszélni arról — folytatta Molotov — hogyan fej­lődnek a kapcsolatok a Szovjetunió és olvan népi demokratikus országok között, mint Lengyelország. Cseh­szlovákia, Magvarország. Románia, Bulgária. Albánia, valamint a Szov- ietunió és a Német Demokratikus Köztársaság között.. Kapcsolataink ezekkel az országokkal sikeresen fej­lődnek, a testvéri barátság és a mindenoldalú együttműködés alap­ján, a béke megszilárdítása és a szé­les néntömegek jóléte emelésének érdekében. Keleten a testvéri barátság és a széleskörű együttműködés alapján ugyanilyen kapcsolatok fei’ődnek or­szágunk és a Kínai Népköztársaság a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Mongol Népköztársaság, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, A nagy Kínai Népköztársasággal a barátság és a testvéri kancsolatok évről-évre erősö­dő szálai fűznek össze bennünket. A Szovjetunió és 9 népi demo­kratikus országok között minden területen — politikai, gazdasági és kulturális téren — baráti együtt­működés alakult ki és mindin­kább szilárdul. Ez az együttmű­ködés a szuverénitás és a nem­zeti függetlenség elveinek követ­kezetes tiszteletbentartásán alap­szik. Magától értetődik, hogy szükséges esetekben ez az együttműködés mindezen orszá­gok védelmi képességének meg­szilárdítására is kiterjed. A Szovjetunió és a szocialista tá­bor országai azonban nem alakítot­tak és nem is alakítanak más álla­mok ellen irányuló semmiféle ka­tonai tömböt. Nem teszik ezt ezután sem, de kénytelenéit lesznek erőiket egyesíteni, hogy biztosítsák biz­tonságukat. ha olyan agresszív tervek kerülnek végrehajtásra, amelyeknek segítségével a német militarizmust akarják újjáterem­teni és a békeszeretö államok el­leni támadást akarnak előkészí­teni. Molotov rámutatott arra, hogy mivel a Szovjetunió az egyetemes béke ügyét, valamint a népek szu­verenitása és nemzett függetlensége sérthetetlenségének elvét védelmezi, függetlenül az államok társadalmi berendezkedésétől. a Szovjetunió külpolitikája támogatásra talál más népeknél és más államoknál, akár nagy. akár kis államokról van szó. A Szovjetunió — mondotta — nem tudja eléggé becsülni, hogy például India, vagy Burma a Kínai Népköz- társasággal együtt meghirdette az államok közötti békés együttműkö­dés olyan öt alapelvét; (együttélés, be nem avatkozás a belügyikbe, meg nem támadás, stb.), amelyekre a Szovjetunió alapította mindig kül­politikáját és amely alapelvek most olyan barátságos támogatásra talál­tak az egész világon. Joggal kérdez­zük meg valamennyi ország kormá­nyát és parlamentjét, miért ne vál­hatnának ezek a békeszerető elvek, amelyeket most az 1954 június 28-i Indiai-kínai nvilatkozatban fogalmaz­tak meg — közös platformmá vala­mennyi nép számára a béke fenn­tartásában és megszilárdításában? Hangsúlyozta, hoev a Szovjetunió békeszerető poiitiká’án.ak számos megbízható barátia van a tőkés tábor i-rszáppihr- js. Mnlofov áttért az Egyesült, Államok agresszív politíká­l A 1r irt'P rM'yRfyó Amíg az amerikai „erőnoHtika*' — mondoUn Mclntov — gazdasági téren mindennm-nő akadálvokat emel és megkülönböztető intézkedé­seket, fesz n nemzetközi kereskede- ten-K-n kitten-l_netítikni té­ren féként különböző katon at-politi- kni tömbök és agresszív csoportosu­lások létesifésékenj (,,t kifejezésre. Mint ismeretes a főhely ebben a Vnnnthn-íshan a7 észak-atlanti cso­portosulást illeti meg. # amelyet az angol-amerikai fiimb hozott létre az P-vésnit éUamek vezetése ab,it. Az utóbbi néhány évben kötött ilven szerződések és egyezmények felsorolása után Moiotov azt mon­dotta. hogy eg-5sz különleges he'y- ?áth«n van Törökország Görögország és Jugoszlávia szerződése, mimhosv aláírói közül csupán kettő tavin az észnkat.lanti tömbnek, a harmadik — Jugoszlávia Pedig nem tagja e tömbnek. A balkáni pépeknek azon­ban feltétlenül megfelelő óvatossá­got és figyelmet kell e tekto’etben tanúsítsatok. Az Egyesült Al amok által Európában létesített katonai psonortcsnlásnk é’e a Szovíctúnió és a néni demokratikus országok ellen, az Ázsiában ’étesftet.tfké pedig a Kenni Népköztársaság és a vele ba­rátsásban élő népek ellen irányul. A dolog azonban nem korlátozódik tömbök és csoportosulások Ízesíté­sére. i Molotov hangsúlyozta, hogy nem szabad lebecsülni az egyre folvó fegyverkezési hajsza ve­szélyét. Megjegyezte. hogy olyan országokban. mint az Egyesült Államok. Anglia, Fran­ciaország és néhány más ország — r. katonai köliségvetásek már soha nem látott módon felduz­zadtak. A magas fejlettségű amerikai ipa­ri termelésnek mai színvonalát főleg katonai megrendelésekkel tartják fenn. Molotov rámutatott arra, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok­ban a háborús hisztéria légkörének fenntartása végett még tovább men­tek. a lapokban és a rádióban dü­hödt kampány indult meg, amely­nek során a legkülönbözőbb szóbe­szédek hangzanak el, nem egysze­rűen a háborúról, hanem egy atom­háború előkészületeiről. Ezért min­denekelőtt az amerikai kormánykö­röket terheli a felelősség. Az ő kö­vetelésükre tartották meg tavaly de­cember közepén Párizsban az észak- atlanti szerződés résztvevőinek érte­kezletét. amelyen az atomháború előkészítéséről tárgyaltak. Az utóbbi időben az atomháború propagálásához látott Spaak is, Dul­les is, sőt azonkívül nemcsak Radr ford, Grüenther, Stevenson amerikai tábornokok, hanem Montgomery, a bőheszédű angol tábornagy is. Nem azt akarják-e ezzel mondani, hogy az Egyesült Államok államfér­fiéinak az atomenergia békés fel­használásiról nemrégiben elhang­zott tervei és beszédei csupán a szé­les közvélemény figyelmének elvo­nására szolgáltak? Molotov azt mondotta, hogy az a számos akadály, amelyet az Egyesült Államok a nemzetközi kereskedelem terén támasztott és az agresszív ka­tonai tömbök, a számos katonai tá­maszpont, amelyet más államok te­rületén létesítettek, a fegyverkezési verseny és az atomháborúval való fenyegetőzés: mindennek az a célja, hogy az „erő helyzetén” alapuló po­litika segítségével, vagyis a nyomás és a fenyegetőzések segítségével megfélemlítsenek, zavarba hozzanak valakit. Ámde ez az egész ideges politika túl sokba kerül magának az amerikai népnek és semmit sem ad az Amerikai Egyesült Államoknak külpolitikai helyzetének megszilár­dításához. Az Egyesült Államok agresszív körei ismét elszámították magukat Még nemrégiben azt feltételezték, hogy övék az atomfegyver feltétlen monopóliuma. A háború befejezése utáni első években még a legszéle­sebb látókörű amerikaiak is úgy vé­lekedtek, hogy a Szovjetúniónak a? atomfegyver előállításához legalább 10—15 évre van szüksége, többségük pedig úgy számított, hogy sokkal több idő szükséges ehhez. Csakhogy a szovjet tudósok, mérnökök és technikusok és mindazok, akik­re ez elsősorban tartozott, rövid idő alatt olyan eredményeket ér­tek el. amelyek a szovjet állam rendkívüli lehetőségeit bizonyít­ják. Odáig ment a dolog, hogy a hidrogénfegyver előállításában a szovjet emberek olyan sikert ér­tek el, hogy nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok ke­rült az elmaradottak helyzetébe. Molotov ezután olyan tényeket idézett, melyek azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpo i- tíkája ma korántsem talál baráti tá­mogatásra még Amerikában sem. Kifejtette továbbá, hogy míg a szocializmus és a demokrácia iábo-< rát erőssé teszi politikai céljainak, egysége és a dolgozók nagy nemzet­közi barátsága. addig az imperializ­mus táborát külső és belső ellenté­tek marcangolják. A szovjet külpolitikának feltétle­nül számolnia kell azzal, hogy je­lentékeny ellentétek vannak mind az. egyes tőkés országok között, mind pedig ezeken az országokon belül, sőt a tőkés osztályok és cso­portok egyes pártiain belül is. Fel­adatunk. hogy ezeket az ellentéteket a béke fenntartása és megszilárdí­tása érdekében, az agresszív antide­mokratikus erő gyöngitése érdeké­ben használjuk fel. Beszámolóba befejező részében Molotov a következőket mondotta: — Köztünk. a tartós béke hívei és ellenfeleink között mély barázda hú­zódik. Ellenségeink fegyverkezési hajszát folytatnak. Azért folyamodtak elv­hez. mert arra számítottak, hogy megszi­lárdíthatják politikai táborukat, pedig « valóságban ez gazdasági és politikai hadállásaik elkerül­hetetlen gyengülésére és aláak- názására vezet. A Szovjetunió a fegyverkezési haj-< szávai szembeállítja békeszerelő po­litikáját és a minden fegyverzet lé­nyeges csökkentéséről, valamint az atomfegyver feltétlen eltiltásáról, a fegyverzet csökkentése, továbbá az atomfegyver és minden más tömeg- pusztító fegyver eltiltása felett őr­ködő hatékony nemzetközi ellenőr­zés megteremtéséről szóló javasla­tait. Ellenfeleink nyíltan új háború felé tartanak és az utóbbi Időben za­jos propagandát szítottak az atom­háború előkészítésének szükségessé­géről. Sohasem kapják meg azonban népeiktől ennek az agresszív politi­kának a támogatását. Ezt az agresz- 8zív politikát nemcsak a széles nép­tömegek vetik el, hanem a jómódú osztályok józanabbul gondolkodó rés sze is. Politikájuk ilyen irányvonalával ceak azt érhetik cl, hogy egyes külö­nösen hangoskodó államférfiak már jóelőre elvesztik hitelüket mind saját! országukban, .mind pedig külföldön. A Szovjetunió az atomkérdésben is ellenkező állásponton van. A szovjet kormány már javasolta az Egyesült Államok kormányának, kössenek haladéktalanul egyezményt arról, hogy lemondanak az atomfogy - vor használatáról ős egyezzenek meg abban, hogy az atomerőt kizárólag bé­kés célokra használjak fel. A Szovjet­unió teljes készséggel támogatja a Béke Világtaráácsnak azt v. nem­régiben tett javaslatát is. hogy minden országban semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket, hogy az egész világ népei bizto­sítva legvenek arról, hogy soha­sem engedik meg az atomháborút. A Szovjetunió éppen ezért tanúsít olyan készséget és aktivitást az atom- oro békés felhnszná!á.*ával kapcsolatos’ nemzetközi értekezlet összehívása te­rén. Mi javasoljuk az Egyesült Álla­moknak. hogy ne az atomfegyver elő­állításában versenyezzünk, hanem az atomerfínek békés célokra való fd használásában. Ellenfeleink „erőhelyzetén alapuló Politikáról rikolfozuak. Idegeskednek és egyúttal ijesztgetnek. Fenyegeté­sekhez és zsaroláshoz folyamodnak, n gyenge idogzefürkre és azokra számi tanak, akikben nines kitartás. A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy azok. akik a Szovjetunióval s/embep Pven alkalmatlan esz­közökhöz folyamodnak feltétle­nül elszámitiák magukat. Tud­niuk kell. hogy ha szükséges lesz. helyt tudunk állni ma­gunkért. Itt volna az ideje, hogy megértsék, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az crővi*zonyok terén •romár eldőlt a helyzet. Ha a Szovjet­uniót m'ndpn embrreretével. óriási anyagi erőforrásaival minden külső szövetségesével egviitt összehasonlít, bik — és ennek -órán tekintotoe vesz- eziik azt az erkölesi és politikai tá­mogatást. amelyben a bék"pnlitikát U más országokban éléi naptömegek-észrsíiilf — Pa tpbáf összehasonlít­juk a Szovjetuniót úgy. amilyen na, az Amerikái Egyesült Államokkal és ha ezt az országot a feniemlitctt örz- szes oda fokkal vesszük, akkor vilá­gossá válik, hogy a Szovjetunió nem gyengébb az Amerikai Egyosült Álla­moknál (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents