Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-04 / 29. szám

Péntek, 1955. február 4. ESzakmagyarorszAg ca S&ks»á»millió forintot fordítunk as idén fixe ni fit felújítására, korsseríísítésére A múlt kapitalista rendszeréből elavult, öreg gépeket, termelőberen­dezést vettünk át. A felszabadulás •óta rengeteg új gépet állítottunk be régi és új üzemeinkbe, a kormány­zat évről-évre jelentős összegeket utji.lt Síi a gyárak korszerűsítésére ás k/irbanitart ás ára. Ebben az évben — a második öt­éves tervet előkészítő esztendőben — az eddiginél jóval nagyobb összeget .fordítunk felújításokra, a termelő- berendezés állapotának megjavítá­sára, bizonyosfokú korszerűsítésére. A szocialista iparosítás útján to_ •vább haladva, ezévban üzembe kell helyezni a borsodi hőerőműt, a mis­kolci fonodát. Iparosításunk jelen­legi szakaszában mégsem elsősorban a hatalmas beruházásokkal és új gyárak egész sorával emeljük tovább a termelést, hanem az a célunk, hogy meglévő gyárainkban állítsunk elő több terméket, s üzemeink jelenlegi berendezésével, gépparkjával dolgozzunk minél ter­me lékenyehben. Ezt a célt szolgálja, hogy- az idén iparunkban sokszáz- mikfió forintot fordítunk az üzemek fe/újítására és korszerűsítésére. A gondos munkával felújított gé­peknél nem kell állandóan attól tar­tani, hogy „felborul a menetrend“, mert leállt a gép. Folyamatosabb, egyenletesebb lehet a termelés a felújított géppel. Hiszen azok az új gépek pontosságát megközelítik. Azonkívül a felújítással együtt sor- rakerülő bizonyos korszerűsítés le­hetővé teszi új technológia beveze­tését, ezzel csökkenthető a selejt, javítható a minőség. A felújítási program végrehajtá­sától tehát az várható, hogy emel­kedik a termelékenység, javul a mi­nőség, csökken az önköltség, s ami szintén elsőrendűen fontos, a felújításokra felhasznált pénz, anyag hamarosan megtérül. A felújítások méretére jellemző, hogy a Kohó és Gépipari Miniszté­rium ez év első negyedében n tava­lyi összegnek több mint másfélsze­resét fordítja felújításokra, korsze­rűsítésre. Ez az emelkedés, a külön­bözet a tavalyihoz képest, körülbe­lül 42 millió forint: az egész gép­parknak csaknem fele újítható fel közepes és általános javítással egész évre vonatkoztatva. Ebből nagyobb összegeket kap a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek, a DIMÁVAG Gépgyár. A Kohó és Gépipari Minisztérium követésre méltó módon rendelkezést adott ki, melyben többek között egyértelműen szabályozta a felújítás fogalmát. Nagyon fontos ez, hiszen az előző esztendőkben sok helyen „fekete“ beruházásokra, rezsi kar­bantartási munkára használták fel a felújítások címén kiutalt pénz ki- sabb-nagyobb részét. Ha emiatt kérdőre vonták az illetékeseket, ter­méketlen vita folyt csupán, mert ar­ra hivatkoztak: kérem, honnan tud­jam, hogy mi tartozik a felújítás körébe és mi nem? Igazolásul elő­vették a beruházási szabályzatot, a csaknem 500 oldalas könyvet, amely­ben a felújítás címszó alatt csupán három sor olvasható. „A minisztérium rendelkezése biz­tosítja, hogy a kiutalt összeget ez­után feltétlenül rendeltetésszerűen, tervszerűen és célszerűen használják fel.” Az üzemeknek most tervet kell összeállítaniuk felújítási elgondolá­saikról, ezt az illetékes ipari gatóság jóváhagyja, esetleg sítja a szükségnek végleges terv a bankhoz kerül, az pedig csak a tervbefoglalt munkála­tokra, anyagokra folyósít pénzt. Természetesen a dolgozó emberekről való gondoskodást tükrözi a felújítási terv is. A Kohó- és Gépipari Minisztérium hatmillió forintot biztosít üzemi la­kótelepek tatarozására, renöbehozá- séra. A Lenin Kohászati Művek két­milliót. az Ózdi Kohászati Üzemek 600 ezret, a Borsodnádasdi Lemez­gyár 700 ezret, a DIMÁVAG Gép­gyár 200 ezer forintot kap erre a célra. ieaz_ módo- megfelelően. A Indulás előtt a Borsodi Hőerőmű Berentétől Barciíkáig folyik a ha­talmas építő munka, amellyel a Sajó völgyében új, hatalmas ipari kom­binát épül. A hősi munka első ered­ményeként a közeli napokban megkezdi működését ipari létesítményeink egyik legnagyobbika: a Borsodi Hőerőmű. Építők és szerelők, kubikosok és mérnökök hatalmas, megfeszített munkájával elkészült a hőerőmű egyik kazánja és turbinája, mely áramot termel a magyar ipar, a bor­sodi községeik részére. A hőerőmű hatalmas kéményéből már néhányszor a próba üzemeltetés során ég felé gomolygott a füst, je­lezve: a nagy mű első gépegysége elkészült, most már az építkezés nagy munkája után az „aprómunka“ a gépek, az automaták beállítása, kipróbálása van csak hátra. Most már néhány napja, sőt hete, a hőerőmű első kazánjának és turbi­nájának üzemi próbája és az auto­mataberendezések kipróbálása folyik. Az óránkint 100 tonna gőzt ter­melő hatalmas kazánt, melybe mintegy 45 kilométernyi csövet építettek be, több alkalommal fűtötték már fel olajtüzeléssel, hogy a szükséges szárítást, va­lamint a nyomáspróbákat és a többféle automataberendezése- ket, csővezetékeket kipróbálják, illetve beállítsák. Nehéz dolog a kazán, a különböző műszerek, csővezetékek labirintusá­ba, a különböző automataberendiezé- sek között, a turbina és segédberen­dezéseinek munkáját összehangolni, úgy beállítani, hogv zavartalanul, zökkenőmentesen dolgozzon a sokfé­le, egymást kiegészítő berendezés. A rendszeres üzemeltetést megelő­ző próbajáratások igen nagy figyel­met követelnek. Az egyes berendezé­sek beállításától, az automaták mű­ködésének pontosságától függ az egész erőmű munkája. Éppen ezért a tökéletes üzembiztonság okáért az egyes próbákat többször is megis­mételték, az automaták beállítását többször is ellenőrizték.---------- MIMI mi A próbajáratásoknál mutatkozó hibák kiküszöbölésére az egy-két napig tartó próbaüzemeltetés után mindig leálltak a gépekkel, hogy a mutatkozó hiányosságokat kiküszö­böljék. Ilyen leállás után, mikor több automataberendezés újraállítá­sát elvégezték, csütörtökre virradóan ismét be­fütötték a mintegy 7 emelet ma­gas 1-es kazánt. Reggelre elérték a kívánt 60 atmosz­féra nyomást, s újra próbálták a csővezetéket, s a gőzszabályozó auto­matáikat. Az üzemi próba folyamán megkezdték a kazánból a gőz át- áramottaitását a turbinába is. Ezt megelőzően azonban a gőzsugárszi- vaftvúval légüres teret létesítettek a turbinában, hogy az indulásnál a turbina fokozatai közötti nyomás- különbséget kiküszöböljék. A turbinát először alacsony, 600— 1000 közötti fordulatszámmal mű­ködtették. hogy a turbina tengely és a tnrbinabáz megfelelően előmele­gedjék. Közben állandóan mérték az olaj hőfokát, a tengelynyomást, a bemelegedési, s a turbina műkö­désére kiható e<rvéb műszaki ténye­zőket. A turbina üzemi fordulatszámú­nak elérése után megkezdték a generátor ger­jesztését. A generátor gerjesztésével először a tekercseket szárítják, valamint a gyorskioldc. beállítását végzik el. A gyorskioldó beállítása igen fontos. Ha ugyanis a turbina a megengedett fordulatszám fölé gyorsulna, a na­gyobb gőznyomás következtében úgy a gyorskioldónak kell azonnal lekap­csolnia, nehogy üzemzavar követ­kezzen be. Az automata berendezések, vala­mint az elektromos részén a védelmi próbák befejezése után rövidesen sor kerül az erőmű első turbina­egységének üzemi próba járatására, amikor már elektromos energiát ter­mel a Borsod Hőerőmű. K. L. TERMELŐSZÖVETKEZETI TERVEK BORSOD MEGYE valamennyi me­zőgazdasági termelőszövetkezetében elkészült a termelési és költségve­tési terv, mely az egész gazdasági évben megmutatja a tsz vezetőségé­nek, az egész tagságnak, mit, ho­gyan és mikorra kell elvégezni, hogy a számításuk szerinti jövedel­met a gazdasági év végére biztosí­tani is tudják. A tervek többségét a járási taná­csok és a tsz-közgyűléseken jóvá­hagyták, tehát törvénnyé vált a tsz minden tagja számára, törvénnyé annál is inkább, ment saját maguk alkották azt. Mindenki tudja, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Megmondhatjuk bátran, hogy az elmúlt években tsz-eink többsé­gében reális tervet készítettek, te­hát olyat, amit meg tudtak volna valósítani. Legtöbb tsz vezetősége azonban elkövette azt az alapvető hibát, hogy a terveket elkészítésük és jóváhagyásuk után elsüllyesztet­ték az íróasztal fiókjába. Nem vet­ték elő, nem törődtek azzal, hogy a tervből mit valósítottak meg, hol van lemaradás, stb. Ennek következ­ménye az lett, hogy tervszerütlenül folytak tovább1 a munkák. A veze­tésben és munkában kapkodás volt. A TSZ-EK VEZETŐI nem magya­rázták meg elég világosan a tagság­nak, hogy a jövedelem biztosítéka: a tervben rögzített feladatok mara­déktalan és pontos teljesítése! E kérdésről most annál is inkább beszélni kell, mert tsz-eipkben az 1955-ös évi jövedelemrészesedés a tervezés alapján az elmúlt évihez vi­szonyítva kedvezően alakul. Beszél­ni kell azért is, mert az elmúlt év­ben számos tsz a kapásterületének nagy részét részes művelésre adta ki, vagy éppen a szálastakarmányát ré­szében kaszáltatta le, s termésük je­lentős részét a részesek vitték el. így nagymértékben csökkentették saját jövedelmüket, holott a terv meg­valósításéval, a munkaszervezet he­lyes kialakításával s nem utolsó sor­ban a munkafegyelem megszilárdí­tásával ez teljes egészében elkerül­hető lett volna. Nem is beszélve arról, hogy jórészt emiatt szűkölködnek tsz-eink szálas- és abraktakarmány­ban. Tehát itt is éreztette káros ha­tását a terv be nem tartása. Tsz-eink jövedelmének jelentős részét az állatállomány biztosítja. Különösen vonatkozik ez a kisebb tsz-ekre. Az állatállománynak fel­tétlen fontos a megfelelő mennyi­ségű és minőségű takarmány. Még sem vették ezt a döntő körülményt figyelembe az állattenyésztők és agranómusok, de a tsz-ek vezetői sem, amit bizonyít az a tény, hogy a tervben nem fordítanak kellő gon­dot a takarmámybázis biztosítására. Komoly hiányosság az is, hogy is­mételten alacsonyra tervezték a ku­korica vetésterületüket, ami kihat a hizlalásra. SOK PÉLDA igazolja, hogy a tsz- ek az agro- és zootechnika fokozot­tabb alkalmazásával igyekeznek gaz­daságuk jövedelmezőségét mindjob­ban fokozni. A tiszadorogmai Uj Élet tsz az őszi vetésterületből 20 kh-on végezte el a felültrágyázást, de felültrágyázást végeztek az árok­tői Vörös Csillag és a tiszabábolnai Rákóczi tsz-ben is. Egyre több tsz vezeti be a helyes trágyakezelést, ami őszintén meg­vallva, megyénkben elhanyagolt volt. A tiszakeszi Alkotmány, a hejőpapi Petőfi, a göncruszkai Szabadság tsz- nél is rátértek erre a helyes mód­szerre. Több tsz tervbe vette, hogy ez év­ben mintegy 500 kh-on hormooos gyomirtószerrel fogják a gyomot ir­tani; különösen kiemelkedik ezen a téren a hejőbábai Haladó tsz, amely mintegy 150 kh földet akar ezzel a módszerrel megtisztítani a gyom­magvak fertőzésétől. Az ároktői Uj Élet tsz-ben az ag- ronómus javaslatára a tél folyamán bevezették a melegített moslék ete­tését. A tiszabábolnai Rákóczi, emő- di Szabadságharcos, hejőbábai Hala­dó tsz-ek bevezették a porciózást. EZEK A PÉLDÁK is azt bizonyít­ják, hogy egyre több tsz győződik meg arról, hogy saját érdekük a na­gyobb termést és termékhozamokat biztosító módszerek bevezetése. Azonban itt nem állhatunk meg, s ezért minden mezőgazdasági szak­ember, minden agronómus legfonto­sabb feladata, hogy ezeket a mód­szereket minden tsz-ben a legrövi­debb időn belül bevezesse és alkal­mazza. A tsz tagsága se nyugodjék bele abba, hogy tervük az asztal- fiókba kerüljön. Követeljék meg a vezetőségtől, hogy havi közgyűlése­ken minden esetben tájékoztassák őket arról, hogy a tervből mit haj­tottak végre. A PÁRT- ÉS TANACSSZERVEK pedig segítsék elő, hogy a tagságnak az akarata érvényre jusson. Ehhez pedig az szükséges, hogy minden tsz-ben még a tavaszi munkák be­indulása előtt szilárd munkaszerve­zetei alakítsanak Id. HRONYECZ ISTVÁN a gr opropagandista A korszerű berendezéssel felszerelt miskolci vasraktár a Vágóhíd utcában / (Erdődi János felvétele) % 1440 tonna $zénv terven felül A ezuhakállói bányaüzem dolgozói január havi tervüket négy nappal előbb befejezték. Januárban mintegy 1440 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. Különösen jó eredményt, ért cl a bányaüzem január 25-én, amikor 130.1 százalékra teljesí tette napi előirányzatát. Ezen a na pon különösen kitűnt Tókai Lajos csapata 258, Klomentik Fcrenn csa- pata 232.2, Ondó József brigádja 245.2, Drótos Ferenc csapata 206.4 százalé­kos teljesítéssel, A bányászfanácskozás tiszteletére a helyi vendéglátóipa’ri üzem vezetője, ifj. Dányi Vilmos elvtárs társadalmi munkában lement a bányába és há­rom társával együtt 180 százalékos eredményt ért el. TÖMÖRT SÁNDOR üzemi párttitkár Uj tagokkal erősödött a szendrőládi UjÉlet tsz Lelkes munkával készülnek a szendrőládi Uj Élet termelőszövet­kezet tagjai a tavaszi munkára. Tíz katasztrális holdra már kihordták az ístállótrágyát, kitisztították a vetőmagot, nagy szorgalommal javít­ják a szerszámokat. A jó munka láttán több egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy belép a termelőszövetkezetbe. Az elmúlt napokban Gyöngyösi Já­nos 11 holdas gazda, id. T. Rőczei János és Kiss Rőczei József írta alá a belépési nyilatkozatot. Munkában a gömörszőllősi új tanács Gömörszőllős a putnoki járás legel­dugottabb részén, a csehszlovák ha­tár szélén fekszik. Sokam azt sem tudják, hogy létezik, pedig az új ta­nács megalakulása óta ugyancsak pezseg az élet a községben. A ta­nács működésének első eredménye igen jó hatást váltott ki a község dolgozó parasztjai között, s közelebb hozta őket népi államunkhoz. Tanácsunk a Hazafias Népfront bi­zottság támogatásával szabályoztál- ta a község határában lévő patakot, ezzel több hold eddig hasznavehe­tetlen terület vált jó minőségű szántófölddé. A gömörszőllősi dolgozó parasztok a napokban lelkes gyűlésen alakítot­ták meg a gazdakört, amely mind­járt kinevezte a hegyőrt. VARGA GÉZA Gömörszőllős. ^Megtartotta első ülését a kazincbarcikai oktatási állandó bizottság A kazincbarcikai városi oktatási állandó bizottság Gálos János el­nök vezetésével tartotta meg első értekezletét. Annyi szépet, haszno­sat és jól hallottam ezen az érte­kezleten, hogy nem is tudom mit ragadjak ki, mert mindent elmon­dani hosszú lenne. Kezdem azon, hogy Gálos elv­társ az állandó bizottság elnöke eddig is sok segítséget nyújtott a körzetéhez tartozó iskolának. Az értekezlet előtt utbaindította az ál­landó bizottság tagjait, hogy láto­gassák meg a város valamennyi iskoláját, tájékozódjanak, milyen nehézségeik vannak, mi gátolja a jó munkát. Gálos elvtársnak az az álláspontja: először biztosítani kell a jó munka feltételeit, aztán szigo­rúan meg kell azt követelni. Az állandó bizottság már az első lépésnél érdeklődéssel fordult a nevelők problémái felé. Az első negyedévre tartalmas és a legsür­gősebb feladatokat felölelő munka­tervet állított össze. Csak néhány feladatot szeretnék kiragadni a munkatervből: a nevelők súlyos lakásproblémáinak megoldását, a Herbolyáról bejáró tanulók részére fűtött váróterem biztosítását, az is­kolák részére aktív patronáló szer­vek biztosítását, a hangoshiradó, helyi sajtó, üzemi faliújságok fel­használásával a felnőtt társadalom mozgósítását az ifjúság nevelésére, a szoros kapcsolat kiépítését a párt­szervekkel, a Hazafias Népfronttal és a tömegszervekkel. A feladatok eredményes végre­hajtása érdekében az állandó bi­zottság tagjai felosztották maguk között az iskolákat és munkájuk segítésére más dolgozókat Is igye­keznek majd megnyerni. Várakozással, bizalommal te­kintünk az oktatási állandó bizott­ság munkája felé, mert az első ta­pasztalatok azt igazolják, hogy si­kereket fog elérni mindnyájunk javára. BARNA JÓZSEF Kazincbarcika. Hírek as ifjúság életéből Alsószuhán a fiatalok kultúrház- építésre 2700 forintot és 100 munka­napot ajánlottak fel. * Kelmejpusztán mindössze 30 fiatal, lakik, Teleki Zoltán vasutas közülük 25-öt bevont a Petőfi-iskolára. A fia­talok hetenként többször fs összegyűl­nek, hogy megvitassák a Peiőfi-iskola anyagát. Ilyenkor nemcsak az anyag­gal foglalkoznak, hanem tangóhar- monikáznak, olvasgatnak is. * Sajókazán három hold állami tar­talékföld megművelését vállalták a DISZ-esek. * A riesei járásban a pedagógusok segítséget nyújtanak a kultúr mun ká­bám. Cigándon Sándor Anna. Erzsé- bettanyán Bozorádiné, Kisroz vágyon Petraskó Tibor, Dámócon pedig Omaj- tényi tanító foglalkozik a fiatalok kultúrmunkájával. * Lcgyesbényén 20—25 füvet működik a Peiőfi-iskola. Van amikor 40 fiatal is megjelenik cgy-egy előadásra. Nem is csoda, hisz Lapir László szépiro­dalommal, filmmel, tanulmányi ki­rándulással teszi színessé, érdekessé a foglalkozásokat. * Járdánházán a falubeli fiatalok ifjúsági brigádot alakítottak, hogy a nyári munkákban segítsenek a tsz., nelc, ahol főprobléma a munkaerő- hiány.

Next

/
Thumbnails
Contents