Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
művelődnek CSORBA BARN4 Szorgos munka a „Matyó-ház“ ktsz bon, És milyen volt a summások, élet ... Hónapokon át istállókban laktak. Ha valaki megbetegedett közöttük, az ispán egyszerűen hazak er gól le őket. Még daluk is így szólt: Készülődés a felszab." áulási ..művészeti versenyre. Fiiiup Marika, Soucsz, ifi.na. á'óta György. Farkas Pálné, majd Hortobágyi János és Varga István a „Sereg András,, egy-egy jelenetében. _____________. ■ ■ „ ___ • ' ' (Képek: EiJödi Jánosi Beszélgető matyóasszonyok Kisjankó Bori néni egykori háza előtt. Ez a ház a falu egyik legősibb épülete. „Matyó-ház” — a mezőkövesdi népművészet otthona. ktsz üzlethelyiségében. Igen nehéz röviden írni as ősi kultúrájú Mezőkövesdről. Népe annyit szenvedett a múltban s tíz év alatt úgy átformálódott élete, annyi költész&t, művészi szépérzék, gazdag szinpompa él lelkében, hogy annak leírása könyvbe kívánkozik. Múltjáról szűkszavúan beszelnek az elsárgult iratok. Többet tud róla mondani élőszóval Dala József gimnáziumi tanár, aki hosszú évek óta foglalkozik a község történetével, népművészetének eredetével, fejlődésével. Mezőkövesd hozzávetőlegesen a XI—XII században keletkezett, A régi okiratok először 1323-ban tesznek említést róla Kuesd, később Kívuesd, Kivesd néven. A XVI. században már megjelenik a Mező Kowesd, Mezcö Köwesd névalak is. A városka lakói sokat Szenvedtek a különféle háborúktól s pusztították őket különféle járványok is. A XVIII. század elején például a pestis csaknem, teljesen kipusztítoita nősz azt mondta a leánynak: visszakapja kedvesét, ha télvíz idején ölében elviszi a falu főterére a nyár összes virágai!. A leány belső sugallatra ráhímezte a mezők virágát kötényére és úgy vitte el azokat. Vissza is kapta kedveseit. A kövcsdi népiélek csodálatos mesevilágot varázsol a magaszdtte vásznakra. Ösztönös érzékkel rajzolja le a mező, a rét virágait s művészi komponáló készséggel foglalja a motívumokat csokorba, bámulatos színérzékkel válogatva hozzá a színeket. Minden alapanyaghoz más színharmóniái alkot. A mezőkövesdi „íróasszonyok.“, himzönök művészi érzéke évszázadok folyamán alakult ki. Régi feljegyzések szerint már az egri basának szőnyegekkel, kézimunnuval fizették az adót. 1330-től vannak emlékek a hímzésről. A legrégibb matyókímzésék lepedőszélekén fordulnak elő. A múlt század hetvenes éveiből vannak adatok a ruhára A falu egyik legrégibb része. lakosságát, úgy hogy 1728-ban csak 111 lakosa volt. Ma körülbelül 22.000 lakosa van Mezőkövesdnek. A szinte városi méretű falut a miskolc—budapesti országút és a kicsi Hór patak négy részre, négy „tizedre“ osztja. Utcái, házai sajátságosán épültek. A falu központi, ősi részében vannak a legszűkebb, zeg-zugos utcák, kicsi udvarú, kicsi ablakú „üstökös“ és „féiüs tökös“ matyóházak. Körülöttük helyeződnek el a falu szélei felé széles utcákkal a nagyobb, büszke tornácos házak. A f ti Ml ti 11 li ez a képe a két- iclkes nomád téliszállás ősi települési formáira utal. Az asszonynép a „hadak“ szerint elhelyezkedő kicsi házakban bentlakótl a falu közc-pén, a férfinép pedig a falu szélén levő nagyobb telkeken. Ott őrizték állataikat, védték a falut. Mezőkövesd világhírnevét népművészetének, csodálatoson szép hímzéseinek, varrottasainak köszönheti. Kedves kis" mese szól a hímzések eredetéről: Egyik matyóleánynak a gonosz elrabolta anyját és szerelmesét. A leány kétségbeesetten könyörgött neki, adja vissza szeretteit. A goallialmazott hímzésekről. A köves- diék saját- gyönyörűségükre varrtak, díszítették lakásukat, ruhájukat. Ez az időszak volt a matyóhímzés virágkora. Az 1910-es években a töke beleavatkozott a népművészetbe és a művészi értékű hímzéseket, varrot- tasokat selejtes tömegáruvá kezdte silányítani, ezzel árasztotta ei a világot. Itt-ott már nem is rajzolták a mintákat, hanem tömegesen előnyomták, meghamisították a motívumokat. A kereskedők új cikkekkel kísérleteztek, a, „grenadinblú- zokkal“, de ennek a népművészethez már semmi köze nem volt. A tőkések, a kereskedők meggazdagodtak a népművészetből, ugyanakkor a mezőkövesdieket nyomorba taszították. A matyónők látáslúl-vakulásig „termeltek“ a tőkésnek napi 30—60 fillérért, de azt is csak akkor tudták megkeresni, ha nagy gyakorlatra tettek szert. Mezőkövesd közismert vol a sommásokról is, akik tavassz: ezrével indultak' az ország különbőz területeire. A lakosság csaknem !• százaléka nincstelen, — suminás törpebirtokos volt. A „sóhajok hí ján“ hónapszámra álltak százszám. a munkanélküliek munkaalkalomi várva. És hogyan ácsorógtak! Kői n gyomorral, mardosó keserűséggel, rendszer, dz egész élet ellen. Na szívesen mentek haza sem. Oi'tho: a kétségbeesett, gondokba beleör geríett feleség, éhes, elkínzott telein tetű gyermekek néma vádbeszéd fogadta őket. Még nézésük is az mondta: éhes vagyok apám, adj tg darab kenyeret! „A tetétlcni széles utca- jaj de nagyon rögös Rajtajárni a summásnak, jaj de nagykeserves Rajtajártam hat hónapig minden este, reggel, Intéző úr vezetgetett, verje meg az Isten:“ És mit kapott hat hónapi, láiástól- vakulásig tartó munkájáért? Árvái János — volt summds, ma fúrómester a mezőkeresztest oldj- kutaknál — elmondotta, hogy félévre kaptak 6 mázsa búzát és tizenkét pengőt az élelmezésen kívül. A búza ára 9 pengfí volt. Keresetük tehát összesen 66 pengőt tett ki. Ebből élt egy család/ egész éven át! Ve ez, csak a férfisummások keresete volt. A női sommásoké sokkal rosszabb. Bárhogy is dolgoztak, csak fél, legfeljebb háromnóg ycdrészél kaplak meg ennek. TÍZ év Óla megváltozott, kitárult a világ a mezőkövesdiek előtt is. Csaknem ötezer a vasú i hetibéresek, száma, akik miskolci, vagy megyei üzemekben, bányákban, nagy építkezéseken dolgoznak. A földosztás, a termelőszövctkezc- t k megalakítása a föld szerélmesci előtt nyitotta meg a kaput, fis más a nők helyzete is. Az iparban, mezőgazdaságban, a tanácsappárdtus- ban, a kereskedelemben, mindenül1 megtaláljuk őket. Vannak családok, ahol négy-öt, vagy hat kereső is van. A munka, a kereseti lehel őség igényesebbé tette a mezőkövesdieket. + Jobban, szebben, emberibben élnek. A népi motívumokat őrző matyóházakban a villany, rádió, villanyvasaló éppúgy megjelent, mint a mátyóférfiakon, legényekén a divatos, városias ruha. Az ember tálán egy kicsit sajnálja is, hogy ősi népviseletüket mindinkább kezdik levetni, elhanyagolni. Pedig milyen szép a matyóruha. A felszabadulás óta újból felvirágzott a népművészet. 191$Sen alakult meg a „Matyóház“ ktsz — az or- .szág első népművészeti háza. Felelevenítették a népművészet haladó hagyományát s megtöltötték szocialista tartalommal. Megjelent a népi motívumok közöli a népköztársaság címere és az ötágú csillag. Olyan ez a mező virágai között, mintegy könnycsepp. A hála könnycseppé a szebb, az új életért. A népművészek szívből fakad. A ktsz célja, hogy a töke által selejtes tömegáruvá silányitoH matyóhímzések művészi hiteiét visszaszerezze. A Matyóház emeleti helyiségét múzeummá alakították át. Ennek gazdag anyaga bemutatja a matyó népművészet kialakulását, fejlődéséi, a nép színes viseletét, amely ma már többnyire csak a múzeum üvegszekrényeiben tanulmányozható. Tíz év alatt óriási fejlődés mutatkozik az általános műveltségűén is. A matyók között nagy volt a múltban az analfabétizmus. A matyó gyerekeket már kora tavasztól elvitték a jászszent ándrási kulákok libái cs h s--!1**- v'i'n r-0 Ihrttek annak, hogy a gyetek néha-: napján jóllakott. Ki törődött akkor a tanulással? Ma ■ a motyogyerekvk a nyolcosztályos állami .iskolában, maid közép- és főiskolákon ismertednek ’ a tudással, A mezökövéidi gimnázium csaknem 100 muhlcús, paraszt, értelmiségi fiatalja között . szép számmal akadnak hajdani sutamások gyermekei. — 1919 óla vagyok a kollégiumban — mondja Csendes András ■ -a gimnázium kollégiumának igazgatója. Azóta 600 érettségizett italai hagyta el az iskola kapuját s ment egyetemre, főiskolára. Mezőkövesden nemcsak 'a népművészet kezdi visszanyerni régi fényéi, hanem felvirágzott a tömeg- művészeti munka is. A kultúrélct középpontja a kultúrotthon. Bár nagy termei hidegek, mégis öregek, fiatalok tucatjai ke9’rroőlr f uol i ó v Rí s>e>1 r>nrí> • m lat fii? A-felszabadulás tizedik évfordulója a.kHltúrmankások szírében is felgyújtotta a hála tüzét. A nágyszertfen dolgozó, színjátszó csoport, a tanács népi tánccsopo/ljp részivesz a felsiabadulási művészet: versenyben. A lánccsoport új tánca, val akarja meglepni a közönséget. S-hogy milyen lesz a siker, azt majd eldönti a szereplés.: „ ,A színjátszók sokáig töprengtél , aión, milyen darabót válasszanak. hogy méltó legyen a felSzabádulási. ' művészeti versenyhez'. Végül sgját maguk írták egy ddrabot, — helyesebben Kiss Gyufa f eldolgozta színpadra > Serég András mezőkövesdi summáiról szóló balladát. A’ szin- játszók ezzel akarják emlékeztetni (t kövesdiékét a szomorú múltra, az elnyomás nehéz éveire, a megalázott* Ságra, amely ma már mind olyan, mint valami rossz álom. Résziét a matyómúzeumból. Április 4 közeledte jobb tanulásra buzdítja a gimnázium tanulóit.
