Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

Vasárnap, 1335, január 16, ESZAKMAL 1 AUOUpZal 7 / „Jlliíkőle irodalmi problí'máit'ól’’ HÍREK Hozzászólás Szekré.nyesi Lajos január 9-i cikkéhez Ú gy gondoljuk, hosszú és je­lentős viták előtt nyitotta meg kapuit aa Északmagyarország. S ha úgy van, ahogy gondoljuk, még- mkálbb remélhetjük, hogy helyi irodalmunk egész népünk ügyévé válik. Meg kell dicsérni a kezdeménye zést, mert aggódással és szeretet­tel, a segítő jószándék hangján szól arról az írócsoportról, melynek létezéséről megyénkben még nem mindenki tud. Szekrényes! Lajos cikke ilyen, s egyben vitaindító írásnak számít. A benne megírt bírálatot olyan éltető elemnek szán­ta, melynek „felíhevült gőze lecsa­polva kristálytiszta marad s ez fel­ébresztheti (mármint a vita), láng- ralobbantihatja a szunnyadó, vagy megtorpanó erőiket, hogy a közös, nagy cél érdekében való munkára ösztönözzön, bogy (helyi) írod*! . műnk méltó lehessen az ország má­sodik városához”. Úgy véljük, ez helyes. Mivel ttzomlbam egy-két helyen hiányos­nak, nem elég körültekintéssel megalapozottnak érezzük Szeätre- hyesi elvtárs írását, megpróbáljuk kiegészíteni, vagy ha így jobban hafngzik: megkezdjük a vitát. Miskolenak valóban van írógár­dája, mely mindinkább bővül, fej­lődik. Vájjon mik azok a gátló kö­rülmények. melyek miatt csopor­tunk, ■— szerinte — nem tud lé­pést tartani Szeged, Debrecen, vagy Pécs íróival? Mit jelent az, _ hogy „bizanyosfokú befeléfordulás" jel­lemzi a csoportot? Azt jelenti-e, hogy íróinkat nem tüzelik életünk forró jelenségei...? Aki ezt állítja, annak a felszabadulási pályázatra beküldött írások válaszoljanak. Nem tagadjuk, volt idő, amikor becsúsztak olyan hibák, mint pl. a szervezetlenség, tervszerütlenség, de ezt eppen vezetőségünk ismerte fel és változtatott rajta. C zekr nyesi elvtárs nem is- meri munkánkat, nem tudja tehát azt sem, mennyi küzdelmet jelentett a Vámos Ilona gimnázium igazgatói szobájától — ahol mun­kánkat kezdtük .— eljutni a mai napig, noha korántsem vagyunk megelégedve az eredményekkel. Akkor, több mint három évvel ezelőtt, vallóban csak írogatok ba­ráti köre volt a csoport. De ma ezt állítani — tájékozatlanság, Ha ismerne bennünket Szekrényest elv­társ, ismerné munkánkat, akkor tudná, hogy egy-egy összejövete­lünkre huszonkét huszonhárom író­társunk jön el. Ezeken az össze­jöveteleken igenis, szigorú elvi ala­pon bírálunk és tervszerűen meg­állapított program szerint dolgo­zunk. A múlt évben feldolgoztuk, töb^ bek között az írószövetség által kibocsátott Móricz Zsigmond-iskola anyagát, Megvitattuk az írószövet­ség közgyűlésének anyagát. Ezidén pedig előadást kajkunk Móric? Zsigmond „Rokonok" című művé­ről és az ebből készült filmről. M.ó. ra Ferencről tartottunk megemlé­kezést- Vitát rendeztünk Kosztolá­nyi. nyelvhelyességi cikkeiről. Meg Vitattuk Darvas elvtárs ..Túllicitá­lok’' e. cikkét és értékeltük egy­más műveit. Közeljövőben tervez­zük a szovjet írók II. kongresszu­sa anyagának nyilvános megvitatá­séi. Hozzá kell szólnunk a cikk egy elvi megállapításához: „Elvi viftík helyi viszonyokra va ló helyes átültetése nélkül nincs , remény arra, hogy többnyire csak múltban kulatgató irodalmi tevé­kenységünkből kikecmeregjünk'’ — írja. T róink nemcsak a múltban ku­* tatgabnaik, annyi bizonyos, de hozzá kell tennünk, bárcsak hu­ta tgatnának! Vagy talán kiaknáz­tuk már haladó hagyományainkat? Megírtuk pl a diósgyőri vasgyár történetét? Megyénk nagy szülöt­teinek portréját, népeinek jellem- rajzát, a muhi, a mezőkeresztesi egjrta, nagy szabadságmozgalmaink, a proletórforradalom, a felszabadu­lás történetét? Egész sereg olyan esemény van, amely a múltban ját­szódott le, vagy a múltba nyúlik vissza, de a mának vs példamutató. Vagy talán nem volna példamutató a mának egy új Bánk bán, egy új Toldi, vagy egy új történelmi re­gény? Nagyon is jó. nagyon is ta­nulságos lenne. Ezeknek megte­remtése érdekében a pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront különös nyomatúkkal hívta fel az írók figyelmét. Megyénk igen gaz­dag történelmi hagyományokban, bízunk abban, hogy a felhívásnak meg is lesz hamarosan az ered­ménye. Szekrényes! ejvlars aggódással tekint íróink, szerinte lassú fejlő­désére, s az elzárkózástól, a visz- szavonulástól féL A visszavonulás egyesek részéről valóban megmu­tatkozik. de ez korántsem jelenti azt, hogy emiatt, megyénk irodalma visszafejlődik. Hogy az idő ben nünket igazoljon, valóban követ­nünk kell Szabó Pál, és Veres Pé­ter példáját. Szabó Pál és Veres Péter kora ifjúságától tudatosan ké­szült az írói pályára, — s amellett, hogy sokat irtaik, jutott idejük a hazai és külföldi irodalom tanul­mányozására, ideológiai önképzés­re, s a napi események megfigye­lésére is. Azt hiszem, nem csak ők tettek így, így tett a világirodalom . valamennyi nagy írója. Hogy aztán iskolában, vagy iskolán kívül gya­rapítja tudását az író, az sem kö­zöttünk, sem máshol nem került szóba, de nem is lényeges. Ezt csak Szekrényesi elvtárs említi, sajnos, helytelenül, bár maga is tudja, hogy az iskolázottság még senlti tehetségének nem ártott meg. Uan a cikknek olyan része, ahol ’ Szekrényesi elvtárs ellent­mond önmagának. Azt mondja: „Nekünk. íróknak közelebb kell kerülnünk, a valósághoz, az embe reikhez. Egymás megismerése, a bi­zalom légköre, a problémák nyílt felvetése, a kölcsönös segítő kész­ség s mindenekelőtt az ember, a nép szeretető: ez az út, amelyen járnunk kell.'' Ez az idézet Szekrényesi elvtárs cikkének utolsó bekezdése. Minden sora igaz, egyetértünk vele. E cikk keretén belül mégis hamisan hang­zik. Hogyan kerül az az író közel a valósághoz, aki cikket ír hallo­másból, a valóság ismerete nélkül? Hogyan alkarja megismerni az em- bereket, jelen esetben az. írótársa­kat. ha nem cl közöttük? Hogyan akar bizalmat, amikor egy-két em­bernek hisz húsz-huszonkettő ejle nőben? összegezve: Szekrényesi elvtárs jószándékú cikke segít. Segít ab­ban, hogy jobban körülnézzünk a házunk-táján, hogy a cikkben emlí­tett hibák ne fordulhassanak elő. A hallomáson alapuló bíráló cikk jószándéikát, segíteni akarását fel­tételezzük. De le kell szögeznünk, hogy csoportunkban soha nem hangzott el senkivel kapcsolatban a következő kijelentés: „Bizony, a te négy elemiddel ma már nem lehet boldogulni." Rosszul infor­málták! Szeretnénk, ha a további vitá- ban a tagság bővítéséről, a lektori munkáról, a folyóiratról és a helyi sajtószervetokel való' kap- ceolatasnkról is szó eshetne.. A MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGE MISKOLCI CSOPORTJÁNAK VEZETŐSÉGE. Hét-főn este f-arfja második koncerHél- a Déryné Színház zenekara Miskolc zenekedvelő közönsége kívánságának eleget téve, január 17-én, hétfőn este 8 órai kezdettel rendezi meg a Déryné Színház szim­fonikus zenekara második zenekari hangversenyét. A műsoron szerepel Glucknak a görög tragédiák levegőjét árasztó Iphigénia nyitánya, Haydnnek, -> so­káig Magyarországon élő bécsi zene­szerzőnek híres „Üstdob“ szimfóniája, mely meglepetésszerű üstdobütésé- ről kapta melléknevét. Szerepel Saint-Saens gordonka versenye, me­lyet Gombás Ferenc ad elő és végül Csajkovszkij népszerű olasz capric- ciója, melyben a nagy orosz zene­szerző olaszországi úti élményeit gyűjtötte csokorba. A hangversenyt Róna Frigyes vezényli. U ÉSZWMMHUMSát EllHíílí Örömmel közlöm, 'hogy az Észak- magyarország gyors intézkedésére helyiséget kaptam, ahol iparomat folytathatom. SZALAI JANOS Sajószentpéter. * Lakásügyem elintézést nyert, most már egészséges lakásban lakom csa­ládommal. Köszönöm a segitséget. Ifj. TÓTH JANOS Hemádcéce. Éjszaka; ügyeletes crnosi szolgalat Megyei tsórháí (tel.: SS-363). 8. Ka- únciv u. 20. (15—032). 3. UjdlOsgyíi t. a. t. se. rendelő (21—287). Ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszakai készenléti szolgálat; Mis­kolc Szabadsác tér 2. sz. MalinovszkiJ a. 2. szám. — UJdiósgyőr. Mara Károly u 38. sz. Heiőcsaba. Csabavezér u. 68 sz. — Ügyeletes állatorvos 1955. Január 15-én déltől január 17-én reggelig dr. Mezei László Miskolc. Tompa u, 11. Telefon; 15—081. IDŐJÁRÁS Várható időjárás vasárnap estig: ma vál­tozó felhőzet, holnap erősen felhős idő. fő­kében holnap újból többfelé havazás, havas eső. eső. mérséklődő északi, majd déli-dél- nyugi'Lira forduló szél. Az éjszakai lehűlés fő­ként keleten erősödik, a nappali hőmérséklet délnyugaton emelkedik, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éljek nyugaton mínusz 2—plusz 2. keleten mínusz 2—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: délnyugaton plusz 5— plusz 8. máshol 1—4 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhő­mérséklet: Q—plusz 3 fok között. — A „BORSODI BORS" és a Ke­resztrejtvény mai számunkból tech­nikai okokból kimaradt. — Az egészségügyi minisztérium kétéves védónőképző tanfolyamét indít február végén. Budapest IV. kerület (Újpest) Erkel utca 28. sz. alatt lévő iskolában. Felvételre je­lentkezhetnek azok a tizennyolc és harminc év közötti egészséges nők, akik hivatást éreznek a védőnői pá­lyára és érettségi, vagy ezzel azonos értékű iskolai végzettségük van. A felvételi kérelmeket február 10-ig az iskola igazgatójának kell benyújta­ni. Csatolni kell iskolai érettségi, vagyoni, orvosi és születési bizonyít­ványt, valamint önéletrajzot. A hall­gatók részére lakásról, ellátásról és tankönyvekről gondoskodnak. A bentlakás a budapesti hallgatóknak nem kötelező. Az iskola elvégzése után az egészségügyi minisztérium gondoskodik a védőnők elhelyezésé­ről, — „Milyen természetű lesz gyer­mekem?'’ címmel, rendeznek elő­adást „Az ember útja a társadalom­ban’' előadássorozatban január 19-én, szerdán este 6 órai kezdettel Miskol­con a szakszervezetek megyei klub­jában. (Kossuth u. II.) Előadó: dr, Kostyál László egyetemi m. tanár, kórházi főorvos. Belépődíj 1 forint. — A Földes Ferenc gimnázium dolgozók gimnáziumában a tanítás január 17-én, hétfőn délután 5 óra­kor kezdődik. —- „Díszelőadás" címmel hangver­senyfilm készül. Kitűnő operaéneke­seink, kiváló zenekaraink szere­pelnek a „Diszelöadás'-han. A na­pokban fényképezték az Állami Né­pi Együttes előadásában Kodály Zol­tán „Kállai kettős’' című művét. — 3 300,000 forint értékű mező- gazdasági kisgépet hoznak forgalom­ba ez év első négyedében megyénk földmű vesszővé tkezetei. Dolgozó pa rasztságunk megnövekedett termelé­si kpdve egyre több mezőgazdasági kisgépet igényel. A múlt év utolsó negyedében 212 darab ekét 69 da­rab boronát, 55 darab vetőgépet és egyéb mezőgazdasági kisgépeket vá­sároltak megyénk dolgozó paraszt­jai, 2.238.000 forintos értékben. Földművesszövefckezeteink ez eszten­dőben jelentősen több kisgépet árusítanak majd. — Tanácstag fogadóórája. Barths Gyula városi tanácstag e hó 17-én délután 3—8 óráig fogadóórát tart lakásán Kun József u. 27. szám, 1. ajtó alatt. — A Miskolci Építők városi vá­lasztmánya közli, hogy elnökségi irodáját Rudas László u. 4. szám alól ideiglenesen Széchenyi u. 32. az alá helyezte át. — A Miskolci Építők városi vá­lasztmánya értesíti az elnökség tag­jait, hogy január 18-án, kedden dél­előtt 9 órakor a Széchenyi u. 32. sz. alatt elnökségi ülést tart. — A belkereskedelmi minisztérium ezer motorkerékpár-oldalkocsit ren­delt a balatonfüredi hajógyártól- Olyan tipust gyártanak, amely több­féle motorkerékpárhoz is használ­ható. Ezenkívül a gyár több mint tízezer olcsó háztartási jégszekrényt is készít 1955-ben. — Megyénk földművesszövetkezc- tci a lakosság jobb hús és zsír­ellátása erdőkében több helyen ser­téshizlaldákat létesítettek. Mezőcsá- ton közel 200, Abaujszántón 120, Gi­gán dón több mint 100 darab sertés hízik. Borsodban ebben a pillanat­ban összesen 1200 darab sertést hiz­lalnak földmű vesszövetkezeteÍTik. — A tömcgkönyvlárak.mult évben elindított „felszabadulás! versenyé­hez" sorra csatlakoznak a megyei és járási könyvtárak és egymásután tesznek felajánlást a környvtármun- ka fejlesztésére. A tanácsok és a Hazafias Népfront több helyen hat- liatósan segítik a könyvtárak ver­senyét. — A KISZÖV népművésze ti osz­tályának dolgozói a fővárosi és vi­déki múzeumokban felkutatták a kiveszőben lévő népi iparművészeti ágak legszebb termékeit és megke­resték a gyalu-an más munkaterüle­ten dolgozó kiváló népi iparművé­szeket Is, akik egy-egy ilyen szak­mának mesterei. Az ő vezetésükkel januárban és februárban több tan­folyam indul az elhaló szakmák új­jáélesztésére. — Az élelmezési ipar egyes ágaza­taiban , de legfőképpen a sütőipar­ban. igen kevés a szakmunkás. Ez akadályozza a termelést. Az élelme­zési szakmunkások, technikusak neveléséről a múlt év óta az élelmi- szeripari minisztérium gondoskodik. Vidéken Nagykörösön és Sátorai ja- úihelvnn . --'-nem ötszázan tanulnak. Közülük - -.(én már sokan elfoglal­ják helyüket az iparban. — Az élel­miszeripar] minisztérium oktatási osztálya a dolgozók idősebb korosz­tályának szakmai fejlődését is lehe­tővé teszi. Ebben az évben a sütő-, az édes-, a szesz-, a hús , a növény­olaj-, a tej-, a cukor- és a söripar­ban több mint negyven szakmun­kásképző és továbbképző tanfolya­mot szervez. A tanfolyamokat a gyá­rakban tartják és mérnökök vezetik majd, — „A magyar építőművészet tíz éves útja’" címmel a Magyar Építő­művészek Szövetsége fénykép- és tervgyüjteményt ad ki az idén. Az összeállítás a felszabadulás óta ter­vezett és kivitelezett jelentős épü­leteinkről készült fényképeket és a nagyobb tervpályázatokat tartalmaz­za. A könyv reprezentatív kivitelben jelenik majd meg, külföldre is el­küldjük. És TESTNEVELÉS PESTI GYÖRGY: MISKOLCTOL—PERINGIG III. Amikor kiszálltunk Pekingben a repülőgépből, bizony elegünk volt már a légiszekérből. Eddig Moszk­vából összesen 32 órát utaztunk és annak ellenére, hogy az utazás igen kényelmes volt, mégis elfáradtunk. Már a repülőtéren megismerkedtünk a kínai vendégszeretettel, kedvesség­gel, udvariassággal, mely mindenfelé elkísért, amerre jártunk. A kínai főiskolás lányok hatalmas virágcsok- - okkal kedveskedtek és csak azt saj­nálom, hogy ezt a gyönyörű, kínai ' irágokból készült csokrot nem tud­tam hazahozni. A repülőtérről autóbusszal men­tünk be Peking belvárosába, a mo­dern Béke szállóba, melyben majd« r m két hétig éltünk. Útközben nem '■'őztük feljegyezni mindazokat az ■ 'donságokat, melyek számunkra t inét jelentették. Az út baloldalán, c hatalmas állatkert mellett épült a rvovjet kiállítás hatalmas pavillonia, majd áthaladtunk a híres kínai fal ősrégi kapuja alatt. Az út jobbolda­lán elhaladtunk a régi császári palo­ta mellett és megérkeztünk a mai Peking hatalmas főterére, ahol sok- tok fiatal töltötte délutánját. Amikor beléptem a szálló 518-as szobájába, ismét meglepetés várt. Az asztalon szép gyümölcsöstálban na­rancs, banán, egy másik tányérban töltött csokoládé, bonbonok, cigaret­ta és a repülőtéren kapott csokornál talán még szebb, hatalmas szegíú- csokor. Megérkezésünk után lepihen­tünk. Este a szálloda hatalmas étter­mében ünnepi fogadást rendeztek kedves kínai barátaink. Ezen a fo­gadáson megjelent Szobek András volt magyar követ, ott voltak a kí­nai sportélet vezetői es két ellenfe­lünk, a kínai főiskolások és az „Au­gusztus 1.” csapata. Már itt megis­merkedtünk sportbaratainkkal és ha beszélni nem is tudtunk velük, je­lekkel megértettük egymást. Ezen a vacsorán ismerkedtem meg Cszsán Cjuan-De-bel, a tolmácsunkkal. Mi­vel tudok oroszul, így nemcsak mint labdarúgó szerepeltem Kínában, ha­nem mint tolméos is. Cjuan-De. vagyis „Jása" — mert így becéztük őt — kínai nyelvről oroszra, én pe­dig oroszról magyarra fordítottam és fordítva. Nem volt könnyű dolog, de Jásával nemcsak tolmácsok vol­tunk, hanem jöbarátok is Ez a ba­rátság mindig átsegített bennünket a nehézségeken. Elmesélte életét. Egy kis északkelet-kínai faluban született. Felszabadulásukig, 1949-ig nem sokat tudott rr:~ndani. A falu­ban csak nyomor és szegénység volt. Felszabadulás után Pekingbe került. Megtanult oroszul, s ma a pekingi sportközpont tolmácsa. Szerény, haikszavú fiú. bár a mérkőzéseken ő is lelkesen, felszabadultan tapsolt Szusza remek góljainak. Pekingben négy mérkőzést játszottunk. A főiskolások ellen 2:0- ra, a Lokomotív ellen 4:0-ry, Észak kelct-Kína ellen 3:1 -re, az „Augusz­tus 1” csapata elten pedig 2:0-ra győztünk. Ezeket a mérkőzéseket a pekingi stadionban játszottuk, mely ben 25 000 ember fér el. A stadionban csak ülőhely van. Az öltözők kényei mesek és itt is a terített asztalon narancs, banán, alma és sokféle cso­koládé. A kínai labdarúgás csak 4—5 éves múltra tekinthet vissza. A felszabadulás előtt Kínában nem volt labdarugó bajnokság, csak né­hány labdarugó csapat jelentette a sportéletet. Felszabadulás után in­dult meg a sport hatalmas fejlődése. I többek között a labdarúgás is. A kínai labdarugók hn nem is a I legképzettebbek technikailag, igen jó erőnlétben, lelkesen játszák végig a kilencven percet. Ma a kosárlab­da után a labdarúgás náluk a leg­népszerűbb sportág. Minden mérkő zésünk alkalmával megteltek a sta­dion lelátói. Hogy mennyire szere­tik Kínában a labdarúgást és milyen komolyan foglalkoznak ezzel a sport­ággal, arra példa a következő eset: Pekingben. de Ugyanúgy Sanghaj­ban és Wuhanban is közös edzést tartottunk a kínai játékosokkal. Programmunköan délután lett volna az edzés. A kínai sportvezetők azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy az edzést délelőtt tartsuk meg. mert azon Csou-En laj és Csu-Te elvtár­sak is részt akarnak venni. Vezetőségünk természetesen öröm­mel járult hozzá a kéréshez. Miikor délelőtt kimentünk a stadionba, nagy meglepetésünkre vagy kétezer ember ült a lelátón, s legalább fél­száz filmoperatőr és fényképész várta az erőnléti edzés megkezdését. Majdnem minden ember kezében jegyzetfüzet volt és jegyezték edzé­sünk mozzanatait. Edzés után sor­sok fiatal jött be a pályára és ,.ci vilbem" gyakorolták a helyes labda- levételt, passzolást. fejelést és, egyéb labdarugó alapismeretét Meggyő­ződtünk arról, hogy Kína labdarúgá­sa jó kezekben van és biztos utón halad a fejlődés felé Azóta a kina' labdarugók sok szép eredményt ér­lek el nemzetközi viszonylatban Vezetőink, Ádám József, Titkos Pál és Krajtsovics István értékes elmé­leti előadásokat tartottal-; pekingi sportbarátainknak, akik több kér dóst tettek fel a magyar labdarúgás fejlődésével kapcsolatban. Egy elő­adás után levetítették a 6:3-as mér­kőzést, amely annyira tetszett, hogy mégegyszer le kellett vetíteni és a vetítés után kínai sportbarátaink hosszasan megtapsolták a nagyszerű magyar sikert. Vendéglátóink azzal is tö­rődtek, hogy ne csak labdarúgással foglalkozzunk, hanem szórakozzunk is. így elmentünk az operába is. Egy ősrégi kínai operát láttunk, melynek rövid tartalma a következő: A ten­gerek királyának leánya szerelmes lesz egv favágóba, aki gyönyörűen furulyázik. A király ezt megtudja és börtönbe zárja leányát. A leány ki szabadul és férjhez megy n favágó­hoz. Az opera zenéje igen érdekes, ősrégi kínai dallamokból állott- Az előadás szünetében az opera társal­gójában az opera müiészci megven­dégeltek berni ünket. Egyik este táncestélyt rendeztek tisztelet ül ikre. Filmszínészek és ope- ramú vészok voltak jelen a hangula­tos mulatságon. A zenekar legna­gyobb meglepetésünkre magyar tánc- számokat játszott és valóban úgy éreztük magunkat, mintha idehaza lennénk Csak azt nem tudom hogy kitolt az „Apu hód med be" kottá­ja Pekingbe. Kár. hogy másnap is­mét mérkőzést játszottunk és így a táncnak korán véget kellett vetni, pedig szívesen maradtunk volna. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents