Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

Szerda, 1955. január 12. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pártélet _______★ Élenjáró levelező és sajtóterjesztő Fokozzuk a párt alapszervezeteinek szerepét A P^rt legfőbb ereje a tömegek­** hez íűzödő szoros kapcsola­tában rejlik, a párt és a dolgozók közötti kapcsolat megszilárdításé, ban döntő szerepet játszanak az riapszewezetek. A párt az alapszer rezeteken keresztül világítja meg a gazdasági és kulturális építés idő­szerű feladatait, szervezi meg a ’harcot a határozatok végrehajtásá­ért, a múlt csökevényeinek meg­szüntetéséért. Az alapszervezetek, hogy a dolgo­zók öntudatát emeljék, a párt poli. Ilkáját megmagyarázzák, sokoldalú ínunkat fejtenek ki a tömegek kö­zött. Az alapszer vezeték legfőbb célja, hegy az embereket meggyőz­zék a párt politikájának helyessé­géről. Ebben a sokrétű felvilágosító .munkában az egész alapszervezet­nek részt kell vennie. Nézzük meg például, mi a hely­zet az agitációval kapcsolatban. Mi az oka annak, hogy egyes alapszer- '’ezetefcben az agitáció termékeny hatása kedvezően tükröződik az em­berek magatartásaiban és a termelési tervek teljesítésében, másutt meg az agitációs nevelőmunka eredmény­telen. Az élenjáró zaporozsjei gyárak egyikében a népnevelőket a párt- szervezet választja ki és neveli. A pártbizottság gondoskodik róla, hogy állandóan ébren tartsa a nép­nevelőik érdeklődését, népnevelő- szemináriumekat és értekezleteket tart, amelyeken megvitatják az idő­szerű kérdéseket. Az általános poli­tikai kérdéseken kívül saját üzemük gazdasági kérdéseivel is foglalkoz­nak, megbeszélik, hogyan emeljék a termelékenységet, javítsák a gyárt­mányok minőségét, stb. A pártszer­vezet nemcsak a gyár, hanem az egyes műhelyek sajátosságait és konkrét feladatait is figyelembe ve­szi. Természetesen ilyen szerve­zés mellett eredményesen folyik a népnevelő munka. A népnevelők nemcsak bizonyos témákról beszél­getnek, hanem érdeklődnek hallga­tóik teljesítménye iránt, állandóan látogatják az egyes dolgozókat, vála­szolnak kérdéseikre, elmondják, Irla: A. KRAVCSENKO mit hallhatnak aznap a rádióban, milyen előadást tartanait a pártbi­zottságban vagy a klubban, milyen filmet érdemes megnézni. Ismertetik az új könyveket, a színházban elő­adásra kerülő darabokat. M ás a helyzet ott, ahol az agi- *'•* táció formálisan folyik, s nem köti le a kommunisták érdek­lődését. A timasovoi és a kuscsevoi kerületekben (Kraszncdár-batáríe- rület) például előfordult. hogy a taggyűlésnek nem is volt tudomása arról, kit bíztak meg népnevelő munkával. Természetesen ilyen kö­rülmények között, amikor az agitá­torokat alkalomszerűen választják ki, nem beszélhetünk harcos, hatá­sos agitációról. A pártszervezeteknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a pár- tonkívüliekkel való kapcsolatuk megszilárdítását legjobban úg.v szol­gálhatják, ha a párttagok minden­ben, de különösen a munkában pél­dát mutatnak. A pártszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy min­den egyes kommunista teljesítse kötelességét. A leningrádi ..KraSz_ naja Znamja“ gyár egyes pártcso- rvjrtja! ennek köszönhetik sikerei­ket. A városi pártbizottság tanul­mányozta a 2. számú konfekciós mű­hely, valamint az ..A“ orsózóműheiy pártcsoportjainak munkáját és meg­állapította. hogy a kommunisták itt í50—160 százalékra teljesítik n nor­mát. Kitűnően ismerik a gépeket, tanítják a többieket. <• eredményesen vezetik be a technika legújabb vív­mányait. Öriási lehetőségeket nyújtanak az alapszervezetefcnek a tömegmunka megjavításában a szakszervezetek, í komszomol- és egyéb tömégszerve. zetek. A pártszervezetnek komo'.v érdeke fűződik ahhoz, hogy á szak- szervezetek jól dolgozzanak. Ezt el­sősorban a kommunista szakszerve­zeti tagokon keresztül érheti el. Nagyon fontos, hogy az alapszer­vezetek számoljanak az egyes tö­megszervezetek sajátosságaival. A kemszomolistáknak például konkrét feladatokat kell adni és segítséget kell nyújtani e feladatok megoldá­sában. De ügyelni kell arra, hogy az alapszervezet ne dolgozzék a tö­megszervezetek helyeit, ne paran­csolgasson nekik, hanem irányítsa működésüket és nevelje aktíváikat. A tömegekkel való kapcsolat' szempontjából rendkívül fon­tos, hogy minden egyes emberrel külön-külön törődjünk, « a kollektí­vában megteremtsük a szívélyesség, a kölcsönös bizalom, egymás kölcsö­nös segítése iránti hajlandóság lég­körét. Ezért fontos, hogy mindenki­vel egyénenkint foglalkozzunk. A szervezeti szabályzat többek ’Kö­zött arra kötelezi az alapszervezete­ket, hogy állandóan gondoskodjanak a munkások, alkalmazottak és a kolhozparasztok anyagi és kulturá­lis viszonyainak megjavításáról. Ez nemcsak országos viszonylatokra vonatkozik, arról van szó. hogy a pártszervezet ne feledkezzék meg azokról, akik rossz lakásokban él­nek, törődjön a lakásviszonyok meg­javításával, azzal, hogy a kommu­nisták gondoskodjanak a dolgozók munkakörülményeinek megjavítá­sáról. a Kusztanaj-területi új ur- neszki szovhoz pártszervezete például állandóan gondoskodik a munkások életkörülményeinek megjavításával. Rendszeresen megtárgyalta a szov­hoz építkezéseinek, az újonnan at- költözöttek kulturális és anyagi el­látásának kérdéseit, gyakorlati rzer- vező munkát végzett. Most ebben a szovhozban több mint ezer ember kapott, kényelmes, új lakást. Ugyan­itt étkezdét, klubot, hétosztályos is­kolát létesítettek, bevezették a vil­lanyvilágítást, a rádiót. A munkások értékelik a kommunisták gondosko­dását, ebben a párt általános politi­kájának megnyilvánulását látják, ezért javaslataikkal bizalommal for­dulnak a pártszervezethez. A z alapszervezetek aktív tömeg­^ munkája biztosítja a munká­sok, a kolhozparasztok, az alkalma­zottak öntudatának növekedését, kezdeményezőere.iük fejlődését. A kommunista építés sikerének ~z a legdöntőbb előfeltétele. Harcolunk, harcolgatunk a bü­rokrácia ellen, de bizony itt-ott még felüti fejét. Azaz csak ott, ahol fe­lelőtlenül dolgoznak, ahol hiba van, mondjuk a szervezéssel és nem tud­ja a balkéz, mit cselekszik a jobb. A szenvedő fél azután csodálkozva vakarhatja a fejét, bosszankodhat napok-hosszat, hogy — ..íme, jót esc: lekedtem, minden rendben és még- sincs rendben... merthát...1 S ez­után hosszabb szólamok következ­nek jogosan, mindazok felé, akik a munkát még mindig félvállról ve­szik. Mert akadnak ilyenek, s külö­nösen még mindig a tanácsszervek- nél akadnak. Olykor hanyagságból, olykor talán, — s ezek a talánok sokszor igazak, — rosszakaratból! íme egy példa. S fejtsék meg az il­letékesek, vajon melyik „tényező-’ eredményezte?! A boldvai tanács január 5-én kis csomagot kap az edelényi járási, ta­nács pénzügyi osztályától. Az elnök mit sem sejtve bontja ki a csoma­got, s nem a legkisebb megrökönyö­déssel veszi tudomásul, hogy abban bizony valóságos „adófelhívások“' he­vernek. Természetesen névre kiállít­va, úgy ahogy szokás. A felhívások száma nem kevesebb, mint 300 da­rab. Mellékelve még néhány szó. hogy ezen felhívásokat azonnal ki kell kézbesíteni. S a kézbesítettek késedelem nélkül rendezzék elmúlt esztendei adójukat... Mindez rend­jén ts van, hiszen az adót ki kell fizetni, az hazafias kötelesség! Ám feltűnt, az elnöknek, hogy sok ez a felhívás még. tanácsok között szólva is. Hiszen ennyi hátralékos tavaly nyár derekán sem volt a községben. Le is ült mindjárt és kiszedett 60 darab olyan felhívást, amelyeket ki tudja, kik nevére állították ki. Az elnök legalábbis szívére tett kézzel tudja bizonyítani, hogy ilyen nevű dolgozó parasztok még soha nem laktak a községben, amióta Boldvát Boldvának nevezik. A válogatás után újabb válogatás és mindjárt őtvenre — mostmár összesén 110-re! — szaporodott az olyan felhívások száma, amelyeket akár ki se állítottak volna Edelénv- ben, mert nevezettek régesrég, még tavaly rendezték adójukat, becsület­tel, úgy alíogy kell! Azt már csak hozzáképzelte az elnök, — mert ilyenek láttán hamarosan képzelőd­ni kezd az ember, s nemcsak kép­zelődni, de gondolkozni is, — mit szólt volna Ferenci Dezső, Kotlát Já­nos, Monok! Lajos és még negyven- egynéhány dolgozó paraszt, ha meg­kapja a papirt, hogy fizesse ki még- egyszer, amit egyszer már kifizetett. Valamit biztosan szóltak volna azokkal kapcsolatban, akik eme papírokat „elkövették.’- Jó, hogy az elnök révén nem kellett szólniok. mert úgy van az, hogy mindjárt a tanácsszervet éri szó, s szinte min­dig alaptalanul. S hogy az edelényi járási tanács pénzügyi osztályánál mit gondoltak, amikor az ártatlan felhívásokat ki­állították, azt jó lenne tudni. S meg is kell tudni sürgősen! AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN A kazincbarcikai állomás korszerűsítéséről Az Északmagyarország november 8-i számában megjelent „Gondolja­nak a kazincbarcikai állomás kor­szerűsítésére is“ — című cikkre; az alábbiakat válaszoljuk: Az új 40 ezer lakosú városra mé. retezett korszerű felvételi épületet a BUVÄTI már tervezi. Előrelát­hatólag 1956-ban kerül kivitelezés­Válasz a „Tartsák féken cimíí Vállalatunk önálló fuvarozási esz­közzel nem rendelkezik, a Belsped pedig megközelítőleg sem tudott eleget tenni a szénszállítással kap­csolatban vállalt házhozszállítási kö­telezettségének. Emiatt a Belsped Vállalattal előzetes megbeszélés alapján hozzájárulásunkkal, a lakos­ság jobb tüzelőanyagellátására fu­varozási munkaközösséget hoztunk létre. A fuvarozási munkaközösség december 15-én alakult meg. Válla­latunk kötelezte a munkaközösséget, hogy két héten belül naponta ás fe­jenként 100 forintot, összesen 1.40(1 forintot fizessenek le letétbe. Ez az összeg fedezetül szolgál arra nz esetre, ha bármilyen visszaélést kö­vetnének el a fuvarosok. hogy az erkölcsi felelősségen kívül anyag' biztosíték is álljon rendelkezé­sünkre. A munkaközösséget azért hoztuk léire, hogy a fuvarosok üzérkedését megakadályozzuk. Az, Északmagyar­ország cikke tényként állapította meg, hogy ezen célunkat még ezldeig nem értük el. így szükségesnek tar­tottuk további intézkedések megté­telét. A spekuláló fuvarosokat a fu­varozási lehetőségektől megfosztjuk és a munkaközösség eddigi hiányos­ságait radikálisan felszámoljuk. A2 ilyen értelmű intézkedést már meg. tettük. A magunk részéről Is a ’eg- messzebbmenöen ellenőrizni fogjuk re, építését a Vegyiipari Miniszté­rium fogja végeztetni. Az új felvételi épület megépí­téséig az állomás mellett levő ra­kodóterületeken az utazók részére szükséges padok elhelyezését a igazgatóságnak elrendeltük. KÖZLEKEDÉS ÉS POSTA­ÜGYI MINISZTÉRIUM I. FŐOSZTÁLYA, Budapest a spekuláló fuvarosokat“ cikkre hogy az általunk kezdeményezett, a dolgozók jobb áruellátását szolgáló munkaközösség megfeleljen « köve­telményeknek. Ennek érdekében a telepi elárusító helyiségeken a hi­vatalos házhozszállítási díjat kiír­tuk és vevőinket felszólítottuk, hogy kizárólag a hivatalos díjért szállít­tassák haza tüzelőjüket. Felhívjuk a dolgozókat, hogy a szén hazaszálíí. tásakor a fuvarosoktól kérje a mun. kaközösségi megbízott által kiállítóit hivatalos bizonylatot, melyen fel van tüntetve a házhozszállítási ösz- szeg. Kérjük az Északmagyarország szerkesztőségét, hogy bírálatával a továbbiakban is segítse a dolgozók jobb áruellátását. DEMETER ÁRPÁD a TÜZÉP igazgatója Nincs hóakadály az utakon A közlekedés és postaügyi minisz­térium jelenti, hogy a hóakadályok az ország egész területén megszűn­tek. A korahajnali és későesti órák­ban az utak továbbra is csúszósak. (MTI) A boldvai —„ytérves^* adófelhivások Greff Jor/-.-, a kazincbarcikai ta­nács dolgozója, szorgalmas munkája mellett állandóan segíti leveleivel a pártsajtó tevékenységét. Urban Ernő sajóbábonyi postás kiváló munkát végez a sajtó Kézbe­sítése terén. Pontosan kézbesíti a lapokat, szeretik is a sajóbábonyiak. Emlékezetes évforduló A második világháború és a fa­siszták pusztítása nehéz helyzetbe hozta a sajómenti ipartelepeket. Többek között elfogyott a karóid, amire a bányákban különösen szükség van. A felszabadulás után a diósgyőri munkások rövid idő alatt helyreállították az egyes üzemrészeket, megindították n ter­melést. A karbid okozta nehézsé­gek leküzdésére brigád alakult a diósgyőri elektroacélműben. A Rásztóczi-testvérek javaslatára Ko­vács Béla. Sztélik László, Horváth István, Béres József, Varga Ernő. Szabó László. Handke Bertalan, Mislóczki Mátyás, Papp Mihály, a Borsos-testvérek s még mások el­határozták, hogy kísérleteket foly­tatnak a karbid gyártására. A brigád ócska anyagokból ke­mencét épített, s az általa kidol­gozott technológiával állította elő a karbidot. A brigád nagyszerű, kollektív munkája eredményeképpen 1U45 január 12-én, ma 1& éve csapoltak először karbidot Diósgyőrben. Így indulhatott meg a bányák szénter­melése. A brigád e ténykedése eb­ben az időben országos jelentőségű volt, az eseményre büszkén emlé­keznek vissza tíz év távlatából is a diósgyőri kohászok. A termelési értekezletek elé Az egész országban s megyénkben is harc folyik népünk életszínvona­lának állandó emeléséért, pártunk nagyjelentőségű határozatainak ma­radéktalan végrehajtásáért. Me­gyénk nagy-, közép- és kisüzemei­nek többsége lelkesen csatlakozott a Rákosi Müvek felhívásához, hogy: többet, jobbat adjanak, s megyénk méltóan megünnepelhesse házán k felszabadulásának 10. évfordulóját. Az özdi Kohászati Üzemek dől. gozói az export-tervet határidő előtt akarják teljesíteni, a Szerencsi Cso­koládégyár dolgozói minőségileg töb­bet, jobb árut akarnak biztosítani. A példák sorát lehetne felhozni me­gyénk üzemeiből, ahol már a. felsza­badulási verseny első napjaiban nagyszerű győzelmek sorozatát ér. ték cl ~ felszabadulási versenyben. A felszabadulási verseny sikere minden dolgozó becsületbeli ügye. S a siker nem kis mértékben a veze­tők munkáján Is múlik, azon, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek irányításával az üzemi szakszerve­zetek és DISZ-szcrvezetck, a gazda­sági vezetés különböző ágai milyen munkát végeznek a dolgozók *> a fiatal műszakiak között. Minden dol­gozó, bármely területen is dolgozik, ismerje feladatát! Teljesítse vállalá. sát! — erre kell mozgósítani. " Az üzemek többségében termelési értekezletekre készülnek. Ezeken a tanácskozásokon ismertetik a dolgo­zók előtt az 1955. I. negyedévi ter­vet. Éppen ezért a januári termelési értekezletek a felszabadulási ver­seny szempontjából igen fontos ■’ze- repet töltenek be. A párt Központi Vezetőségének határozata: ,.A felszabadulási mun- kaverseny politikai és szervezeti elő. készítésére*’ — különös gonddal hív­ja fel a figyelmét a szakszervezeti és gazdasági vezetésnek, hogy ezeket a termelési (tervismertetó) értekez­leteket nagy körültekintéssel készít­sék elő. A legfontosabb, hogy <* ta­nácskozáson minden dolgozóval ért­hetően ismertessék az üzem, mű­hely, bánya, gépállomás stb. előtt álló feladatokat, hogy milyen válla­lások segíthetik elő legjobban aj 1955. évi tervfeladatok végrehajtá­sát. A szakszervezeti szerveknek a/ értekezlet előkészítése vizsgatétel lesz. Megvan a mód és lehetőség arra. hogy ezek az értekezletek — régi hiányosságaikat kiküszöbölve — sokkal eredményesebbek legyenek mint az eddigiek. Segítsék a beszá­molók elkészítését, hogy azok ne ál­talánosságban foglalkozzanak a / egyes kérdésekkel, mert a tervis- mertető értekezlet sikere elsősorban a beszámolótól függ. A másik, ed­dig meglévő hiányosság volt, hogy a dolgozók által elhangzott javaslatok végrehajtásáról a szakszervezeti ve­zetők nem számoltak be, így több helyen a tanácskozásoknak nem volt meg a kellő tekintélyük. A dolgozók nem érezték, hogy saját ügyükről jövőjükről van szó, amikor javasol­nak vagy bírálnak, mivel azok el­intézéséről nem kaptak választ. Le­gyenek a termelési értekezletek a dolgozók egészséges tanácskozásai, s a munkások által elhangzott javasla­tokkal növeljük a munka termelé­kenységet. csökkentsük m önköltsé­get. takarékoskodjunk az idővel, az anyaggal. A szakszervezetek üzemi és me­gyei szerveinek nemcsak az előké­születekben kell jobb munkát vé­gezniük, hanem nagy figyelemmel kell kisérni a tanácskozásokon el­hangzó javaslatok sorsát és biztos»- tani kell azok megvalósítását! Az új szakasz politikájának meg­valósítása jobb, termékenyebb mun-< kát követel a szakszervezetektől is. Itt van az alkalom, hogy a terme­lési értekezletek jó megszervezésé­vel ennek eleget tegyünk. Ebben a munkában igénybe kell venni a párt- szervezetek segítségét és ellenőrzé­sét, a DISZ helyi szervezeteit b- kell vonni a felvilágosító és nevelő munkába, hogy a januári termelési értekezletek még nagyobb lendüle­tet, lelkesedést adjanak a felszaba­dulási verseny további sikeréhez. SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÄCSA Vetitettképes előadás a budai várról Január 13 ón, csütörtökön este 6 órai kezdettel a Pedagógus Szak­szervezet Kultúrotthonában (Déryné utca 3.) a Magyar városok c. elő- adássorozatban vetitettképes elő­adást tart a budai várról GerS Győző elvtárs a Fővárosi Történeti Múzeum dolgozója. Belépődíj 1 forint. Használt rádiókat masas áron vásárol a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat Z4-es számú rádió és műszaki boltja, Széchenyi u. 8. sz. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents