Észak-Magyarország, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

Redd, 1955. január 11. ÉSZAK MAGVA KOKSZAG Beszélgetés Csergő János elvtárs miniszterrel a kohó és gépipar feladatairól 30.000 MUNKÁS SZAMARA 100 ÜZEMI ÖLTÖZŐ ÉPlTOK TOmiMOlEÍEÍ TUDNÁNK K1WMHI A GOMBVAS ELVÁGÁS! VESZTESÉGÉNEK 'ÍOsiÁlALíKOS CSÖKKENTÉSÉVEL NYERT V ASM E NNY I$E GB01 A puluoLi járási ncptrontbizottság a lakosság szükségleteinek jobl> kielégítéséért — ........ Termelőszövetkezeteink csatlakoznak a Rákosi Mátyás Marék felhívásához Rizst 1300 holdat javítana'; meszeléssel az idén tavasszal megyén*! tennetöszSvethezele' és eirigi gazdái sága van. meri a környéken sok: bá­nyamunkás lakik. Ragályban pékmü- hcly. Sajóh-rinkán daráló üzembehelye. zését kérték re község lakók A járási népf rontbizotiság mindkét kérés telje­sítését javasolta. A pulnokiak, de a községek lakói is keveslik az asztalosok számát, ezért Pufitokra asztalos iparengedély ki­adását javasolták, hogy ne kelljen minden kis javítással Özdra. vagy Miskolcra utazni s a bútort szállítani, ami jelentős kiadási is igényéi. A járási népf ronlbizotl súg Szorgal­mazza, hogy a, mészkőben gazdag Aggtelek község halárában tíz mész­égető kemence kezdhesse meg műkö­dését. A pulnoki járásban az utóbbi években ugyancsak fellendült a lakó­házépítés, ami sokszor a mész hiánya miatt állt meg. Most a, népf ronlbizotl - ság javaslatára üzeinbchelyezendö Hz mészégető kemence nemcsak a pulnoki járás, de a mészkőben szegényebb já­rások, például a mezőkövesdi és mczö- csáti járás dolgozó parasztjai számára is szállíthatna meszel. Reméljük, hogy a járási tanács mi­nél. hamarább teljesíti a járási nép­front előterjesztését, hogy a kormány- program szellemében jobban biztosít­sák a hegyek közé zárt kis községei,- jobb ellátását. (K. L.) azonnal megtesszük a szükséges in­tézkedéseket­Kény ergaben nve tester ületüniket a múlt évben letrágyáztuk, úgy hogy nem kell felültrágyázni, 20—22 holdnyi egyéb területünkre azonban március 5-ig 4.300 mázsa istállótrá­gyát kiszállítunk, nagyrészben a konyhakerti növények alá, A tavaszbúza, tavaszárpa, zab, cu_ korrépa vetését, mihelyt az idő meg­engedi, azonnal megkezdjük és öt nap leforgása alatt befejezzük. Tó talajelőkészítéssel, helyes trágyázás­sal, növényápolással elérjük, hogy búzából 1.60. rozsból 2, keresztsoros vetésnél 4 mázsával többet terme­lünk holdankint, mint az elmúlt esz_ tendőben.“ A fentieken kívül vállalják a Lenin tsz tagjai, hogy 5.3 liter, ala­csony fejési átlagukat helyes takar­mányozással és1 tőgymasszázzsal 7.4 literre emelik április 1-ig. Ugyanad­dig az időpontig 3.000 liternyi tej-be­adási kötelezettségüket teljesítik. Április 1-ig 100 százalékig eleget tesznek sertésbeadási, május 15-ig pedig hízott és száraz baromfibeadá­si kötelezettségüknek. Az elmúlt hét szombatján az a megtiszteltetés ért, hogy többek kö­zött engem is sajtómunkásságom elismeréséül a „gépipar kiváló dol­gozója" jelvénnyel tüntettek ki. A kitüntetés után Csergő János elvtárs ■kohó- és gépipari miniszter több órán át elbeszélgetett az újságírók­kal. Igen nagy örömünkre szolgált, hogy a miniszter elvtárs szinte ki­fogyhatatlan volt a kérdéseinkre adott válaszokban és rengeteg hasz­nos tanácsot adott további mun­kánkhoz. Egyben kéréssel is fordult a sajtó munkásaihoz: foglalkozzunk löbbet, jobban, kritikusabban a ko­hászat és gépipar munkájával az újság hasábjain. Úgy gondolom, most felesleges lenne c két ipar óriási jelentőseget boncolgatni. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a kohászat és a gépipar az alapja mindennek. Nyers- vas, martinacél. hengerelt áru és it épek nélkül lehetetlen szocializ­must építeni', lehetetlen jobb, szebb ■ életet teremteni. A költő által meg­énekelt Kánaánt, amikor a bőség kosarából egyformán jut mindenki­nek. csak akkor tudjuk megteremte­ni, ha iparunk e két fellegvára messzemenően eleget tesz köteles­ségének: állandóan emeli a munka termelékenységét, javítja gyártmá­nyainak minőségét, csökkenti ön­költségét, takarékoskodik anyaggal, idővel, s napról napra nemcsak tel­jesíti, hanem túlteljesíti tervét. Az első dolog, amire a miniszter elvtárs felhívta a beszélgetés során figyelmünket, a következő volt. o — Az a tapasztalatunk — mondot­ta Csergő elvtárs —, hogy a kohá­szatban és gépiparban több vállalat igazgatója, műszaki vezetősége nem készített a feladatok helyes végre­hajtására konkrét műszaki intézke­dési tervet. Ennek hiányát pedig úgy akarják pótolni, hogy műszaki konferenciákat hívnak össze, beszé­deket mondanak. Ez édes-kevés s egyáltalán nem pótolja a konkrét intézkedési tervet. — A sajtó munkásai vizsgáljanak meg egy-egy üzemet ebből a szem­pontból — folytatta a miniszter elvtárs —, s ahol a fent említe:t hiányossággal találkoznak, kemé­nyen bírálják az igazgatót, a műsza­ki vezetőséget. (E kérés teljesítését még ma megkezdjük.) Mit értünk konkrét műszaki in­tézkedési terv alatt? Nem mást, mint azt, hogy pontosan meghatározzuk a tennivalókat, miként lehet például egy tonna öntecset olcsóbban elő­állítani. Mi szükséges ehhez, milyen intézkedéseket kell bevezetni, mi­lyen utasításokat kell kiadni em- berről.emberre, hogy az öntecs olcsóbb gyártását megvalósítsuk? Nos, ugye, ezután világos, hogy egy műszaki konferenciával és néhány beszéddel ezt a kérdést elintézni sem az ózdi, sem a diósgyőri kohá­szatban nem lehet. Az igazgatóknak, főmérnököknek, műszaki vezetőknek a kezűkben konkrét intézkedési terv kell hogy legyen. Epéikül a vezetést nem soknak hívják: legfeljebb félre­vezetésnek, amelynek népünk vall­ja kárát. A miniszter elvtárs a konkrét terv fontosságát sokszor aláhúzta. Bíráljon a sajtó erőteljesen, szemé­lyekre való tekintet nélkül, ha va­lahol ezt a tervet nem készítették el. Ha egy-egy kivizsgálás során feltárt hiba gyökere a minisztériu­mig nyúlik el. akkor kapja meg a minisztérium is a magáét! © — Hogyan kezdték meg a munkát az új esztendőben a kohászatban és a gépiparban — hangzott a másik kérdés. — Az 1955-ös terv — kezdte Cser­gő elvtárs — reális, teljesíthető. A tervet ideiéiben megkapták a vállala­tok. Míg az elmúlt esztendőkben csupán január végén vagy február elején készültek el az első negyed­évi tervek, az idén a tervezés már nz 1934. év végére megvolt. A kez­dés is jónak mondható, örvendetes, hogy Diósgyőrben is egyre jobban javul a programtartós, egyre inkább azt gyártanak, amire a népgazda­ságnak szüksége van. A továbbiakban arról beszélt a miniszter elvtárs, hogy az első ne­gyedévre az anyag biztosítva van. A koksz-szállítmány idejében való be­érkezéséről is gondoskodik p minisz­térium. ® Megtudtuk azt is, hogy e két ipar­ban történt a legnagyobb átcsopor­tosítás. A régi gyártmányoknak csupán mintegy 48 százaléka ma­radt meg. A többit új, illetve a már elfelejtett és régen gyártott cik­kek képezik. A fő cél a dolgozó ember n maga szükségletével és kö­telességével együtt. Az új szakasz politikájának ez a lényege s ezért történt a kohó- és gépiparban ilyen nagyarányú átcsoportosítás. Gépet a falunak, közszükségleti cikket a la­kosságnak! Az 1955-ös év a proto­típusok kora. Most kísérletezik ki a különböző mezőgazdasági gépek és a közszükségleti cikkek gyártását — most szerzik meg a gyakorlatot is hozzá —, amelyeket aztán jövőre szériában fog gyártani a kohó- és gépipar. A múltkoriban a minisztérium tudomást szerzett arról, hogy nin­csen hurkatöltő. Az egyik üzem azonnal megkezdte a gyártást. Jó pár tízezer darabot egy-kettőre el is készítettek. Ebben az esztendőben fontos kér­dés került előtérbe: a vasút felsze­relése Diesel-motorokkal. Bizony, sz utóbbi években erről megfeledkez­tünk. Pedig tudvalevő dolog, hogy a gőz nem valami olcsó hajtóerő. © — 1955-ben végre meg kell ta­nulnunk az anyag takarékos fel- használását — folytatta a miniszter elvtárs. — Vaskézzel véget kell vet­ni minden pazarlásnak. poesé- kolásnak! Ehhez fegyelemre, a technológiai előírások szóról-szóra való betartására van szükség. Aki megszegi a technológiai fegyelmet, kárt okoz, elpazarolja a drá­ga anyagot, selejtet gyárt, vét népünk ellen, fékezi a szocializmus építését. Komoly figyelmeztetés ez. Szól az üzemek pártszervezeteinek, agitáto­roknak. szakszervezeti embereknek, a DISZ-nek, igazgatónak, műszaki vezetőnek, acélgyártónak, henge­résznek, esztergályosnak egyaránt. Közben a gépiparra terelődött a szó. A miniszter elvtárs kijelentette, hogy a gépiparnak szabad kapacitá­sa van, mivel a nagy beruházások kiestek, nincs leterhelve, a gépipar­nak anyagot kell biztosítani s akkor a megnövekedett felvevőképességé­vel eleget tesz minden kérésnek, i génynek. © — Milyen új cikkek gyártása van tervbe véve? — Többek között — válaszolt a miniszter elvtárs •— több motorke­rékpárt akarunk gyártani. Az elmúlt esztendőben az ezirányú igényeket sehogyan sem tudtuk kielégíteni. Ezenkívül kísérletek folynak elek­tromos és gáz hűtőszekrények gyár­tásával'is. A kisebbeket a lakosság­nak készítik majd. a nagyobbakat a vendéglátóiparok kapják meg. De sok más egyéb cikk 'gyártási kísér­lete is folyik az 1955-ös évben, ame. A lél beálltával vadállományunkat nem csupán a szenvedés, hanem a pusztulás is fenyegeti. Vonatkozik ez mind az apró, fnind a nagyvadakra. Vadásztársaságaink az elmúlt tél példájából tudjak, hogy off, ahol nem gondoskodtak kellően a. vad­állomány áttelelletéséröl, komoly veszteségek voltak. Különösen to- golyállom anyun k szenvedett nagy veszteségeket. Tudvalévő, hogy a fogoly már 10 centiméteres hótakaró esetén is csak nagyon nehézkesen keríthet magának élelmet. Ennél magasabb, jegesfclületű hótakaró egész fogolyállományunk kipusztuld, sát előidézheti, ha nem gondosko­dunk élelmükről, holott a fogoly mezőgazdaságunk számára a leghasz­nosabb vad.. Ezúttal kérjük fej, állami gazda­ságainkat és termelőszövetkezetein­ket, hogy védjék meg a községei:, tanyák közelében összeverődött fo- golycsapatokat. A> engedjék, hogy lelkiismeretlen vadorzók hurokkal és egyéb módon pusztítsák hasznos lyeknek szériagyártását aztán a jö­vő éVben kezdik el. ® — A prémiumrendszerben lesz-e változás? — A kohászatban már újfajta mi­nőségi premizálást vezettünk be, amely a jelek szerint bevált és erő­sen érdekeltté tette a munkást a több, jobb minőségű acéltermelés, ben. Másutt is új premizálási rend­szer kerül bevezetésre. Egyelőre 20 gyárban, aztán a második negyed­évben a többi üzemekben is alka- mazásra kerül. Elvi alapja: tudva­lévő az igazgatók jogköre kiszélese­dett, rá van bízva, hogyan, milyen eszközökkel tudja növelni a terme­lést, termelékenységet és csökken­teni az önköltséget. A Vezetőktől és a munkásoktól függ, hogy mennyi prémiumot fognak kapni. Ha növe­lik az árualapot, többet termelnek természetesen, több jut mindenki­nek. Ha takarékoskodnak és csök­kentik az önköltséget. — az. ezek révén megtakarított pénz ugyancsak növeli a prémiumot, a fizetést. A vezetők negyedévenként kapnak prémiumot, a gyáregységvezetők, műszaki és fizikai dolgozók pedig havonta. @ — íme az út nyitva áll: vezetőkön és dolgozókon múlik a több kereset. Egy példát a sok közül, hol is kezd­jék a munkát. A múltban 100 tonna hengerelt áruhoz 150 tonna alap­anyagot használtak fel. Jelenleg mi a' 100 tonna hengerelt árut 180 tonna anyagból készítjük el. Tessék rajta, lenyomni a 180-at 150-re, vagy még lejebb, s máris gazdaságosabb lesz a termelés s több lesz a kereseti Vagy egy másik példa. A kohászat­ban magas a kokszfelhasználás. Egy tonna nyersvashoz 1.16 százalék koksz kell, ezzel szemben 1.36 százalékot használunk fel. Ezernyi a lehetőség, s a több. jobb minőségű termelésért folyó küzde­lem sikerrel jár, ha a borsodi üze­mekben is a vezetők és dolgozók a párt és kormány határozatainak ele­get tesznek, mindenki legjobb tu­dásával, erejével, szívével azon ipar­kodik, hogy maximálisan segítse az új' szakasz politikájának megvalósí­tását. Egyet ne feledjünk el soha: népi demokráciánkban a termelők mi vagyunk s a fogyasztók is. Éle­tünk, jövőnk olyan lesz, amilyen akarattal és tettel formáljuk. Min­denki a maga szerencséjének és jö­vőjének kovácsa! Dolgozzon a bor­sodi kohó- és gépipar úgy az új év­ben. hogv az mindannyiunk hasznát, javát szolgálja. BODA ISTVÁN apróvadállományunkat. Szórjanak ki részükre a raktárakból kikerülő hul­ladékmagot (fűmagot., vadrepcét). Vadásztársaságaink a már előre el­készített etetőket gyakran vizsgálják és töltsék meg élelemmel. T.chctöleg használjanak az etetéshez ola.josmag. rakat is. Ez elviselhetőbbé teszi az apróvad. számára a, nagy hideget. A nagy vadas területeket, bérlő va­dásztársaságok is a legsürgősebben töltsék meg etetőiket és az etetők mellől takarítsák el a vastag hó- takarót. Ahol arra lehetőség van, hóekékkel nyissanak utakat, az ete­tők felé, hogy vadjaink ne csak élel­met, hanem pihenést is találjanak az elölök közelében, ügyeljenek, vadász, társaságaink, hogy a. szárnyas és szőrmés ragadozók, valamint az orv­vadászok ne okozzanak kárt az ete­tőkhöz gyűlt vadállományban. Vad­jaink védelme mindannyiunk érdeke, hiszen nagymértékben hozzájárulnak éleim iszerszükféglelünk kielégítésé­hez. SEBŐ ISTVÁN.. A pulnoki járási nép/ ront bízottad g akcióprogramjában a mezőgazdaság jejlcsziését, célzó szőlőtelepítések, la- lajerö-póllás és az állattenyésztés nö­velése mellett a. lakosság mindennapi igényeinek jobb kielégítése is szerepel. A járás lakossága, körében megnyil­vánuló kívánságnak adott hangot a járási népfrontbizottság akkor, ami­kor felkereste a járási tanácsot: has­son oda, hogy a községekben kisipa­rosok kezdhessék meg működésüket. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy sok helyen szüklátókörüségböl eluta­sították az iparengedélyért folyamo­dókat, Több községben nem volt pat­kolókovács. Hiába kérlek iparenge­délyt — nem kaptak, holott a gazdák­nak a köves, hegyes talajon gyakrab­ban kell patkollatniok állataikat. Mi­vel a községben, de még a harmadik községben sem működőit patkoló­kovács, félnapi időveszteségbe lelt, míg Pulitokon meg tudták patkollaini lovaikat. A járási népfrontbizottság mintegy tíz községbe javasolta ipar- engedély kiadását Zddorfalván hentesüzlet felállítását javasolta: ez a szomszédos községek htísellátását is biztosítani tudná. A boltnak áruellátását a beadás teljesí­tésével, a szabadpiacon felvásárolt állatokkal biztosítanák. A hentes­üzletnek már csaJc azért is jogosult­Felszabadulásunk tizedik évfordu­lójának tiszteletére egyre több köz­ség, termelőszövetkezet jelenti csat­lakozását a Rákosi Mátyás Művek felhívásához. Termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok tesznek ígéretet, hogy határidő előtt elvég­zik a munkagépek kijavítását, a ta­vaszi munkák előkészületeit, teljesí­tik állami kötelezettségüket. A novajidrányi Lenin termelő- szövetkezet tagsága értékes, reális vállalást tett a tizedik április 4 tiszteletére. Ugyanakkor versenyre hívja ki az encsi járás valamennyi termelőszövetkezetét, a több, jobb termés, a párt és kormányhatároza­tok végrehajtására. A termelőszö­vetkezet tagsága vállalta: „Valamennyi gazdasági gépünket február 10-ig kijavítjuk. Február 20-ig kitisztítjuk n tavaszi vetőma. got, elvégezzük a próbacsiráztatást és beszerezzük a csávázószereket. Műtrágyaszükségletünket március 1- ig bezárólag fedezzük. Állandóan figyelemmel kísérjük őszi vetéseinket és ha azt jégkéreg, vagy egyéb veszély fenyegetné, Megyénkben az elmúlt ket-há- rom évben csak az állami gazda­ságok végeztek meszezéssel na- gyobbszabású talajjavítási munka- kai. Szcndrő, Abod. Mezőkövesd, Mezőcsát és Sárospatak környékén az állami gazdaságok többezer hold termését javították meg mcszczcs- scl. Ezeket a jó eredményeket- lát­va. az elmúlt évben — és főleg az idén — a községekben is megnöve­kedett az érdeklődés a talajjavítás c módszere iránt. Eddig már kö­zel 130(1 holdra kötöttek talajjav! tási szerződési a termelőszövetke­zetek és egyéni gazdák. A Szentistváni „U.f Világ" Isz például 22-9. a felsővadászt „Bákó- ezl’’ tsz. 200. a tiszakarádi „Tán­csics" tsz. pedig 100 holdon akarja meszezéssel növelni termésátlagai! Ezek a termelőszövetkezetek nagy­mennyiségű érett istállótrágyáró! is gondoskodtak, hogy a tavaszi meszezés hatását teljessé tegyék. A holdankint mintegy 150—200 mázsa cukorgyári mészlszappal és közel ugyanannyi istállót ragyával leieri- tett földektől — kenyérgabonára számítva — már az idén mintegy 1.5—2, az elkövetkező 3—4 évben pedig 2.5—3 mázsás terméstöbble­tei várnak. A tegnagyobbarányú mcszczcsre Taktakenéz község határában ke­rül sor, ahol az egyéni gazdák 662 holdra kötöttek talajjavítási szer­ződést. Néhány évvel ezelőtt több taktakenézi gazda ugyanis már igen eredményesen kísérletezett meszezéssel. Cukorgyári mésziszap- pal javították földjeiket s azokról nem egy esetben 30—10 mázsa cu­korrépával szedtek fel többet, mint szomszédaik. Sike József kiváló cukorrcpatermelő például 50—60 mázsával növelte cukorrépa termés- állagát. meri a mésziszappal egyen­lő mennyiségű istállótrágyáí is adott földjének. A fői dolgozó tak- fakenézí termelési bizottság ni egész faluval ismertette ezeket ab eredményeket « így nagy keletje lelt, a talajjavítási szerződésköté­seknek. Annál is inkább érdemei meszezniök a taktakenézi gazdák' oak. mert a mésziszapot a iegköze* lobbi vasúti állomásig leszállílvi teljesen ingyenesen kapják. — már­pedig a gazdasági vasút egyenesen földjeik szélére Igdja (•'szórni a .,fehér"-trágyát. # A taktakenézi gazdák, akik már várják az első mcszszállítmányok megérkezését. — a talajjavítás eredményeként cukorrépára átszá­mítva — mintegy 200 vagon több­termésre számítanak már az 1955-ös gazdasági évben. IP. S.) Az első előlegosztásra készül az edelényi Vörös Zászló tsz tagsága Az edelényi Vörös Zászló *er melőszövetkezet tagsága az elmúlt évi gazdagon fizető munkasikerek u tán a téli hónapokat sem tölti tét­lenül. A tagság munkaegységeinek száma napról-napra szaporodik. Gazdaságukban mindig altad műnk a. az elmúlt hetekben az istállókat, ólakat hozták rendbe, most pedig újabb nagy építkezésre készülődnek. Elhatározták ugyanis, hogy 40 mé teres nagy szekérszínt építenek, amely ben* darálójukat és körfűrészüket is elhelyezhetik. A Vörös Zászló tagsága igen olcsón akar építkezni. A munkála­tok zömét maga a tagság végzi el, a fát pedig az égerszögi Rákosi ter­melőszövetkezettől vásárolják jutányos áron:­Az újabb nagy munkára való készülődés mellett más eseményre is készül a Vörös Zászló tagsága: rövidesen sor kerül az első idei elő­legosztásra. Több tízezer forint áll ugyanis a házhoz. Most bizonyosul be, hogy milyen okosan gondolkodott a tsz tagsása, amikor állandóan növelte állatállományát. A napokban három gyönyörű fiatal tenyészbikát, 100 választási malacot és 26 szép süldőt visz piacra, hogy a teli kamra mellett az erszénye is megteljen a tagságnak. Vadállományunk védelmében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents